A kérdőíves adatgyűjtés

Primer kutatásom két részből tevődik össze. Az egyik egy vállalkozások vezetőinek szóló kérdőív, amelyben a vállalkozások munkaerő-piaci elvárásait kívántam feltérképezni, és azt megvizsgálni, hogy van-e valamiféle összefüggés a vállalkozás tanulás-fejlődés nézőpontból történő fejlődése és a munkaerő-piaci kompetencia-elvárások között, vagyis, hogy a gazdasági végzettségű, nem diplomás pályakezdőktől milyen kompetenciákat várnak el.

Ezzel párhuzamosan a hallgatói oldalról kívántam megvizsgálni a munkaerő-piaci kompetencia-kínálatot, valamint azt, hogy mit gondolnak a gazdasági felsőfokú végzettségű, nem diplomás pályakezdők a munkaerő-piaci elvárásokról és azoknak – saját véleményük szerint ők mennyire felelnek meg.

Vállalkozói kérdőív

A munkaerő-piaci kereslet megvizsgálására kvantitatív kutatásomat a magyarországi vállalkozások közép- és felsővezetői körében végeztem el.

A kérdőíves felmérés első lépése az volt, hogy lehatároljam azt a földrajzi területet, ahol elvégzem a kérdőíves felmérést. A terület lehatárolásánál a vállalkozásoknál a magyarországi működés volt a szempont, ugyanis azt szerettem volna vizsgálni, hogy a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások vezetői mit várnak el a gazdasági felsőfokú végzettségű, nem diplomás pályakezdőktől. A kutatásomban tehát mintavételi egységnek a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások tekinthetők.

A szakirodalmi elemzés alapján összeállított vállalkozói kérdőívem 1. változatát próbalekérdezéssel teszteltem. A tesztelésbe főiskolai hallgatókat, valamint 12 kis- és középvállalkozás közép- és felsővezetőjét vontam be. A vállalkozások vezetőit arra kértem, hogy sorolják fel a legfontosabb kompetenciákat, amelyeket egy frissen végzett felsőfokú gazdasági szakembertől elvárnak. Így az elméleti részben felsorolt kompetenciák körét a tesztelés eredményének tükrében szűkítettem és a végleges kérdőívben már csak a 22 leggyakrabban említett kompetenciára kérdeztem rá. Ezek a következők: megbízhatóság; probléma-megoldási készség; szaktudás alkalmazása a gyakorlatban; pontos, precíz munkavégzés; önállóság; kommunikációs képesség;

együttműködés; munkabírás, terhelhetőség; fejlődőképesség, önfejlesztés; kreativitás;

tanulási, fejlődési képesség; kapcsolatépítés képessége; teljesítmény-, ill.

eredményorientáltság; szervezési készség; stressztűrő-képesség; elemzőkészség, analitikus szemlélet; kezdeményezőkészség; rugalmasság; motiválási képesség; munka iránti alázat, intenzív munkavégzés. A felsoroltakon kívül a megkérdezettek fontosnak tartották a nyelvtudást, valamint a számítógépes ismeretet, ezért ezeket is bevontam a követelmények közé.

A kapott válaszok, pontosítások és javítások alapján kutatás-módszertani szempontból értékeltem és módosítottam a kérdőívet.

A véglegesített kérdőívemmel az intézmények vezetőit/középvezetőit kérdezőbiztosok segítségével kerestem fel és kértem meg a vizsgálatban való részvételre. A kérdezőbiztosok hibázási lehetőségeinek csökkentése érdekében (Majoros, 2011:131)

Empírikus kutatás számukra 2012 februárjában előzetes felkészítést tartottam, valamint részletes kitöltési útmutatót mellékeltem számukra. A válaszadás önkéntes volt.

A felmérésben résztvevők két fő témakörben összesen 26 kérdéskörre válaszolhattak, melyek további alkérdéseket is magukban foglaltak. A kérdőív két fő kérdésköre: az

„Általános adatok” és „A vállalkozás működésével kapcsolatos kérdések” témakörök. Az

„Általános adatok” témakörben a válaszadók demográfiai adataira – nem, beosztás – valamint az általuk képviselt intézmény székhelyére, alapításának évére, tevékenységi körére, a cég jogi formájára, alkalmazotti létszámára, éves árbevételére, valamint tulajdonosi szerkezetére kérdeztem rá. „A vállalkozás működésével kapcsolatos kérdések” témakörnél a szervezeti struktúrára, stratégiára és a vállalati kultúrára voltam kíváncsi, ezen kívül a vállalkozások vezetőinek az új munkaerővel szembeni elvárásait kérdeztem meg.

A válaszadóknak egyrészt eldöntendő kérdéseket tettem fel, másrészt kiegészítő szöveges megjegyzés/vélemény kifejtésére is lehetőséget adtam, harmadrészt pedig 7 fokozatú Likert-skálán történő értékelést kértem. A többfokozatú skálán a vállalkozások vezetői egyrészt a vállalkozásuk jellemzőit, másrészt a munkaerő-piaci igényeiket fejezhették ki.

Az egyes kategóriák többfokozatú skálája gazdagabb értékelést tett lehetővé.

A kérdőíveket véletlenszerűen kiválasztott (összesen 751 elemű) mintában, kérdezőbiztosok segítségével tölttettem ki.

Hallgatói kérdőív

A hallgatók körében végzett felmérésnél mintavételi egységnek a budapesti felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzésein végzett hallgatóit tekintettem.

Arra is választ szerettem volna kapni, hogy az állami és a magánintézmények hallgatói között mutatkozik-e eltérés a munkaerő-piaci kínálat és a vállalkozások munkaerő-piaci keresletének ismerete tekintetében, ezért szükségesnek tartottam ezen intézmények hallgatóinak megkérdezését is.

