Súlyszám Alapdíj Ft
TVK 1 500 198 000 297 000 000
Degresszív 60 49 500 2 970 000
Összesen: 1 560 192 288 299 970 000
Teljesítmény: 1500
Egynapos 140
Összesen: 1640 182 909 299 970 000
Aktív fekvő
Fekvő finanszírozás 1 500 182 909 274 362 805
Különbség -22 637 195
Egynapos finanszírozás
Egynapos keret 65 182 909 11 889 055
Egynapos keretkiegészítés 65 15 091 980 945
Keret feletti rész 75 198 000 14 850 000
Egynapos ellátásra a 10% 140 19 800 2 772 000
Összesen: 140 217 800 30 492 000
Intézményi összes bevétel 304 854 805
Eredeti bevétel: 299 970 000
Többlet bevétel 4 884 805
Forrás: saját szerkesztés a finanszírozási szabályok alapján
Az összes intézményi teljesítmény magasabb (1 640 HBCs), így ebben az esetben az intézményi alapdíj csökken 182 909 Ft-ra, mivel az eredeti bevételt el kell osztani a magasabb teljesítménnyel. Az alacsonyabb alapdíj miatt a fekvőbeteg bevétel 22 637 195 Ft-tal kevesebb.
Az egynapos ellátásért 30 492 000Ft bevételt kap az intézmény, így az összes intézményi bevétel 304 854 805 Ft, ami csak 4 884 805 Ft-tal több az eredeti egynapos nélküli bevételtől. A példaadatokból jól látszik, hogy annak ellenére, hogy az egynapos ellátás 110%-kal, 217 800Ft-tal finanszírozódik, a fekvőbeteg alapdíjra gyakorolt hatása miatt a bevételnövekedés a vártnál jóval kevesebb.
Az egynapos ellátás jelentés és finanszírozás szempontjából fekvőbeteg-ellátási esetnek minősül. Kódolása és dokumentálása megegyezik a fekvőbeteg ellátáséval. Minimális különbség, hogy a felvétel jellegénél egynapos ellátást (3-as kód) kell kódolni és az ellátás kezdetekor az egynapos ellátásra vonatkozó belegyező nyilatkozatot is alá kell íratni a beteggel.
Nincs külön szervezeti OEP (NEAK) kódja az egynapos fekvő ellátásnak (kivéve a járóbeteg intézményeknél), az ellátó osztály OEP (NEAK) kódján kell jelenteni a finanszírozó felé. Az
42
ellátás folyamán, szövődmények esetén, bármikor át lehet minősíteni fekvőbeteg ellátássá, mivel minden egynapos beavatkozás fekvőbetegként is alkalmazható, így az ellátásnak csak a felvétel jellegét kell módosítani.
Az intézmények gazdálkodásában az egynapos ellátás többlet bevételi forrást jelenthet, megfelelő teljesítmény controlling mellett.
4.2.5 Kúraszerű ellátás
A kúraszerű ellátás olyan gyógyítókezelés sorozatot jelent, amelyek egymással összefüggésben vannak, előre meghatározott időben és mennyiségben végeznek és fekvőbeteg ellátási hátteret igényelnek.
A kúraszerű ellátás ambuláns formában végezhető, a beteg egy kezelés során 24 óránál kevesebb ideig tartózkodik az intézményben, megfigyelés mellett. Kúraszerű ellátást csak az alábbi feltételeknek megfelelő intézmények végezhetnek:
- fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók,
- egyéb olyan egészségügyi szolgáltatónál, amely az adott szakterület aktív intézményével szerződést kötött a szövődményes esetek ellátására, és ez a fekvőbeteg-gyógyintézmény személygépkocsival (mentővel) – átlagos forgalmat figyelembe véve – 30 percen belül elérhető.
A kúraszerű ellátást végző intézményeknek biztosítania kell:
- a megfelelő szakképzett humánerőforrás jelenlétét (szakorvos és szakképzett asszisztens vagy ápoló),
- a szakmai minimumfeltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet által az adott szakmára meghatározott feltételeknek megfelelő kezelő és megfigyelő helyiségeket, - érvényes szakmai szabályok (különösen irányelv, módszertani levél, protokoll) szerinti
végzését,
- az egyes eljárási rend meghatározását, - az eset követésére kezelőlap vezetését, - a kezeléshez szükséges gyógyszereket,
- az ellátás befejezésekor a beteg részére zárójelentés kiadását62
62 16/2002. (XII. 12.) ESZCSM; 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet
43
Az ellátások finanszírozásának alapos ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő és hatékony korházi controlling működtetéséhez. Az intézményi TVK miatt a bevételek felülről korlátosak, ezért a fedezetet elsősorban, csak a költségek csökkentésével lehet javítani. A költségcsökkentés egyik leghatékonyabb módja, ha maximalizáljuk az esetek (betegellátás) bevételeit, így a TVK kevesebb esettel teljesíthető, ami kisebb költséget is eredményez. A kórház controllingnak kulcsfontosságú szerepe van ennek menedzselésében, de felsővezetői támogatás nélkül hatékonysága romlik.
5. A kórházi controlling helye és szerepe napjainkban
A kórházgazdálkodás bemutatása előtt röviden ismertetem, hogy ez mely közgazdaságtani területhez tartozik. A kórházgazdálkodás szorosan kapcsolódik a controllinghoz, mivel hatékonyan gazdálkodni csak teljes körű, naprakész, hiteles információk birtokában lehet, amit a controllingnak kell biztosítania.
