éRDEKELTSég TÖBB mALomVáLLALATBAN

Ha a közgyűlések alkalmával kevéssé is mutatta meg egy részvényes a birtoká-ban levő részvények teljes tömegét, az azért beszédes lehet, ha valaki a dualiz-mus évei alatt több malom-részvénytársaságban is szerepelt részvényesként. Ter-mészetesen továbbra is azokról a részvényesekről lehet bármit is mondani, akik a cég bírósági vagy vállalati iratokkal rendelkező malmokban voltak részvényesek, tehát sajnos éppen az 1860-as évek rövidebb életű vállalkozásainak részvénytulaj-donai rejtve maradnak forráshiány miatt.

A kb. 1376 részvényes közül 168 esetében egyértelműen kimutatható, hogy nem csak egy malomban bírt részvénnyel. (A teljes névsor 174 nevet tartalmaz, de hat eset-ben nem egyértelmű, hogy ugyanazon személyről van-e szó.) Láthatóan korántsem volt ritka, hogy valaki többféle malomrészvény birtokosa is legyen. Az elemzéshez e 168 névből kiválogattam azokat, akik legalább három malomban részvényesek voltak, s így már 40 személyre szűkült a vizsgálati kör. (Lásd mellékletek 12. táblázat.

A lista a részvénytulajdonos cége(i) nevén letett részvények tényét is tartalmazza.) Vajon e különböző részvények egy időben voltak a birtokukban, kimutatható tar-tós részvényesi pozíció a többféle részvény mellett, esetleg a részvénytulajdon kapcsolatba hozható alapítási tevékenységgel vagy a társaságnál viselt pozícióval?

Erre is – arra is van példa. Vannak példák az egyidejű részvénybirtoklásra, s a gyaníthatóan időben nem egybeesőre is. Ugyanakkor mivel a részvényes-név-sorok időbeli eloszlása igen esetleges, és a részvényesek sem mindig jelentek meg

41 A részvénytulajdonra nézve egy másik jelentős forrástípus a hagyatéki leltár, aminek még az az előnye is megvan, hogy a tényleges és teljes tulajdont megmutatja, hátránya viszont, hogy csak egy adott időpontra vonatkozik. Nem ad lehetőséget az életút során változó részvénymennyiség vizsgálatára.

182

a közgyűlések előtt részvényletéttel, így nehéz lenne bármelyikük esetében is hatá-rozottan kijelenteni, hogy a különböző malomrészvények biztosan nem egy idő-ben álltak az illető tulajdonában. Nem csak a forrásadottság nehezíti ugyanakkor esetenként a válaszadást, a válaszok értelmezése sem magától értetődő. A többféle malomrészvény tulajdonlása mögött ugyanolyan sokféle motiváció és ok rejtőzhet, mint az egyféle malomrészvényt birtoklók esetében. A részvény lehet befektetés, lehet családi örökség, lehet pusztán következménye az adott vállalatban betöltött pozíciónak, esetleg következhet más vállalatbeli szerepből is. A többféle részvény annyiban módosítja az előzetes várakozást, hogy ebben a csoportban feltételez-hetően nagyobb volt a befektetői aktivitás, vagyis a részvénytulajdonok mögött többször rejtőzhetett a befektetői szándék. A pozíció önmagában már csak azért sem lehet magyarázat a többféle részvény meglétére, mivel általános kikötésük volt a malomvállalatoknak, hogy az igazgatóságuk és felügyelőbizottságuk tag-jai nem tölthetnek be hasonló beosztást konkurens ágazatbeli cégeknél. (A mal-mok közötti esetleges együttműködés eredményeként előállt helyzet természe-tesen kivétel volt.) A szándékokat gyakran igen nehéz megragadni, inkább csak sejteni lehet az egyes személyek elemzésekor. Lássunk hát mindegyikre példákat!