Mivel a vállalati felmérés elsősorban a Közép-magyarországi régió bázisán készült, ezért a hallgatói felmérést is Budapesten végeztem: egy állami és két magán felsőoktatási intézmény végzős hallgatóit vontam be a vizsgálatba. A felmérést a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolai Kar, az Általános Vállalkozási Főiskola és az Edutus Főiskola felsőfokú szakképzésében résztvevő végzős hallgatóinak körében folytattam le 2013 tavaszán, teljes lekérdezéssel.

A kérdőívem 1. változatát itt is próbakérdezéssel teszteltem. A tesztelésbe az általam tanított főiskolai hallgatók közül 15 hallgatót vontam be és arra kértem őket, hogy értelmezzék a kérdéseimet a kérdőív kitöltésével, mondják meg, hogy melyik kérdés nem világos, melyik kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni. A hallgatóktól kapott válaszok, pontosítások és javítások alapján kutatás-módszertani szempontból értékeltem és módosítottam a kérdőívemet és a demográfiai kérdéseket a kérdőív elejére tettem.

A véglegesített kérdőívemmel a három intézmény végzős hallgatóit személyesen kerestem fel és kértem meg a vizsgálatban való részvételre. A válaszadás önkéntes volt.

A felmérésben résztvevők három fő témakörben összesen 14 kérdéskörre válaszolhattak, melyek további alkérdéseket is magukban foglaltak. A kérdőív három fő kérdésköre: a

Empírikus kutatás

„Demográfiai adatok”, „A hallgatók motivációival kapcsolatos kérdések” és „A hallgatói vélemények a munkaerő-piaci elvárásokról, valamint a felsőoktatási intézmények által képzendő kompetenciákról” témakörök. A „Demográfiai adatok” témakörben a válaszadók demográfiai adataira – nem, életkor, szülők foglalkozása, korábbi tanulmányaik – kérdeztem rá. „A hallgatók motivációival kapcsolatos kérdések”

témakörnél arra voltam kíváncsi, hogy a válaszadó miért az adott képzési formát választotta és mik a későbbi tervei. „A hallgatói vélemények a munkaerő-piaci elvárásokról, valamint a felsőoktatási intézmények által képzendő kompetenciákról”

témaköröknél a hallgatói véleményeket kértem ki a vállalkozások pályakezdőkkel szembeni elvárásaival, illetve a felsőfokú intézmények által fejlesztendő kompetenciákkal kapcsolatosan. A kérdőívben azt is vizsgáltam, hogy a hallgatók szerint milyen tulajdonságok jellemzik leginkább a sikeres vállalkozókat, és ezekkel a tulajdonságokkal ők mennyire rendelkeznek. Ezt azért tartottam fontosnak vizsgálni, mert a vállalkozóvá válás egy lehetséges alternatíva lehet a fiatalok számára a munkaerő-piacon és fontosnak tartottam annak vizsgálatát, hogy a vállalkozóvá váláshoz szükséges-e a gazdasági fszükséges-elsőfokú (szükséges-egyszükséges-etszükséges-emi/főiskolai vagy OKJ-s) végzszükséges-ettség vagy sszükséges-em.

A válaszadóknak egyrészt eldöntendő kérdéseket tettem fel, másrészt kiegészítő szöveges megjegyzés/vélemény kifejtésére is lehetőséget adtam, harmadrészt pedig 7 fokozatú Likert-skálán történő értékelést kértem. A többfokozatú skálán a hallgatók egyrészt a motivációikat, másrészt az általuk feltételezett munkaerő-piaci igényeket fejezhették ki.

Az egyes kategóriák többfokozatú skálája gazdagabb értékelést tett lehetővé.

A hallgatói lekérdezés 2013 tavaszán zajlott és a három intézmény végzőseinek körében szinte teljes körű (97 százalékos) volt.

A kérdőíves lekérdezés eredményeként összesen 277 kérdőív készült. Ebből az állami intézményben 168 darab kérdőívet töltöttek ki, a magánintézményekben pedig 72, illetve 32 darab értékelhető kérdőív keletkezett.

A kvantitatív módszerek használata mellett kvalitatív eszközök alkalmazása az előbbiek kiegészítésére, a statisztikai számokban nem megjeleníthető problémák vizsgálatára szolgál. A kutatás összetettsége, feltáró és leíró logikai jellege miatt ezért kvalitatív módszerként irányított interjút készítettem a három felsőoktatási intézmény felsőfokú szakképzésében (FSZ-képzésében) résztvevő 25 hallgatójával, egy előzetesen összeállított kérdéssor alapján. A beszélgetésekre az interjúalanyok iskolájában került sor.

Először bemutattam a kutatásomat és néhány rávezető jellegű kérdést tettem fel az interjúalanynak az intézményben működő képzés terén szerzett tapasztalatairól, véleményéről. Az interjú lefolytatása az előzetes kérdéstervnek megfelelően történt, azonban sok esetben merült fel a beszélgetés közben egy-egy új ötlet vagy szempont.

Mivel az irányított interjú során az interjúalany szabadabban, kötetlenebbül fejtheti ki véleményét, kiemelheti az általa fontosnak vélt területeket, így bővebb és átfogóbb képet kaphattam a hallgatók motivációiról, terveiről.

Az elhangzottakról hangfelvétel és részletes jegyzet készült, amelyek az interjút követően feldolgozásra és elemzésre kerültek.

A begyűjtött adatokat statisztikai és ökonometriai módszerekkel elemeztem, melyekre részletesen A kutatás módszertana című fejezetben térek ki. A kérdőívek összeállításakor szakirodalmi tanulmányokra és előzetes interjúkra támaszkodtam.

Empírikus kutatás