A gőzmALom-ALAPíTóK

A tulajdonosok között a legelső elemzendő részminta kézenfekvően a fővárosi kereskedelmi gőzmalom-alapítók köre, ami bár egyértelmű csoportnak tűnik, mégsem problémamentes az összeállítása, mivel nincs mindig biztos forrás arra nézve, hogy ki volt ténylegesen alapító. Több forrás párhuzamos összevetése után is egyes pontokon csak hozzávetőleges képet tudok vázolni. A cégbírósági válla-lati iratok és a cégjegyzékek alapján, valamint Sándor Vilmos 1959-es tanulmá-nyából1 merítve állítottam össze egy „végső” listát (mellékletek 11. táblázat).

Az egyéni cégek esetében a cégtulajdonosok voltak a malomalapítók, ők min-den esetben azonosíthatóak. Itt inkább az jelentett bizonytalansági elemet, hogy

1 Sándor Vilmosnak nem volt célja egy ilyen alapítói lista összeállítása. Az egyes malmok alapításakor meg-említett nevekkel láthatóan nem törekedett teljességre, inkább a jelentős (vagy annak tartott) személyek említésére (Sándor 1959).

155

a korai malmok nem kizárólag kereskedelmi célra őröltek, tehát nem sorolhatók szigorúan a kereskedelmi gőzmalmok közé. A részvénytársaságok esetében a leg-erősebb forrásnak az alapítói listákat tekintettem, amelyek fennmaradhattak az első alapszabály egyik első pontjában felsorolva (például a Concordia, Pannó-nia, Lujza és Viktória gőzmalom Rt. esetében2) vagy az első (alakuló) köz gyűlési jegyzőkönyvben, amely külön megnevezte az alapítókat (például a  Hungá-ria Egyesült gőzmalom Rt., Első Budapesti gőzmalom Rt. esetében, és részle-ges listaként – mivel csak a jelenlevő alapítókat nevezte meg – az Erzsébet gőz-malom Rt.-nél3). A gizella gőzmalom Rt. esetében a családi iratokból (Krausz Lajos végrendeletéből4) lehetett kikövetkeztetni az alapítói listát. A Hengerma-lom esetében pedig egyedülálló módon az első alapszabályhoz csatolva fennma-radt az első részvénylejegyzők teljes listája,5 tulajdonképpen egyfajta részvény-könyvi kivonatként. (Talán még nem is készült részvénykönyv 1839-ben.) Az itt megemlített 98 név között szerepelnek néhány százforintnyi részvénnyel bírók is, ezért közülük csak az első választmány tagjait tekintettem alapítónak, akik egyébként így legalább 5000 pengőforintnyi részvénnyel rendelkeztek. A mini-mum 5000 pengőforint részvénnyel bírók közül csak malvieux Keresztély és gr.

Ludwig Tige nem lett tagja az első választmánynak, tehát a választmány valóban a legnagyobb részvényesekből állt össze. Alapításkori részvénykönyv egyébként egyik cég esetében sem került elő.

Ahol nem volt fellelhető alapítói névsor – például mert nem maradt fenn céges iratanyag: a Pesti árpád gőzmalom Rt., Unió gőzmalom Rt., Blum-féle gőz-malom Rt., Budai gyárudvar Rt., Budai Király gőzgőz-malom Rt. esetében; vagy egyszerűen nem volt nyoma ilyen névsornak semmilyen iratban: Pesti molná-rok és Sütők gőzmalma Rt. –, ott az első választmány tagjait soroltam az alapí-tók közé. Az alapítói listából kitűnik, hogy a malomalapíalapí-tók között jellemzően magán személyeket és legfeljebb egyéni vagy társas cégeket találhatunk, amelyek egy vagy legfeljebb néhány személy nevével fémjelezhetőek. Nincs tehát arról szó, hogy a fővárosi kereskedelmi gőzmalom-alapítók sokszereplős jogi szemé-lyek, például részvénytársaságok lennének, főleg nem az 1860-as években, ami-kor a fenti, alapítói névsorral nem rendelkező malmokat létrehozták. Emiatt nem valószínű, hogy a választmányi tagok neveit alapul véve nagyobb társaságok

