K R Ó N I K A
v á r g á s á t f o g a l m a z z a ú j r a m e g ú j r a ; s u g y a n c s a k ő f i g y e l t föl A p r i l y k ö l t é s z e -t é n e k zeneiségére. „A világ r o m b a d ő l é s e , a m a g a illúzióinak és i f j ú v á g y a i n a k elvesztése u t á n a g y e r m e k k o r i évek n a p f é n y e s f a l u j á b a n " szólalt m e g .
Olyan v a r á z s a van Aprily költészetének, h o g y legszebb s o r a i s z i n t e a k a r a -t u n k o n kiviil m e g r a g a d n a k -t u d a -t u n k b a n , s s z á m o s s z a k a s z á -t ő r i z z ü k d a l l a m o s a n csengő verseinek. N e v é n e k említésére a legtöbb v e r s k e d v e l ő l e l k i - h a l l ó s z e r v é b e n a Március csodálatos d a k t i l u s a i v i s s z h a n g o z n a k , a v a g y a Jelentés a völgyből p a z a r szépségű s z a k a s z a i t , ezeket a n e m e s e n z e n g ő s o r o k a t i s m é t e l g e t i ö n f e -ledten :
Jelentem a völgyemből emberek:
szitál a ködből a hűvös peremeteg, remeg a szirma-hulló rózsa-sor, borzong a nyír s a mogyoróbokor.
Halkul a megmaradt madár-világ, de hangoskodnak fenn a vadlibák, s ahol szőlőt nevelet a n a p s u g á r , éjjel falánk vaddisznó-csorda jár . . .
Jellegzetesen ö v é e különleges á t n u l á s . — „ Á m u l n i még, a m e d d i g m é g le-h e t " — írta egy m á s i k versében, ö v é — f i a t a l k o r á b a n a le-h a n g o s a n u j j o n g ó lel-k e s e d é s a f r i s s tavaszi illat-izgalmalel-k m e g j e l e n é s e n y o m á n , — n y o l c a d i lel-k évtize-d é b e n peévtize-dig az ő jellegzetes, bölcseleti h á t t e r ű é r z e l m i f e l l o b b a n á s á t s z ó l a l t a t j a m e g a Tavaszi pillanat c í m ű k i s v e r s r e m e k :
Üj rügy s új fű, és újra mondhatom, és örvendezve mondhatom, hogy élek.
Kékes vihar-fekete alapon
a cseresznyefa-gömbök habfehérek.
ö v é , azaz övé v o l t e sajátos életszeretet, m e r t ő, a k i oly h á l á s v o l t a s o r s n a k m i n d e n s z é p n a p é r t , amit m e g é l h e t e t t , a k i igazán m e g t u d t a b e c s ü l n i a hosszú élet a j á n d é k á t — szerényen, p e r s z e m i n t m i n d e n t egész é l e t é b e n —, s z e m é l y e s e n s o h a t ö b b é n e m m o n d h a t j a b a r á t a i n a k , s z e r e t t e i n e k ö r v e n d e z v e , h o g y
„ é l e k " .
De h i s s z ü k és r e m é l j ü k , hogy l e g s z e b b v e r s e l és m ű f o r d í t á s a i , n o m e g e r -kölcsi p é l d a m u t a t á s b a n g a z d a g életének t a n u l s á g a — m i n d i g élő é r t é k e lesz a m a g y a r i r o d a l o m n a k , a m a g y a r szellemi é l e t n e k .
T A X N E R E R N Ő
TÖVESZÉLY - A TUDOMÁNY?