más vállalatbeli pozíció eredményezhette többek között Lánczy Leó eseti meg-jelenését a Lujza, a Pesti molnárok és Sütők és persze az Első Budapesti részvé-nyesei között. gyaníthatóan nem a bankvezér személyes befektetéseiről volt szó, a részvények sokkal inkább a PmKB malomipari kapcsolataira és érdekeltségei re engednek következtetni. A korábban bemutatott interlock-kapcsolatot erősít-hették meg e részvények. Lánczy egyébként nem volt tagja a Lujza vagy a Pesti molnárok és Sütők stratégiai vezetőtestületének, abból tehát nem következhetett részvényletétele. Interlock-kapcsolat feltételezhető Haggenmacher Károly több-féle részvénye mögött is. Nem véletlen, hogy az Első Budapesti vezérigazgató-jának épp azokban a malmokban volt részvénye, amelyekre az Első Budapesti – és mögötte feltehetően a PmKB – korábban bemutatott érdeklődése kiterjedt.

Klein gyula részvényes-pozíciói is a pozicionális mintában már bemutatott ban-kár életútját és ebből eredő szerepeit tükrözik vissza. miként rátonyi Reusz Hen-rik részvényesi jelenléte is a pozícióinak megfelelő utat mutatják.

Az alapító részvényeseknél a legegyértelműbb a befektetés ténye: Adler mór az Erzsébetben, a Deutsch Ig. és fia cég a Concordiában, Kern Leó a Pannóniá-ban és a Kern S. Enoch fiai cég, illetve Kern Leó maga a Lujzáa Pannóniá-ban, vagy Wahr-mann mór a Pannóniában, a WahrWahr-mann és fia cég, valamint annak tulajdonosa-ként Wahrmann mór pedig a Lujzában minden bizonnyal befektetési céllal vett részt a malomalapításban és maradt később is részvényes e malmokban. Ezekben a malomvállalatokban a vezetésben is részt kaptak, igazgatósági tagságot vállal-tak, de emellett láthatóan más malmok részvényei iránt is érdeklődtek, minden bizonnyal befektetői szándékkal.

183

általában jellemző e részminta tagjaira, hogy ha egy malomban a részvények mellett pozícióval is bírtak, ott tartósabban jelen maradtak mind részvényesként, mind az adott pozíció betöltőjeként, míg a többi malomban csak a részvény-birtoklásra korlátozódott szerepük. Dr. Jankovich János például a Lujza gőz-malom Rt.-ben volt felügyelőbizottsági tag 1890 és 1911 között, majd lett igazgató-sági tag egészen 1935-ig, 1881-től jelent meg a közgyűléseken részvényesként. más malomvállalatban nem töltött be pozíciót, de 1881 és 1904 között többször tett le részvényt a Pesti molnárok és Sütők közgyűlései előtt, az 1910-es években pedig a Viktória részvényesei között is felbukkant. A pénzügyminiszteri titkár, majd osztálytanácsos mindig kisrészvényesként szerepelt a másik két malomban. Brüll miksa kereskedő a Hengermalomban töltött be igazgatósági tagságot 1874 és 1890 között, 1871-től 1881-ig szerepelt a Hengermalom részvényesei között, részvény-vásárlása feltehetően a 1860-as évek elejére nyúlik vissza, amikor a svájci alapító cég megvált Hengermalom-részvényeitől, s azokat pesti kereskedők vásárolták meg. Brüll 1868 és 1884 között a Pannónia részvényesi névsoraiban is felbukkant, és az 1860-as évek végén az Első Budapestiben is rögzítették közgyűlési jelenlé-tét részvényesként. Weisz Berthold is hasonlóra példa. A későbbi csepeli gyár-óriás egyik alapítója a Concordiában volt igazgatósági tag 1880-tól 1887-ig, meg is jelent minden közgyűlésen a pozíciójának megfelelő számú részvénye, de rész-vényes volt ezen kívül az 1870-es évek második felében és az 1880-as évek első felében esetenként a Lujzában, a Pannóniában és az Első Budapestiben is. Kézen-fekvő magyarázat, hogy az ő malomrészvényeik befektetések voltak.

