• Nem Talált Eredményt

gőzmALmoK PESTEN, BUDáN

In document Hazai vállalkozók a hőskorban (Pldal 57-70)

a kutatás

II.1. gőzmALmoK PESTEN, BUDáN

„A főváros tompán zúgó, zakatoló malomóriásait látva, önkéntelenül fölmerül lelkünk előtt a kalászos rónaság képe, a határtalan rónaságé, melyet magyar népünk ezer év óta munkál és szeret. A verejtékes, nehéz munka gyümölcséből, a nemes magyar búzá-ból, annyi gép gondos munkája után ezekben és a vidéken szétszórtan fekvő hatalmas malmokban készül s távoli országokba innen kerül gazdaságunk legnagyobb terméke:

a liszt. […] A kitűnő búzatermés életet adott egy erős, valóban nemzeti iparágnak.”1 Bár e  sorok megjelenésekor, 1901-ben már korántsem volt olyan erős ez a „nemzeti iparág”, a fővárosi malomóriások valóban zúgtak, zakatoltak, volt, amelyik már hatvan éve. mivel a következőkben e zúgó óriások irányítói, munka-társai, alapítói, tulajdonosai és részvényesei kerülnek elemzésre, és már az előző fejezet is e malomvállalkozások üzleti adatait értelmezte, érdemes áttekinteni, mely gőzmalmok és malomvállalatok működtek Budapesten a dualizmus korá-ban, s mióta.2 A bemutatást a malmok telephelye, tehát a malomépületek alap-ján vezetem végig.

Az első gőzmalom Pesten épült fel, a Lipótvárosban az akkori Valero utcá-ban (ma a Balassi B. u. – Stollár B. u. – Falk m. u. – Balaton u. határolja a tel-ket). Az 1839-ben alapított társaság a Pesti József Hengermalom Rt. nevet kapta, József nádor előtt tisztelegve, de a dualizmus korára már csak Pesti Henger-malom Rt.-ként emlegették. A HengerHenger-malom egyedülálló volt mind a pesti telep-helyválasztás, mind a hengerőrlés alkalmazása, mind a részvénytársasági cég-forma tekintetében. Az 1850-es évtizedben négy gőzmalom kezdte meg az őrlést, de valamennyi a Duna jobb partján. óbudán, közel a Duna-parthoz (ma: Lajos u.) épült fel 1853-ra Werther Frigyes gőzmalma és 1853/54-re Barber ágostoné;3 a Vízivárosban, szintén a Duna-parthoz közel (ma: Fő u.) Blum Jánosé 1853-ban

1 A Magyar Korona országainak gyáripara az 1898. évben 1901: I*.

2 Az összefoglaló Sándor 1959 és a BFL VII. 2. e. Cégjegyzékek alapján készült.

3 Sándor Vilmos a Barber fiai nevű céghez köti a malmot, de a cégjegyzékben csak Barber és Klusemann név alatt találni céget. Az 1854. március 7-i társasági szerződésen alapuló közkereseti társaság a cégjegyzék 56

és Berger Lajosé 1860/62-ben. Bár az utóbbi alapítási dátuma már az 1860-as évti-zedet vezeti be, telephelyére nézve és egyéni vállalkozásként még az 1850-as évek gőzmalmaihoz hasonlít.

A fővárosi gőzmalom-alapítás évtizedének egyértelműen az 1860-as éveket tekinthetjük. A végig önálló vállalkozásban gondolkodó Haggenmacher Hen-riken kívül az ekkor létrehozott vállalatok részvénytársaságként alakultak meg.

