A bizalmi probléma leírása

A tranzakciós költségek között kiemelt helyet foglal el a bizalmi probléma, a bizalomhiány. Lássuk ezt Károly és Lajos példáján! Tegyük fel, hogy Károly nekilát, és rendbe teszi mind a két kertet. Majd elkezdi kitakarítani a saját lakásának azt a részét, ami a megegyezés szerint rá marad. Miközben takarít, feltűnik neki, hogy Lajos nem érkezik meg. Ő befejezi a megegyezés szerint a rá jutó munkát – de Lajos nem jön. Károlynak magának kell kitakarítani a saját lakását is. Összesen öt órát fog dolgozni. Pedig ha nem egyezett volna meg Lajossal (és nem teszi rendbe az ő kertjét is), akkor négy óra alatt végzett volna.

Mit tehet Károly? A legegyszerűbb válasz: nem bízik Lajosban, és nem egyezik bele a munkamegosztásba. Nem „kockáztat”. Gondolkodhat Károly például így:

– ha Lajos megtartja, amit ígért, akkor ő csak tizenkét percet nyer, – ha viszont nem, akkor egy órát veszít.

Úgy tűnhet, hogy ez ugyanaz a probléma, mint amit a 3. fejezetben láttunk:

döntenie kell arról, hogy felvállalja-e a kockázatot. A mostani helyzet azonban egy fontos jellemzőjében eltér az ott látottól. A 3. fejezetben hallgatólagosan fel-tettük, hogy a kockázattal leírt exogén hatás valamiféle megváltoztathatatlan, befolyásolhatatlan külső körülmény. Itt viszont a „nemteljesítés kockázata” egy másik ember, Lajos döntésének következménye. Ezért Károly elkezdhet azon gondolkodni, hogy miként befolyásolhatná Lajos döntését, miként ösztönözheti őt teljesítésre. (Szemben azzal, hogy az esőt nem ösztönözhetjük arra, hogy ne essen a kirándulás alatt.)

Az ilyen helyzetek elemzéséhez használja a játékelmélet az 5.1. ábrán látható döntési fát. A fán a döntések felülről lefelé követik egymást. Először Károly

62 Az érdeklődők megtalálhatják ennek alapjait (és a játékelmélet részletesebb bemutatását) magyarul: G i. m., K i. m. Jogi alkalmazásokért (angolul): B –G – P i. m.

dönt, hogy elkezdi-e rendbe tenni Lajos kertjét vagy sem. A két döntési alter-natívát a két „ág” mutatja. A jobb oldali azt reprezentálja, amikor nem hisz Lajosnak, és a saját kertje után a saját lakásával folytatja – nem teszi rendbe Lajos kertjét. Ha Károly nemet mond a kooperációra, akkor marad minden az eredetiben: mindenki takarítja a saját lakását és kertjét – Károly négy, Lajos pedig hat óra alatt végez. Ezeket az értékeket írtuk a jobb oldali ág alá.

Az, hogy melyik választás a jobb és melyik a bal oldali ág, illetve, hogy milyen sorrendben írjuk fel a két szereplő „kifi zetéseit”, nem az ábrázolás „törvényszerűsége”, nincs erre semmiféle konvenció. Csak a konzisztenciára kell fi gyelni: ha valamelyik mellett döntünk, akkor azt következetesen alkalmazzuk a továbbiakban.

Ha Károly rendbe teszi Lajos kertjét, akkor Lajoson a sor: saját lakásának kitakarítása után – tudva, hogy a kertje már rendben van – dönthet arról, hogy betartja-e az ígéretét, és átmegy-e Károlyhoz is takarítani. Ha Lajos teljesíti, akkor az előző fejezetben látottak szerint ő öt óra harminchat perc alatt végez, míg Károly három óra negyvennyolc perc alatt. Ha azonban megszegi az ígéretét (jobb oldali ág), akkor ő négy óra után be is fejezheti a munkát (csak a saját lakását takarítja ki – a kertjét Károly már rendbe tette), míg Károly a két kerti munkával és a saját lakásá-nak takarításával együttesen öt órát tölt.

Hogyan döntsön Károly? Az egyszerű logika azt követeli, hogy gondolja végig: mit fog csinálni Lajos, ha azt látja, hogy a kertje már rendben van. A döntési fára nézve látszik: ha megszegi az ígéretét, akkor Lajos három óra alatt végez – ha betartja, akkor öt óra harminchat perc alatt. Lajosnak az ígéret meg-szegése vonzóbb lesz, nem? Feltételezhetően azt fogja választani, nem?

