A statisztika története Ukrajnában

(1)

szama:

1031

A statisztika története Ukrainában*

M. MARKIN A Nagy Októberi Szocialista Forradalom

előtt Ukrajnában, akárcsak egész OI'OSZ—

országban, nem voltak meg a feltételek a társadalmi—[gazdasági jelenségeket ob—

jektíven és sokoldalúan jellemző statisz—

tika fejlődéséhez. Az orosz Belügyminisz—

térium mellett működő Központi Statisz- _ tikai Hivatal1 —— az egyedüli állami statisztikai szerv —— helyi szervei a kormány—

zósági statisztikai bizottságok útján kevés és amellett igen csekély számú kérdésre vonatkozó adatot gyűjtött. Mindaz, ami az 1861. évi reformot megelőzően a statisztikai tudomány és gyakorlat fejlesztése érdekében történt, csupán néhány köz- gazdász és statisztikus állhatatos munká- jának az eredménye volt; a társadalom e kiváló képviselői a nép, főképpen a parasztság életét tanulmányozták.

Különösen nagy érdemei vannak D. P.

Zsuravszkij ismert statisztikusnak, ,,A statisztikai adatok forrásai és az adatok felhasználása", ,,A kievi kormányzóság statisztikai leírása", ,,A kievi tankerület- hez tartozó kormányzóságok leírásának terve" stb. c. művek'szerzőjének. A nagy orosz tudós és forradalmi demokrata, N. G.

Csernisevszkiy' azt írta: ,,A kievi kormány—

zóság statisztikai leírása" egyike azoknak a legértékesebb alkotásoknak, amelyeket az orosz tudomány az évszázad folyamán nyújtott. Ez a mű egyike azoknak a pótolhatatlan forrásműveknek, amelyek örök időkre a legfőbb segédeszközt szol- gáltatják az általuk feldolgozott tárgy tanulmányozásához. Meg kell állapítani, 'hogy ,,A kievi kormányzóság statisztikai leírásá"—t tudományos értékénél fogva azokkal a híres kiadványokkal kell egy sorba állítani, amelyeket a tudományban első hely illeti meg."2

A statisztika megszervezésében és fej—

lesztésében mind Ukrajnában, mind Orosz—

országban nagy érdemeik Vannak a kor—

mányzóságok és egyes kerületi zemsztvok

(az 1861. évi reform után létrehozott helyi önkormányzati szervek) mellett működő statisztikai irodáknak (osztályoknak)

* Megjelent az ,,Isztorija szwetszkoj goszu—

darsztvennoj sztatisztikl" (Goszsztati7dat.

Moszkva, 1960, 436 old.) c. tanulmánygyűjte- menyben. (412—422. old.)

! Pontosan: ..Oroszország Belügyminisztériu—

ma mellett működő Központi Statisztikai Bi-

zottság." .

2 N. G. (Tsernisevszkij, Művei. III, köt. 1947.

:387; old.

A zemsztvostatisztikusok behatóan vizs-' gálták a népesség, elsősorban a parasztság gazdasági helyzetét, hatalmas anyagot gyűjtötték össze és dolgoztak fel. Többsé- gük arra törekedett, hogy a nép javáért munkálkodjék, s' a cárizmussal szemben foglalt állást. A hatóságok ezért politikai- lag ellenséges elemeknek tekintettékőket.

Gyakori eset volt, hogy a' zemsztvok ki- nyomtatott anyagait elégették, vagy a statisztikai irodákat bezárták. Ilyenkor azok kénytelenek voltak tevékenységüket más szervek fedőneve alatt folytatni. A herszoni kormányzóságban például a ke—

rületi statisztikai irodák később mint a zemsztvok biztosítási ügynökségei mű—

ködtek.

Ukrajnában a zemsztvostatisztika a csernigovi, poltavai, harkovi, herszoni, tauriszi és jekaterinoszlavi kormányzó—

ságokban volt a legjobban megszervezve.

A csernigovi zemsztvo 1876-ban felállí—

tott statisztikai osztályán olyan ismert statisztikusok dolgoztak mint P. P. Cser- vinszkij, V. E. Varzar, A, A. Ruszov, A.

Sz. Szemjanovszkij, E. Sz. Filimonov, vala"—

mint A. P. Slikevics, a kombinációs tábla feltalálója, továbbá M. M. Kocjubz'nszkij, a nagy ukrán író és forradalmi demokrata. A tauriszi zemsztvoban működő K.

A. Verner és Sz. A. Harizomenov voltak az elsők, akik a gazdaságonkénti összeírás adatait csoportosítva, éspedig a' vetéste- rület nagysága szerint dolgozták fel. Eze- ket az anyagokat használta fel Lenin ,,A kapitalizmus fejlődése Oroszországban" c.

kitűnő művének megalkotásakor. A poltavai zemsztvoban dolgoztak G. G. Rot—

misztrov és A. V. Pesehonov ismert sta—

tisztikusok; utóbbi 1898—ban elsőként fog—

lalkozott a parasztgazdaságok költségveté- seinek vizsgálatával. Az ukrajnai zemsztvostatisztikai'* szervekben más statisztiku—

sok és kiemelkedő szerepet játszottak.

