Aradmegye Csanádtól keletre te- te-rül el a Maros mentén hosszas négyszög

alakban, melynek azonban északi és nyu-goti határvonala mélyen be van vagdalva.

Arad-megyén a területrendező törvény jelentékeny módosítást ejtett mind terü-letét, mind népességét illetőleg. Előbb ugyanis e megye 104.(0 • mfidnyi terüle-ten 304,713 lakost (1870. népszáml.) számlált; az emiitett törvény azonban a szomszédos Zarándmegyét eltörölvén, an-nak nagy-halmágyi járását négy község kivételével ide kapcsolta, minek folytán a megye területe 6.,5 • műddel, lakossága pedig 16,423 lélekkel szaporodott. Ma tehát Aradmegye kiterjedését 110.6j • mfldre, népességének számát pedig

meg-139,

közelítőleg 321,136 lélekre tehetjük. A megye felszíne nyugoton és északnyu-goton termékeny rónaság, a keleti na-gyobb (a/3-nál több) részen ellenben válto-zatos hegyvidék, mely nyugotról kelet felé folyton emelkedik, mígnem a Bihar -és Érchegységben, melyek jór-észt épen a határt lepik el, jelentékeny magasságot ér el. E hegyvidék két főcsoportra tagozó-dik el, melyek közül a felső, a M ó m a-K o d r u , a Fekete- és Fehér-a-Körös völ-gyei közt nyúlik Borosjenő határaig északnyugoli irányban egy föláncolattal, de több oldalnyulványnyal, melyek na-gyobbára csekély emelkedésiiek és szőlő-vel boritvak, mig a keleti magasabb részt erdők fedezik. Nevezetes e hegységben a K a m p a n e s z k a szikla barlang és a kalugyeri időszaki forrás (váltó forrás);

alább a Fehér-Kőrös és a Maros közén a másik terjedelmes csoport, a D r o c s a H e -g y i s he-gysé-g nyomul he a me-gyébe az előbbivel párhuzamosan és szintén elágazó nyúlványokkal, melyeken Paulis, Ménes, Világos és Pankota vidékein jeles bortermő szőlők vannak. Nevezetesebb hegy tömegek benne a Drocsa(2652')Szlatinától északra, aHegyis(2550') Győröktől keletre, saMok-raliegy Borosjenőtől délre. Uralkodó kőzet mind a két főtömegben a mészkő, diorit, csillámpala és homokkő, s ásványokban mindakettő bővölködik. Folyói a Maros a megye déli határán, a Fehér-Körös a me-gye közepe táján, a Fekete-Körös északon s ezek mellékfolyói a Csiger és a Tőz meg számos patak. Jelentékeny csatornája a Malomér, mely Pankota határától Siklóig tart s folyó viz levezetésére szolgálván, sok malmot hajt. Ásványos források van-nak Monyászon, Pankotán, Borosjenőn stb.

Éghajlata nyugoton alföldi, keleten pedig hegyvidéki, de mindenütt kellemes és egész-séges. Főbb termékei: sok és jeles bor (mé-nesi, magyaráti, világosi, gyoroki stb.) szép tiszta buza, kukorica, dohány, árpa, zab, tömérdek gyümölcs, főleg szilva, diny-nye s takarmánynövédiny-nyek stb. Fája a nyugoti részében igen kevés van. Az állattenyésztés virágzó. A rónaságok kövér legelőin inkább szarvasmarhát, lo-vat és juhot, a hegységekben pedig in-kább juhot és sertést tenyésztenek sokat.

A méhtenyésztés nagy divatban van. Az ásványország kevés aranyon s ezüstön kí-vül főleg rezet, vasat, meszet és kitűnő tűzálló agyagot szolgáltat. Derék hámo-rok vannak Milován és Deznán. Az ipar és kereskedelem virágzónak mondható, kivált a városokban és bányatelepeken.

