A csehszlovák statisztika a tervezés szolgálatában

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA A TERVEZÉS SZOLGÁLATÁBAN

JAN KAZIMOUR

Csehszlovákiában (: két világháború között igen fejlett volt a starüi-sz'tllca el-

mélete és gyakorlata. Súllyponxtja azonban a tulajdonképpeni gazdaság szlenáijárn kivül! fonm'áxládo'lt ki. Az állami staiiirsztllkuali tevékenység elsősorban a demogmórlío berületxén jrelenliikezert, továbbá néhány, a kapitalista áll-aim irányítása szempont- jából jelentős területen (adólk. áraik). AlZ állami sihaiiiiszlika kanlá't'azoxht miéniiélkiben

figyelhette meg az ország gazdálkodását, mivel ez a Csehszlovák Gyáriparosok

Központi Egyesületének érdekköréhez tartozott. Figyelmet érdemel azonban, hogy a statisztikusok háború előtti kezdeményezésére Csehszlovákiában 1935-ben mvégris végrehajtották az első ipari cenzust, valószínűleg abban az időben Euró-

pában az egyediüflift. Eredményei rérühieitő módon rko'rliáltozot'tialk voltak, de az ipar-

stabi'sz'bi'loa további munikáiiíbaln alapul! szolgálták.

A háború után, 1945—ben az Állami Statisztikai Hivatal azonnal megkezdte tevékenységét és arra törellcede'st, hogy az állami *irárnyiíltó szervek részére szilik—

se'ges í—niowrmációlloait biztositsa. Ez a tevékenység fokozatosan miégtha eltérő me'ir- téllaben is kiterjedt a népgazdaság vallalmieniny—i ágára. Egészen 1947-iig nem léte—

zett állami terv, ezért ennek megligyelélséről és ellenőrzéséről nem szráimoillhovwnlk

be. A stamiiszhilkai ágazotolk módszertanilag nagyobbrészt a háború előtti regi 'ca—

posszbailawlcat követték. A publikációs rendszer is csak lassan válfco—zo'dt meg.

Az 1947—1948-05 kétéves terv teljesítését lényegében az Állami Tervhivatal és azolk az illetékes szervek lligyelfiiélk me . amelyek a gazdaságot irányiíi'oorbbák.

Ezrt követően a későbbi szakaszban, főleg az 1949. esztendőtől kezdődően, kezd-

tek a csehszlovák állami statisztikai szervek rendszeresebben foglalkozni az ál—

laimi terv teljesitésének megiligy—elésévell es a tervgazdálkodás egyes vényezőiiinielk lejalőd—éws—éveil. Lényeg—es váliozá's 1950 után következett be, amikor a szovjet to- pasztalatoik alapján megválltoxzoiit a csehszlovák gazdaság és á'lílaimiiv'gazgortás shrulk- túináio. A törvények és rendeletek ebben az időben határozták meg a pénzügymi- n'i'szibéni—ufm és az állami súaüietiiilkoli sze—Nek új feladatát (: nyi-lvárnitartá'solldkal. a

könyvvitelllell, o *kal'kul—áoiőklkal, az ad'aihszalgáll'batáiseall és az állami svaniziszihilka egléisz

körével loafpasowloiibaxn.

Eklloor vált az irányíltó szerv—elk ilmlonmáoiószeméllesenek egyik legfontosabb esz-

közévé az állami és részben az igazgatási od-aljszoölg-áltatás rendszene. Abban a

mértékben. ahogyan növekedett az állami terv jelemőlség-e és kötelező jellege, ugyanúgy növekedett az állami silarbiszmilkia feladata is, amelyre az állami terv mvegriigyeléséft bízták rá. Tenmészeties. hogy ebben az időszakban a terv kidolgo- zásához szükséges inafonmáclióikot az állami tervez—ési szerv biztosi—totta magáinvalk!

KAZl—MOUR: A CSEHSZLOVAlK STATISZTIKA 973

mivel az állami statisztika részletezettsége és köre még nem elégítette 'ki e ter—

vezést. Továbbá mivel a statisztikai megrligyelések köre az állami gazdálkodásra, az állami költségvetési és önkormányzati szervek szűrk kövére korlátozódott.

Ebben az időszakban a tulajdonképpeni vállalati információs rendszereket módszertanilag nem az állami statisztikai szervek iirónyítottálk, hanem el'sősonbain (: pénzügyminiszténium illetékes szervei, amelyek meghatározták az állami szóm- vitel rendjét és módját mint a vállalaton belüli gazdálkodás és a gazdasági fo- lyamatolk egyetlen információs forrását.

1951aben (: tervteljesiitéis rendszeres állami statisztikai ellenőrzésével került sor az adatszolgáltatás folkozatos kiterjesztésére a népgazdaság valamennyi ága- zatára és területére. Eredetileg a asehszlováik állami és igazgatási aud'atszollgálltatáis meghaladta az 1500—at, jelenleg az állami és igazgatási ada'tszolgáflta'tásdk iszá—

ma körülbelül 350—re redukálódott.

Az iparon kívül a mezőgazdaságban és az építőiparban volt a legkiterjedtebb adatszolgáltatás. Az adattszalgiálltatáis speciális körét képeztek az anyagi—műszaki ellátás és a keresztmetszeti statisztikák; a munlk—aü—gy. a műszaki lejlesztés. az állóeszközök, a pénzügy és a beruházásaik statisztikája.

Emellett tovább fejlődött a népességi statisztika, a hozzá kapcsolódó né—

pességrörsszelráls és a lakossági reprezentatív vizsgálatok rendszere mrilkroioenzusolk vagy háztartásstatisztikák formájában.

A szállításon és a közlekedésen, a tenmelő szféra e két hagyományos ága- zatán kívül fokozatosan alakult ki a mezőgazdasági termékek telvásárlásánalk és az egész nem termelő ágazatnak a statisztikája. Elsősorban a lakásépítés, az egészségügy, a szociális gondoskodás, az iskolaügy, a kultúra. a tudomány és technika statisztikája.

*Ezt a fejlődést jelentősen befollyósolta (: tervmetodilka fokozatos fejlődése.

Amilyen mélységben és terjedelemben fejlődött a tervmetodilka, ugyanúgy széle—

sede'tt a tervteljesités statisztikai ellenőrzése. A kezdeti periódusban a tenvtelije—

sítés statisztikai ellenőrzése közvelenüil az állami tervező szervek formanyomtatvá- nyaihoz kapcsolódott. A kiválasztott mutatóik ténvszőmait egyb-evetették a terv- mvutartőklkall, és így fejezték ki a tervteljesités százalékát. Az első években nagy- részt csak ezeket az eredményeket puebl'itkáltálk. Később az évközi változás atla- kulásának trendjeit is megfigyelték, és biztosították többéves statisztikai idősorok

kidolgozását. Mindent összegezve ebben a kezdeti időszakban a statisztikai elem—

zés minim—áxllies terjedelmű volt.