A zemsztvostatisztika adatainak fel- használásával írta meg V. E. Posztnikov statisztikus—közgazdász ,,A délorosz pa- rasztgazdaság" c. művét, amely részlete—

sen megvilágította a tauriszi, a jeka'reri—

nőszlavi és a herszoni kormányzóság parasztgazdaságainak helyzetét. Lenin

,,Újabb gazdasági mozgalmak a paraszti

életben" c., 1893-ban megjelent művében úgy jellemezte V. E. Posztnikov munkáját, mint az utóbbi évek orosz közgazdasági irodalmának egyik legkiemelkedőbb al;

kotását. ' '

(2)

'103'2

Lenin nagyra értékelte a zemsztvo—u statisztikának a parasztgazdaságok hely—

zetére vonatkozó adatait. Azt írta: ,,Nem

képzelhető el olyan, Oroszország gazdasá,- gát tanulmányozó közgazdász, aki nélkü—

lözni tudná a zemsztvostatisztika adatait. . ."3 Ugyanakkor Lenin élesen bírálta is a zemsztvostatisztika hiányosságait, a ,,megkülönböztetés nélküli" átlagokkal ,való visszaélést, a paraszti üzemeknek a földterület nagysága szerinti helytelen csoportosítását, amely eltakarta a pa- rasztság társadalmi—gazdasági differenciá- lódását és elpalástolta a kapitalizmus fejlődésének—folyamatát az orosz faluban.

A zemsztvostatisztika igen lényeges hi- bája volt, hogy a zemsztvostatisztikai szervek: egymástól elszigetelten, összefogó központi szerv és egységes munkaterv nélkül működtek, éspedig nemcsak, orszá—

gosan, hanem egyes kormányzóságokon belül is. Éppen ezért az egyes kormány- zóságokra vonatkozó statisztikai adatok gyakran nem voltak egymással össze—

hasonlíthatók.

Szovjet-Ukrajna. statisztikusai a zem—

sztvostatisztika értékes tapasztalatait fel- használták munkájukban.

Az Ukrán SzSzK statisztikusairól szól—

va, meg kell említeni M. v.mha, akadé- mikus sokévi gyümölcsöző munkáját. A statiSztika történetével és elméletével, különösen pedig a népességi statisztiká—

val foglalkozó művei hozzájárultak a statisztikai tudomány fejlődéséhez.

I.

A valóban tudományos alapokon nyug- vo statisztika sokoldalú fejlődésének lehe—

tőségei csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után jöttek létre.

1919 márciusában jóváhagyták Ukrajna helyi statisztikai intézményeiről szóló ha—

tározatot, 1920 májusában pedig a Köz- ponti Statisztikai Hivatal Összukrajnai Irodájáról szóló határozatot. Ezek a hatá—

rozatok Lenin útmutatásainak és azok alapján az OSzSzSzK Központi Statiszti- kai Hivatalától 1918 júliusában hozott határozatnak megfelelően állapítják meg az állami statisztika szervezeti formáit és tevékenységének területét.

A külföldi intervenció és *a polgárhá- ború miatt a statisztikai intézmények csak fokozatosan, a Vörös Hadsereg elő- nyomulásával párhuzamosan alakultak meg Ukrajnában. A statisztikai szervek azonban egységes, tervszerű irányítás ' Lenin Művei. a. köt., 556 old. oroszul és Lenin: A kapitalizmus fejlődése Oroszország- ban. Szikra. Budapest. 1949. sza—su. old.

mum

nélkül működtek, minthogy sem egymás—' sal, sem a Központi Statisztikai Hivatal Összukrajnai Irodájával nem volt kap—

csolatuk. Az Iroda pedig nem tudta meg—

teremteni a kapcsolatot az OSzSzSzK Központi Statisztikai Hivatalával, , amely ebben az időben az állami statisztika módszertani irányítását látta el az ország—

ban. Ukrajna központi állami statisztikai szerve, mivel a háborús időszakban nem tudta létrehozni helyi szerveit, főképpen az ukrán népgazdaság forradalom előtti helyzetére vonatkozó statisztikai adatok feldolgozásával foglalkozott.

Bizonyos mértékű fejlődésnek akkor indult a statisztika Ukrajnában, amikor az OSzSzSzK és az Ukrán SZSZK kormá—

nya között megegyezés jött létre az 1920.

