A javasolt koncepcionális keret értékelésre vonatkozó követelményei és

Elfogadva a projektsiker koncepciójának előbbiekben összegzett tágabb és összetettebb értelmezését, valamint az ezt alátámasztó projekt és projektvezetés koncepcióinak ugyancsak tágabb és összetettebb értelmezését (ideértve most a projektprogramok kérdéskörét is), leszögezhető, hogy a szervezetek projektvezetési felkészültségének értékelésében a projektvezetés folyamatát ennek megfelelően tágabban és összetettebb módon kell értelmezni, mint ahogy az a korábbi értékelő modellek esetében történt. Az előző fejezetben ismertetett értékelő modellek a projekt/programvezetési folyamatot (ahogy erre ott rámutattunk) ugyanis a projekt hagyományos felfogásán alapuló vezetési folyamatként értelmezték, azaz azt csupán csak az összetett egyszeri feladat teljesítésének vezetésével tekintették azonosnak.

Ugyanakkor a projekt/programvezetési folyamat – különösen pedig annak szélesebb és összetettebb értelmében – szabályozása, ahogy erre a fejezet előző része is rámutatott, a szervezeti projektvezetés koncepciójának értelmében a szervezeti keretrendszer (project management governance structure) körébe tartozóként került értelmezésre. Azonban, ahogy az a sikerkritériumok és a projekt/programvezetési eszközök közötti összefüggések, valamint sikerkritériumok és a projekt/programszereplők közötti összefüggések alapján is belátható, a projekt/programvezetési folyamat szabályozottságának mértéke szükséges ugyan a megfelelő felkészültséghez, de ugyanígy elengedhetetlen tekintetbe venni a vezetési folyamatba tartozó feladatok ellátásának szakmai színvonalát is. Erre vonatkozó utalások szintén találhatóak az értékelő modelleket kritikusan tárgyaló szakirodalomban (Curtis et al., 2009; OGC, 2010; Rad és Levin, 2005, 2006). Látni kell ugyanis, hogy a szabályozott projekt/programvezetési folyamat csupán egy keret, amit a projekt- és programvezetési szakemberek a vezetésszakmai színvonal alapján tudnak működtetni.

Az előzőekben áttekintett koncepcionális keret alapján megfogalmazott összefüggéseket is figyelembe véve megállapítható, hogy a szervezetek projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét alapvetően a következő tényezők határozzák meg:

 A projektvezetési és a programvezetési feladatok szakmai színvonalának minősége, a projekt- és programvezetési kompetencia, vagyis a projekt- és a

programvezetési eszközök megfelelő színvonalú és célszerű alkalmazása. Ebben a vonatkozásban nem az az elsődleges kérdés (eltérően az előző fejezetben áttekintett modellek esetétől), hogy egy adott projekt- vagy programvezetési eszköz egyáltalán használatra kerül-e egy adott projekt- vagy programvezetési feladat megoldása során, hanem az eszköz alkalmazásának a módja. Ez utóbbi magában foglalja egyrészt az eszközhasználat szakmai színvonalát, másrészt pedig a kontextushoz leginkább illeszkedő eszköz alkalmazásának készségét.

 A projekt- és programvezetéshez kialakított szervezeti keretrendszer (project management governance structure) megfelelősége a projekteknek (programoknak) otthont adó szervezetben. Ez egyrészt magában foglalja a megfelelő koordinációt biztosító szervezeti struktúrát, másrészt pedig azt a szabályozási rendszert, aminek alapján egy szervezet a projektportfólióban foglalt projektekkel és projektprogramokkal foglalkozik a teljesítésük során.

Az utóbbi tényező az a közvetlen szervezeti kontextus, amelyen belül mind az egyedi-projektek vezetésére, mind a projektprogramok vezetésére vonatkozó felkészültség összetevői érvénysülnek. Vagyis, ahogyan ez utóbbi felkészültségi szint érvényre juthat, azt döntő mértékben a szervezet egészének szintjén kialakított projektvezetési keretrendszer megfelelősége határozza meg. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a projekt- és programvezetési feladatok ellátásának alacsony színvonalát nem kompenzálja a jó színvonalú projektvezetési keretrendszer. Minthogy a két tényező kölcsönösen befolyásolja egymást, ezért a szervezetek projektvezetési felkészültségének teljes körű és reális értékelése feltételezi mindkét tényező aktuális színvonalának értékelését.