1862-ben építette fel Haggenmacher Henrik az első gőzmalmát a Lipótvárosban, a Tüköry védgát mellett (ma: Szent István körút). 1863-ban alapították a Pannó-nia gőzmalom Rt.-t, amely szintén a Lipótvárosban épített gőzmalmot az akkori Víz utcában (ma a Kárpát u. – Pannónia u. – Ipoly u. – Victor Hugo u. által hatá-rolt telekegyüttes, Újlipótváros). 1865-ban jött létre az Első Budapesti gőzmalom Rt., amely újra csak a Lipótvárosban, a Hengermalom szomszéd telkére épített fel egy gőzmalmot. még mindig a Lipótvárosban, de annak már az északi, szin-tén a Dunához közeli részén (ma: Pesti alsó rkp. a Bessenyei utcánál, Újlipótvá-ros) épült fel Lord Sámuel gőzmalma 1866-ban, amit alig egy év múlva megvett a Viktória gőzmalom Rt. 1866-ra Haggenmacher Henrik második gőzmalma is üzembe került a Lipótvárosban, a Szemere utcában, és megkezdte működését az első ferencvárosi malom is, a Concordia a Soroksári úton, a Concordia gőzma-lom Rt. tulajdonában. Az 1868-ban alakult Unió gőzmagőzma-lom Rt. lipótvárosi gőz-malma a mai Katona J. u. – Visegrádi u. kereszteződésében épült fel (ma Újli-pótváros), és ugyanebben az évben helyezték üzembe a második ferencvárosi malmot a Soroksári út elején, a Pesti molnárok és Sütők Rt. gőzmalmát. 1868-ban alapították az évtized utolsó malomvállalatát, az Erzsébet gőzmalom Rt.-t is, de a vállalat gőzmalma csak 1869-ben kezdte meg működését a Viktória tőszom-szédságában.

A következő évtizedekben még alakult néhány malomcég és felépült néhány malom a Ferencvárosban, de a malomépítkezések fénykora elmúlt. Kései ala-pítása ellenére a nagymalmok sorába tudott emelkedni az 1880-ban felépített gizella gőzmalom, amely egy közkereseti társaság, a Krausz mayer és fiai cég tulajdonát képezte. Nem csak kései alapítású volt, de még nem is részvénytársa-sági formában működött a Pesti molnárok és Sütők Rt. malmának szomszédsá-gában álló gőzmalom. Szintén a Soroksári úton épült, a Concordia gőzmalmához közel az 1897-ben alapított Hungária Egyesült gőzmalom Rt. pesti malomépü-lete, illetve egy közeli telken állt a Királymalom, amelyet a Hedrich & Strauss cég épített fel itt 1880 körül,4 eredetileg árpahántolásra, de később búza őrlésére is átalakították – talán azzal egy időben, amikor a malmot megvette, illetve átvette

szerint Barber ágoston és Klusemann Károly tulajdonában volt. (BFL VII. 3. c. Cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 5. lap)

4 A Hedrich & Strauss cég cégbírósági irataiban egy 1889-es címpéldányon szerepelt először telephelyként a Soroksári u. (BFL VII. 2. e. Cg 1877/148.)

57

a Királymalom Hedrich & Strauss Rt. (A II. világháború után ez a malom lett a Ferencvárosi malom.) gondot jelent a malom üzemének megítélése egy másik telephely esetében is. 1872-tól működött a Schmidt & Császár cég, amely köles-kása-gyárat létesített 1876-ban a józsefvárosi Szeszgyár utcában. A helyszín lát-hatóan nem illik bele az eddigi gőzmalom-telephelyek sorába, viszont 1935-ben egy VIII. kerületi végzésben ugyanezen a címen mégis „gőzmalmi gyári üzletet”

I. térkép. A budapesti gőzmalmok telephelyének áttekintő térképe

Jelmagyarázat: 1 – Hengermalom (1839); 2 – Werther Frigyes gőzmalma (1853); 3 – Barber-féle malom (1853/54); 4 – Blum János malma (1853); 5 – Berger Lajos malma (1860); 6 – Haggenmacher Henrik 1. gőzmalma (1862); 7 – Pannónia (1863); 8 – Első Budapesti pesti gőzmalma (1865); 9 – Viktória (ere-detileg Lord Samu malma, 1866); 10 – Haggenmacher Henrik 2. gőzmalma (1865/66); 11 – Concordia (1866); 12 – Unió malma (1868); 13 – Erzsébet (1868); 14 – Pesti molnárok és Sütők malma (1868);

15 – Schmidt & Császár malma (1876); 16 – gizella (1880); 17 – Királymalom (1880 körül); 18 – Hun-gária pesti malma (1893); 19 – Hengermalom budai malma (1909/10).