évi népszámlálás lebonyolítására, vala——

mint a népoktatási intézmények számbavé—

telére, mezőgazdasági összeirás végrehajtá—

sára és az iparvállalatok rövid program szerinti összeírására. A háború miatt azonban a népszámlálást nem lehetett Ukrajna egész területén végrehajtani. A kremencsugi, poltavai és kievi kormány— ) zóságban a népszámlálás nem terjedt ki egyes járásokra, sőt kerületekre, a zapo—

rozsjei és podolszki kormányzóságban rövidített program szerint, a volinszki' kormányzóságban pedig egyáltalán nem bonyolították le. Ennek ellenére a nép- számlálás sikeresnek mondható; külön ki kell emelni, hogy az összeírásban és az adatok feldolgozásában a rendelkezésre álló összes statisztikus részt vett. A kerü—

leti és kormányzósági statisztikai irodák apparátusát kiegészítették olyan tapasz—

talt szakemberekkel, akik a Nagy Októ—

beri Szocialista Forradalom e őtt 'a zemszt—

vostatisztikai szervekben dolgoztak és résztvettek az 1916. és 1917. éVi összeírá- sokban.

A szovjet statisztika története az 1920.

évi ukrajnai népszámlálást, amelyet rend—

kívül nehéz körülmények között hajtottak végre, a szovjet statisztikusok önfeláldozó munkájának és lelkesedésének kimagasló példájaként értékeli. '

Az 1925. november 13—16 között tartott első összukrajnai statisztikai kongresszu—

son P. I. Popov, a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának vezetője így jel——

lemezte a statisztikusok munkakörülmé—

nyeit a külföldi intervenció és a polgár—

háború időszakában:

,,Sokat végeztünk, igen sokat, sőt többet annál, mint amit el lehetett végezni. Hi- szen semmink sem volt a múltban. Mezít—

láb, éhesen dolgoztunk és mégis elvégez—

tük munkánkat. Emlékeznek, hogyan haj-- tottuk végre az 1920. évi népszámlálást?

(3)

SZEMLE

Voltak ehhez eszközeink? Nem voltak.

30 embert öltek meg a népszámlálás so—

rán békés munkája közben. És hányan betegedtek meg? Gyalog jártak és végez—

ték a vizsgálatokat. Ezért úgy gondolom, meg kell hajolnunk a statisztikusok hősi- essége előtt, különösen azon elvtársak előtt, akik az összeírás helyén éltek és a statisztikai munkát elvégezték".

1921 második felében az Ukrán SzSzK állami statisztikai rendszere mindenütt megszilárdult, és szervei egységes mód—

szertani vezetéssel, egységes, központi program szerint kezdtek dolgozni. Ebben az időben Ukrajnában a statisztikai szer—

veknek 10000 önkéntes levelezőjük volt, kb. 2000 statisztikus dolgozott a járások—

ban, több mint 3000 a 102 kerületi statisz—

tikai irodán, a 9 kormányzósági irodán és a központi apparátusban. Minthogy ennyi munkaerővel rendelkeztek, lehetővé vált országos és köztársasági jelentőségű nagyméretű felvételek végrehajtása is.

Az 1923. évi össz-szövetségi városi ösz—

szeírás anyagának a cenzus alá eső ipar—

vállalatokra vonatkozó folyamatos statisz—

tika adatainak felhasználásával történő feldolgozása lehetővé tette az ukrán váro- sok nagy—, közép- és kisiparának többé—- kevésbé teljes jellemzését. A falusi kis- ipart és a kézműipart a járási statisztikusok és az önkéntes levelezők által az 1922—1923. évek folyamán végzett ankét- szerű Vizsgálatok adatai alapján tanul—

mányozták.

Az 1924-ben végrehajtott igazgatási re—

form után új határozatot hoztak a köztár- saság állami statisztikájáról. Ebben a sta—

_,tisztikai intézmények felépítését és tevé- kenységi körét az új igazgatási egységek—

nek (keriiletek, körzetek, kormányzóságok) megfelelően állapították meg.

Az új határozat nagy jelentősége abban volt, hogy az állami statisztika további központosítását írta elő. A határozat a következőket mondotta: ,,Az össz-szövet—

ségi statisztikai munka tekintetében Ukrajna Központi Statisztikai Hivatala a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata—

lának irányítása alatt áll, és tevékenysé- gét az utóbbi által megállapított program szerint folytatja. Ukrajna Központi Sta—

tisztikai Hivatala a programnak a helyi körülményekre való alkalmazásakor köte- les a program egységét és országos össze—

sítés elvégzésének lehetőségét megőrizni.

A program végrehajtásának határidőit csakis a Szovjetunió Központi Statisztikai

Hivatalának jóváhagyásával hatja meg".

1925—1926-ban Ukrajnában össz-szövet- ségi program alapján —- helyszíni össze- változtat— '

1033

írá—s útján —- kisipari és kézműipari statisztikai adatfelvételt hajtottak végre;

az adatfelvétel bőséges tájékoztatást nyúj—

tott az említett iparoknak az ország gazda-v sági életében betöltött szerepéről, földrajzi elhelyezkedésükről és műszaki színvona—

ukról.

II.

Az ukrán állami statisztika fejlődésé—

ben fontos lépcső volt a folyamatos ipar—

statisztika megszervezése 1921 októberé—

ben. Ennek az volt a feladata, hogy a köztársaság központi és helyi államigaz- gatási szervei részére az iparra vonatkozó alapvető adatokat rendelkezésre bocsássa és vizsgálja az ipar helyzetét és fejlődé- sének dinamikáját. A folyamatos iparsta—

tisztika kérdéseivel a Szovjetunió Köz-—

ponti Statisztikai Hivatala mellett működő Központi Iparstatisztikai Bizottság és a statisztikai irodákhoz tartozó kormányzó—

sági bizottságok foglalkoztak.

