A Károli-biblia forrásai 1. A Vulgatáról

A Vulgata a jelen tanulmányban nem szorul külön is bemutatásra, ám fontos kiemelni néhány olyan információt, amely a vizsgálat szempontjából hasznosnak bizonyult.

A Vulgataként ismert latin fordítás nem egységes szöveg. Jeromos maga is igénybe vett korábbi latin változatokat, melyek a 4. századra már meg-szilárdult, közkedvelt fordításokká váltak. A deutero-kanonikus könyveket például csak jegyzetszerűen, főként a Vetus Latina-ra támaszkodva közvetítette Jeromos. A Zsoltárok könyve, amelyből bár készített önálló, saját verziót, szintén nem kapott helyet a Vulgata közismert szöveghagyományában. Szigorú értelem-ben jeromosi szövegeknek a történeti és prófétai könyveket tekinthetjük, melye-ket a hozzáférhető héber eredetiből tolmácsolt latinra és látott el magyarázó jegyzetekkel.

Jeromos ily módon már a 4. század végén átültette a „Hebraica veritas”

elvét a gyakorlatba.¹⁴

2. Kortárs latin nyelvű fordítások

Az Elöjáróbeszédben megnevezett 16. századi latin fordítások Károli számára a következő nyomtatott verziókban voltak elérhetők.

A humanista hebraista, Franciscus Vatablus (15. sz. vége1547) nevéhez köthető, eredeti héberre támaszkodó Biblia sacra latina Párizsban jelent meg 1545-ben; Sacra Biblia Hebraica-ját pedig 1539 és 1543 között adták ki, szintén Párizsban.¹⁵

13 Károli Gáspár bibliafordítását l. RMNy 652. = RMK I/236. Vizsgálataimhoz a digitálisan letölthető változatot használtam: http://real-r.mtak.hu/511/1/vizsolyi.pdf (letöltés ideje:

2017.08.03.).

14 Jeromos Betlehembe költözött, körbevette magát a korabeli zsidó szellemi elittel, és folyamatos párbeszédet folytatott az ismert rabbinikus tekintélyekkel. Kommentárjában  illetve indirekt módon magából a bibliafordításból is  számos zsidó exegetikai szövegrész érhető tetten.

15 A munkámhoz részben a következő kiadást vettem alapul: Biblia Sacra Hebraice, Graece, &

Latine. Latina interpretatio duplex est, altera vetus, altera noua; cum annotationubus Francisci Vatabli Hebraicae linguae Lutetiae quondam Professoris Regij (Genf, 1586), digitálisan elérhető változatban: https://download.digitale-sammlungen.de/pdf/1515862409bsb11190115.pdf (letöltés dátuma: 2017.09.18.). A kiadásban négy oszlop látható (belülről kifelé haladva): a görög/

Septuaginta, a Vulgata, a Zürichi Biblia latin fordítása (NB: a későbbi kiadások Vatablus latin szövegét hozzák a harmadik oszlopban) és a héber maszorétikus szöveg. A bibliai szöveg alatt találhatók Vatablus jegyzetei, amelyeket feltehetően a tanítványai állítottak össze előadásainak anyagából. A szabadon hozzáférhető digitális változat csak a történeti könyveket tartalmazza, IV.

„Esdrásig” bezárólag. Ezért is bizonyult óriási segítségnek Dr. Fekete Csaba református történész,

A reformáció kiemelkedő képviselője, Sebastian Münster (14881552) Biblia Hebraica-ja 1534-ben Bázelben, javított változatban pedig ugyancsak Bázelben, 1546-ban látott napvilágot.¹⁶

Sanctes Pagninus (14701541) munkáját Veteris et Novi Testamenti nova translatio címmel kissé korábban, 1527-ben, Lyonban publikálták. Domi-nikánus szerzetesként Pagninus nagy gondot fordított arra, hogy hűen kövesse a hébert, így a reformátorok is a saját szellemiségükre ismertek alkotásában, sőt, a zsidók is nagyra értékelték a Héber Bibliához hűséges latin verziót.¹⁷

Károli negyedik helyen felsorolt kortárs forrása, amelyből leginkább merített a szakirodalom szerint,¹⁸ Franciscus Junius (15451602) és Immanuel Tremellius (15101580) Biblia sacra-ja, Frankfurtban jelent meg, 15751579-ben.¹⁹ Tremellius zsidó volt, aki áttért a kereszténységre, s immár a kálvini irányzat követőjeként, a vejével, Junius-szal dolgozott közösen. Tremellius a Héber Biblia tolmácsolásáért felelt.²⁰

a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár osztályvezető főmunkatár-sának munkája, aki kérésemre digitális változatot készített a prófétai és Zsoltárok könyve-beli fejezetekről, és elküldte nekem elektronikusan. Köszönöm szépen Dr. Fekete Csabának az erőfeszítéseit, hogy lehetővé tette, megkönnyítette számomra az interneten el nem érhető fejezetek kutatását!