2 BFL VII. 2.e. Cg 1050 754 d (Concordia – első alapszabály: 1866. május 28.); VII. 2.e. Cg 845/1876. 5394 D (Pannónia – első alapszabály: 1867); VII. 2.e. Cg 1224/2 676. (Lujza – alapszabály: 1867); VII. 2.e. Cg. 1427/2 (Viktória – első alapszabály: 1867. április 26.).

3 BFL VII. 2.e. Cg. o.802/2315. (Hungária – alakuló közgyűlés: 1897. június 16.); XI. 1005 Titkársági iratok 1. doboz 1844–1889 (Első Budapesti – közgyűlési jegyzőkönyv: 1865. április 20.); VII. 2.e. Cg. 1193/714 (Erzsébet – közgyűlési jegyzőkönyv: 1868. február 5.). Fentiek miatt az Erzsébet gőzmalomnál az első választmány névlistáját is alapul vettem.

4 A részleteket, forrásokat lásd jelen munka VII.2. fejezetében.

5 BFL XI. 1005. 7. doboz Titkársági iratok 1838–1947 (Hengermalom iratai az Első Budapesti fondjában).

156

alapító tevékenysége maradna rejtve. A személynevek alapján az egyéni és társas cégek is könnyen azonosíthatóak, főleg mivel a cégnevekben a cégtulajdonosok neve mindig fellelhető kellett hogy legyen ebben a korszakban. mindennek elle-nére is az első választmányi tagokat alapítókká avanzsálni önkényes megoldás, hiszen ahol fennmaradt alapítói lista is és az első választmányi névsor is, ott jól látszik, hogy nem mindig volt teljes átfedés az alapítók és az első stratégiai testü-leti vezetők között. még akkor sem, ha általában igaz az, hogy a nagyrészvényesek többnyire igazgatósági tagságot is viseltek egy adott cégben. A választmányi név-sorból merített alapítói listákat további források bevonásával, például városi taná-csi iratokkal, lehet majd pontosítani. Ezek hiányában a jelen alapítói névsort egy a jövőben még kiigazítható, de első kiindulópontnak megfelelő listaként értékel-hetjük, aminek legfontosabb előnye, hogy van, hiszen eddig nem készült hasonló.

Katus László – Sándor Vilmos alapján – dualizmus kori gazdaságtörténeti áttekintésében így összegezte a fővárosi gőzmalom-alapítók csoportját: „A hazai nagyipari burzsoázia kialakulásának legfőbb területe vezető iparágunk, a malom-ipar volt. A pesti kereskedőtőkések mintegy 150 főnyi csoportja hozta létre a buda-pesti nagy malomipart”.6 Katus/Sándor állításának két tétele, az alapítók száma és kereskedőtőkés jellege mindenképpen megvizsgálható az összeállított névsoron.

A létszám tekintetében leszögezhető, hogy Katus László/Sándor Vilmos alapítói névsor nélkül is hozzávetőleg jól becsülte meg a számosságukat. A bizonytalan, illetve a kritériumoknak nem megfelelő személyek nélkül7 összesen 185 név sze-repel az általam összeállított alapítói listán. már csak az a kérdés, hány lehet közü-lük „kereskedőtőkés”, illetve hogy kik is azok a személyek, akik a fővárosi mal-mok fent leírt módon összeállított alapítói listájára felkerültek? Az általános kép vázolása érdekében, illetve hogy a Katus-féle állítás tesztelhetővé váljék, igyekez-tem minden listán szereplő személy esetében megállapítani a foglalkozást, illetve a társadalmi állást az alapítói tevékenység idejére. Az eredményeket összegzi az 5. táblázat.