Folyamatos iparstatisztikai adatgyűjtés—

sel foglalkoztak az Ukrán SZSZK Legfel—

sőbb Népgazdasági Tanácsának szervei is, mégpedig széleskörű program alapján, te- vékenységük azonban csak kb. 600—700

vállalatra terjedt ki, míg az Ukrán SzSzK Központi Statisztikai Hivatalának folya-—

matos iparstatisztikája kb. 3000 Vállalatot ölelt fel. Az Ukrán SzSzK Központi Statisztikai Hivatala a folyamatos iparstatisztikai adatokat az ún. A és B minták (kérdőívek) segítségével gyűjtötte be. Az A és B mintán szereplő kérdések több alkalommal változtak, több iparág jellem-—

zésére pedig speciális kérdőíveket hasz- náltak, így például a szénbányászatban.

az ércbányászatban, a fémfeldolgozó-, a cukor—, a halfeldolgozó—, a bőr-, a textil—' iparban és még néhány más iparágban.

Az adatokat rendszerint központilag dol——

gozták fel.

Az alapvető (egyszeri) és a folyamatos iparstatisztika mutatói lehetővé tették az új gazdasági politika (NEP) eredményei—

nek mélyreható tanulmányozását az ipar területén (vállalatok bérbeadása, trösztök szervezése).

A mezőgazdaságban megszervezték a mezőgazdasági termelés fő elemeinek, az élelmiszer- és nyersanyagkészleteknek rendszeres nyilvántartását. A statisztikai szervek tanulmányozták a falusi lakosság szociális összetételét.

Minthogy ebben az időszakban sokmillió egyéni parasztgazdaság volt az országban,.

nagy jelentőségre tettek szert az éven—- ként tavasszal végrehajtott reprezentatív vizsgálatok, amelyek a parasztgazdaságok 10 százalékát ölelték fel. Az évenkénti,

(4)

1034

vizsgálatok megszervezését Ukrajna Köz- ponti Statisztikai Invatala kezdeményezte, amely 1921-ben végzett első ízben, ilyen

adatfelvételt. Az ukrán statisztika érdeme

a jól kidolgozott vizsgálati módszer, vala—

mint a mintául, kiválasztott gazdaságok arányának megfelelő emelése, "erre ugyanis azért volt szükség, hogy reprezentativ adatokat nyerhessenek nemcsak az egész ország, hanem kisebb területi egysé- gek. — kormányzóságok és kerületek — te- kintetében is.A Szovjetunióra vonat- kozóan mintául kiválasztott gazdaságok aránya nem haladta meg a 4—5 százalé- kot, Ukrajnában viszont a rendszeresen Vizsgált parasztgazdaságok aránya 9—10 százalék, számuk pedig mintegy 500 000 ovo t.

Fontos helyet foglaltak el továbbá az állami statisztika tevékenységében a pa- rasztgazdaságok jól megszervezett háztar—

tásstatisztikai vizsgálatai, amelyeket Uk—

rajnában 1923-ben kezdtek el. Ezek a vizsgálatok kb. 2000 olyan gazdaságra terjedtek ki, amelyek folyamatosan ház- tartási költségvetési feljegyzéseket készí- tettek. A terméshozamok statisztikája ebben— az időben az önkéntes levelezők ielentésein és a körzeti statisztikai irodák szakértő bizottságai által végzett becslé—

seken alapult. A szakértői becslések ellen—

őrzése céljából reprezentatív cséplési vizsgálatokat folytattak a parasztgazda- 'ságokban. A terméshozamok statisztikájá- nak azonban lényeges. hiányossága volt, hogy az önkéntes levelezők, akik között számos kulák volt, hamis, a legtöbb eset—

ben a valóságnál alacsonyabb adatokat közöltek a terméshozamokról, a csekély számú, parasztgazdaságban lefolytatott el- lenőrző cséplések pedig nem járultak hozzá megfelelő mértékben a terméshoza- mok tényleges nagys—ágának meghatáro- zásához. Ez volt a helyzet egészen 192942, amikor az önkéntes levelezők intézményét és a szakértő bizottságokat megszüntették, a terméshozamok meghatározását pedig a földművelésügyi szervekre bízták. Ezek azonban nem tudták kielégítően ellátni ezt a feladatot és ezért 1932 végén az erre a célra létrehozott állami kerületközi bi- zottságokat bízták meg a terméshozamok

megállapításával.