16 Online elérhető a Biblia Sacra utriusque testamenti et vetus quidem post omnes omnium hactenus aeditiones, opera D. Sebast. Munsteri evulgatim & ad Hebraicam veritatem… (Tiguri, 1539) című kiadás digitalizált változata, l.: http://reader.digitale-sammlungen.de/de/fs1/object/

display/bsb10199025_00001.html (letöltés dátuma: 2018.03.20.). Ezúton szeretném megköszönni Varga Benjáminnak, az ELTE BTK Vallástudományi Központ tudományos munkatársának, hogy segített felkutatni a teljes Münster-fordítás internetes elérhetőségét.

17 A Biblia: habes in hoc libro prudens lector utriusque instrumenti novam tranlationem aeditum à reverendo sacrae theologiae doctore Sancte Pagnino ... necnon & librum de interpretamentis hebrai-corum, aramaeorum, graecorumque nominum… (Lugduni per Antonium du Ry, 1528) című kiadás digitalizált formában elérhető: https://play.google.com/books/reader?id=CxJTAAAAcAAJ&

printsec=frontcover&output=reader&hl=en&pg=GBS.PP3 (letöltés dátuma: 2018.03.25.).

Köszönöm Péntek Dániel Gábor doktorandusznak (KRE HTK doktori iskola, Ószövetség-alprogram) az online változat megtalálásában nyújtott segítségét.

18 L. Dán(1973: 68). Komoróczy Géza is Tremellius hatásáról érvel az Énekek éneke fordítása kapcsán, l. Katona–Komoróczy (1980³: 92), mely állítással azonban élesen szembeszáll Tóth Kálmán, vö. Tóth, in: Barcza–Kocsis (1990: 135).

19 A fordítás egy későbbi, 1648-as, amszterdami kiadása digitalizált változatban is elérhető a következő oldalon: https://books.google.hu/books?id=MGYOAAAAQAAJ&printsec=frontcover

&redir_esc=y#v=onepage&q&f=false (letöltés dátuma: 2017.09.25.). Az online hozzáférhető Biblia Sacra, Sive Testamentum Vetus, Ab Imman. Tremellio, Et Francisco Junio, Ex Hebræo Latine Redditum… című kiadás Johannes Janssonius nyomdájában készült.

20 Tóth Kálmán némileg árnyalja a szakirodalomban kialakult képet Károli forráshasználatáról, számolván Kálvin bibliakommentárjainak hatásával is. Mivel Kálvin szintén felhasználta a szóban forgó fordítások és magyarázatok egyikét-másikát, Károli akár közvetlenül Kálvintól is meríthetett számos esetben, vö. Tóth, in: Kocsis–Barcza (1990: 11536).

3. Magyar nyelvű, nyomtatott, részleges fordítások

Károli az Elöljáróbeszédében elismeréssel illeti Melius Juhász Péter és Heltai Gáspár munkásságát. Nem szól ugyanakkor gönci lelkipásztor-elődje zsoltárfor-dításáról, noha Benczédi Székely István magyar nyelvű zsoltároskönyve ugyan-csak a mintája lehetett.²¹

Benczédi Székely István Zsoltárok könyve-fordítását Krakkóban nyom-tatták, 1548-ban.²² A protestáns hitre áttért korábbi ferences szerzetes feltehető-leg héber és latin nyelvű forrásokból, középkori rabbik magyarázataiból és középkori magyar fordításokból is merített a fordítási folyamat során.²³

Heltai Gáspár munkaközösségben dolgozott: az Ótestamentum-fordí-táson Gyulai Istvánnal, Ozorai Istvánnal és Vízaknai Gergellyel együtt. Bár az egész Biblia magyarra fordítását tűzték ki célul, terveiket nem tudták teljes egé-szében megvalósítani. Projektjük így is éveket, évtizedet vett igénybe:

