N agy Ferenc
1997. novem ber 3-án ünnepeljük meg először a Magyar Tudom ány Napját. Hogyan lett jeles napjaink sorában külön Tudom ány Napja, és miért ép p en novem ber 3-a lett ez a nap?
Párhuzam osan indult kezdem ényezések találkozásából, példaértékű konszenzussal született. 1992-ben, Bolyai János születésének 190. évfor
dulóján a Bolyai János Alapítvány és a Magyar Tudom ányos Akadémia Könyvtára az MTA díszterm ében közös m egem lékezést tartott. A rendez
vényen elsőnek szóló Szentágothai János elnök a súlypontot a közelgő Bolyai-Bicentenáriumra helyezte. Ez előtérbe hozta Bolyai születésnap
ját, s alkotásán keresztül a világraszóló magyar tudom ány kezdetét.
Három évvel később egy beszélgetés nyom án a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének Bács-Kiskun Megyei Szervezete és Kecskemét Város Önkorm ányzata kezdem ényezte, hogy más kiemelt napokhoz hasonlóan legyen kitüntetett külön napja a tudom ánynak is.
Jogos igényt fogalmaztak meg, s utólag az a m eglepő, hogy miért nem történt meg már sok évvel korábban ez a kezdem ényezés.
A két kezdem ényezést összekapcsoltuk azzal a javaslattal, hogy mi
ként a Költészet Napja évről évre egy nagy költő, József Attila születés
napja, a Tudomány Napja a legnagyobb magyar tudós, Bolyai János szüle
tésnapja legyen. (Ez öt nappal követi a Nobel-díj évente szokásos decem ber 10-i átadását.)
A gondolat az 1996 júniusában megtartott Millecentenáriumi Tudós- találkozón közakarattá emelkedett. A záródokum entum javaslatai között első helyen szerepel, hogy a korm ányzat állítsa tevékenységének tenge
lyébe a magyar nép tudásának, szakértelm ének ápolását, m egbecsülését, jelképteremtő gesztusaként deklarálja Bolyai János születésnapját a Tudo
mány Napjává és azt országszerte ünnepelje meg.
A kezdem ényezés az MTA, az OMFB és más rangos intézm ények, to
vábbá tekintélyes személyek körében is széles körű egyetértéssel talál
kozott. A korm ányzati és a tudom ányos körökben egyaránt kiem elkedő tekintéllyel bíró tudós, Teller Ede már a Tudóstalálkozót m egelőzően így üzent: „A mai világközvélem ényben fő tendenciává vált a tudom
ányelle-nesség. A magyar zsenialitás és a törekvés a gondolkodásbeli független
ségre kitűnő helyzetet teremthet ahhoz, hogy ellenálljunk ennek a tenden
ciának, m elynek egyébként a növekedését tapasztalom az utóbbi ötven évben. Az 1956-os magyar forradalom nem sikerült. De példát mutatott.
Remélem, hogy ez a példa segít új utakat keresni az emberi gondolkodás és az emberi tevékenység nem esebb és sikeresebb forradalm aiban is.“
Amikor Teller professzor októberben a magyar miniszterelnök meghí
vására hazalátogatott, ő is egyetértésével tolmácsolta Bolyaira és a Tudo
mány Napjára vonatkozó javaslatunkat mind a kormányfő, mind az MTA elnöke felé. M indketten pozitív választ adtak.
így az m ár bizonyossá vált, hogy lesz Tudom ány Napja. De még nyitva maradt, hogy az az év melyik napja legyen. Ugyanis az MTA történész el
nöke, Glatz Ferenc egy másik, ugyancsak szimbolikus születésnapot ja
vasolt: ez a nap Széchenyi Akadémiájának születésnapja, novem ber 3-a legyen.
Az alternatív javaslat előrevitt a legjobb megoldás megtalálásához. Ez a nap ugyanis egyszerre Bolyai és Széchenyi napja, akiknek hozzájárulásai szervesen kiegészítik egymást. November 3-a Széchenyi nem es tám oga
tása által 1825-ben a Magyar Tudom ányos A kadém ia születésnapja lett.
Egy tudom ányos akadémia alapításához azonban világraszóló tu d o m á nyos teljesítmény is szükséges, és a „science” terén „alapító atyának”
akadém iai elnökök sora egybehangzóan Bolyait nevezte meg. így a fizi
kus Eötvös Loránd, vagy az agykutató Szentágothai János, de az Akadé
mia 1925. novem ber 3-án rendezett centenárium i ün nep én Berzeviczy Albert is. És - csodás egybeeséssel - ugyancsak ép pen novem ber 3-a, napra kerek két évvel Széchenyi kezdem ényezése előtt, 1823-ban Bolyai zseniális alkotásának, és vele a világraszóló m agyar tu do m án yna k szüle
tésnapja!
1997. április 3-án a korm ány lényegre törő tömörséggel megfogalma
zott rendeletet alkotott: „A Magyar Köztársaság Kormánya a tudom ány
nak a társadalom ban betöltött szerepét kiem elkedően fontosnak tartja, és elő kívánja segíteni a közgondolkodásban a tudásközpontú értékrend kialakítását. Elismerésre m éltónak tartja a tudom ány m űvelése és fejlesz
tése érdekében végzett tevékenységét, és ezért novem ber 3-át a Magyar Tudom ány Napjává nyilvánítja."
