Mit tudott tenni Antall nyugati népszerűsége ellen a magyar ellenzéki sajtó? Több lehetőség is adódott, s ezek közül csak az egyik volt az antiszemita vádaskodás.
Mivel a miniszterelnököt rendszeresen hívták nyugati államok vezetői, ezért felhasz-nálva a nyugati újságírók érdeklődését, ki-ki elmondhatta a külföldi médiamunka-társaknak a saját verzióját a magyar demokráciáról.
1991 májusában Antall József Franciaországba látogatott, ahol a francia sajtó – a Le Figaro kivételével – javarészt a magyar miniszterelnök és François Mitterand elnök találkozójával foglalkozott. Antall a rendszerváltozás utáni első szabadon választott kormányfőként látogatott Párizsba. A Libération egy kéthasábos nagy interjút publikált a magyar miniszterelnökkel.322 A francia miniszterelnöknek, Édith Cressonnak aznap kellett volna elutaznia Magyarországra, amikor Antall megér-kezett Párizsba. Ám a magyar kormányfő előbb érmegér-kezett meg a francia fővárosba, s ezért ott találkoztak .
Antall többek között arról nyilatkozott a Libérationnak, hogy a francia elnök pozi-tívan, támogatóan viszonyult ahhoz, hogy 1997 és 1998 között Magyarország elnyer-heti az Európai Közösség teljes jogú tagságát. A katolikus sajtótermék, a La Croix mindamellett, hogy méltatta a magyar kormányfő vallásosságát, idézte Kereszty Andrást is, a Népszabadság szerkesztőjét. Kereszty a magyar kormány legnagyobb hibájának nevezte, hogy baklövéseket követ el a médiában, és a legkisebb kritikára is agresszívan reagál . Képtelen kommunikálni a társadalommal . Kereszty egyenesen azt állította, hogy még a kommunisták is nyíltabban beszéltek .323 A levéltári anyag-ban az MTI-összefoglalóra tűzött kézzel írt cetli szerint a Népszabadság felelős szer-kesztője olyasmiket is nyilatkozott a keresztény lap újságírójának, hogy a kormány-nak fogalma sincs arról, mi az a liberális sajtó, és „ma messzebb vagyunk Európától, mint három éve” .324
Hasznos módszernek látszott az is, ha egy magyar újságíró külföldi újságnak írt cikkét úgy közlik itthon, mint eleve nyugati újságírótól származó anyagot. Weyer Béla, a HVG újságírója gyakran élt ezzel a lehetőséggel.
Amennyiben nem álltak rendelkezésre Weyer Bélák, akkor elegendő volt nyugati politikusok véleményét, interjúját közölni, és ebben kritizálni Antallt és a kormányt.
Gernot Erler német szociáldemokrata képviselő, a Bundestag védelmi és külügyi
322 MNL OL AJMH XIX–A–150–j 8d. Antall József újságcikkek és MTI telexek 1991. január–augusz-tus MTI Francia sajtószemle 1991. május 22. 1.
323 Uo . 4 .
324 Uo . Az MTI anyaghoz csatolt kézzel írt cetlin .
bizottságának, továbbá a német–magyar képviselőcsoport tagjának írását a HVG 1992 . február 22-i számában publikálták . A Keserű cukormáz címmel megjelent munkában Erler, Antall a magyar királyi 2. honvéd hadsereg doni csatájának ötvene-dik évfordulóján elmondott beszédét helyezte górcső alá. A szociáldemokrata politi-kus az azóta is megszokott módon – a tényeket figyelmen kívül hagyva – a 2. magyar hadsereg megsemmisítéséből, és nem súlyos vereségének történeti szempontjaiból indult ki. A német képviselő úgy vélte, a magyar kormányfő a beszédét arra hasz-nálta fel, „hogy lebeszélje a magyar nemzetet évtizedes bűntudatáról és kisebbségi érzéséről. […] Bár nem idézi a »rossz vagy jó, de az én hazám« jelszót, ez kiérezhető szavaiból, amikor az ellenállás és a kollaboráció különbségét a patriotizmus szó használatával akarja összemosni” – állította Erler.325 A miértekre is igyekezett választ találni a HVG-nek nyilatkozó nyugati képviselő. Antall – Erler olvasatában – az érzelmekre, a morálra, a hazafiságra és a nemzeti önérzetre alapozott. A német poli-tikus a népe nevében nyilatkozott, amikor kijelentette, hogy ők elsősorban 1956 for-radalmához kötik a magyar bátorságot, és hálásak azért, amit Magyarország tett 1989 nyarán és őszén Németországért. Ám nem ítélik úgy, hogy azokat az eseteket, ahol a magyarság hibázott, kedvezően kellene feltüntetni. Antallt természetesen zavarta ez az egész, és korántsem gondolta úgy, hogy minden német politikus egyet-értene Erlerrel. A miniszterelnök a következőt írta azoknak a felháborodott egy-kori második világháborús magyar veterán tiszteknek, akiket bántottak a német szo ciáldemokrata képviselő szavai: „Annyit mondhatok Erler úr cikkéről – kérem, ez maradjon közöttünk –, hogy ismertem és Kohl kancellárral találkoztam, amikor cikke megjelent, aki lebeszélt a közvetlen reagálásról. Nem idézem a véleményét, de díszére vált volna a k .u .k . hadsereg326 belső minősítésének is.”327
A Horthy-korszakkal kapcsolatos kormányfői kijelentések olyan fontosak voltak, hogy a már említett módszert, a külföldi sajtóban nyilatkozó ellenzéki politikus sémáját is alkalmazták. Egyes esetekben a kormányközeli lapok is közölték ezeket a cikkeket. Antall soha nem tagadta Horthy Miklós felelősségét, ám megnyilatkozá-saiban elsősorban történeti és nem jogi aspektusból beszélt az egykori kormányzóról.