A legnagyobb csoportot egyértelműen a terménykereskedők alkotják az ala-pítói névsorban, sőt ha valamennyi kereskedőt egy csoportba gyűjtjük (keres-kedők, nagykeres(keres-kedők, terménykereskedők), a  fölényük még erőteljesebb.

6 Katus 1979a: 1004–1005. Sándor Vilmos eredeti mondata így hangzott: „A malomalapító kereskedőknek körülbelül 150 főnyi társaságában megtalálhatók a későbbi magyar financoligarchia tagjai, vagy azok ősei.”

(Sándor 1959: 393)

7 Bizonytalannak neveztem és nem számoltam az alapítók közé azokat a személyeket, akik alapító voltát csak Sándor Vilmos állította és más levéltári forrás nem erősítette azt meg, illetve azokat a személyeket, akik egy gőzmalom első választmányának tagjai voltak ugyan, de a malomban fennmaradt alapítói névsorban nem szerepeltek. A kritériumnak való meg nem felelés miatt nem számoltam az alapítók közé az egyéni malom-tulajdonosok közül azokat, akiknél nem igazolható, hogy kereskedelmi gőzmalmot működtettek, tehát vám-őrlést is végezhettek az 1850-es évek közepén, illetve a Hengermalom esetében a részvényesek listájáról az 5000 pengő forintnál kisebb részvénytulajdonnal bíró vagy nem választmányi tag részvényeseket.

157

Tulajdonképpen minden második malomalapító biztosan kereskedő volt, és való-színűleg egy még nagyobb arányú becslés sem lenne alaptalan, ha számításba vesszük, hogy a magánzók előéletében is lehetne ilyen tevékenységet találni, vala-mint az ismeretlenek között is akadhat kereskedő. mindazonáltal az is egyértelmű, hogy nem kizárólag „kereskedőtőkések” vettek részt a fővárosi gőzmalmok ala-pításában. A gyárosok üzleti működését ugyan jellemzően mindig kiegészítette kereskedelmi tevékenység is ekkoriban, de azért túl nagyvonalú lenne a szesz-gyáros gschwindt mihályt vagy a festéka szesz-gyáros Strobenz Alajost kereskedőnek nevezni. A gyárosok és a hitelélet szereplői mellett található a névsorban nem az

arisztokrata, nemes 5

földbirtokos 2

bankár 4

biztosító-igazgató 1

pénzváltó, kereskedő 3

kereskedő, nagykereskedő 44

terménykereskedő 60

malomipari szakember 4

gőzmalom-tulajdonos, gyáros 6 más élelmiszeripari gyáros 6

textilgyáros, kékfestő 2

vegyipari gyáros 2

országgyűlési képviselő 4

újságíró 1

ügyvéd 3

magánzó^* 9

ismeretlen 27

bank 1

gépgyár 1

összesen 185

* magánzónak tekintettem a háztulajdonosokat és a gizella gőzmalom Rt. alapításában résztvevő női, Krausz családtagokat.

5. táblázat. A fővárosi malomalapítók foglalkozás/társadalmi állás szerint

158

üzleti élethez tartozó szereplő is: néhány arisztokrata, országgyűlési képviselő és ügyvéd is. (Utóbbiaknak természetesen munkájukból adódóan is lehettek üzleti kapcsolatai.)

