(A Lándzsa Imre komája)
Rászállott a gólya a Lándzsa Imre uram házára, el is hozta a kicsikét, s épp ahogy kívánta, király embere lett, azaz hogy fiú.
No, hát nem is lehet más keresztapja, mint maga a kiı`ály, akiről az a hír otthon Császártöltés helységében, hogy a szom-szédos Gödöllőn most éppen odahaza van.
Elindult hát őkigyelme, míg otthon a bábák a dolgukat végzék, toronyirányában. egyenest Gödöllőre, hol is könnyű dolog volt megtalálni a király házát.
Hanem bezzeg nehéz volt bejutni. Egy jáger járkált a kapu előtt feszesen, azt szólította meg Lándzsa Imre magya-rul.
_ Dicsértessék a Jézus Krisztus, tekintetes uram.
Eresszen be, kérem, a királyhoz.
A jámbor német jáger tiltakozólag állt a kapu elé, mert noha nem értette a magyar beszédet, a szándékot nyomban észrevette, hogy a paraszt be akar menni.
_ Nix ungrisch.
Szerencsére egy másik udvari nőcseléd jött, aki tudott magyarul is, németül is: annak tolmácsolása mellett aztán megindult a diskurzus.
_ Nem lehet bemennie, barátom, mert Őfelsége itt Gödöllőn nem szokott audenciát adni.
_ Pedig én tanácsbeli ember volnék. Az egyik bátyám meg éppen bíró Császártöltésen.
_ Az mindegy ! Mégsem lehet bemenni.
Lándzsa Imre uram elkezdte a fejét vakarni, mint az olyan ember, akit váratlan bosszúság ér.
_ Pedig én keresztapának szeretném meghívni őfel-ségét.
_ No, az meg éppen lehetetlen _ felelte a jáger mert az' udvari etiquette tiltja, hogy őfelségc mindenféle keresztapaságot elvállalhasson. Tudja ön, mi az az udvari etiquette?
No, azt ugyan nem tudta Lándzsa Imre, de nem is volt rá kíváncsi. Mérgesen szemére húzta a kalapot és elkezdte a
fejét csóválni, hogy az úgy ingott jobbra-balra váll-lapockái között, mint egy meglódított hinta.
_ Ejnye ejnye _ dünnyög. _ Ez már hiba, nagy hiba, roppant nagy hiba.
Olyan szomorú hangon mondta ezt, hogy a becsületes vadász, kit Schram Ferencnek neveznek, megszánta a pa-rasztot s így szólt:
_ Ne búsuljon, barátom. Ha csak éppen keresztkoma kell, talán jó leszek én is?
Imre megnézte a derék, szálas urat és a tenyerébe csapott.
_ Szaván fogom. Ebben maradunk.
Schram szabadságidőt kért s még aznap elindult Lándzsa Imrével Császártöltésre komának, s csaptak ott olyan víg keresztelőt, hogy a király se különbet. Schram még csárdást is táncolt a kackiás magyar menyecskékkel és két aranyat tett le kis keresztfia vánkosa alá ajándéknak.
Meg is becsülték ott úgy, hogy még a helyet is megfújták, ahova leült.
Mikor pedig elment, híre kerekedett a faluban, hogy akár-ki mit mond is, de mégis csak maga a akár-király volt az a saját személyében.
Hogy mégis elt-agadta magát: az onnan van, mert az uraktól tart, akik nagyon megszólnák, ha tudnák, hogy egy olyan szegény, egyszerű parasztgyereket tartott a kereszt-vízre.
SZEGEDI CSODÁK
A két nagy alföldi várost felosztotta a két Tisza-testvér.
Kálmánnak Debrecen jutott, Lajosnak Szeged. (A szegény Lászlónak, ha jut, jó lesz valami falu is.)
Kálmán Debrecennel kokettirozik. Játsszák a »harag-szom frád<<-ot ketten. Hol ez dobja oda a szultán-kendőt Debrecennek, hol Debrecen vissza. Hanem hát a vége, ki tudja, mi lesz?
Tisza Lajos pedig Szegeden fészkelte be magát erősen.
Szeretik ott igazán, mert becsületes és lelkiismeretes munkát végzett.
85
Eleinte nagy bizalmatlansággal fogadták a bátyja végett, végre pedig megszerett-ék tán szinte éppen a bátyja végett, mert a bátyja nélkül bizony sok dolgot nem vihetett volna ki, ami már tény ma, s nem kis fontosságú a város jö-vőjén.
Nincs is ez idő szerint más ellenzője Tisza Lajosnak Szegeden, mint talán az az egyet-len ellenző, amit az asszonyok vettek neki: t.i. egy kályhaellenző.