Ukrajna Központi Statisztikai Hivatala ebben az időben azt a célt tűzte ki, hoe'y ne csak az egyes népgazdasáai áaakkal foglalkozzék, hanem tanulmányozza az egész népgazdaságot, Ukrajna gazdasági kapcsolatait a többi szövetségi köztársa- ságeal, és meghatározza Ukrajna szerepét a Szovjetunió népgazdaságában. E célból három éven keresztül elkészítették Uk—

sm

raina népgazdasági mérlegét Az Ukrán

SzSzK Központi Statisztikai Hivatala ki';—

számította és megjelentette az 1923124. évi az 1924/25. évi és az mama. évi mérleget.

Ukrajna statisztikájának fejlődése szem- pontjából ennek a munkának volt bizo—

nyos pozitiv jelentősége. Az elkövetett jelentős módszertani hibák és elsősorban amiatt azonban, hogy a kiszámított adatok nem jellemezték a gazdaság társadal- mi struktúráját—3 a mérlegeket erősen elmarasztalták. Komoly hibákat tártak fel továbbá az Ukrán SZSZK Központi Statisztikai Hivatala által készített ke- nyérgabona- és takarmánymérlegben is,

ezért a mérlegek készítését megszüntették.

Kiemelkedő helyet foglal el, az ukrán statisztika történetében az 1926. évi nép- számlálás, az első olyan népszámlálás, amely a Szovjetunió egész területére ki,- terjedt. A népszámlálás végrehajtása előtt összehívták az első Összukrán Statisztikai Kengresszust, amelyen széles körben meg- vitatták a népszámlálás programját és megszervezését, valamint egéSZ sor fontos statisztikai problémát.

A gondosan előkészített és sikeresen végrehajtott 1926. évi népszámlálás bősé—

ges anyaggal szólgált Ukrajna lakosságá- nak részletes jellemzésére, nemzetiségi, társadalmi és foglalkozási összetételének vizsgálatára. Ezek az adatok szolgáltak alapul 12 éven keresztül —— egészen az 1939. évi népszámlálásig — a lakosság lét—

számával kapcsolatos statisztikai számítá—

sokhoz.

III.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi—

vatalának 1926-ban végrehajtott átszerve—

zése folytán jelentős mértékben megnőttek az ukrán statisztikai szervekkel szemben mind a központban, mind a területen tá- masztott követelmények. Jelentősen fo—

kozni kellett a statisztikai munka opera—

.tivitását, emelni tudományos színvonalát, fel kellett számolni a statisztikai intézmé—

nyek és a tervező szervek közötti szakadé- kot és a statisztikát a népgazdasági terve—

zés szolgálatába kellett állítani. A 520- cialista iparosítás megkezdéséhez, az első ötéves terv beindításához szükség volt va—

lamennyi népgazdasági ág, elsősorban az

ipar legrészletesebb statisztikai adataira.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hi- vatalának programjával és szervezési ter—

vével összhangban és vezetésével 1926——

1930 között Ukrainában egész sor fontos statisztikai munkát végeztek. így az ún.

B minta felhasználásával l929—lg bezáró-

lag évente részletes adatokat gyűjtöttek az iparvállalatokról. E vizsgálatok anya—

(5)

SZEMLE

gainak és az 1929. évi kisipari statisztikai összeírás adatainak feldolgozása sokoldalú tájékoztatást nyújtott Ukrajna iparának helyzetéről és fejlődéséről.

Ami a mezőgazdaságot illeti, a szokásos tavaszi és őszi, adatfelvételeken kívül 1927- ben összeírást tartottak, amelynek adatai alapján a falusi lakosság osztályösszetéte- lét tanulmányozták; ezenkívül 1928-ban és ' 1929—ben összeírták a szovhozokat és a kolhozokat. A parasztgazdaságok differen—

ciálódásának kérdéseit az 1925-ben végre—

hajtott statisztikai adatfelvétel alapján ta- nulmányozták.4

1930-ig az Ukrán SZSZK Központi Sta- tisztikai Hivatala nagy figyelmet fordított a statisztikai adatok széleskörű publikálá- sára. Az 1921-től 1924—1925-ig terjedő idő- szakban az Ukrán SzSzK központi Statisz—

tikai Hivatala nem számítva a helyi statisztikai szervek kiadványait, 246 kötetet jelentetett meg, összesen 402000 példány- ban. Az ,,Ukrajna statisztikája" c. soro—

zatban rendszeresen közöltek adatokat a statisztika minden területéről. Az Ukrán SzSzK Központi Statisztikai Hivatala ki- adott ezenkivül statisztikai naptárakat, to- vábbá megjelentette a kerületi statisztikus és levelező kézikönyvét, amelyek a statisztikusok képzését segítették elő.

IV.

Az 1930—1941. években nagy változások történtek az állami statisztika szerveze—

tében.

Az OSzSzSzK—tól és a többi köztársa- ságtól eltérően, Ukrajnában a statisztika első átszervezése egybeesett az 1930. évi igazgatási reformmal, a körzetek és kor—

mányzóságok megszüntetésével. Azután, hogy a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbiztosok Tanácsá—

nak 1930. január 23-án kelt rendeletével a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata- lát az Állami Tervbizottság népgazdasági számviteli részlegévé szervezték át, meg- felelő változtatásokat hajtottak végre az egyes köztársaságok központi és helyi statisztikai szerveinek összetételében is. A központi és helyi állami statisztikai szer—

veknek a tervező szervekkel való egyesí—

tését a statisztika és a tervezés szorosabb együttműködése iránti igény tette szüksé—

gessé.