A Hengermalom 1839-es alapításáról köztudott, hogy számos arisztokrata jegyzett részvényt, közülük kettő a választmánynak is tagja lett (gr. Barkoczy J., gr. Széchenyi István), s mellettük Pest legnagyobb kereskedői és iparosai csat-lakoztak Széchenyi kezdeményezéséhez. A Hengermalom korai alapítása után a fő városi gőzmalmok többségének gründolása az 1860-as évekre tehető (árpád, Unió, Budai gyárudvar Rt., Budai Király gőzmalom Rt., Concordia, Erzsé-bet, Haggenmacher-malmok, Lujza, Pesti molnárok és Sütők malma, Viktória), a dualizmus előestéjére és első éveire. Ezekben a malmokban is találni az alapítás körül nemesurakat, közéleti szereplőket. Az Unióban volt az első választmánynak tagja gr. Erdődy István és br. Pittel gyula, s az Erzsébet gőzmalom Rt.-ben volt alapító és az első választmány tagja Rudnyánszky Ferenc. országgyűlési képvi-selőként könyvelhetjük el az Unió első választmányában tag Nyiri Jósát és Hazay Ernőt, valamint az Erzsébet gőzmalom Rt.-ben alapító és választmányi tag Cséry Lajost és a szintén választmányi tag gorove Istvánt, aki ekkortájt volt miniszter.

Az ő pozicionális jelenlétük rövid ideig tartott, legtovább Cséry Lajos volt fel-lelhető az Erzsébet gőzmalom Rt.-ben mint igazgatósági tag (1875-ig, az össze-férhetetlenségi törvényig), de az Erzsébet gőzmalomból fennmaradt részvényes- listákon (1878, 1879, 1880, 1880 rendkívüli közgyűlés) Rudnyánszky minden megtalált évben, Cséry 1878 kivételével a többi három évben letett a közgyűlés előtt vállalati részvényt, tehát pozíció nélkül is részvényesek maradtak. Az Unió-ból nem ismertek hasonló részvényes-listák, csak a cégjegyzékben olvasható pozíciók. A vállalati posztokról való eltűnésük feltehetően itt is összefügghetett az ekkortájt meghozott összeférhetetlenségi törvénnyel.8 ügyvédként szerepelt az első választmányban Jurenák Károly a Budai Király gőzmalom Rt.-ben, és a Con-cordiában volt alapító, sőt vállalati elnök gozsdu manó ügyvéd, s mellette ország-gyűlési képviselő, 1870-es haláláig. A gozsdu-féle alapítvány még 1884-ben és 1897-ben is megjelent a Concordia közgyűlésén részvényletevőként. A nem üzleti szereplő malomalapítóknál sem egyértelmű tehát, hogy csupán a vállalat presz-tízsének növelése érdekében nyerték volna meg őket az alapításbeli részvételre.

A nem kereskedő malomalapítók sorát növelné az is, ha többet tudhatnánk a Pesti molnárok és Sütők gőzmalma Rt. alapítóiról. Az 1868-as első alap szabály csak annyit árul el, hogy az először kibocsátott 400 000 o.é. frt-nyi részvényt

„nagyobb részt molnárok és sütőkből álló társaság” jegyezte le.9 minden bizony-nyal ezért szerepelt az első választmányban Haggenmacher Henrik is. mellette

8 1875. évi I. törvénycikk: „Az összeférhetetlenségről”.

9 BFL VII. 2. e. Cg 1211/1712 d.

159

Freiszleder Nándor és zwickl József malomipari, szakmai kötődései is egyér-telműek, de nem tudni egyelőre, mi volt például Bauer Ferenc, Schmiedlechner györgy vagy zorn Antal foglalkozása. Az első választmány 14 tagja + 1 elnöke közül 7 esetében ismeretlen a foglalkozás, de már így is egyértelmű, hogy ennek a malomnak az alapításában inkább a pesti (patrícius) polgárság vett részt, s nem az a lipótvárosi kereskedői kör, amely többek között a Pannónia vagy a Lujza gőzmalom Rt. alapításában élen járt.

A fővárosi gőzmalom-ipar alapításában kétségkívül a kereskedelmi tőke kép-vise lői vettek tehát részt a legnagyobb számban és a legaktívabban. Néhányuk aktivitása akár több malomvállalat létrehozására is kiterjedt. Altstädter Rudolf Lázár utcai terménykereskedő10 a Budai gyárudvar Rt. (1866) első választmá-nya után a Viktória (1867) alapítói névsorában tűnt fel. Fischl Károly terményke-reskedő11 az Első Budai (1864) és Első Budapesti gőzmalom Rt. (1865) alapítását követően az Erzsébet (1868) gründolásának lett részese.