malomipari pozíció részvénybirtokkal és további malomrészvények jellemez-ték Nasztl mórt és Simon Jakabot is, csak éppen nem mindig maradtak fenn a megfelelő részvényes-névsorok. így lehetséges, hogy a Viktóriában alapító és választmányi/igazgatósági tag Nasztl mór esetében csak Pannónia- (1865), Con-cordia- (1879–1886) és Pesti molnárok-részvényt (1883–1894) tudtam kimutatni, viktóriabelit nem. A Hungáriában, majd a Királymalomban is alapító szerepet ját-szó Simon Jakab pedig a nem meglepő Hungária-részvény mellett részvényesként szerepelt a Concordiában (1882 és 1901 között), a Viktóriában (1880), a Henger-malomban (1888 és 1892 között), a Lujzában (1879 és 1883 között) és a Pannóni-ában (1895). Erzsébet gőzmalom részvényeiről viszont nem maradt fenn adat, pedig felügyelőbizottsági és igazgatósági tag is volt. A már korábban is idézett hagyatékában pedig 40 db Első Budapesti-részvény, 75 db Királymalom-részvény és 1 db Concordia-részvény szerepelt. Láthatóan tehát egész pályafutása során többféle malomrészvény birtokosának mondhatta magát folyamatosan, csupán a malomrészvények összetétele változott a bizományi üzlettulajdonos és egy idő-ben tőzsde-alelnök birtokában.

Az egyéni (vagy családi) befektetés tűnik reális magyarázatnak azon esetekben, amikor semmilyen malomiparhoz kötődő pozíció nem volt kimutatható. Simon 184

Jakab üzlettársa, Kálnoky Izidor bizományi kereskedő42 például nem töltött be semmilyen posztot egyetlen malomban sem a cégjegyzékek és a Compassok sze-rint, de részvénye volt a Lujzában (1883), a Concordiában (1876) és a Viktóriában (1880, 1884). Kreische Antal pesti fűszerkereskedő43 tartósan rendelkezett néhány részvénnyel az Első Budapestiben (1876 és 1892 között), a Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt.-ben (1882 és 1896 között), a Pannóniában (1877–1884) és egy évben még a Viktóriában is (1912). Brüll gusztáv, Eisen Ede (Eduard), Deutsch gyula, glatz Henrik, grün Ignác, gschwindt györgy, Holitscher manó, Kollerich Pál, Kölber Ferenc, munk móric, Nickl mihály vagy Wechselmann Ignác mind olyan szereplői a mintának, akik több malomban is rendelkeztek részvénnyel, de ezt nem kísérte semmilyen malomvállalati tisztség. Külön szeretném itt kiemelni Kol-lerich Pál példáját. Az 1896-ban nemesített pesti sodronyszövet- és sodronyfonat-gyárosnak44 hat fővárosi nagymalomban is volt részvénye, méghozzá több évtize-den keresztül: a Concordiában 1879 és 1900 között, a Lujzában 1879 és 1904 között, a Pesti molnárok és Sütőknél 1881 és 1907 között, az Első Budapesti gőzmalom Rt.-ben 1883 és 1892 között szerepelt részvényletevőként a közgyűlések alkalmával, az Erzsébetben pedig 1879–1880-ban, a Viktóriában 1880-ban tudunk részvény-birtokáról. Igaz, hogy részvényletételei egyszer sem érték el az 5%-nyi értéket, sőt többnyire 1% alatt maradtak, de rendszeres részvényletétele és tartós ágazati jelen-léte alapján alakja kiemelendő a malomiparba befektető pesti gyárosok közül.

