ÁTALAKÍTÁS VAGY BÖLCS EGYEZTETÉS?

Hankiss Elemér 1990. december 6-án nevezte meg először a Magyar Televízió inten-dánsait. Külön sajtótájékoztatón jelentette be, hogy az MTV1 csatornájának vezeté-sével Bányai Gábort, míg az MTV2 igazgatásával Vitray Tamást bízta meg .⁵⁰⁴ Nem sokkal később Gombár is követte példáját, és intendánsokat, gyakorlatilag adó-és csatornaigazgatókat nevezett ki .

Külön érdekesség, ám nem elhanyagolható, hogy a kezembe akadt olyan szakiro-dalmi munka is, ahol a Magyar Televízió csatornaigazgatóinak kinevezését 1991 . február 28-ra datálták a szerzők. Mivel lábjegyzet nem szerepel az adatnál, s nem tudtam visszakeresni, mire alapozták a véleményüket, ezért nem tartom szerencsés-nek a dátum további használatát .⁵⁰⁵ Csak a hivatalos kinevezés időpontja volt ekkor, miközben a programigazgatók határozott idejű megbízásukat 1990 decemberében kapták kézhez. A megbízás és a kinevezés különböző jogi megfogalmazások.

A médiakrízis témájának feldolgozása során többször is tapasztaltam, hogy érde-mes ellenőrizni a dátumokat, kifejezéseket, mert néha egymásnak is ellentmondanak a monográfiák. A csatornaigazgatók megbízásának kérdése kiemelten fontos, ugyanis 1990 decemberétől még hónapok álltak rendelkezésre ahhoz, hogy Hankiss vissza-kozzon, és ezzel felcsillanjon a remény a konszenzusos megoldásra.

503 RévéSz Sándor: Médiaháború 1989–2011. In: Népszabadság Online http://nol.hu/kritika/20110531-mediahaboru_1989-2011-1087051 (letöltve: 2018. június 6.)

504 Metz: Új intendánsok a televízióban. Hankiss Elemér tájékoztatója. Népszava, 1990 . december 7 . 16 .

505 P^aál v.: A magyarországi i . m . 402 .

Megelőzte bármilyen politikai egyeztetés Hankiss döntését? Miért okozott mindez ekkora problémát? Ezekre a kérdésekre homlokegyenest más válaszok fogalmazód-tak meg a szabaddemokraták és az MDF részéről. Hankiss és ezzel párhuzamosan az ellenzék is úgy vélte, hogy a Magyar Televízió és Rádió elnökeivel egyeztetni fognak a készülő médiatörvény kapcsán is. Midőn a kulturális bizottság meghallgatta Hankisst és Gombárt a kinevezésük előtt, ott ők is elmondták, hogy készek az elekt-ronikus médiára vonatkozó törvényi szabályzásban oroszlánrészt vállalni. Úgy tűnt, hogy ezt elfogadta a kormányzat is. Sőt Kulin Ferenc [MDF] mindezt a bizottság 1991. január 10-i ülésén meg is erősítette.

Logikusnak és járhatónak látszott, hogy a médiaelnökök írnak egy olyan terveze-tet, amely a készülő jogszabály elektronikus sajtóra vonatkozó részét fedte volna le.

Hankiss Elemér 1990 novemberében röviden vázolta is a kulturális bizottság szá-mára elképzeléseit . A folyamatos egyeztetések azonban nem valósultak meg . Az 1990-ben elfogadott kinevezési törvényben egyetlen szó sem szerepelt csatorna-igazgatókról vagy intendánsokról, miközben alelnököket lehetett volna választani a törvény alapján.

Amint azt Prepeliczay István [FKgP], a kulturális bizottság alelnöke Hankiss Elemér 1991 . február 7-i meghallgatásán megállapította: „Nem kívánok túl sokat előre elmondani, de van egy pár fő kérdés, amiről szeretnék tájékoztatást kapni.

Az egyik ez a bizonyos intendánsi rendszer, ami egy kicsit vitatott, mert a törvény az elnökhelyetteseket írja elő, és hogy a köztársasági elnök kompetenciája a kinevezés.