Basch Fülöp mérleg utcai terménykereskedő és háztulajdonos a  Pannó-nia gőzmalom Rt. 1863-as alapítása után az Első Budai és Első Budapesti gőz-malom Rt. alapításában vett részt, s ez utóbbi társaságnak igazgatósági tagja is maradt haláláig.12 Hozzá hasonlóan Flesch mór terménykereskedő13 is a Pannó-nia alapítói közül lett az Első Budai választmányának tagja, majd az Első Buda-pesti egyik alapítója, és 1898-ig az igazgatóság tagja maradt. A Basch és a Flesch család között egyébként rokoni kapcsolat is szövődött (feltehetően) az 1860-as évek végén, 1870-es évek elején – Fülöp lányának a férjét dr. Flesch Arnoldnak hívták, aki Flesch mór unokaöccse lehetett.

Az Első Budapesti gőzmalom Rt. az Első Budai gőzmalom Rt. utódvállalata, nem meglepő tehát, hogy több átfedést is találtunk az Első Budai választmánya és az Első Budapesti alapítói között: Deutsch József nagykereskedőt,14 Ebner Nep.

János bőrkereskedőt,15 Herzl D. Antal terménykereskedőt,16 Hürsch ágoston

10 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni I. kötet, 76. lap, első bejegyzés 1864. május 18. átvezették az új cég jegyzék egyéni I. kötetének 65. lapjára.

11 Brüder Fischl – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 65. lap. A testvérek (Fischl guttmann és Károly) között 1857-ben köttetett a társasági szerződés, a céget az új cégjegyzékbe is átvezették. Társas cégek, I. kötet, 58. lap.

12 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 97. lap.

13 Cégének bejegyzését az egyéni cégek jegyzékének I. kötet, 203. lapján találjuk (BFL VII. 3. c. cégjegyzék).

1876 után az új cégjegyzék egyéni cégek, I. kötet, 92. lapjára jegyezték be. ő fog társulni néhány év múlva a machlup testvérekkel a Flóra szappan- és gyertyagyár átvételére.

14 gabriel et Jos Deutsch – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, I. kötet 249. lap, a cég egy 1853-as társasági szerződésen alapult, új cégjegyzékbe a társas cégek I. kötet 38. lapjára jegyezték be.

15 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, V. kötet, 221. lap. Az Ebner N. F. és fiai céget az 1870-es bejegyzésben már Ebner N. János özvegye birtokolta, szűcsáru-kereskedőként.

16 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 4. lap. átvezetve az új cégjegyzékbe, egyéni cég, I. kötet, 209. lap.

160

terménykereskedőt,17 Kohen Ignác Izidor terménykereskedőt,18 medecz József nagykereskedőt,19 Rózsa (Rósa) Lajos gyárost20 és Spitzer Simon terménykeres-kedőt.21

Fleischl S. Dávid nagykereskedő a Budai gyárudvar Rt. első választmányának volt tagja 1866-ban, 1867-től pedig már a Pesti árpád gőzmalom Rt. ekkor alakuló választmányában ült.22 Holitscher manó terménykereskedő23 szintén a Budai gyárudvar Rt. első választmányából került a Pesti árpád gőzmalom Rt. első választmányának tagjai közé, ahol a felszámolóbizottságban is részt vett 1874-től.