Néhány részvényes esetében kimutatható a részvények családi eredete. glatz Henrik Fuchs Rudolf vejeként kerülhetett például nagyobb Hengermalom- részvény birtokába, de emellett volt még Első Budapesti- (1885) és Pesti molná-rok és Sütők-részvénye (1904) is. Erich fia később a Hengermalomban a felügye-lőbizottságnak és az igazgatóságnak is tagja lett. A szeszgyáros dr. gschwindt györgy Concordia-részvényeit pedig visszavezethetjük az apjára, aki a malom egyik alapítója és igazgatósági tagja volt. györgynek is itt mutatható ki a legtartó-sabban a részvénybirtoka 1882 és 1896 között, de emellett részvényesként szerepelt még az Első Budapestiben (1882, 1883, 1885), a Hengermalomban (1884) és a Pesti

42 Kálnoky Izidor több társ mellett is űzte a bizományi kereskedelmet. 1870 júniusában még önálló cégtulaj-donos volt (BFL VII. 3. c. Cégjegyzék, egyéni cégek, V. kötet, 278. lap), de szeptemberben már Reich Adolf volt a társa (társas cégek, IV. kötet, 52. lap), majd 1871 januárjától Löwy gusztávval dolgozott együtt (tár-sas cégek, IV. kötet, 99. lap). 1873 októberében önálló lett újra, társ nélkül jegyezte a cégét (egyéni cégek, VII. kötet, 77. lap), végül 1875 júniusában bevette társként korábbi cégvezetőjét, Simon Jakabot, s a cég innen-től kettőjük nevét viselte (társas cégek, VI. kötet, 8. lap). Az új cégjegyzékbe is kettőjük nevén került átveze-tésre (VII. 2. e. Cégjegyzék, társas cégek, I. kötet 5. lap) a cég. Kálnoky halála után a név megtartása mellett Simon Jakab folytatta a céget.

43 BFL VII. 3. c. Cégjegyzék, egyéni cégek V. kötet 143. lap. Első bejegyzés: 1869. július 1. átvezették az új cég-jegyzékbe, egyéni cégek, I. kötet, 204. lap.

44 Kollerichre lásd gerő (szerk.) 1940; Vörös Károly 1979 vonatkozó részek. malomrészvények terén mutat-kozó jólértesültségének magyarázata lehet, hogy az osztrák–magyar Bank váltóbírálója volt. (Kövér györgy szíves közlése.)

185

molnárok és Sütők gőzmalma Rt.-ben (1904). Krausz Izidor pedig apósa hagya-téka révén lehetett Pannónia-részvényes, és válhatott felügyelőbizottsági taggá 1893 és 1895 között, hasonlóan ahhoz, ahogy a bátyja hagyatékának volt köszön-hető a gizella gőzmalom Rt. létrehozása a benne birtokolt részvénytulajdonával és ebből következő elnöki posztjával együtt 1905 után.

E 40 fős részmintával újabb mintán igazolódott a malomipari válalkozói réteg heterogenitása. Egy-két esetben megalapozottan feltételezhető, hogy az interlock-kapcsolatokból eredt a többféle malomrészvény-tulajdon, de legtöbbször mégis az egyéni vagy családi befektetések álltak a részvénytulajdonlás háttérében. érde-kes az is, hogy nem voltak a mintában szembetűnő „együttállások”: a malom-részvények nagyon sokféle kombinációban fordulnak elő. Igaz ugyan, hogy gya-korinak mondható a Lujza- és a Pannónia-részvények együttes megjelenése a több malomban is részvényesek között, de ez korántsem kizárólagos. A pesti iparosokhoz, városi kisegzisztenciákhoz közelebb álló Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt. részvénye békésen megfért a pesti terménykereskedők által alapí-tott Pannónia vagy a nagymúltú és arisztokrata részvényesekkel is bíró Henger-malom részvénye mellett. Ha valaki befektetést keresett, a részvények piaci érté-két és a vállalat megbízhatóságát figyelte.

