ditranzitív szerkezetek szórendje
4. A ditranzitív szerkezetek
A ditranzitív szerkezetek olyan szerkezetek, melyek egy ditranzitív igén kívül tartalmaznak egy Téma-szerű (T) és egy Recipiens-szerű (R) argumentumot (Malchukov et. al. 2010: 1). A manysiban kétféle ditranzitív szerkezet alterná-ciója figyelhető meg. Egyrészt megtalálható benne az indirektív szerkezet, amelyben R -n latívuszraggal3 vagy pedig egy hasonló funkciójú névutóval van jelölve, T pedig – a monotranzitív szerkezet Patienséhez hasonlóan – a mondat szintaktikai tárgya. Ebben a szerkezetben T tehát az északi manysiban jelöletlen (kivéve a személyes névmásokat, amelyeknek van akkuzatívuszi alakjuk), a déli manysiban pedig állhat jelöletlenül vagy pedig akkuzatívusz-raggal ellátva (vö.
Sipőcz 2015). Az ige állhat alanyi (1) vagy tárgyas ragozásban (2).
Északi manysi:
(1) Am tawe-n sup mi-γəm.
én ő-LAT ing ad-1SG
R T V
’Én inget adok neki.’
Déli manysi:
(2) äm nüün ńēl-ən meü-ləm.
én te.LAT nyíl-2SG ad-SG<1SG4
R T V
’Odaadom én neked a nyilad.’ (WV 3: 154)
Másrészt a manysiban használatos a szekundatív szerkezet, amelyben R – a monotranzitív igék Patienséhez hasonlóan – a mondat szintaktikai tárgya (jelö-lését ld. fent), T pedig -l instrumentálisz-raggal van jelölve. Ezekben a szerke-zetekben az ige majdnem mindig tárgyas ragozásban áll. Pl.:
3 Az -n rag a manysiban a latívuszi mellett datívuszi funkciót is betölt, valamint e raggal jelölik a
BÍRÓ BERNADETT
46 | NYELVELMÉLET ÉS DIALEKTOLÓGIA 3
Északi manysi:
(3) Pi-mēn manər nam-əl piniγ-ləmēn?
fiú-1DU mi név-INSTR tesz-SG<1DU
R T V
’Milyen nevet adjunk a fiunknak?’ (VNGy I: 4) Déli manysi:
(4) äm nenänmi ti eš-əl möú-länəm én ti.ACC ez munka-INSTR ad-SG<1SG
R T V
’Én nektek ezt a feladatot adom.’ (VNGy IV: 360)
Mindkét szerkezet passzivizálható, az indirektív szerkezetre a T-passzivizáció (5), míg a szekundatív szerkezetere az R-passzivizáció (6) jellemző.
Északi manysi:
(5) jārm-ən ta-ke maj-wä-s-əm ínség-LAT az-PTCL ad-PASS-PST-1SG
’az ínség az, minek odaadtak’ (VNGy IV: 330)
(6) kank-än (…) akw‘ ōln-pāl-əl at maj-wə-s.
báty-LAT egy pénz-fél-INSTR NEG ad-PASS-PST[3SG]
’A bátyja (…) egy fél pénzt sem adott neki.’ (VNGy IV: 326)
A manysiban – mint a világ nyelveiben általában – az R-passzivizáció gyakoribb, mint a T-passzivizáció, s ennek oka a passzivizálás funkciójában keresendő. A passzivizálás fő funkciója a direkt tárgy topikalizálása (alanyi pozícióba helyezése), és mivel a ditranzitív szerkezetekben R általában inkább topik, mint T, ezért érthető, hogy az R-passzivizáció jóval gyakrabban fordul elő, mint a T-passzivizáció (Malchukov et. al. 2010: 30).
A kétféle ditranzitív szerkezet alternációját, az igeragozás típusát (alanyi vagy tárgyas), valamint az aktív és passzív szerkezetek közötti választást elsősorban pragmatikai tényezők irányítják. E nyelvtani jelenségeknek a topika-litással való összefüggését az északi manysiban Skribnik (2001) vizsgálta.
