Ki is volt ez az Esterházy Ferenc77 gróf (1896–1939), akivel Lajtha osztozott első balettje premierjének meleg fogadtatásában? A zenetörténet a híres művészetpártoló családból az első herceget, Esterházy Pált, Magyarország
77 Teljes nevén Esterházy Mária Ferenc Miklós gróf Devecserben, 1896. január 28-án született, és Stockholmban, 1939. március 12-én halt meg.
10.18132/LFZE.2013.1
51 nádorát, az 1711-ben kiadott kantátasorozat, a Harmonia caelestis szerzőjét említi, továbbá természetesen Joseph Haydn munkaadóit, közülük is elsősorban Esterházy „Fényes” Miklóst. A Lajthánál négy évvel fiatalabb Esterházy Ferenc gróf a magyar főrendi ház örökös tagja, a család fraknói grófi ágazatának tatai mellékágához tartozott.78 Zenéhez való vonzódása nem maradt műkedvelői szinten: Bécsben tanult, majd 1933-ban a New York-i College of Music-on zenei doktorátust szerzett. 1935-ben Ausztria zene- és színészetügyi kormánybiztosának nevezték ki. A szerelmes levél című, Fóthy János szövegére írt egyfelvonásos vígoperáján kívül (melyet az Operaházban használt és jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában őrzött partitúra kézírásos bejegyzése szerint 1935. október 19-én fejezett be, lásd a Függelékben) egyéb kompozíciói is ismertek, például a Danaidák című balett (Tata, 1933), a Preludium és fuga (1934),79 a Scherzo zenekarra, a Liebesklänge című zenekari dalsorozat (1936), két szimfónia, Az istennők kelyhe című balett, és a Thekla von Friedland című zenés dráma, melyet Schiller Wallensteinjéből saját szövegre írt (Tata, 1938).80
Azon túl, hogy maga Esterházy jó képességű muzsikusnak bizonyult81 és főként a zenés színházhoz vonzódott, családja is szorosan kötődött a színház világához. 1889-ben82 gróf Esterházy Miklós József tatai kastélyában nyílt meg Magyarország utolsó, igen színvonalas főúri színháza, amely két neves bécsi színháztervező, Ferdinand Fellner és Hermann Helmer tervei alapján épült. A villanyvilágítással is ellátott Várszínháznak kétszáz személyes nézőtere volt, továbbá külön hangversenyteremmel is rendelkezett. Esterházy Miklós gróf rendszeresen szervezett lóversenyeket, és ezeket kívánta megkoronázni valamilyen színvonalas szórakozással, hogy főúri vendégeinek kedvében járjon.
A színháznak állandó társulata nem volt, inkább műkedvelő jelleggel működött:
78 A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája I. kötet, összeállította Gudemus János József, szerkesztette Zánkai Géza ([Budapest:] Natura [1990]). Esterházy Ferencről: 361.
79Megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában.
80 Megtalálható az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárában.
81 Breuer János így jellemzi Esterházy Ferencet: „A gróf, a tatai hitbizomány ura, tanult zeneszerző volt – egyebek között Ferdinand Loewe növendéke a bécsi zeneakadémián –, termékeny, de Lajthához semmiképp nem mérhető komponista.” (Fejezetek, 142.)
82 Egy évvel korábban már működött a színház, csak nem az új épületben, hanem egy átalakított sörházban.
10.18132/LFZE.2013.1
52 a budapesti Operaház fiatal énekesei és bécsi művészek mellett főúri dilettánsok és az uradalom tisztviselői léptek fel benne. A gróf 1897-ben bekövetkezett halála után többé nem használták. Bár Miklós József utóda, Ferenc83 (a zeneszerző apja) végzett fejlesztéseket a kastélyon,84 a színháznak nem szentelt figyelmet, s így az fokozatos pusztulásnak indult. 1913-ban az akkor még csak tizenkilenc esztendős Esterházy Ferenc gyámjai le is bontatták.85 A zenerajongó Ferenc azonban később szabadtéri előadásokat rendezett Tatán. S ezzel máris visszaérkeztünk a Magyar Operabarátok Egyesületéhez.
A tatai szabadtéri operaelőadások terve 1933-ben vetődött fel az Egyesület vezetőségében, s a megvalósításhoz az Operaház szívesen bocsátotta rendelkezésre saját apparátusát. Bizottság is alakult az események megrendezésére, igen illusztris névsorral: Fellner Alfréd alelnök mellett a tagok sorában Oláh Gusztávot, Ferencsik Jánost (Lajtha zenedei tanítványát), Nádasdy Kálmánt találjuk, továbbá az Operaház műszaki főfelügyelőjét, Tolnay Pált. A tagok együttműködtek a tatai helyi rendezőbizottsággal, melynek élén természetesen maga Esterházy Ferenc gróf állt (aki a szervezés mellett Tatán karmesterként is bemutatkozhatott).86 A színvonal emelkedett, a közönség is egyre lelkesebb lett, ezért az Országos Idegenforgalmi Tanács 1935-ben megbízta az Egyesületet azzal, hogy a tatai szabadtéri előadásokat illessze be az akkor szervezendő, az idelátogató turistáknak nyári szórakozási lehetőséget kínáló
„Júniusi Hetek” programjába. A „Hetek” eseményei „ezrével vonzották a külföldieket”,87 a siker és az anyagi haszon évről évre növekedett. A Magyar Királyi Operaház ötvenéves évfordulójának tiszteletére született kötetben88 ezt olvashatjuk:
83 Esterházy Ferenc gróf (1859–1909), a zeneszerző Esterházy Ferenc (1896–1939) édesapja.
84 Dr. Dornyai Béla, Tata műemlékei Rados és Szőnyi könyveiben (Tata: k. n., 1934), 13.
85A tatai Várszínházról részletesebben lásd: Staud Géza, Magyar Kastélyszínházak – III. rész (Színháztörténeti Könyvtár 15. szám, Budapest: Színháztudományi Intézet – Országos Színháztörténeti Múzeum, 1964), 114–125.
