A közös oktatáspolitika keretében megvalósított programok

Az EGKSZ 128. cikkének Európai Bíróság általi tág értelmezése folytán a nyolc-vanas években olyan nagyszabású programok jelentek meg, mint a műszaki képzést támogató COMETT (1986), a felsőoktatási hallgatói mobilitást elősegítő ERASMUS (1987), valamint a nyelvtanárok mobilitását lehetővé tevő, elsődle-gesen nyelvpolitikai célú Lingua (1989).⁶⁸⁴ A kilencvenes évek oktatáspolitikai programjai már maastrichti szerződésmódosítással bevezetett oktatáspolitikai jogalaphoz igazodtak:

1) a felsőoktatást a SOCRATES program, ezen belül elsősorban az ERASMUS és a Lingua programok,

2) a szakképzés területét a Leonardo da Vinci program,

3) míg a fi atalokat általában a Youth for Europe program vette célba.

A nyelvtanulásnak az európai oktatáspolitikában játszott kiemelt szerepét tanúsítja, hogy az oktatáspolitika elsődleges jogalapja első helyen említi a Közösség fellépésének céljai között.⁶⁸⁵ A Közösség Socrates Programján belül a Lingua, majd a Lingua 2 programokkal a nyelvtanulást elősegítő eszközök fejlesztését támogatta, utóbbi program kifejezetten a kevésbé használt nyelvek tanulásának támogatására koncentrált. Míg a Leonardo Da Vinci a szakképzés területén támogatta a nyelvtanárok képzését, az olyan hallgatói programok, mint az Erasmus közvetve a diákok nyelvi készségeinek fejlesztését szolgálta az idegen nyelvi környezetben való tanulás lehetőségének támogatásával.

5.3.1. A Lingua program (1989–2006)

A Lingua program két alprogramot fogott át, a nyelvtanulást népszerűsítő és nyelvoktatási módszerek terjesztését szolgáló Lingua 1-et, valamint a kevésbé használt nyelvek oktatását támogató Lingua 2 programot. A Lingua program célja, hogy a tagállamok polgárai a tankötelezettség által előírt oktatási keretek

684 De WIT (2003) i. m. 163.

685 Az EKSZ 126. cikk (2) bekezdése szerint: „A Közösség fellépésének célja:

– az európai dimenzió fejlesztése az oktatásban, különösen a tagállamok nyelveinek oktatása és terjesztése útján;

– a diákok és a tanárok mobilitásának ösztönzése, többek között az oklevelek és résztanul-mányok tanulmányi célú elismerésének ösztönzésével;

– az oktatási intézmények közötti együttműködés előmozdítása;

– a tagállamok oktatási rendszereit egyaránt érintő kérdésekre vonatkozó információ- és tapasztalatcsere fejlesztése;

– a fi atalok és a szociálpedagógusok csereprogramjainak ösztönzése;

– a távoktatás fejlesztésének ösztönzése.”(Kiemelés általam).

között⁶⁸⁶ saját anyanyelvükön kívül legalább két másik nyelvet elsajátítsanak.

A Bizottság 1996-os Fehér Könyve az Oktatásról és Képzésről megismétli az Oktatási Miniszterek Tanácsának 1995. március 31-i döntését, mely előirányozza, hogy mindenki legalább három nyelven tudjon kommunikálni. A Fehér Könyv és Lingua program alapján a „közösségi nyelvek” elsajátítása támogatandó.⁶⁸⁷ A Lingua program keretei között nem csupán az idegen nyelvek oktatását és a diákok nyelvtanulási célú mobilitását, de egyben a nyelvtanárok külföldi képzését is ösztönözték.

A Lingua program ugyan támogatta a kevésbé használt nyelvek oktatását, ugyanakkor miként azt Truchot kiemeli, a program semmiféle gátat nem szabott az angol nyelv terjedésének, sőt, mintegy alátámasztja a Közösség nyelvpo-litikájának azon irányát, mely az angol nyelv számára meghatározó szerepet szán a hivatalos nyelvek között.⁶⁸⁸ A Bizottság 2004-es jelentése szerint pedig a nemzeti oktatási rendszerekben továbbra is az angol nyelv tanítása dominál, ami jól mutatja, hogy a tagállamok hiába érzékelik fenyegetésként az egyre nagyobb fokú anglicizálódást saját kulturális identitásukra és nyelvük uniós kontextusban elfoglalt pozíciójára nézve, mégsem ösztönzik más közösségi nyelvek oktatá-sát.⁶⁸⁹ Ugyanez mondható el a diákok nyelvtanulási motivációiról is: egy 25 000 iskolát vizsgáló felmérés alapján az iskolások 62 százaléka az angol nyelv elsajá-títására törekedett és csupán 23 százalékuk kívánt más idegen nyelvet tanulni.⁶⁹⁰ Ehelyütt azt is érdemes megemlíteni, hogy a Bizottságnak a nyelvtanulás és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló akcióterve kifejezetten kimondja, hogy a Socrates akcióiban a nyelvek idegen nyelvként való tanulása tekinte-tében csupán az Unió hivatalos nyelvei választhatók (valamint a letzebuergesch), hiszen „a regionális és kisebbségi nyelveket beszélő közösségeknek nem olyan támogatásra van szüksége, mely nyelvük idegen nyelvként való tanítását

segí-686 Sylvia VLAEMINCK: A European Strategy for Linguistic Diversity and Language Learning. In:

AHRENS (2003) i. m. 35.

