MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
A NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK ÓSSZEHASONLITÁSÁNAK HARMINC ÉVE"
DR. SZILÁGYI GYÖRGY
A*nemzeti számlák. illetve a népgazdasági mérlegek jellegzetesen (: hivata—
los statisztika termékei. A hatalmas adattömeg, amely a számlák és mérlegek ösz- szeállitásához szükséges, a nagyon különböző források, amelyekből ezek szár—
maznak, a különféle konzisztencia-követelmények, amelyek a rendszerek szilárd vázát adják. olyan kiterjedt és összehangolt akciókat követelnek, amelyekre csak a hivatalos statisztikai szervek képesek. Igaz, hogy a mérlegszámítások történe- te számos egyéni kutató nevét jegyezte fel (King, Stamp, Guesnay), akik évszá—
zadokkal ezelőtt már vállalkoztak az egész gazdaságra vonatkozó számszerű táb- lázatok összeállítására. olyan személyiségek pedig mint például R. Stone a jelen- legi számlarendszerek elméleti struktúrájának kidolgozásában is nagy szerepet játszottak. Napjainkban mégis elsődleges, sőt szinte kizárólagos a hivatalos sta- tisztika szerepe a nemzeti számlák és mérlegek világában.
A HIVATALOS STATISZTIKA ÉS A NEMZETI SZAMLAK
E tanulmány, miként az előadás a hivatalos statisztika oldaláról tárgyalja a
két nagy, nemzetközileg használatos mérlegrendszer: a Nemzeti Számlák Rend- szere (SNA)1' és a Népgazdaság Statisztikai Mérlege (népszerű nevén az anyagi
termelés rendszere. MPS)2 kapcsolatát és összehasonlitásátíi Ez a megközelítés le—hetőséget ad a fejlődés történeti (bár nem következetesen kronologikus) áttekin—
tésére is. anélkül, hogy túlságosan sok mérlegtechnikai részletbe kellene bocsát- koan
A technikai részletek mellőzését azért is elfogadhatónak tartjuk, mert az utóbbi években számos nemzetközi fórumon voltak részletes vita tárgyai, és a
közeljövő is bővelkedni fog ilyen tanácskozásokban.
" A Hivatalos Statisztikával Foglalkozók Nemzetközi Szövetségének (lAOS) első konferenciáján (Róma, 1988. október 4—7.) tartott előadás némileg módosított szövege.
System of National Accounts. Studies in Methods. Series F. No. 2. Rev. 3. United Nations.
New York. 1968. 246 old.
zMaterial Product System — Osznavnüe metodologicseszkie polozsenija po szosztavleniju sztatiszti- cseszkogo balansza narodnogo hozjajsztva. SZEV. Moszkva. 1986. 253 old.
3Amikor a nemzetgazdasági számlák és mérlegrendszerek összehosonlításáról beszélünk, egy har—
madik rendszerről is említést kell tennünk. még akkor is, ha itt nem foglalkozunk vele: az Európai Gaz- dasági Közösség (Közös Piac) keretében használt inte rált Gazdasági Számiók Európai Rendszeréről (Eu—
ro ean System of Integrated Economic Accounts. ESA EUROSTAT. Luxembourg. 1979. 230 old.). Az ESA tu ajdonkeppen az SNA egy változata. amely főként mélyebb részletezésében, helyenként szigorúbb defi—
nicióiban különbözik az SNA-tól. Annak oka, hogy mégsem foglalkozunk vele az, hogy az SNA és ESA összevetése merőben más természetű kérdések tárgyalását jelentené, mint azok, amelyekkel SNA—MPS ösz- szefügge'sben foglalkozunk.
54 DR. SZILÁGY! GYÖRGY
Mind az MP5, mind az SNA széles körű rendszerei a makroökonómiai folya—
matok és nagyságrendek ábrázolásának, amelyek integrált keretek közé rendezik
a nemzetgazdaságok adatait. Mindkettő összefüggő táblák rendszerében írja le
a gazdasági folyamatokat és azok eredményét.Az SNA és az MP5 összehasonlításának és kapcsolatának fejlődésében három fázist és egy, inkább ..előtörténetnek" tekinthető szakaszt különböztethetünk meg:
0. a két rendszer egymástól független kialakulása az ötvenes évtized végéig, 1. a különbségek megállapítása.
2. a különbségek számszerűsítése.
3. a két rendszer összehangolása.
Az egyes szakaszok között a gyakorlatban átfedések vannak annak ellenére.
hogy elméletileg mindegyik feltétele az utána következőnek.
A KULUNBSÉGEK ELSÖ ,.LELTARA"
A történet. melyet áttekintünk harminc évvel ezelőtt, 1958—ban kezdődött az Európai Statisztikusok Értekezletének hatodik plenáris ülésén. A következőket ol- vashatjuk az ülés jegyzőkönyvében: ,,A Konferencia megállapította. hogya Szov—
jetunióban és más, központi tervgazdálkodást folytató országokban használt nép- gazdasági mérleg a népgazdasági folyamatok teljes leírásának eszköze, mely a szóban forgó országok teljes gazdaságstatisztikájának keretéül szolgál. A rend—
szer két alapvető pontban különbözik más nemzeti számlarendszerektől: i) az anya—
gi javak termelését szisztematikusan elválasztja minden más tevékenységtől; ii) kü—
lönböző társadalmi jellegű osztályozásokat alkalmaz. Mindazonáltal lehetséges lesz — átcsoportosítások és más korrekciók útján — olyan eszközöket kidolgozni, amelyek javítják a két rendszerből nyerhető adatok összehasonlíthatóságát." Ezt a megállapítást bízvást tekinthetjük ama tevékenység kiindulópontjának, melyet a
hivatalos statisztikusok máig is folytatnak a két rendszer összehasonlítása terén. Az
összehasonlíthatóság javítására, az átcsoportosításokra és egyéb korrekciókra vo—natkozó utalás ma, harminc év távlatából egyrészt messze nyúló előrelátásról, másrészt némileg túlzott optimizmusról tanúskodik, különösen, ha figyelembe vesz- szük a három évtized óriási erőfeszítéseit ezen ,.átcsoportositások" és ,.korrekciók"
érdekében.