Herzfelder Vilmos nagykereskedő a Pannónia alapítóinak egyike volt 1863-ban, 1867-ben pedig a Lujza alapítóinak névsorában szerepelt már gyömrői Vilmos-ként (1865-ben nevet változtatott), de választmányi tagságot csak a Pannóniá-ban töltött be 1870-ig.24 Lányi Jakab25 szintén résztvevője volt mind a Pannónia, mind a Lujza gőzmalom Rt. alapításának, s ugyancsak a Pannóniára szorítkozott az igazgatósági tagsága 1880-ig. Kern Leó nagykereskedő is Pannónia-alapítóból lett Lujza-alapító, igaz, utóbbiban a Kern S. Enoch fiai cég szerepelt az alapítók között, a Pannóniában 1870-ig volt választmányi tag, a Lujzában sem a cégnek, sem a családnak nem volt pozícióban képviselője.26 Wahrmann mór esetében ugyanez a helyzet, személyében volt alapítója a Pannóniának, de a Lujzában már (az ő tulajdonában is álló) Wahrmann és fia cég került az alapítói névsorba.

A Wahrmannok viszont jelen is maradtak a malmokban: míg mór a Pannónia igazgatóságában ült haláláig, 1892-ig, testvére, Sándor a Lujza igazgatóságában 1899-ig. A Pannónia és a Lujza alapítói köre tehát jelentős átfedést mutat, s a két

17 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 93. lap. 1876 után egyéni cégek, I. kötet, 173. lap.

18 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 277. lap. Csődnyitás 1869. november. Kohen I. I. csődperére lásd:

Kövér 2002: 53–61.

19 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 86. lap. A  céget nem vezették át az új cégjegyzékbe.

A dohánymonopólium előtt dohánygyáros medecz József 1870-ig volt az Első Budapesti választmányának tagja (Bácskai 1989: 109).

20 Vegyészeti termékek gyára Rósa L. E. – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, V. kötet, 293. lap. Új cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 406. lap. (A többféle írásmódból a kötetben a „Rózsa” nevet használom.) 21 BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, V. kötet, 10. lap. 1868. augusztusi az első bejegyzés. Új cégjegyzékbe nem került átvezetésre a cég.

22 A Fleischl S. D. egyéni cég első bejegyzése 1864. májusi, de szeptemberben már felszámolás alatt van. BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 66. lap.

23 Baruch Holitscher & Söhne terménykereskedő cég – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 19. lap. Új cégjegyzékben, társas cégek, I. kötet, 31. lap.

24 D. Herzfelder Sohn – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, egyéni, I. kötet, 164. lap. A nagykereskedő céget 1865-ben törölték.

25 A házbirtokos lovag jó néhány részvénytársaságban töltött be igazgatósági tagságot, és haszonbérletéről is van adat a Bischitzek és a Strasser & König cég társaságában az ozorai uradalmon 1861-től (Vincze 1982).

26 S. Enoch Kern Söhne – BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, I. kötet, 213. lap, a társasági szerződés Kern Leó és József nagykereskedő között 1864 júliusában köttetett. A céget átvezették az új cégjegyzékbe is: társas cégek, I. kötet, 473. lap.

161

malom közötti kapcsolat tényét igazolja az is, hogy a Lujza 1867-es közgyűlésén a bejelentett alapszabály-módosítást a „Pannónia gőzmalom társulat alapszabá-lyainak analógiája szerint” alakították ki.27

A kereskedői csoportban a későbbi malom-alapítások során is találunk hasonló példát. Egyrészt Strauss Emilét, aki a családi tulajdonban levő Hedrich & Strauss cégben volt alapító, majd az abból alakuló Királymalom Hedrich & Strauss Rt.-ben.

másrészt Simon Jakab nagykereskedőét, aki arra is példa, hogy a századvégen is jelentek meg új szereplők a malomiparban. A tőzsde-alelnök 1897-ben tagja volt a Hungária Egyesült gőzmalom Rt. alapítóinak, 1906-ban pedig a Királymalom Rt.

első választmányának; igazgatósági pozíciót a Hungáriában csak két évig töltött be, a Királymalomban viszont haláláig. Simon malomipari szerepvállalása köny-nyen fakadhatott más pozícióból, a Királymalomban kimutatott szerepe például a PmKB-beli felügyelőbizottsági tagságából. Ugyanakkor mivel jó néhány malom-vállalat közgyűlésén visszaköszönt a neve részvényesként, s halálakor saját tulaj-donú malom-részvények maradtak utána, ezért Simon Jakab malomipari tevé-kenysége nem tekinthető pusztán banki pozíciói egyenes következményének.