Aradon összpontosuló vasutjai (négy) Bu-dapesttel, Temesvárral s Erdélylyel kötik össze. Országutjai eléggé jó karban tar-tatnak. Yizi útul csak a Maros említhető, A lakosság többnyire (mintegy 63—65°/o) oláh; a magyarság száma mintegy 40 ezer ; a többi népség leginkább német, kevés tóttal ós czigánynyal vegyesen. Val-lásra nézve a többség a gör.-keleti egyház hive; ezeken kívül legszámosabban van-nak a r. katliolikusok; vanvan-nak továbbá reformátusok (12—14 ezer), ágost. evan-gélikusok (3 — 4 ezer), gör.-katholikusok (1500—2000) és zsidók (3—4 ezer). Van e megyében 1 szab. kir. város és 293 köz-ség (és kapcsolt közköz-ség). A megyegyülé-sek Aradon tartatnak. Említendőbb köz-ségek itt:

Ó-Arad csinosan épült szab. kir. város _

és gör.-nem-egyesült püspöki és megyei/¿>Sy "¡¡' székhely a Maros jobb partján s a tisza- /'Víí", vidéki, arad-temesvári,

arad-gyulafehér-vári vasutak csomópontján 32,726 magy., . német, oláh és szerb lakossal. A

belváro-son kívül van 5 külvárosa. Aradot számos szép köz- és magánépület diszesiti, me-lyek közül kiemelendőbbek : a r. kath., gör.-kel., reform., luth., zsidó és gör.-kath.

templomok, a pompás állami gymnasiumi | épület, a püspökipalota,_a megyei és v á - ^ , ídJpJ^ .

rosház, a színház, több nagy vendégfo- ' gadó, több kincstári épület, kórház stb.

A többé-kevésbé csinos utczákat gáz vi-lágítja, a főutczán pedig lóvonatu vasút

fut végig egészen a pompás vasúti állo- . másig. Intézetei közt nevezetesebbek az

állami gymnasium és tanítóképző intézet, gör.-kel. seminarium, polgári iskola, zene-iskola s több művelődési és emberbaráti intézet. Említést érdemelnek könyvnyom-dái, könyvkereskedései és helyi hírlapjai.

A megye törvényhatóságán kivül székel itt egy kir. törvényszék , járásbíróság,

pénzügyi igazgatóság, adóhivatal, do- ' hánybeváltó hivatal, só- és gazdasági

hi-vatal, fémjelző és pénzügyőri biztosi állo-más, ipar- és kereskedelmi kamara, gazda-sági egyesület, állami építészeti és fo-lyammérnöki hivatal, katonai ezred (33.

sz.) székhely, honvéd zászlóalji (12. sz.) törzsállomás, és végül posta- és táviróhi- ' vatal. Ipara és kereskedelme kiváló fon-tosságu. Van több gyára és számos elő-kelő kereskedése. Iparának főbb czikkei liszt, szesz, bőr és bőráruk, gyertya, szap-pan, ruházati és gazdasági czikkek , fa-és fémnemüek stb.; kereskedelmének főbb czikkei pedig búza s általában gab-nanemüek, bor, gyapjú, nyers bőrök, méz,

Á

140,

serte, gubacs, fa. só stb. Országos vásá-' rai, főleg gyártmányok és fényűzési czik-kekre nézve igen fontosak és népesek. Kö-zel harmadfél • mfdnyi határa igen ter- ' mékeny s a baromtenyésztésre is a kai- J mas. Arad általában úgy szellemi, mint:

anyagi miveltségét tekintve, első rendüvi-déki városaink közé tartozik. Egy fahid vezet innen át a folyó bal partján fekvő;

A r a d i v á r b a . Ez mindjárt a Maros mellett lapályon s négvszeg alakra van építve s erős sánczokkal, bástyákkal és ! két kapuval ellátva. Fontos erősség, 1848

— 49-ben fontos szerepet játszott mind mellettünk, mind ellenünk. E vár alatt vé- | geztetett ki 1849. okt. 6. a tizenhárom magyar vértanú, név szerint: gr. Yécsey Károly, Aulich Lajos, Török Ignácz,

Lah-ner György, Pöltenberg Ernő, Nagy Sán-dor József, Knézich Károly, gr. Leinin-gen Károly és Damjanics János kötél ál-tal, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos és Schweidel József pedig golyó által. Ö - B o d r o g fu. a Maros m. 247 szerb 1., óhitű templommal s kalugyer zár-dával. HSagyar-Pécska mvs. közel a Maros-hoz, Aradtól nyugotra 7491 magyar 1., kath. és zsidó templommal, járásbíróság-gal, postahivatallal, csinos városházzal s derék kamarai épületekkel. Nagy határa igen kitűnő. Terem sok búzája, bora; van elég legelője és erdeje ; szarvasmarhát so-kat és szépet tenyészt. Erdejében egy ró-mai sáncznak, két templomnak és egy me-csetnek maradvánj'ai láthatók. Élénk vá-sárai közt nevezetes a Sz.-György napi