Az Európai Statisztikusok Értekezlete még ugyanezen az ülésen létrehívott egy szakértői csoportot a két mérlegrendszer összehasonlíthatóságának részletes tanul- mányozására. E csoport első dolgaként lefektette az SNA és az MP5 közötti kon—
cepcionális különbségeket. Érdemes közelebbről is megismerkedni ezzel a nyolc pontból álló listával, mert azóta is ez a két rendszer közötti kapcsolatokkal foglal- kozó munkák alapja. Szinte azt mondhatjuk, hogy mindaz. ami harminc év alatt történt, csupán részletezése, némileg pontosabb megfogalmazása és természe- tesen kvantifikálása annak. amit a szakértők akkor leírtak.ll
A termelés határai
Az SNA koncepciója szerint a termelés olyan javak és szolgáltatások létre—
hozása, amelyek általában pénz ellenében cserélődnek. Az SNA úgy vonja meg a termelés határait, hogy egy termelési szférát alakít ki; ez a szféra minden olyan
cGroup of rapporteurs on comparison between Systems of National Accounts in use in Europe. Re port of the meeting held on 19—22 May 1959. United Nations. (Kézirat)
A NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK 55
műveletet magában foglal, amely termelési tényezőket vesz igénybe javak és szol—
gáltatások létrehozása céljából. Az MPS termelési koncepciója lényegében a tár-
sadalmi munkának anyagi formában megtestesülő eredménye, azaz olyan munkáé.
amely javak tulajdonságait változtatja meg szükségletek kielégítése céljából.
Ebben a megfogalmazásban jutott tehát elsőként kifejezésre az SNA és az MPS közötti legfontosabb és közismert különbség, az, hogy az MPS termeléskoncepciója az anyagi szférára koncentrálódik, az SNA viszont mindennemű tevékenység ered—
ményét magában foglalja.
A gazdaság bruttó és nettó termékének koncepciója
Az MPS-ben a gazdaság termelőtevékenységének fontos mérőszáma a tár—
sadalmi termék, a gazdaság termelő szektorai bruttó termelésének (kibocsátásá—
nak) összege (beleértve a termelőeszközök termelő felhasználását). Az SNA—ben nincs megfelelője ennek az aggregátumnak -—- bár az SNA-t alkalmazó országok input—output táblájában az adat rendelkezésre áll.
Az SNA-ben csak a gazdaság végterméke jelenik meg a hozzáadott értékek aggregálásaként (Bruttó hazai termék — GDP), amit úgy nyerünk. hogy az ágaza—
tok eladásainak értékéből levonjuk az általuk vásárolt és felhasznált javak és szolgáltatások értékét. A nettó termelés mutatói az SNA—ben a Nettó nemzeti
(vagy hazai) termék, az MPS-ben a Nemzeti jövedelem (amelyet nemzetközi ösz-
szehasonlításban gyakran Nettó anyagi terméknek — Net Material Product, NMP—neveznek).
A nettó termék és a hozzá tartozó jövedelemkategória
Minden rendszerben fennáll a nettó termék és az összjövedelem azonossága.
ám minél szűkebb a termelés köre, annál kiterjedtebb a jövedelmek újraelosztása.
Más szóval az MPS-ben minden, nem termelőnek minősített jövedelem újraelosz- tásként jelenik meg.
,.Magán—" és ,,Államí (kormányzati)" fogyasztás szemben a ,,Személyes"
és ,,Közösségi" fogyasztással
Az SNA lényegében institucionális szempontok alapján különíti el a magán- és a kormányzati fogyasztást. A magánfogyasztást úgy határozza meg, hogy az a háztartások által vásárolt végső javakat és szolgáltatásokat foglalja magában. a kormányzati fogyasztást pedig úgy, mint az állam által javakra és szolgáltatások—
ra fordított folyó kiadásokat. Ebben az összefüggésben a vásárlás jellege szolgál- tatja az elhatárolás alapját.
Az MPS személyes és közösségi fogyasztást különböztet meg. Előbbi a lakos—
ság, az utóbbi a közösségi szektor által megszerzett javakat és szolgáltatásokat
foglalja magában. Ennek az elhatárolásnak a végső felhasználás. nem pedig a
vásárlás az alapja.A felhalmozás
Az MPS bruttó beruházása lényegében megfelel az SNA bruttó tőkeképződé- sének, amennyiben mindkettő magában foglalja mind a termelő, mind a nem ter—
melő tőke elhasználódását is., Mindkét rendszer a tőke elhasználódásának (amor—
tizációnak) levonásával jut el a nettó értékhez. Az MPS azonban különbséget tesz
56 DR. SZlLÁGYl GYURGY
,.beruházás" és ,.bruttó állóeszköz—felhalmozás" között. Az előbbi nagyjából meg- felel az SNA bruttó állóeszköz-felholmozásának, az utóbbi azonban kevesebb an- nál az év folyamán bekövetkezett veszteségekkel.
Az SNA megkülönböztet hazai (domestic) és nemzeti (national) koncepciót.
Ha valamennyi belföldi termelő termelési számláját összesítjük. az összeg az or- szág területén történő, azaz hazai termelést adja. Ennek a termelésnek egy része a termelési tényezők külföldi tulajdonosaihoz jut, akik külföldről származó ún.
tényezőjövedelemhez jutnak. Ha az összes hazai termelést korrigáljuk a termelési tényezők jövedelmének külföldi ki— és beáramlásaival (levonva a ki- és hozzáadva
a beáramlást) eredményül a nemzeti terméket kapjuk.
Mivel a külföldről származó termelési jövedelem az MPS megalakulása idején jelentéktelen volt a központi tervgazdálkodást folytató országokban, az MPS nem különböztet meg hazai és nemzeti terméket. Különbséget tesz viszont ,.megtermelt"
és ,,felhasznált" jövedelem között oly módon, hogy a kettő közötti eltérést a kül—
kereskedelmi egyenleg adja. A ,,megtermelt jövedelem" azon jövedelmek összege.
amelyeket az ország területén levő termelő egységek élveznek. és amely megfelel az SNA ,,hazai" koncepciójának.