A rekonstrukció vége felé közeleg már. Mint biztos for-rásból halljuk május elején megszűnik a királyi biztosság.
Nem hisszük, hogy ez javára lenne a városnak, s hogy májusig teljesen be lenne fejezhető az ő működése, de más-részt nem kívánhatjuk Tisza Lajostól, hogy hasonló megjegy-zéseknek tegye ki magát, mint a múlt évben, a királyi biztos-ságról szóló törvény meghosszabbítása alkalmával: hogy a szegedi udvartartást hosszabbítja.
Hallottuk akkor az ízetlen pikantériát, hogy Tisza Lajos sokkal nagyobb ember, mintsem szerep nélkül meg tudjon élni és sokkal kisebb ember, mintsem szerephez tudjon jutni a mai viszonyok közt, ha a királyi biztosságot leteszi.
Ennek a személyes önző indoknak tulajdonították ma-radását. Pedig sok komoly közérdekű indok kívánná, hogy megmaradjon még a jövő évre is, s mi hisszük is, hogy be-fejezi művét. Ha a biztosságról szóló törvény lejár is ebben az alakjában, az ő hatásköre megmarad. A biztosság mehet, a hivatalnoki karra már nincs ott szükség, de a biztos marad-jon, míg a város nem lesz egészen talpra állítva.
Ami még teendő hátra van, azt Tisza Lajos innén a fő-városból is végezheti.
Erdeklődéssel csügg az ország a nagy alföldi város sor-sán. A sajtó kimerítően közli az ott történteket, de többnyire az »Országgyűlési Értesít-ő« után.
Mondjunk valamit erről az »Országgyűlési Ertesítő«-ről.
Van a »Karácsonyfa« című látványosságban egy jelenet, ahol a zenetanár azt hirdeti, hogy hat óra alatt tanítja be a muzsikát.
_ Eh, mit! _ mondja Popov! Az ilyen reklámoknak csak a felét kell elhinni I
_ Nos, akkor hát három óra alatt tanítana meg I
Egyebet ne mondjunk az »Országgyűlési Értesítő«-ről. Azt hiszem elég.
Most pedig közöljük: mit ír a szegedi rekonstrukciórul.
A rekonstrukció munkálatai nagy arányokban haladnak elõre, bár az október hó második felében bekövetkezett esőzések tetemesen hátráltatták a munka gyors folyamát, s az építkezések a szállítás akadályai rniatt hátramaradást szenvedtek.
A város épülése szépen halad. Ezen évben már az árvíz óta épült házak száma ıneghaladta a másfélezret. Az építkezési statisztika tanúsága szerint f. évi jan. 1-től október végeig 1206 építési engedély adatott ki 886 lakházra és 320 melléképületre, s tényleg fölépült vagy építés alá került a jelen év alatt összesen 598 lakház és 296 mellék-épület. A múlt évi építkezések eredményét is beszámítva, Szegeden az árvíz óta összesen 1645 ház épült s ezekből 1221 lakház és 425 mellék- vagy gazdasági épület.
A középületek közül jelenleg 9 áll építkezés alatt, ezek közül 4 nagy állami épület és 5 a város által építtetik. Ide számítandó to-vábbá a közös seregbeli laktanya nagyszerű épület-csoportja.
A középületek közül az emeletes leányiskola díszes épülete tetó alá került, a szintén emeletes szegényekházán már a homlokzati va-kolat is készen áll s még csak a belső munkálatok vannak hátra, s a humánus intézet átadható lesz rendeltetésének.
A kisdedóvó-épület az alsóvároson szintén egészen elkészült.
A laktanya-csoport monumentális épületei gyorsan emelkednek fölfelé. A melléképületek közül a börtön és az istálló már tető alatt vannak; a tiszti pavillon emeleti falazata részben már felrakatott, a 3 legénységi kaszárnya földszinti falazat-a készen van, az altiszti lak-tanyánál a pincefalazat készül, a szertárnak szintén rakják az alap-falait. Egészben véve tehát a munka szép haladást tett aránylag rövid idő alatt.
Előkészületek tétetnek két szép stílű kápolna építéséhez. Egyik a Szent Rozáliáról nevezett fogadalrni régi kápolna helyett épül a Gizella téren (a múlt században dúlt pestis emlékére), a másik a kál-vária-sugárút végén a kálváriával lesz kapcsolatban.
