Vállalkozás szervezeti jellemzői
3.5. A kutatási minták jellemzői
A vállalkozói minta összetétele
A vizsgálati szakaszban összesen tehát 751 vállalkozói kérdőív érkezett be. A válaszadási hajlandóság jónak mondható: a megkérdezett intézmények 84%-a a kérdések több, mint 90%-át megválaszolta. Az ellenőrzés során helytelen, hiányos, vagy nem megfelelő személy (vezető) által történt kitöltés miatt 120 kérdőívet értékelhetetlennek minősítettem, így összesen 631 darab értékelhető kérdőívet dolgoztam fel.
A vállalkozások tevékenységi létszám szerinti megoszlása48 a következő: a mikrovállalkozások több, mint 50%-os arányban szerepelnek a mintában, a kisvállalkozások a minta 21,71%-át, a középvállalkozások a 11,73%-át, a nagyvállalatok pedig a minta 14,1%-át teszik ki (7. táblázat).
7. táblázat A társas vállalkozások létszám szerinti49megoszlása 2013-ban Tevékenységi létszám
(fő)
Minta megoszlása* Országos megoszlás50 (%)
db %
9 fő alatt 331 52,5 36,4
10-49 fő 137 21,7 19,3
50-249 fő 74 11,7 16,9
250 fő és több 89 14,1 0,1
Együtt 631 100,0 100,0
*Nem válaszolt: 0 (0,0%)
Forrás: SBA Fact Sheet Hungary, 2013. és a vállalkozói kérdőív alapján saját számítás Látható, hogy az országos átlaghoz viszonyítva a mikro- és kisvállalkozások alul-, a közép- és nagyvállalatok pedig felülreprezentáltak (SBA Fact Sheet Hungary, 2013).
Ugyanakkor a mintában is érvényesül az a tendencia, hogy a vállalatok száma (így aránya is) a vállalatméret növekedésével dinamikusan csökken51. Minden kétséget kizáróan el lehetett volna érni utólagos kvótázással azt, hogy a minta összetétele vállalatméret vagy
48 A KKV-k méretének meghatározásánál a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. tv. által definiált kategóriákat tekintjük alapnak, mely szerint a mikrovállalkozás 9 főnél kevesebb, a kisvállalkozás 10-49 főt, a középvállalkozás pedig 50-249 főt foglalkoztat.
49 A létszám-kategóriákat a KSH által a nemzetközi ajánlások (pl. Eurostat módszertani ajánlása) figyelembevételével kialakított, adatgyűjtésben és publikációiban rendszeresen alkalmazott besorolás szerint határoztam meg.
50 Az országos adatok annak megítéléséhez szükségesek, hogy a minta mennyire tartja az alapsokaság arányszámait. A minta akkor tekinthető valamely szempontból reprezentatívnak, ha jól tükrözi az alapsokaság valamely jellemzőjét, tehát rendelkezik a populáció bizonyos jellemzőivel.
51 „Nyilván minden kutató álma a reprezentatív, véletlenszerű mintavétellel kialakított nagyszámú megfigyelési egységet tartalmazó adatbázis, amit azonban a pénzügyi realitások közé kell bepréselni.” (Szerb, 2008:6).
Empírikus kutatás cégforma vagy tevékenységi forma szerint megfeleljen az országos arányoknak.
Vállalatméretet tekintve akkor a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok száma a mintában sorrendben: 331-34-6-1 lett volna, amihez összesen 259 db kérdőívet (41%) kellett volna figyelmen kívül hagyni, így a teljes minta elemszáma 372-re csökkent volna.
Megítélésem szerint az ebből származó információveszteség túlzottan nagy lett volna, és nagyon lecsökkentette volna a minta elemszámát is. Ez pedig több statisztikai eljárás (pl.
függetlenségvizsgálat) alkalmazási feltételeit sértette volna, ezért a kvótázást nem hajtottam végre. Döntésemben továbbá az is szerepet játszott, hogy a – kényszerű okok miatt – kissé torzult minta felhasználása nem egyedülálló a szakirodalomban. Az idézett tanulmányban szereplő vállalati minta esetén például a 2-4 főt foglalkoztató cégek aránya az országos 67,41%-os aránnyal szemben csupán 27,09%, az 50-249 főt foglalkoztató cégek aránya pedig az országos 2-20%-os aránnyal szemben 10,16% (Szerb, 2008:18).
Meg kell még jegyezni, hogy a közepes és nagyvállalatok körében jobban értelmezhetők mind a vizsgált tényezők (úgymint stratégia, struktúra), mind pedig a hallgatók szakmai gyakorlatra való fogadása és a felsőoktatási intézményekkel való kapcsolat.
