H a elolvassuk mindazt, amit szakemberek írtak a déli Rondella kaputornyának keletke
zési idejéről, szinte teljes egészében különböző korszakokba keltezik az épületet. A század- fordulón, amikor a torony falait kibontották a kerti lak épületéből és Erzsébet kiránynő
“parasztházába” belefoglalták, a romokat műformáik alapján egységesen Zsigmond király idejére keltezték. A kapu elnevezésével is, mint „Zsigmond-kapu”-val találkozhatunk egé
szen az 1950-es évekig. Ez a keltezés nem nyugodott más érven, mint azon, hogy a gótikus építményt a nagy gótikus építtetőhöz, Zsigmondhoz kötötték, akinek fontos szerepe az írott forrásokból jól ismert volt.
Az értékelés akkor változott meg, amikor az ásatások napvilágra hozták a kaputorony teljes környezetét: a farkasvermeket, a rondellát, a kazamatát. Kiderült, hogy a kaputorony a rondellával egybeépült, a rondellát pedig jól lehetett keltezni az 1530-as évekre, mind a rétegtani megfigyelések, mind az írott források alapján2. És itt a kutatók szembetalálták magukat egy ellentmondással: hogyan kerül ez a gótikus kapu a bizonyosan a 16. század első felében épült erődítménybe. Gerevich László, az ásató a rondella és a kaputorony keletkezé
sének idejét szétválasztotta, az előbbit a bizonytalan múltban helyezte el ingadozva Zsig
mondi ól a Jagelló-korig. Az utóbbit, tehát a kaputornyot viszont következetesen a rondellá
nál későbbi építménynek tartotta, de ingadozott a Jagelló-kor és az átépítések ideje, azaz az 1530-as évek között. Az eltérő keltezésre az ásató érve azon megfigyelés volt, hogy a rondel
la alapozása befut a kaputorony alapozása alá. Ezen érv ellenébe Gerevich László másik megfigyelését vethetjük, miszerint a kaputorony és a rondella alapozása egybeépült. Eszerint csupán arról van szó, hogy a rondellát mélyebbre alapozták, mint a kaputornyot3.
Tehát el kéne fogadnunk, hogy a kaputorony a rondellával együtt az 1530-as években épült, de akkor honnan származnak a kapu formái? Másolták őket? A kaputorony ugyanis több szempontból is nagyon hasonlít a palota másik négy feltárt kapujára.
1. A kapuk szerkezete azonos. Mind az öt kettős kapu, lovas és gyalogkapura oszlik.
Gyámköveken nyugvó felvonóhíd készült mindannyiukhoz, amelyekhez eredetileg farkasver
mek tartoztak. Hasonló méretezésű és formájú kváderkőelemekből állították őket össze.
Felépítményük a megfigyelhető magasságig is hasonló: kváderkőalapozáson állnak, amely jóval szélesebb a kapu pilléreinél. A kapu nyilásait egy visszaugratott “tükörben” helyezték el. A lovaskapuban kerékvetőt találunk végig a fal mentén. A lovaskapuk falába csapórács káváját mélyesztették, ezeknek mérete is megegyezik az összes kapun4.
2. A díszítőformákban is láthatunk hasonlóságokat. A kapuk nyílásai élszedettek (igaz a kaputorony lovaskapuja díszesebb, mert kétszer élszedett). Az élszedést általában egyszerű piramistag zárja le. A piramistagot néhol kicsiny, de gazdagon profilált konzoltagok helyet
tesítik. Megjegyzendő, nem szabad, hogy megtévesszen a kaputorony formáinak gazdagsága, a szegmensíve. Az összes kapu közül ez maradt meg a legépebben, a legmagasabb falakkal, ha nem tekintjük az északi völgyzárófal kapuját, amely teljes magasságban áll ugyan, de úgy tudjuk, átépített formában.
124
További hasonlóságokat is találunk, de ezek már nem illeszthetők abba a feltételezé
sünkbe, hogy a kaputornyot a többi kapu mintáját követve építették.