»cselédvásár,« melyre nagy távolról eljár-nak a gazdák s bérlők férfi és nőcselédek fogadására. Oláh-Pécska (Bégebben Bácz-P.) mvs. az előbbi tőszomszédjában s attól csak egy utcza által elválasztva, 6745 oláh, magyar és szerb 1. Van egy óhitű tem-ploma s hasonlag igen nagy határa, mely szintén bőven terem minden gahnafélét, szőlőt és gyümölcsöt; ggy része azonban igen vizenyős s így inkább csak legelőül és kaszálóul szolgál. E két községből egy komp közvetíti az átkelést a szomszéd Temes megyébe. OláhPécskához B a s a -r á g a , O s á l a és S z e n t - T a m á s nevű nagyobb puszták tartoznak. Szem-lak mvs. az előbbiektől nyugotra, a Maros jobb partján 4910 magyar, német s oláh 1., óhitű, luth., ref. és zsidó templommal, postahivatallal s nagy és kitűnő határral, mely főleg búzát és kukoriczát terem leg-többet. Baromtenyésztése is jelentékeny.

Vásárai látogatottak. K i s - P e r e g fu.

2000 magyar ref. 1., kik a mult század

vé-gén (1778) költöztek ide Szabolcs várme-gyéből, Egyekről. Van derék ref. tem-ploma s igen jó határa, melyen a lakosok jeles búzát és kukoriczát termesztenek és szép fajtájú szarvasmarhát tenyésztenek.

Ide tartoznak K i s-Ú j-P e r e g, N a g y-P e r e g (a mezöhegyesi kir. ménes tulaj-dona) és S z i o n d a nevű nagy puszták, mind igen kitűnő földdel. N é m e t-P e-r e g fu. 1082 német s magyae-r 1. s jó ha-tárral. F o r r a i N a g y-I r a t o s jhisz-tai fu. 1148 magyar 1. s termékeny határ-ral. K i s - és N a g y - V a r j a s pusztai faluk 855 magyar 1. s dohánytermesztés-sel. S z e n t-L e á n y f a 1 v a pusztai fu.

1032 magyar 1., ref. templommal s termé-keny határral. F a k e r t pusztai fu. 902 magyar és sváb 1., kath. templommal és baromtenyésztéssel. Kurtics mvs. és vasúti állomás a szolnok-aradi vasút m. 4501 oláh, magyar és sváb 1., óhitű és zsidó templommal, posta- és táviróhivatallal.

Határa igen nagy és bőtermő. Van sok dohánya, szarvasmarhája és jnlia. S z e n t -M á r t o n fu. 2530 sváb 1., kath. tem-plommal, postahivatallal és igen jó határ-ral. M á c s a fu. közel a szolnok-aradi vasúthoz 3244 oláh, magy. és sváb 1., óliitü templommal, postahivatallal, gazdag htárral és juhtenyésztéssel. A 1 m á s - K a-m a r á s fu 1580 a-magyar 1., kath. tea-m- tem-plommal s dohánytermesztéssel. N a g y-K a m a r ú s pusztai fu. 1715 oláh s magyar 1. s jó határral. B o d z á s M e d -g y e s pusztai fu. 2625 ma-gyar 1. Na-gy és termékeny határa sok gabnafélét és do-hányt szolgáltat. Elek mvs. közel a szol-nok-aradi vasúthoz 4583 német, oláh és magyar 1. , kath. és óhitű templommal, postahivatallal s ötödfél • mfdet haladó határral, melyen sok búzát, kukoriczát és kerti bort termesztenek és szavasmarliát tenyésztenek. O 11 a k a (v. Ottlaka) fu.

az előbbitől keletre a Bugyér vize in. 2963 oláh és magyar 1., oláh templommal, pos-tahivatallal s nagy határral , melynek azonban mintegy %-e szikes és vizállásos.

Ide tartozik E p e r j e s nevű szép puszta.

N a g y - P é l fu. az előbbitől ész.-keletre 1671 oláh és magyar 1., oláh templommal és termékeny határral. G y u 1 a - V a r-s á n d fu. Békér-s Gyulához közel, a Fehér-Körös m. 2396 oláh s magyar 1., óhitű és kath. templommal, postahivatallal s nagy és termékeny határra], melyben G e 1-v á c s ne1-vű nagy puszta 1-van. A különben is sikeres gazdálkodást jelentékenyen elő-segíti az itteni urasági mintagazdaság, mely egyszersmind jeles barom-, juh- és

sertéstenyésztést üz. A Körös sok halat szolgáltat. Van a faluban egy csinos kas-tély , melyet nagy díszkert vesz körül.