Az állami statisztika töikél-etesítési folyama—tának végső szakasza a hatvanas évek körül a népgazdasági mérlegrendszer bevezetésével és folkozatos tökélete- sítésével indult meg. Népgazdasági tervmérleg—ek csak korlátozott terjedelemben kész—ülnek. Ezzel szemben a statisztikai mérlegek rendszere szalkadatlanull mélyül és fejlődik.

A tenrteljesítés statisztikai ellenőrzésében jelentős porbl'étmálkat okozott a

gazdasági egységek szenveze'teben bekövetkezett gyalkoiri változás, továbbá az ár-

V'ó'l'tOZiólSOlk hatása és a tervezés metodikai fogalmainalk változása. például a po—

litikai gazdaságtan új mówdszentanfi ismereteinek érvényesítése.

Ez a három tényező szakadatlanul befolyásolta és befolyásolja a hosszú távú összehasonlítás lehetőségét, valamint az állami tervek adatai és az elemző statisztikai kiadványuk közvetlen kapcsolatért.

A hetvenes években az 1971. évi 21. számú törvény szilárd alapot teremtett

a tárrsadelmi—gazdasági intommáoiólk továbbtejlesztésére, nemcsak az állatmti sta-

tisztikai adaltszelgáltatást, statisztikai módszereket és elemzéseket sorollva idle,

974 JAlN rKAZlMOUR

hanem mindenfajta vállalati nyilvántartást, számvitelt, kalkulációt, költségvetés—

készítést és a gazdasági információik egyéb formáit is. elkülönírtye (: tervezési és a tudományos teahnikai információikat. Ebben a periódusban kapott szilárdabb formáit a tervtelj'esí't-és ellenőrzésének rendszere is.

Az Állami Termbizabiság és a Szövetségi Statisztikai Hivatal között, amelyek a tervezési és a tarsadalmi—gazdasági információs módszerek centrumai. szoros együttműködés jött létre, amely fokozatosan elvezet oda, hogy az egyes m—utwató'k tartalma és köre, va'lameiln't fogalma mindkét területen azonos lesz, vagy legalabbis közelít egymáshoz.

Az információk beszerzésének problémája a szervezetek strulk'huráilis rendje szerint tulajdonképen megoldódott, mert a csehszlovák gyakorlatban a helyi (já- rá—si, tartományi) szervek részére szülkséges adatok megfigyelése az ún. helyileg elkülönít—edit egységek szinitjlén történik. Az alapvető információs struktúra ugyan- is a vállalati szintű inaforrmiáoiólkon nyugszik. Ez azért van, mert az állami kiö—nyv—

vitel a vállalat mint egész eredimlé—ny—ei—re orientált.

A tervteljesitiés ellenőrzésére szolgáló információik berj-edelmse fakozarbasan szeleilatálóidiik, és elmréllyü'l az információ fogna—dó jellege szerint, úgy, hogy jelen—

leg a vállalatok a területi szerveknek, a középszintű irányító szerveknek, majd pedig a központi szerveknek rendre egyre kevesebb alapvető gazdasági össze- függést é—s arányokat tartalmazó és jelző mutatót szolgáltabniafk. Ez azzal függ össze, hogy az ötvenes évxelldben megfigyelt mutatóik eredeti körével szemlben je- lentős mértékben csökkent a különböző tervez—ési szinteken megfigyelt naturális murbatóik köre. Ma országos szinten negyed—évenként csak nélhlány száz alapvető termék és árucsoport kerüli mérlegszerűen kimutatásra. olyan termékeik és ávru- csoportok. amelyek kiurlcsrfointosrságvúialk a gazdaság folyamatos vitele és a nép- gazdas-áig anyagi—rmű'szalkii ellátásának biztos-ítása szemlponljwáibórl.

Ezzel szemben az utóbbi évek során az állami slatiszll a a terv nem teljesi- tése néhány alapvető okának megfigyelésére és felfedésére törekszik. Kezdetben csak olyan vállalatok megfigyeléséről volt szó, amelyek a tervet nem teljesítik, és a megfigyelés csupán a tervet nem teljesítő vállalatok havonkénti arányára —- te—

rületi és ágazati bontásban — terjedt ki. Később a megfigyelés elmélyült. és a bruttó ipari termelési terv nem teljesítésének okát is meg kellett jelölni. Erre az alábbi 11 fajta egységes kód szolgált:

munnikaerőihniáiny,

a termelőberendezés meghibásodása.

próbaüzemi nehézségek wagy allaodáilyak, új rkiapiaaimásolk elkésett üzembe helyezése.

nyersanyagrh'iány.

en-ergxiahiáiny,

az alvállalkozói szváillitás loé'sése.

a inyersain'yagiszállittálsi nehézség.

a termelési struktúra változás—a, értékesítési nehézség,

egyéb okok.

T'PZOPDNPPPS'JN?

__...-

Főleg a döntő ipari ágazaioikiban értékelik amiket az akolloat. amelyek a veg—

termékaiszállitás késését okozzálk, úgy, hogy az irányító szerveik az egész kiérl- drést egyre mélyebben tekrisnmhetirk át, preventiv intézkedéseket tehetnek, és lelkü—

szöibö—lhwetlk a hiányosságok alapvető oldalt.

Hasonló módon figyelik az építőipari termel-ési terv nem teljesítését az épí—

tőiparban, és a megfigyelést megkísérlik kiterjeszteni a termelési szféra vala—

menunyi döntő fontosságú ágazatára.

A CSEHSZLOVAK STATISZTLKA 975

A csehszlovák S'úO'lilSlZíllklall szer-vek e módszeren kívül már évek óta előrebecsü- lik a további fejlődést a döntő fontosságú váslla'laltolkná'l. Fellhalsznnállva a nem- zetközi tapasztalatokat, a m/lnlíszhéniuimotk által irányított ipari vállalatok mintegy

25 százalékos mintájánál (200 vállalat) évenként háromszor rendszeres vizsgálat

folyik. amelynek az a célja, hogy a legközelebbi 3—5 hónap fejlődését meglha-

tározó tényezőket megállapítsa.