A termelés értékelése
A piacgazdaságú és a központi tervgazdaságú országok nemzeti elszámolá- saiban jelentős különbséget jelent azoknak a módszereknek az eltérése, amelyek szerint a termelés értékelése történik. Az SNA a nemzeti termékek értékelésére a tényezőköltséget (factor cost) és a piaci árakat ajánlja. Az MPS—ben a számítás .,realizálási áron" történik. azaz a ráfordítások és a termelés olyan árakon érté- kelődik. amelyeken a tranzakció ténylegesen végbement; ezek az árak tartalmaz—
zák a termelés valamennyi fázisában fizetett forgalmi adókat és ártámogatásokat.
Az MPS általában nem alkalmazza a tényezőköltségen való értékelést.
Az SNA ..piaci ár" és az MPS ,,realizálási ár" koncepciója formailag hasonló.
A számításokat azonban befolyásolják a forgalmi adók és a közvetett adók orszá- gonkénti esetlegességei. Ha ezek nagysága számottevően különböző az egyes ágazatokban, akkor befolyásolják ezeknek az ágazatoknak a nettó termékhez való hozzájárulását, sőt a nettó termék felhasználását is.
Ez tehát az a mód, ahogyan harminc évvel ezelőtt a hivatalos statisztikusok egy csoportja lefektette a két rendszer közötti alapvető különbségeket. Azóta már találkoztunk pontosabb és teljesebb lístákkal.5 amelyek mögött már gyakorlati ta-
pasztalatok álltak. De az akkori szakértők ..leltára" ma is megállja a helyét.
Már akkor felmerült az igénye annak. hogy az elméleti munka mellett tény—
leges gyakorlati számítások támasszák alá a módszertani megállapításokat. A fent emlitett témák közül a fogyasztásra esett a választás mint kisérleti tárgyra.
Magára a kísérletre Magyarország és az Egyesült Királyság vállalakozott a hatva- nas évek elején. A két statisztikai hivatal átszámította saját fogyasztási adatát a másik ország mérlegkoncepciójába. A magyar statisztikai hivatal részéről Móa'
Aladárné, az angol statisztikai hivatal részéről R. E. Beales irányította a munkát.
A tanulmányt az ENSZ a ,.Statistical Standards and Studies" c. sorozat első szó- maként publikálta;G ez a sorozat azóta is fontos fóruma az európai statisztika ter-
5Lásd (1) és (3), valamint Comparisons of the System ot National Accounts and the System of Balances of the National Economy. Part one. Conceptual relationship. Studies in Methods. Series F.
No. 20. United Nations. New York. 1977. 83 old.
SStatistics on consumers expenditure in different systems of national accounts and balances. Statis- tical Standards and Studies. No. 1. United Nations. Conference of European Statisticians. Genf. 1963. 93 old.
A NEMZETI ELSZAMOLASI RENDSZEREK 57
mékeinek. A tanulmány egyik fő következtetése az volt. hogy az összehasonlítha- tósághoz szükséges korrekciók mindkét részről elvégezhetők — méghozzá kielégítő
pontossággal — ahhoz. hogy az eredmények értelmezhetők legyenek. A további
fejlődés szempontjából rendkívül nagyjelentőségű a ..Lakosság teljes fogyasztása"elnevezésű mutató megalkotása és első gyakorlati alkalmazása. Ez a kategória napjainkban ismét divatba jött. amint ezt az SNA jelenlegi felülvizsgálatának tár- gyalása során a későbbiekben látni fogjuk.
AZ O'SSZEHANGOLAS FELÉ
A hatvanas évtizedben és a hetvenes évek elején a két elszámolási rendszer összehasonlításában az elméleti keretek tételes kitöltése volt napirenden. külö—
nös tekintettel a definíciókra, osztályozásokra és a terminológiára. A nemzetközi statisztikai munkában az osztályozási rendszernek mindig kiemelkedő szerep jut, így volt ez a mérlegrendszerek esetében is, amelyek nagyon sokféle aspektusban osztályozva mutatják be a gazdasági folyamatokat. A szóban forgó időszakban például a következő osztályozástípusok képezték vizsgáiat tárgyát:
a) a gazdasági tevékenységek osztályozása, b) a termékosztályozás,
c) a fogyasztási javak és szolgáltatások klasszifikáciája.
d) a kormányzati kiadások rendeltetési célok szerinti osztályozása, e) az intézményi szektorok kategóriái,
!) a folyó transzferek,
g) a pénzügyi követelések osztályozása.
A hatvanas évek végén közel egyidőben jelent meg mind az SNA. mind az MPS ..új" —— máig is érvényes — verziója,7 ami új lendületet adott az összehasonlí- tásnak. Az előző változatokkal —— amelyek kidolgozása még e cikk elején ..előtör- ténetnek" minősített szakaszba, az SNA és az MPS egymástól független kidolgo—
zásának időszakába esett — szemben. az új változatokban már megjelennek a kö—
zös munka eredményeinek bizonyos jelei. Jól jellemzi ezt az SNA bevezetője: ,.Az utóbbi években tett erőfeszítések az SNA és az MPS egymáshoz való közelítésére hozzájárultak az SNA definícióinak és osztályozásainak módosításához. Ha egy—egy fontos tétel tekintetében nem volt lehetőség teljes összehasonlításra az új SNA és MPS között, akkor a megfelelő osztályozásban kellő részletezés épült be ah- hoz, hogy át lehessen térni egyik rendszerből a másikba."8
A koncepcionális és más különbségek tisztázásában nagy szerepe van a meg-
felelő terminológiának. Kevesen tudják, hogy az ENSZ Európai Statisztikusok Ér-
tekezletének égisze alatt már a hatvanas évek végén elkészült egy körülbelül hét- száz tételből álló háromnyelvű (angol—francia—orosz) ..szótár" a nemzeti számlák és mérlegek legfontosabb szakkifejezéseibőlf)A nemzeti számlák és mérlegek összehasonlításában kétségkívül mérföldkövet jelentett az a dokumentum, amelyet az ENSZ 1977—ben tett közzé.m Ez a doku- mentum — amelyre a téma gyakorlati művelői a kiadvány sorozatszáma alapján egyszerűen ..F. 20."—ként hivatkoznak, s mely elnevezést a rövidség kedvéért e
7A népgazdaság statisztikai mérlege összeállításának alapvető módszertani tételei. Nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységéből. (lsmertetések és fordítások.) 3. sz, Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest, 1969. 101 old., valamint az 1. lábjegyzetben idézett ENSZ—kiadvány.