P e k e t e-G y a r m a t fu. a Fekete-Kö-rös m. J4"8 magyar 1., ref. templommal s szép nagy határral, melyet a Körös gyak-ran rongál. Jeles szántóföldjei és legelői mellett van egy szép tölgyes erdeje is.

Nagy-Zerénd (v. íTevind) mvs a Fekete-Körös m. 2050 magyar 1., ref. templom-mal, postahivatallal s több urasági épü-lettel. Nagy róna határa igen termékenj·, de sok helyt vizenyős. Terem sok búzája s kukoviczája. Szépen van legelője és er-deje is. B é l - Z e r é n d fu szintén a Fe-kete-Körös m. 520 magyar 1., ref. tem-plommal, igen jó határral, barom- és ser-téstenyésztéssel s nagy erdővel. Határában futnak össze a Körössel a Szartos, Tőz és Leveles nevü kis folyók s ezek közén van a Kalakampós tó. V a d á s z fu. az előbbitől keletre 2504 magyar s oláh 1., reform, és oláh templommal s postahivatallal. Van benne egy szép úri lak. Róna határa nagy és termékeny, de árvizektől gyakran szen-ved. M i s k e fu. a Tőz folyó m. 1967 oláh és magyar ]., oláli templommal, nagy határral s L i v á d i a és T r e s z t i a nevü vagy pusztákkal. A g y a fu. a Tőz folyó m. 1554 magyar 1., ref. templommal s igen jó határral, mely az árpán kivül mindent dúsan megterem. Erdejében a la-kosok sok szenet égetnek. S z i n i t y e fu.

.931 oláh 1., kik sok búzát, kukoriczát ter-mesztenek s barmot tenyésztenek. Kis-Jenő mvs. a Fehér-Körös m. 2174 magyar s oláhl., kath. és oláh templommal. Van itt kir. járásbíróság, adó- és postahivatal, nagy szeszgyár, sürbáz és sok szép ura-dalmi épület. Jelentékeny határa közepes termékenységi!. Ide tartozó puszták : B ü k k ö n y , D a r v a s t ó, H o r g as t ó, K o i - l i á n y , Ős és S a m l i i c l . Kis-Jenő főhelye a József föherczeg- Arad megyei nagy uradalmának. S z é k vt d v ar fu. az előbbitől nyugotra 4794 magyar s oláh 1., óhitű s kath. templommal, postahivata'iai s igen nagy határral, melyen minden gahnanemet, kivált sok zabot, továbbá sok káposztát s gyümölcsöt termesztenek;

erdője jó nagy. A határt a Bugyér vize folyja át. Máig is láthatók itt még Tra-janus árkának a nyomai. E r d ő h e g y fu. 1862 magyar s oláh 1., reform, és oláh templommal. Szép róna határa igen ter-niékeny. Sikló mvs. a Feliér-Körösbe sza-kadó Malomárok és egy tó partján, mely bent a községben foglal helyet. Van 2880 - oláh s magyar h, oláh temploma,

posta-, hivatalaposta-, jó malma a Malomárkon s nagj"

és termékeny határa, melyet több tanyán kivül B o t o s , K é t h a l o m , B o d z á s és S i k l ó nevü nagyobb puszták élén-kítenek. Egy régi vár falainak és sánczai-nak maradványai láthatók itt. N a d a b fu. 2187 oláh s magyar 1., oláh templom-mal s igen jó határral. A Malomárkon itt is derék malom van. C s e n t e (vagj7

Csintye) fu. 1504 oláh 1. s nagy határral.

Simánd.mvs. Kis-Jenőtől délre 2496 oláh, magyar és sváb 1., oláh, kath. és zsidó templommal s postahivatallal. Vau több szép uradalmi épülete, pálinkafőző és sür-háza. Nagy róna határa igen szép búzát és jó káposztát terem. Barom- és sertéste-nyésztése igen jelentékeny. Vásárai láto-gatottak. Ó - F a z e k a s-V a r s á n d fu.