Most van intendáns, de nincs elnök-helyettes. Gyakorlatilag innen nézve úgy tűnik, hogy ezek az intendánsok valójában elnökhelyettesi tisztet töltenek be.”⁵⁰⁶

Ellenben Hankiss ezt megelőzően azt a hitet erősítette, hogy a médiavezérek további politikai egyeztetéseket követően fogják kialakítani saját elképzeléseiket, hiszen egy új médiatörvényt kellett volna megalkotni. Le kell szögezni, semmilyen törvény nem kötelezte a médiafőnököket arra, hogy ne próbálják átalakítani kényük-kedvük szerint a kezük ügyébe került rendszert . Legalábbis abban a pillanatban, amikor Hankiss Elemér a kulturális bizottság előtt készült reflektálni mindarra, ami a televízióban addig történt, és még úgy tűnt, hogy pusztán csak a józan belátása sarkallhatja arra, hogy ne hajtson végre komolyabb változtatásokat politikai egyezte-tés nélkül .

506 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 75. In: OGYK honlap lib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=491021.xml&dvs=15290 00890502~97&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%2520a090%2520hankiss&a djacency=N&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&u sePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018. június 14.)

Az intendatúrarendszerrel együtt produkciós irodákat is létrehoztak a televízión belül, amely külsős cégeken keresztül készített műsorokat, mindezt úgy, hogy a tele-vízió meglévő eszközeit, irodáit, telephelyeit használták fel azért, hogy bizonyos, a csatornaigazgatók által megrendelt programokat állítsanak elő. Mindez komoly feszültséget gerjesztett, mert a produkciós irodákban dolgozók lényegesen magasabb fizetésért dolgoztak.⁵⁰⁷ A kulturális bizottság koalíciós tagjai azt vizsgálták, hogy ezek a szerkezeti változtatások mennyiben egyeztethetők össze a Hankiss által még 1990 nyarán megígért „nemzeti televízió” ismérveivel . Ekkor még korántsem támad-ták a televízió elnökét, elsősorban informálódni akartak. Ezt bizonyítják Prepeliczay István gondolatai is: „Mindenesetre ez jelzi, hogy a bizottság Hankiss Elemér Urat támogatni kívánja a munkájában, és inkább az aggodalom beszél belőlünk, amikor szeretnénk tisztán látni egy pár kérdésben .”⁵⁰⁸

Csengey Dénes [MDF] nem véletlenül fejtette ki, hogy rendszeres konzultációkat tartana helyesnek Hankiss, Gombár és a kulturális bizottság között . Haraszti ekkor automatikusan megkérdezte, hogy a Csengey-féle javaslat eredménye miben külön-bözne attól, „hogy a kulturális bizottság kézi vezérlés alá veszi a Televízió életének irányítását?”⁵⁰⁹ A felállás tehát maradt, az SZDSZ a nyilvánosságnak szóló megszo-kott érvrendszerét használta: a médiavezérek szabadkezet kaptak, konszenzus alap-ján, s most, hogy ez nem volt szimpatikus a kormánynak, utólag akarták felülírni a szabályokat . A velük baráti, kormánykritikus médiát most is biztosították feltétlen bizalmukról .

Hankiss azt állította, hogy már 1990. július 27-én a bizottság előtt sem tett olyan ígéretet, hogy a csatornaigazgatók tekintetében egyeztetni fog . Többször is végigol-vasta, ám nem talált ilyet, de ha mégis mondta volna, akkor pusztán az amatőriz-musának volt köszönhető. Ráadásul – tette hozzá – akkor még nem volt TV-elnök.⁵¹⁰ Az intendánsok kinevezése – Hankiss olvasatában – olyan, mint a nyugati elektroni-kus médiában, akár a BBC-ben. A csatornaigazgatókat a médiafőnökök választják.

Ezért ennek a kérdése az ő kompetenciája alá tartozott.⁵¹¹ Ám kérdéses, hogy abban a helyzetben, amikor sokan és részben ő maga is a médiatörvény megszületéséig ideiglenes elnökként tekintett saját magára, beletartozhat-e a kompetenciájába egy

507 F^eledy P. interjú i. m.

508 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 76. In: OGYK honlap lib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=491021.xml&dvs=1529 000890502~97&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%2520a090%2520hankiss&

adjacency=N&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&

usePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018. június 14.)

