Jezsov, A.I.: Iparstatisztika

1050

lemel—oszlás, mind a cikkekre fordított kiadás eloszlása lognormális, illetve log—

logisztikus, továbbá, hogy a jövedelem——

rugalmasság konstans. E grafikus becs—

lési módszer előnye a csoportátlagokon

alapuló hagyományos regressziós becs——

léssel szemben a gyorsaságán, egysze—

rüségén kivül a torzítatlanság a tett fel—

tevések mellett, a regressziós becslés ui.

torzitott, ha a számítás csoportátlagokon

alapul. A jelem tanulmány célja a vo—- natkozó eredmények, problémák első—

sorbami indiai irodalmának rövid átte—

kintése után az említett grafikus eljáf

rással nyert empirikus eredmények be'- mutatása.

A számítások az 1955. decembertől 1956. májusig terjedő időszakra vonat—

kozó NSS adatokon alapulnak. amelyek 12 jövedelmi (pontosabban az összes ki—

adás értéke szerinti) kategóriában adják meg az egyes cikkekre forrditott átla—

gos kiadási adatokat. Mind a jövedelem,

mind a kiadás egy főre vetítve értendő.

Az előzetes vizsgálatok azt mutatták,

hogy a grafikus módszer feltevései ——

lognormális eloszlás és konstans elasz—

ticitás — a legtöbb cikk eseten elég jó

közelítéssel elfogadható. A jövedelem—

rugalmassági együttható becslésére lénye—

gében két alternatív módszert alkalma-

zott a szerző: '

tolva/2

Ural/2

/1/

STATISZTIKAI IRODALMI nemm

tpzuzL 7? : ————3-

fpzl/ZLO

12/

ahol n -—— a rugalmassági együttható, tO/pal/' —— a specifikus koncentrációs görbe mediánnál felvett értékének meg—

felelő kvantilis értéke a standard nor-

mális eloszlásnak, tél/nam —— ugyanez

a jövedelem (összkiadás) koncentrációs görbéjére vonatkozólag, LE, illetve L,

—— a specifikus, illetve jövedelem kon—

centrációs együttható. Mind ez utóbbia—' kat, mind a mmelelő 0, illetve (; érté—

keket egyszerű lineáris interpelációval határozta meg a szerző. -

A kapott eredményeket néhány oil—nk esetében más módszerekkel, illetve más feltevések alapján kapott eredmények- kel veti egybe a tanulmány.

Az alkalmazott grafikus módszer hát—- ránya, hogy csak egy magyarázó vál- tozó -— az összkiadás értéke —— figye- lembevételét teszi lehetővé. Mint a szerző

rámutat, különösen a háztartásnagyság figyelembe nem vétele okozhat bizonyos cikkek esetén hibákat. Ez utóbbi ténye—

zőt úgy lehetne figyelembe venni, ha az adatok kettős —— háztartásnagyság és jö—

vedelem szerinti —— kombinált csoporto-

sításban állnának rendelkezésre.

A tanulmányt az alapadatokat és az eredményeket részletes. cikkcseportek szerinti bontásban tartalmazó tábláza-

tok egészítik ki.

(Ism.: Éltető Ödön)

IPARSTATISZTI KA

JEZSOV, A. l.:

IPARSTATISZTIKA

(Sztatisztika promüslennoszti.) Moszkva. 1966.

Sztatisztlka. 406 p.

Jemv szóban forgó munkája _— az előző, az 1957-ben kiadott 3. kiadás át- dolgozott és kiegészített változata _— a statisztikai technikumok részére készí- tett és elfogadott tankönyv. (Az előző kiadás részletes felépítését és ismerte—

tését lásd a Statisztikai Szemle 1958.

M 7. számában.)

1966—ban megjelent 4. kiadás a fő fee jezetek tekintetében nem változott. Az egyes fejezetek belső tartalmának átdol—

gbZááa és bővítése mégis indokolttá vált.

Ezt az tette szükségem, hogy a meg-

előző kiadás óta eltelt időszakban mind.

a szovjet iparstatisztika módszertanában, mind szervezetében jelentős változások történtek. A leglényegesebb változtatá—

sokat azok a feladatok tették szüksé—

gessé, amelyeket a szovjet ipar irányí-

tásáról és a tervezés tökéletesítéséről a

Szovjetunió Kommunista Pártja 1965.

szeptemberi Plenumám kidolgozott és a szovjet kormány által megvalósított in—

tézkedések, valamint az SZKP XXIII.

Kongresszusa a statisztika elé tűztek.

Ezeket figyelembe véve a szerző a je—

lenlegi 4. kiadásban újrairta az I. Ipar—

statisztik'a tárgya és feladata c. fejeze—

tet; és alapvetően átdolgozta többek kör-'

zöttda XI. Az új technika bevezetés-ének

mutatói és a XIV. Az iparvállalatok

pénzügyi helyzetének mutatói c. fejeme-

teket. Ezenkívül 'a szerző vélmnénye azo—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1051

rint az előző kiadás nem mutatta be ki—

elégítően az ipar-statisztika szervezeti kérdéseit. A jelen kiadás II. fejezete most ebben az átdolgozott formájában

a gazdaságstatisztika e fontos ágának szervezetéről megfelelő megvilágítást ad.