1050 oláh s magyar 1. Ú j F a z e k a s -V a r s á n d fu. 1220 magyar 1. , hitli.

templommal s jó határral. Ó-Szent-Anna mvs. 4173 oláh, magyar, sváb 1., ohili templommal s dohánytermesztéssel. Új-Szent-Anna mvs. az előbbi tűszomszédjában 4810 magyar s német 1., kath. templom-mal s postahivatallal. Róna határa (az előbbiével együtt) igen termékeny. Van szép búzája, kukoriczája, jó kerti bora és dohánya. K e r e k fu. 1846 oláh s mag-y.

1. s termékeny határral. Pankota mvs. igen szép vidéken, a Malomér m. 4480 magyar s oláh 1., kath , ref. és oláh templommal, adó- é3 postahivatallal. Határa részben termékeny róna, részben hegyes. Búzája, bora egyiránt jeles. Van egy jelentékeny szeszgyára igen szép szökőkúttal s több csinos épülete. Búzavásárjait messze föld-ről látogatják. S z ő l l ő s - C s i g e r e l kettős fu. Pankotától északra a Csiger folyó és a Malomér m. , mely utóbbi az előbbi fölött egy hidcsatornán foly to-vább a Fehér-Körös felé, mely a határnak csak szélét érinti. Van 2358 oláh s magy.

lakosa, oláh temploma, egj⁷ nagy vizi malma, kőhidja a Csigeren s igen jó róna határa, mely igen szép búzát s kukoriczát stb. terem. A lakosok közül sokan foglal-koznak méhtenyésztéssel és ácsmunkákkal.

Zaránd mvs. a Fehér-Körös m. 2973 oláh s magyar 1., oláh templommal, postahiva-tallal s igen jó róna határral, melyen de-rék erdő is van. Régi várának csak nyo-mai láthatók. Téli sertésvására igen lii-res. Van egy szeszgyára is. K e r i i l ű s fu. Zarándtól északra 2454 oláh s magj'ar 1., oláh templommal s nagy határral.

S e p r ő s fu. a Tőz folyó és a Darvas tó m. 4118 oláh s magyar 1., oláh templom-mal, postahivatallal s nagy határral. A

142,

lakosok főleg marha- és sertéstenyésztés-sel és faeszközök készítésével foglalkoz-nak. Erdője nagy van. T a l p a s fu. a Fekete-Körös m. 2110 oláh s magyar 1..

oláh templommal, postahivatallal s nagy róna határral, melyen közepes szántóföl-dek és rétek mellett jókora tölgyes erdő van. Sertés- és marhatenyésztése virágzó.

. B a r a k o n y f u . 1715 1. s oláh templom-mal. Sok sertést és marhát tenyészt. S o-m o s k e s z fu. 1905 oláh 1. C s e r o-m ű fu. a Tűz vize m. 2728 oláh s magyar 1., oláh és kath. templommal, postahivatal-lal s nagy és róna határral, melyen sok sertést és szarvasmarhát tenyésztenek.

G u r b a oláh fu. 1730 1., oláh templom-mal s termékeny határrl. S i k u 1 a fu.

3451 oláh s magyar 1., oláh templommal s szép róna határral. Boros-Jenő mvs. a Fehér-Körös m. 4427 oláli s magyar 1., óhitű és r. kath. templommal s több csi-nos épülettel. Yan itt járásbíróság, adó-és postahivatal. Nagy határa radó-észben he-gyes, de általában igen termékeny; gab-nanemüeket bőven szolgáltat. Legelői s rétjei igen jók ; erdeje nagy és gyönyörű.

Alacsony szőlőhegyein igen jó bor és sok gyümölcs terem. Régi és sok ostromot kiállott várának ma csak részei állanak, de lakható állapotban. A magyarság itt a török · dúlások idejében gyérült meg.

B o k s z e g fu. a Fehér-Körös m. 1977 oláh s magyar 1., gör-kel. és gör -egyesült templommal s postahivatallal. Határa na-gyobb részt hegj es. Yan bora, erdeje s baromtenyésztése. M o n y o r ó fu. a Fe-hér-Körös m. 775 oláh és sváb 1., oláh templommal s jó határral. A 1 g y e s t fu.

a Fehér-Körös m. 940 oláh s magyar 1., oláh templommal s hegyes határral. Bo-rossebes mvs. a Fehér-Körös m. 1885 ma-gyar s oláh 1., reform, és oláh templom-mal, postahivatallal s hegyes völgyes ha-tárral, mely bort s fát bőven szolgáltat.

A lakosok gyümölcscsel, fával és cserép-edényekkel kereskednek. D o n c s é n fu.