Az SNA most van újabb felülvizsgálat alatt. Az MPS felülvizsgált változata nemrég készült el. de egyelőge csak 'szclzgmai körökben terjesztették. (Lásd a 2. lábjegyzetben.)
. m. m o .
* 9A jegyzéket sajnos sohasem publikálták. minden bizonnyal azért nem, mert a végső egyeztetésre valamilyen oknál fogva nem került sor.
19 Comparisons (lásd az 5. lábjegyzetben).
58 DR. szuAevr evanev
cikkben is használni fogunk —- megadja a két rendszer összehasonlitásának kon-
cepcionális keretrendszerét. A dokumentuma) verbális leírást ad a két rendszer aggregátumainak különbségeiről, főként ami a termelési, felhasználási és jövedelmi mutatókat illeti;
b) ún. koncepcionális mátrixok formájában bemutatja az MPS és az SNA általános struktúráját. megjelölve az eltéréseket és az összehasonlíthatósághoz szükséges korrekciós lépéseket;
c) ún. konverziós táblákon keresztül megjelöli a korrekciók konkrét formáját (az.,F.20".
különösen annak (! konverziós táblái jelentették később (: vezérfonalat a tényleges. szám—
szerű összehasonlításokhoz). '
AZ ÓSSZEl—lASONLlTÁS FÖ VONÁSAI
Az SNA és az MPS összehasonlításának és kapcsolatának elméleti és gyakor—
lati munkái során kialakultak bizonyos általános következtetések a két rendszer különbségeíről. E különbségek három nagy csoportja rajzolható fel:
-— az alapvető koncepciók és definíciók különbségei.
-— az intézményrendszerek eíltéréseiből származó különbségek.
— egyéb, ún. ,,esetleges" különbségek, amelyek a statisztikai gyakorlat, a statisztikai hagyományok eltéréseire vagy az adatok forrásainak eltérő természetére vezethetők vissza.
Az alapvető koncepciók és definíciók különbségei
A különbségeknek ezt a csoportját a 2. pontban már összeloglaltuk. Mint lát- tuk, e koncepcionális különbségek alapja a termelés fogalmának eltérő megha—
tározása. É különbségek azonban nemcsak a termelési mutatókat befolyásolják, hanem a közbenső és a végső fogyasztás, a jövedelemelosztás és újraelosztás ka?
tegóriáit. valamint a nemzeti termelés ágazatok szerinti eredetét is.
Hosszú ideig általános egyetértés volt abban, hogy e koncepcionális különb- ségek tekintetében belátható időn belül nem várható közeledés. Ma azonban kissé másképp vélekedünk erről a kérdésről különösen annak fényében, hogy a mér- leg- és számlarendszerek nemrég betejezett vagy most folyó felülvizsgálata során mindkét rendszer bevezetett vagy bevezetni készül olyan módosításokat, amelyek az összehasonlítás előmozdítását szolgálják. Az MPS legújabb, 1986—ban elfogadott változatába például beépült egy új fejezet. a nem anyagi szolgáltatások mérlege, amely kiegészítő rendszerként már a hetvenes évek végén is létezett, de csak most vált a KGST mérlegrendszerének szerves részévé. ..Az itt használt mutatószámok lehetővé teszik a nem anyagi szféra közgazdasági elemzését. amely szféra a tár- sadalom tagjainak és az egész társadalomnak szociális, kulturális és egyéb szük—
ségletkielégitését szolgáló tevékenységeket ölel fel."" Az új fejezet célja többek
közt éppen az, hogy segítse a KGST-országokat a szolgáltatási szféra statisztiká- jának fejlesztésében, és szorosabbá fűzze az SNA és az MPS közötti kapcsolatot.llyen statisztika bevezetése az MPS rendszerében jelentős áttörés az eddigi felto—
gason.
Az íntézményrendszerek különbségei
A két elszámolási rendszer különbségeinek egy része a piacgazdaságok és a tervgazdaságok közötti eltérő intézményi struktúrára vezethető vissza. Az az egy-
uMetodika iszcsiszlenija valovogo nacional'nogo produkta. Goszkomsztat. SZSZSZR. Moszkva. 1988.
3. old.
A NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK 59
szerű tény például, hogy a pénzügyi folyamatok szerepe az MPS-t alkalmazó or—
szágokban szerényebb (vagy legalábbis évtizedekig az volt). mint a piacgazdasá—
gokban. azt eredményezi. hogy egyes pénzügyi folyamatok nem jelennek meg ex- plicit módon az MPS-ben; így például nincsenek elválasztva a folyó és a tőkefo-
lyamatok, mindenesetre nem olyan kategórikusan mint az SNA-ban. Az MPS—ben
ezért hiába keressük a megtakarításnak olyan mutatóját. amely az SNA egyik fontos közgazdasági kategóriája.Másik példa az intézményi különbségekre: olyan tevékenységek, mint a ter- vezés, a vállalatirányítás, a szakoktatás, az alkalmazott (ipari) kutatás, a'környe- zetvédelem stb. a központi tervezésű országokban sokkal nagyobb hányadban tar—
toznak állami intézmények működési körébe, mint a piacgazdaságokban. ahol je- lentős részük vállalati funkció. Az előbbi esetben e tevékenységek növelik a' végső kibocsátást. utóbbi esetben nem. ami nyilván zavarja az összehasonlíthatóságot.
A példákat folytathatnánk az árrendszer sokszor emlegetett sajátosságaival, a lakás-, a bankszolgáltatások vagy a társadalombiztosítás eltérő rendszerével.