All előrejelzés abból a tényből indul ki, hogy például (: dolgozóik léltszáimá't — amely a népgazdaság feszített mu—nlkaerőimlé-rwlege miatt döntő fontosságú —— vagy az energetikai helyzetet, a nye'rsanylagell'átást. a behozatal bl'Z'lO'SllltOlttSÓgÓt vagy bizonyit'alanlságát. a vállalat igazgatója legalább 2—3 hónapra előre látja, így tehát már megítélhető a tervezett fela-dat reális teljesitese, legalábbis a leg- közeleblbfi negyedévre. Ezen szulbljxelkitífv beaslltéiselket feldolgozva, a statisztikai szer- vek bizonyos prognosztizálási modellezési módszerekkel pontosítják a vállalatok véleményét, és a központi szerveknek viszonylag megbízható becsléseket szolgál—

tatnak a várható fejlődésre vonatkozóan, esetleg jelzik azokat a helyeket, ahol a hiányosságok tölmövrüllne'k.

Ezeket a prognosztizáló információkat ismét a döntéseket hozó vállalatok rendelkezésére bocsátják azzal a aélllal, hogy a vevő—szállító kiaipcs'dlaltlafilk vonalt—

kazásában jobban olnientállhla'srsálk további tevékenységüket. Az egész pártot és népgazdaságot a tervirány'ítás meg'szilárdíltásáwra ösztönző XlV. pámtlkongresiszus után és 1971-ben igen nagy munkát végeztek a statisztikai szervek annak érde—

kében, hogy valamennyi alapvető gazdasági tevékenységet, a közöttük fennálló kölcsönös kapcsoilalhrendszereket és ará'nyralilka't alaposabban meglfigyeljlélk. A Cseh—

szo'lválk Kommunista Párt Központi Bizottsága 1972. évi februári ülése után igen nagy figyelmet fomdírtorttalk a népgazdaság hatékonyságának és intenzitásának kér—

d-é'seive. Ebben az összefüggésben vallalmelnnyi ilparvá'lelfalatnáil a szokványos terv—

mutatókon kívül megfigyelésre kerülnek az intenzifikálás mutatói, amelyekkel a gazdasági. a párt— és az állami szervek elsősorban az irányítási munka hatékony- ságát értékelik.

Elsősorban a munkatermelékenység növekedésének, a bruttó termelés növeke- désében a munkatermelékenység arányának, (: munkaidőalap kihasználásának. a munkások műszakváltási koefficiensének, az anyag- és egyéb költséghányadnak.

az anyagfelhasználási hányadnak és a készletek napokban számított forgási ide- jének mutatóiról van szó. Minimálisan e hét mutató alapján dönthető el az adott vállalatjiparág, minisztérium gazdaságirányítási színvonala. Ezekből bontakoznak ki azután azok a további elemzések és vizsgálatok, amelyek lehetővé teszik a fej—

lődés pozitív vagy negatív okainak, forrásainak felderítését.

Az utóbbi időben a prágai TólFSG-d'a'llmll—lGl03Zldlal$'ólgli lnrfor—máaiólk Kutató Inté—

zete arra törekedett, hogy kidolgozza az ipari és mezőgazdasági termelés növe—

kedési tényezőfinelk megfigyelési módszereit. azzal (: célkitűzéssel, hogy ezeket a módszereket fokozatosan kiterjessze a népgazdaság többi ágazatára is.

A mlunllcaltenmelélloesnyseg növekedésének forrás—allt először az iipa—nban és a mezőgazdaságban vizsgálták. A kiválasztott ipari vállalatollanxávl széles körű tanul- mányok—art és gyakorlati vizsgálatokat végeztek. Ezek alapján került kivá—lasztásra 5 regressziós és k—omreláaiós elemzésre épülő egyenlet. és a [? kolellfiiaienlsek se- gitsegevel — amelyek az egyes független változóak nagys—ágának hatását mérik a függő válltozólkfénft értelmezett mulnlkíaltenm'elélkenységre a parciális regressziós együtthatók egybevetésének módszerével - néhány általános és gyakorlati kö- vetkeztetést vontak le. (A b,- -t — i : 1. 2, . . ., p — a megfelelő független és függő változó szóráshányadosával megszorozva megkapjuk a [? koefficienseket. vagyis

976 JAlN thlmaUR

5,— 2 b,- -S,-/sy, ahol 5,— az x,- független változó szórása, s, az y függő változó szór—ása.)

A számítások során főként a beruházási faktorok eso-partját. az i—dőkihasz-

nálás. a berendezéskihasz—nórlávs, a begyakonlottság és a m'ulnrk—alin'tenzirtáa, ille—

tőleg a teljeswítmiénynonmwó'k teljesítésének tényezőit elemezték. A vizsgálat ered—

ményei azt igazolták. hogy a csehszlovák iparban az eltelt 10 esztendő alatt a

munkatenmel—élkenység fejlődését beruházási jellegű faktorok. azaz az emberi munka technikával való helyettesítése befolyásolta a legnagyobb mértékben. E—

mellett nem szabad miegrielredkeznli arról, hogy Csehszlovákiában a nagyfokú beruházási tevékenységnek a jelenlegi szakaszban negatív következményei is ta- pasztalhatták. ugyanis viszonylag mértéken felüli az ál'lónesúözellátotttság a nép—

gazdaság egyes területein.

A munkások b-egyalkomlorttsága és m—Ufníkalinltenzitásaa. amit a teljesítménynor-

mók teljesítésével mértek, gyakorolja a második legnagyobb hatást az ipar mun-

katermelékenységének alakulására. Ez a faktor kb. 15 százalékos hatást gyakorolt.

míg az első több mint 60 százalékost. A harmadik tényező az egy munkás által ledolgozott órák száma. ami a jelenlegi szakaszban negatív hatással jelentkezett.

a heti munkaidő 46 óráról 41,5 órára való lenövidítése következtében.

Bizonyos mértékben elemezh—etőyé vált a mulnlk—á'stlulktuiáaió hatása is, még

ha a panoióllis regmessziiós koefrfioien—s a várakozásnak meg—felelően igen alacsony

volt is. A többi tényező minimális mértékben fejtette ki hatását. Kiemelendő, hogy az állóeszközök idő'kiihasznrárlása igen lelasi jelentőségű volt, ami e benend—ezések viszonylagos feleslegét igazolja.

A mezőgazdaság területén ugyancsak megtigyelésre kerülnek a termelés és (: munkatenmelé'k—enység tényezői. Különös jelentősége van a terlmxés'becslésnek, amit most össz-ekörtülnlk a növekedés tényezőinek miegliigye'léséyel. idesorolva a tail—ajtipu-sokat, a külső tényezőket (trágya. kemiai eszközök, technikai eszközök), a belső tényezőket. azaz a talajművellés intenzitását, az agrotechnikai hatótidőlk betartását és a nemesítési tevékenység hatékonyságát. Ezáltal nemcsak a ter—

mvésbecsllés módszertana mélyül el, mert a tenmelés a vegetáció folya—mán érvénye- sü—lő egyes tényezőktől függ. hanem teljes—íthetjük azt a szándékunkat is. hogy az

elmaradt üzemek szinvonalát a legjobbak színvonalára emeljük fel.