290 oláh 1. K e r t e s fu. erdős hegyes vidéken a hihari határ m. 780 oláh s ma-gyar 1., oláh templommal s jó nagy ha-tárral. S z u s z á n oláh fu. magas bér-cek között a bihari határ m. 485 1., oláh templommal és sok erdővel. M o n y á-s z a (Menyháza) fu. az előbbitől keletre szintén magas hegyek közt 574 oláh, né-met, magyar és tót ]., óhitii és kath. tem-plommai. Yan nevezetes meleg ásványos forrása és fürdője, vasbányája és hámora.

Lakosai meszet is égetnek. Utolsó postája Dézna. R a v n a oláh fu. az előbbi

szom-szédjában 540 1. s oláh templommal.

Dézna mvs. igen hegyes vidéken 1190 oláh, német s magyar 1., oláh templommal, postahivatallal, nagy erdőséggel, vashá-morokkal s ásványos vizzel. Régi, hegyeu állott várának csak romjai láthatók.

Btiköny v. Buttyin m v s . a F e h é r - K ö r ö s ni.

3313 oláh, magyar és sváb 1., oláh, katli.

és zsidó templommal, járásbírósággal s adó- és postahivatallal. Hegyes határában sok az erdő és szilvás. Van egy jó kőbá-nyája. K i s z í n d i a oláh fu. az előbbi-től délre, igen erdős bérces vidéken 1626 1. s igen nagy határral. Z ö l d e s oláli fu. a Fehér-Körös m. 681 1. s erdős határ-ral. Csil (v. A l - C s i l ) mvs. Fehér-Körös-től balra erdőkkel borított bércek közt 897 oláh s magyar 1., oláh templommal s postahivatallal D i e c s oláh fu. a Fe-hér-Körös m. 1233 1. s nagy erdőséggel, melyben sck szenet égetnek. J ó s z á s oláh fu. a Fehér-Körös m. 335 1. s bér-ces, erdős határral. J ó s z á s h e l y oláli fu. az előbbi mellett 528 1. s oláh tem-plommal. P l e s k u c a oláh fu. a Fehér-Köröstől jobbra 562 1. s oláh templommal.

Erdeje ennek is sok van. C s ú c s oláh fu.

842 1. s erdős bérces határral. Nagy-Hal-mágy mvs. közel a Eehér-Köröshöz 1301 oláh s magyar 1., gör.-kel. és gör.-egyes.

templommal, járásbírósággal, postahiva-tallal s igen bérces erdős határral. K i s-H a 1 m á g y fu. az előbbi szomszédjában 1074 oláh 1. s csekély, de erdős határral.

P o j e n á r oláh fu. 420 1. O c s fu. a Fehér-Körös m. 4=>0 oláh. 1. B á 11 y e 1 e oláh fu. a Fehér-Körös m. 117 1., nagy erdővel és szénégetéssel. M u s z t e s d oláh fu. a Drocsa-hegy alatt igen zordon vidéken 399 1. s oláh templommal. V a-s z ó j a oláh fu. Bökönytől délre erdőa-s bércek között 674 1., kik szenet égetnek s faeszközöket készítenek. N á d a s fu. a Csiger vize m. 2251 oláh, magyar és né-met 1., oláh templommal s igen nagy bér-ces határral, melynek legnagyobb részéi erdőség borítja. Ez erdőség kedveért lé-tesült itt mostanában egy jelentékeny gyártelep, melyben egy lajthántuli rész-vénytársaság készíttet főleg padló deszkát és padlókockát. T a u c z fu. egy szük völgyben a Csiger vize m. 2486 oláh s magyar 1. s oláh templommal. Nagy ha-tára sovány földu, de gyümölcsöt igen bőven terem. Hegyeiben gazdag vasérc-bányák vannak. Közelében három régi vár romjai láthatók. S i l i n g y i a fu. a Csi-ger vize m. 1028 oláh s magyar ]., oláh templommal, postahivatallal s

pokróczké-1 4 3 , szitéssel. Hegyein jó "bor és gyümölcs

terem. A p a t e l e k (v. Mokra) fu. a Mok-rahegy alatt 1282 oláh, magyar és tót 1., részben róna határral s igen jó borral.

