Az ábrázolás a VI. században került át Japánba Kínából, és leggyakrabban te-metkezéseknél használt motívum volt, a sírkamrák falára festették, mint a négy őrállat egyikét, tehát elsősorban védő szereppel ruházták fel. Más megjelenési
28 Bushell, i.m., 127.
formája ebből a korból nem ismert. Szélesebb körben csupán a Nara korszak (710–794) alatt terjedt el. Jelentős díszítőelemként használták, mind textileken, tükrökön, lakkozott tárgyaknál, dobozoknál, de megtalálható a Hōryūji nevű buddhista templom egyik csarnokának mennyezetén is. Ezen díszítő szerepét egészen az Edo-kor végéig megtartotta, különösen az arany vagy ezüst mázas dobozokon. A Heian korban (794–1185) leginkább bronz tükrökön ábrázol-ták, ahol már előfordulnak bizonyos változtatások. Volt ahol a klasszikus kí-nai mintákat megtartották, máshol ezeket leváltották japánra. A díszes, nagy lombozatot füves térre cserélték, a hō-ō alakja pedig inkább hasonlított egy daruhoz (tsuru 㭯), mint fácánhoz.29
A festményeken a Heian kor előtt megmaradt a tipikus kínai környezet, a hō-ōt a császárfával ábrázolták (japánul aogiri ᱒), háttérben bambusz-erdő, a keretben díszes növényi minta. Ez a stílus leginkább a Kanō iskola művészeinek volt a kedvence. A későbbiekben azonban a bambusz és császárfa ábrázolások megszűntek, helyüket felváltotta a bazsarózsa, cseresznyevirág, krizantém és egyéb szezonális növények együttes ábrázolása. Három tipikus ábrázolásmód terjedt el: a körben ábrázolt hō-ō (hououmaru 㬅ต), illet-ve az álló (tachihouou ❧ࡕ㬅ต) és a repülő hō-ō (tobihouou
伋Ȉ匣ࠠ).
30 Egy gyönyörű ábrázolással találkozhatunk Katsushika Hokusai (1760–1849) 1835-ben kiadott ukiyo-e képén. A kép a bostoni Szépművészeti Múzeumban található, méreteit tekintve igen nagy, 35.8 x 233.2 centiméter. A hō-ō itt is inkább egy paradicsommadárra hasonlít, mind az öt szín megjelenik, karcsú nyaka van és hosszú farktollai. (15. kép)Az utolsó tárgycsoport, melyen igen gyakran jelentek meg mitikus vagy valódi állatábrázolások, a porcelán eszközök, leginkább tálak és vázák. Itt is kiemelkedő a Kutani porcelán és az Imari porcelán. A Kaga tartományban található Kutani nevű faluban a XVII. században létrehozott porcelángyár, bár rövid életű volt, körülbelül 50 éves, igen jelentőssé vált. Egyedi design, és erős színhasználat jellemezte, a kalligrafikus vonások alkalmazása, a sok üre-sen hagyott fehér hely mind az egyik legizgalmasabb porcelánfajtává tették, különösen mivel előfordul, hogy a japán és kínai stílus is keveredik benne.31 Egy ilyen kutani porcelánon található egy színes hō-ō ábrázolás. Itt leginkább egy daru és egy fácán kettősére emlékeztet, hosszú lábak és vékony, nagy, színes
29 JAANUS – Japanese Architecture and Art Net Users System http://www.aisf.or.jp/~jaanus/
deta/h/houou.htm
30 JAANUS – Japanese Architecture and Art Net Users System http://www.aisf.or.jp/~jaanus/
deta/h/houou.htm
31 Peter C. Swann, A Concise History of Japanese Art, Kodansha International Ltd., 1979, 307.
tollazat, míg a feje egy kakaséhoz áll közel. Jelentést azonban ez az ábrázolás sem hordoz, csupán díszítőelem. (16. kép)
A másik porcelánfajta, ahol sokszor megjelenik a hō-ō, mint díszítőelem, az imari porcelán. Neve egyébként csak nyugaton Imar, Japánban Aritaként ismert, s Kyūshū szigetén terjedt el. Eleinte Kínából importálták, mielőtt ki-tanulták a készítését, és a kék-fehér porcelánok mintáját követte, majd a XVII.