A két elszámolási rendszer összehasonlításánál kétféle felfogásban közeled—
hetünk az intézményrendszerbeli különbségekhez:
a) megpróbáljuk ,,kiszűrni" az intézményrendszerek különbségéből adódó hatásokat úgy. hogy a különböző feltételezéseknek megfelelő számításokat (ún. imputálásokat) vég- zünk: ez esetben azonban nem könnyű az adatok értelmezése, és az eljárás bizonyos mér- tékig torzítja az összehasonlítandó országok gazdasági struktúráját:
b) az intézményi különbségeket a szóban forgó országok gazdaságának adottságai—
ként, tényezőiként kezeljük, és nem végzünk semmiféle korrekciót, ami azonban korlátokat szab az összehasonlíthatóságnak; kiegészítő információként esetleg becsülni lehet az in—
tézményi különbségekből adódó hatás mértékét.
Várható, hogy a szocialista országok többségében éppen most végbemenő
reformok az intézményi különbségek egy részét is mérsékelni fogják. Például a
piac növekvő szerepe bizonyára elvezet a pénzügyi folyamatok részletesebb meg—figyeléséhez; a piacorientált árreformok eredményeként talán kialakulnak olyan árrendszerek, amelyek megkönnyítik a nemzetközi összehasonlítást.
Az ún. ..esetleges" különbségek
Ezek a nem koncepcionális és nem az intézményrendszer eltéréseiből fakadó különbségek tulajdonképpen annak köszönhetik létüket. hogy a nemzetgazdasági elszámolási rendszerek eredetileg egymástól teljesen függetlenül alakultak ki. Fő—
leg olyan technikai jellegű kérdésekről van itt szó. mint a kiküldetési költségek. a vállalatok által saját alkalmazottaik részére nyújtott kulturális és egyéb juttatá—
sok vagy a természeti károkból eredő veszteségek kezelése. Épp ezen a téren van a legkevesebb korlátja a rendszerek közötti egységesítésnek, bár a közelmúlt ta—
pasztalatai azt mutatják. hogy e ..kis" különbségek eltüntetése a vártnál nagyobb erőfeszítéseket igényel.
TÉNYLEGES SNA—MPS USSZEHASONLlTÁSOK
A hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején az MP5 és az SNA kapcso—
latával foglalkozó statisztika arra törekedett. hogy az elméleti vizsgálódásokat és megállapításokat adatokkal egészítse ki és támassza alá. E mutatók célja:
l 1. a szóban forgó aggregátumok összekapcsolására szolgáló elemek gyakorlati tesz- te ése.
60 DR. SZILÁGVI GYÖRGY
2. tapasztalatok gyűjtése arról, hogy a tényleges összehasonlitásakhoz milyen primér adatok szükségesek,
3. az MPS—t alkalmazó országok GDP-jének és az SNA—t alkalmazó országok nettó anyagi termékének lehető legpontosabb becslése volt.
Ma már elég nagyszámú kísérlet van mögöttünk. Ezek bemutatásához a kö- vetkező kategorízálás kínálkozik:
-— egy—egy ország saját vállalkozása.
—— kétoldalú munkák.
-— sokoldalú összehasonlitások.
Egy országon belüli munkák
Az SNA-t használó országok közül Kanada vállalkozása a legjelentősebb. A
Statisztikai Hivatal. szigorúan az ,,F. 20." előírásaihoz tartva magát, kiszámította az ország nettó anyagi termékét, azaz elvégezte az SNA fő aggregátumáról (GDP)
az MPS fő aggregátumára való átszámítást. Az alapadatok forrásaként összevontinput—output tábla (ágazati kapcsolatok mérlege) szolgált, Az ,,F. 20." konverziós
táblái három különböző aspektusban (jövedelmek. felhasználás, termelés) rögzí—tik az átmenet egyes lépéseit, a kanadai kísérlet mindhárom számítást tartalmazza.
és a három úton igen közel eső eredmények adódtak. A munka ezenkivül gyakor—
zötti összefüggéseknek.
Az MPS-t használó országok közül Magyarország az egyetlen —— minden bi- zonnyal a világon az egyetlen —. amely rendszeresen publikálja adatait az MP5 és az SNA szerint egyaránt. Ez összehasonlíthatóságot biztosít bármely elszámo- lási rendszert használó országgal. Az 1968 óta eltelt két évtized bizonyította e gyakorlat megvalósithatóságát és számos hasznát. Az SNA mutatói révén például nagyobb hangsúlyt lehet adni a pénzügyi aspektusnak (mely szektorok finanszí- rozzák a végső fogyasztást és melyek a beruházást), az MPS rendszerű táblák ré—
vén pedig a jóléti szempontok kapnak nagyobb figyelmet. Ez a kétarcú elszámo- lási rendszer segítette hozzá a magyar Központi Statisztikai Hivatalt. hogy részt vegyen az első kétoldalú összehasonlításban.
Kétoldalú munkák
A kétoldalú összehasonlításban mindig egy SNA— és egy MPS—ország vesz
részt. E munkák fő célja a koncepcionális keretrendszer (,.F. 20.") tényleges ada—
tok segítségével való tesztelése. Az első ilyen kísérletre a hatvanas évek végén Franciaország és Magyarország (7),Aa másodikra a nyolcvanas évtized elején Bulgária és Finnország (5) vállalkozott. A résztvevők a következő kérdésekre igye—
keztek válaszolni:
— az ,.F. 20." dokumentum kellően explicit módon és teljeskörűen jelöli-e meg a koncepcionális különbségeket?
— a konverziós táblák alkalmasak—e a két rendszer tő aggregátumai közötti átme- netre?
— az intézményi különbségek mekkora hatást gyakorolnak az aggregátumok nagysá- gára. és milyen hatással vannak az összehasonlithatóságra?
— van—e lehetőség a javasolt eljárások egyszerűsítésére?
A kétoldalú munkák lényegében igazolták a koncepcionális keretrendszer ér—
vényességét, de rávilágítottak számos. további tisztázást kívánó pontra. Bebizo—
A NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK 61
nyosodott, hogy a koncepcionális mátrixok nincsenek teljes összhangban a kon—
verziós táblákkal. Ami magukat a táblákat illeti. a szakértők egyaránt bukkantak felesleges és hiányzó lépésekre.
