A fehér fagyöngy gazdanövényei Magyarországon

22. ábra: Fehér fagyöngy fertőzése különböző gazdanövényeken.

A: Nyár (Populus sp.), Pósfa; B: alma (Malus sp.), Keszthely; C: körte (Pyrus sp.), Gödöllő; D: erdeifenyő (Pinus sylvestris), Sopron; E: berkenye (Sorbus sp.), Sásd; F:

ezüst juhar (A. saccharinum), Dombóvár. (Fotó: Varga I.).

69 A fehér fagyöngy leggyakoribb gazdanövényei tekintetében jelentős változást nem figyeltünk meg, azok javarészt megegyeztek Roth (1926) által közölt fajokkal. Az országos fagyöngy felmérésen leggyakrabban a következő fajokon találkoztunk a növénnyel: nyár (Populus spp.), alma (főként vad és régi tájfajták), juhar (Acer spp.), hárs (Tilia spp.), akác (Robinia pseudoacacia), fűz (Salix spp.) és nyír (Betula spp.). Erős fertőzést figyeltünk meg továbbá ezüst juharon (Acer saccharinum) és berkenyén (Sorbus spp.) lakott területeken, városi parkokban vagy útmenti fasorokon (22. ábra).

Bár a fent említett fajokon találkozhatunk leggyakrabban a növénnyel, előfordulhat továbbá vadgesztenyén (Aesculus hippocastanum), gesztenyén (Castanea sativa), szirti fanyarkán (Amelanchier ovalis), mandulán (Amygdalus spp), ostorfán (Celtis spp.), meggyen és cseresznyén (Cerasus spp.), mogyorón (Corylus avellana), naspolyán (Mespilus germanica), komlógyertyánon (Ostrya carpinifolia) és vörös tölgyön (Quercus rubra) (Bartha 2012).

Napjainkban a következő fajok sorolhatók a fehér fagyöngy 18 leggyakoribb gazdanövénye közé a Flóratérképezési Program adatbázisa alapján: Acer campestre, A.

platanoides, A. pseudoplatanus, A. saccharinum, A. tataricum, Betula pendula, Malus domestica, M. sylvestris, Populus × canescens, P. alba, P. nigra, P. tremula, Robinia pseudoacacia, Salix alba, S. fragilis, Tilia cordata, T. platyphyllos, T. tomentosa. Ezen fajok előfordulásának gyakoriságában igen nagy változatosság tapasztalható az ország különböző tájegységei esetében. A fajok előfordulását a 23. ábra mutatja, valamint megtalálható egy összefoglaló táblázat a Melléklet c. fejezetben.

Vizsgálataink alapján hazánk területén egyetlen olyan kvadrát sem található, melyben a maximális 18 gazdanövény egyidőben előfordulna, illetve csupán néhány kvadrátban mutattuk ki 17 potenciális gazdanövény egyidejű jelenlétét. Az ország legnagyobb részén (36%-án) egyszerre egy kvadrátban átlagosan 5–8 gazdanövény fordul elő, míg 9–12 gazdanövényt az ország területének 29%-án, 1–4 gazdanövény jelenlétét pedig az ország területének 22%-án találhatunk. A gazdanövények arányáról az ország 2834 kvadrátjának mindössze 7%-ából nincs adatunk, azonban ezen “vak” kvadrátok jelentős része Duna-Tisza-közén található, ahol a fehér fagyöngy nem fordul elő (23. ábra).

70 23. ábra: A fehér fagyöngy 18 leggyakoribb gazdanövényének előfordulása hazánkban a Flóratérképezési Program adatbázisa alapján. (Fehér/üres kvadrát: nincs adat, citromsárga kvadrát: egyetlen potenciális gazdanövény sincs jelen, fekete kvadrát: 17 potenciális gazdanövény együttes jelenléte.)

Hazánkban fehér fagyönggyel fertőzött területek legnagyobb részén (54 %-án) olyan kvadrátok fordulnak elő, melyben a potenciális gazdafajok száma 9–12 közötti. Azokban a kvadrátokban, ahol a potenciális gazdanövények száma ennél magasabb a fertőzött területek aránya is növekszik, mivel 13–16 faj jelenléte esetén már a kvadrátok 2/3-a fertőzött.

Abban az esetben, ha a potenciális gazdanövények száma nagyobb mint 8, a fagyöngy jelenléte ugrásszerűen nő, míg azokban a kvadrátokban, ahol a fajok száma ennél alacsonyabb, ugrásszerűen csökken (24. ábra).

71 24. ábra: A 18 leggyakoribb potenciális gazdanövény előfordulásának megoszlása Magyarország összterületén a fagyönggyel fertőzött és nem fertőzött kvadrátokban.