3. A kaputorony kapujának építőanyaga megegyezik a többi kapu építőanyagával, ke
mény mészkő. Pontosabban a kaputorony nem egyféle kőből készült, maga a kapuépítmény I épült kemény mészkő elemekből, a többi fal törtkőből és másodlagosan felhasznált faragott-
kövekből vegyesen. De erről majd később.
4. A különféle formájú kapuelemeken 10 kőfaragójegyet figyeltek meg, közülük kettőt másutt is fellelhetünk. Az egyik párja az István torony melletti un. boltozatos helyiségek 4.
ajtaján figyelhető meg. A helyiségeket Zsigmond korára keltezik. A másik párja pedig az északi völgyzárófal kapuján látható5.
Azt hiszem, ennyi hasonlóság teljesen elegendő, hogy a kaputorony kapuépítményét a többi kapuval egyszerre készültnek tekintsük. Elfogadva a kapuk korára vonatkozó általános véleményt a kapuépítmény tehát a Zsigmond-korban készült, a 15. század elején. Hogyan állhat mégis a rondellával egybeépült 16. századi alapokon?
Ezt csak úgy képzelhetjük, ha feltételezzük, hogy a kapu eredetileg már állt valahol, eredeti helyén lebontották és itt a rondella mellett újból felhasználták köveit.
5. Bár a kaputorony déü, külső fala egységes falazású, mégis belül a kapuépítmény és az eléje épített kapualj falazása élesen elválik egymástól, addig a magasságig, ameddig a kapué
pítményben a faragott kemény mészkő elemeket megfigyelhetjük. Feljebb a fal már egybeé
pült. Élesen elüt egymásról itt a kapuépítmény szabályos elemekből készített fala, a kapualj törtkőből és másodlagos kövekből rakott falától. Ugyanezt az elválást a másik, az északi fal belső oldalán is megfigyelhetjük.
6. Vízszintes elválást és enyhe méretkülönbséget észleltek az ásatók a kapu felmenő falai és az alapozás, a farkasverem falai között6.
7. A gyalogkapu feletti nyílást /vagy fülkét/ nem fejezték be, hanem közepébe egy kváderkövet süllyesztettek. Ez a kő nem egy kifaragatlan címer, vagy dombormű köve, hiszen a nyílás egyik profilált oldalának helyét is elfoglalja. Vagyis a kő átépítés jele .
8. A kapuálj külső szegmensíve élszedett kövekből készült, ezeknek az anyaga azonban különbözik a kapuépítmény köveitől.
A kapuépítmény kövei tehát bele vannak foglalva a kaputoronyba, dehát hol állt ez a kapuépítmény eredetileg? Azt hiszem ezt is meg lehet válaszolni. A rondella felépítésekor új védőművel cserélték fel egy régebbi elavultat, egy Zsigmond-kori kaput bontottak le, amely a falszorosok találkozásánál állt . Az új kapuépítmény kövei eredetileg ehhez a kapuhoz tar
tozhattak. Más kapu nem is jöhet számításba, hiszen Zsigmond korából a palota többi területein az említett négy kapun kívül csak egy továbbiról tudunk, arról amely a palotát a várossal a Szárazárkon át összekötötte. Tudomásunk szerint ezt a kaput a törökkor előtt nem bontották le.
Ez csak elméleti megfontolás, ennél azonban sokkal fontosabb, hogy a korábbi kapu farkasvermének méretei éppen megfelelnek a kapuépítmény méreteinek.
10. A korábbi farkasverem fölé tökéletesen illeszthető a kaputorony kapuépítménye. Ennek bizonyítására néhány adat. A gyalogkapunál a farkasverem szélessége 0,86 m, ugyanez a széles
ség a kaputoronyban az alapozás széléig kinyúló kapukeretnél 0,88 m. A lovaskapunál a farkas
verem szélessége 4,40 m, a kaputoronyban a kapukeretnél a szélesség szintén 4,40 m.