Szeged n a g y m ú l t ú k u l t u r á l i s i n t é z m é n y é n e k , a v á r o s i S o m o g y i - k ö n y v t á r n a k m u n k á j á t a k ö z e l m ú l t b a n a Művelődésügyi M i n i s z t é r i u m , a K ö n y v t á r t u d o m á n y i és Módszertani K ö z p o n t , valamint a m e g y e i j o g ú v á r o s i t a n á c s n é p m ű v e l é s i c s o p o r t j á n a k megbizottaiból á l l ó bizottság vizsgálta fölül. Ez a f ö l ü l v i z s g á l a t m i n t e g y é v t i z e d e n k é n t szokásos, s z ü k s é g e s szemle, s az a h i v a t á s a , h o g y az e r e d m é n y e k és h i b á k m é r l e g é b ő l l e v o n t k ö v e t k e z t e t é s e i v e l , j a v a s l a t a i v a l meg-szabja a könyvtár tevékenységének irányvonalát egy újabb évtizedre.
N a g y felelősség h á r u l tehát azokra, a k i k a vizsgálat e r e d m é n y e k é n t a k ö n y v -t á r i g a z g a -t ó s z á m á r a kö-telező é r v é n y ű k ö v e -t e l m é n y e k e -t -t á m a s z -t a n a k . S m i n -t h o g y ez előbb v a g y u t ó b b k i h a t v a l a m i k é p p e n a v á r o s egész k u l t u r á l i s és t u d o m á n y o s életére, é r t h e t ő , h a a vizsgálat m e g á l l a p í t á s a i t n e m c s a k a k ö n y v t á r d o l gozói tekintik m u n k á j u k a t döntően m e g h a t á r o z ó d o k u m e n t u m n a k , h a n e m k í v ü l -állók, de a szegedi m ű v e l ő d é s ügyét l e l k ü k ö n viselők is f i g y e l e m m e l k í s é r i k .
A Tiszatáj s z e p t e m b e r i s z á m a a vizsgálat k ö z r e b o c s á t o t t e r e d m é n y é b ő l a g -gódva idézi azt a m o n d a t o t , a m e l y j o g o s a n s z ú r t s z e m e t s o k a k n a k . A b i z o t t s á g szerint u g y a n i s hiba, h o g y „néhány munkatárs elképzeléseiben ma is kísértenek a »tudományos könyvtári~ aspirációk".
Valóban meglepő m e g á l l a p í t á s . A Tiszatáj c i k k í r ó j a n é m i i r ó n i á v a l m u t a t r á : ,,A könyvtár történetének legeredményesebb korszakai ennek a <•kísértés-nek« a jegyében teltek el." A bizottság f u r c s a m ó d f e l e d k e z e t t el a r r ó l , h o g y a városi S o m o g y i k ö n y v t á r több m i m n y o l c v a n é v e s f ö n n á l l á s a alatt, c s e k é l y m e g -szakítással, m i n d é r t é k e s anyagával, m i n d p e d i g dolgozóival a tudományos mű-hely szerepét is betöltötte. El lehet a r r ó l f e l e d k e z n i , h o g y az a l a p í t ó S o m o g y i K á r o l y a m a j d a n i szegedi egyetemet is k í v á n t a szolgálni, a m i k o r k i n c s e k b e n gazdag k ö n y v t á r á t az árvíz s ú j t o t t a v á r o s n a k a d o m á n y o z t a ? S h o g y a z ó t a is p á r a t l a n é r t é k e k k e l , r i t k a g a z d a g és r i t k a s á g o k b a n g a z d a g h í r l a p t á r r a l , í r ó i k é z -i r a t o k k a l — Kossuth L a j o s levele-itől Kálmcny Lajos, Juhász G y u l a , Cserzy M-i- Mi-h á l y , Réti Ödön Mi-h a g y a t é k á n á t Jókat, T ö m ö r k é n y , Móra és m á s o k r e l i k v i á i v a l g y a r a p o d o t t ez a k ö n y v t á r , több életre elegendő kutatnivalót kínálva kincskereső kezek tucatjainak? S hogy ú j a b b a n a k ö n y v t á r végzi m e g y é n k f o r r a d a l m i h a r c o s a i visszaemlékezéseinek g y ű j t é s é t m a g n e t o f o n s z a l a g o k k i l o m é t e r -j e i n ?