Az ellenzéki sajtó azt is vitatta, hogy Horthy hamvainak hazahozatala és örök nyu-galomra helyezése magántemetés-e egyáltalán. Állami részvételről suttogtak. Gadó György szabaddemokrata képviselő a svájci Jüdische Rundschauban 1993. szeptem-ber 2-án nyilatkozott a Horthy-kérdésről. A Heti Magyarország 1993. szeptember 17-én magyar fordításban közölte a politikus, publicista véleményét . Gadó szüleit
325 erler, gernot: Keserű cukormáz. HVG, 1992 . február 22 .
326 Az Osztrák–Magyar Monarchia hadserege.
327 MNL OL AJMH XIX–A–150–j 16d. Antall József miniszterelnök személyes levelezése. Antall József levele Dr. Kakas Gyula és Dr. Martin Kornél úrnak. 1992. május 12.
a nácik deportálták, de szerencsésen túlélték a megpróbáltatásokat . A szabaddemok-rata képviselő az 1973-as arab–izraeli háború idején röplapokat szórt, amiért a Kádár-korszakban egy év börtönnel büntették .328 Gadó egy társadalmi problémát látott a jelenségben, és egyre inkább növekedő magyar antiszemitizmusként értelmezte a folyamatokat .
A harmadik megoldásként elegendőnek bizonyult Magyarországról közvetlen sajtó-vagy filmes anyagot juttatni Nyugatra, ahonnan segítséget remélt az ellenzéki média a kormányzat ellen folytatott propagandához, miközben mindez alkalmat nyújtott az Antall-kormány nemzetközi tekintélyének aláásására. A rendszerválto-zás előtt, 1987. május 24-én alakult meg a Fekete Doboz, saját megnevezése szerint videó-folyóirat . Az 1987-es felhívás szerint: „A vállalkozás a Balázs Béla Stúdió önálló szekciójaként, a Magyar Film és TV-művészek Szövetségének felügyelete alatt, a Soros Alapítvány anyagi támogatásával működik. Technikai bázisát a BBS részére az Alapítvány által adományozott videóberendezés képezi. Non-profit vállal-kozásként működik. A szerkesztőség irányítására Vági Gábor szociológust kérjük fel, művészeti vezetőnek pedig Ember Judit filmrendezőt. A szerkesztőség tagjai egyelőre azok, akik az alakuló megbeszélésen munkát vállalnak, kiegészítve azok-kal, akiket erre a továbbiakban közös megegyezéssel felkérünk . Egy év múlva a szer-kesztőség tényleges tagságát az elkészült, illetve készülő anyagok szerzőire korlátoz-zuk. Azon túl ők döntenek a műhely irányítóinak személyéről, új munkatársak bekapcsolásáról és minden egyéb, a szerkesztőség illetékességi körébe tartozó kér-désről.”329
A Fekete Doboz filmfelvevő gépei szorgalmasan rögzítették a magyar rendszer-változás eseményeit. Jelen voltak az EKA tárgyalásain is. Az alternatív tájékoztatási lehetőség szükségessége ekkor teljesen érthető volt az egyoldalú szocialista kommu-nikációs szerkezettel szemben. A lelkes alkotók mégis elsősorban a Demokratikus Ellenzékkel, a szabaddemokratákkal szimpatizáltak, és ezt egyre erőteljesebben érzékeltették a médiakrízis időszakában.