V.4. mALomRéSzVéNyES CSALáDoK

Látva a korábbi elemzési részek tanulságait, a tulajdonosi adatbázis esetében is érdekelt, vajon a részvényesek között milyen számban, milyen arányban for-dultak elő az egy családhoz tartózók. Az eredmény figyelemreméltó. A kb. 1376 részvényes közül több mint 800 fő, a minta 60%-ánál is több személy esetében elmondható, hogy más, az ő családnevét viselő személy is részvénybirtokos volt a fővárosi malmokban. Több mint 200 malomrészvényes családról beszélhetünk.

S itt újra hangsúlyozni kell, hogy a fennmaradt részvényes-listák csupán egy sze-letét adják a dualizmus kori fővárosi malomvállalatok részvényesi körének.

Természetesen a család meghatározása sem magától értetődő, hiszen a külön utakon járó testvérek esetében nem lehetett nagy jelentősége az azonos ágazat-ban való érdekeltségeknek. A Wodianer (kaprioriai és maglódi) vagy a pécsi származású Ullmann családban (baranyavári és erényi) például a  testvérek-nek a nemesi előneve is különböző lett. Bischitz Salamonról és Bischitz Dávid-ról pedig egy vissza emlékezés alapján tudjuk, hogy útjaik az 1860-as évek máso-dik felében elváltak.45 A Neuschloss család tagjai több cégben, áganként külön

45 Vincze 1982.

186

működtek, ezzel szemben a hatvani Deutsch családban a testvéreket és unoka-testvéreket egyaránt összefogta a családi cég. Wahrmann mór és testvére, Sándor együttműködését közös cégük is mutatta, és a malomipari részvényeik is ezt a képet erősítik, ahogy Bacher Emil is bevonta a testvéreit és unokaöccseit a Vik-tóriába részvényesként. és még nem is szóltunk a sógorokról, apósokról, vejekről, akik bár nem ugyanazt a családnevet viselik, de az üzleti életben korántsem ritka közöttük az együttműködés. A korábban is idézett példák közül utalhatunk itt újra megyeri Krausz Izidor megjelenésére a Pannóniában vagy dr. Hirsch Alber-téra a Concordiában. Leegyszerűsítő tehát csupán az azonos családnévből kiin-dulni, de első közelítésként mégis jó kiindulópont, amit a családok további vizs-gálata egészíthet ki.46 Nem vállalkozhatok a malomrészvényes családok számának pontos rögzítésére, sem pedig szisztematikus elemzésükre, hiszen csak a részle-tes családtörténeti feldolgozásokon keresztül lehetne pontos képet kapni az egyes családok összetételére, viszonyaira vonatkozóan. Kimutathatok viszont e terje-delmes mintából típusokat egy-egy példával illusztrálva, s rajtuk keresztül köze-lebb juthatok annak bemutatásához, hogy milyen szerkezetű, összetételű formá-ban lettek egyes családok malomrészvényesek Budapesten.

Apa és fia volt malomrészvényes a ferencvárosi szeszgyáros gschwindt család-ban. A Concordia-alapító, igazgatósági tag és részvényes (1876–1896) gschwindt mihály mellett részvényesként bukkant fel a Concordiában a fia, györgy is ( 1881–

1896), s a fiúnak további részvényei voltak még az Első Budapesti (1882–1885), a Hengermalom (1884) és a Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt.-ben is (1904).

Apa és családja (felesége, gyerekei) bírt malomrészvényekkel a Basch család-ban. Basch Fülöp az Első Budapesti gőzmalom Rt.-ből fennmaradt valamennyi részvényes-névsorban szerepelt 1876 és 1892 között. Fia, Béla 1876, 1880, 1883-ban, gyula fia 1876, 1880, 1883, 1887-ben tett le részvényt. Felesége, Basch (szül. Wodia-ner) Jozefa szintén az 1876, 1880 és 1883-as névsorban tűnt fel, akárcsak a lánya, Flesch (szül. Basch) Róza és annak férje, dr. Flesch Arnold.47 A Basch-fiúknak ezen kívül részvénye volt még a Lujzában (1894–95, 1900–1901, 1905), gyulának pedig a Pesti molnárok és Sütők gőzmalmában is (1904), valamint felesége révén a gizella Rt.-ben (1905-től).