Yan oláh, katb. és luth, temploma. T e r -n o v a (hajda-n Egres és Almás) völgybe-n fekvő oláh fu. az előbbi szomszédjában 2307 1., kik főleg fával és mészszel járnak kereskedni. M a g y a r á t fu. Pankotától délkeletre igen szép vidéken 2491 olAlv^s magyar 1., oláh templommal s h i r e / o o r -termesztéssel. Közepes minőségű szántó-földjei búzát, kukoricát és zabot terem-nek. A g r i s oláh fu. az előbbitől keletre 296 1. híres mészégetéssel. Csake nevü he-gyén egy régi vár romjai láthatók.

A r a n y á g oláh fu. az előbbi m., a He-gyis (v. Hegyes) bérc alatt 891 1. s nagy határral, melyet jobbadán erdőség borit.

M u s z k a oláh fu. Magyaráttól nyugotra 1076 oláh s magyar 1., oláh templommal s igen jó határral, melynek legfontosabb terméke az itteni jeles fehér bor. G- a 1 s a fu. az előbbi szomszédjában részben róna határral, melyet a Zsimbolya nevü ér szel át. Yan 2355 oláh s magyar lakosa, kik bort, búzát, kukoricát, szilvát, do-hányt s kendert termesztenek. Valamivel alább esik Világos régi s gyönyörű fekvé-sű mvs. Aradtól ész.-keletre ott, a hol a síkság a hegységbe olvad. Ilyen nevü mvs.

különben kettő van egymás tőszomszéd-jában, u. m. Magyar-Világos 2114 magyar s német ]., r. kath. templommal, szép kastélylyal, járásbírósággal és postahiva-tallal ; — a másik Ó-Világos szintén mvs.

4648 1., kik legnagyobb részt oláhok.

Van itt egy gör.-kel. és egy gör.-kath.

templom. A kettő határa együtt több mint 21/« • mfld s nagyobb részben igen termékeny róna, mely egyiránt bőven terem búzát, kukoricát, kölest, krumplit, dohányt, kendert stb. A batár kisebb része hegyes kitűnő bortermő szőlőkkel és nagy erdőséggel. A határbeli nagy puszták közül B a r n a c e l , F ö l d v á r és B a r n á t Magyar-Világoshoz, K 1 a d o v a. P a u 1 i s, B, a d n a , S ó l y m o s és S z a b a d h e l y pedig Ó-Világoshoz tartozik. A határ he-gyes részén emelkedik az emlékezetes vilá-gosi v á r pusztuló falakkal.Legutóbbi szo-morú nevezetessége ennek az, hogy 1849.

aug. 13-án ezen vár alatt rakta lc fegyve-rét a 35 ezer főnyi magyar hadsereg az orosz hadak előtt. A romladozó várból gyönyörű kilátás nyílik . mind a keleti hegyes, mind a nyugoti róna táj felé.

K o v a s z i n c fu. Világostól délre 3808 j oláh s magyar 1., oláh templommal és I

szintén jó bortermő hegyekkel. Gyorok mvs. az első erdélyi vasút m. 1137 ma-gyar, német és oláh 1., reform., kath. és oláh templommal, szép kastélylyal, posta-és táviróhivatallal. Kposta-észben hegyes ha-tára kitűnő bort s jeles búzát stb. terem.

M é n e s fu. az előbbi szomszédjában 1398 oláh, magyar s német lakos, oláh templommal s részben róna, részben be-gyes határral, melynek a vörös aszubor a leghíresebb terméke. A faluban több csinos uradalmi épület van. Ó-Paulis mvs.

a Maros m. magas hegyek alatt 2186 oláh, német és magyar 1., kik jeles bort, búzát, kukoricát, árpát s zabot termesz-tenek. A Maroson több jó malma van.