687 Harald H^AARMANN: Language Politics and the new European Identity. In: Florian C^OULMAS: A Language Policy for the European Community – Prospects and Quandaries. Mouton de Gruyter, 1991. 112.

688 Claude TRUCHOT: Towards a Language Policy for the European Union. In: David F. MARSHALL: Focus on Language Planning. Essays in honor of Joshua A. Fishman. John Benjamins Publishing Company, 1991. 96–97.

689 Európai Bizottság időközi jelentése az oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításában elért haladásról, idézi: SPOLSKY (2009) i. m. 214.

690 The Comenius School Partnerships Handbook for Schools, idézi: Edmund STAUDE: National Education Systems in the European Union. Electronic Theses and Dissertations. Paper, 2011/48. 17. http://openscholarship.wustl.edu/etd/458

tené elő.”⁶⁹¹ Ezzel azonban a Bizottság egyben azt is kifejezésre juttatja, hogy a regionális és kisebbségi nyelvek – bár Európa kulturális örökségének részét képezik – sokkal inkább a vitrinbe valók, mintsem, hogy az adott nyelvközös-ségen kívül mások is elsajátíthassák azt.⁶⁹² Így a nem hivatalos nyelvek kommu-nikatív értékét már nem ismerte el az Unió, ehelyett a veszélyeztetett nyelvek önmagáért való védelmét posztulálta.

5.3.2. A nyelvtanulás, nyelvoktatás és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló kulcstevékenység

A nyelvtudás olyan kulcskompetencia, mely valamennyi mobilitási program egyéni megvalósulásának feltétele.⁶⁹³ Ennek megfelelően a nyelvtanulás, nyelv-oktatás és nyelvi sokszínűség támogatására irányuló kulcstevékenység immár nem külön programként, hanem az egyes oktatási és képzési alprogramokat (Comenius,⁶⁹⁴ Erasmus, Grundtvig⁶⁹⁵ és Leonardo programok) kiegészítő, több oktatási ágazatot is átfogó nyelvoktatási kezdeményezés.

A kulcstevékenység keretében a Bizottság legalább három tagállam részvéte-lével működő projekteket támogat, amennyiben azok a következőkre irányulnak:

i) a nyelvi tudatosság fi atal gyermekek körében való erősítését szolgáló segédanyagok kidolgozása, különösen a kevésbé használt és oktatott nyelvek tekintetében;

ii) az európai gazdaság versenyképességét erősítő nyelvtudás támogatása;

iii) nyelvtanulást ösztönző módszerek kidolgozása és terjesztése;

iv) a többnyelvűség és a nyelvek közötti megértés ösztönzése;

v) a nyelvi sokszínűség előmozdítása.

A kulcstevékenység célterületeit vizsgálva elmondható, hogy a nyelvi sokszí-nűség fenntartása szempontjából a kevésbé használt nyelvek oktatásának előmoz-dítását, valamint a belső piac versenyképességét javítani hivatott i) és ii) pontok, és különösen a nyelvi sokszínűség előmozdítását szolgáló v) pont ad okot a

biza-691 A Bizottság Közleménye a Tanács, az Európai Parlament, a Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága számára, A nyelvtanulás és nyelvi sokszínűség támogatása – akcióterv a 2004-2006 időszakra, Brüsszel, 2003. 07. 24. COM(2003) 449 végleges változat, 12. o.

692 Ld. H^ENRARD (2004) i. m. 5.

693 VLAEMINCK (2003) i. m. 34.

694 Az Európai Közösség/Unió általános iskolai és középiskolai programja, mely az európai értékek, nyelvek és oktatási módszerek együttműködésen és tapasztalatcserén keresztül történő terjesztését szolgálja.

695 A 2000-ben indult Grundtvig program a felnőttoktatásra, a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségeire és az elhelyezkedési esélyek oktatás útján való javítására koncentrál.

kodásra. A kulcstevékenység öt célterülete közül három ugyanis olyan terü-letekre koncentrál, melyek elmozdulást jelentenek a nagy európai (hivatalos) nyelvek tanulásának ösztönzésétől. Így például a belső piac versenyképessé-gének javítása keretében az Unió fontos kereskedelmi partnerei nyelvének elsa-játítása támogatható, míg a nyelvi sokszínűség előmozdítására irányuló törek-vések keretében a kevésbé használt nyelvek is támogathatók.