E – az Elevátor épülete (a mai Boráros térhez közel)

K – Közraktárak épületei (a pesti oldalon álltak a mai Czuczor u. végétől a Bakáts u. végéig) (A térképet Sóvári Péter készítette.)

58

említenek, majd 1945-ben már a Ferencvárosba költözve a cég „Búza-, Rozs-malom, Rizs-, Borsó és Köleshántológyár” megnevezést alkalmaz magára, tehát itt is bővülhetett idővel a termékszerkezet. mivel mind a Hedrich & Strauss cég, mind a Schmidt & Császár cég alapítói a későbbi, már biztosan gőzmalmi üzemet (is) működtető vállalatban is részt vettek, ezért ezeket a cégeket, illetve tagjaikat is figyelembe vettem az adatbázis építésekor.

A fővárosi gőzmalmok térbeli elhelyezkedését mutatja az I. térképvázlat, a Budapestről készült 1908-as térkép5 szelvényáttekintő rajzát alapul véve. A szá-mok a malA szá-mok építésének sorrendjét követik. A gőzmalA szá-mok mellett a Közraktá-rak és az Elevátor helyét is jelzi a térkép.

5 Budapest Székesfőváros térképe, 1908. (országos Széchényi Könyvtár, Térképtár) II. térkép. Lipótvárosi térképrészlet 1895-ből

Forrás: BFL

59

A fővárosi gőzmalmok térbeli elhelyezkedésében működött egy időbeli dina-mika. Az 1850-es években Budán/óbudán jöttek létre gőzmalmok, az 1860-as években a Lipótvárosban, az 1860-as évek végétől pedig már inkább a Ferenc-városban. Két további fontos tanulságot is levonhatunk ugyanakkor a térbelisé-get vizsgálva. Egyrészt már az áttekintő térképen is látszik, de a II. és III. térkép még szemléletesebben bemutatja, milyen közel épültek fel egymáshoz a malmok.

A II. térképen a Hengermalom (1), a szomszéd telken az Első Budapesti gőz-malom Rt. pesti malma (8), mögöttük a körút mellett Haggenmacher Henrik gőzmalma (a második, 10) és a körút túloldalán Haggenmacher Henrik másik malma (eredetileg az Unió malma volt, 12) tűnik fel. A III. térképen, a Soroksári úton szinte láncban áll egymás mellett a Pesti molnárok és Sütők Rt. malma (14), a gizella (16) és a Concordia (11). Sőt a Concordiához nagyon közel volt a Király-malom (18) és a Hungária pesti malma (17) is. A Pannónia (7), a Viktória (9) és az

III. térkép. Ferencvárosi térképrészlet 1908-ból

Forrás: BFL 60

Erzsébet (13) malmok hasonló közelségben működtek a Lipótváros északi részén (ma Újlipótváros), míg Budán a Lujza (3) és az Első Budapesti budai malma (ere-detileg Werther Frigyes malma volt, 2) álltak egymás szomszédságában.

A fővárosi malomvállalatok telephelyét vizsgálva a másik tanulság az, hogy Budapest mennyire körbenőtte néhány malomvállalat telephelyét. A  19. szá-zad végére már szinte a belvárosban álló, eredetileg persze a város szélén épült Henger malom (1) vagy az Első Budapesti malma a Lipótvárosban (8, a körúton belül), illetve a Batthyány tértől karnyújtásnyira magasodó Hitelbank budai malma (eredetileg Blum János malma, 4) erősen kilógtak környezetükből. Nem csoda, hogy a század végén le is bontották a Lipótváros körút melletti malmait.