Ú'j-P a u 1 i s kincstári fu. a Maros és az első erdélyi vasút m. az előbbi szomszéd-jában 451 sváb 1., kik igen jó bort, diny-nyét és dohányt termesztenek. Tulajdon-képen itt kezdődik a Maros gyönyörű völgj'e. Radna mvs. a Maros és az első erdélyi vasút m. gyönyörű tájon, Lippá-val épen átellenben,, melylyel egy jó faliid által áll összeköttetésben. Van 2064 oláh, magyar s német lakosa, híres búcsújáró kath. zárdája (ferencrendi) szép kéttor-nyú templommal, oláh temploma, vasúti állomása, járásbírósága, adó-, posta- és táviróhivatala, több malma s szép határa, melynek csaknem felét erdőség borítja, a többi része pedig jó közönséges bort, és kukoricát terem. Barom- és juhte-nyésztése is említésre méltó. S o 1 y m o s fu. közel a Maros- és vasúthoz 1791 oláh 1. s roppant terjedelmű hegyes völgyes határral, melynek nagy erdősége legszebb a megyében. Bora, gyümölcse jó. Van több malma, három kallója, kő-, ólom- és rézbányája s közelében egy meredek tetőn festői várromja, mely a Maros völgyének egyik jegszebb tájképét képezi. 0 t v o s (Odvos) fu. a Maros m. 1214 oláh s német 1.. oláh és kath. templommal s bérces sziklás határral, melyben főleg kukoricát és berzencei szilvát termesztenek. Erdeje nagy és szép. K o n o p fu. a Maros és a vasút m. 1102 oláh 1., templommal, posta-és táviróhivatallal, szép határral, melyen leginkább kukoricát és gyümölcsöt ter-mesztenek s juhot, kecskét tenyésztenek.

Van egy csinos uri laka, pálinkafőző gyára s több malma. Szép erdeje igen nagy terje-delmű. M i 1 o v a oláh fu. közel a Maroshoz 532 1., oláh templommal s rézbányával és hámorral. A többnyire bányászatból élő la-kosok közül sokan foglalkoznak köszörűkő készítésével és árulásával is. B er z o v a fu.

a Maros és a vasút m. 1862 oláh s német 1.,

<M

»A vb

C

CS

i

r t s

<5

1 4 4 ,

oláh templommal, posta- és táviróhivatal-lal.Hegyes völgyes nagy határában sok szil-vát s kukoricát termesztenek, juhot, kecs-két tenyésztenek. K a p r u c a fu. a Ma-ros m. 854 oláh 1. és szép szilvásokkal.

G r o s fu. az előbbitől északra, hegyes völ-gyes vidéken 791 oláh 1., kik szenet éget-nek. S z l a t i n a fu. még bentebb a hegy-ségben a Drocsa-hegy déli aljában 471 oláh 1. s nagy erdőséggel. B a j a oláh fu.

az előbbitől délre 580 1. B a t u c a oláli fu.

a Maros m. 434 1. G o v o s d i a oláh fu. a Maros m. 669 1. szép (szoros ültetésü) szil-vásokkal s fontos vas-iparteleppel, nagy erdővel. Tótvárad mvs. a Maros és vasút m.

1165 oláh templommal, postahivatallal s szép erdővel. Bégi, szép fekvésű várának ma csak romjai láthatók. Tótvárad hajdan egészen magyar község volt. P e r n y e s d oláh fu. az előbbitől északra 488 1. S o b o r -s i n mv-s. a Maro-s é-s a va-sút m. igen -szép tájon. Van 1407 oláh s magyar lakosa, oláh és kath. temploma, diszes kastélya szép angolkerttel, Ivánliget nevű vadas-kertje, nagy vasúti állomása, posta- és táviróhivatala s jó határa, mely fán kivül gabnanemüt s gyümölcsöt is elég bőven szolgáltat. Erdőiben s legelőin sok kecs-két tenyésztenek. T o k oláh fu. a Maros és vasút m. 907 1. s bérces erdős határ-ral. Szilvásai szépek és nagyok. S z e 1 i s-t y e elszórs-tan épüls-t oláh fu. közel a Ma-roshoz 401 1. Nagy erdősége mellett szán-tóföldjei is jók. Búzán kivül sok kukori-cája és szilvája terem. Petris mvs. az előbbi szomszédjában északra 1477 oláh és magyar 1., oláh templommal s szép hegyes-völgyes határral, melynek szántó részei tágas lapályon esnek, s jó minősé-gűek. Fán kivül legtöbb van itt kukorica, krumpli és gyümölcs. Vásárait a szom-szédos völgyek lakosai nagy számmal látogatják. Juh, kecske itt is bőven tenyé-szik. B o s s i a hegyek közt fekvő oláh fu. az előbbitől északra 1356 1. s tágas határral, melyben szilván kivül leginkább kukoricát és tavaszi búzát termesztenek.

Van egy jó rézbányája, két liszt- és 4 fürészmalma. A lakosok fával, zsindelylyel és deszkával kereskednek. 0 b e r s i a oláh fu.az előbbin felül 356 l.,kik sok szil-vát termesztenek s szilvapálinkát főznek.

12. Torontálmegye egyik legnagyobb

In document A magyar birodalom (Pldal 136-142)