Meg kell jegyezni, hogy Ukrajnában a statisztikai szervek 1930. évi átszervezése nem (vezetett pozitív eredményekre. Az

4 M. 8. Gurevics ,,Az ukrán parasztgazdasá—

gok differenciálódásának kérdése. 1925. I., II..

III. köt. és ,,Az ukrán parasztgazdaság idő—

szerű kérdései". 1927. X. köt.

'1035

Allami ,Tervbizottsá—gnak alárendelt sta—

tisztikai apparátust nem használták ki rendeltetésének megfelelően. Kevés figyel-

met fordítottak az összeírásokra és az egyéb nagyobb méretű vizsgálatokra, a statisztikai adatok elemzésére; megszüntet statisztikai adatok publikálása. Minthogy Ukrajnában ,megszüntették a kerületeket és kormányzóságokat, az Ukrán SzSzK Al—

lami Tervbizottságának népgazdasági számviteli részlege kénytelen volt közvet—

lenül irányitani az 500 kerületi tervbizott- ság statisztikai munkáját. Ez természete- sen lehetetlen volt. Ennek következtében felbomlott a központi és az alsóbb statisz—

tikai szervek kapcsolata, a kerületi terv- b'izottságok statisztikai előadói pedig csu—

pán a vállalatok gazdasági tevékenysé- gére vonatkozó beszámolójelentések össze—

sítését küldték meg a helyi szerveknek.

A statisztikai szervek munkájának meg- javítása céljából a Szovjetunió Központi Végrehajtó Bizottságának és a Népbizto- sok Tanácsának 1931. december 17—i ren- deletével létrehozták a Szovjetunió Állami Tervbizottsága mellett működő Népgazda—

sági Számviteli Központi Igazgatóságot és az utóbbinak alárendelt köztársasági, területi és kerületi népgazdasági számvi—

teli szerveket. Ezzel egyidejűleg bővült a számviteli—statisztikai munka is. Az igaz—

gatóságra és helyi szerveire hárult mind—

azoknak a' munkáknak az elvégzése, amelyek a népgazdaság legfontosabb fo- lyamatait ölelték fel, továbbá a hivatalok és vállalatok számviteli—statisztikai mun- kájának megjavításával kapcsolatos intéz—

kedések kidolgozása és végrehajtása. Uk—

rajna Állami Tervbizottságának Nép- gazdasági Számviteli Központi Igazgató—

sága munkájában a kerületi népgazdasági számviteli felügyelők apparátusára és a körzeti felügyelők 1934—ben létrehozott ——

1400 főt számláló —— hálózatára támaszko- dott.

A statisztikai szervek átszervezése pozi- tív eredményre vezetett.

Az 1932—1941 közötti időszakban Uk—

rajnában nagyméretű statisztikai munká—

kat hajtottak végre, melyek közül meg kell említeni a következőket: a termelési célokat szolgáló felszerelés összeírása, a kommunális vállalatok összeírása, a köz—

étkeztetési vállalatok összeírása, a keres—

kedelmi hálózat összeírása, az évenkénti állatszámlálások és az 1939. évi népszám- lálás. Ezenkivül kidolgozták és rendsze- rezték a népgazdaság fejlődésének dina—

mikáját jellemző anyagokat, publikálták egyes statisztikai munkák eredményeit, egy sor statisztikai adatgyűjteményt adtak ki. A párt és a kormány útmutatásait kö- vetve, melyek a munkák operatívitásának

(6)

1036

növelését írták elő, az UkránStatisztikai Hivatal jelentős mértékben megjavította az irányitó és tervező szervek adatokkal való folyamatos ellátását, a statisztikai—

adatok elemzését és értékelését, illetve azok felhasználását a népgazdasági tervek végrehajtásának ellenőrzésére.

A Nagy Honvédő Háború idején a fa—

siszták által megszállt Ukrajna statiszti—

kai szervei megszüntették munkájukat.

V.

Ukrajna felszabadulása után hatalmas munka kezdődött a statisztikai apparátus megteremtése és a gazdaság állapotára vonatkozó statisztikai adatok gyűjtésének megszervezése céljából. Először is számba kellett venni az emberi és anyagi erőfor—

rásokat, valamint a termelési alapokat, meg kellett állapítani az ellenség által a népgazdaságnak okozott kár nagyságát.

Ebből a célból összeirták a városi és falusi lakosságot, a megmaradt ipari üzeme—

ket, az ipari felszerelést és közlekedési eszközöket, a mezőgazdasági gépeket, az állatállományt, a nyers- és tüzelőanyag—

készleteket, a kommunális és kereskedelmi vállalatokat, az iskolákat és a kórházakat.

