4. ANYAG ÉS MÓDSZER
4.1. A kutatás során felhasznált források és módszerek
Kutatásomat több módszer együttes alkalmazásával végeztem el. A téma jellegéből adódóan, mivel nem állt rendelkezésemre konkrét ismeret a feltárandó problémakörről, ezért elsősorban feltáró jellegű kutatásra volt szükség. A feltáró kutatásom célja a problémakör jobb, szélesebb körű megismerése volt, melyek alapján azonosítottam az egyes problémaköröket és megalkottam a kutatások hipotéziseit (Malhotra, 2008). A feltáró kutatásom során szekunder- és primer (kérdőíves megkérdezés és félig strukturált interjú) adatgyűjtést egyaránt végeztem.
A feltáró kutatás során kapott adatokból kiindulva második lépcsőben végeztem el a következtető kutatásom, melyben elemeztem a kapott adatokat és legfontosabb jellemzőit ismertettem az eredmények fejezetben. Továbbá összefüggéseket is kerestem, melyekhez a vizsgált vállalkozások pénzügyi adatait használtam fel. A következtető kutatásom legvégső fázisában a hipotézisvizsgálatok tesztelését végeztem el.
4.1.1. Szekunder kutatás
A szekunder adatgyűjtés során arra törekedtem, hogy a témához kapcsolódó releváns információkat kiszűrjem, primer kutatásomhoz felhasználjam és ismertessem. Igyekeztem a témában nemzetközi forrásokat és adatokat is felhasználni a szélesebb perspektíva elérése érdekében.
Szekunder kutatásom egyik fő alapját a Budapesti Corvinus Egyetem versenyképességi kutatása11jelentette. Ezen belül is a stratégiára és az együttműködésekre vonatkozó kutatásokat vizsgáltam meg részletesebben, mely nem csupán szakirodalmi feldolgozásként jelenik meg a dolgozatban, hanem primer kutatásom egyik alapját is képezi. Továbbá másodlagos forrásként felhasználtam a témához kapcsolódó szakkönyveket és
11Versenyben a világgal 2004-2006 és 2007-2009
54
szakfolyóiratokat. A főbb hazai statisztikai adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatbázisa biztosította. A vállalkozások nyilvános adatait az adatfelvétel előtt az Igazságügyi Minisztérium Elektronikus Céginformációs szolgáltatásából, míg az adatfelvétel után az Opten Céginformációs Szolgáltatás adatbázisából nyertem. Nemzetközi szekunder kutatásom legfőbb forrásai az EISZ adatbázis (JSTOR, ScienceDirect, SpringerLink), a FAOSTAT és a EUROSTAT voltak.
A szekunder céginformációs adatok segítségével készítettem egy adatbázist (9. táblázat), mely a Magyarországon működő tejfeldolgozók fő adatait tartalmazza. Az adatbázist 2014-ben hoztam létre, melyet folyamatosan frissítettem, az utolsó frissítésre 2017. január 19-én került sor.
Az adatbázis elkészítésének célja a primer kutatás előkészítése és a piaci sajátosságok feltérképezése volt. Az adatbázis segítségével megállapítottam a tejfeldolgozó szektor fő piaci jellemzőit és piaci sajátosságait.
9. táblázat
A tejfeldolgozó vállalati-adatbázis fő paraméterei
Adatbázis célja 1. Primer kutatás előkészítése
2. Piaci jellemzők/sajátosságok feltérképezése
Felhasznált források
1. Igazságügyi Minisztérium Elektronikus Céginformációs szolgáltatása
2. Opten Céginformációs Szolgáltatás
Adatbázis létrehozásának lépései
1. Fő szemponti szűrőfeltétel: főtevékenység 1051 TEÁOR 08’ kód
2. A vizsgált jellemzők adatbevitele (Microsoft Excel) 3. Információ összesítések, lekérdezések szűréssel 4. Adatok aktualizálása új éves beszámoló esetén Elemszám 13212 vállalkozás
Vizsgált jellemzők
12 Utolsó frissítéskor ismert adat
55
feltérképezése. Kérdőíves megkérdezés 26 db
„B” Vállalati megkérdezés („B” - B2B)
Együttműködések, stratégiai
szövetségek vizsgálata. Félig strukturált interjú 13db/1514 Fogyasztói
A kutatás előkészítése és folyamata (11. ábra): A módszertan kialakítása során az előkészítő szakaszban összeállítottam egy komplex vállalati (B2B) kérdőívet, mely végleges formáját több próba és tesztelés után nyerte el. A kérdőív kérdéseinek egy részét a már korábban említett versenyképességi kutatásra15 alapoztam. Az első tesztelésre 2012-ben került sor egy jelentős piacot képviselő tejfeldolgozó üzem tulajdonosával és vezetőjével. A sikeres tesztelést követően a kérdőíves megkérdezés 2013 őszén kezdődött a Szocio-Gráf Piackutató Intézet Kft. segítségével. A válaszadási hajlandóság azonban nem érte el a kívánatos szintet többszöri megkeresésre sem, így a visszajelzések alapján a vállalati kérdőívet két részre bontottam („A” – B2B és „B”- B2B). Ezáltal a komplex kérdőív egyrészt rövidített formát kapott, melyben a stratégiával kapcsolatos kérdések szerepeltek („A” – B2B, ld. 1.
melléklet) és az együttműködésekre vonatkozó kérdéseket interjú keretében tettük fel („B” – B2B, ld. 3. melléklet). A B2B felmérések alapján készített előzetes adatelemzést követően a módszertan kiegészült egy 503 fős
13 Ezek a célok összhangban vannak a disszertáció célkitűzéseivel.
14 Szűrőkérdést alkalmazva a 26 db vállalkozásból 15 felelt meg a feltételeknek, melyből 13 vállalkozás adata volt értékelhető
15 Versenyben a világgal 2004-2006 és 2007-2009
56
fogyasztói megkérdezéssel is (B2C, ld. 2. melléklet). Ennek célja az volt, hogy megvizsgáljam, hogy a vállalati stratégiák mennyire bizonyulnak sikeresnek, hogyan reflektálódnak a fogyasztói oldalon.
