Osztályozás
001.616i025.45+945.11/047/
AZ EGYETEMES TIZEDES OSZTÁLYOZÁS MAGYAR NYELVŰ TELJES KIADÁSA
I. AZ ELŐKÉSZÍTÉS PROBLÉMÁI Babiczky Béla
ELTE Könyvtártudományi Tanszék
AZ OSZTÁLYOZÁSI TÁBLÁZATOK KIA2ÁSÁHAK JELEHXCSÉSE
Az u j tájékoztatási és információs igények jelentkezése nyomán az Egyetemes Tizedes Osztályozás /ETO/ korszerűségével kapcsolatban felmerülő problémák ás az utóbbi évtizedben előtérbe nyomuló külön
féle más osztályozási ás indexelési eljárások /tárgyszavas, vezér- szavas, deszkriptoros s t b . rendszerek/ ellenére az ET0-nak B f i l g igen nagy szerepe v a n . A nemzetközi Dokumentációs Szövetség /FID/
h i v a t a l o s felmeráse s z e r i n t az ETO-t 50 000 - 100 000 intézmény hasz
n á l j a , ás a jövőben jelentőségének ujabb növekedésével lehet számol
n i / ! / .
Az ETO külföldi éa hazai története azonban egyaránt a z t bizo
n y l t j a , hogy elterjedése Jelentős mértékben fügj; a táblázatok ren
delkezésre bocsátásátél. Az ETO nemzetközi s i k e r e i b e n mutatkozó1 v i s z - azaesés elemzése kapósán joggal állapitható meg, hogy használatának fő akadálya j e l e n l e g nem annyira állítólagos korlátaiban, mint i n kább az angol nyelvű táblázatok megjelenésének elhúzódáséban, főként pedig a korszerű angol nyelvű középkiadás hiányában keresendő / 2 / , AZ ETO-KIADASOK HELYZETE KÜLFÖLDÖN
Nagy és gazdag országok ETO-kiadásai sokszor hosszú évtizede
ken keresztül f o l y t a k , s nem egy közülük ma s i n c s befedezve.
Az angol t e l j e s kiadás 1943-ban I n d u l t , de néhány kötetének
Osztályozás 1963-ban megjelent utánnyomását csak 1968 óta követték az u j kiadás f ü z e t e i . A kiadás befejezése cBak mostanában remélhető. /Megjegyzen
dő, hogy érvényesség tekintetében nem éri u t ó i az uj magyar t e l j e s kiadást./ I g a z , hogy az egyes füzetekhez /szám s z e r i n t már 61 füzet
n é l tartanak/ index i s k é s z ü l t .
A harmadik f r a n c i a nyelvű /belga/ t e l j e s kiadás 1940-ben indult de 1932-ben megakadt.
A második német nyelvű kiadás 1958-ban i n d u l t , de csak 1964-ben folytatódott, e azóta a 3, 5, 62, 63/65 és 66 osztályok láttak napvi lágot, legutoljára a 3 Társadalomtudományok kötete 1971-ben.
A lengyelek ETO-kiadása 1959-ben i n d u l t , azóta egyes kötetekből mér második kiadást i s j e l e n t e t t e k meg. Táblázataik eddig kb. 40 kö
tetben állnak rendelkezésre, de vannak egyes Bzakok, melyek még nem Jelentek meg. /A kötetek érvényessége azonban i t t sem köEeliti meg a magyar kiadás korszerűségét./
A Szovjetunióban I964 óta a speciális szakágazati táblázatok e- gász sorozatával /több mint 20 kötet/ indult e l az ETO kiadása, mig végül 1969-1971 között 7 kötetben egyszerre megjelent a t e l j e s ETO- k i a d á s .