A csehszlovák statisztika azáltal, hogy egyre nagyobb figyelmet fordított a termelés és a munkatenmelélaenyséig növekedésén-ek tényezőtire megvetette e té- nyezőlk ágazatok, terület és szervezeti struktúra szerinti elmélyültebb tervezésé- nek alapját. Ezt a népgazdasági tervezés magasabb színvonala megteremtése ér- dekében végzett kutatási és gyakorlati tevékenységet is a csehszlovák statisztika erőfeszítései részének tekinthetjük. _

A tervezés megszilárdítása, főleg pedig a hosszú távú tervezés alátámasztása

érdekében. a statisztika leladatánalk tekintette a hosszú távú idősorok alapmu- tatóinak kidolgozását és ölsrszeh—asuonllítható szinten való tartását. Ezt a feladatát a csehszlovák statisztika jelenleg már csaknem teljes mértékben teljesiti. Kidol- goztwk az idősorok átszámítási al—gorzitmrusait szerv-ezeti, módszertani szempontból.

és az ár szempontjából is. Elkészült a szervezetek regisztere, és biztosított az aktuális állapot nyilvántartása. továbbá a szervezeti vagy egyéb változások át—

vezetései. Az ipanban kidolgozásra került a hosszú távú idősorok automatizált sta- tisztikai intonmáoió—s rendsz-ene (ASlS), amely ágazatok, minisztériumok és ipar—

ágak szintjén nyújrt módot viszonylag széles körű irányítás—na.

Az automatizált liparstatisztiloai intonmácliós rendszer kidolgozása 1970—ben kezdődött. 19714ben kísérletképpen a havi analitikus kimutatást automatizáltuk.

A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA 977

amely az ipari szervezeteik gazdasági tevékenységének (körülbelül 50 főblb muta- tóját tartalmazta (termelés. lmxunlkaügy. létrltekesírtés. import, wnálfo—rrdltás, lk'itbocsótás.

beruházás, álló- és :forgóral—aipek). Az 1972. évtől kezdődően a trend-szer raz Ál—

lomi Ten/bizottságnak minden negyedévben (adatokat szolgáltat a rövid távú terv-

ie'l'lesítérs, valamint raz ipari tevékenység szezonális jelenségeinek elemzésére.

Az ASIS korlátozott mértékben 1973—ban lépett (működésbe. Az 1975. év v—é- gén befejeződött lű hosszú távú inffonmációlk valmendszenének elkészítés—e, tartalmaz- va a központilag irányított iparvállalatok éves adatait (és (azon nem ipari válla- latok adata—it, amelyeknél ra tervezés az ipari vállldlatoíkkal együtt törhenlilk (igya—

korlotil-ag az ipari minisztériumok által irányított nem ipari vállalatokról van szó).

Az alrendszer kb. 1200 vállalat információit (tartalmazza, éspedig íhiárom uke—

resztmetsz-etben :

—- a válllailatna mint egrészne, vonatkozó adatok (kb. 400 lmwutattó).

— a vállalat minden helyileg különálló egységeire (lkb. 60 mutató) vonatk—ozó uadraitolk,

— lasd—atok minden olyan szalkmáról, amelyet minden vállald-t folyta—t f(3 mutató).

Ezeket iClZ ladatokat főleg az előző évvel való összevetés részletes atn—allízisére használják és —az ipori adatok mészl-etes :ouítomlaltizállt lpuíbililkárdióilána ágazati, szer- vez—eti. területi és szalkáigi lkeresztmetszetben. Ezenkívül minden évben ráltszármí- tásra lkerül a legutolsó vardsatszolgáltattársi rév *muádlszer, szervezet és álr szempontjá—

ból egysréges irdő—sonainwalk 60 legfontosabb mumaltózjsa. vlaltalmennyi vállalatna vonat—

kozóan. Ezekből kerülnek kinyomtatásra az ágazati évkönyvek összefoglaló táblá- zatai. és a szükséghez képest ezeket az adatokat a statisztikai szervek, valamint a kutatóintézetek az ipar hosszú távú analíziséhez is felhasználják. *

Az éves információs almend—szenből a tervező szervek (minden évben átveszik

— a kiemelt üzemi szintű intormráiairóikat a területi terv—ezés aélljsaimax.

— a kiemelt vállalati szintű intormáiaiáka't az ellenőrzés és a hosszú távú tervezés alapjaként.

Ezenkívül a Tervezési és Vezetési Kutató Intézet is átvesz adatokat az elem—

zési és tervezési módszerek fel'üllviz—sgfálatálrua es tökéletesítésére.

Említést érdemel, 'hogy -a tervező szerveknek minden adatot mágnesszalagon adunk át, úgy elrendezve, hogy a tervező (szervek vszálmitőközpontjvailban közvet- lenül feldolgozhatók legyenek. Ezt az alrendszer outputiainak flexibilis elrende- zése teszi lehetővé és a tervező. valamint a statisztikai szerv-ek számító—gépeinek .(CDC 3300 és lfB—M 7040, illetve :lBlM 360) technikai ikomlparti—Ibilliltása. Az ladatát—

viltelnek rez raz off line módja rélrvérnyesü'lvén rmás szervekkel való kapcsolatban is (minisztériumok és azok kutató intézetei), ameglelelő tteehnilkávnall telszerelten tekintelyes idő- és *mruníkarmegtalkalrírtást eredményez, és biztosítja az átvitt adatok

pontosságát.

A hosszú távú idősorok railxanpján kidolgozó—sra lkerüfltek egyes modellek is, például 4a tenmfé-sbecslés modellje az 1920—1950. évi két llalktor időrsona. éspedig a napsütés és 'a csapadék mennyisége alapján. Bár ez wa prognózis csok (köze—

lítő jellegű, [mégis xalatpul szolgál a jelenség további elmélyült megfigyelésére.

A termelő szférában hosszabb ideig ntontott, amíg az állami [statisztika a to—

vábbi időszakok tervezéséhez alapadatokat szolgáltathatott, a fogyasztás, az élet—

színvonal stb. lköréiben azonban már igen lkonán, az 1953. évi pénzreform (beve- zetése után egész sor bizonylatot szolgáltattunlk a tervező szerveknek. lE bizony—

latok alapján igen jó pontossággal tervez'hettü'rk meg a jövedelmek elosztását, és biztosíthiattu'k laz *GliCllp'Cll'giClZJGl'EOlk ipllG'Cl álaral-aipzjált.