Nem csak a kereskedők között bukkanhatunk ugyanakkor több malomban alapítóként elkönyvelhető személyre. Az egyetlen biztosítási ágazathoz sorolt ala-pító, Lévay Henrik is több malom alapításának volt résztvevője. Az Első általános Biztosító Társaság alapítója és elnöke a Concordiában (1866), majd az Erzsébet gőzmalom Rt.-ben (1868) szerepelt az alapítói listán, de tartósan egyik vállalat-ban sem volt pozícióvállalat-ban. Az iparosok esetében is van példa több malomvállalat-ban meg-jelenő alapítói tevékenységre. A szeszgyáros gschwindt mihály28 1866-ban még a Concordia alapításában vett részt, 1867-ben már a Viktória gőzmalom  Rt.-ében, ám pozíciót csak a Concordiában töltött be 1867-től 1891-ig. Haggenmacher Henrik molnár, gőzmalom-tulajdonos a saját malmai felépítése és üzemeltetése mellett két évig a Pesti molnárok és Sütők választmányában is szerepelt az alapí-tás évétől (1868).

miként a pozíciók elemzésekor már felmerült, az alapítók között is találunk családi kapcsolatokat. A machlup testvérek Blum-féle gőzmalom Rt.-beli első választmányi tagsága vagy a mandl testvéreknek a Concordia alapításában való részvétele olyan esetek, amikor egy malomhoz kötődtek a családtagok, miként a Hedrich-testvérek is a Hedrich & Strauss cégben, vagy a Schwarz (Surányi) testvérek a családi alapítású gizella gőzmalom Rt.-ben. A Schweiger testvérpár viszont az árpád és a Budai gyárudvar Rt.-ben, a Herzfelder testvérek a Budai Király gőzmalom Rt.-ben és az Erzsébetben, Weisz B. Adolf és testvére, Arnold

27 BFL VII. 2. e. Cg. 1224/2 676. 1867. október 16-i közgyűlés.

28 A gschwindt-gyár választmányi tagjai között jó néhány nevet találunk a malomalapítók közül is: Brüll Ignác, Blau m. P., Hürsch ágoston, Lányi Jakab, Roeszner F. m. BFL VII. 3. c. cégjegyzék, társas cégek, III. kötet, 137. lap.

162

pedig a Budai gyárudvar Rt.-ben és az Erzsébetben töltött be hasonló szerepet.

A Wodianereknél szinte tradíciónak mondható a malom-alapítási üzletben való szereplés. Wodianer Rudolf a Hengermalom alapítóinak volt egyike, fia, Béla az Unió első választmányának volt tagja, Rudolf unokaöccse, Albert pedig a Con-cordia alapítói között szerepelt. A két Haggenmacher testvér eltérő malomvállala-tokbeli szerepe közismert, s már korábban bemutatásra került. A Kohen testvérek, Károly és Jakab is külön úton jártak az alapításban féltestvérüktől, Ignác Izidor-tól, előbbiek a Concordia alapításában vettek részt, utóbbi az Első Budapestiében.

A fővárosi malomalapítók összeállított listájának elemzése az első részminta volt a tulajdonosi adatbázis bemutatásában. Ez alapján Katus László/Sándor

A fővárosi malomalapítók összeállított listájának elemzése az első részminta volt a tulajdonosi adatbázis bemutatásában. Ez alapján Katus László/Sándor

In document Hazai vállalkozók a hőskorban (Pldal 156-183)