A harmadik, megvalósító alija (1919-1923)

„menekülteknek”. A bennszülött lakosság (az arabok és a bedouinok) iránt kettıs volt a hozáállásuk. Egyfelıl átvették a bedouin viseletet (a kaffiát), étkezési szokásokat (arab pitakenyér, olivaolaj és olivabogyó) és néhány viselkedési formát is (kézzel ettek, büszkék és bátrak voltak). Másfelıl ezeket az attributúmokat lenézték, sıt elmaradottnak tartották¹⁰⁹.

Az elsı és második alija idején jelentıs vátlozások mentek végbe a világiak és vallásosok jövıbeni kapcsolatát illetıen. Ekkor formálodott ki a cionista mozgalom valamint a jesuv viszonya a zsidó valláshoz. Az iskolákban a bibliát világi szemszögbıl tanították, vagyis történelmi forrásként. Az ısök életformája iránti növekedı érdeklıdés miatt számtalan archeológiai ásatást kezdtek el. Elfogadták a Sabatot mint formális munkaszüneti napot, a fontosabb zsidó ünnepek (Jom Kippur, Sukot, Pesach, Savuot, Hanuka és Purim) pedig formális vagy félig formális ünnepekké váltak a jesuv életében majd Izraelben is. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy nagyon sok vita volt az ünnepek ceremoniájának lebonyolítása körül. Míg az elsı alija emberei vallásosak voltak és ragaszkodtak a hagyományokhoz, addig a második alija tagjai világi felfogásúak voltak, és számukra ezek az ünnepek csupán a zsidóság történelmének jelentıs eseményeit jelentették¹¹⁰.

Az elsı világháború után Palesztina gazdát cserélt. Brit mandátummá vált és a Balfour Nyilatkozat (1917) következtében a zsidó jesuv úgy társadalmi és politikai mind gazdasági téren lendületnek indult¹¹¹. A harmadik alija tagjai a munkásosztály körébıl származtak de nem voltak köztük politikailag vagy társadalmilag forradalmi egyéniségek. Ebbıl kifolyólag az évek során csak egyszerő titkárok, végrehajtók, szervezık valamint tisztviselık lettek, akik a második alijából származó vezetık irányítása alatt dolgoztak. Ez utóbbiak politikai ügynököknek használták fel, majd kitaszították ıket a politikai szféra perifériájára. A „Hisztadrut” (Szakszervezet) valamint a „Hasomer”, majd a késıbbiekben a „Hagana”, berkeiben például csak a második alija emberei voltak vezetı poziciókban, és évekig csak ık irányítottak mindent, ami a Munkapárt politikájával valamint a biztonsági ügyekkel volt kapcsolatos¹¹².

Nagyon sok köszönhetı a harmadik alija tagjainak, fıleg olyan embereknek mint Josef Trumpeldor, aki 1917-ben megalapította a „Haluc” (Pionír) nevő ifjúsági szervezetet, amelynek több ezer fiatal tagja volt és közülük legalább 6000 vándorolt ki Palesztinába. A szervezet céljai közé sorolhatóak a mezıgazdasági települések gyarapítása, valamint bármilyen munka elválalása amelynek segítségével megváltják Erec JJiszrael földjeit. Az elsı világháború után a szétdarabolt "Hasomer" védelmi szervezetet is újra alapították, amely a késıbbiekben felvette a "Hagana" nevet és kiterjesztette tevékenységeit Palesztina egész területére.

A gazdasági fellendüléssel párhuzamosan a közösségi települések gazdasági válságba kerültek, hisz nem volt egy egységes, összetartó elv, mint a „Gdud Haavoda” (a Munka Brigádja) szervezetnek, amely megalapította Ein Harod kibucot.

Ennek a csoportnak fontos volt a munkások nemzeti összetartása és szerintük Erec JJiszrael földjét új pionír jellegő munkák elvállalásával kell elfoglalni. Ez azt jelentette, hogy a településeknek nemcsak mezıgazdaságot, hanem különbözı ipari ágazatokat is teremteniük kell, ellentétben a második alija felfogásával, amely szerint kisebb kommunákat (lásd Kibbutz Degania) alapítottak és fıleg mezıgazdassággal