46 Természetesen ha egy családnál tudtam arról, hogy az azonos családnév ellenére nem egy családhoz tartoznak, akkor külön családnak számítottam őket.

47 Nem tudtam a családi kapcsolatot azonosítani Basch Albert, ármin és Julie esetében, akik szintén az Első Budapesti részvényeseiként szerepelnek az adatbázisban. Basch Fülöpnek három gyermeke volt, s az uno-kái közül sem viselte senki e neveket, viszont volt egy fivére is, Basch József, talán az ő gyermekei lehettek.

Szintén elképzelhető, hogy Basch Fülöp rokona volt Kanitz Károly, akiről tudjuk, hogy 1875-ben részvényes-ként szerepelt a közgyűlésen, Basch Fülöpnek volt egy (férjezett nevén) Kanitz Cecil nevű testvérhúga. BFL VII. 8. d. V. ker. Kir. Járásbíróság, kihirdetett végrendeletek, 1901-V-(I)026, 27, 39 – Basch Fülöp I. kihirde-tett végrendelete.

187

Fivérek és családjaik jelentek meg malomrészvényesként például a Viktóriá-ban, ahol Bacher Emil cégvezetőből lett igazgató, vezérigazgató és igazgatósági tag – sőt az I. világháború után a vállalat elnöke –, s mellette az 1913-as és 1915-ös közgyűlések alkalmával részvényt tett le két fivére, Vilmos és miksa, három uno-kaöccse, Ernő (Vilmos fia), Béla (miksa fia), Adolf (Hermann fia) és a saját fia, Pál is.48 A Fischl guttman és Károly testvérek közös terménykereskedő cége, a Fischl testvérek maga (1880, 1882, 1885) és a testvérek személyükben külön-külön is (1865, 1867, 1885, 1886) szerepeltek az Első Budapesti gőzmalom Rt. közgyűlé-sei előtt részvénytulajdonosként, guttmannak ezen kívül a Henger malomban (1885, 1886), Károlynak az Erzsébetben (1878–1880) volt még részvénye. guttman családja szintén részvényes volt az Első Budapestiben: felesége, Fischl (szül. tor-nyai Schossberger) Emma (1885), valamint fiai, Béla és László (1885) szerepeltek a fennmaradt listákon, s utóbbiak közül Béla a Hengermalomban is megjelent apja nyomdokain haladva részvényesként (1889–1895).49

Számos esetben öröklésre vezethető vissza, amikor egy családnak több tagja is részvényesként jelent meg a fővárosi malomvállalatokban. Erre utal magától értetődően, ha egy korábbi részvényes özvegye vagy az örökösök közösen tettek le részvényt a közgyűlés előtt. Bakonyi miksa a Pannónia gőzmalom igazgató-helyettese, majd vezérigazgatója és igazgatósági tagja haláláig folyamatosan jelen volt részvényesként is, halála után, 1890-től hol „Bakonyi miksa örökösei”, hol „özv.

Bakonyi miksáné”/„özv. Bakonyi Hermina” lett a részvényletevő a malom 1895-ös fennállásáig. A hagyományozás folytán családi kézbe kerülő részvényeknek ez tekinthető a legegyszerűbb formájának: itt csupán a részvénytulajdon örökösei jelentek meg, az elhalt személy malomvállalati pozícióját nem a család töltötte be.

A részvények mellett máshol a cégben vállalt szerepek is hagyományozódtak a családon belül, miként erre már a pozicionális adatbázis áttekintésekor utaltam.

A Pannónia gőzmalom elnökének, Wahrmann mórnak a halála után a részvé-nyei mellé a veje, dr. megyeri Krausz Izidor felügyelőbizottsági tagságot is kapott.