Skribnik amellett érvel, hogy a passzív, a szekundatív szerkezet (amelyet ő Givón terminológiáját átvéve „dative shifting”-nek nevez) és a tárgyas ragozás tulajdonképpen ugyanazt a szerepet töltik be: e kategóriák az egyes főnévi csoportok relatív topikalitását fejezik ki egy mondaton belül (Skribnik 2001:
222). A passzív ragozás akkor használatos a manysiban, ha bármely, az Ágensnél alacsonyabb szintű argumentum az elsődleges topik, hiszen az elsődleges topiknak mindig az alanyi pozíciót kell betöltenie a mondatban (Skribnik 2001: 236). Az aktív mondatokban az alanyi ragozás használata arra utal, hogy a mondatban csak egy topik van (az alany), a direkt tárgy tehát a fókusz része az ilyen mondatokban. Ezzel szemben a tárgyas ragozás azt jelzi,
AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI MANYSI DITRANZITÍV SZERKEZETEK SZÓRENDJE
hogy a mondatban mind az alany, mind pedig a direkt tárgy topik-pozícióban áll, és az ige mindkét topikkal egyeztetődik. (Skribnik 2001: 236–237) Az ige tehát csak a topik-pozícióban álló direkt tárggyal egyeztetődik, és a topikális direkt tárgy mindig tárgyas igeragozást vált ki.
A ditranzitív szerkezeteket illetően Skribnik (2001) szerint a Recipiens direkt tárgyi pozícióba helyezésének (szekundatív szerkezet) a funkciója szintén a különböző főnévi csoportok relatív topikalitásának kifejezése. Azaz a kétféle ditranzitív szerkezetben vagy R vagy pedig T kerül a direkt tárgy pozíciójába, a direkt tárgy topik voltát pedig a tárgyas igeragozás jelzi (l. (7)).
(7) a) indirektív szerkezet: nincs topikális direkt tárgy, ezért az alanyi ragozás használatos
Am tawen mōjt mōjt-eγum.
I (s)he.LAT tale tell-1SG
’I tell him a tale.’ (< ’What do you do?’)
b) indirektív szerkezet: a T topik, ezért az ige tárgyas ragozásban áll Am mōjt tawen mojt-ilum.
I tale (s)he.LAT tell-SG<1SG
’I tell him a tale.’ (Who do you tell the tale to?)
c) szekundatív szerkezet: az R topik, az ige tárgyas ragozásban áll Am tawe mōjt-əl mōjt-ilum.
I he.ACC tale-INSTR tell-SG<1SG
’I tell him a tale.’ (< ’What do you tell him?’) (vö. Skribnik 2001: 228)
(A két szerkezet alternálódásáról l. még Bíró – Sipőcz 2013.) Hasonló eredményre jutott a déli manysi tárgyjelölést vizsgálva Szilágyi (2014) is. A déli manysi tárgyas mondatstruktúra az északihoz hasonlóan pragma-tikailag motivált, és a tárgyas ragozás, a passzív szerkezetek, valamint a kétféle ditranzitív szerkezet használatát illetően ugyanazok a megállapítások tehetők, mint az északi nyelvjárás esetében (vö. Szilágyi 2014).
A fentiekből logikusan következik, hogy a szekundatív szerkezetben csak tárgyas ragozású ige fordulhatna elő, hiszen ebben a szerkezetben a direkt tárgy topik, s a topikális direkt tárggyal mindig egyeztet az ige. (Ugyanez a helyzet a másik obi-ugor nyelvben, a hantiban is: Nikolaeva (2001) szerint a szekundatív szerkezetben csak tárgyas ragozású ige szerepelhet, hiszen R csakis akkor foglalhatja el a direkt tárgyi pozíciót, ha az információ-struktúrában betöltött státusza magasabb, mint a Témáé, azaz ha R a másodlagos topik, T pedig fókuszban áll. A másodlagos topik pedig mindig kiváltja az egyeztetést, azaz a tárgyas ragozást, a szekundatív szerkezetben tehát csak tárgyas ragozású ige állhat. (Nikolaeva 2001: 22))
Ennek ellenére mind az északi, mind pedig a déli nyelvjárásban előfordul néhány olyan példa (összesen 6), amelyben alanyi ragozású ige
BÍRÓ BERNADETT
48 | NYELVELMÉLET ÉS DIALEKTOLÓGIA 3
Északi manysi
(8) sis=jōr-əl-ke naŋ ānəm pin-eγin, hát-erő-INSTR-ha te én.ACC rak-2SG maγil=jōr-əl-ke naŋ ānəm pin-eγin mell-erő-INSTR-ha te én.ACC rak-2SG
’ha te engemet hát-erővel fölszerelsz, ha te engemet mell-erővel fölszerelsz’ (VNGy II: 142)
Déli manysi
(9) Ämänmi šåt-əl mäj-īn!