111 Haalija haslisit (1919-1923) Hizuk Hatastit sel Habait Haleumi - A harmadik alija (1919-1923) – A

nemzeti otthon infrastruktúrájának megerısítése, in

http://www.jafi.org.il/education/100/hebrew/action/18.html

112 S. N. Eisenstadt, Haslavim Haikariim Behitpathut Hamosadit sel hajesuv ( A jésuv intézményítési fejlıdésének jelentısebb szakaszai) Hahevra haisraelit: reka, hitpathut ve bajot (Az izraeli társadalom:

elızmények, fejlıdés és problémák) in Sidrat Pirsumim be Toldot Hatnua Haleumit ve Hajesuv be Erec Israel, Hamachon Lejahadut Zmanenu, Mador Sprintzak, Hauniversita Haivrit Bejerusalajm, Hocaat Sfarim al sem J.L. Magnes, Hauniversita Haivrit, Jerusalem, 1927, pp. 21-22

foglalkoztak. A harmadik alija lelkes tagjainak köszönhetıek a közösségi mosavok és a kibucok további fennmaradása valamint számtalan új mezıgazdasági település létrehozása is, fıleg észak Izrael hegyvidékein („Emek Izrael” – Izrael Völgye környékén). Ezek a települések úgy területre mint a lakosság nagyságára tekintve nagyobbak voltak elıdeikhez képest. Éppen ezért számtalan ágazatra tudták specializálni magukat. A harmadik fajta települést a "Hasomer Hacair" (a Fiatal Védı) ifjúsági mozgalom alapította, amelynek tagjai a középosztályból származtak.

Szélsıséges szocialista-marxisták voltak, agresszíven hirdették a szocializmust, kis kommunákban telepedtek le, ahol mindenki személyesen elkötelezte magát a mozgalom sorsa valamint a szocializmus megvalósítása iránt. A mozgalom számos kis mérető kibucot alapított, elsıként a Kibuc Bet Alphat¹¹³.

Késıbb megalakultak a közösségi mosavok, ahol mindenkinek saját földje volt, de a mosav minden tagja köteles volt megmővelnie a közös földeket is. Ezek közé a mosavok közé sorolhatnánk Kfar Haszidim-ot, Mikve JJiszraelt valamint sok más falvat, amelyeket a Kishon folyó völgyében (Haifatól keletre) alapítottak. A földvásárlások néha nagyon bonyolult ügyleteknek bizonyultak, hisz többnyire a falubéliek, vagyontalanok voltak és a földet a „Hachsarat Jesuv” vagy a KAKAL (Keren Kajemet Leisrael – Izraelért Alapítvány) szervezetektıl vették bérbe¹¹⁴. Kfar Haszidim esetében, amelyet (mint ahogy a neve is utal rá) lengyelországi haszid zsidók alapítottak, számtalan haszid hívı még szülıotthonában, a Zsidó Ügynökség küldöttjei által vásárolt földet, ahol kivándorlásuk után letelepedhettek (volna).

Miután megérkeztek Kfar Haszidimba akkor derült ki, hogy a megbízottak nem is vásárolták meg a földeket a KAKAL-tól. Sıt azokat a földeket, amelyek megvásárolásáról volt bizonyítékuk, úgy a KAKAL mint a Hachsarat Jésuv letagadta azzal az ürüggyel, hogy ezek a földek tulajdonképpen nem eladóak, hanem csak bérbe adhatóak. Számtalan ember maradt föld nélkül, a megbízott cég (amelyet Taueb rabbi

113 S. N. Eisenstadt, Haslavim Haikariim Behitpathut Hamosadit sel hajesuv ( A jésuv intézményítési fejlıdésének jelentısebb szakaszai) Hahevra haisraelit: reka, hitpathut ve bajot (Az izraeli társadalom:

elızmények, fejlıdés és problémák) in Sidrat Pirsumim be Toldot Hatnua Haleumit ve Hajesuv be Erec Israel, Hamachon Lejahadut Zmanenu, Mador Sprintzak, Hauniversita Haivrit Bejerusalajm, Hocaat Sfarim al sem J.L. Magnes, Hauniversita Haivrit, Jerusalem, 1927, pp. 22-23

114 A jésuv elıkészítése érdekében a KAKAL (Keren Kajemet Leisrael) nevő alapítványt a Szochnut Hajehudit (Zsidó Ügynökség) bízta meg a palesztinai földek megvásárlásával az araboktól. A Hachsarat Jesuv nevő szervezet a KAKAL alvállalkozója volt, amelynek az volt a célja, hogy elıkészítse a megvásárolt földeket és bérbe adja a zsidó telepeseknek. Forrás: Cionista Archívum levéltári anyagából, Jeruzsálem, Február 2006.

vezetett) ugyan visszafizette néhány embernek a föld árát, de sokan nincsetelenekké váltak¹¹⁵.

