A projektek szervezeti környezetének sajátosságai

A projektek alapvető sajátosságairól áttekintést adó viszonylag kevés számú és többnyire csak néhány sajátosságot kiemelő szakirodalom mellett a projekteknek otthont adó szervezeti környezet egy-egy sajátosságáról általában csak a projektek sikerességét befolyásoló tényezők között tesz említést a szakirodalom. Ugyanakkor ez a szervezeti környezet egyben a projektek teljesítésének egyfajta erőterét is képezi, ami mint a projekt közvetlen környezeti feltételrendszere hatást gyakorol a szervezet projektjeinek a teljesítésére, így az egyedi-projektvezetési eszközök alkalmazására is.

Engwall (2003) ugyancsak meghatározónak tekinteti a projektek szervezeti környezetét,

és felhívja a kutatók figyelmét arra, hogy a projekteket a szervezeti beágyazottságukat tekintetbe véve célszerű vizsgálni. Ugyanezt emelik ki Cicmil et al. (2006), amikor a projektvezetésben azoknak a kontextusbeli realitásoknak a fontosságát hangsúlyozzák, amelyekbe beágyazódva kerül sor a projektteljesítésre és így magára a projekt vezetésére is. Görög (2013b) ezt a szervezeti környezetet projekt-specifikus megközelítésből a következő tényezők segítségével írta le:

 A rendelkezésre álló projektvezetési szakértelem a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, ami megnyilvánul:

 az alkalmazott szakembereknek a projektvezetési eszköztárra vonatkozó ismereteik terjedelmében és mélységében (elméleti-módszertani ismeretek),

 az alkalmazott szakembereknek a projektvezetési eszköztárra vonatkozó ismereteik alkalmazási készségében (tapasztalati tudás),

 az alkalmazott szakemberek projektvezetésben érvényesülő szemléletmódjában (stratégiaorientált, szervezetorientált, vagy projektháromszög-orientált).

 A létrehozandó projekteredményre vonatkozó tudás a projektnek otthont adó szervezetben, ami megnyilvánul:

 a létrehozandó projekteredmény használatára vonatkozó tudásban,

 a létrehozandó projekteredmény működtetésére vonatkozó tudásban.

 A projektháromszögre vonatkozó elvárás a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, ami megnyilvánul:

 a projekteredmény tervezettnél jobb paraméterértékeinek elérésére vonatkozó érdekeltségben,

 a projektteljesítés tervezettnél rövidebb időtartam alatti elérésére vonatkozó érdekeltségben,

 a projektteljesítés tervezettnél kisebb költségfelhasználással történő elérésére vonatkozó érdekeltségben.

 A szervezeti kultúra minősége a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, ami elsősorban megnyilvánul:

 az elfogadott és követendő értékrendben,

 az alkalmazott motivációs rendszerben,

 a kompromisszumos döntéshozatalra való készségben.

 Egyéb projekt-specifikus szervezeti sajátosságok a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, amelyek megnyilvánulnak:

 a projektre vonatkozó teljesítési tervezés pontossága (megbízhatósága) iránti igény mértékében,

 a projektre vonatkozó teljesítési tervezés részletezettségére vonatkozó igényszint mértékében,

 a projekttel összefüggő projektvezetési feladat közvetlen céljában,

 a projektvezetési eszközök használatára fordítható idő- és költségkeret mértékében,

 a projekt teljesítésére (a projekteredmény létrehozására) vonatkozó – a projekt kiindulópontját képező stratégiai cél alapján értékelhető – prioritásban,

 a szakmai (funkcionális) szervezeti egységekben a projektfeladat teljesítéséhez szükséges szakmai kompetenciák meglétének mértékében,

 a szakmai (funkcionális) szervezeti egységekben a napi operatív feladatokra vonatkozó átlagos munkaterhelés mértékében,

 a projektcsoport munkatársainak a teljesítendő projekttevékenységekben megmutatkozó átlagos munkaterheléseként,

 a projektben érintett érdekcsoportok projekthez való viszonyulásában.

A rendelkezésre álló projektvezetési szakértelem a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, mint projekt-specifikus szervezeti tényező, az aktuálisan rendelkezésre álló és az alkalmazásban megnyilvánuló projektvezetési tudást foglalja magában. Ennek alapján az is belátható, hogy ez a körülmény – az aktuálisan rendelkezésre álló projektvezetési szakértelem – biztosítja a projektvezetési eszközök aktuális használati lehetőségét, de egyben ez a használat korlátait is jelenti. Ugyanakkor a szakértelem jelenségében benne foglalt szemléletmód pedig az előbbi lehetőségek és korlátok alakította használható projektvezetési eszköztár alkalmazásának mikéntjét befolyásolja.

A létrehozandó projekteredményre vonatkozó tudás a projektnek otthont adó szervezetben ugyancsak az érvényre jutó projektvezetési képességet befolyásolja.

Minthogy ez a tudás magában foglalja mind a létrehozandó projekteredmény használatára vonatkozó tudást, mind pedig a létrehozandó projekteredmény működtetésére vonatkozó tudást, így meglévő mértéke alakítja mind a teljesítési folyamatra, mind a projekteredményre vonatkozó technikai tudás szintjét. Ez utóbbi pedig a projektvezetési tudás egyik nélkülözhetetlen tudásterülete.

A projektháromszögre vonatkozó elvárások a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben, figyelembe véve azok megnyilvánulási módjait, azt befolyásolják, hogy bizonyos projektvezetési eszközök (jelesül pl. a cél bázisú elszámolási módok) használata indokolt-e vagy sem. Amennyiben a projektháromszög valamely elemére vonatkozóan felmerül a tervezetthez viszonyított jobb érték elérése, úgy az indokolttá teszi a megfelelő cél bázisú elszámolási mód használatát.

A szervezeti kultúra minősége a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben erősen rányomja bélyegét a tipikus egyedi-projektszervezeti formák használatára. A tipikus egyedi-projektszervezeti formák összehasonlításának eredményei alapján pedig érzékelhető, hogy a projektnek otthont adó szervezet szervezeti kultúrájának minősége adott esetben ellehetetleníti, vagy legalábbis erősen gátolja a szükséges koordináció érvényre jutását bizonyos projektszervezeti megoldások esetében. Ez a hatás könnyen belátható, ha tekintetbe vesszük a szervezeti kultúra előzőekben említett megnyilvánulási formáit, pontosabban a közöttük lévő összefüggéseket. Az elfogadott és követendő értékrend tényleges követésének mértékét alapvetően a motivációs

rendszer alakítja, miközben az értékrend követésének mértéke mintegy megtestesül a kompromisszumos döntéshozatalra való hajlandóságban.

Az egyéb projekt-specifikus szervezeti sajátosságok a projekt teljesítésének otthont adó szervezetben több tényezőt is magukban foglalnak, így lehetséges hatásuk is többirányú.

Összességében elmondható azonban, ahogy azt a későbbiekben majd látni fogjuk, hogy ezek a szervezeti sajátosságok egyrészt a teljesítési tervek ábrázolásmódja (jelesül az időtervezés), másrészt a kockázatelemzés, harmadrészt pedig a tipikus egyedi-projektszervezeti formák illesztésére vonatkozóan fejtik ki hatásukat.

6.4 Az azonos projektvezetési feladatra használható több egyedi-projektvezetési