1996. június 13-18. között zajlott le Budapesten a Magyarok IV. Világ- kongresszusa és Tudóstalálkozója, a Magyarok Világszövetsége, valamint a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének rendezé
sében.
A magyar honfoglalás és honalapítás 1100. évfordulóján azért gyűltünk össze mi, a kutatás, fejlesztés, oktatás, vállalkozás magyar szakemberei, magyar tudósok, feltalálók, m érnökök, hogy együtt keressük a választ:
mit tehetünk és mit tegyünk a XXI. század sikeres Magyarországáért.
Szükségesnek tartjuk megállapítani, hogy gyors beágyazódásunk a globalizálódó világba csak mindenirányú nyitottság mellett, folytonos tá
jékozódás közepette valósulhat meg.
Az új évezred az információs társadalom m egszületésének kezdete is.
E társadalomban alapvető erőforrássá változik a tudás és az állandó gyors, rugalmas technológiai váltás képessége. Ezért a stratégiánk tengelyébe a terem tő és egyszersm ind együttm űködésre kész tu d á st kell állítani, amelyben mi m agyarok is gazdag hagyományokkal rendelkezünk. A tu
dás alapja a - családi, elemi, közép és felsőfokú - oktatás és a kutatás. A nem zetek jövője jelentős m értékben attól függ, milyen oktatást, képzést nyújtanak a fiatal generációknak és mennyire tudják motiválni őket a fo
lyamatos továbbképzésre, s hogyan látják el a fiatalok tehetséggondozá
sát. E nélkül nem tudunk helytállni egy m indinkább versengő világban.
Az oktatás mellett elengedhetetlen a tu d o m á n y és a technológia fe j
lesztése, amely lehetővé teszi, hogy a nem zet a világ hatalmas ívű fejlő
dését megérteni, követni, adaptálni tudja, ugyanakkor egyes kiválasztott területekre koncentrálva kiem elkedő eredm ényeket érjen el.
A Tudóstalálkozó előtt világos, hogy e nagyívű fejlődés pozitív ered
m ényeket csak abban az esetben hozhat, ha m ögötte ép, egészséges, együttműködésre kész társadalom áll. Ezért különösen fontosnak tartjuk a társadalom középrétegeinek m egerősödését, a kisközösségek, különö
sen a családok támogatását, a szociális biztonság szavatolását, az egész
ség megőrzését.
Az információs társadalom már ma érezteti hatását. Az audiovizuális m édia m in d en m ás e szk ö zn é l hatásosabban befolyásolja népünket.
Ezért szükséges, hogy a közszolgálati m édia jelentős mértékben járuljon
h o zzá a fentiekhez szükséges tudás terjesztéséhez, az em berek m ozgósí
tásához, ezzel segítve valamennyi társadalmi csoport fejlődését.
E globális világban a magyarság úgy tud megfelelő helyet elfoglalni, ha e változó világban megőrzi azonosságtudatát, hagyományait, kulturá
lis eredm ényeit, és értékként azt az anyanyelvet, amely alapvetően befo
lyásolja gondolkodásának jellegzetességeit.
Világméretű a kihívás, de világméretű a magyarság elterjedtsége, sok
színűsége is, ami a fenti célok elérésében javunkra fordítható. A fizikai
lag szétszóródott magyarság a korszerű információs hálózatokkal szelle
mileg összeköthető, és kihasználhatja a sokféleség egységét a maga és a világ javára, számos új eredm ényt hozva létre.
Ez a helyzet kihasználható - az ország földrajzi helyzetén túlm enően - arra is, hogy a magyarság a z összekötő h íd szerepét töltse he a különböző népek, kultúrák között. A külföldön alkotó magyar kutatók életútja tanú
sítja, hogy ilyen elvek alapján mély elismerést tudtak kivívni nem zetközi környezetben. Többségük őszintén ajánlja fe l segítségét a nem zet felem el
kedéséhez.
