A közvetlen alkalmazhatóság mint önálló alkalmazhatóság?

(1) Amennyiben a közvetlen alkalmazhatóság „csak” önálló alkalmazhatóság, akkor szembe kell állítani a közvetlen hatállyal. Ekkor „közvetlenség” mást jelent az egyik, és mást a másik esetben. ⁶⁹⁰ Az alkalmazhatóság esetében önálló érvényesülést, a hatály esetében pedig azt, hogy az adott jogi norma tartalmát egyenesen a tényállásra vonatkoztatjuk, és nem más jogi norma tartalmára (supra).

Összhangban az elıbbiekben adott leírással, egy jogi norma akkor alkalmazható közvetlenül, ha önállóan, más jogszabályoktól függetlenül, azok segítsége nélkül használható fel egy jogvita eldöntésénél, és közvetetten alkalmazható, ha csak más jogszabály útján vagy segítségével válik alkalmazhatóvá. Ebben az összefüggésben például egy uniós irányelv, melyet egy jogvitában egy alkalmazandó belsı jogszabály értelmezéséhez háttérszabályként használnak, közvetett hatályú, mert a tényállás értékelésére csak más jogszabály segítségével (itt azon „keresztül”) fejthet ki hatást. Ebben az értelemben a magyar joggyakorlat és a szakirodalom jellemzıen nem a közvetlen alkalmazhatóság problémájával birkózik, hanem a közvetlen hatály kérdésével: egy jogi norma (tartalmánál, jellegénél, címzettjeinél, stb. fogva) szolgálhat-e például valamely igény alapjául.

(2) A közvetlen alkalmazhatóság itt adott leírása nem szőkíti le a non-self-executing normákhoz szükséges további jogi aktusok körét végrehajtási normákra. Bár egy norma self-executing jellege a végrehajtó aktus szükségtelenségére utal, a szó mai használatánál nem lehet más, kisegítı normáktól sem eltekinteni. Abból indulok ki, hogy vannak az

687 7/2005. (III.14.) AB határozat (nemzetközi légifuvarozás) ABH 2005, 83, III/2. pont; ehhez hasonlóan uniós jogi összefüggésekben Mathijsen (2010) 44.

688 Kb. ilyen értelemben TOUSCOZ (1993) 233.; vagy az uniós jogban GAUTRON (1997) 159; ELLIS - TRIDIMAS (1995) 207.

689 Jogszabályok mellé sorolom e tekintetben a más állami normatív jogi aktusokat is.

690 Pl. ROSAS -ARMATI (2010) 163. skk.

178

érvényesülést lehetıvé tevı egyéb típusú jogszabályok, normatív aktusok. Érdemes néhány példát venni a magyar joggyakorlatból (bár nem mind nemzetközi jogi normához kötıdik).

o alapjogszabály és végrehajtó jogszabály;

o nemzetközi jogi norma és transzformáló aktus (kihirdetésrıl szóló jogszabály);

o uniós irányelv és átültetı jogszabály;

o alapjogszabály és kiegészítı jogszabály;

o keretjogszabály és kitöltı norma. ⁶⁹¹

Egy jogi norma akkor közvetetten alkalmazható (non-self-executing), amennyiben transzformáló (nemzetközi jogi normáknál), kiegészítı, átültetı (pl. uniós irányelvek), kitöltı normák (belsı keretjogszabályoknál) vagy végrehajtó normák szükségesek annak alkalmazásához. Ezzel közös nevezıre tudjuk hozni a közvetlen alkalmazhatóság azon két értelmét, ahogy az Alkotmánybíróság használta a kifejezést. Másrészt a közvetlen alkalmazhatóság itt adott leírása alkalmazható mind a nemzetközi jogi, mind az uniós jogi normákra, és természetesen alkalmazható belsı jogi normákra is (pl. alkotmányi szabályok, „keretjogszabályok”).

A közvetlen alkalmazhatóság itt adott leírása, viszont kizárja a fogalomból az egyedi végrehajtó aktusokat olyan értelemben, hogy a non-self-executing normákhoz szükséges további jogi aktusok normatív aktusok, és nem egyedi jogi aktusok. Ennek két oka van.

Egyrészt a közvetlen alkalmazhatóság egy jogi norma általános jellegéhez, és így a normativitásához kapcsolódik. Egy-egy esetben az egyedi aktus meghozatalának szükségessége nem érinti a jogi norma jellegét és azon alkalmasságát, hogy önállóan érvényesülhessen. Másrészt, számos jogi norma alkalmazása számos esetben ténylegesen egyedi aktusokkal történik (pl. közigazgatási jog); de ehhez nem lehet kötni a norma általános, önálló érvényesülési lehetıségét.