509 Uo .

510 Uo . 105 .

511 Uo . 106 .

olyan, folyamatosan magas szinten működő médium, mint a BBC gyakorlatának átvétele, vagy sem. Mindezt akkor, midőn a személyi kérdések voltak a kulcsai az ideiglenesnek vélt állapot sikeres levezénylésének .

A bizottság kormányzati képviselői ellentmondást láttak Hankiss állításaiban akö-zött, amit az TV-elnök 1991 februárjában, és amit 1990 novemberében mondott a személyzeti ügyekben . Balázsi Tibor [MDF] arra mutatott rá, hogy ezzel szemben a médiaelnök azt ígérte, egyeztetni fog, és konszenzusra törekszik a személyi ügyek-ben is, miközügyek-ben a csatornaigazgatókat sem fogja önállóan delegálni.

„Az ellentmondás a következő, és nem értem, hogy Hankiss Elemér miért mondta azt, hogy nem jól emlékszünk, mert szerintem jól emlékszünk, itt van előttem a szö-veg: »Amennyiben a szervezeti átalakítás során erre szükség mutatkozik, kiválasz-tom és a miniszterelnöknek, illetve a köztársasági elnöknek kinevezésre javaslom az MTV alelnökét, illetve amennyiben a szervezeti átalakítás megkívánja, a független csatornák igazgatóit.« Ez a júliusi szöveg, ehhez képest a novemberi már mást tartal-maz. Erről az ellentmondásról szerettünk volna tárgyalni Hankiss Elemérrel, nem magáról a folyamatról .”⁵¹² Tehát a TV-elnök megbízhatóságát és szavahihetőségét helyezte górcső alá a bizottság. S ez lassacskán megdőlni látszott, ezért a TV-elnök a kormányoldal számára már korántsem tűnt 1990 nyara független és mindenki által elfogadható emberének, ráadásul a további vitákból az is kiderült, hogy az ideiglenes elnökkel kapcsolatos előfeltételezések egyre inkább állandó feszültséggóccá ala-kultak át .

A televízió átalakítása érintette azokat a munkatársakat is, akik nem értettek egyet sem a produkciós irodákkal, sem a csatornaigazgatók személyével . Mindez elérte a politika szintjét is. Horváth Ádám tévérendező egy későbbi elmondása szerint Hankiss ötlete: a hírműsorokon kívüli televíziós műsorgyártások kiszervezése, illetve megrendelések alapján történő beszerzése alapvetően nem volt korszerűtlen gondolat. Nyugaton ez működött. Hankiss pályázatokat írt ki, és igyekezett megta-lálni azokat a partnereket, akik majd a megrendelt műsorokat megvalósítják. Csak-hogy a pályázók nem rendelkeztek sem technikával, sem tőkével. A gond ezért az volt, mint azt a Horváth Ádámmal beszélgető Csontos János megjegyezte, hogy mindez továbbra is a televízió eszközeivel és pénzéből lett finanszírozva. „Valahogy el kellett kezdeni – védte Horváth Hankisst –, s korántsem voltak ideális körülmé-nyek. A felhívásra ötven-hatvan külső és belső jelentkezés volt, öt-hatszáz pályázat-tal . Ezek többsége feldolgozhatatlan maradt, miközben minden kifordult sarkaiból:

512 Uo . 108 .

még a híradók is »versenyeztek« . Hankiss ott tévedett, hogy nem lett volna szabad az induló tőkét is a televízió költségvetéséből adnia.”⁵¹³