4 Statisztikai Szemle

978

,_ _ 4 JAiN WiMOUR ' *

Kitejl—esztettüfk a háztartások (családi költségvetések) statisztikáját, amely foko- zatosan mintgye 6000 háztartásra terjed ki; és rögzíti a jövedelemstruktúrára és az egyéni 'fogyasz'tásra vonatkozó inrfanmáciálaat társadalmi csoportok. jövedelem-—

sávok, esetleg más jellemzők f(ikonösszetétel) szerint.

Az 1970. évet követő időszakban a lakossági mintavétel struktúráját össze;

kaposoltu'k az 1980. évi inépszámláilásnál alkalmazandó véletlen kiválasztás stnuik- túirájával. Az 1970. és 4az 1973. évben két mikrocenzus zajlott ille, amelyek 80 nép-

számlálás során megszámlált háztartások véletlen módon kivá-lasztott? százalé—

kos 4miiinrtáj4áv4ail elsősorban a jövedelmi 4néit—egződést és más kiegészítő jellemző-,- k4et kísérték iigyel—emimel. Ezáltal megteremtődött a fhsáztamtáakiválogaitás ú4j stúutkf túrájránaik 'arlapja. ammelyben ihiavon'ba mend'szenesen megllilgyeilij'üvk a'áövedelem és

a fogyasztás alakulását. —4_ ;,

Ennek alapján bizonyos modellek kialakítására nyilt mód. amelyek— tá—

maszkodva a hosszú távú relációkra -— lehetőséget adnak a fogyasztói kereslet

további alakulásának becslésére szé'les ikörű választiek alapján Ezzel páinhuzaimo—

san a statisztikai szerveik átvették a tközMéleményikutartás gondozását, és így a hézagpótló iielvéitelelk megszervezése iközvetí'ti a családokban és háztartásokban végbemenő jelenségek alkal—finnek zközelebibi megismerését. 4

Figyelemreméltó [tény, hogy 1968—ban először és 1975—ben másodszőr került sor a háztartások olyan íkorlátozott ireprezen'tativ vizsgálat-ám. amikor isa csa—

ládolk keresletét és kiadásait az ánuik minőségi sóVj—aii és árszínvonala "szerint iii—

gyeltük meg. Ennek során azt az lCIlUiinetől(kérdést 4ku1l1a4ttuk. hogy vajon a háztar- tás az adott ársávban a szóban forgó árut akarta——e megvásárolni, vagy pedig más áru hiánya miatt kényszerült vásárlásra.

Mindkét vizsgál-atban beigazolódott, hogy az ársávak deiátenenciáilftságia 44a' alváz—

tartáso'k kívánságait is kiterjeszti. Otlyan eset is előiordul't, amikor a háztartás

(a háztartások kisebb százaléka) nem volt megelégedve a minőség ésaz ár szíin-

von-alával. és jobb minőséget, magasabb rámalkait ikívánt. Másrészt 4a háztamtásark bizo-nyos hányad—a rövid [időinltenvarliumibain (kénytelen oly-an, főleg i4piana'ikkeket megvásárolni, amelyeknek 4á4r36e'lcvés4e és minősége magasabb, [mivel nem tudja kivárni, mig a piacot a kívánt árú és minőségű áruval e'líliátják. A csehszlovák statisztikw ezzel 4a módszerrel a termelés és a fogyasztót kereslet (igen részletes összefüggéseit világította meg, amelyek ugyan csak a hosszú távú terveze'sicfolya-

matban hasznosíthatók.

Jelentőségfbelj-es terület, ahol az utóibbi időszakban a statisztika segiti a ter—

velési tevékenység elmélyítését és módszerei *tudamáinyossá tételét. az iparág—i,

és az ágazati kapcsolatok mérleg—rendszere. Csehszlovákiában _az első összeállt;-

tás az 1962. évre. a második az 1967. évre és _a harmadik az 1973. évre vonatkozi-

tatva került kidolgozásra. amely már teljesen befejezett. Az utóbbi két mérleg az

ipari és mezőgazdasági termékek új klasszifikációjára épül. amely például az i'pa'í'

területén 420 homogén csoportra, ún. sza'kágra (alágazatra) tagozódik.

Az iparági kapcsolatok mérlegében 'a közvetlen fogyasztás és 'a teljes fel—

használás koefxtiaiensei módot nyújtanak orma, hogy a tervező szerveik rmiéwlaegelúék az ipari alágazatok tenmelésí volumenének tervezett iejileszté'séhez szükséges fel—

használás nonmraftíváit, egyszersmind a szövetségi ár'havtós-á'goik lis m-egiliigyelchet—iik

:! költségek és az árak a*lalloul4.ását Ezért az 1977. jannúár 1—re tewezett ánmódo—

síitás számításai és felülvizsgálati összeállítása is az ágazati kapcsolataik mérle,—

gének eredményeire támaszkodik ,

A statisztika az 1977. január 1——re tervezett ármódosítás ellenőrzésében is jelenr

tőws szerepet játszik, ugyanismár 1975-ben elvégezte az ámmódosításak hozZávetőn

,á

A CSEHlSZLOVAK STATISZTIKA 979

leges 4ielülvizs-g—ál—ását ez addig az időpontig jóváhagyott árjegyzékek segíts—égté—

_vel. 1976-ban elvégezzük a nagykereskedelmi ármódosítás második felülvizsgá—

lla—tát, az árjegyzékek—re alapozott árindexekkel 19774ben végrehajtjuk 'a nagyke—

reskedelmi árazk módosításának komplex végleges felülvizsgálatát homogén ága- zar'tok szerint ihemogeniizáló és az inuput-oultfput táblázatokban is alkalmazott xin—

dxexek segítségével. illyen módon ez (árstaftisztika reprezentatív [indexeivel lélrté'lk'ell' hetők a nagykereskedelmi ármódositás eredményei az egységes llól—asszixlilkáo'ió wmii- nimális szakági bontásában is, és az újratermelési folyamat értékbeni kifejezését régi és új árszinten tis elvégezhetjük.