Deutsch József igazgatósági tag halála után a fia, (a későbbi halmi) Deutsch Sándor a részvényeken túl igazgatósági tagságot is „örökölt” az Első Budapesti gőzmalom Rt.-ben.

A részvényesek között szereplő nők mellett általában megtalálható volt egy vagy több családtag, mivel a nők tulajdonában letételre kerülő részvények jellem-zően férfi rokonoktól, családtagoktól származtak. Női részvényes nem jelenhetett meg a közgyűléseken, részvényeiket jellemzően férfi családtagjaik képviselték, de

48 A Bacher családra lásd Kempelen (é.n.) vonatkozó részek.

49 A „Brüder Fischl” cég a testvérek 1857-es társasági szerződésén alapult, 1864-ben jegyezték be a cégjegy-zékbe. BFL VII. 3. c. Cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 65. lap. átvezették az új cégjegyzékbe, VII. 2. e. tár-sas cégek I. kötet 58. lap. A Fischl családra lásd Vörös Károly 1979, gerő (szerk.) 1940 és gudenus (é.n.) vonatkozó részek.

188

neveiket megőrizték a részvényletételi ívek. A feleségek megjelenhettek a férjük oldalán részvényesként, ahogy Bischitz Dávid Első Budapesti-részvényei mellett 1885-ben a (második) felesége, Bischitz (szül. Fischer) Johanna is részvény letevő volt. Szerepelhetnek özvegyként, miként az említett Bakonyi Herminához hason-lóan Pesthy Frigyes özvegye is minden bizonnyal a férje hagyatékaként rászálló részvényeket vagy azok egy részét tette le 1904-ben a Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt. közgyűlése előtt, egyébként tíz évvel a férje utolsó részvényleté-tele után. Találhatunk a listákon lányt az apja mellett részvényesként, például Bischitz Dávidnak a lánya, Biedermann (szül. Bischitz) Sarolta is részvényes volt 1885-ben az Első Budapestiben. Vagy nővéreket a bátyjuk halála után örökölni, így lett részvényes a bátyja halála után az újonnan létrehozott családi vállalko-zásban, a gizella gőzmalom Rt.-ben domonyi Brüll miksáné vagy báró gelsei gutmann Vilmosné. Néha pedig az öröklő női családtag neve elő sem fordult részvényesként, mégis valószínűsíthető, hogy rajta keresztül jutott részvénytulaj-donhoz a férje vagy a fia. Fuchs Rudolf Hengermalom-részvényes halála után pél-dául a lányai nem tűntek fel a részvényesek között, de minden bizonnyal az apai (apósi) örökség alapján lett részvényes például (1895 és 1903 között többször is) dr. Koller gyula, aki egyébként foglalkozására nézve gyerekorvos volt.

A megyeri Krausz és Fuchs–Burchard család esetét nemcsak a női részvénye-sek elemzérészvénye-sekor érdemes idézni. Ez a két család kitűnően ábrázolja, amikor egy malomvállalat részvényesei között jó néhány családtag, a tágan értelmezett famí-lia több tagja is részvényesként bukkant fel. A gizella Rt.-ben a megyeri Krausz – maróthi Fürst – gelsei belicsei gutmann – szinóbányai Kramer – domonyi Brüll – Basch – jánosi Engel – Egger – Schwarz (Surányi) – Keleti nevek mind egymással rokoni kapcsolatban álló személyeket takartak a részvényesek között. A Henger-malomban ugyanígy a Fuchs – Burchard-Bélaváry – Koller – Schulek – Rajner – glatz – de Châtel – Török családnevek viselői között állt fenn rokoni kapcsolat.

Említhetnénk ezen túl a szélesebb családi részvényesi jelenlétre példaként a Con-cordiában a hatvani Deutsch család tagjait is, ott is kimutatható testvérek, lányok,

Említhetnénk ezen túl a szélesebb családi részvényesi jelenlétre példaként a Con-cordiában a hatvani Deutsch család tagjait is, ott is kimutatható testvérek, lányok,