A harmadik alija további tevékenységei közé sorolhatjuk az utak és a vasúti hálozat kiépítését, valamint a mocsarak lecsapolását is. Ez utóbbi a késıbbiekben a pionírok eposzává vált. Ezeket közösségi munkák révén teljesítették, ezért az útszéleken munkásbarakokat állítottak fel, ahol kialakult a közösségi élet, és felerısödött a szocializmusért, a telepítési folyamatért valamint a jesuv megvédése érdekében való harci szellem. A legnagyobb ilyen ideológiai csoportosulást „Gdudej haavoda sel Josef Trumpeldor” – nak hívták, amely fél évre Trumpeldor hısi halála¹¹⁶ után alakult meg és a mezıgazdasági települést, a héber munka elınybe való részesítését, a jesuv aktív védését valamint az új bevándorlók befogadását szorgalmazta. Vezetıi arra törekedtek, hogy egy szervezetben egyesítsék Palesztina összes munkásait. Ez be is következett Haifán 1920 decemberében, azok után, hogy a két nagy munkapárt külön munkaközvetítı céget, külön orvosi rendelıt valamint két külön bevándorlási irodát tartott fenn. Ez volt talán a harmadik alija egyik legnagyobb vívmánya, hogy sikerült egyesítenie a héber munkásokat és létrehozta a szakszervezetet, amely több mint 50 évig domináns szervezet maradt úgy a jesuv mint az új zsidó állam keretein belül. A szakszervezet megalapítása nemcsak társadalmilag vagy politikailag egyesítette a munkásokat, hanem nemzeti öntudatuk is mint héber munkások önbecsülése megerısödött. A késıbbiekben a Hisztadrut berkeibıl származtak a jesuv majd Izrael Állam politikai vezetıi is. A jövıbeni zsidó állam politikai intézményeit is ebben az idıszakban alapították meg, és 1920-ban tartották meg az elsı választásokat a Knesszet JJiszraelbe (a mai Knesszet elıdje volt), és amelynek tagjai közül választották a Vad Haleumi-t (vagyis a Nemzeti Végrehajtó Bizottságot, amely a mai kormány elıdje volt)¹¹⁷.

A fentiek összegzéseként a harmadik alija tevékenységeit a pionír eszme megvalósításaként jellemezhetnénk. Ez volt az elsı olyan alija, amely jelentıs lendületet adott a zsidó nemzeti otthon intézményesítésének. A második alijával

115 A Cionista Archívum levéltári anyagából, Jeruzsálem, Február 2006.

116 1920-ban az észak izraelben lévı Metula nevő zsidó települést bedouin és arab bandák támadták meg, és a hátra maradt Somer emberei között (5) ott volt Turmpeldor is, akit társaival együtt lemészároltak. A monda szerint halála elıtt ı volt az elsı aki azt kiáltotta, hogy jó meghalni hazánkért.

In Anita Shapira: “Land and Power: The Zionist Resort to Force, The Emergence of the Defensive Mythos, 1881-1948”, pp.85-87

117 Haalija haslishit (1919-1923) Hizuk Hatastit sel Habait Haleumi - A harmadik alija (1919-1923) – A nemzeti otthon infrastruktúrájának megerısítése,

http://www.jafi.org.il/education/100/hebrew/action/18.html

ellentétben nemcsak elméletben hírdette a szocialista ideológiát, hanem meg is valósította. Az elsı alijához képest a megvalósítási folyamat széles körően zajlott és a társadalom jelentıs részét befolyásolta. Az intézmények megalapításának is fontos szerepe volt a mindennapi életben. Kiemelkedı munkások szakszervezete, mint a körzeti orvosi rendelık rendszere, valamint a pszeudo parlamentként ismert Knesszet Jiszrael. A jesuv demográfiailag is megváltozott, számos újfajta település jött létre, amelyek sikereseknek bizonyultak és a jesuv akkori gazdasági helyzetén is javítottak.

Ezután a héber munka a gazdaság több ágazatában is elınyben részesült, úgy a magas építésben mint a mezıgazdaságban. A valódi pionír eposzokat csakis a harmadik alija tagjairól írhatták, akik kommunákban váltották valóra a cionizmus eszméjét, az új héber ember létrehívását.