Az előző kiadás óta eltelt időszakban a szovjet állami statisztikai szervek egy sor — a népgazdaság szempontjából

nagyjelentőségű — stattsztikaj feladatot

oldottak meg. Itt lehetne megemlíteni az ország állóalapjainak leltározását és

átértékelését, ezen belül az ipari álló-

alapokét, az ország fűtőanyag— és ener—

giamérlegének kidolgozását. Ebben az

időszakban az iparstatisztikában szé—

lesebb körben kerültek bevezetésre es alkalmazásra a reprezentatív módszer és a különböző egyszeri számbavételek.

A fentiekben említettekkel kapcsolat—

ban kerülitek felülvizsgálat alá és ki—

egészítésre a tankönyv további fejezetei,

mint például a VII. Állóalapok mutatói,

a X. Műszaki—gazdasági mutatók, a XII.

Anyagi—technikai ellátás mutatói és a XIII. A termelés önköltségének muta—

tói.

Noha a technikumok tanterve elő—

irányozza a tanulmányozott témáknál a statisztikai adatok elemzései metodikájá-

nak a megvilágítását is, szerző a jelen

kiadásban, úgy mint a megelőzőben az elemzés módszertani kérdéseit a tan—

könyv végén különálló fejezetekben tár- gyalja.

Lényegében ezek az okok tették szük—

ségessé a fejezetek tartalmának bőví—

tését, illetve egyes helyeken a csökken—

tését. Tekintettel arra, hogy a tankönyv 3. kiadásának részletes bemutatása ——

a fejezetek teljes tartalmi ismertetésével

—— már megtörtént, az alábbiakban csak az érdeklődésre számottartó főbb mód-' szertani kérdéseket érintem az ismerte- tésben, melyek a jelen átdolgozott ki- adásban mint bővítések szerepelnek.

Az új kiadás — az előzővel szemben

—— jelentős helyet szentel az I. Iparsta—

tisztika tárgya és feladata fejezetben az ipari termelés ösztönzésének és a ter—

vezés tökéletesítésének. Az ipar irányí-

tásának új vonásaival is megismertet.

Elemzi a vállalati önállóság kiszélesedé—

sével kapcsolatos jogokat és feladatokat.

A II. Iparstatisztika szervezete fejezet

aláhúzza a statisztikai munka egységes

tervének jelentőségét. Teljes részletes-

séggel ismerteti a statisztikai táblázatok

összeállítását, a beérkezett anyagok el—

lenőrzését és a beszámolójelen—tések fel-

dolgozásának mechanizmusát. .

A VII. Allóalapok mutatói fejezetben

kitér a szerző a Szovjetunióban 1959 vé—

gén és 1960 elején -—— a Szovjetunió Sta—

tisztikai Hivatalának irányításával vég—

rehajtott — általános állóalap—leltáro—

zásra és átértékelésre. Részletesen ismer- teti azokat a fő szempontokat, amelyeket a munka kapcsán módszertani, illetve gyakorlati kérdések megoldásával fi—

gyelembe vettek. Bemutatja a szerző a Szovjetunió gyakorlatában jelenleg al-

kalmazott és érvényben levő állóalap-

osztályozást is.

A XI. Új technika bevezetésének mu—

tatói fejezetben a szerző a technikai ha—

ladást jellemző alapvető mutatókkal is- mertet meg. A Szovjetunió gyakorlatában jelenleg alkalmazott mutatók főbb cso—

portjai az alábbiak:

1. A népgazdaság villamosítása 2. A népgazdaság kemizálása

3. Új típusú gépek, készülékek és műszeA rek mintapéldányainak termelése

4. Új gyártmányok gyártásbavétele 5. Allóalapok felújítása

6. Gépesítés és komplex gépesítés

t' . Élenjáró technológiái folyamatok beveze—

ese

8. Ésszerűsítés és az újítás fejlődése

g

A XII. Anyagi— technikai ellátásnál

új rész —— a Szovjetunióban az utóbbi

időben gyakorlattá vált —— fűtőuanyag— és energia ténymérleg felépítésének teljes részletességű ismertetése.

A XI. Iparvál-lalatok pénzügyi helyzete

c. fejezet — a vállalatok gazdasági te—

vékenysége szempontjából —— az utóbbi években jelentőssé váló problémáknak szentel nagyobb teret. Ismerteti az ösz—

tönző alapok kialakítását, illetve azok forrásait, a nyereséget. Sokkal részle—

tesebben elemzi a jelen kiadás a koráb-

binál a jövedelmezőség kérdését is.

t

A tankönyv jelenlegi átdolgozásánál a szerző általában arra törekedett, hogy az előző kiadásban fellelhető hiányossá—

gokat ki'küszöbölje. A könyv illusztrációs anyagát is felújította. Az anyag nyomdai tagolásában és a különböző betűtípusok

alkalmazásával is a tanulók kényelmét kívánta szolgálni. Az egyes szakitémák tárgyalása után a jelenleg érvényben levő beszámolójelentesek sémájával is

megismerteti a tanulókat.

(Ism.: Tilcsik Jenőné)

*