(3) A fentieknek olyan következménye van, hogy lehetnek például közvetett hatályú, de közvetlenül alkalmazható jogi normák. Ilyen, amikor egy normát önálló értelmezési támpontként használnak más alkalmazandó norma tartalmának megállapításához. Ez az alkalmazás közvetett hatályt jelent, mert a tényállásra csak más norma tartalmán keresztül (értelmezés) fejt ki a norma joghatást. Ezzel szemben a norma közvetlenül alkalmazható, mert önállóan képes értelmezési támpontként szerepelni az alkalmazási alapesetek egyikében.

Ez a következmény szembenáll a jogi közbeszéd és joggyakorlattal. Az ugyanis a közvetlen alkalmazhatóságot nem vonatkoztatja és alkalmazza egy jogi norma összes alkalmazási alapesetére (pl. az értelmezı funkcióra). A közvetlen alkalmazhatóságot

691 Érdekes kérdés, hogy az ún „programjellegő nemzetközi jogi normák” e felosztásban hol helyezhetıek el, ugyanis ezek kb. nemzetközi keretjogszabályoknak foghatók fel, l. BUZA (1967) 10. Ezzel az elméleti kérdéssel itt nem tudok foglalkozni, mert messze vinne az elemzés céljától.

179

elsısorban csak akkor használják, ha egyébként a norma közvetlen hatályú is.

Amennyiben egy jogi normának csak közvetett a hatálya van (tehát nem lehet jogok és kötelezettségek forrása), általában nem jellemzik a közvetlen alkalmazhatóság fogalmával.⁶⁹² Ennek az oka az, hogy az alkalmazhatóságnál a „közvetlenség” jelzıje nem mindig „önálló alkalmazást” jelent, hanem keveredik a hatályra vonatkozó közvetlenséggel. A tényálláshoz (a tényállás jogi értékeléséhez) való viszony szempontjából tekintik a közvetlen jelzıt akkor is, amikor azt az alkalmazhatósággal használják.

Ez nagyon világosan kijött például az Állandó Nemzetközi Bíróság azon tanácsadó véleményébıl (Danzig bíróságainak joghatósága), amely mindmáig a legrészletesebb megnyilatkozás a hágai testület részérıl a közvetlenül alkalmazható (self-executing) normák ügyében.⁶⁹³ A Bíróság az ügyben szereplı nemzetközi megállapodás (Beamtenabkommen) elemzése során, a közvetlenül alkalmazható (directly applicable; tkp.

self-executing) nemzetközi jogi normákat végig olyanoknak tekinti, mint amelyek transzformáció nélkül is jogokat és kötelezettségeket keletkeztetnek magánfelekkel szemben.⁶⁹⁴ Itt a közvetlen alkalmazhatóság egyik elemében a transzformáció nélküli érvényesülést, másik elemében az arra való alkalmasságot jelöli, hogy jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. Ez utóbbi, viszont a mi fogalmaink szerint a közvetlen hatály jellemzıje. Az elıbb már kiemeltük, hogy a magyar szakirodalom nagy része is a közvetlen alkalmazhatóságba bevonja a jogok és kötelezettségek keletkezését, tehát a közvetlen hatályt (pl. Bodnár, Bruhács).⁶⁹⁵

A közvetlen hatály és közvetlen alkalmazhatóság ezen keveredése vezet oda, hogy a jogi közbeszéd nem könnyen tőri, ha a közvetett hatályú normáknak közvetlen alkalmazhatóságot tulajdonítunk (pl. értelmezési támpontként).⁶⁹⁶ Amennyiben egy bíró az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése alapján ki nem hirdetett (pl. 2005 elıtt közzétett) nemzetközi szerzıdésre tekintettel értelmez belsı jogszabályt, akkor már a nemzetközi szerzıdés - egy lehetséges alkalmazási körben (értelmezési támpontként) - közvetlenül

692 A közvetlen alkalmazhatóság fogalma ugyanis összeforrott az egyén jogvédelmével, VERHOEVEN (1980) 245.

693 Jurisdiction of the Courts of Danzig, Advisory Opinion, PCIJ (1928) Series B. 15. 17-18.; l. még VERHOEVEN (1980) 254.

694 Ibid.

695 Ez nem csak nálunk van így, l. pl. ROUSSEAU (1970) 180. Az alkotmányos alapjogok magánjogi érvényesülésénél, e szabályok közvetlen alkalmazhatóságát és közvetlen hatályát azonos értelemben, felváltva használja GÁRDOS-OROSZ (2011) 67-68.