S v a j o n e l f e l e d k e z h e t ü n k arról, h o g y e n n e k a k ö n y v t á r n a k o l y a n i g a z g a t ó i voltak, m i n t Szeged t ö r t é n e t í r ó j a , Reizner J á n o s ; a r é g é s z e t n e k é s n é p r a j z n a k is kiváló k é t m ű v e l ő j e , az íróklasszikus Tömörkény I s t v á n és Móra F e r e n c ? S hogy m é g u t ó d a i k közt is a kiváló régész, Csallány G á b o r , és a n é p r a j z -t u d ó s n a k és m ű -t ö r -t é n é s z n e k is nagy Cs. Sebes-tyén K á r o y n e v é v e l -t a l á l k o z u n k , az u t ó b b i v a l h á l á t l a n u l n a g y o n ritkán, p e d i g — o r s z á g o s a n t u d j á k , c s a k S z e g e -d e n n e m — m e n n y i v e l tartozik neki a t u -d o m á n y , s m e n n y i v e l Szege-d, a m e l y e g y é b k é n t legrégibb m ű e m l é k é t , a D ö m ö t ö r t o r o n y m e g m e n t é s é t is n e k i k ö s z ö n -heti . . .
A f ö l s z a b a d u l á s t k ö v e t ő e n m i n t e g y évtizedig h á t t é r b e szorult a S o m o g y i -982
k ö n y v t á r h a g y o m á n y o s tudós m ű h e l y szerepe. Am ugyanekkor pangott nép-művelő tevékenysége is. A m i k o r az ötvenes évek közepe t á j á n végre a kultu-rális forradalom rákényszerítette az akkori vezetést, hogy kilépjen a h ű v ö s olvasóteremből, és nyilvános kölcsönzést vezessen be, a város távolabbi p o n t -jain fiókokat hozzon létre, s olvasómozgalommal, toborzással vegye ki részét az általános szellemi fölemelkedés folyamatából, egy ideig érthetően és t ö r v é n y -szerűen m a r a d t el t u d o m á n y o s szerepkörének kidolgozása. De amint létszámát és dolgozóinak képzettségét tekintve íejlödctt a város könyvtára, s amint nőtt az igény a föllendült helyismereti k u t a t á s részéről, úgy kényszerült a Somogyi-k ö n y v t á r is régi tradícióihoz visszatérve vállalni a tudományos funSomogyi-kcióit is.
Nem is tehetett m á s k é n t , a m i k o r frissen létesült, a fordulat éve után született, fiatal megyei könyvtárak ebben a tekintetben is elébe v á g t a k ! Nem vált a k ö n y v t á r dicséretére, hogy míg Debrecenben, Miskolcon, Pécsett, Szombathe-lyen — Budapestet nem is említve — kiadványok, bibliográfiák sora jelent meg, köztük legfőképpen helyismereti bibliográfiák, melyek a legközvetleneb-bül szolgálják a könyvtárat fenntartó város, megye ércekeit, addig Szegeden minden eddigi kezdeményezés megfeneklett valami érthetetlen közömbösségen.
S mikor végre m á r a könyvtáron belül megerősödtek a tenni kész és tenni t u d ó erők, amikor elcsitult a s a j á t tehetetlenségüket elvvé emelők gáncsoskodá-sa, a m i k o r — mint a k ö n y v t á r igazgatója, Bezerédy István megállapította — ,,a t u d o m á n y o s m u n k a polgárjogot nyert", a k k o r éppenséggel egy nagy tekin-télyű és nagy súlyú bizottság a k a r j a visszaforcitani a fejlődés logikus menetét.