5.3.3. Egyéb nyelvpolitikai kezdeményezések

2000-ben az Európai Parlament és a Tanács határozatban döntött a Nyelvek Európai Évének létrehozásásról,⁶⁹⁶ melynek céljai között szerepelt az Unió nyelvi és kulturális sokszínűségével kapcsolatos tudatosság elmélyítése, a többnyel-vűség ösztönzése és a nyelvtanulási módszerekről és eszközökről való tájéko-zódás (2. cikk).⁶⁹⁷ A program a tagállamokban élő személyek élethosszig tartó nyelvtanulását célozta, függetlenül a személyek korától, társadalmi helyzetétől és szociális hátterétől.⁶⁹⁸ A nyelvtanulás immár a rasszizmus és az idegengyűlö-lettel szembeni fellépés hathatós eszközeként is megjelenik.⁶⁹⁹

2003-ban az Európai Parlament olyan állásfoglalást fogadott el, melyben javas-latot tett a Bizottságnak az európai regionális és kevésbé használt nyelvekre vonatkozó jogi aktus kidolgozására, különös tekintettel a közép- és kelet-európai bővítési folyamatra.⁷⁰⁰ Állásfoglalásában az Európai Parlament egy Nyelvi Sokszínűségi és Nyelvtanulási Ügynökség felállítását javasolta, mely a kisebb-ségi nyelvek helyzetének alakulását, valamint a kapcsolódó akcióterv végre-hajtását felügyelné, miközben konkrét intézkedéseket is elfogadhatna a nyelv-barát környezet és a többnyelvű Európa megvalósításának érdekében.⁷⁰¹ Említésre

696 A nyelvek európai éve – 2001 létrehozásáról szóló, 2000. július 17-i 1934/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2000.9.14., 1. o.).

697 VLAEMINCK (2003) i. m. 35.

698 A nyelvek európai éve – 2001 létrehozásáról szóló, 2000. július 17-i 1934/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2000.9.14., 1. o.), 2. cikk, d) pont.

699 A nyelvek európai éve – 2001 létrehozásáról szóló, 2000. július 17-i 1934/2000/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (HL L 232., 2000.9.14., 1. o.), 8. preambulum-bekezdés.

700 European Parliament resolution with recommendations to the Commission on European regional and lesser-used languages – the languages of minorities in the EU – in the context of enlargement and cultural diversity (2003/2057(INI)) (HL C 076 E. 374-381). Állásfoglalásában az Európai Parlament a kisebbségi nyelveket Európa kulturális kincsesládájának nevezi (I.

pont).

701 European Parliament resolution with recommendations to the Commission on European regional and lesser-used languages – the languages of minorities in the EU – in the context of enlargement and cultural diversity (2003/2057(INI)) (HL C 076 E. 374-381), Melléklet, 1.o.

méltó, hogy a Bizottság által elfogadandó intézkedéseket az Európai Parlament egyszerre alapította az EKSZ oktatáspolitikai hatáskört rögzítő 149-150. cikkére, valamint a kulturális hatáskört kodifi káló 151. cikkére. Az Európai Bizottság egy pozitív eredeménnyel zárult hatástanulmányt készíttetett az Ügynökség felállí-tásának megvalósíthatóságáról,⁷⁰² ám később az ötletet elvetették és a fennálló struktúrák fejlesztésével „Nyelvi Sokszínűségi Központokat” hoztak létre.⁷⁰³ Ilyen, az Unió által támogatott központok a kisebbségi nyelvek különböző aspek-tusaival foglalkozó MERCATOR Hálózat tagjai:

i) a Mercator European Research Centre on Multilingualism and Language Learning (Ljouwert) a kisebbségi nyelvek tanításával;

ii) a Mercator Legislation (Barcelona) a kisebbségi nyelvpolitika jogalkotási kérdéseivel;

iii) a Mercator Media (Aberystwyth) pedig kisebbségi sajtó kutatásával foglalkozik.⁷⁰⁴

A Mercator hálózathoz hasonlóan az Unió a Kevésbé Használt Nyelvek Európai Irodájával (EBLUL) is együttműködik, illetve anyagilag is támogatja azt.⁷⁰⁵ Az EBLUL az Európai Parlament 1982-es állásfoglalása nyomán, nem-kormányzati szervként jött létre és megfi gyelői státusszal rendelkezik az olyan nemzetközi szervezetekben, mint az Európa Tanács, az EBESZ, az ENSZ és az UNESCO.⁷⁰⁶