század második felében gazdagabban kezdték díszíteni, és 1640 után alakult ki a máz feletti festés, ahol már vörös, zöld és sárga színeket is alkalmaztak.32 A következő képen jól látható a hō-ō, és körülötte az imari porcelánon tipi-kusan alkalmazott növényi motívumok. A hō-ō megjelenítése a körbe festett
„főnix”, azaz a hououmaru mintájára történik, s leginkább a kakas és a fácán keverékére hasonlít, tollazata pedig a jellegzetes és saját máznak köszönhetően színes. A váza másik felén pedig egy álló „főnix”, vagyis tachihouou jelenik meg. (17. kép)
Konklúzió
Összefoglalva e mitikus madár már a korai bronzkorban megjelent a távol-keleti mítoszokban, s már a korai időktől ábrázolások jelentek meg róla. Az évszá-zadok folyamán kisebb-nagyobb változásokon esett át, de végig megtartotta a sárkány mellett a legnagyobb tiszteletet érdemlő mitikus lény címet. Egyszerre testesíti meg a Napot és a tüzet, a békét és harmóniát, emellett szerves része a Négy Világtáj őreinek, ő a Vörös Madár, a menny déli égtájának őrzője. Mind Kínában, mind Japánban sírok falán szerepelt, mint védő szellem. Ezt kö-vetően a későbbi korokban is megtartotta őrző-védő szerepét, különösen jáde tárgyakon történő ábrázolásakor, hajtű vagy amulett formájában. Ő volt az uralkodóház jelképe, a császárné megtestesítője. A yin princípium és a szél istene, a madarak örökös királya, a jó hírek hozója, aki jelenlétével tudatja mindenkivel, hogy a bőség időszaka következik.
32 Fajcsák, i.m., 21.
Felhasznált irodalom
Bottéro, Françoise – Harbsmeier, Chirstoph: „The Shuowen Jiezi dictionary and the human sciences in China”, Asia Major, 2008/1, 249–271 - 21.
W. Bushell, Stephen W.: Chinese Art, Parkstone Press International, New York, 2008.
Chinese Text Project – Shuo Wen Jie Zi http://ctext.org/shuo-wen-jiezi?sear-chu=%E9%B3%B3 [2016.01.30.]
Chinese Text Project – Shan Hai Jing http://ctext.org/shan-hai-jing/
nan-shan-jing/ens [2016.01.30.]
Couling, Samuel: The Encyclopaedia Sinica, Oxford University Press, London, 1917.
Fajcsák Györgyi (szerk.): Keleti művészeti lexikon, Corvina, Budapest, 2007.
Gould B.A., Charles: Mythical Monsters, Electronic Reprint, Arment Biological Press, Landisville, Pennsylvania, 2000.
Hachisuka, M.U.: „The Identification of the Chinese Phoenix”, The Journal of the Royal Asiatic Society of Great Britain and Ireland, 1924/4, 585–586.
Hearn, Maxwell K.: Ancient Chinese Art. The Ernest Erickson Collection in the Metropolitan Museum of Art, The Metropolitan Museum of Art, New York, 1987.
JAANUS – Japanese Architecture and Art Net Users System, 2015.
http://www.aisf.or.jp/~jaanus/deta/h/houou.htm [2016.01.30]
Nigg, Joseph: The Phoenix: An Unnatural Biography of a Mythical Beast, The University of Chicago Press, Chicago, 2016.
Priest, Alan: „Phoenix in fact and Fancy”, The Metropolitan Museum of Art Bulletin, New Series, 1942/1, 100.
Renshaw, Steve – Saori Ihara: „Kitora Kofun. A Detailed Astronomical Star Chart in an Ancient Japanese Tomb”, 2002. http://www.renshaworks.com/
jastro/kitora.htm [2016.02.19.]