A következő tábla az SNA- és az MPS—aggregátumok közötti nagyságrendi
különbségek érzékelésére bemutatja az emlitett kétoldalú munkák és a kanadai
kísérlet néhány összefoglaló eredményét.Az SNAesazMPS aggregátumai közötti arányok
A GDP a nettó l A nettó anyagi , , : anyagi termék termék a GDP Orszag (ev) :, M-on, ,,,,-.,,,,,._u _. ,.M ,,__.
l százalékában
l
Kanada (1976) . . . ; 11495 669 Franciaország (1976) . . . ' 145,8 68.6 Finnország (1982) . . . 149.0 ó7.1 Bulgária (1982) . . . . . . . . 1285 77.8 Magyarország (1976) . . . 1249 80,1
;
Forrás: Elaboration on the conceptual framework for the System of National Accounts (SNA) and the System of Balances of the National Economy (MPS). Comparisons and related experimentol colculations.
E (CN. 3) 1987/9. United Nations. New York. 1986. 24 old.
Sokoldalú összehasonlítósok
Az ENSZ Statisztikai Hivatala 1981—ben az ,.F. 20." kiegészítéseként részletes számításokat tett közzé tíz ország mérlegadatónak a másik rendszerre (SNA—ből MPS—be és viszont) való átszámi'tásáról.12 A munka fő célja a keretrendszer és a
táblák használhatóságának demonstrálása volt.13 A mérlegrendszerek közötti ösz—
szehasonlitáshoz legjobb forrásnak ezúttal is az input—output táblák bizonyultak.
Az adott cél érdekében az országok e tábláinak tételeit össze kellett vonni az ENSZ nemzetközi ágazati osztályozási rendszerének megfelelő fő kategóriákba, ami le—
hetővé tette az anyagi javak és a nem anyagi szolgáltatások folyamatainak el- határolását és a koncepcionális keretek megkövetelte korrekciók elvégzését.
Az eredményekből levonható egyik legfontosabb következtetés, hogy a GDP/
NMP—arány országonként jelentősen különböző. Nem engedhető meg tehát olyan becslés, amelynél az egyik országban tapasztalt arányt felhasználják egy másik ország GDP-jénekyagy NMP-jének becsléséhez, különösen ha a két ország gaz- dasági struktúrája vagy fejlettségi szinvonala különböző. Felfedezhető olyan ten—
dencia. mely szerint a GDP/NMP-arány magasabb a gazdaságilag fejlettebb or—
szágokban. Ez a tendencia viszont nem elég erős ahhoz, hogy messzemenő kö- vetkeztetések alapjául szolgáljon (például arra. hogy regressziós kapcsolattal lét- rehozzuk a fejlettségi szint és az emlitett arány között, és ezt használjuk további becslésekre). Egyfelől igaz ugyanis. hogy a nem anyagi szolgáltatások aránya és a tőke amortizációs hányada növekszik a gazdasági fejlettség mentén. és így nö—
veli a GDP/NMP—arányt. másfelől azonban számos tényező hat ellentétes irány—
ban, mint például a nem anyagi szolgáltatások árainak országonként különböző aránya vagy az amortizációs kulcsokban levő különbségek.
DComparisons of the System of National Accounts and the System of Balances of the National Economy. Part two. Conversion of aggregates of SNA to MPS and vice versa. Studies in Methods. Series F.
No. 20. (Part il.) United Nations. New York. 1981. 121 old. (A tíz ország: Egyesült Államok. Egyesült Király- ság. Japán, Ausztria, Finnország. Peru. Fülöp-szigetek, Zambia. Magyarország és Jugoszlávia.)
k13Azkadatok egyrészt a hatvanas évek első felének valamelyik évére. másrészt egy 1970 körüli évre vonat ozna .
62 DR. SZlLÁGYl GYÖRGY
A KÉT RENDSZER FELULVIZSGÁLATA ÉS AZ ÖSSZEHASONLlTAS
Néhány év óta nagy intenzitással folyik az SNA átfogó felülvizsgálata, amely—
ben nemcsak az ENSZ, hanem számos más nemzetközi szerv (Közös Piac. OECD.
Világbank, Nemzetközi Pénzügyi Alap) is közreműködik. Szakértői csoportok ülé—
seinek sorozata foglalkozik a nemzeti számlák különböző aspektusaival: a, rend- szer általános struktúrájával, a külföldi tranzakciók kezelésével. a háztartások szektorával, a közületi szektorral, a termelési számlákkal stb. Az új rendszer teljes tervezetének előterjesztése előtt napirendre fog kerülni az MPS-el való kapcso—
lat is, különös tekintettel a további harmonizálás lehetőségére, az összehasonlí—
tás előmozdítására. Némileg aggasztó, hogy ez a lépés a több éve tartó felül- vizsgálat folyamatának ennyire a végére került. így fennáll a veszélye annak, hogy a majdnem kész SNA-n nem vagy csak nagyon kevés olyan változtatást lehet végrehajtani, melyet az összehasonlítás megkíván. Ezt az aggodalmat erősíti az a felismerés, hogy a felülvizsgálat eddigi fázisai aránylag kevés figyelmet forditot—
tak a két rendszer kapcsolatára.
Az MPS legfrisebb verziója 1986-ban jelent meg. A rendszer hosszú távú fej- lődését a mérlegek számának és fajtáinak növekedése alapján is végig lehet ki—
sérni. A kezdeti stádiumban az MPS mindössze négy mérlegből állt:
a) az anyagi mérlegből, amely leírta a társadalmi termék keletkezését és felhaszná- lását,
b) a pénzügyi mérlegből. amely bemutatta az elsődleges jövedelmek képződését, az újraelosztási folyamatokat és a végső jövedelmek felhasználását.
c) a munkaerőmérlegből, d) az állóeszközmérlegből.
A jelenlegi verzió e három mellett még a következőket tartalmazza: ágazati kapcsolatok mérlege. a lakosság jövedelme és fogyasztása, végül a nem anyagi szolgáltatások mérlege. Szinte valamennyi új mérleg ilyen vagy olyan formában hozzájárul a rendszerek közötti összehasonlitáshoz.