Ervelésében még mindig „kísért" a k ö n y v t á r a k merev elkülönítése „tudo-m á n y o s " és „köz„tudo-művelődési" k ö n y v t á r a k r a . Holott a tudo„tudo-mányosnak ne„tudo-m a közmüvelőcési az ellentéte, hanem a tuccmánytalan! Ma m á r a közművelő-dést, közkeletűbb szóval a népművelést sem lehet t u d o m á n y o s alap nélkül vé-gezni. A városi k ö n y v t á r m u n k á j á b a n kiváltképpen kártékony szembeállítani e kettőt, ahelyett, hogy megfelelő h a r m ó n i á j u k r ó l , egymást kölcsönösen erősítő összhangjukról beszélnénk.
A S o m o g y i - k ö n y v t á r a k k o r szolgál helyesen és igazán A közművelődésnek, ahogy a kincsesház homlokzatán olvasható, ha egyszerre törekszik népművelő és tudományos szerepkörének csorbítatlan ellátására. Ez a neves elődök örök-sége is, s ezzel j á r u l h a t hozzá leghathatósabban a szocialista kultúra fejleszté-séhez.
PÉTER DASZBÖ
ELFELEDKEZETT-E A TISZATÁJ A TÖRTÉNELMI REGÉNY-VITÁBAN A PÉLDÁS PÉLDÁRÓL?
A vidéken megjelenő folyóiratok hálásak lehetnek a Magyar Nemzet kul-turális r o v a t á n a k , m e r t a lap Folyóiratszemle címmel m á r évek óta figyelemmel kiséri a m a g y a r vidék irodalmi életét. A Tiszatáj különösen nem panaszkod-hat, hisz nem volt még olyan nagyobb igényű összeállításunk vagy vitánk, amire ne hívta volna fel tartalmas ismertetéssel a közönség figyelmét. Hónapok óta folyó és még korántsem befejeződött történelmi regény-vitánk is a m i n a p k a p o t t k é t h a s á b n y i nyilvánosságot a Magyar Nemzet 1967. szeptember 6-i
szá-m á b a n . _ Antal G á b o r folyóiratszemléje t ö m ö r összefoglalását a d j a a polémia eddigi
m e n e t é n e k , cikkét azonban olyan megállapítással rekeszti be, amihez kiegészí-tést kell f ű z n ü n k . A Budapest c. folyóirat egy, a Lánchíd építőivel kapcsolatos cikkét ismertetve Lengyel József Három hídépítő c. regényét emliti — m o n d v á n : e könyvével Lengyel olyan modern történelmi regényt írt, „amely intellektuális, m e g erősen aktuális is, és mégsem ál-történelmi regény. Kár, hogy a Tiszatáj v i t á j á b a n elfeledkeztek a példás p é l d á r ó l . . ."
Nos, egyáltalán n e m feledkeztünk el ,,a példás p é l d á r ó l " ! Csinos elemző bekezdés olvasható arról Pomogáts Bélának Történelmi regény és korszerűség c. hozzászólásában, a m á j u s i szám 503. lapján. A Magyar Nemzet cikkírójának figyelmét bizonyára elkerülte e t a n u l m á n y , m e r t n e m is hivatkozik rá.