A Hengermalom például 1909-ben új telephelyet kezdett építeni Lágymányoson.

A ferencvárosi malmok telephelye ezzel szemben még a két világháború között is ideális volt a város szempontjából. (Itt majd csak az 1960-as évektől megélénkülő Soroksári úti forgalom miatt vált kérdésessé a malmok jövője.)

A telephelyek áttekintését ki kell egészíteni a malomvállalatok számbavéte-lével is, hiszen egy gőzmalom-üzem több vállalat kezelésében is működhetett az év tizedek folyamán. Az alábbi áttekintő táblázatban a telephely alapján azono-sítva, s az I. térképhez is használt sorszámokkal jelölve láthatóak a fővárosi gőz-malmokat üzemeltető cégek a malomépületek szerint. (1. táblázat)

1. táblázat. Malomvállalatok Budapesten telephely szerint 1839-től

(Zárójelben a malomépületek építésének és a malomvállalkozások/cégek alapításának éve) malom 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos 1

malom 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos

malom 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos

malom 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos

malom 1. tulajdonos 2. tulajdonos 3. tulajdonos 4. tulajdonos

gőz-malom Rt. (1905) A céget álla-mosították

Megjegyzés: A malomvállalatok nevének írásmódja nem egységes a forrásokban és a levéltári fondok-ban, állagokban. A Viktória gőzmalom Rt. néhol Victoriaként, máshol Victória írásmóddal szerepel;

a Pannónia gőzmalom Rt. Pannoniaként, a Hungária Egyesült gőzmalom Rt. Hungariaként stb.

65

Jellemző a német és magyar cégnévváltozatok keveredése, például Pannonia gőzmalom Rt., Union gőzmalom Rt. stb. A kötetben egységesen az e táblázatban használt írásmódot érvényesítem.

Végigtekintve a  fővárosi gőzmalmok keletkezési idején és tulajdonosváltá-sain, önmagában kirajzolódnak bizonyos hasonló sajátosságokat mutató kor-szakok. Kétségkívül a Hengermalom kezdi a sort, és teljesen önálló történettel bír. A következő korszakot az 1850-es évek budai–óbudai egyéni vállalkozásban épült malmai jelentik, amelybe paraméterei miatt beletartozik Berger Lajosnak az 1860/62-ben felépült malma is. Az 1860-as évtized egészen 1873-ig egy követ-kező korszak, a gőzmalom-építés és malomvállalat-alapítás kora, amikor új gőz-malmok épülnek fel immár kizárólag Pesten, a Lipótvárosban és az 1860-as évek második felétől már a Ferencvárosban is, illetve a már meglevő gőzmalmok át vételére, megvételére részvénytársaságok alakulnak. 1873-ra csupán Haggenma-cher Henrik malmai maradnak egyéni (családi) tulajdonban, az összes gőzmalom részvénytársaságok kezében működik. 1873 után megtörni látszik a malomalapí-tási dinamika, néhány társaság csődbe megy, mások feloszlanak. Az évtized során megjelenik még az ágazatban néhány új szereplő, de gyakorlatilag 1880-ra „meg-állapodnak” a fővárosi malomipar szereplői, új belépő már nem lesz. Az ezután felépülő új malomépületeket a már működő cégek építtetik, a fővárosi malom-tulajdonosok sorában megjelenő új cégek pedig a korábban is működő vállalko-zásokból alakulnak ki.

A budapesti malomipar 1880 utáni történetének lényeges sajátosságára figyelmeztetnek a tulajdonosváltások. A századforduló környékétől kezdődően el indult egy vállalati koncentrációs folyamat: a fővárosi malmok fúziója. A Pan-nónia 1896-os beolvadása kezdte a sort az Erzsébet gőzmalom Rt.-be, de a tár-gyalások máshol is elindultak, bár az I. világháború előtt még nem eredményez-tek tényleges fúziót. Ezekre majd az 1920-as évektől került sor. (A két világháború közötti trendet egyébként az Első Budapesti gőzmalom Rt. uralta, ami a 15. ábrá-ról is világosan leolvasható. Az Első Budapesti gőzmalom Rt. magába olvasztotta a Lujza gőzmalom Rt.-t, az Erzsébet gőzmalom Rt.-t, a Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt.-t és a Pesti Hengermalom Rt.-t is.)