Ha elfogadjuk gondolatmenetemet, úgy a korábbi kapu a palota egyik legjobban ismert kapujává válik. A kapu szerkezete a többi kapuhoz hasonlított, formája is, zárószerkezetei is rekonstruálhatók. Nem valószínű, hogy torony állt fölötte. Az alaprajz ebben a tekintetben megtévesztő, mivel a farkasvermet hátul (északon) lezáró fal torony formát ad ki. A hátsó fal
fölött azonban egészen biztosan nem állt felmenő fal, hiszen ott az út vezetett keresztül.
Elképzelhető lenne, hogy a hátsó fal tetejére ívet tartó pillért helyeztek, de a fal nem maradt fenn eddig a magasságig. A kapu előtt is hiányzik bármiféle kapualj, vagy külső támpillér alapozás, ami szintén arra utal, hogy torony nem emelkedett a kapu felett. A maradványok tehát nem teszik lehetővé, hogy egyértelműen döntsünk, de a toronyra semmiféle bizonyíték nincs.
Végezetül összefoglalnám gondolatmenetemet. A kaputoronynál megfigyelt ellentmon
dásos jelenségekből arra következtetek, hogy a kaputorony kapuépítménye eredetileg a ron
della helyén állt korábbi kapu felépítménye volt. A korábbi kaput az 1530-as években lebon
tották, hogy helyére, azaz köréje felépíthessék a rondellát, amely egyszerre volt erős déli védőmű és kapuvédő barbakán. A rondella oldalába az eddiginél jóval védettebb helyen új kaputornyot építettek, amelynek falaiban felhasználták a régi kapu köveit is. Az új kapu egy toronyba volt belefoglalva, kapualj bővítményt és emeletet is kapott. Ez lett az új kapu, az Olasz-kapu, vagy Lihegő-kapu, amely Erhard Schön 1541-ből származó metszetén már lát
ható.
126
f
J E G Y Z E T E K
1. Hauszm ann A . 1912.9.1. i
2. Banfi 1936., Mazza A ntal egykorú jelentése Buda 1541. évi bevételéről.
Közli, Nyári A. 1875.228.1. “D alia p arte di levante vi e il castello quasi tu tto hedifícato in sasso, et m olto piú alto ehe la cittete, le quale verso quella p arte tu tta si va sem pre inalciando. E guam ito di grossa et buona muraglia, et con un couallier to ndo in mezzo della curtine, o, női dir fazzata d e foravia merlati et cannonegia- to alla franzese, ehe signoreggia tu tta la cam pagna sino al m onte d e tto di San G erardo, il qual gli e lontano 800 passa in circa.” 227.1. “In mezzo di detta muraglia vicino al fi ne di detto castello vi e un bastione tondo fatto alla Italiana con honesto disegno, si ehe incontrandosi con unó delli dói pontoni dalia parte dél borgo di San Michele, viene a deffender la cortina assai sufficientemente.” “...opera tutta di unó inzegnero Bolognese, chia- m ato Dominico...” 228.1., Babinger 1923. S. 270.
„Am Juden th o r ist ein schlechter m anttel vie ein rundel. W as zerscheossen am schlosse als das runde!, so d e r W ejda hot gepawt, ist w ieder affgemawert...”. Gerevich 1966.248-49. 251-252.1. 377. kép. Ez a rétegleírás ellentm ond a szerző keltezésének néhány oldallal később: Gerevich 1966.258-260.1.
3. Gerevich 1966. 239-245.1.
4. Gerevich 1966. 58-59.1. 81-83-85. kép (É-i völgyzáró fal kapuja)., 233-235.1. 350. 358-359. kép (D -i völgyzáró fal kapuja), 177-178.1. 268. kép. (Nyugati nagy zártudvar É-i kapuja, un. Arányi-kapu), 179-180.1. 269. kép.
(Ny-i nagy zártudvar D -i kapuja, un. Újvilágkerti kapu) 5. V árnai 1955.1. kép. 1-10.16-17.19. kép. 6. jel = 63. jel.
6. Gerevich 1966.247.1.
7. Gerevich 1966. 249-252.1,377. 379-388. kép.