A szervezetek projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét alapvetően meghatározó tényezők egyikét, az egyedi-projektek és projektprogramok vezetésének, illetve az ezzel kapcsolatos feladatellátás szakmai színvonalának minőségét ugyanakkor alapvetően egyrészt a projekt- és programcsoport munkatársainak ez irányú szakmai felkészültsége, másrészt pedig a projekt- és programvezetők ez irányú szakmai felkészültsége alakítja.

Ebben a vonatkozásban meghatározó a különböző projekt/programvezetési feladatok teljesítése során a vonatkozó eszközök alkalmazásának módja. Az alkalmazás módja pedig nem egyszerűen csak az eszközökre vonatkozó technikai jellegű ismeretet és alkalmazási készséget tételezi fel, hanem az eszközök alkalmazása során érvényesülő szemléletmódot is. Ez utóbbi képesség alapvetően az eszközöknek a változó projekt/program-kontextussal összhangban történő alkalmazását foglalja magában. Az értekezés későbbi fejezetei, megfelelően a megfogalmazott célkitűzések egyikének, ez utóbbira vonatkozóan fogalmaz meg egy elméletileg is megalapozott megoldási módszert.

A szervezetek projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét alapvetően meghatározó másik tényező a projekt- és programvezetéshez kialakított szervezeti keretrendszer (project management governance structure), aminek megfelelőségét – kétség kívül – jelentősen alakítja a projekt- és programvezetési folyamat szabályozásának jellege.

Ennek kapcsán azonban figyelembe kell venni azt a körülményt, miszerint mind az egyedi-projektek, mind a projektprogramok jelentős mértékben különbözőek lehetnek egyik lényegi sajátosságukat illetően, nevezetesen a bizonytalanság és a komplexitás tekintetében (v. ö. Geraldi, 2008; Turner és Cochrane, 1993). Ebből következően olyan szintű folyamatszabályozásra van szükség, ami egyrészt előreláthatóvá teszi a projekt- és programvezetési folyamat menetét, másrészt rugalmasságot biztosít a magas

bizonytalansági szinttel és nagy komplexitással jellemezhető projektek és programok vezetési folyamatában is.

A szervezetek projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét alapvetően meghatározó két tényező ugyanakkor kölcsönösen befolyásolja egymást, ahogy arra korábban is rámutattunk. Annak érdekében, hogy megbízható módon értékeljük egy szervezet projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét, mindkét tényező követelményei szerint szükséges az értékelést elvégezni. Ugyanakkor mindkét tényező eltérő kritériumrendszer alapján értékelhető, így e vonatkozásban két, különböző kritériumrendszeren alapuló értékelő modellre van szükség. Ezzel együtt az is leszögezhető, hogy az egyedi-projektek vezetéséhez viszonyítva a projektprogramok vezetésében további, úgynevezett programvezetési szinten használatos vezetési eszközökre is szükség van, ahogy azt a 3.1 és a 3.2 táblázatok is bemutatták. Így célszerűen elkülönítendő az egyedi-projektek vezetésére vonatkozó és a projektprogramok vezetésére vonatkozó szervezeti felkészültségi szint értékelése is.

Figyelembe véve a szervezetek projekt(program)vezetési felkészültségi szintjét alapvetően meghatározó tényezőket, valamint azok értékelésre vonatkozó követelményeit, megállapítható, hogy egy szervezet projektvezetési felkészültségének értékelését a következő szinteken célszerű elvégezni:

 Az egyedi-projektek vezetésének szintjén, a projektvezetési feladatok szakmai színvonalának megfelelőségére (a projektvezetési eszköztár alkalmazásának módja) vonatkozóan.

 A projektprogramok vezetésének szintjén, a programszintű vezetési feladatok szakmai színvonalának megfelelőségére (az eszköztár alkalmazásának módja) vonatkozóan.

 A szervezet egészének szintjén, a projekt- és programvezetéshez kialakított szervezeti keretrendszer (project management governance structure) megfelelőségére vonatkozóan.