A koncentráció mellesleg más irányba is folyt a 19. század vége felé: a buda-pesti malomvállalatok tulajdonosként jelentek meg vidéki gőzmalmokban. A jel-lemzően részvénycsere nyomán megerősített kapcsolat több malomban is tetten érhető, így az Erzsébet gőzmalom Rt.-ben, az Első Budapesti gőzmalom Rt.-ben, a Hungária Egyesült gőzmalom Rt. vidékre is kiterjedő malomcsoportjáról már nem is szólva. (Ez a jelenség is folytatódott az I. világháború után.) A koncentrá-ció is az előremenekülés technikáihoz sorolható, hiszen a megvásárolt vállalkozá-sokkal a cégek piacot is vettek.

66

Jelmagyarázat: Az „x” tengely az éveket jelöli. Az arab számok az „y” tengelyen a gőzmalmokat jelzik, az I. térképen és az 1. táblázatban szereplő sorszámoknak megfelelően:

1 – Hengermalom (1839); 2 – Werther Frigyes gőzmalma (1853); 3 – Barber-féle malom (1853/54);

4 – Blum János malma (1853); 5 – Berger Lajos malma (1860); 6 – Haggenmacher Henrik 1. gőz-malma (1862); 7 – Pannónia (1863); 8 – Első Budapesti pesti gőzgőz-malma (1865); 9 – Viktória (erede-tileg Lord Samu malma, 1866); 10 – Haggenmacher Henrik 2. gőzmalma (1865/66); 11 – Concordia (1866); 12 – Unió malma (1868); 13 – Erzsébet (1868); 14 – Pesti molnárok és Sütők malma (1868);

15 –  Schmidt & Császár malma (1876); 16 – gizella (1880); 17 – Királymalom (1880 körül); 18 – Hun-gária pesti malma (1893); 19 – Hengermalom budai malma (1909/10).

A malomtulajdonos cégek neve közül helyhiány miatt néhány jellel szerepel, a többi kiírva:

I – Werther Frigyes (cég); II – Budai gyárudvar Rt.; III – Barber és fiai / Barber és Klusemann (cég);

IV – Blum János (cég); V – Blum-féle gőzmalom Rt.; VI – Berger Lajos (cég); VII – Budai Király gőzmalom Rt.; VIII – Hedrich & Strauss (cég); IX – Pesti árpád gőzmalom Rt.; X – Unió gőzmalom Rt.; XI – Haggenmacher műmalom Rt.;

* – Első Budapesti gőzmalom Rt.; ** – Haggenmacher Henrik (cég)

Lord Sámuel (cég) (9) Felszámolás alatti cég, a malmot lebontották állami tulajdonba vett cég állami tulajdonba vett cég, a malmot lebontották

15. ábra. A fővárosi malmok és tulajdonosaik az időben

67

már a tulajdonok körének áttekintése is utal a bankok ágazatbeli jelenlétére.

1873-tól a magyar általános Hitelbank (máH) mint egyedüli tulajdonos, majd 1897-től a Hungária Egyesült gőzmalom Rt. egyik társtulajdonosaként közvet-len bizonyíték erre, de amint az a további fejezetekből kiderül, még jó néhány malomban megjelentek banki részvényesek a század vége felé haladva. máskor, ha a részvénytulajdon nem is volt látható, a kapcsolatra utalnak a malom veze-tőségében ülő bankárok, így például az Első Budapesti gőzmalom Rt.-ben vagy a Királymalom Hedrich & Strauss Rt.-ben.