A legtöbb vállalkozást a közép-magyarországi régióból kérdeztem meg, majd ezt követte az észak-alföldi, a dél-alföldi és a közép-dunántúli régió (22. ábra)
22. ábra A vállalkozások megoszlása székhely szerint (régiók) a mintában és a valóságban 2013-ban
Forrás: KSH, 2013; Saját szerkesztés A mintában szereplő vállalkozások régió szerinti megoszlása nem reprezentatív, mert a Nyugat-dunántúli, a dunántúli, az észak-magyarországi, az észak-alföldi és a dél-alföldi régió alulreprezentált, míg a Közép-magyarországi régió erősen felülreprezentált.
Azért tartom mégis indokoltnak ezt a megoszlást, mert az általam vizsgált felsőoktatási intézmények is a Közép-Magyarországi régióban találhatók, amelynek következtében a hallgatóik többsége is ebből a régióból származik.
A mintában szereplő vállalkozások több, mint a fele a fővárosban tevékenykedik, kicsit több, mint egyharmad részük vidéki városokban, míg mintegy 6 százalékuk községekbe van bejegyezve (23. ábra).
Empírikus kutatás
23. ábra A mintában szereplő vállalkozások megoszlása székhely szerint (település típusa)
Forrás: A vállalkozói kérdőív alapján saját szerkesztés Cégformáját tekintve a megkérdezett vállalkozások több, mint 70%-a korlátolt felelősségű társaság (kft), nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt), vagy zárt részvénytársaság, (zrt.)52, míg 7,92%-a betéti társaság (bt) vagy közkereseti társaság (kkt.). Az egyéni vállalkozók 9,98%-ban szerepeltek a mintában, a többiek pedig a nonprofit szférából kerültek ki. (24. ábra)
24. ábra A mintában szereplő vállalkozások megoszlása társasági forma szerint Forrás: Saját szerkesztés A megkérdezett vállalkozások tevékenység szerinti besorolása53 a TEÁOR fő gazdasági ágai szerint történt. A mintába került vállalkozások túlnyomó része a kereskedelmi (26%), információs, kommunikációs (11%), építőipari (8,4%) és logisztikai területen (8,1%) tevékenykedik. (25. ábra)
52 A kérdőív összeállításakor még létezett a jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező vállalkozás-meghatározás, ami azóta eltörlésre került.
53 A kutatás változók közötti kapcsolatok elemzésére irányul, így a későbbiekben nem játszik szerepet az ágazati és a területi hovatartozás, ám bemutatásukat a teljesség kedvéért szükségesnek tartom.
Budapest;
54,36%
Vidéki város;
38,19%
Község;
6,97%
Külföld;
0,48%
71,9%
7,9%
0,6%
1,6%
1,0%
10,0%
6,2%
0,8%
0,0% 10,0% 20,0% 30,0% 40,0% 50,0% 60,0% 70,0% 80,0%
kft, zrt, nyrt bt, kkt Szövetkezet Alapítvány Egyesület Egyéni vállalkozó Egyéb Nonprofit intézmény
Empírikus kutatás
25. ábra A mintában szereplő vállalkozások megoszlása gazdasági tevékenysége (TEÁOR-besorolás) szerint
Forrás: A vállalkozói kérdőív alapján saját számítás Fontosnak tartottam megkérdezni a vállalkozások tulajdonosi szerkezetét is, mégpedig azért, hogy lehetőségem legyen annak vizsgálatára is, hogy befolyásolja-e a cég munkaerő iránti igényét az, hogy magyar vagy külföldi tulajdonú (8. táblázat).
8. táblázat A mintában szereplő vállalkozások megoszlása tulajdonosi szerkezet szerint (N=631)
Tevékenységi létszám (fő)
Minta megoszlása*
db %
Kizárólagosan magyar tulajdonú 500 79,2
Többségében magyar tulajdonú 13 2,1
Kizárólagosan külföldi tulajdonú 82 13,0
Többségében külföldi tulajdonú 36 5,7
Együtt 631 100
Forrás: A vállalkozói kérdőív alapján saját számítás A felmérésben résztvevő vállalatok túlnyomó többsége hazai tulajdonban van, tehát a mintában a magyar (kizárólagosan vagy többségében) tulajdonban lévő vállalkozások dominálnak összesen 81,3%-kal.
Kereskedelem 26%
Információ, kommunikáció
11%
Építőipar 8,4%
Logisztika 8,1%
Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás
7,1%
Oktatás 5,8%
Feldolgozó-ipar 5,2%
Egyéb 28,4%
Empírikus kutatás
26. ábra A mintában szereplő vállalkozások megoszlása az éves árbevételük szerint54 Forrás: A vállalkozói kérdőív alapján saját szerkesztés A kvantitatív elemzés során a tanulás-fejlődés nézőpontban nyújtott teljesítmény magyarázó változóként szolgált 55.
A hallgatói minta összetétele
A hallgatók válaszadói hajlandósága jó volt, a megkérdezettek 97%-a kitöltötte a kérdőívemet. Ennek eredményeképpen összesen 277 feldolgozható kérdőív készült.
Ebből az első intézményben 168 darab kérdőívet töltöttek ki, a másodikban 72 darabot, míg a harmadikban 32 darab értékelhető kérdőív keletkezett.