A csehszlovák statisztika ezekkel az eszközölldkel igyekszik a tervezést és az irányítást minden szinten hozzásegíteni az elmélyültebb és tudományosabb mód—

szerekhez. Ez azt jelenti, !hogy fokozatosan érvényesül a rendszerszeml—élet az egész gazdaságra és egyes részeire vonatkozóan is, éspedig a gazdasági (kapcsolatok—

ban objektíve érvényesülő struktúrákban. Mindehhez az 1967. év óta érvényben levő gazdasági klasszifikáció szolgáltat alapot, amely osztályoz minden termelőte—

vélkenységet, tállóeszközt, foglalkozást. és a gazdasági tevékenység egyéb terüle- teit is egynemű csoportokba sorolja úgy, hogy ép'ítőlkook'a-szerűen egy lközpontbóvl

megfigyelhető az egész gazdasági folyamat összehasonlítható bázison.

A mi állami statisztikai liilozórfiánk azelcbó—l o (fellismeréseldből indul ki, ome- lyelk inaéipgvazdoságunzkbon már az 1960—es évek elején (nyilvánvalóvá váltak. Már akkor kitűnt, hogy egy széles lkörű gazdasá—gli tevékenységben nem lehet aköz—pon—

tilag mérleget késziteni millió és tízmillió :faijta termékre, és nem, lis lehetséges, miként az (az 1960-es évek végén bebizonyosodott. a gazdaságot csupán ösztön—zárk- k—el irányitani. Ezért a gazdasági struktúra megfigyelése során 'a csehszlovák ista- tisztiik-a olyan szilárd gazdasági struktúra kiépítésére törekszik, amely mind a (ter- vezésben. Emin—d ia statisztikái elemzésben felhasználható. és egyidejűleg megte- remlti a szervezetek és a belső gazdasági struktúra közötti kapcsolatot. "

Úgy véljük, hogy ezzel o mód—szerrel segítjük elő a legjobban a népgazdaság

tervszerű irányításának tökéletesítését. (Ebben az összefüggésben, ki (kell hang:—

súlyoznli, (hogy a szocialista országdklban wa statisztikai, illetve Aa pénzügyi szervek kötelessége a vállalat irányításához szülkséges vállalaton belüli információk in]—

tenzív módszertani szabályozása. ' _

. ' _A vállalaton bel—üli irányítás nemcsak a vállalat ügye, hanem az lirányítás minden szintjének (mádszerbanix—szenvezeii összekapcsolását is !igiérnyl'i. Elsősorban az alábbi kiemelkedő, a ligy—e'lem (összpuonrtos—ítását megkövetelő igen fontos kérdé,- sek megoldására gondolunk, mert ezeken nyugszik a társ—adolrml—gvazdosági xin—

formwációlk egységes rendszerének hatékony működése:

— az árképzés ésa szilárd elszámolási árrendszer követelménye, a válii'olamán belüli teljesítmények nagykereskedelmi ánbázisán, a vállalatban belüli szervezeti egysegek között.

kozolk lkölesöunvás kooperációs kapcsolato Amellett. , ' '.

, — o normákra és, lnermwaitívákro támaszkodó egyseges (kalkulációs rendszer követelmé—

nye xmíimet GlZ állandó vörn'költségesö'ldkentés irányításának és ellenőrzésének igen liOWl'JOS esz-

köze. ' _, 4 "

* * V— az egységes .mérleggrendrszer % lövetellméwnye. annak egyszerűsítése ifőiieg az érseki és naturális mvultzotólkra épülő ágazatközi kapcsolatuk imérleegimódszeréinfek alkalmazása,

- az egységes számviteli rend követelménye, a nyilvántartások racionalizálása és az

elsődleges bizonyiaxtek egységesítése, " , )

'— a tevékenység besorolása o gazdaságai struktúrába. az ágazati és szakmai ki!—asszi—

fíilkvábió szer-int,: ,

_w— a szervezeti struktúrához váló kapcsolódás követelménye, a szervezetek országos _loszstromia alapján jogi személyek és vállalaton" belüli egységek szerint,

' -— a terv címzett szerinti felbontásának és ellenőrzésének követelménye, a gazdasági struktúra és a szervezeti struktúra kölcsönös átvezethetőségével,

4;

980 JAN KAZlMOUR

— ha szervezem egységeik gazdaság—i merta—lóri összehiaisonllirtihaao'oósoálguánulk követelménye mint a Marha—lelkek lelltómásóm—alk egyik elő—leil'bé'tzele.

— .a terüle'bi alapegységek egységes erendiszenélhez, az állandó sbafbi'szbikial körzetekhez és! e istali'sztilk—aii körzete—k um—aigesabb 'negniiocnrális cseportesulácsoiithoz yaló kapcsolódás köve- ize—menye.

Miikiéonrt látható, égető, :hosszú évek álla tartó problémákról van szó. amelyeket

eddig ia számviteli és a válla—lotton belüli elszámolási reformok során sem sikerük megoldani, mert men—daszenln't ia szátmyl'oe'lltedhinliloali szemiponfto'k voltolk túl-súlyban, és a komplex gazdaság-i strvu'klbuirrállis lkiarpcrso'lotoloavt lmellőmélk.

A megoldásnak .az úgynevezett gaz—dasági strulkbuArá—lis egységek-re kell nala—

pozódniiva. A gazdasági islnuldturálli—s egység az ez elikülöinwíltett szervezeti egység (műihely, üzem, gyáregység), amely egyetlen profllozott sziorkágfba sorolt termé—

keket (tenmlélldlaij'fálku't) állít elő, és amelynek a termelés specifikus elemei felelnek meg, azaz a munkaerő tés lo tenmelési eszlközök adott stnuikmú—rája, valamint a ter—

melés technológiai folya—merta. ami azt jelenti hogy tevékenységének eredménye szakimva'i-la'g homogen.

A gazdasági strukturális egységnek (továbbá:

— zárft felelőssé—gi könt kell olianla, ami azt jelenti. hogy kiöyelhkezebesen érvényesül az egyszemélyi leilelős yeneftő állap—elve,

— záurllközrű üzemi elszámolást [kell kieliaikimavnlm ami annyit jelent, hogy elkülönítve állleipimjálk meg költségeit. belljesilamémyeúl és gazdasági eredményeit; és nyomon követhető a rábízom gazdasági eszlközaölk mozgása;

— flerüfletiiileg egy helyen kell ösisuponrboswlnsio.

Lényegében az összehasonlítás és (: strulktlulrális axnolínis módszerének és gyakorlatának megalapozásáról (via—n szó a gazd-asági strukmurá'llls egységek szint-

jen.

A vállalaton belüli egységeik 's'llruildtu'ráliis lhálózata gazdaság—i matematikai

modellek segitségével lehetővé teszi e tenvtleltbontásn—ack és a lenvrteljesimés ellen- őrzésének töckéle'cesitxését. a termelés epeoiolizációrjfá'nxafk es ikon—eenlráeióijánotk ér—

tékelését, a [rossz whvamá'slfokiú tenmelés felülvizsgálását és a strlet—ulráili—s mérleg—

k-onpcsoila'tok megoldását a társadalom szükségletei és forrásai (között.