Swann, Peter C.: A Concise History of Japanese Art, Kodansha International Ltd., 1979.
Walker, Alicia: „Patterns of Flight. Middle Byzantine Adoptions of the Chinese Feng Huang Bird”, Ars Orientalis, 2010, 194 –195.
Williams, Charles Alfred Speed: Outlines of Chinese Symbolism and Art Motives. An alphabetical compendium of antique legends and beliefs, as reflected in the manners and customs of the Chinese, Dover Publications, New York, 1976.
Képek
1. kép
Ming-kori kék-fehér porcelán főnix-ábrázolással.
Saját fénykép, Groninger Museum, Museumeiland 1, 9711 ME Groningen [2016.05.04]
2. kép
A kitora Kofun déli falán talált Vörös Madár ábrázolás (Suzaku).
http://www.renshaworks.com/jastro/kitora.htm [2016.02.19]
3. kép
A Bjódóin templom híres réz főnixe.
http://www.aisf.or.jp/~jaanus/deta/h/houou.htm [2016.02.11]
4. kép
Fehér főnix. Kanó Kanszen Hidenobu (1747–1792), Edo-kor, 18. század http://www.mfa.org/collections/object/phoenix-24713 [2016.02.10]
5. kép
Fehér főnix napkoronggal. Itó Jakucsú (1716–1800), Edo-kor, 18. század http://www.mfa.org/collections/object/phoenix-and-sun-26063 [2016.02.10]
6. kép
Díszítőelem, főnix és sárkány. Tiltott Város, Belső Udvar, Egység Terme.
http://www.kiku.com/electric_samurai/virtual_china/image/beijing_15.jpg [2016.05.10]
7. kép
Főnix formájú jáde dísztárgy Fu Hao sírjából.
http://treasure.chinese.cn/en/article/2010-01/03/content_98838.htm [2016.05.11]
8. kép
Zhou-korból származó bronz tükör főnix és sárkány motívumokkal.
http://www.metmuseum.org/art/collection/search/44295 [2016.02.14]
9. kép
Tang-korabeli bronz tükör. Maxwell K. Hearn, Ancient Chinese Art. The Ernest Erickson Collection int he Metropolitan Museum of Art, The Metropolitan Museum of Art, New York, 1987, 39. [2016.02.15]
10. kép Jáde főnix dísz.
Stephen W. Bushell, Chinese Art, Parkstone Press International, New York, 2008, 110.
[2016.02.14]
11. kép
Liao-dinasztiabeli párna. Arany borítással, 11. század.
Alicia Walker, „Patterns of Flight. Middle Byzantine Adoptions of the Chinese Feng Huang Bird” Ars Orientalis , 2010, 195. [2016.02.01]
12. kép
Ming-korból származó „Főnix Korona”.
http://en.chnmuseum.cn/tabid/549/Default.aspx?AntiqueLanguageID=3434 [2016.02.14]
13. kép
Qing-kori kék-fehér porcelán tányér.
Saját fénykép, Groninger Museum, Museumeiland 1, 9711 ME Groningen [2016.05.04]
14. kép
A rézből készült főnix, Ce-hszi nyári palotájából.
http://baike.baidu.com/pic/%E4%BB%81%E5%AF%BF%E6%AE%BF/1513093/0/
bf4875636b00fe2a0c33fad4?fr=lemma&ct=single#aid=0&pic=bf4875636b00fe2a0c33fad4 [2016.02.22]
15. kép
Kacushika Hokuszai Főnix festménye.
http://www.mfa.org/collections/object/phoenix-26334 [2016.02.01]
16. kép
Kutani porcelán főnix ábrázolása.
Peter C. Swann, A Concise History of Japanese Art, Kodansha International Ltd., 1979
17. kép
Főnix mintás Imari porcelán váza.
Saját fénykép, Groninger Museum, Museumeiland 1, 9711 ME Groningen [2016.05.04.]