A háború után gyors ütemben helyre—

állt Ukrajna gazdasági élete; a statisztikai szerveknek ebben az időszakban az volt a feladatuk hogy megmutassák a szocializ—

mus építése terén elért eredményeket, jel—

lemezzék a népgazdasági terv teljesítését.

A helyi statisztikai szervek megerősítése és az irányító szervek statisztikai tájékoz- tatásának megjavítása céljából a területi statisztikai igazgatóságokat összevonták a Szovjetunió Allami Tervbizottsága terü- leti meghatalmazottainak a háború után újjászervezett apparátusában, az Ukrán SZSZK Statisztikai Hivatalát pedig átszer- vezték a Szovjetunió Állami Tervbizott—

sága Ukrajnai meghatalmazottjának Sta—

tisztikai Hivatalává. *

A statisztikai munka ily módon történt megszervezése a szocializmus építésének szóbanforgó időszakában azonban nem bi—

zonyult indokoltnak. Ezért 1948—ban a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivata—

lát különválasztották a Szovjetunió Álla- mi Tervbizottságától, és az a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő önálló szervvé vált.

A vonatkozó határozat megállapítja, hogy az állami statisztika szervezete nem felelt meg az államigazgatás és tervgazdál- kodás megnövekedett követelményeinek, és lényeges hiányosságai vannak: nem szervezték meg kielégítően az anyagellá- tás statisztikáját, teljesen hiányzik az új

szalas.

technika és a természeti erőforrások álla- lami statisztikája, nem szervezték meg megfelelően a minisztériumok és főható- ságok statisztikai munkájának irányitá—

sát, valamint a beszámolójelentések meg- bízhatóságának ellenőrzését, továbbá az állami és főhatósági statisztikai szervek által összegyűjtött statisztikai adatok. je—

* lentős részét nem dolgozták fel, és nem elemezték megfelelő módon, ezért'az'okat a kormány nem tudta felhasználni.

A Szovjetunió Központi Statisztikai Hí- vatalának feladatává tették, hogy szün- tesse meg ezeket a hiányosságokat és biz—

tositsa olyan megbízható, tudományosan megalapozott statisztikai adatok gyűjtését és idejében a kormány rendelkezésére bo—

csátását, amelyek megmutatják az állami tervek teljesitésének menetét, valamint a szocialista népgazdaság és a kulturális élet fejlődését. Ukrajna statisztikai szervei nagy munkát végeztek a kormány által feltárt hiányosságok kiküszöbölése érde—

kében.

Az utóbbi években a szövetségi köztár—

saságok jogainak a népgazdaság irányí—

tása terén történt kiterjesztésével meg—v nőtt a statisztika jelentősége az Ukrán SzSzK tervgazdaságában. A számviteli és beszámolási munkát az iparban és az épí-—

tőiparban 1957-ben, a mezőgazdaságban pedig 1958—ban a statisztikai szerveknél központosították, ami pozitív eredménnyel járt. Ukrajnában 12 gépi adatfeldolgozó állomást létesítettek, melyeket nagytelje—

sitményű számológépekkel láttak el; így lehetővé vált a számvitel központosítása a köztársaság más népgazdasági ágai- ban is.

Hosszabb szünet után az Ukrán SzSzK Statisztikai Hivatala újból hozzálátott a népgazdasági mérleg egyes elemeinek fel- dolgozásához. 1955—től fogva összeállítják a lakosság pénzbevételeinek és kiadásai—

nak mérlegét, a mezőgazdasági termékek és a lakosság élelmiszerfogyasztásának mérlegeit, a munkaerő—tartalékok mérlegét.

1957—ben az Ukrán SZSZK Statisztikai Hi—

vatala nagy munkát végzett a társadalmi termék és a nemzeti jövedelem kiszámí- tásával kapcsolatban.

Felújitották a statisztikai adatok publi- kálását. Az utóbbi években az Ukrán SzSzK Statisztikai Hivatala és a területi statisztikai szervek egész. sor évkönyvet jelentettek meg és havonta ,,bulletineket"

adnak ki, melyekben közzéteszik a nép- gazdasági terv teljesítésének mutatószá—

mait valamint a különböző statisztikai adatfelvételek eredményeit. A statisztikai adatok újbóli publikálása hozzájárult a statisztikai szervek közgazdasági munká—

jának megjavításához.

(7)

SZEMLE

A Kommunista Párt és a szovjet kor—

mány a szocializmus építésének vala- mennyi szakaszában nagy gondot fordított a statisztika és a számvitel megszilárdítá—

sára és fejlesztésére. Az ukrán statiszti—

kusok minden lehetőt megtesznek annak

1037

érdekében, hogy hozzájáruljanak a hét—

éves népgazdaságfejlesztési terv teljesit—

téséhez és túlteljesítéséhez, melyet a Szov—

jetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XXI, kongresszusa tűzött ki feladatul.

Beszámoló az 1961. évi

budapesti Statisztikai Tudományos Konferenciáról*

I.

A konferencia ágazati kapcsolati mérle- gekkel foglalkozó A tagozatára 17 magyar és 4 külföldi előadást nyújtottak be.