Az átalakításokhoz pénz kellett, amely a költségvetéstől függött elsősorban. Gaz-dasági és személyi ügyek keveredtek, és mindez egyáltalán nem volt szimpatikus az Antall-kormány számára . Azért sem lehetett az, mert ezek a módosulások meg-előzték a törvényt, miközben, amint az ülésen Debreczeni József is rámutatott, Hankiss azt ígérte, hogy 1990. szeptember 30-ig kidolgozza „a Rádió elnökével együttműködve és az illetékes parlamenti bizottsággal, illetve jogi, alkotmányügyi szakértőkkel konzultálva a magyarországi rádiózásra és televíziózásra vonatkozó törvénytervezet szövegét. […] »1990. október 15-éig [kidolgozza] az MTV új szerve-zeti felépítését és működésrendjét, [hozzálát] a szervezet- és működésrend kialakítá-sához .«”⁵¹⁴ Úgy tűnt a kormánypártot képviselő bizottsági tagok számára, hogy Hankiss a gombhoz varrta a kabátot. Nem törvénytervezetről egyeztetett, hanem elkezdte a változtatást. Csurka ezúttal is a személyi kérdésekről akart tárgyalni, hiszen a két csatornaigazgatót posztjánál fogva a televíziós műsorpolitika kovácsá-nak tekintette. „Itt tehát azonnal a személyi kérdés ugrik előtérbe – állította Csurka –, azonnal a legkeményebb és legvisszavonhatatlanabb formában. Ugyanis ebben a felállásban ennek a két intendánsnak olyan, az egész ország életére kiható hatás-köre van azzal, hogy mit választ, mit rendel, mit alakít ki, hogy ezt egy parlamenti bizottság nem hagyhatja szó nélkül, és nagyon természetes, hogy e tekintetben kér-déseket tesz fel .”⁵¹⁵ Csurka sajtófelfogása szerint ilyesmiből nem lehetett kihagyni a politikát . Ráadásul az MDF alelnöke rámutatott arra is, hogy mindez kihatással lesz a jövendő alelnökökre is, hiszen az intendánsok és az alelnökök hatásköreit való-jában a készülő médiatörvénynek kellett volna szabályoznia. Ám így szinte kész helyzetet teremtett a televízió elnöke .

„Ez összefügg az alelnökök kinevezésével. Ha azt mondja Elnök Úr, ám legyen, tessék kinevezni az alelnököket, akkor azt is meg kell kérdezni, hogy mi lesz az alel-nökök viszonya a két programigazgatóval vagy intendánssal . Ez így eléggé nevetsé-ges, mulatságos, kisded játéknak tűnik, hogy elkezdik működtetni a két csatornát az intendánsok, és utána vagy közben kinevezi a köztársasági elnök a miniszterelnök

513 „Lábhoz tett nyelvvel…” Horváth Ádámmal beszélget Csontos János. In: Médi/átok. Röpiratok a magyar televíziózásról. Válaszok 2. [szerkesztő nélkül], Válasz Könyvkiadó, Bp. 2003. 97.

514 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 111. In: OGYK honlap lib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=491021.xml&dvs=1529 000890502~97&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%2520a090%2520hankiss&

adjacency=N&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&

usePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018. június 14.)

515 Uo . 116 .

javaslatára a két alelnököt. Mire nevezi ki, mit fognak ők csinálni, ha az a rendszer már kialakult?”⁵¹⁶ Csurka olvasatában Hankiss kész helyzet elé akarta állítani a tör-vényhozást, a neki tetsző személyeket azt megelőzően juttatta pozícióba, mielőtt a törvény egyáltalán a posztok feladatairól írt volna bármit is .

Haraszti Miklós visszautasította, hogy a kulturális bizottság kvázi médiaelnökök tanácsává avassa önnönmagát, s ezentúl egy független TV-elnök minden egyes sze-mélyi kinevezését megtárgyalja és véleményezze, vagy pláne engedélyezze. Nem akarta, hogy bármilyen módon visszacsempésszék a pártállamra jellemző vezetést.

Teljes bizalmáról biztosította a televízió elnökét. Javasolta, hogy a politikai erők kor-látozzák magukat az elektronikus média ügyeiben .