E3? A csatorna-hálózat s az azzal összeköttetésben lévő szivattyú-telepek építéséről szintén kedvezóleg írhatok. A szivattyútelepek már régebben elkészültek s a felsóvárosi telepen már a gépek is föl vannak szerelve. A fő gyűjtő-csatornák közül, a 2-ik számú már egé-szen elkészült 3460 folyóméter hosszúságban, s ennél már a vas zsilipek is elhelyezvék. Az eddig elkészült csatornák összes hossza 6680 fo-lyómétert tesz.
A kör- és sugárutak feltöltése annyira elóhaladt, hogy az óriási munkálat közel áll a befejezéshez. A sugárutak közül még a szabadkai sugárút áll feltöltés alatt, melyre október 1-én kezdték meg a föld-szállítást gózmozdonyokkal. Még a két körúton van hátra egy kevés
87
munka. A sugárutak mind fel vannak emelve a tervezett magasságig, sőt a Boldogasszony sugárúton már a kövezés is megkezdetett.
Nemsokára munkába veszik a sétányok és közkertek létesítését.
Ezekre nézve készen vannak az ízléses tervek, melyek afelől tanúskod-nak, hogy az új Szeged belső terein gyönyörű vázok fognak séta- és üdülő helyekül szolgálni a közönségnek.
A rakodópart és tiszai híd építése szintén nagy erővel folyik.
A rakodópart felső részén már hosszabb vonalban kész a partfalazat.
A hídfők- és pilléreknél hangyaszorgalommal dolgoznak. Az I.
pillérnél a caisson már 11 méteren áll a Tisza 0 pontja alatt s az alap-falazás 12.50 méter magasságban bevégezve van. A II. sz. pillérnél már szintén lesüllyesztetett a caisson, s a munka 3 méterig haladt a 0 pont alatt s a caisson menyezete fölött az alapfal 2.50 méter magasságig a 0 pont fölött van fölrakva.
MI A SIKK?
_ Eredeti ostobaságok képekkel _
Magyarországon két részből áll az úri osztály, akárhány okos cikket írjon is Láng Lajos, Szontágh Pál és Asbóth János: a dolog egyre megy. A világot nem fogják megváltoz-tatni, sem a nemességet restituálni.
A nemesség ma, mondom, két részből áll: szíves házigaz-dákból és a venclégekból.
Én magam is a vendégek osztályához tartozván, hosszú
»lengyeleskedésem« alatt szerzett tapasztalataimból kifolyó-lag a következő tanácsokkal szolgálok tisztelt kollegáimnak, kik egy-egy kastélyba bejutnak, melynek gazdája még nem
»egy mitőlünk«.
Vigyék el önök minden lovaikat és minden szolgáikat ilyenkor. Mert a vendégkonyha és a vendégjászol jót tesz úgy a cselédeknek, mint a szegény állatoknak.
Minthogy azonban nem minden vendégnek vannak lovai és szolgái: az, akinek nincsenek _ otthon hagyhatja őket.
Ha a háziúr így szól:
_ Nézzük meg a vetéseket.
- Nos, természetesen nézzük meg.
Kicsiségekben mi legyünk udvariasak a gazdáink iránt, hogy nagy dolgokban viszont ők legyenek udvariasak.
Fiatal vendég, hozzád pedig vagyon titokban egy diszk-rét tanácsom. Vigy magaddal a pakktáskádban fúrót is, mert nem tudhatod, mi minden érdekeset láthatsz a másik szobában, ha lyukat fúrsz magadnak az oldalajtón ke-resztül.
A reggelinél aztán terınészetesen érvényesítsd a tapasz-talataidat.
Mikor a fiatal asszonyka ezt kérdezi:
_ Hogyan aludt ön?
Mondd el úgy odavetőleg:
_ Jól, köszönöm. Csak egyszer ébresztett fel valami recsegés a szomszéd szobában.
Ne törődj azzal, hogy belepirul _ te szemtelen voltál ugyan, de lásd, a szemtelenség egy lépés a cél felé _
Én úri asztalnál sohasem teszem vissza a palackba a dugót, hanem az ujjamat dugonı be, s így lesz az ujjam is borizii és a bor is fújizii.
Ez egy kapitális vicc tőleın, amelyért sokan tartanak engem eredeti embernek. Mert egy jó társaságban sohasem lehet tudni, miért lesz szeret-etreméltóvá az ember.
Ovakodjanak vendégtársaim az idegen kisasszonyoktól, akiket az asztalnál önök mellé ültetnek.
Mert becsület-emre mondom, vannak kisasszonyok, ki-ket legelőször elvisznek bálozni, azután fürdőzni _ s ha már semmi sem sikerül, elviszik őket kastélyozni.