11. ábra
A disszertáció kutatási folyamata
Forrás: saját ábrázolás
A B2B felmérések így 2014. év szeptemberétől 2015. év májusig tartottak. A vállalati primer adatgyűjtést a teljes alapsokaságra alapoztuk. A teljes sokaság meghatározása a KSH által regisztrált főtevékenységű tejfeldolgozó vállalkozások (TEÁOR 1051)16 voltak. Így a feldolgozók köre ekkor 136 vállalkozást foglalt magában. Látható, hogy az alapsokaság összetétele már eleve korlátozott a fő tevékenység alapján. Részletes kutatást követően megállapítható volt, hogy a 136 vállalkozás közül számos nem releváns vállalkozás is található, ezért az adatbázis többlépcsős tisztítására volt szükség és bizonyos megkötéseket kellett alkalmazni (a kutatás paramétereinek összefoglalását a 11. táblázat tartalmazza). Első lépésben (a)
16 2012. évi adatok alapján Vállalati adatbázis
létrehozása
Komplex vállalati kérdőíves megkérdezés
B2B kutatások
Stratégiát felmérő kérdőíves megkérdezés ("A" -
B2B)
Együttműködéseket felmérő ínterjúk ("B"
- B2B)
B2C kutatás 503 fős fogyasztói kérdőív Feldolgozói
piacelemzés
57
kizárhatóak voltak a már nem működő vállalkozások továbbá a felszámolás alatt álló cégek. Második lépésben (b) kizártam az árbevétellel17egyáltalán nem rendelkező vállalkozásokat. Harmadik lépésben (c) pedig kiszűrtem azokat a vállalkozásokat is, melyek minimum 3 éven keresztül nulla vagy negatív eredményt értek el. A sokaság tisztítása után a kérdőíves felmérésben így 88 db vállalkozás képezte a mintavételi keretet. A vállalati megkérdezések alanyai minden esetben kompetens vállalati vezetők voltak. A stratégiával kapcsolatos kérdésekre („A” – B2B) összesen 26 értékelhető kérdőív érkezett. Ebből első lépcsőben – szűrőkérdést alkalmazva – kiválasztottam azokat a vállalkozásokat, melyek tagjai bármilyen jellegű vállalati együttműködésnek. Ezek alapján 15 vállalkozás felelt meg a kritériumnak. Ezt követően a módszertannak megfelelően ezt a 15 vállalkozást interjú céljából kerestük fel („B” – B2B), ebből 13 vállalkozás osztott meg értékelhető adatokat a témáról. Az interjú során törekedtünk arra, hogy az eredetileg kvantitatív módon (kutatás elején tervezett komplex kérdőív) kinyerhető adatok nagy részét a kvalitatív interjúval is biztosítani tudjuk. Természetesen az interjú korlátokat szab bizonyos számszaki adatok megszerzéséhez. Ezért az interjúkérdések csupán keretet adtak, a kérdésektől részben eltértünk, amennyiben az az információ kárára ment volna.
A fogyasztói (B2C) megkérdezésben 503 fő vet részt 18-75 éves korig. A megkérdezés országos szintű volt és 2015. év július és augusztus hónapban zajlott le a Szocio-Gráf Piackutató Intézet Kft. segítségével. A minta négy szempontból (régió, település, nem, korcsoport) minősül reprezentatívnak. A mintavétel során régió és település szintjén eleve biztosítottuk a reprezentativitást (kvótás mintavétel) a KSH által megállapított kvóták alapján. A válaszadók kiválasztásához az ún. véletlen séta (random walking) elvét alkalmaztuk, hogy minden egyes személy azonos eséllyel kerülhessen a mintába. Második lépcsőben a felkeresett háztartás lakóit a születésnapi kulcs módszer alkalmazásával választottuk ki. A reprezentativitás érdekében a mintát nem és korcsoportok szerint többdimenziós súlyozással korrigáltuk (Malhotra, 2008).
17 2012-es eredménykimutatások alapján (e-beszámoló)
58
A vállalati és fogyasztói megkérdezések mintájának megoszlását a 4. és az 5. számú melléklet tartalmazza.
11. táblázat
A dolgozatban szereplő primer felmérések módszertani kritériumrendszere
Paraméterek Kritériumok „A” – B2B felmérés
(stratégia) „B” – B2B felmérés
(együttműködés) Fogyasztói kérdőív Megkérdezés időpontja 2014. szeptember –
2015. január 2015. február – 2015.
május
2015. július -2015.
augusztus
Térbeliség országos országos országos
Megkérdezés módszere kérdőíves felmérés félig strukturált interjú kérdőíves felmérés Megkérdezés célcsoportja felsővezetők felsővezetők fogyasztók Alapsokaság (mintavételi
Reprezentativitás gazdasági forma -
régió,
18 26 db válaszadó 88 db megkérdezettből
19 13 db válaszadó 15 db megkérdezettből
59
A felmérés anonim volt, így a vállalkozások nevét nem szerepeltettem kutatásomban. Ennek oka egyrészt az volt, hogy kutatásom kezdetén már az anonimitás mellett döntöttem, másrészt a tesztelés és az interjúk során is bebizonyosodott, hogy a vállalatok válaszadási hajlandósága ezáltal kedvezőbb volt.