A kultúra fogalma és összefüggése a nyelvvel

A kultúra fogalmát illetően Király azt írja: „a Római Szerződés … nem kísérli meg a kultúra lényegének meghatározását. E hallgatáson nem is csodálkozha-tunk, hiszen rendkívül bonyolult, nehezen defi niálható; s még kevésbé intézmé-nyesíthető, szabályozható jelenségvilágról van szó.”⁶⁰¹ Ennek ellenére a kultúra fogalmának kérdésével a tudományos irodalom számos ága foglalkozott már, ám a fogalom pontos tartalmát illetően a szerzők között nincsen egyetértés. Így többek között a kultúrát a természeti és társadalmi környezet tudatos alakítá-sára való képességnek,⁶⁰² az egyén cselekvését meghatározó normák, értékek és

598 EKSZ 151. cikk (5) bekezdés: „ A jelen cikkben előírt célkitűzések megvalósításának érdekében, a Tanács:

– a 251. cikkben előírt eljárásnak megfelelően és a Régiók Bizottságával való konzultáció után, ösztönző rendelkezéseket fogad el, kivéve a tagállamok jogszabályi és közigazgatási rendelkezéseinek bármilyen harmonizációját. A Tanács a 251. cikkben előírt eljárás során egyhangúsággal határoz;

– egyhangúsággal – a Bizottság javaslatára – ajánlásokat fogad el.”

599 Mark A. P^OLLACK: End of Creeping Competence? EU Policy-making since Maastricht. Journal of Common Market Studies, 2000/3. 525.

600 LITTOZ-MONNET (2010) i. m. 3.

601 KIRÁLY (2007) i. m. 22.

602 James P. SPRADLEY – David W. MCCURDY: Issues in cultural Anthropology: Selected Readings.

Waveland, 1987. 4.

szimbólumok valamely rendjének;⁶⁰³ illetve azon emberi magatartásnak és ered-ményeinek tekintik, melyek az ember társadalmi és nem ösztönös mivoltából erednek.⁶⁰⁴ Szembetűnő, hogy ezek a meghatározások a kultúrának egy álta-lános, átfogó, az ember tudatos tevékenységével összefüggő fogalmát takarják.⁶⁰⁵ A kultúra ennek megfelelően az emberi tényező terméke, hasonlóan a nyelvhez, mely kizárólag az ember sajátja (generativizmus, ld. fent). „A nyelv és a kultúra nem egymástól független jelenségek, hiszen azokat egyszerre sajátítjuk el, mindkét jelenség kölcsönösen támogatja a másik fejlődését.”⁶⁰⁶ Jól illusztrálja ezt a felfogást a nyelv pragmatikai megközelítése, mely a nyelvhasználatot szerep-játékként defi niálja és annak kulturális kötöttségét hangsúlyozza (ld. fent).⁶⁰⁷ Andrássy szerint „a nyelv bizonyos értelemben otthonunk, szellemi hazánk”.⁶⁰⁸ Ezt látszik alátámasztani az a megközelítés, mely a nyelvet „organizmusnak és világlátásnak” tekinti: „[H]umboldt és Herder … azt is kimondták, hogy az individuum számára az egyéni létezésnek más kerete, mint e ‘beleszövöttség’, nincs.”⁶⁰⁹ Király úgy ragadja meg a kultúra és nyelv különleges kapcsolatát, hogy

„a nyelv mélyszerkezete, fogalomkészlete meghatározza egy közösség gondol-kodási módját, észjárását, az egyén kulturális önazonosságát, a közösség tagjai pedig, érzelmileg kötődnek nyelvükhöz.”⁶¹⁰ Mindezek alapján a kultúra elvá-laszthatatlan része a nyelv⁶¹¹ – akár úgy is fogalmazhatnánk: a nyelv a kultúra valódi hordozója.⁶¹² Így ha egy nyelv elszegényedik, esetleg elpusztul, a kultúra szövete pusztul el, az többé nem hagyományozható át további generációkra.⁶¹³

603 Talcott P^EARSONS – Edward S^HILS: Values and social systems. In: Jefrey A^LEXANDER – Steven S^EIDMAN (szerk): Culture and Society, Contemporary Debates. Cambridge University Press, 1990. 39–40.

604 G. Duncan MITCHELL: Dictionary of Sociology. Routledge, 1968.

605 LÁNCOS (2007) i. m. 125.

606 Rosamond M^ITCHELL – Florence M^YLES: Second Language Learning Theories, idézi: Si Thang Kiet Ho: Addressing Culture in EFL Classrooms: The Challenge of Shifting from a Traditional to an Intercultural Stance. Electronic Journal of Foreign Language Teaching. 2009/1. 64.

607 B^AKK Miklós: A politikai identitás ontológiai alapjai. Doktori disszertáció: Babes-Bolyai Tudományegyetem. Kolozsvár. http://adatbank.transindex.ro/vendeg/htmlk/pdf4169.pdf; 2005.

9–10.; Puskás (2000) i. m. 69.

608 ANDRÁSSY (2006) i. m. 14.

609 BAKK (2005) i. m. 3–4.

610 K^IRÁLY (2007) i. m. 31–32.

611 TRÓCSÁNYI (2006) i. m. 7.

612 Albert RAASCH: Plurilinguisme / Plurilinguismes – Mehrsprachigkeit / …? … Oder: »Un plurilinguisme peut en cacher un autre« (Véronique Castellotti). Informationen Deutsch als Fremdsprache, 2010/37. 362.