Talán még ennél is fontosabb az a lépés, amelyet nemrégiben a Szovjetunió Tervbizottsóga és Statisztikai Bizottsága tett, amikor elhatározták a GNP rend—
szeres kiszámítását és közzétételét A Szovjetunió Tudományos Akadémiója által
jóváhagyott dokumentumban" részletesen leírják a Szovjetunió GNP jének kiszá—
mításához ajánlott metodikát. sőt közzétesznek két konverziós táblát is, amelyek segítségével a GNP levezethető a nemzeti jövedelemből (nettó nemzeti termékből).
Az e dokumentumban foglaltak szerint a GNP mutatója felhasználható a Szovjet—
unió és más országok gazdasági színvonalának és fejlődési ütemének összeha—
sonlítósára, valamint —— más komplex mutatókkal együtt —— a Szovjetunió társa—
dalmi—gazdasági fejlődésének elemzésére. Felhasználható továbbá a gazdasági helyzetről készülő évesjelentésekben és a statisztikai évkönyvekben, ami lehetővé teszi a bővített szocialista újratermelés különböző aspektusainak sokoldalú jel- lemzését.
A fejlődő országok sajátos szempontjai
Az utóbbi időben előtérbe került az MPS mint a fejlődő országok sajátos elemzési igényeit kielégítő eszköz. Van olyan vélemény, hogy ott ahol naturális alapon terveznek, hasznos iehet az MPS termeléskoncepciója. Az adatgyűjtésre
" Lásd a 11.— lábjegyzetet; A dokumentum szövegét közölte a Vesztm'k Sztarísztiki NSB/évi 6.' száma
is (30—42. old—). '
A NEMZETI ELSZÁMOLÁSI RENDSZEREK 63
szűkösen rendelkezésre álló eszközöket ilyenkor el lehet vonni az olyan szolgál—
tatások megfigyelésétől, amelyeknek az adott ország szempontjából nincs döntő jelentőségük. E gondolatok egyelőre még nem állták ki a gyakorlati ellenőrzés próbáját, amihez szükség lenne például az SNA— és az MPS-aggregátumok párhu—
zamos kiszámítására néhány fejlődő országban. (Ez bizonyos mértékig folytatása lenne az ,,F. 20." második részében közölt számításoknak.) Ezek a számítások ki- egészítenék az európai országok tanulmányaiból alkotható képet a fejlődő orszál gok sajátos körülményeiből adódó következtetésekkel. Választ adhatnak olyan kér—
désekre is, hogy például a mérlegrendszerek gazdaságelemzési szerepének e ré—
giókban a két rendszer valamelyike vagy netán valamilyen kombinációja, kölcsönös kiegészítése felel meg a legjobban.
Az összehangolás fő irányai
Visszatérve az összehangolás általános kérdésére, a nemzeti elszámolási rendszerek most folyó felülvizsgálata során bizonyos szemléletváltozás, sőt fordu—
lot figyelhető meg a két rendszer kapcsolatában. Három évtizeden keresztül az MPS és az SNA különbségén volt a hangsúly, mostanában már találkozunk olyan
tanulmányokkal, amelyek a hasonlóságokból indulnak ki.") Ilyen alapvető hason—
lóság például. hogy mindkét rendszer a makroökonómiai adathalmazok azon csa—
lódjába tartozik, amely összefüggő leírást ad a gazdasági folyamatokról. Mind- két rendszer világosan elhatárol bizonyos kategóriákat, mint például készletek—
folyamatok (stock—flow); reálfolyamatok—pénzügyi folyamatok; közbenső állomá—
sok; termék—végtermék; folyó elszámolások—tőkeelszámolások stb., még akkor is.
ha a kategóriahatárok eltérők a két rendszerben. Mind az SNA—ban, mind az MPS- ben megtaláljuk a fő aggregátumok folyó áras és változatlan áras értékelését, a felhalmozás mutatóit: hasonló megoldást ad a két rendszer a nem piaci szolgál—
tatások értékelésére stb. E hasonlóságok felismerése jó kiindulási pont az össze—
hangoláshoz.
A legkönnyebb azoknak a különbségeknek az eltüntetése, amelyeket az előb—
biekben ,,esetlegesnek" minősítettünk, vagy amelyeknek hatása csekélnyzek tekin—
tetében elképzelhető, hogy az ajánlások alternativ megoldásokat_kínálnak.'
Jóval érdekesebb azoknak a különbségeknek a kezelése, amelyek jellegükben és mértékükben lényegesek ugyan, a gazdaságelmélet fejlődése azonban egyik vagy másik rendszer adta megoldásnak vagy esetleg a kettő valamilyen komp- romisszumának kedvez. Egy példát már láttunk az ilyen irányú fejlődésre: a nem anyagi szolgáltatások mérlegének beépülése az MPS legfrissebb változatába. Ha ezt az MPS által tett ,,engedménynek" tekintjük, akkor az SNA részéről való kö—
zeledésként kell elkönyvelnünk azt, hogy a lakosság összes fogyasztásának kon—
cepciója polgárjogot nyer a most készülő változatban. A ,,lakosság összes fogyasz—
tása" elnevezésű mutatónak hosszú története van, ennek kezdetét említettük e ta—
nulmány 2. pontjában, mint a Magyarország és az Egyesült Királyság közötti ösz- szehasonlítás egyik eredményét. A hatvanas években a KGST statisztikai szervei behatóan foglalkoztak ezzel a mutatóval. amely 1969—ben be is épült az akkor újrafogalmazott MPS—be, úgyis mint az első lépés a piacgazdaságokkal való ösz—
szehasonlítás felé. és úgyis mint az első olyan mutató az MPS—ben, amely egy—
aránt tartalmaz anyagi javakat, anyagi és nem anyagi szolgáltatásokat.
15 Lásd (6), továbbá a táblánál idézett forrásművet, valamint a The work of the Conference of Eu4 ropean Statlsticians on national accounting (Statistícal Journal of the United Nations Economic Commi- ssion for Europe. 1987. évi 5. sz. 67—79. old.) c. Lcikket. Megjegyzendő. hogy Árvay Jánosnak 1973—ban megjelent könyve (1) is már ezt a szellemet sugallta.