5.1 Az egészségügy közgazdaságtana
Dézsy professzort idézve: „a közgazdaságtan és mellékága, az egészség-gazdaságtan végül is egy olyan diszciplína, amely a kitűzött célhoz vezető úton meghozandó döntéseket támogatja.”
[Dézsy, 2006 p. 146]
Az egészség-gazdaságtan a közgazdaságtan egy speciális, új területe, mivel az elmúlt negyven év fejlődésének eredményeként alakult ki. Közgazdasági szakemberek az egészséggel, illetve a betegségekkel kapcsolatos nehézségek és faladatok megoldásához, tudatosan kezdtek el alkalmazni közgazdaságtudományi elméleti és gyakorlati módszereket. Megpróbáltak arra megoldást, illetve választ adni, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló szűkös erőforrásokat úgy felhasználni, hogy a legtöbb értéket állítsák elő, illetve hogyan lehet ezeket szétosztani, hogy a lehető legtöbb szükségletet ki lehessen elégíteni. A gazdasági hatékonyságra való törekvés elengedhetetlen, mivel forráshiányosság miatt nincs lehetőség minden igény kielégítésre, ezért választani kell ez egyes szükségletek kielégítése között. Ezt hívja a közgazdaságtan haszonáldozati költségnek. [Dézsy, 2003]
Az egészség-gazdaságtan kutatási területe az egészség és nem az egészségügy, hiszen az egészségtől függ az egészségügyi szolgáltatások iránti kereslet, ezért az egészségügyet származtatott keresletként vizsgálja. Ebből következik, hogy az egészség-gazdaságtan kutatási részterülete az egészségügy. Ezzel párhuzamosan definiálni kell, hogy mi az egészség, milyen az
44
életminőség, és hogyan mérhető, értékelhető a különböző egészségi állapot pénzben kifejezve.
[Dézsy, 2003, 2008]
Az egészség-gazdaságtan foglalkozik az egészségi állapotra ható társadalmi-gazdasági folyamatok következményeivel is (pl. foglalkoztatás-, lakás-, adó-, oktatáspolitika). A kutatások másik csoportja az egyes országok egészségrendszere hatékonyságát kíséri figyelemmel. [Mogyorósy, 2002]
Az egészség-gazdaságtan egyik tudományága az egészségügyi közgazdaságtan, mely a népesség egészségi állapota és az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele közötti kapcsolatból származik. Fő kutatási területe arra irányul, hogy mennyi igénybevett egészségügyi szolgáltatás szükséges ahhoz, hogy az egészség megmaradjon, illetve hogy az egészségi állapot javuljon. Ez a tudományág foglalkozik az egészségügyi biztosítási rendszerekkel is, továbbá hogy mennyi, milyen összetételű és minőségű egészségügyi szolgáltatást kell nyújtani, illetve mennyit és mit vesznek igénybe a betegek.
Ezek a szempontok meghatározzák a szolgáltatások megszervezését, finanszírozását, az ösztönzőrendszerek kiválasztását és a biztosítási rendszerek kialakítását is. Az előbb említett tudományterületeken belül kialakult egy külön tudományág a farmako-ökonómia (gyógyszergazdaságtan) is, amely a gyógyszerek egészség-gazdaságtani vizsgálatát látja el.
[Mogyorósy, 2002], [Pulay, 2013]
Az alábbi ábra szemlélteti az egészség-tudomány és a közgazdaságtan egymáshoz való viszonyát.
10. ábra: Az egészség-gazdaságtan és az egészségügyi közgazdaságtan elhelyezkedése a közgazdaságtan és az egészség-tudományok között
Forrás: [Mogyorósy, 2002]
Az tudomány és a közgazdaságtan metszetéből alakul ki az egészség-gazdaságtan és ennek egy részhalmaza az egészségügy közegészség-gazdaságtan. A farmako-ökonómia viszont az egészség-gazdaságtannak is és az egészségügy közgazdaságtannak is részhalmaza.
45
Összefoglalva megállapítható, hogy a két tudomány terület között nehezen húzható választóvonal. Jelentőségük viszont, hogy segítenek a döntések meghozatalában - ilyen például a gazdaságos és hatékony utak feltárása, irányítási koncepciók kidolgozása, költség-haszon számítási lehetőségek javítása, analízise, továbbá képesek hozzájárulni az egészségpolitikai kérdések megoldásához, azonban a politikai döntések meghozatala nem tartozik a feladatai közé.
A felsorolt faladatokból nyilvánvalóan látszik, hogy controlling eszközök, illetve támogatás nélkül nem kivitelezhető megfelelő végrehajtás.
5.2 Kórházak finanszírozását és gazdálkodását befolyásoló hatások controlling szemszögből
A kórházak költségvetési szervként működnek, így az állami költségvetésből egészségügyi finanszírozási rendszeren keresztül tudják „lehívni” az ellátás után járó térítést, ezért Magyarország GDP volumene hatással van a kórházak finanszírozására. A magyar gazdaság teljesítménye 2013 folyamán növekedési pályára állt, ami 2016-ban is folytatódott. 2016-ban a GDP volumene – folyamatos éven belüli emelkedés mellett – 2,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit 34 378 milliárd Ft-ot. [KamaraOnline, 2017]
A KSH táblázata (3. táblázat) Magyarország elmúlt 17 év GDP-jét folyó áron, valamit az előző évhez és a bázisidőszakhoz viszonyított változását foglalja össze.