86A gróf mellett Fellner Pál, a tatai kerület országgyűlési képviselője és Halmos Antal főjegyző tevékenykedett.
87 Az „Operabarátok” első évtizede, 15.
88 A kiadvány címe: Magy. Kir. Operaház 50 év. Nincs feltüntetve hely, kiadó és évszám. A Radnai Miklóstól származó előszó 1934-ben íródott.
10.18132/LFZE.2013.1
53
Azok a nagysikerű tatatóvárosi szabadtéri előadások, amelyek Operánk részére hazánkban teljesen újszerű érvényesülési lehetőséget jelentettek, és amelyeknek idegenforgalmi vonatkozásai hangsúlyozott jelentőséggel bírnak, a „tatatóvárosi bizottság” mellett elsősorban Fellner Alfréd lelkes hozzáértésének az érdeme.89
(Ugyanez a jubileumi kiadvány kiemeli Ferencsik Jánosnak a „tatai szabadtéri ünnepi játékokon”90 dirigált előadásait is.) A színvonalas sorozat öt nyáron át tartott, 1933-tól 1937-ig, és ez idő alatt ötezer zeneszerető látogatott el Tatára. Az ottani események jelentették az 1935 és 1937 között zajló „Júniusi Hetek”
legnépszerűbb programjait.91 A programok összeállítói – figyelembe véve, hogy a nyári közönség „nemesebb szórakozást”92 keresett –, inkább a népszerű művek közül válogattak, ügyelve arra, hogy magyar művek is szerepeljenek. Íme, az előadott darabok listája: Delibes: Sylvia, Poldini: Csavargó és királyleány, Leoncavallo: Bajazzók, Weiner: Csongor és Tünde, Wagner: Tannhäuser, Dohnányi:
A szent fáklya, Nádor Mihály: Elssler Fanny, Wagner: Siegfried III. felvonása (Esterházy Ferenc gróf vezényletével), végül Beethoven: Fidelio.93 1937-ben Esterházy Ferenc súlyosan megbetegedett (két évvel később, egy sikertelen műtétet94 követően, mindössze 43 évesen meg is halt), majd „a külpolitikai viszonyok alakulása folytán”95 a rendezvényeket be kellett szüntetni. E rövid összefoglaló is bizonyítja, hogy Esterházy Ferenc gróf a tatai szabadtéri előadások révén szoros kapcsolatban állt az Operabarátok Egyesületével. A szervezésben az ő „megértése nagy segítséget jelentett”96, és talán ezt kívánta megköszönni az Egyesület azzal, hogy A szerelmes levelet az Egyesület ünnepi estjén mutatták be.
89 I. m. 132.
90 I. m. 22.
91 1937-ben megpróbálkoztak egy új helyszínnel, a Vajdahunyad várával, de ez nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
92 Az „Operabarátok” első évtizede, 22.
93 A lista forrása: Az „Operabarátok” első évtizede, 21–22.
94 A grófot Stockholmban ugyanaz a Herbert Olivecrona agysebész operálta meg, aki Karinthy Frigyest. (Utóbbi a betegségéről és műtétjéről írta az Utazás a koponyám körül című regényét.) 95 Az „Operabarátok” első évtizede, 21.
96Az „Operabarátok” első évtizede, 22.
10.18132/LFZE.2013.1
54 A vígopera sujet-jét hadd idézzem a zeneszerző sajtónyilatkozatából, melyet Az Estnek adott (kiemelések a lapból). A történet a reneszánsz idején, Itáliában játszódik.
Egy szegény költő a hőse, aki sok pénzzel tartozik a jómódú kocsmárosnénak. Gondtalan élet várna rá, ha feleségül venné, de ő egy Annina nevű lányt szeret. A kislány a levélíró diákhoz fordul, hogy írjon levelet a szerelmesének. A költő nem írja meg a levelet, de az üres papírról saját szerelmi vallomását mondja el Anninának. Szívből jövő muzsikát írtam Fóthy János meséjéhez, és szeretném, ha nem a címemet és a rangomat, hanem a partitúrát, egy zenerajongó ember munkáját mérlegelné a közönség.97
11. kép: Fóthy János, A szerelmes levél szövegírója és Esterházy Ferenc gróf a Délibáb című folyóiratban (Országos Széchényi Könyvtár Folyóirattár)98
Megjegyzendő, hogy a commedia dell’artékra emlékeztető, Goldoni modorában megírt cselekmény mély nyomokat hagyhatott Lajthában, aki (mint korábban idézett nyilatkozataiból láthattuk) igen fogékony volt az efféle történetek iránt. Esterházy vígoperájának főszereplőjét, a levélírással pénzt kereső költőt Leliónak hívják, ő az, aki sok viszontagság után elnyeri szíve hölgyét és a boldogságot. Az 1948 és 1950 között megkomponált Lajtha-vígopera, a Le chapeau bleu egyik főszereplője ugyanez a típus: Lelio (Lajthánál Lélio), aki szintén egy szerelmes ifjú költő, és aki végül szintén elveheti feleségül szerelmét, a jegyző unokahúgát. (Esterházy vígoperájával kapcsolatban lásd még a Függeléket.)
97 „A »kilencágú« zeneszerző. Gróf Esterházy Ferenc »A szerelmes levél«-ről”, Az Est 1937.
február 25.
98Délibáb 11/10 (1937. március 6.): 14.
10.18132/LFZE.2013.1
55