Ez a három szinten – és ennek megfelelően eltérő kritériumrendszer alapján – történő értékelés képezi a szervezeti projekt/programvezetési felkészültség értékelésének keretrendszerét. Az alkalmazott értékelési kritériumok pedig mintegy következnek az egyedi-projektek és a projektprogramok vezetésének szintjén a 3.1 táblázatban a sikerkritériumok és az egyedi-projektvezetési eszközök közötti, illetve a 3.2 táblázatban a sikerkritériumok és a programszintű vezetési eszközök közötti alapvető összefüggésekből. A szervezet egészének szintjén, a projekt- és programvezetéshez kialakított szervezeti keretrendszer (project management governance structure) megfelelőségére vonatkozó értékelés kritériumrendszerét pedig a fejezet előző pontjában taglalt szabályozási rendszer elemei képezik. Megállapítható ugyanakkor az is, hogy mind az egyedi-projektek vezetésére vonatkozó felkészültségi szint értékelése, mind a projektprogramok vezetésére vonatkozó felkészültségi szint értékelése csak a projekt- és programvezetésre kialakított szervezeti keretrendszerre (project management governance structure) is kiterjedő felkészültségi szint értékelésével együtt ad teljes képet egy szervezet projektvezetési felkészültségi szintjéről. Az itt javasolt közelítésmód alapján kialakított, az egyes értékelési szintekhez alkalmazott értékelő alapmodelleket, valamint az azokban használt konkrét értékelési kritériumokat a fejezet következő pontja mutatja be.

Az előzőekben megfogalmazott összefüggéseken túl az értékelés alapmodelljeinek kialakítása során úgynevezett korlátok (megkötések) is megfogalmazásra kerültek,

amelyek a javasolt alapmodellek gyakorlati alkalmazását segítik elő. Ezek a korlátok a következők:

 A javasolt értékelő alapmodellek az egyedi-projekteket és a projektprogramokat kezdeményező projekttulajdonosi szervezet nézőpontjából kerülnek kialakításra, miközben az egyedi-projektek és a projektprogramok projektvezetési folyamatára vonatkozó értékelés során a stratégiaorientált projektciklusban foglalt fázisokat és szakaszokat (v. ö. Görög, 2003b; Thiry, 2004) vesszük alapul. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy ezek a modellek egyszerűen adaptálhatóak a teljesítést végző projekt alapú szervezetek sajátosságaihoz is.

 A javasolt alapmodellek értékelés központú megoldást alkalmaznak, aminek magyarázata abban rejlik, hogy a különböző szervezetek eltérő szervezeti kontextusban teljesítik a projektjeiket és a projektprogramjaikat, így nem létezhet univerzális, minden szervezet számára azonos módon bejárható fejlesztési pálya (v. ö. Albrecht és Spang, 2014a, 2014b; Torres, 2014).

 Az előző pontban megfogalmazottak alapján a javasolt alapmodellek az ábrázolásmódot illetően a pókháló modellek megoldását követik (ötfokozatú skálát alkalmazva), ami közvetlenül lehetővé teszi a szervezeti projekt/programvezetési felkészültség erős és gyenge pontjainak a szemléletes megjelenítését.

 Az értékelési szempontok számát illetően a Pareto-elvre hagyatkozunk. Ennek értelmében az értékelési szempontok számát olyan mértékben célszerű meghatározni, amelynek figyelembe vételével alapvetően megbízhatóan értékelhető a szervezetek aktuális projektvezetési felkészültségi szintje, miközben az értékeléshez szükséges információk összegyűjtése és értékelése nem jelent az ésszerűnél nagyobb időráfordítást és költségterhelést a szervezetek számára (v. ö. Hillson, 2003; O’Hara és Levin, 2000; Torres, 2014).

A megkötések kapcsán célszerű itt is megjegyezni, hogy – ellentétben a nemzetközi gyakorlatban alkalmazott néhány modellel (pl. OPM3, v. ö. PMI, 2008b) – a javasolt értékelő alapmodellek kialakítása során nem vagyunk tekintettel a szervezetek projektportfóliójának kialakításával és kezelésével összefüggő feladatokra, minthogy az – ahogy erre korábban többször is történt utalás – alapvetően döntési fókuszú stratégiai feladatkör (v. ö. Blomquist és Müller, 2006; Görög, 2011; Thiry, 2004). Az itt javasolt értékelő alapmodellek így a teljesítési fókuszú projekt- és programvezetési feladatokra vonatkozva kerültek kialakításra.