Az első három előadás a Magyarorszá—

gon, Lengyelországban és a Szovjetunió- ban összeállított ágazati kapcsolati mérle—

gekkel, ezek felépítésével s készítésük ta- pasztalataival foglalkozott. A magyar mérlegeket Lukács Ottónak. a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének ,,A magyar ágazati kapcsolati mérlegek és összeállításuk statisztikai alapiai" c.

előadása mutatta be. Lengyelországban részletes ágazati kapcsolati mérleget az 1957. évről, összevont mérlegeket az 1956., 1958. és 1959. évekről állítottak össze. Az ezzel kapcsolatos munka tapasztalatait B. Szybisz ,,A lengyel népgazda—

ság ágazati kapcsolatainak mérlege" c.

előadása ismertette. Előadása foglalkozott az import kezelésének változataival, az aggregálás különböző típusaival (termé- kek szerint, vállalatok szerint), a szállí- tási és kereskedelmi szolgáltatások szere—

" A konferencia szervezetéről, elnökségéről

és a külföldi résztvevők névsoráról a Statisz-

tikai Szemle 1961. évi 7. száma adott hírt (750.

old.), amely egyúttal közölte a szekciókban elhangzott bevezető előadásokat !Mód Aladárné ,,Az életszínvonal nemzetközi összehasonlítása".

asz—700. old., és Lukács Ottó ,,A magyar ága- zati kapcsolati mérlegek és összeállításuk statisztikai alapjai". 701—711. old.) is. A sta—

tisztikat Szemle 1961. évi 8—9. száma tartalmazza a megnyitó ülés anyagát (Friss István megnyitó beszédét —- 808—806. old. —; Péter György ,,Új statisztikai módszerek és alkal—

mazásuk a gazdaságpolitika szolgálatában"

cimmel elhan zott előadását — 807—815. old. ——

és Ajta'l Mik! s felszólalását —- BIG—818. old. -), továbbá Bognár József ,,Az idő szerepe a ke- _reslet-kielégítéssel kapcsolatos gazdasági dön—

tésekben" (Rm—832, old.), dr. Román Zoltán ,,Az ágazati kapcsolati mérlegek felhasználása gazdaságossági számításokhoz" (sas—850. old.), Jürgen, Kaczynski ,,Megjegyzések a munkások helyzetéről a

sokban" (Est—862. old.) c. előadásokat. A Szer—

kesztőség a Statisztikai szemle következő szá—

maiban mindkét szekcióból további előadások közlését tervezi. E beszámoló az elhangzott előadások és a vita rövid ismertetését, vala—- mint a konferencia záróülésén elhangzott ösz—

szefoglalók anyagát tartalmazza.

gazdaságilag elmaradott orszá—

peltetésével s a mérleg invertálásával. Az újabb szovjet tapasztalatokat M. Ejdelman ,,A termelés és elosztás ágazati kapcsolatainak mérlege a Szovjetunióban" c. elő—

adása ismertette. Az előadás foglalkozott az 1959. évről a közelmúltban elkészült, értékben és természetes mértékegységben összeállított ágazati kapcsolati mérlegek- kel s ezek helyével, kiegészítő szerepével a népgazdasági mérlegek rendszerében. E mérlegek nagyobbrészt reprezentatív adat- felvételekre épülnek, tiszta profilú ágaza- tok kialakítására törekedve; az előadás az ezzel kapcsolatos problémákat is tár- gyalta. Bővebben foglalkozott még az amortizáció szerepeltetésével, a teljes rá—

fordítási együtthatókkal és a mérleg né- hány elemzési célra való felhasználásával.

E három előadáshoz kapcsolódott Ke— — nessey Zoltán ,,Az ágazati kapcsolatok mérlege összeállításának és felhasználá—

sának nemzetközi összehasonlitása" c. re—

ferátuma, mely nemzetközi összehasonlí—

tások tükrében vizsgálta a mérlegek ösz—

szeállításának néhány (elsősorban az agg—

regálással összefüggő) főbb kérdését s az ágazati kapcsolati mérlegekkel összefüggő munka további fejlesztésére vonatkozóan is több javaslatot tett. (A vita során M.

Souöek és Z. Tlusty beszámolt a Cseh—

szlovákiában folyó idevágó kutatásokról és előkészületekről, W. Karbstein pedig a Német Demokratikus Köztársaságban az 1958. évről összeállított első ágazati kap—

csolati mérlegekről.)

Rácz Albert ,,Az ágazati kapcsolatok mérlege "és a társadalmi termékmérleg, valamint a nemzeti jövedelem mérleg főbb összefüggései" c. előadása —— mint erre a cím is utal —— a különböző mérle—

gek kapcsolatával és számszerű—összefüg—

géseivel foglalkozott, így elsősorban: az

anyagi termelés ágainak elhatárolásával,

a_külkereskedelem, export és import ke—

zelésével— és a fogyasztás számbavételé—

vel. :

Zala Júlia ,,A népgazdaság fő össze- függéseinek rövididőközi elemzése" e elő—