én.ACC szerencse-INSTR ad-IMP[2PL]
’Adjatok nekem szerencsét!’ (WV 1: 322)
E példák előfordulása talán a prominencia-hierarchiával magyarázható: ezekben a mondatokban ugyanis a direkt tárgy (azaz R) általában prominensebb (egyes szám első személyű), mint az alany (2. vagy 3. személyű), vagyis magasabban áll a prominencia-hierarchiában (1SG > 1PL > 2SG > 2PL > 3SG > 3PL).
Néhány, a tárgyas ragozást is használó uráli nyelvben, valamint egyes kelet-szibériai nyelvekben (pl. csukcs, korják, kamcsadál) ismeretes az ún. inverz egyeztetési tilalom. Ez azt jelenti, hogy az alanynál magasabb prominenciájú direkt tárggyal nem történik egyeztetés az igén. (É. Kiss 2010, 2013) Így a magyarban5, a keleti hantiban és a szamojéd nyelvekben a tárgyas ragozás csak akkor használatos, ha a tárgy 3. személyű (Dalrymple – Nikolaeva 2011).
A manysit illetően azonban úgy tűnik, hogy nem működik az inverz egyeztetési tilalom, hiszen a tárgyas ragozás használata független a tárgy személyétől (Keresztes 1998: 417, Kulonen 2007: 111, Dalrymple – Nikolaeva 2011). Számos példa támasztja alá ezt a megállapítást, pl.:
Északi manysi
(10) manriγ at wiγ-len?
miért NEG visz-SG<2SG
’Miért nem viszel el engem?’ (Keresztes 1998: 417) (11) taw ānəm wāγ-te
ő én.ACC lát-SG<3SG
’Ő lát engem.’ (Keresztes 1998: 417)
5 Illetve a magyarban akkor is történik egyeztetés a tárggyal, ha a tárgy 2., az alany pedig egyes szám első személyű. Ebben az esetben azonban az alany szintén magasabb prominenciájú, mint a tárgy, az inverz egyeztetési tilalom tehát nem sérül.
AZ ÉSZAKI ÉS DÉLI MANYSI DITRANZITÍV SZERKEZETEK SZÓRENDJE
(12) Taw naŋən ērupt-ite.
ő te.ACC szeret-SG<3SG
’Ő szeret téged.’ (Svetlana Dinislamova, személyes közlés)
E példák alapján tehát a manysiban nem működik az inverz egyeztetési tilalom.6 A fent említett „szabálytalan”, alanyi ragozású igét tartalmazó szekundatív szer-kezetekben azonban mégis működhet valahogyan, azaz az alanyi ragozás használatát talán indokolhatja az a tény, hogy a tárgy magasabb prominenciájú ezekben a mondatokban, mint az alany.
A déli nyelvjárásból ide tartozó négy példával kapcsolatban megjegyzendő még, hogy ezek közül három felszólító módú igét tartalmaz. A tárgyas ragozású, felszólító módú alakokról a következőket írja Szilágyi:
„Munkácsi (1984) nyelvtani vázlata alapján ugyancsak kiterjedt szubjektív és objektív imperatív paradigma létezhetett, de a korpusz nem tartalmaz már ilyen objektív alakokat.” (Szilágyi 2014: 12) Felszólító módú igék tehát már csak alanyi ragozásban fordulnak elő a korpuszban, így ez is magyarázhatja, hogy a fent említett szekundatív szerkezetekben miért nem tárgyas ragozású igéket találunk.
Ez a kérdés további vizsgálatot igényel, s ezért, valamint a példák kis száma miatt ezeket a szerkezeteket kihagyom a szórendi vizsgálatokból.