613 LÁNCOS (2011) i. m. 51.

A kultúra és a nyelv elválaszthatatlan kapcsolatára⁶¹⁴ vezethetőek vissza azok a nemzetközi jogi rendelkezések, melyek a kisebbségek kulturális jogainak halma-zaként tartalmazzák a nyelvi jogokat.⁶¹⁵ Ezzel a megközelítéssel összhangban, az Európai Unióban is az Európai Közösség kulturális kompetenciája szolgált alapul egyes nyelvi programokhoz, intézkedésekhez.

Így az EKSZ 151. (korábbi EKSZ 128. cikk) cikkére alapított Kultúra 2000 Program preambulumában foglalt megfontolások is arra utalnak, hogy a közös-ségi jogalkotó a nyelvet a kultúra részének tekintette.⁶¹⁶ Habár az EKSZ hallga-tott a nyelvek védelméről és előmozdításáról, a Program szerint: „a szerződés az Európai Unió feladatává teszi az európai népek egyre szorosabb egységének megvalósítását, valamint a tagállami kultúrák felvirágoztatásához való hozzájá-rulást … külön fi gyelmet érdemel Európa kisebb kultúráinak, valamint kevésbé használt nyelvei helyzetének védelme.”⁶¹⁷

A C-42/97. számú ítéletében közvetve az Európai Bíróság is megerősítette, hogy az EKSZ kultúráról szóló cikke megfelelő jogalapul szolgálhat a Közösség nyelvi sokszínűséget érintő intézkedéseinek elfogadásához.⁶¹⁸ Az ügy az Európai Parlament keresetével indult, melyben az uniós polgárokat képviselő intézmény a nyelvi sokszínűséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról szóló tanácsi határozat⁶¹⁹ megsemmisítését kérte arra hivatkozással, hogy a határo-zatban az EKSZ 130. cikkén túl a kultúráról szóló EKSZ 128. cikkét is meg kellett volna jelölni jogalapként.⁶²⁰ Az Európai Parlament keresetének legvaló-színűbb oka a jogalapok eltéréséből eredő döntéshozatali eljárások kihasználása

614 Egyesek vitatják a nyelv és a kultúra elválaszthatatlan kapcsolatát, ld. Karen R^ISAGER: Language and Culture – Global Flows and Local Compexity. Multilingualism Matters, 2006. 1.

615 „Az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogi Bizottsága szerint a kulturális életben való részvételhez a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmányának 15

§ 1 (a) pontjában foglalt jogosultsága magában foglalja a jogot arra, hogy a jogosult a válasz-tása szerinti nyelven fejezze ki magát.” Ehhez képest az Emberi Jogok Európai Bírósága az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez kapcsolódó joggyakorlatában már a magánélethez való jog (8. cikk) és a véleménynyilvánítás szabadságához (10. cikk) kapcsolódó jogosultságként erősítette azt meg. European Court of Human Rights, Research Division: Cultural Rights in the Case-Law of the European Court of Human Rights (2011), www.echr.coe.int, 13–14. o.

616 Ld. részletesen: KIRÁLY (2007) i. m. 258.

617 Decision No. 508/2000/EC of the European Parliament and of the Council of 14 February 2000 establishing the Culture 2000 programme (OJ L 63, 10.3.2000); 6. preambulum-bekezdés.

618 Tawhida AHMEDTamara HERVEY: The European Union and Cultural Diversity. A Missed Opportunity? European Yearbook of Minority Issues. Martinus Nijhoff Publishers, 2003/4. 49.

619 A nyelvi sokszínűséget támogató többéves közösségi program elfogadásáról szóló, 1996.

november 21-i 96/664/EK tanácsi határozat (HL 1996 L 306., 40. o.).

620 A Bíróság C-42/97. sz. Európai Parlament kontra Tanács ügyben 1999. február 23-án hozott ítélete [EBHT 1999., I–869. o.] 1. pont.

volt. Ez tovább erősíti azt a nézőpontot, hogy a kultúráról szóló rendelkezés alap-szerződésbe emelése egyszerre szolgálta a közösségi intézmények, valamint a tagállamok hatáskör- és kultúraféltő szempontjait.

Az Európai Parlament szerint „a Közösség nyelvi gazdagsága annak a kultu-rális örökségnek a részét képezi, melynek megőrzésért és védelméért a Közösség felelős” az EKSZ 128. cikke alapján. Mivel a többéves program célja a Közösség nyelvi sokszínűségének előmozdítása, az nyilvánvalóan kulturális célokat szolgál, így azt az eredeti jogalapon túl az EKSZ 128. cikkére kellett volna alapítani.⁶²¹ Ezzel szemben a Tanács arra hivatkozott, hogy a program elsődleges célja a társa-ságok hatékony működésének elősegítése és a programból eredő, nyelvi sokszí-nűséget érintő előnyök csupán ‘melléktermékei’ az eredeti célnak.⁶²² Ítéletében a Bíróság kiemelte, hogy habár a jogi aktusok elnevezése, így a címben foglalt utalás a nyelvi sokszínűségre önmagában nem határozhatja meg az intézkedés helyes jogalapját,⁶²³ amennyiben a kultúra nem csupán esetleges, hanem lényeges eleme a határozatnak, a jogi aktus jogalapjaként az EKSZ 128. cikkét is meg kell jelölni.⁶²⁴ Az ügyben a Bíróság nem állapította meg az EKSZ 128. cikkének relevanciáját, ugyanakkor nem vonta kétségbe a nyelvi sokszínűség, valamint a kulturális sokszínűség előmozdítását szolgáló jogalap közti összefüggést sem.