AZ ETO RÉGEBBI MAGTAR KIADÁSAI
Az ETO használatának meghonosítása nálunk - mint ismeretes - SZABÓ E r v i n nevéhez fűződik, a k i azt /egyéni átdolgozásokkal ugyan/
a Fővárosi Könyvtárban vezette be /1912/. Az ott szervezett könyvtá
ros tanfolyamok számára ő Jelentette meg először magyar nyelven kő- nyomatoB füzetekben a tizedes osztályozást / 3 / . A két világháború kö zötti időszakban használata l a s s a n , fokozatosan t e r j e d t e l . A Főváro
s i Könyvtár után a pécsi Egyetemi Könyvtár, a Széchényi Könyvtár, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet Könyvtára /az QLÍKDK elődje/ és több klBebb könyvtár i s bevezette. Ekkoriban KÁFLÁIíY Géza rövidített ETO-kiadása /1943/ már a FID ujabb h i v a t a l o s kiadásainak figyelembe
vételével készült /4/.
Az ETO hazánkban 1949 után vált minden könyvtártípusban és a szerveződő dokumentáció területén általánosan elfogadott szakrend
s z e r r é . Széles körű bevezetését a magyar nyelvű röviditett tábláza
tok gyors és szükséges példányszánban való sokszorosítása t e t t e l e hetővé. A magyar nyelvű röviditett ETO ugyanis néhány éven belül /1950-1955/ négy kiadást érV meg, a 'összesen mintegy három és fél ezer példányban került a könyvtárakba /5/. Ezt a kiadást csak megle
hetős késéssel /1958/ követte egy most már nyomtatásban, de csak 1150 példányban készicett uj kiadás /&/, Bár az igények a táblázatok iránt rohamosan nőttek, egyelőre ujabb kiadás nem kéazült, pedig a könyvtéri és információs igények megnövekedése idején l e t t volna leg inkább szükség korszerű u j táblázatokra. I l y e n körülmények között érthető, hogy éppen a 60-as évek eleő felében kezdődött meg az ETO
606
TMT 19.évf, 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
hazai használatának bizonyos fokú háttérbe szorulása. Az Országos Osztályozási Bizottság /OOB/ VEREDY Gyula főszerkesztésével még I96O elején megkezdte egy ujabb rövidített táblázat előkészítését és s z e r kesztését, ennek nyomdába adása azonban kladél nehézségek miatt éve
ken ót h ú z ó d o t t . A szerkesztőktől az időközben bekövetkező módosítá
sok bedolgozása sok energiát követelt, s v é g U l i s a kéziratot az Or
szágos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ /OMKDK/, i l l e t v e a Magyar Szabványügyi H i v a t a l /MSZH/ v e t t e á t , s az uj röviditett ETO- táblázat - a t e l j e s ETO-kiadás előzményeként - PID kiadvényszámmal
és ajánlott szabványként 1966-ban j e l e n t meg /7/.
AZ ETO-KIADÁSOK TÍPUSAI
Régebben az ETO-nak k é t , i l l e t v e háromféle t i p u s a a l a k u l t k i : a t e l j e s , a röviditett, i l l e t v e a szakágazati /speciális/ kiadások.
Csupán néhány éve merült f e l az igény két ujabb táblázat-tlpus i r á n t . Az egyik az un. középkiadás, melynek első megvalósulása a német DK- Handausgabe /I967/ v o l t /&/, s melynek f r a n c i a és orosz nyelvű táb
lázatai i s megjelentek. Egy másik ujabb típus az ETO legrövidebb v á l tozatú kivonata, melynek e l B Ő példája e g y ETO-ról készült k i s kézi
könyv részeként került kiadásra /9/.
Az első lépés az ETO kiadói számára az igényeknek megfelelő táb- lázat-tipus kiválasztása. E z z e l kapcsolatban meg k e l l említeni, hogy a magyar nyelvű rövidített kiadások terjedelme a külföldi röviditett kiadások, Így a FID által normaként elfogadott háromnyelvű röviditett kiadáB terjedelmének közel kétszerese. Mig a külföldi röviditett táb
lázatok a t e l j e s kiadás terjedelmének mintegy 10ít-át tartalmazzák, - amely kb. 10-12 000 fogalom, - addig a magyar nyelvű röviditett k i adások mintegy 10-15^-át ölelik f e l , s ez közel 20 000 fogalmat j e l e n t . Az idők folyamán az ETO t e l j e s kiadásaiban szereplő fogalmak száma erőteljesen megszaporodott. A második f r a n c i a nyelvű nemzetkö
z i kiadás /1927-1933/ 63 000 fogalmával szemben, a német nyelvű első kiadás / 3 . nemzetközi kiadás/ már 100 000 fogalmat t a r t a l m a z o t t , és a t e l j e s ETO-ban napjainkban a fogalmak 3záma már meghaladja a
150 COO-et l s . Ugyanakkor a középkiadás terjedelme a t e l j e s tábláza
toknak kb. 25;£-a, és a német középkiadás kb. 33 000 ETO-számot t a r - talmaz.