„Végül azt szeretném mondani – tette hozzá Haraszti –, tudomásul véve azt a hely-zetet, amit a törvény létrehozott, természetesen mindenkinek joga van kifejtenie szubjektív véleményét. Én el is mondom, hogy a Televízió elnökét ebben a széles felhatalmazásban, széles jogkörben, amelyet nyert, kizárólag az fogja vezetni, hogy mind a gazdasági, mind szorosabban vett televíziós kérdésekben kizárólag szakmai szempontokat vegyen figyelembe, és ne politikai szempontokat és nyomásokat. Ezt azzal az önkorlátozással, amelyről beszéltem, szubjektív óhajként mondom el.”⁵¹⁷

Hankiss bizalmat kért, és érvei szerint az intézményekbe vetett bizalom nélkül nem létezhet semmilyen demokrácia . Eközben elismerte, hogy az intendánsok totális hatalmat kaptak. „Ki fog dönteni a műsorokról? Az intendánsok. Teljesen igazad van, hogy ez nem demokratikus . Ez abszolút nem demokratikus, csakhogy a világon sehol sem az, és nem is lehet demokratikusan csinálni . Ha elkezdene szavazgatni arról a televízió összes munkatársa, vagy nem tudom, kik, hogy milyen műsorok legyenek, akkor nem lesz egyetlenegy műsor sem a végén. A legdemokratikusabb Dániában vagy Angliában, vagy bárhol, ha egyszer egy intendánsnak bizalmat adnak x évre, vagy x hónapra, akkor igenis ő dönt a műsorokról, utána számon kérik.”⁵¹⁸ A TV-elnök autonóm intézménynek képzelte el az MTV-t; bár megkapta a bizal-mat a politikától, ám csak ennyiben kötődött a kormányhoz, s az általa elképzelt rendszer elfogadására kérte a kormányt. A televízió minőségét Hankiss a pénzkér-déssel kötötte össze. Az MTV a legolcsóbb politikai vitaműsorok elkészítése mellett egyelőre az amerikai sorozatokat tudta viszonylag olcsón megszerezni. Nem

véletle-516 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 117. In: OGYK honlap lib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=491021.xml&dvs=1529 000890502~97&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%2520a090%2520hankiss&

adjacency=N&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&

usePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018. június 14.)

517 Uo. 136–137.

518 Uo. 142–143.

nül kezdték el sugározni 1990 . december 28-án a Dallas című szappanoperát. A pénz-hiány miatt a 45 produkciós iroda felállításával nyilván szembe kellett nézni az elbo-csátásokkal is, amit Hankiss ekkor már igyekezett elkerülni, jóllehet megválasztása előtt nem éppen így vélekedett.

A bizottság előtt azt nyilatkozta, hogy várhatóan 1991 végére lesz párszáz ember, akiről ki fog derülni, hogy használhatatlanok.⁵¹⁹ Hankiss nem tudott várni a törvény megszületésére, a tévé átszervezését halaszthatatlannak érezte, csak annyit ígérhe-tett, hogy olyan változások lesznek, amelyek „beleférnek majd a törvénybe”.⁵²⁰

A TV-elnök arra is rámutatott, hogy elkészült egy koncepció, amely a tévével fog-lalkozik, és alapja lehet a médiatörvénynek. A vita akörül folyt, lehet-e tárgyalni ezt a bizottságban, hiszen nem az Igazságügyi Minisztériumtól vagy az Országgyűléstől kapnák meg azt. A fenti idézetekkel tarkított beszélgetés a sajtó nyilvánossága előtt zajlott, majd ezt követte a hallottak értékelése a zárt ülésen. Kiderült, hogy valóban nem boldogultak Hankiss-sal . Kósa Ferenc [MSZP] nem értette, miképpen vállal-hatja egyedül az MTV átalakításának felelősségét egy ember.

„Meg kell, hogy mondjam – lamentált Kósa –, és nem árulok el titkot, mert többen is ott álltunk, s Hankiss Elemérrel beszélgettünk az ülés előtt. Ránéztünk az arcára, és láttuk, hogy mennyire sápadt . Mondtam neki, hogy Elemér, valamit kellene csi-nálni, hogy ne szakadjon egy-egy emberre ekkora felelősség. Ha már nincs televíziós tanács, akkor ideiglenesen legalább létre kellene hozni, mert az őt védi. Így beszél-gettünk, és teljesen azt hittem, hogy az a felvetés, hogy a mi bizottságunk próbál erről gondolkozni, az segíti a szó legbecsületesebb értelmében, sőt – politikai szó-val – érdeke Hankiss Elemérnek. Tudniillik nincs mögötte ilyen értelmű legitimáció, és ha felnőtt módon és keményen gondolkodunk erről, akármelyikünk lenne az ő helyzetében, tulajdonképpen kérné a folyamatos konzultáció lehetőségét addig is, amíg a törvénykezés [tulajdonképpen törvény, mert a törvénykezés a bíráskodásban használatos fogalom] meg nem születik .”⁵²¹

519 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 156. In: OGYK honlap lib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=491021.xml&dvs=1529 000890502~97&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%2520a090%2520hankiss&

adjacency=N&VIEWER_URL=/view/action/nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&

usePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018. június 14.)