696 L. BRAGYOVA (2011) 86-87. Ugyanakkor Bruhács elismeri a közvetetten alkalmazható (non-self-executing) normák közvetlen hatályát kivételes esetekben, BRUHÁCS (2011) 246. Az uniós jogban, viszont a közvetlenül alkalmazható, de közvetlenül nem hatályos normák kérdése is felvetıdött, pl. 33/64

Betriebskrankenkasse der Heseper Torfwerk GmbH v Egbertina van Dijk [1965] EBHT 0131. Az Eridania-, és a Monte Arcosu-ügyben, az uniós rendeletek nem tudtak kifejteni közvetlen joghatást (tartalmuk miatt), de a Bíróság közvetlenül alkalmazhatónak ismerte el ıket. 230/78 SpA Eridania-Zuccherifici nazionali és SpA Società Italiana per l’Industria degli Zuccheri v Minister of Agriculture and Forestry és mások [1978] EBHT I-02749, 33-35. pont, C-403/98 Azienda Agricola Monte Arcosu Srl v Regione Autonoma della Sardegna és mások [2001] EBHT I-0103, 25–29. pont.

180

alkalmazható (és közvetett hatályú) lesz. Azonban a közvetlen alkalmazhatóság az alkalmazási alapesetek egyikénél kivételesen áll be, a többi tekintetében nincs alkalmazási lehetıség (pl. nem keletkeztet jogokat). Ilyen korlátozott alkalmazási lehetıségnél a joggyakorlat valószínőleg vonakodna „közvetlen” alkalmazhatóságot tulajdonítani a szerzıdésnek. Ez felveti, hogy az alkalmazhatóságra vonatkozó állítás milyen határokon belül érvényes.

(4) Minden alkalmazhatóság, így a közvetlen (önálló) alkalmazhatóság potencialitást jelent. Egy norma attól még lehet önállóan alkalmazható, ha a gyakorlatban ténylegesen és rendszeresen csak többedmagával alkalmazzák (például az igények többsége anyagi jogi értelemben rendszerint egyszerre több jogszabályon nyugszik). Így különösen fontos kérdés, hogy egy norma alkalmazhatóságára tett állítás milyen összefüggésekben érvényes.

Ezért az alkalmazhatóság három formáját meg kell különböztetni (ez sorrend is, mert az utóbbi fennállása feltételezi az elıbbi vagy elıbbiek fennállását):⁶⁹⁷

o formai absztrakt alkalmazhatóság (a norma formai jellegzetességein múlik);⁶⁹⁸ o tartalmi absztrakt alkalmazhatóság (a norma tartalmi jellegzetességein múlik);⁶⁹⁹ o konkrét alkalmazhatóság (a norma alkalmazhatóságát egy ügyre vagy az ügyek egy

körére vonatkoztatjuk).

(5) Bár a közvetlen alkalmazhatóság önálló alkalmazhatóságként való felfogása tisztább fogalmi helyzetet eredményezhet, azonban ez a megoldás sem felhıtlen. A probléma egyrészt abban áll, hogy a magyar jogrendszerben minden nemzetközi jogi norma érvényesüléséhez kell valamilyen másik szabály [legalább az Alaptörvény Q) cikk (2) bekezdése.] Tehát egy nemzetközi jogi norma elvileg soha nem rendelkezik önálló alkalmazhatósággal, ha az alkalmazhatóság önállóságot jelent (a formai absztrakt közvetlen alkalmazhatóság hiánya). Másrészt, minden jogi norma tartalmánál fogva elvileg alkalmas arra, hogy önállóan értelmezési támpontként szerepeljen egy másik jogi norma értelmezésénél. Ez egyben azt jelenti, hogy tartalmilag minden jogi norma alkalmazható önállóan (tartalmi absztrakt közvetlen alkalmazhatóság).⁷⁰⁰ Ha ez így van, akkor bizonyos összefüggésekben nincs értelme önálló alkalmazhatóságról beszélni egy jogi norma jellegzetességeként, mert vagy nincs önállóan alkalmazható nemzetközi jogi norma (formai absztrakt alkalmazhatóság vonatkozásában), vagy nincs nem-önállóan (ha úgy tetszik közvetetten) alkalmazható jogi norma (tartalmi absztrakt alkalmazhatóság vonatkozásában). Az önálló alkalmazhatóságnak elsısorban úgy lehet értelme, ha egy konkrét ügyben vizsgáljuk egy konkrét norma alkalmazhatóságát (konkrét

697 Az eljárási és tartalmi alkalmazhatóság között különbséget tesz CHRONOWSKI-CSATLÓS (2013) 14.

698 Pl. a magyar jogrendszerben a ki nem hirdetett nemzetközi szerzıdés alkalmazhatóságának esetleges hiányánál a formai absztrakt alkalmazhatóságra utalok.

699 Az, hogy egy jogi norma tartalmánál fogva képes-e (önállóan) érvényesülni a tartalmi absztrakt alkalmazhatóságra utal.

700 Ez természetesen cask azon normákra vonatkozik, melyeknek van formai absztrakt alkalmazhatóságuk.

181

alkalmazhatóság). De a konkrét alkalmazhatóság esetében sem az a legfontosabb kérdés, hogy egy norma „önállóan” alkalmazható-e, hanem az, hogy egyáltalán alkalmazható-e.