Ha így van, akkor Károly felkészülhet, hogy összesen öt órát kell majd dol-goznia. Vagyis jobban jár, ha el sem indul a bal oldali ágon, és ő sem vállalja be Lajos kertjének rendbetételét. Ezzel „meg is oldottuk” a helyzetet – abban

5.1. ábra Bizalmi probléma: döntési fa – szankció nélkül

az értelemben, hogy megadtuk, mi a várható eredmény. Károly nem fog ko-operálni, nem teszi rendbe Lajos kertjét. (Az 5.1. ábrán ezt a – feltételezhető – végeredményt úgy jeleztük, hogy a választást vastagon szedtük.)

De (szerencsére) nem biztos, hogy Lajos nem tartja be az ígéretét. Láttuk a 2.

fejezetben: elképzelhető, hogy a várható lelkiismeretfurdalását vagy a Károly-lyal fennálló kapcsolatának várható megromlását is fi gyelembe veszi. Ezeket a szankciókat jelöli a 5.2. ábra bal oldalán az S szimbólum, Lajos ígéretszegésének következményei között. Ha ezeket a kellemetlenségeket is fi gyelembe vesszük, akkor az ígéretszegés már csak akkor racionális döntés Lajos részéről, ha az ezen szankciók miatti kellemetlenségek kisebbek, mint amennyit Lajosnak az egy óra harmincnyolc perc szabadidő jelent. Károly akkor fog megbízni Lajos szavában, ha úgy véli, hogy ezen szankciók miatti kellemetlenség fontos Lajosnak.

5.2. ábra Bizalmi probléma: döntési fa – szankcióval, szerződéskötési döntéssel

Ha Károly pusztán ezen szankciók miatt még nem is bízik meg Lajosban, akkor még mindig segíthet a szerződési jog. Ha szerződést kötnek, akkor az – legalábbis „normális esetben” – azt jelenti, hogy Lajos nem szegheti meg az ígéretét kártérítés fi zetése nélkül. Az 5.2. ábra jobb oldala ezt a szerződési jog által védett ígéretet mutatja. Ez abban tér el a bal oldali ágtól, hogy Lajos ígéretszegése esetén az eddigi S szankció mellett megjelenik a szerződésszegés szankciója is. Ezt az ábrán D jelöli. Amennyiben ez a kártérítési szankció kellő-en magas, akkor Károly már számolhat azzal, hogy ez már rábírja Lajost arra, hogy teljesítsen. Ezért ő is rendbe teszi a Lajos kertjét.

Mivel a kártérítést Károly megkapja, ezért D megjelenik az ő oldalán is – csak nem költségként, hanem haszonként. Mivel az ábra a költségeket, kellemetlenségeket írja le, így ez negatív előjelet kap.

Van még egy kérdés. Hogyan jött létre ez a szerződés? Lajos dönthet arról, hogy ajánl-e (vagy elfogad-e) egy szerződést, és ezzel a magasabb szankciót.

Sőt, mint a mottóban látszik, vállalhat magára többletszankciókat is – például kötbér fi zetését. Ez az első döntés az 5.2. ábrán: Lajos ajánlhat szerződést, esetleg ilyen erősebb szankciót (jobb oldali ág) vagy nem. És látszik az ábrán: a szankció felvállalása, a szerződéskötés Lajosnak is jó.

1. Szerződés nélkül, Károly – ha nem bízik meg Lajosban – nem segít neki és ő hat órát dolgozhat.

2. Ha van szerződés (és azzal járó szankció), akkor Lajos is nyer huszonnégy percet.

Persze itt jelentkezik egy látszólagos ellentmondás, az időinkonzisztencia.

Lajos véleménye azonnal megváltozik a szerződésről, amint Károly megtar-totta, amit ígért. Ekkor már jobb lenne neki, ha nem a fenyegetné semmiféle szankció – ha nem lenne szerződés. Jobb lenne, ha négy óra után végezhetne. Ex post nem szereti, ha szankciókkal fenyegetik. Ex ante azonban, vagyis mielőtt Károly teljesít, Lajos szívesen felvállalja ezt a szankciót. Ezzel tudja ugyanis biztosítani, hogy Károly tegye rendbe a kertjét.

És vegyünk észre még egy elemet! A szerződés akkor is jó választás Lajosnak, ha ő e nélkül is teljesítene. (Vagyis, ha S magas.) Ha ugyanis nem lehet biztos abban, hogy Károly ezt tudja róla, hogy Károly bízik benne, akkor – biztos, ami biztos – jobb, ha szerződést ajánl.