A magyar nyelvű röviditett kiadásokban tehát a rövidített ée a középkiadás közötti t i p u s t alakítottuk k i , vagyis az igényeket követ
ve a külföldi fejlődést e tekintetben megelőztük.
A MAGYAR NYELVŰ TELJES KIADÁS INDOKAI
A magyar nyelvű t e l j e s kiadás megjelentetését hosszú i d e i g az
zal a meggondolással hárítottuk e l magúnktól, hogy a részletekbe me
nő t e l j e s kladáBra csak könyvtáraink egy k i s részében lenne szükség,
Osztályosáé mert a nagy tudományos könyvtárai ás a speciális tudományagai szak
könyvtárai - továbbra i s - valamely világnyelven /elsősorban néme
t ü l / megjelent t e l j e s kiadást, i l l e t v e annak megfelelő kötetét hasz
nálhatják. A 60-aa évek elejétől egyre nyilvánvalóbbá v á l t , hogy ez az elgondolás több tényező miatt már tovább nem tartható, mégpedig!
1. A szakkönyvtárak és a mind jobban fejlődő, i l l e t v e újonnan megalakuló tájékoztatási rendszerek jogos igénnyel léptek f e l a szak
irodalom részletezőbb és a differenciált információkeresést biztosí
tó osztályozási táblázatok i r á n t . A megfelelő külföldi ETO-tábláza- tok beszerzése részben devizális, részben pedig n y e l v i akadályok mi
a t t nem j e l e n t e t t számukra m e g o l d á s t .
2. A világnyelveken Bem álltak rendelkezésre hiánytalanul min
den szakterületen korszerű ETO-tóblázatok. A t e l j e s kiadások közül csak a német nyelvű első kiadás / 3 . nemzetközi kiadás/ v o l t t e l j e s e n b e f e j e z e t t , de már erŐBen e l a v u l t ,
3. Hasonló okokból számos országban, Így p l . Lengyelországban, Csehszlovákiában és a Szovjetunióban i s , előkészületek történtek az ETO t e l j e n kiadásának megindítására.
I l y e n okok miatt és i l y e n nemzetközi helyzetben már gondolnunk l e h e t e t t és gondolnunk k e l l e t t az ETO magyar nyelvű t e l j e s tábláza
tainak megjelentetésére /10/. Alátámasztotta ezt a törekvést, hogy több szakkönyvtárunk i s kisérletet t e t t az ETO t e l j e s táblázataiból egy-egy szakterület lefordítására és annak kéziratként való haszná
latára vagy megjelentetésére, házilag Bokszorositott formában. E tö
rekvésekből néhány szakterületen PID-kiadvényszámmal jóváhagyott ma
gyar speciális' kiadások /műanyagok, építőipar, kohászat/ Í B létre
jöttek / l l / .
A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG MEGALAKULÁSA É S FELADATAI
Miután a t e l j e s ETO magyar nyelvű kiadásával a f e l t e r j e s z t e t t Javaslatok alapján a Művelődésügyi Minisztérium /MM/ és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság /OMFB/ egyetértett, az Országos Műsza
k i Könyvtár ós Dokumentációs Központ /OMKDK/ vállalta a szerkesztés költségeit és személyi feltételeinek megteremtését, a Magyar Szab
ványügyi H i v a t a l /MSZH/ pedig a kiadói feladatok ellátásót, i l l e t v e a kiadás technikai részével a Közgazdasági éa Jogi Kiadót biztók meg.