<—n)
KÉPZŐMŰVÉSZETI KÖRÖK ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSA SZEGEDEN A népművelésnek, különösképpen az ízlésnevelésnek fontos bázisai a képzőművészeti körök. E körök évenkénti országos kiállításai jól tükrözik azt a f e j -lődést, amely az utóbbi években e területen végbement. Idén a Móra F e r e n c Múzeum k é p t á r a adott helyet a tárlatnak. Végignézve a kiállítást, örömmel ál-l a p í t h a t j u k meg, hogy a képzőművészeti körök jóvaál-l túál-ljutottak a t a n u ál-l m á n y o k készítésén, a látvány r e p r o d u k á l á s á n . A körök tagjai zömmel korszerű képzőművészeti szemlélettel rendelkeznek, müveik — mert művek ezek, s n e m r a j -zocskák — a valóság megértéséről, tudatos képzőművészeti megfogalmazásáról t a n ú s k o d n a k . Nem egyszerűen egy f o r m a n y e l v elsajátításáról — valamiféle epi-gonizmusról — van tehát szó, hanem igenis arról, hogy képzőművészeti köre-ink a technikai ismeretek mellett korszerű látásmódra is m e g t a n í t j á k t a g j a i k a t . A kiállítás láttán az e m b e r b e n fel sem merül, hogy t u l a j d o n k é p p e n a m a t ő r ö k ről van szó. És ez nagy dolog. Ez a köri tagság értő közönsége a „ n a g y " t á r latoknak, bázisa a képzőművészeti kultúra további szélesítésének. Diákok, m u n -kások, parasztok, akik r a j o n g ó i és propagálói k o r u n k művészetének.
(H.) 983
Nyelvtanulásához, gyakorláshoz ajánljuk:
Báti László—Véges István: Angol nyelvkönyv, kezdőknek, 466 old. kve. 41,—
Tarján Jenő—Korenchy Lajos: Angol nyelvkönyv
haladók-nak 400 old. kve. 35,—
Angol társalgás (András László—Murvai Márta) 207. old. kve. 15,40 Havas Lívia: Magyar—angol, angol—magyar útiszótár 700 old. fve. 25,—
Bödey József—Nagypál Teréz: Bolgár zsebkönyv 435 old. kve. 36,—
Bödey József—Szabolcsi Lászlóné: Bolgár társalgási
zseb-könyv 135 old. kve. 13,—
Bödey József: Magyar—bolgár, bolgár—magyar úti szótár 480 old. kve. 33,—
Sípos István—Bena Leopold: Cseh nyelvkönyv 350 old. fve. 25,—
Sípos István: Cseh társalgási zsebkönyv 120 old. kve. 12,50 Havas Lívia—Stelczer Árpád: Magyar—cseh, cseh—magyar
úti szótár 460 old. fve. 25,—
Kerényi Grácia—Szabó Dénes—Varsányi István: Lengyel
nyelvkönyv 400 old. kve. 42,—
Varsányi István: Magyar—lengyel, lengyel—magyar úti
szótár 580 old. kve. 33,—
Vajda György—Fürst György: Német nyelvkönyv 407 old. fve. 30,—
Blázy László—Krammer Jenő—Mollay Károly: Német
nyelvkönyv, haladóknak 320 old. fve. 22,50 Horváth Miklós—Paulinyi Zoltán: Német társalgási
zseb-könyv 165 old. kve. 14,—
Havas Lívia: Magyar—német, német—magyar úti szótár 520 old. kve. 33,—
Király Rudolf—Szabó Mihály: Olasz nyelvkönyv,
kezdők-nek 310 old. kve. 30,—
Király Rudolf: Olasz nyelvkönyv, haladóknak 280 old. kve. 26,50 Tassy Ferenc: Olasz társalgás 140 old. kve. 13,—
Havas Lívia: Magyar—olasz, olasz—magyar úti szótár 410 old. kve. 33,—
Suara Róbert—Szabó Lajos: Orosz nyelvkönyv 290 old. fve. 20,—
Szabó Miklós—Kovács Ferenc: Orosz nyelvtan 230 old. fve. 12,—
Havas Lívia—Kovács Zoltán Magyar—orosz, orosz—
—magyar úti szótár 700 old. fve. 25,—
Keresse fel az Állami Könyvterjesztő Vállalat szegedi boltjait:
„MÖRA" Kárász u. 5. sz.
„TÖMÖRKÉNY", Lenin krt. 34. sz.
Idegennyelvű- Zenemű és orvosi bolt, Kárász u. és Dugonics tér sarok.
Nyitva: 8—18-ig. Szombaton: 8—15-ig.
9 8 4
Á r a : 6 , - F»