Azokban a kvadrátokban, ahol a fehér fagyöngy nincs jelen, 5–8 potenciális gazdanövény jelenléte a leggyakoribb (38%), valamint a nem fertőzött területek további 22%-án 1–4 potenciális gazdanövény található. Mindez azt mutatja, hogy a fehér fagyöngy által nem fertőzött területek területek közel 2/3-án a 18 leggyakoribb gazdanövényből mindössze maximálisan csupán 8 lehetséges gazdafajok fordul elő egyidőben. Így megállapítható, hogy azokon a területeken, ahol a fehér fagyöngy nincs jelen, a félparazita által kedvelt gyakori gazdanövényekkel sem találkozhatunk.

Érdekesség azonban, hogy a két legkevésbé fertőzött tájegység, az Alföld és az Északi-középhegység esetén jelentős eltérés tapasztalható a lehetséges gazdanövények előfordulásában a nem fertőzött területeken, fehér fagyönggyel mindkét tájegység esetén azonban igen ritkán találkozhatunk (25. ábra). Amíg az Alföld nem fertőzött területeinek legnagyobb részén a 18 legkedveltebb gazdanövények közül mindössze 5–8 fajt található, addig az Északi-középhegység hasonlóan nem fertőzött területein már 9–12 fajjal találkozhatunk, vagyis utóbbin a fehér fagyöngy megtelepedésére alkalmas gazdanövények száma jóval magasabb. A kedvelt gazdanövények nagyobb arányú jelenléte erősebb fagyöngy fertőzöttséget feltételezne, ez azonban az Északi-középhegység esetén mégsem így van, hiszen ezen a területen az Alföldhöz hasonlóan a fehér fagyöngy csak elszórtan fordul elő.

72 25. ábra: A 18 leggyakoribb potenciális gazdanövény előfordulása a fagyönggyel nem fertőzött kvadrátokban (Alf.: Alföld, Kisa.: Kisalföld, Ny-Dt.: Nyugat-Dunántúl, É-kh.:

Északi-középhegység, D-kh.: Dunántúli- középhegység, D-Dt.: Dunántúli-dombság).

Az Alföld esetében a tájegység nem fertőzött régiói, illetve az alacsony számú potenciális gazdanövényt tartalmazó kvadrátok is a tájegység központi részében centralizálódnak. A tájegység északkeleti részén (Felső-Tisza vidéke, Nyírség stb.) a potenciális gazdanövények száma már jóval magasabb, itt átlagosan 9–12, vagy ennél több faj fordul elő egyidőben. A fehér fagyöngy nagyobb arányú jelenlétével leginkább ezeken a területeken találkozhatunk, mindez azonban csak a tájegység mindössze 12%-át érinti.

A másik síkságunkon, a Kisalföld területének közel felén (41%-án) 9–12 potenciális gazdanövény található, valamint a terület további 38%-án 5–8 potenciális gazdanövény fordul elő egyidőben. Elképzelhető, hogy az Alfölddel ellentétben az itt megtalálható magasabb gazdanövényszám is hozzájárul ahhoz, hogy a terület közel 60% fertőzött, igaz a terület nagy része gyengén, vagy csak közepesen fertőzött.

A többi tájegységben (középhegység, Nyugat-Dunántúl és Dunántúli-dombság) szintén azok a kvadrátok vannak többségben (kb. 50%), melyben 9–12 potenciális gazdanövény található, míg a maradék terület 30-40%-án 5–8 potenciális gazdanövény fordul elő. Azokban a tájegységekben, ahol a magasabb az egy kvadrátban élő potenciális gazdanövények száma a fehér fagyönggyel fertőzött területek aránya is jóval nagyobb (26.

ábra).

73 26. ábra: A 18 leggyakoribb potenciális gazdanövény előfordulása a fagyönggyel fertőzött

kvadrátokban (Alf.: Alföld, Kisa.: Kisalföld, Ny-Dt.: Nyugat-Dunántúl, É-kh.: Északi-középhegység, D-kh.: Dunántúli- Északi-középhegység, D-Dt.: Dunántúli-dombság).

A fehér fagyöngy, illetve a leggyakoribb gazdanövényeinek előfordulását vizsgálva megállapítható, hogy a félparazita jóval nagyobb arányban fordul elő azokon a helyeken, ahol a növény által kedvelt gazdanövényeinek aránya magasabb, míg előfordulása ritkább azokon a területeken, ahol a gyakori gazdafák jelenlét is alacsonyabb. Ez alól kivételt képez az Északi középhegység, ahol bár magasabb a fehér fagyöngy lehetséges gazdafajainak jelenléte, a növény fertőzésével csak szórványosan találkozhatunk.