A prófétai műfaj poetizáltságának változatai

Németh László hite szerint: „A bibliában a gondolatok sorakoztatásmódja a vers.

A mondattagok rövidek és egyszerűek. Csak követni kell a fő- és a mellék-mondatok összeillesztését, s már kialakult a biblia hullámzása, az a félig értelmi, félig zenei ritmus, amelyet a legügyetlenebb fordító sem ronthat el egészen. Aki szóról szóra, mondatról mondatra követi a bibliát, verset írt, anélkül, hogy verset

akart volna írni. […] Így a bibliafordító nemcsak a biblia minden szépségének tartozott nekivágni, de az értelem hű követésivel önkéntelen biztosította műve zenei tökéletességét is. Hibás fordítást, idegen mondatszerkezetet találhatsz ebben a könyvben, de nem találsz verset, amelynek a zenei megoldása tökéletlen lenne” (1969 [1929]: 101; 102).

A héber költészetre jellemző a paralel szerkesztés. Nyilván ezt követik a fordítások is ritmust teremtve a párhuzamos mondatszerkesztéssel, a gondolat-ritmussal, az ellentétező párhuzammal. Ennek a zárt struktúrájú bibliai könyvnek is jellemző vonása a párhuzamosság: kétszer indul el a történet az isteni parancs kiadásával és Jónásnak az erre való reagálásával. A nyelvileg közel azonosan megformált két parancs gondolatritmust alkot ritmusképző erővel (1,2; 3,2):

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

kelj fel, és menj el funkció: a tematikai egység jelzésének szolgálatában. Ugyanakkor az ezt követő textusrész azt is példázza: az embernek van választási lehetősége a követendő és a nem követendő út között.

Ezzel az állandósult kifejezéssel induló két ismétléssel szimmetrikus, de egyben ellentétes tartalmú szemantikai párhuzamú szerkezetbe rendeződnek az események, jelzik ezt a szókészleti és tematikai egységek:

Jónás első elküldetése

A próféta elmenekül a küldetés elől A veszélybe került hajósok

imádkoznak

A kormányos az emberekért cselekszik A hajósok elismerik Jónás istenének

A próféta érzéketlen a niniveiek iránt Jónás nem fogadja el a niniveiek iránti kegyelmet prófétáját, míg a történet zárlatában Isten lépésről lépésre vezeti rá Jónást

hely-telen álláspontjára. Az ellentétező párhuzam fordulópontján fogalmazódik meg a Jónás könyve kulcsszerepű üzenete (2,10):

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

megadom Úrnak

A négy fordítás közül a Károlyi-féle summázat emeli ki legtömörebben a kulcs-fontosságú gondolatot (Az Úré a szabadítás). És ezt a megállapítást a két nagy tartalmi egység bizonyítja: Jónás megszabadítása és a niniveieknek szóló könyö-rület.

Az ismétlés visszatérő nyelvi utalásként a biblia jellegzetes alakzata a 2,4; 2,6 versekben is. Ezek ugyanolyan értelmű gondolatra épülnek eltérő gram-matikai szerkezetekkel szinonim párhuzamként. A gondolatismétléseknek azo-nos a funkciójuk: Jónásnak a maga iránti szánalom felkeltése az emberi léthely-zet nyomorúságos volta miatt:

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

[1] a folyó

Két fordításban közeli szöveghelyeken háromszor szerepel ugyanannak az igének (megkörnyékezett; környülvött vala) kétféle, Komárominál pedig három-féle grammatikai formája, nyomatékosítva a szövegértelmet: a prófétát körül-vevő víz iszonyatos voltát. Heltainál kétszer fordul elő változatlan igealak, har-madjára viszont szinonim variánssal cseréli fel. Ezek a funkcionálisan egyen-értékű alakok nem szabályszerű ismétlődések sem formájuk változatlanságával, sem elhelyezkedésük szabályosságával. Ugyanis az egyes és többes számú formák alaki változatossága variánsokat teremt. De a három előfordulás szöveg-beli helye szerint nem tekinthető sem anaforának, sem epiforának, tehát az epizeuxis típusába tartozik. Az első előfordulásban a hírérték miatt a hangsúly az alanyra és az állítmányra esik (a folyó megkörnyékezett; a folyások környül fogá-nak; az víz környülvött vala; folyóvíz vött engem környül), a második esetben

hiába redundáns a megismételt állítmány által hordozott szemantikai tartalom, mondatindító helyzetben nyomatékossá válik (Megkörnyékeztenek; Környül fogának; Környülvöttenek vala; Környülvöttenek), a harmadik ismétléskor a mélység szó mint entrópikus elem az igei állítmánnyal együtt nyomatékos. De a monotóniát kizárva a három variált ismétlés a részletező fokozással a jelentés-erősítő funkcióján kívül így is betölti szövegkohéziót létesítő, mondatszerkezetet konstruáló, szövegtagoló, sőt retorikai alakzatként ritmust teremtő szerepét.

Hatásos ritmikus szöveg formálódik szinonim szekvenciák paraleliz-musa által a 2,3 szöveghelyen:

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

[1] én

Az 1. és a 3., illetve a 2. és a 4. tagmondatok tematikus ismétlésének és gramma-tikai felépítettségének hasonlósága párhuzamot eredményez. Igazolva: „A vallásos beszédforma: költői” (Ricoeur 1995: 38), azaz egyszerre jellegzetesen bibliai és ugyanakkor költői beszéd.

Gondolatzáró elemek Jónás imájában az Isten templomát említő kifeje-zések grammatikai variánsai (2,5; 2,8):

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

te szent

A tenger háborgására kitérő részek az epifora alakzatának változataival emelőd-nek ki (1,11; 1,13) a ritmikai egység lezárásaként:

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

A biblikus nyelv jellegzetes ismétlésalakzata a figura etymologica, az azonos tövű szavakkal való játék. Ennek igei szerkezetes típusában határozós vagy tárgyas bővítménnyel nyomósítják gyakran a cselekvéseket a Jónás könyve fordításai költői ihletésű elemként:

BécsiK. Heltai Károlyi Komáromi

1,10 félének…

igen félék félelemmel félék félék… félelem-mel

Látható: a többi fordítóhoz viszonyítottan Komáromi átültetésében a legtöbb a figura etymologica alakzata, követve a latin fordítást (timuerunt… timore;

praedica… praedicationem; laetatus est… laetitia), de még inkább a hébert, hiszen ő kitűnő hebraistaként él ezzel a hebraizmussal, amely a héberben a jelen-tés erősíjelen-tésére alkalmas.

A ritmus mint a poetizáltság egyik fontos eszköze lüktetővé teszi a szöveget azáltal is, hogy folyamatosan váltódnak a tömör, sőt szűkszavú és a

bő-beszédű, részletező részek: Isten parancsadása↔Jónás gyötrelmei a hal gyom-rában; a hajósok kérdésáradata↔Jónás egy mondatos próféciája. A klimax és az antiklimax állandó váltása is a szöveg ritmikus hullámzását eredményezi: a ten-geri vihar hirtelen feltámadása↔a tenten-geri vihar gyors megszűnése; Jónás hosz-szan tartó gyötrelmei a halban↔váratlan megszabadulása; a próféta apokalip-tikus próféciája↔a niniveiek váratlan megmenekülése.

A bibliai szöveg ritmikussága azért kívánatos, mert a bibliai szövegeket eredendően nem olvasásra, hanem felolvasásra szánták.