520 Uo . 157 .

521 OGYK Kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió és sajtó bizottság ülése 1991. február 7. 10. Zárt ülés anyaga. OGYK honlap http://dlib.ogyk.hu/view/action/nmets.do?DOCCHOICE=

491020.xml&dvs=1529351311498~942&locale=hu_HU&search_terms=dtt2bijk%2520bijk34%25 20a090%2520hankiss%2520elem%C3%A9r&adjacency=N&VIEWER_URL=/view/action/

nmets.do?&DELIVERY_RULE_ID=4&divType=&usePid1=true&usePid2=true (letöltve: 2018.

június 14.)

Kósa úgy látta, hogy valamilyen felügyelőbizottságra lenne szükség a TV-elnök felett. Javasolta, gyűjtsék össze, hogy Európában milyen megoldások vannak. Nádori László [SZDSZ] egyetértett az ötlettel. „Nagyon jó javaslatnak tartom ezt. Most úgy tűnik, a TV-elnöke felett csak a jó Isten van.”⁵²²

Kósa és Nádori hozzászólási alapján azt is kijelenthetem, hogy Hankiss kezdeti lépései nemcsak a kormánypárti képviselőknek nem voltak szimpatikusak. Valami-lyen kontroll szükségessége az ellenzéki képviselők részéről is megfogalmazódott, miközben Hankiss a meghallgatás nyilvános részén arról beszélt, hogy a televízió olyan, mint egy állami vállalat, tehát az igazgatójának joga van saját hatáskörben kinevezni a vezetőit. Ezt a véleményét a bizottság többsége nem osztotta. Az ideigle-nes állapot ténye még inkább aláhúzta, hogy bölcs döntés lett volna mind Hankiss, mind Gombár részéről, ha előzetesen egyeztet intendánsügyben. Az a mód, ahogy ezt intézték, nem segített a médiahelyzetnek, inkább csak ártott, és további politikai vitákat generált .

Talán a legmegválaszolhatatlanabb kérdés ma is az: mi változott meg Hankiss Elemérben 1990 nyara és 1991. február között? Kulin Ferenc visszaemlékezése sze-rint megválasztása idején Hankiss először arról beszélt, hogy a televízióban dolgozó több mint 3000 munkatárs közül többen is, száz főt meghaladó nagyságrendben min-den tevékenység nélkül kapnak fizetést. Amellett kardoskodott, hogy ezt meg fogja szüntetni . Ezzel szemben a kulturális bizottság elnöke azt tapasztalta, hogy a pro-dukciós irodákban éppen ezek az emberek dolgoznak és kapnak fizetést, miközben ugyanúgy semmit sem tettek .⁵²³ Kulin ekkor felszólította a tévéelnököt, hogy hagyja ezt abba, és állítsa vissza az eredeti állapotokat . Ez nem történt meg .⁵²⁴ Ezek után már nem lehetett arról szó, hogy Hankiss vagy a szintén több módosítást végrehajtó Gombár terveit beemeljék a készülő médiatörvénybe.

Hankiss Elemér motivációi még homályosabbak . Egy nemzetközileg is elismert szociológus miképpen kerülhet ilyen helyzetbe? Hankiss és Kulin Ferenc barátok voltak azokban az időkben is, amikor a kulturális bizottságban egymással vitatkoz-tak . Elkülönítették a hivatalos és magánbeszélgetéseiket . Hankiss négyszemközti találkozóik során többször is azzal érvelt, hogy támogatja Antallt, de meg kell értenie

In document A médiacsata néhány (Pldal 164-185)