Ezek után 1965. május 3-án megalakult az ETQ Szerkesztő Bizottsága.
Ennek feladatát az alakuló értekezlet jegyzökönyve a 'következőkben f o g l a l t a össze: "A Bzerkesztő bizottság feladata a t e l j e s magyar nyelvű kiadás előkészítő munkálatainak e l v i irányítása, a szakértői kollektívák által kidolgozott és megvitatott, majd a szerkesztő b i zottság titkára által előterjesztett táblázati részek felülvizsgála
t a osztályozáselméleti ős osztályozástechnikai szempontból, továbbá az ETO e r e d e t i , h i t e l e s táblázataival való megegyezés szempontjából, majd a megfelelőnek elismert táblázati részek átadása a Szabványügyi Hivatalnak ajánlott szabványként való kiadás céljából."
TMT 1 9 . é v f . 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
Megalakulásakor a szerkesztő bizottság hét tagbál állt /12/. E l nöke a FID Központi Osztályozási Bizottság /PID/CCC/ magyar t a g j a . A munkák szervezésével, a kéziratok t e c h n i k a i szerkesztésével, a szak
értői vélemények és javítások végrehajtáséval kapcsolatos munkák l e bonyolítására az OMKDK keretében szerkesztőségi csoport l é t e s ü l t . Osztályozási szakértőként a szerkesztés munkáját a szerkesztő b l z o t t - ság /egyszemélyben az OOB/ titkára koordinálta.
A. szerkesztési munkák megindulása idején az OMKDK, mint a FID magyarországi titkársága, meghívta az ETO két nemzetközi szaktekin
télyét, G. LORPHEVRE-t, a f r a n c i a nyelvű A e l g a / kiadás szerkesztő
ét, K. SCHUCKMANK-t, a német t e l j e s kiadás akkori szerkesztőjét., s a FID/CCC akkori elnökét, hogy az ETO-táblázatok szerkesztése so
rán s z e r z e t t t a p a s z t a l a t a i k a t ismertessék a hazai ETO-szakértőkkel.
A két előadásra és konzultációra 1964 őszén, i l l e t v e 1965 tavaszán került s o r .
SZERKESZTÉSI ALAPELTEK
A szerkesztő bizottság munkája kialakításánál a következő alap
elvekből indult k i i
a/ a t e l j e B k i a d á s , amennyire CBak lehetséges, rövid Időn belül .1 elenjeni meg, hogy minél előbb a használók rendelkezésére állva, pó"- t o l j a az idegen nyelvű kiadásokban mutatkozó hiányokat, és megoldja a használatuk során mutatkozó n y e l v i nehézségeket)
b/ a kiadás valamennyi kötete az ETO legújabb állapotát tükröz¬
ze ős a kiadás egyes köteteinek korszerűségében viszonylag k i s kü- Tönbeégek legyenek, ami csak a kiadás gyors befejezésével érhető e l ;
0 / a rendelkezésre álló személyi feltételek és pénzügyi eszközök csak zároB időhatárokon belül állnak rendelkezésre, i l l e t v e haszndl- hatók k i gazdaságosan; s ez szintén megköveteli a kiadás gyors befe
jezését;
d/ az egyes intézményeknél már régebben magyarra fordított ETO- aaakok táblázatainak kéziratai Jegyenek átvehetők és felhasználhatók, B az egyes intézmények ne végezzenek a továbbiakban a t e l j e s kiadás hiányában párhuzamosan hasonló ETO fordítási és kiadási munkákat még belBÓ használatra sem.
A KIADiS ÜTEMTERVE ÉS A SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG MUNKÁJA / I V
Első feladatként 1965-ben a szerkeBztő bizottság az OOB által korábban m á r kialakított röviditett kiadás kéziratának korszerűsíté
sével kapcsolatos kérdéseket v i t a t t a meg. E z z e l összefüggésben, f i gyelembe véve a röviditett kiadás szerkesztésének t a p a s z t a l a t a i t ,
Osztályozás
alakította, k i a t e l j e s kiadás szerkesztésének irányelveit ás módsze
r e i t i s .