A hallgatók több, mint 70 %-a nő, és 29,6%-a férfi. A megkérdezettek többségükben 25 év alattiak, csupán a 2,9 %-uk volt 27 év feletti. A leggyakoribb életkor a 21 év volt, amely azt jelenti, hogy a megkérdezett hallgatók legtöbbje a középiskola elvégzése után közvetlenül vett részt a felsőfokú szakképzésben (az átlagéletkor 21,78 év volt).
A hallgatók több, mint a fele a közép-magyarországi régióból jött, 14,4 %-uk a nyugat-dunántúli régióból, 10,3%-uk az észak-magyarországi régióból, a többi régióból a hallgatók kevesebb, mint 5 százaléka érkezett.
A gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma a megkérdezettek 60,3%-át teszi ki, míg a szakközépiskolában a hallgatók 39,3 %- a végzett. A szakközépiskolai végzettek több, mint fele gazdasági végzettséggel jött erre a képzésre.
Érettségi után a megkérdezettek csaknem egyharmada tanult valahol máshol azelőtt, hogy
54 Ezt a kérdést csak a 2013-ban történt adatfelvétel kérdeztem meg, így a minta elemszáma itt 333 volt.
55Eredeti szándékom volt megvizsgálni, hogy van-e összefüggés a vállalkozások munkaerő-piaci kereslete és a BSC-modell tanulás-fejlődési nézőpontja szerinti jellemzői között (éppen ezért ezekre a kérdőívemben is rákérdeztem). Azonban a vizsgálat nem mutatott ki szignifikáns kapcsolatot sem az alkalmazottak elégedettsége, megtartása, szakértelme, képességei, termelékenysége, képzése és motiválása, sem a munkahelyi légkör, sem a belső kommunikáció és az alkalmazott munkaerő iránti igénye között, ezért ezt az irányt a későbbiekben elvetettem.
76,58% 9,01%
3,60%
10,81%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
1
2,5 Milliárd Ft alatt 2,5 Mrd Ft és 6,5 Mrd Ft között 6,5 Mrd Ft és 12 Mrd Ft között 12,5 Mrd Ft fölött
Empírikus kutatás felsőfokú szakképzésre jelentkezett volna. A legtöbben ebből (42 %-uk) a középiskolájuk ötödéve után jött erre a képzésre. Ezt követi azok aránya (28,5%), akik valamilyen BA-képzésről (ebből 25%-uk nem gazdasági diplomás BA-képzésről), 17%-uk FSZ-képzés, 12,5%-uk pedig egyéb tanfolyamok elvégzése után vállalkoztak erre a képzésre.
Vizsgáltam azt is, hogy a szülők munkahelyi beosztása befolyásolja-e a hallgatók motivációit, ezért a demográfiai kérdéseknél arra is rákérdeztem.
9. táblázat A megkérdezett hallgatók megoszlása az édesapa és édesanya foglalkozása szerint (N=277)
Szülők foglalkozása
Megoszlás az édesapa foglalkozása szerint
(%)
Megoszlás az édesanya foglalkozása szerint
(%)
közalkalmazott, köztisztviselő 11,5% 32,6%
alkalmazott vállalkozásban 36,3% 41,9%
vállalkozó 26,3% 9,0%
egyéb 7,0% 3,0%
nyugdíjas 5,9% 1,1%
Nem dolgozik 7,4% 12,4%
Nem él 5,6% -
Összesen 100,0%
Nem válaszolt: 7 fő, (2,5%); 10 fő (3,6%)
Forrás: A hallgatói minta alapján saját számítás A megkérdezettek szülei közül a legtöbb édesapa alkalmazottként dolgozik, de viszonylag elég magas a vállalkozó édesapák aránya (26,3%).
A megkérdezettek közül a legtöbb hallgató édesanyja vállalkozásban alkalmazottként, vagy közalkalmazottként, köztisztviselőként dolgozik. Viszonylag magas (12%) a nem dolgozó édesanyák aránya.
Az irányított interjú keretében megkérdezett alanyaim 36 százaléka 20 éves, 32 százaléka 21 éves, 28 százaléka 22 éves és mindössze 4 százalék volt azok aránya, akik ennél idősebbek.
A hallgatók több, mint a fele a közép-magyarországi régióba járt középiskolába, de 10 százalékon felüli a nyugat-dunántúli régióból és az észak magyarországi régióból érkezők aránya is.
Gimnáziumból a megkérdezett 56 százaléka érkezett, míg szakközépiskolában a 44 százalékuk érettségizett. Érettségi után a megkérdezettek több, mint egynegyede (28%-a) tanult valahol máshol azelőtt, hogy felsőfokú szakképzésre jelentkezett volna. A legtöbben ebből (42,8%-uk) a középiskolájuk ötödéve után jött erre a képzésre. Ezt követi a valamilyen BA-képzésről (28,5%), az FSZ-képzésről (16,7%), és az egyéb tanfolyamok elvégzése (16,7%) után érkezők aránya.
Empírikus kutatás – A kutatás eredményei