A fe n ti felismerések birtokában javasoljuk a magyar korm ányzatnak, a tudós társadalomnak, vállalkozóknak, valamint az egész népnek a kö
vetkezőket:
1. A kormányzat állítsa tevékenységének tengelyébe a m agyar nép tu dásának, szakértelm ének ápolását, növelését. Ennek jelképterem tő gesz
tusaként
- deklarálja Bolyai János születésnapját a Tudom ány Napjává és azt or
szágszerte ünnepelje meg;
- alapítson a Magyar Tudom ányos Akadémiával együttm űködve nem zetközi rangú Bolyai-díjat az interdiszciplináris kutatások területén kiváló tudósok, továbbá a világ vezető matematikusai számára;
- hozza létre a magyar tudósok panteonját. Emlékhelyek, utcák, szob
rok hirdessék az alkotó magyarok géniuszát.
2. A politikai hatalom alkossa meg hosszú távú nem zeti stratégiáját, a társadalommal való nyílt, érdemi párbeszédben, a társadalom tám ogatá
sát m egszerezve megvalósításához, s korm ányprogram jai kidolgozása igazodjon a rögzített nemzeti alapelvekhez.
3. Fordítson kiemelt figyelmet a társadalmi bizalom, szolidaritás kiépíté
sére, ehhez eszközként használja a közoktatást és az audiovizuális médiát.
4. Az egészségesebb emberi életért felhívjuk a töm egkom munikációs médiumokat, készíttessenek tudósok és alkotóm űvészek együttm
űködé-%
sével olyan alkotásokat, amelyek a testi és lelki egészség jobb megtartá
sához vezető viselkedési formák elterjedését tudom ányos hitelességgel és egyben közérthetően és élvezhető formában tudják sugallni az ország népének.
Javasoljuk a korm ánynak, hogy úgy alakítsa át a betegségmegelőzési, betegellátási és betegbiztosítási rendszert, hogy az fenntartható m ódon alkalmas legyen az állam polgárok egészségének, a 21. század Európájá
ban elfogadható életm inőség fizikai feltételeinek biztosítására.
5. A biodiverzitás, az élet sokféleségének megőrzése, az élet minősé
gének m eghatározásában alapvető környezeti feltételeknek nyom on kö
vetése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a Kárpát-m edence országai hozzák létre a nem zeti ökológiai kutatóhelyek nemzetközi hálózatát.
6. A m agyar tudóstársadalom tegye szervezettebbé a határok nélküli
„magyar iskolát": a világban található m agyar tudósok szervezett együtt
működését, felhasználva az elektronikus hálózatokat. Kapcsoljuk be a Magyarországon kívüli magyar tudósokat a magyar tudom ányos és felső- oktatási életbe.
7. Helyezzünk különös hangsúlyt a köznapi életben is használt techni
kai eszközöket érintő m agyar tudom ányos szaknyelv ápolására. Ennek érdekében különös gonddal ápoljuk a magyar tudom ányos szakfolyóira
tokat. Felkérjük a szom szédos országok kulturális központjait, hogy szervezzenek szolgálatot országukban a használt magyar szaknyelv rom lásának megakadályozására. A magyar könyvkiadók készítsenek több
nyelvű (a környező országok nyelvére is kiterjedő) szakszótárakat.
8. Tám ogassuk a Magyarországon kívül élő magyar fiatalok felsőfokú anyanyelvű képzését, felhasználva a távoktatás nyújtotta lehetőségeket.
9. A Tudóstalálkozón elhangzott javaslatok összegezésén, megvalósítá
sán egy m unkabizottság dolgozik tovább. Közös akaratunk, hogy négy év múlva, 2000-ben újabb Tudóstalálkozót szervezünk.
Kelt, Budapesten, 1996. június 18-án.
A Millecentenáriumi Tudóstalálkozó résztvevői
II. rész JOGSZABÁLYOK A Kormány rendeletei
A Kormány 55/1997. (IV. 3.) Korm.
rendelete
a M agyar T udom ány N apjáról l . §
A Magyar Köztársaság Kormánya a tudománynak a társadalomban betöltött szerepét kiemelkedően fontos
nak tartja, és elő kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudásközpontú értékrend kialakítását. Elismerésre méltó
nak tartja a tudomány művelése és fejlesztése érdekében végzett tevékenységet, és ezért november 3-át a Magyar Tudomány Napjává nyilvánítja.
2. §
Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
Horn Gyula s. k., miniszterelnök
A P P E N D IX