A szerkesztő bizottság elkészítette a kiadás ütemtervét, mely s z e r i n t a kéziratok kialakítását az 1966-1969 évekre irányozta e l ő . Ez az ütemterv, mint k e r e t t e r v , később a g y a k o r l a t i munka során több
ször m ó d o s u l t , és végül i s az egyes szakterületek kéziratainak elké
szítése különféle okokból ténylegesen áthúzódott az 1970-71. évekre i s .
Egyes ülésein a szerkesztő bizottság azokat a táblázati része
ket vizsgálta meg, melyeknek kéziratait más intézményektől készen vet
ték á t . Megtárgyalta az ezekhez szükséges kiegészítések és a legsür
gősebben kiadásra kerülő szakok gyors lefordításának lehetőségeit,
•valamint az egyes kötetekben kiadásra kerülő szakok előzetes össze
foglaló jegyzékét és az egyee kötetek szerkesztésének technikai m ó d o z a t a i t .
A szerkesztő bizottság a következő kérdésekben alakította k i á l láspontját:
a/ az MSZH által megkívánt, minden egyes kötet elején szereplő elÓ3zó megszövegezése;
b/ az ETO-t és annak használatát Ismertető és a Segédtáblázat
ban közlendő bevezető tanulmány szövege;
c/ a FID jóváhagyásának megszervezésével kapcsolatos teendők m ó dozatai;
d/ az egyes kötetek szerkesztése során felmerülő ETO-problémák tisztázásának módozatai.
Az I966, évi utolsó ülésén határozta e l a szerkesztő bizottság az Extensione and Corrections to the UDC /PID P u b l . 248./ c . időszaki kiadvány magyar fordításának rendszeres megjelentetését i s Kiegészí
tések és módosítások az Egyetemes Tizedes Osztályozáshoz /FID P u b l . 428./ c i n e n .
A következő időszakban 1967-1972 között a szerkesztő bizottság évenként már cBak 1-2 üléet t a r t o t t . Ezeken a kiadási munkák előhala- dását ellenőrizték, megbeszélték a szükségessé váló tervmódosításokat, i l l e t v e azokat utólagosan jóváhagyták, valamint a betűrendes mutató és egy ujabb kiadással kapcsolatos előkészítési munkákat v i t a t t a k meg.
KAPCSOLAT A PID OSZTÁLYOZÍSI OSZTÁLYÍVAL
A kiadás munkálatai során a legmesszebbmenőén figyelembe vette a szerkesztőség a FID-nek az ETO kiadásával kapcsolatos szabálya
l t /14/. A magyar nyelvű t e l j e s kiadáshoz éltalánosságban megkértük a FID hozzájárulását és megállapodtunk a közzététel módozataiban ős
D B 1 9 . é v í . 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
a szerzői j o g i faltételekben, A t e l j e s kiadás jogán tagot küldtünk a FID/CCC-be és annak ülóaein a kiadás munkálatairál rendszeresen be
számoltunk.
A KIADÁS MUNKÁJA ÉS AZ ETO REVÍZIÓJA
Az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásának munkálatait az előzetes elképzelések s z e r i n t - felhasználva az egyes Bzakok táblázatainak megvitatásába bevont /osztályozási és szakterületi/ szakértőket - f e l kívánták volna használni az egyeB ETO-fejezetek revíziójára vo
natkozó j a v a s l a t o k céljára i s .
A szakértői értekezletek résztvevői közül azok a szakemberek, akik az ETO-t előzőleg még nem Ismerték, vagy nem voltak eléggé tá
jékozottak a t e l j e s szakrendezer és használata tekintetében, az adott szak táblázatainak korszerűsítését valóban gyakran bírálták.
Hamarosan bebizonyosodott azonban, hogy ha a szakértői értekezlete
ken az ETO bírálatára ós revíziós j a v a s l a t o k r a n y i l i k vitafórum, ak
kor ez több szempontból veazólyezteti a t e l j e s kiadás megjelenését.