A csehszlovák stollisz'ói'kia raz isomerteleibt gazd-asági sbrulktumális egységekre ki—

vánja epiteni .a jövő xinnifo'nmáeiós rendszerének modelljet. Ezt az árlhvoltóság'i iszer—

vek teljes mértékben tálmogorbjtálk. A cterrvezés gyaíkolnlo'bábain ebben (a szakaszban használatosak még (az ún. ,;tenvezési _csoipo—rtolk", nemelyek kempnemisszurmok a szervezeti és a gazdasági stnuiliú—r—a között. A *SbG'UlSthl'kG a szervez-eti és a gazda- ságai struildtúma kölcsönös láthvez-elihefőségéne törekszik.

E módszer alapján a vállalaton belüli nyilvántartások további szaporítása nélkül minden oldalról megfigyelhető ez egész gazda-sági letjlődés zstaibil sir—wk—

turá'lis egységekben, és így az epltőkockáik módjára jösszenaldhav'ojuik mind a ma-

gasabb szervezeti egységeket (üzem. (vállalelt, tröszt, (minisztié'nlwm), mind e nép-

glaz-cl—aság ágazatait és ágait. Igy megteremtődik a források és szükségleteik pon—

tos és takarékos egyensúlyba'hozávsánálk lalepja minden időszakban és minden téren. Egyidejűleg (megakadályozható, .hogy a gazdaság egyes területein nem kívánatos struikt-úrálk ellatlouljalniak ki.

Ezt a célkitűzést a csehszlovák gazdasági ogyaikorlaft .a jelenlegi ötéves terv időszakában az anyagi ösztönzés eszközével is lánmogaiijua. lgy például a válla- lot'i ibénpre'lerenwclóvol, amely egyfelől a fölösleges kooperáció ileizálrásá—r—o. mós—

felől a kevésbé munkaigényes és anyagigényes szortiment kiválasztására ösztön- zi a vállalatokat.

Ágazat: Gépipar JórósA Vól—lalck gazdaságistrukturálisegységsémáia Azárutermelés volumene: 700millió

Jó-rósB GAZDASÁGISTRUKTURÁLISEGYSÉGEK 1.üzem Megmuanlkóló gzépe'k

2.üzem Acélöntöde

3.ünem ErőmG

4.üLem Faxg'öngyö-Ie- gek gyártó-so

5.üz—em Színesűém- ön'tödre Ánrudxermedés: 500millklii() Atermékneme: 512.Megmun—

( k ó — l ó g é p e f k

Ágazat: Gépipo—r

Szómííao—bt thermeölé's: 90millió Áruvter-mxel—és: 80m' Atermék(neme: '162.Acélxöcnt- vé—nyelk Águazart: Vaskruhó'szat

Számított v'oewrmedés: 30mi'lílúó Árutermeiés: 20m' Atermékmemue: energi!!! Ágazat: (Hő—e'svámha— mosenner'ga'i'o- Ihar—merlés

SzámRovat Á-numbenmnelés: 10m:ó Atenméikneme: 613.fF-cugaöngyö- "egekés konténerek Ágoomt: Fiafeldolgozó ipar

Számított Áruttermtelés: 90'm' Aterméknemxe: 202.Színes— iésmöncbvényeik Ágauat: Szines—fém- kohászot

A CSEHISZLOVAK STATISZTIKA 981

982 JAN KAZIMOUR

Egy—egy gazdasagi ágban (: belső vallalati struktúra gondos kialakitása te—

remti meg az alapot arra, hogy az ösztönzésnek ezek az alkalmazott módszerei érvényre jussanak, és ellenőrizhetővé váljanak. A példaként említett elemek csak szeml—élt-eitőxi a csehszlovák statisztika jövőbeni törekvéseinek, amelyek összességük- ben azt szolgálják. hogy a tények megállapítósóinak szinvonala m'ixniél mötlcél—e'te—

sebb legyen, és így (: tervteljesistés ellenőrzését is elvégezzük. Egyidejűleg a cseh—

szlovák statisztika azt a nagy célt tűzte maga elé, hogy a további 53—10 eszten- dőben olyan eredményeket érjen el, amelyek a csehszlovák népgazdaság tovabbi ötéves tervei tökéletesítésének és kidolgozása tudományossó tételének alapjául

szolgálnak.

PE3iOME

B HaCTonueü craTbe npeAceAaTenb Coma—toro crawcmuecnoro ynpaaneHwn l-lCICP paCCManHBBET nemenwocn, ocpuunanbuoíi uexocnosauuoü cramcmkn, Hanpaanenuyio Ha

ynoaneraopeuue sanpocoa nnaHMpoaaHus. ' _

l'ipouaaogm oősop cramcmuecxoü nemenbi—locm s nepuop Memny payMn Mupp- BBIMH BoüHaMu, a aareM paCCManHBaeT npouecc, B peayanaTe Komporo cra'mcmuecme AaHthe npespamnucn: :; OAHH Ms Bamneüwnx HHCprMeHToB oőecneueHm MHcpopMauuei'i Ann HYMA ynpaaneHun HaponglM xosaüc'raoM. MMeBmee Mecto s 1951 rogy pacnpocrpa—

Her-me cramcmuecnoü omémocm Ha ace HapOAHOXO3RüCTBeHHble OTpBCnM őbmo cease-mo c perynngbIM rocynapcvaeHHuM cmmcmuecmM—KomponeM BbinonHEHMSI nnana;

Hapannenbno c pasaumeM MeTOAMKH nnaunposaum ynyuwancn cramcmuecxnü KOHT- pam, Han BbanJ'lHeHHeM nnaHos. nOMHMO Haőmogeuuz npouema sunonneuun nnaHa Ha- uanOCb ycraHoaneHue TpeHAa uaMeHei—im'i :; Teueuue rona " cocraanenmelcvamúmecuwx paAOB. B LUeCTHAeCSITble rom,: öbma asegeua CHCTeMa HapoAHoxosaücfaeHHoro óananca, Ln'o saonno npenoaaanno BosMomHoc-n, " mm Aanweümero pGSBHTHSI CMCTeMbl CTBTHC- Twuecxux őanancoa.