így jutottunk el külö n b ö ző k ezdem ényezések találkozásával és a konstruktív együttgondolkodás közös- sikereként a legjobb m egoldás
hoz, vagyis hogy a T udom ány Napja - ilyen indoklással - novem ber 3-a
legyen. A Bolyai és Széchenyi szellemében történő összefogás a záloga a Magyar Tudom ány Napja hagyom ányterem tő első m egünneplésének is.
A Magyar Tudom ány Napjáról alkotott korm ányrendelettel a Tudósta
lálkozó záródokum entum ának első javaslata teljesült. Ezzel figyelmünket a további javaslatok valóra váltására fordíthatjuk. Ezek sorában a m úzeu
m ot és levéltárat is magába foglaló magyar tudóspantheon kérdését egy jeles évforduló is előtérbe helyezi.
75 éve alkotta m eg az Országgyűlés az 1922. évi XIX. törvényt az Országos Magyar Gyűjtem ényegyetem létesítéséről. A törvényhozói aka
ratot ebben fogalmazta meg Klebelsberg Kuno kultuszminiszter: „a tudo
mányegyetem eknél és a tudom ányos akadém iáknál történetileg kialakult és gyakorlatilag bevált önkorm ányzati rendszert át akarom ültetni nagy közgyűjtem ényeink igazgatásába is“.
Klebelsberg Kuno és „vezérkari főnöke", Magyary Zoltán tudom ánypo
litikájukban az akadém iai és egyetemi kör mellé mint harmadik alapvető autonóm kört helyezték a levéltárak, könyvárak és m úzeum ok együtte
sét átfogó közgyűjteményi kört.
Ebben a közgyűjtem ényi körben a tudásközpontú társadalom ra át
m enet korában új lehetőség és szükséglet a Nobel-díjasoknak és az információs társadalom m agyar úttörőinek hiányzó Pantheonja, a „mars
lakók" múzeuma. Ennek tervezett helyén, a Műszaki és Természettudo
mányi Egyesületek Szövetsége budapesti Tudom ány és Technika házá
nak falán jelképes alapkőletételként már táblát helyzetünk el nagy tudó
saink és köztük külön Nobel-díjasaink tiszteletére.
Van egy ennek folytatásához kapcsolódó álmunk: idén novem ber 3-án a Magyar T udom ány Napja alkalm ából Pavlics Ferenc m egérkezik a holdautóval a Kossuth térre, ahol Bejczy Antal és Farkas Bertalan várja, utóbbi kezében az A ppendix világűrt megjárt példányával. Azért hozza, hogy ezt is ünnepélyesen átadja egy leendő T udóspantheon céljára, m e
lyet a 2000-ben szervezendő újabb Tudóstalálkozó résztvevői rem élhető
leg már m egtekinthetnek.
A kiadvány m egjelenését támogatta:
Ericsson Távközlési Kft. Gazdálkodási Tudom ányos Társaság
Kiadja
a Műszakiés Természettudományi Egyesületek Szövetsége Felelős kiadó:
Dr. Halmai Lászlófőigazgató Borító és tipográfia:
H-moll Grafika
Felelős szerkesztő:
Kiss Csongor Nyomdai munkálatok:
Diamant Nyo m d a
ISBN 963 8012 83 8
A harm adik évezred kapujában és a globális informáci
ós társadalom küszöbén m inden korábbit felülmúló kihí
vásokkal kell szem benéznünk. Hogyan tudunk helytállni a jövőben a világ versengő országai között? Mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harm adik évezred sikeres nem ze
tei közt legyünk? Milyen legyen a XXI. századi sikeres magyar stratégia? Ezekre a sorskérdésekre keresték a vá
laszokat 1996. június 17-én és 18-án a Millecentenáriumi Tudóstalálkozón a világ különböző országaiból hazajött és itthon élő magyarok.
A születő információs társadalom ban a szellemi tőke a fő stratégiai erőforrás. A jövő társadalma tudásközpontú társadalom . A kim űvelt em berfők sokasága a legfőbb nem zeti vagyon. És ebb en gazdagok vagyunk. A teremtő szellemet em eltük ki a Tudóstalálkozó mottójául válasz
tott Bolyai-idézettel is: „...m ár most nem durva erővel, hanem műveltséggel kell ügyekeznünk ki-tűnni, s lehet nem csak elérnünk, hanem el is hagynunk más már rég
óta messze előre rugaszkodott nem zeteket, azoknak di
cső példát ad v án ...”
Két évvel korábbi látogatásuk és egy esztendővel a Millecentenáriumi Tudóstalálkozó után újra Budapesten köszönthetjük Nobel-díjasainkat, és folytathatjuk Magyar- ország jövőjéről, a sikeres nemzeti stratégiáról az eszm e
cserét. Ez a kivételes alkalom indított arra, hogy az együttgondolkodás jegyében közreadjuk a Tudóstalálko
zó anyagait. Kiadványunk rem élhetőleg segíti az előrete
kintést a XXI. századra, és gondolatébresztő hozzájáru
lást ad annak a kérdésnek megválaszolásához, hogy mit tehetünk és mit tegyünk, hogy a harm adik évezred sike
res országai közé emelkedjünk.