1993. november 19-én a washingtoni magyar nagykövetség feljegyzést és két vide-okazettát küldött a Külügyminisztériumnak .330 A szalagokra a Fekete Doboz Egye-sült Államokban vetített filmjét rögzítették. A film témája a jobboldali szélsőségek magyarországi megerősödése volt. „Ez az adás egy emberi jogi sorozat részeként
328 elSäSSer, Jurgen: A horthyzmus visszatérése folyamatban van. Interjú Gadó György képviselővel és publicistával . Heti Magyarország, 1993. szeptember 17. 12.
329 RévéSz Béla: A Fekete Doboz – húsz éve. Beszélő, 2007. július–augusztus 12. évfolyam 7. szám In:
http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-fekete-doboz-%E2%80%93-20-eve letöltve: 2018. február 22. 72.
330 OM AH 13d. Médiaügyek (TV, Rádió) Hungária Közalapítvány, Duna Tv 1991–1994. Washington, 1993. november 19. 1.
többször vetítésre került a közpénzekből működtetett úgynevezett public televízió-kon, így például Washingtonban a (fekete többségű) Howard University által működ-tetett Channel 32-n.”331 A nagykövetség jelezte a televíziós csatornának, hogy a film egyoldalú szemlélete súlyos torzításokat tartalmaz. Az anyag eljutott a Miniszterel-nöki Hivatal Sajtóosztályára is. A nagykövetség feljegyzésében megtalálható az alkotás teljes szövegének írásos változata, amiben ezúttal nem egy hónap történetét, hanem egy év krónikáját vágták össze.
Ugyan műfaját tekintve egy dokumentumfilm lenne a Fekete Doboz alkotása, ám az abban szereplő különböző oldalak motivációjára jótékony homály vetült a mozgó-képen. Az elektronikus média elleni tüntetést csupán a következő pár mondatos nar-rációval vezették fel: „Az úgynevezett médiaháború az átmenet kezdete óta tart . A háború egyik csatája a Szabadság téren zajlott a MTV épülete előtt, múlt év már-cius 15-én. Az egész ország hivatalos a Szabadság térre. Ezen a gyűlésen az emberek a sajtó megtisztulása és megújulása érdekében fognak szólni.”332 Nincsenek válaszok a miértekre . Ugyanez a módszer az ellenzéki megszólalásoknál is . Odavetett gondo-latokat közölnek az állítólagos kormányzati elnyomásról. „Az idegengyűlölet egyre érezhetőbb Magyarországon. Ez ellen tiltakozásul szervezték meg Az idegen nép című kiállítást.”333
A Fekete Doboznak a magyar antiszemitizmussal foglalkozó filmjéről a Kül-ügyminisztériumot Kiszely István értesítette. „1993. október 27-én este fél hétkor a Super Channel Magazine on Human Rights című műsorában 25 percet sugároz-tak Magyarországról .”334 Kiszely István, aki ekkor a Magyar Televízió külpoliti-kai szerkesztőségének főmunkatársaként dolgozott, elemzésében úgy vélte, hogy a film elsősorban a cigánysággal és a magyar fasisztákkal foglalkozik. Mintha más nem is lenne az országban, mint a roma kisebbség, Csurka István és az SS-sapkás fiatalok. A filmet bekérték az amerikai csatornától, de nem kapták meg, mondván, az alkotás jogai a Fekete Dobozt illetik. Ezt követően a washingtoni nagykövetség kérésére különös módon mégis rendelkezésre bocsátották a filmet. Nemcsak a Fekete Doboz, hanem mások is igyekeztek negatív képet festeni a külföldi sajtó-ban az Antall-kormányról .
331 Uo .
332 OM AH 13d. Médiaügyek (TV, Rádió) Hungária Közalapítvány, Duna Tv 1991–1994. Washington, 1993. november 19. 2.
333 OM AH 13d. Médiaügyek (TV, Rádió) Hungária Közalapítvány, Duna Tv 1991–1994. Washington, 1993. november 19. 13.
334 MNL OL AJMH XIX-A-10-q Juhász Judit kormányszóvivő 1992. 2d. S-232/90 1993. október 27-én a Super Channel „Magazine on Human Rights” című műsorral kapcsolatos terv.
Tamás Gáspár Miklós filozófus, közíró és SZDSZ-es politikus 1992. december 14-én este hat óra után a francia TV5 csatornáján – Hasznos Miklós KDNP-s kép-viselő állításai szerint – az Antall-kormányt antidemokratikusnak, antiliberálisnak és antiszemitának nevezte .335 A Miniszterelnöki Sajtóiroda meg akarta szerezni a fel-vételt, ám nem járt sikerrel. Oberfrank Ferenc követtanácsos 1993. januári kérésére a francia TV annyit közölt, hogy technikai okokból éppen ezt a felvételt nem tudják kiadni, mivel tönkrement .336
Göncz államfő külföldi útjai során a nyugati média kedvelt interjúalanyai közé tartozott. Személye alkalmas volt arra, hogy a miniszterelnök és közte feszülő poli-tikai ellentéteken keresztül bírálják a magyar kormányt. Peter Michelsennek, a hol-land NRC Handelsblad szerkesztőjének a köztársasági elnökkel készített interjújá-ban a következőket olvashatjuk: „Göncz Árpád 1990-ben lett elnök, a két legnagyobb párt, a liberális-értelmiségi Szabad Demokrata Szövetség és Antall József pártja, a jobboldali-nacionalista Magyar Demokrata Fórum közötti megállapodás alapján.