64 DR. SZlLAGYl GYÖRGY
Az SNA oldaláról a lakosság teljes fogyasztásának koncepciója annyiban jelent problémát, hogy összesíteni kell a lakossági magánfogyasztás (a lakosság által fizetett fogyasztás) értékét az állam által finanszírozott, de a lakosság által fogyasztott szolgáltatásokéval. A jelenlegi SNA sokféleképpen tagolja az állam kiadásait. olyan ismérv azonban nincs ezek között, amely a szolgáltatásokat azok egyéni. illetve kollektív jellege szerint kategorizálná. Az SNA nyelvén ez úgy fogal- mazódik. hogy a folyó állami fogyasztási kiadások közül el kell különíteni az ,,in—
dividualizált" (azaz a lakosság mint egyének által történt) fogyasztást (oktatási.
egészségügyi, jóléti stb. szolgáltatások), Ezek részei a lakosság teljes fogyasztá- sának. szemben az olyan kollektív szolgáltatásokkal, mint a védelem, jogrend stb..
amelyet a háztartások nem egyénileg vesznek igénybe, hanem mint összlakosság.
Bármennyire is nehéz ez az elkülönítés —- márcsak a számos határeset miatt is, amelyeket egyenként kell megvizsgálni —. mindkét részről egyetértés van abban.
hogy a ,.lakosság teljes fogyasztása" mutatószám nemcsak a nemzetközi összeha- sonlítást segíti elő, hanem jobb betekintést is enged az életszínvonal-elemzés számos vonatkozásába, mint csupán az anyagi vagy csupán a magánfogyasztás.
A különböző nemzeti számla— és mérlegrendszerek párhuzamos tanulmányo- lásának haszna nemcsak technikai, nemcsak a nemzetközi összehasonlitásokat előmozdító, hanem legalább ennyire gondolkodásformáló is. amennyiben hozzá- segít mások közgazdasági szemléletmódjának megismeréséhez. E hatás eredmé—
nyeképpen a két rendszer közeledése az utóbbi időben felgyorsult. Talán nem illuzórikus az a kép, amely egy nemzetközileg egységes és összehasonlitható el- számolási rendszer jövőjét vetíti elénk.
lRODALOM
(1) Árvay János: Nemzeti termelés, nemzeti jövedelem. nemzeti vagyon. Közgazdasági és Jogi Könyv- kiadó. Budapest. 1973. 368 old.
(2) Csemíkov, D.: Metodicseszkie voproszü razrabotki planovago baiansza narodnogo hozjajsztva.
Flanovoe Hoziaisztvo. 1987. évi 7. sz. 45—54. old.
(3) Az ENSZ nemzetgazdasági számlarendszere. Nemzetközi szervezetek statisztikai tevékenységéből.
(lsmeüetések és fordítások.) 10. sz. ism.: Drechsler László. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1970.
153 o .
(4) Dliuchin, V.: Trend: in national accounting and their effects on links between SNA and MPS.
A Nemzetközi Statisztikai intézet (lSl) 46. konferenciájára benyújtott tanulmány. (Kézirat)
(5) Ilievna, ]. —— Varionnen, S.: Comparíson of the balance sheets of Bulgaria and the national accounts ot Finland. Statistical Journal of the United Nations Economic Commission for Europe. 1987. évi 4. szi 395—410. old.
(ó) Ivanov, lu.: Possibilities and problems of leconciliation of the SNA and MPS. The Review a!
Income and Woo/th. 1983. évi 1. sz. 1—18. old.
(7) Personnaz, M. — Milot, ]. P. — Horváth Piroska: The France—Hungary comparison of national accounting concepts and data. Paper presented to the 17th Generoi Conference of the IARIW. Mir-neog- raphed. 1981. (Kézirati)
TÁRGVSZÓ: Népgazdasági mérleg. Nemzetközi összehasonlítás.
PE3iOME
Aarcp nponanonm oősop rpunuamnemeü nemensnocm, Hanpaanennoü Ha conoc- Taanenue u coaAei—me nepexoga memny cwcremaMu Hauuouanbnmx cueroa u őenancoa Ha- ponnoro .tosnűcna. Bra nemensnocn nokaauaaetcn nap. yrnoM 3pet—IMH ponw : Heil och 1- unanbnoü cnwcwxu.
Hon-iepxnaee'rcn, Lnen Haunonanbnbte cuerst nenmorcn rwnmmoü oőnacrmo nemem—
Hocm otp nunannoi cra'mcmm.
A NEMZET! ELSZÁMOLÁS! RENDSZEREK _ 65
C'rarbn conepmm- oőaop 'rex npax'muecmx pacue'ros, Koropme cramcmuecxne ynpaa—
nemm crpaH c pbruouuoű auoHOMukoü u, COOTBeTCTBeHHO, c nnauoabrM xosnüchoM npo- Aenanu a umepecax npoaepku npununnnanbnux nonomeuuü canen " B3aMMHOi'0 ucuucne- Hua rnaar-rbrx arrperaroa.
B Hacronmee Bpems npousaonmcn oőumii nepeCMo'rp CMCTeMbI HÖIJMOHaanblx cure—
108. B aroü paőore, Tax me KGK n 3 Hepaaueü nepepaőome cucreMu HapoAHoxosnücr- BeHHle Sanaucon, semarourancn pont, ,npuHaAnem—n' conocraauMocm " cazan nayx cucreM.
SUMMARY
The paper provides an overview on the 30 years of activity in comparing and linking the two accounting systems. a System of National Accounts (SNA) and the System of Sta- tistical Balances of the National Economy (Material Product System — MPS). The guiding principle of the paper is the role ol official statistics in the comparison of the two sys- tems. lt points out that national accounting is a typical field of official statistics.
The paper provides an overview of practical calculations carried out by national sta—
tistical services of both market andfcentrolly planned economies in order to test the conceptual principles of linkage of the corresponding aggregates and to compile esti- [SHISÉS of GDP for countries using MPS and of Net Material Product for countries using At present a general review of the SNA is underway. The comparison of the two systems and their links play an outstanding role in this work as well as in the recent revi-
sion of the MPS. — '
5 Statisztikai Szemle
