A regionális menedzsment célja

A területrendszer, mint komplex egyedi struktúra fejlesztési irányainak megvalósítása a cél. A fejlesztéseket egy szélesen értelmezhető környezet határozza meg (Európai Unió, országos célok, ágazati/területi/települési/szereplői érdekek). Az érintettek köre ugyancsak bőséges, hiszen a területrendszerben élők sokféle működési területtel rendelkeznek, amelyeknek a tereit, aktivitását kell elősegíteni. A közmenedzsment irányítása is sajátos, hiszen azt egyrészt politikai fórumok döntései, másrészt maguk a szereplők, illetve az ő érdekeiket közvetítő szervezetek befolyásolják, miközben az országos szakpolitikai elvárások sem hagyhatók figyelmen kívül. A menedzsment tagjai egyrészt az érintettek képviselői (pl. bizottságok tagjai), de szakértők tömege is jelen van. A megvalósítók egy szervezet alkalmazottai, tevékenységük eredménye a projekt megvalósítása, illetve a szereplői kör elégedettsége, ami a területrendszer működésének hatékonyságával (pl. új tevékenységek megjelenése) regisztrálható.

A közmenedzsment speciális formájának, mondhatni egyik változatának tekinthetjük a regionális menedzsmentet. A regionális menedzsment, mint vezetési, szervezési és irányítási rendszer célja, hogy az adott területrendszer fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához a legkedvezőbb megoldások kerüljenek alkalmazásra, a helyi szereplők széles körének aktivizálásával, egyben az erőforrásoknak a rendszer működése szempontjából hatékony felhasználásával.

A regionális menedzsmentnek nincs általános érvényű definíciója, az alábbi jellemzőkkel körülírható szervezetként lehet meghatározni:

 tartós struktúrával rendelkezik;

 közösségi finanszírozású: elsősorban a települések és a régió biztosítja alapfinanszírozását;

 regionális szervezet(ek) a tulajdonosai, fenntartói;

 ágazatokon túlmutató regionális célokat és feladatokat és

 nemcsak egy programot valósít meg.

Heintel (2005) kötetében az Osztrák Területfejlesztési Konferencia meghatározására hivatkozva többfunkciójú interfészként, kapcsolódási pontként, „fordítókorongként” és hálózati feladatként határozza meg a regionális menedzsmentet, ami helyi és regionális szereplőket informálja és koordinálja, egyúttal együttműködik országos és EU intézményekkel.

A regionális menedzsment legfontosabb jellemzőit az alábbiakban összegezhetjük:

25

 inkább régió-, mint településorientált;

 tevékenység- és megvalósítás-orientált;

 kollektív projektek megvalósítását célozza, amelyben több regionális szereplő dolgozik együtt;

 ágazatokon túlmutató projektek megvalósítását célozza;

 a problémamegoldáshoz mobilizálja a régió belső erőforrásait és külső erőforrásokat is igénybe vesz;

 a tevékenységeket átgondolt fejlesztési koncepció részeként kezeli, és annak keretében valósítja meg.

A regionális menedzsment sajátos helyet foglal el az állam, a piac és a területrendszer együttélésének háromszögében (2. ábra). Az állam felülről értelemszerűen elvárásokat fogalmaz meg, amihez bizonyos szolgáltatásokat és erőforrásokat biztosít. A piac bővülni kíván, annak szereplői tanácsadás, információk és támogatások formájában aktivizációs tereket követelnek. A területrendszer viszont fejlődni kíván, így az állam felé a sajátos, endogén elvárásait fogalmazza meg, s így az alulról fölfelé irányuló igények találkoznak a fentről, az állam szintjéről jelentkező elvárásokkal. A regionális menedzsment ebben a térben a területrendszer és az állam vonzáskörzetében, méghozzá a területrendszerhez közelebb működik. Ennek a működésnek van egy intenzívebb erőtere, amiben a célok, eszközök és intézmények koncentrálódnak, továbbá létezik egy szélesebb mozgástere, amiben a sokoldalú erőforrások hatása megjelenhet, más és más módon érvényesülhet. A regionális menedzsment tehát egy hárompólusú erőtérben működik, amiben ugyan a területrendszer a meghatározó, de az állami fejlesztési célok is erősen hatnak, miközben a piaci szereplők elvárásai szintén határozottan éreztetik befolyásukat.

26

2. ábra: A regionális menedzsment helyzete és kötődései

Forrás: Heintel 2005, 73.

A regionális menedzsment működésének környezetét tovább lehet pontosítani (3. ábra).

Hiszen tevékenysége során figyelembe kell vennie az Európai Unió regionális politikájának elvárásait és előírásait, az országos fejlesztési célokat, valamint a területi politika és a szektorális politikák igényeit. Működésének valós terét viszont a területrendszer fejlesztési céljai, irányai határozzák meg, amikhez az egyes alrendszerek (területi szektorális fejlesztési koncepciók), illetve területi egységek (kistérségek, települések) fejlesztési céljai, igényei kapcsolódnak. Mindezek együttesen a menedzsment működésének feltételeit jelentik, de nem feledkezhetünk meg azokról a területi politikai érdekekről sem, amelyeket a politikai és más szereplők, illetve azok képviselői jelenítenek meg a döntéshozó testületekben. Ezekkel egy szinten található a területi nyilvánosság, mint a fejlesztések befogadóinak és alakítóinak tere.

A megvalósítók táborában a partnerintézmények, szorosan együttműködő szervezetek, illetve más, a területfejlesztésben érdekelt intézmények találhatók. A további fejlesztési elképezések ötletgazdái, az újabb programok tervezői, kivitelezői és maguk a programgazdák a futó, megvalósítás alatt álló projektek kedvezményezettjei. Ebben az aktivizációs, folyamatosan más és más tényezők által befolyásolt erőtérben működik a menedzsment. Összegyűjti és feldolgozza a sokoldalú információkat, folyamatosan történik a programok és projektek

27 fejlesztése, a tanácsadás, és magának a szervezetnek, mint tudás- és információs központnak a működtetése.

3. ábra: A regionális menedzsment működési környezete és főbb tevékenységei

Forrás: Heintel 2005, 87. alapján saját szerkesztés

A regionális menedzsmentet úgy is felfoghatjuk, mint egy intermediális intézményrendszert (Heintel, 2005), amely a politikai rendszer, a gazdasági rendszer, a közszolgáltatási struktúra és a szociális rendszer elemei, intézményei között közvetítői feladatokat lát el. A területi politika egyik fontos alapelvét, a partnerséget valósítja meg, hiszen a területrendszerben mindegyik rendszer az optimumát keresi és ezek összehangolásában, egymás közötti közvetítésében, folyamatos kommunikációjában a regionális menedzsmentnek fontos szerepe van. Ezt a közvetítést azonban mindig a rendszer céljainak figyelembevételével, a partneri viszonyok és a szereplői igények, valamint a közösségi elvárások bonyolult hálózatában kell megvalósítani, rendszeres interakciókkal, egyeztetésekkel és kompromisszumokkal.