Egy megállapodás, amelyet Antall – Magyarország legravaszabb politikusa, de egy-idejűleg olyan személy, aki hajlamos arra, hogy minden lehető hatalmat saját kezébe összpontosítson – igen megbánt. Antall úgy képzelte el az elnököt, mint egy szertar-tásos személyt, egy vasárnapi államfőt, aki szalagokat vág át, ártatlan beszédeket tart, és mindent aláír, amit elé tesznek . Csalódott, mert Göncz másként látta szerepét, és hivatalba lépése óta sorozatos kemény összetűzésekre került sor az elnök és az önhatalmú Antall között. A rosszhírű taxisblokád idején Antall nagy elégedetlen-ségére mint a hadsereg legfőbb parancsnoka megtiltotta a katonai beavatkozást.”337 Az Antall-kormány elleni sajtóhadjárat bónusz megoldásaként félre lehetett fordí-tani külföldi cikkeket . Az Esti Egyenleg 1993. január 12-én, pénteken az Antall-kor-mány átalakításával foglalkozott . Kupa Mihály távozása után Szabó Iván lett a pénz-ügyminiszter. Az ellenzéki sajtó által festett torzkép szerint Antall elzavarta az egyetlen valódi szakértőt a kormányából. Az Esti Egyenleg a svájci Neue Zürcher Zeitung cikkét idézte, mely szerint a kabinet egyetlen szakértője Kupa Mihály volt.
Katona Tamás államtitkár, miután elolvasta az eredeti és citált publikációt, levelet írt Náhlik Gábor TV-alelnöknek, és kifejtette, hogy a svájci lap 1993. február 12-iki számában a következő mondat szerepelt: „Bei seinem Amtsantritt war Kupa von Opposition und Medien als »einzinger Fachmann« der Regierung reichlich mit
335 Uo. S/12/93. Francia TV5 anyagának megszerzése. Hasznos Miklós feljegyzése 1992. december 15.
336 Uo. S/12/93. Várhelyi András sajtófőnök feljegyzése 1993. február 8.
337 MNL OLAJMH XIX–A–150–j 15d. Antall József személyes levelezése 1992. január–március. J. C.
Németh levele Dr. Pál Lászlónak. Peter Michelsen szerkesztő interjúja az NRC Handelsblad c . holland napilapban. 1992. január 27.
Vorschusslorbeeren bedacht worden.” „Hivatalba lépésekor az ellenzék és a sajtó Kupának, mint a kormány »egyetlen szakemberének« bőségesen megelőlegezte a babérokat .”338 Az utóbbi mondat azért más, mint amit az Esti Egyenleg kreált belőle.
Az Antall-kormányt mindezek ellenére pozitívan ítélte meg a legtöbb nyugati orgánum . Pontosan azért, mert a magyar miniszterelnök sohasem tagadta és soha-sem kérdőjelezte meg azt, hogy Magyarországa NATO-hoz és az Európai Közösség-hez kíván tartozni. Ráadásul a magyar belső ügyeket és alapvetően politikai konflik-tusokat csak az ellenzék igyekezett nemzetközi fontossággal felruházni, miközben az állítólagosan növekvő antiszemitizmushoz képest fontosabb volt az MDF belső válsága. Hiszen kívülről, a Nyugat szemével nézve mindez az oly fontos kelet-közép-európai stabilitást fenyegette, egy olyan országban, amely egyre fontosabb dominó szerepét töltötte be az európai biztonságpolitikában .
Mindezért nyugatról korántsem tűnt száz százalékosan támogathatónak az ellen-zéki kritika. Más Antall- és magyarkép rajzolódott ki Berlinben és Párizsban, mint Budapesten . Az egyensúlytalan magyar média viszonyai nyilvánvalóak voltak, miközben az ellenzék által harsogott, állítólag veszélyben lévő magyar demokrácia nem érdemelt túl sok figyelmet a külföldi sajtóban.
338 OM AJ 13d. Médiaügyek (TV, Rádió) 1991–1994. Hungária Közalapítvány, Duna Tv. 1993. Katona Tamás levele Náhlik Gábor alelnöknek. 1993. február 18.