15511552 és 15601565 között két lépésben jelentek meg a fordítások Kolozsvárt: a Tóra, Jézus Sirák könyve, „Bölcs Salamon király könyvei”, a Próféták, a Zsoltárok könyve, az Újszövetség és a történeti könyvek (Józsuétól a Krónikákig).²⁴ A kolozsvári nyomdatulajdonos a helyesírás szabályozásával a protestáns helyesírás megalapozója is lett, rendszerét Károli is átvette.²⁵ A magyar bibliakiadások történetében a Heltai Bibliában jelent meg először a

21 Márkus Mihály egyenesen úgy fogalmaz, hogy Benczédi Székely István kiadatlan fordításai beépülhettek a Vizsolyi Biblia szövegébe, hiszen a kiadott zsoltárfordításai is „meglepő”

hasonlóságról árulkodnak, vö. Márkus, in: Kocsis–Barcza (1990: 867). Tóth Kálmán ugyanakkor cáfolja ezt, vö. Tóth, in: Barcza–Kocsis (1990: 116).

22 Benczédi Székely István zsoltároskönyve (Soltar könü Szekely Estvantul magiar nielre forditatott. Tovabba ez Soltar utan szido szolasnac mogia es nehez heliecnec rövideden valo magiarazatia psalmosonkent következic. Tablaia is vagion, ki eleuszer az psalmosoknac rendet deakul meg mutatia. Masodtsor abece szerint valo magiarul irt helyet mutatia meg) az RMNy 74.

tétele. Az eredeti kiadás az RMK I. 19. tételeként digitális változatban a https://rmk.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_19/ oldalon érhető el (letöltés dátuma: 2017.08.25.).

Ugyanitt megtalálható a könyvészeti adatokat feltüntető adatlapja (bibliográfiai rekordja) is:

https://rmk.hungaricana.hu/hu/RMK_I_19/ (letöltés dátuma: 2017.08.25.).

23 Vö. Dán (1973: 4760, azon belül különösen is: 4852, 60). Korábbi tanulmánya, amelyet Benczédi forrásrekonstrukciójának szentel: Dán (1967). Benczédi Székely István zsoltárfordí-tásainak lehetséges forrásai az elmúlt években ismét előtérbe kerültek: legújabban Németh Áron publikálta Benczédi forráshasználatával kapcsolatos vizsgálatait és megállapításait. Németh Áron az összehasonlító elemzésében mérlegre teszi a kutatástörténet korábbi eredményeit, és vizsgálatai végeztével leszögezi: a 16. századi zsoltárfordítónk elsődlegesen Münster fordításából merített, vö.

Németh Áron (2015).

24 Heltai Gáspár Ótestamentum-fordításait l. RMNy 90., 956., 163., 208. Az Ószövetség-fordítások eredeti kiadásai az RMK. I. 25., 2728., 41. és 51. köteteiként digitálisan is elérhetők a https://rmk.hungaricana.hu/hu/view/RMK_I_25/?r=0&pg=8&pg=4&layout=s oldalon (letöl-tés dátuma: 2017.08.25.), illetve a vonatkozó oldalakon; a részletes könyvészeti adatokat feltüntető adatlapjaikkal (bibliográfiai rekordokkal) együtt, l. https://rmk.hungaricana.hu/hu/RMK_I_25/

(letöltés dátuma: 2017.08.25.) L. továbbá a vonatkozó oldalakat.

25 Vö. Bottyán (1982: 45), Szathmári, in: Barcza–Kocsis (1990: 194).

könyvek fejezetekre tagolása is.²⁶ S jóllehet a posztbiblikus kommentárirodalom eredményei, meglátásai bekerültek a szövegbe, a zsidó magyarázatokat feltehe-tőleg nem eredeti nyelven, hanem latin és német közvetítéssel tanulmányozták a fordítók.²⁷

Melius Juhász Péter részleges bibliafordítása 1565-ben jelent meg:

Sámuel két könyve és a Királyok két könyve Debrecenben, a Jób könyve-fordítás Váradon.²⁸ Melius már maga is felhasználta azokat a forrásszövegeket, amelyekre Károli is támaszkodott a későbbiekben: Franciscus Vatablus Biblia sacra latina-ját és Sacra Biblia Hebraica-ját, valamint Sebastian Münster Biblia Hebraica-ját.²⁹