ABTOp usnaraeT Bamuenwne uepr; nannToro : 1970 rogy aaKoHa o CTamcmne, KO- TOpblH zanomnn npounyio ocuosy He Tom.—Ro mm f'OCYABpCTBEHHOM CTamcmueCKou orue'T- HOCTH, Ana anMeHEHHR cramcmuecnnx MeTOAOB " anem—1303, Ho perynupyeT Taume yuéT Ha ypoaHe npeAnpunTuí—i, npoune (poprl 3KOHOMHHeCKOM uHcpopMauuu u cncreMy cvamc—

'rmecnoro Komponn aa aunonuenueM nnal-los. Hponssenenu ycunm a m-nepecax pacpri- run npw—mu Hesbmonnenm nnaHos Bbli'lYCKa npOMbiumeHHoü " CTponTeanoü npkoKuuw, npuuéM li emacs npwmn oxaaueuo enm-mü cucreMoü KOAOB. Ha npommeHuw page neT npouaaogwrcn oueHKa omugaeMoro paaaumn samueümnx npeAnpmmú, uTo noesonne'r noxaap'raano' HPGAOCTBBHHTI: pYKOBDAHMHM opraHaM CpaBHHTeanO ,aocroeepHyio vmfbop- Maumo. B 1971Vrony cramcmuecxue opraHbl npernanM őonbLuyio paőovy, HanpaaneHHyw Ha HaőmerHue Bcex BMAOB xoanücraeunoü nemenwocm " cymecmyiouieü Memny HHMH CHCTeMb! aaauMocsnaeü. l'iocne 1972 rona őonbmoe BHHMSHHe ynennnom, Takme aonpocy naponnoxoazüctaeHHoi—i amdjenruanocm u HHTeHCHBHOCTM. B nocnepnee**speMn npamcxm'á

Mncmryr oőmecrsenHo-3K0H0Muuecxoü thpopMauuu paapaőoran Merem HaőnlerHHH (pax—

ropoa pocm I'IPOMbiLuneHHOI'O " cenacxoxosaücmem—uoro npoussoncraa " aer Tamxe za—

nomun ocnoay nnaHMpoaaHua 3THX cpauropoa Ha ypoaeHb oTpacneü, paüonos " xoam'i—

CTBeHHbIX opraHusaw—lü.

B wnrepecax conewcmwn nonrocpouHOMy nnaHMpoaaHmo CTaTHCTHKa 532116 Ha ceőn sagauy paapaőomu 00403me nouaaa'reneu OTHOCHTeanO AONrOCpOV—IHHX nepuonos. C 1973 roAa (pyHKLonupyer aaroMamsupoaam—nan cucreMa .nonrocpoumbix CTaTHCTMHeCKMX papos, a K Konuy 1975 roAa őbma saaepmena paspaőoma NOACMCTeMb! AONTOCpOHHbIX "Hamp—

Maui—1171, KOTOpőH conepmwr AaHHble 1200 npennpumnü B Tpéx acnenrax.

Aarop ocraHasnuaaeTcn Ha npercmBnneMow nnaHoabiM opraHaM oCHosHoü "Hamp—

Mauna Ha TeMY nofpeőneuun, muanenuoro ypoans, u.eH " 1' n. BHaWTenm-ioe coneucmne nnaHupoaaHmo oxaamsaior Memorpacneabie Ganancm.

Ocnosoü pacnpOCTpaHneMm—o nOCTeneHHo Ha suo 3K0HoMmcy CHCTeMHoro nopxona nannefcn ,aeücmylouaan c 1967 rona 3KOHOMMHeCKa$l Knaccmpukauun. CTamcha cnocoőcv- ByeT nnaHoMepHOMy ynpaanenmo HEPOAHbIM xoznüchOM nyTéM coananns casau Memny xoanűcmeHHuMu opranuaauunMu u BHyTpeHHeü akonoMuuecxoí—i crpynzypoü. B 3TOM or- Homeum cneAyeT YKBSBTb Ha MeTvonorw-iecxoe perynupoaaawe uHcpopMauuF—i sHyTpu npeAnpusn'uü, OCHOBHbIe npununnu KOTOpOl'O asrop nonpoőHo usnarae'r.

A CSETHSZLOVÁK STATISZTIKA 983

SU M MARY

The author of the study, president of the Czechoslovak Federal Statistical Office, reviews the activity of the official Czechoslovak statistical service employed in the interest of planning.

He rreviiews the statistical activity between rhhe two World W—airs, onrd s'hiovys the process as statistical data supply has become one of the most important sources of information for economic management. Supplying of data was extended to all branches of the national eoon-omy in 1951, in connection with the regullair control througih state statistics of the fulfilment of pilla—ns

Parallel with the development of planning methods the statistical control of imple—

mentation also improved. In addition to observing the percentages of fulfilment of the plan, the trends of short-term changes were also determined and statistical time series were also constructed. The system of national accounts was introduced in the 1960ies which made possible the further development of the system of statistical ba-liaanices.

The author presents the Act of 1970 which created a firm ground not only as regards supplying data in state statistics, statistical methods and analyses but also regulated enter—

prise registration, other forms of economic iiinlfiommeaition, the system of statistical! control of the fulfilment of the plans. Efforts were made to explore the causes of non-fulfilment of the plans of grass industrial and constructíng production and 11 types of the causes were formulated in a uniform code system. Tihie pirob—alble development olt the imiaijor enter- prises hos been estimated for xmalny years, thus relativ—ely iFe'lllGlblle information con be provided auorheriy for the central orgainis. Th—e statistical! org-ainss performed a connsiderool—e work in 1971 in order to observe every economic activity os well as their iilnterrelliationis 0!an proportions. After 1972 great attention was paid to the auestion of economic efficiency and irnitienisity, too. Tlhe Research institute of Soda-Economic lift/formation i(in Prague) hos rre- cenitly Aellraiboraihed methods for lObSGW'llnlg the iaictors of the increase orf ian—diusiriol ainud iagsri- cultural production, laying thus the foundation of planning these factors by branches. re- gions and organizations.

ln order th isupport long--rainge pluaininiing, statistics took as illtS duty to elaborate the basic rilwwndicatons of lilhe (lonig—iralnge time iserises. The aiuitomaitived system of llonig-irainge time series has been functioning since 1973 ond ithxe construction of the sub-[system of llong-lrainigoe information which includes information on 1.200 enterprises in three dimensions was accom- plished by the end of 1975.

The author outlines collecting basic data in the sphere of consumption, living standard, prices etc, on activity exercised in the interest of the planning organs. The system of input—

output balances provided a valuable aid for planning.

The economic classification, valid since 1967, serves as a basis for the system-ap—

proach esserting itself gradually in the entire national economy. Statistics contributes to the guidance of the national economy by establishing connections between organizators and the inner economic structure. In this context the methodological regulation of inner- enterprise information must be mentioned, the principles of which are discussed in detail by the author.