Az 1. táblázatnál is szemléletesebben ábrázolja a fővárosi gőzmalmok és az azokat üzemeltető vállalkozások időbeli létezését a 15. ábra. Rögtön szembetűnik az ábráról a Pesti Hengermalom Rt. korai alapítása, „előtörténet”-jellege. Szin-tén kiugró jelenségként olvasható le róla az 1860-as évek mint a gőzmalom-ala-pítások évtizede. Az egész korszakban létező 19 malomépület közül 9 ebben az egy évtizedben jött létre. ám még ennél is fontosabb, hogy az ábra egy értelműen bizonyítja a malomépületek tartós jelenlétét a városban. A legrövidebb ideig létező malom is húsz évig állt. Ezt látva nehezen lehet elfogadni Sándor Vilmos feltételezését, miszerint például a  lipótvárosi gőzmalmok alapításában telek-spekuláció játszott volna szerepet. Ezeken a fővárosi malomtelepeken évtizede-kig malmok álltak, malomüzemek működtek. Négy, a Szent István (akkor Lipót) körúthoz közel eső malmot (6, 7, 8, 10) valóban lebontottak az 1890-es, 1900-as években, telküket eladták, s ma lakóházak állnak rajtuk, de ezt megelőzően az e telkeken álló gyárak is minimum három évtizedig léteztek.6

A budapesti gőzmalmok történetét eddig egyetlenként rendszerező Sándor Vilmos korszakhatárai (1839–1849, 1850–1862, 1862–1867 és 1867–1880) tehát néhány ponton mindenképpen módosíthatóak. 1867 helyett inkább 1873 jelen-tett határpontot a fővárosi gőzmalmok történetében: a kiegyezésnek nem volt hatása a fővárosi malomiparra, 1873-nak valamivel több, ezt már az üzleti ered-mények elemzésekor is láthattuk. Az 1860-as évtized kettéválasztása nem indo-kolt, és szerencsésebb az 1873-as válságon kívül a korszakhatárokat nem egy adott évhez kötni szorosan, hanem inkább egy rugalmasabb évtizedhatárhoz. Ez alapján a malomcégek tulajdonviszonyai és az előző fejezetekben tárgyalt üzleti eredményeik, valamint a malomipar történetének szakirodalma fényében a fővá-rosi malomipar történetét a következő korszakokra oszthatjuk:

6 Ha valóban a  telekárakra spekuláltak a  tulajdonosok, láthatóan nem siettek az értékesítéssel. Nem mellesleg, egy spekuláns vállalkozó miért építene fel egy költséges gyárat, ha pusztán a telek értékesítése a célja? Sándor álláspontjára: Sándor 1959: 368.

68

1839-től „előtörténet” Hengermalom alapítása 1850-es évek a gőzmalomipar

felfutásának kora egyéni tulajdonú gőzmalmok alapításának korszaka, helyszín: Buda (Újlak), óbuda az 1860-as jel-lemzően a Lipótvárosban, a korszak végén a Ferencvárosban; kiváló üzleti eredmények,

amelyeket megtör az 1869-es, majd az 1873-as válság és a rossz termésű évek 1873-tól

az évtized

végéig még mindig virágzás

viszonylag gyors regenerálódás a válság után, még mindig komoly prosperitás, el indul a belső tartalékolás, átállás a hengerszékekre,

még egy-két új belépő az ágazatban 1880-as

évtized a válság első jelei nyereségesség csökkenése miatt új üzlet-politika: a belső tartalékolás erősödik,

a külső források szerepe csökken 1890-es

évtized

kb. 1905-ig válságban

előremenekülés: a termelés növelése, ehhez újra külső források igénybe-vétele, a részvényárfolyamok alacsonyak,

malomvásárlások révén piacszerzés kb. 1905–1914 újra konjunktúrában a belső tartalékolás erősödik, de

külső források is vannak

In document Hazai vállalkozók a hőskorban (Pldal 57-70)