A bírálatok és revizióa j a v a s l a t o k lehetővé tétele a szakértői értekezletek résztvevőinek figyelmét e l t e r e l t e az adott ETO-táblázat magyar terminológiájának kialakításáról, sőt több esetben egyenesen arra az állásfoglalásra v e z e t e t t , hogy a ózdban forgó táblázati réGzt j e l e n l e g i szerkezetében nem kívánatos megjelentetni, J Ü D D S a azer- keBztőség természetszerűleg nem mehetett b e l e , mert ha az egyes táb
lázatok megjelentetését a revíziók megvalósuláea utánra halasztják, ez az érintett szakterületek táblázatainak megjelenésében legalább két évi késedelmet okozott volna még akkor i s , ha feltételezzük, hogy egy-egy j a v a s l a t viszonylag rövid idő a l a t t kialakítható, és hogy az illetékes PID szakbizottságokon a lehetséges legrövidebb időn belül keresztülmegy és érvényessé vólik. Minthogy pedig a reví
zió Igénye valamely részletében s z i n t e minden ETO-kötetet érintett volna, a kiadás szerkesztése és megjelenése valószínűleg máig Bem j u t o t t volna t u l a holtponton.
A szakértői értekezleteken felmerült revíziós törekvések álta
lában nem voltak annyira kiórleTtek, hogy azok alapjón jelentősebb, átfogó és átgondolt revíziós javaslatok születhettek v o l n a . A bírá
lók többnyire figyelmen kivül hagyva az ETO egyetemességét, az ép
pen v i t a a l a t t álló szakterülettel kapcsolatba hozható minden foga
lomnak /mely az ETO más osztályaiban többnyire már előfordul/ a f e l sorolására, vagyis az adott helyen a szakterület autonóm szakrend
szerének a kialakítására törekedtek volna.
De az ETO szerkezetét csak a l i g érintő javaslatokat i s óvatosan és kritikával k e l l e t t fogadni, még azokat i s , melyek főként a r r a irá
nyultak, hogy az egyes ETO-számok a l a t t a szakember által hiányolt fogalmakat, elnevezéséket kiegészítésként vegyük f e l . E BZövegbŐvi- tések és szövegmódosítások i a lényegében az ETO tartalmának eltorzí
tásához vezethettek volna, ami a későbbi fejlesztés során a magyar nyelvű kiadás korszerűsítésében okozott volna n e h é z s é g e k e t .
Osztályozás
A f e s t i okok miatt az eredeti elképzelésektől eltérve a szakér
tői vitákat hamarosan a terminológia helyességének megvitatására k e l l e t t korlátozni, ás az esetlegesen felmerülő ETO-rcviziós j a v a s l a t o kat az OOB hatáskörébe u t a l n i . Csak igy l e h e t e t t e l é r n i , hogy a szak
értői értekezletek ne késleltessék, vagy éppen ne akadályozzák az ETO t e l j e s kiadása egyes köteteinek kialakítását és nyomdába a d á s á t .
Az ETO korszerűsítését oélzó törekvések kikapcsolása ellenére a szakértői értekezleteken ée a szerkesztés munkái során egy sor olyan kisebb helyesbítésre tehettünk j a v a s l a t o t a PID Osztályozási Osztá
lyának, melynek nyomán megszüntethető l e t t az ETO-ban egyse, első- Borban a korábbi revíziók folytán bekövetkezett hiba, p l , b e n t f e l e j t e t t utalások közben megBzünt j e l z e t e k r e , összetett jelzetekben sze
replő megszűnt számok s t b . Ezeket a helyesbítéseket a PID jóváhagyá
sával kiadásunkban rendszeresen végrehajtottuk, a ezek jelentőé r é szét a PID egyidejűleg PC-jegyzékben közzé l s t e t t e . E z z e l a magyar nyelvű kiadás szerkesztősége hozzájárult az ETO-táblázatok korrek
ciójához nemzetközi s z i n t e n i s . Egyébként ezeknek a korrekcióinknak szerepük v o l t abban l s , hogy a kiadásokkal kapcsolatban általában ráirányította a figyelmet a reviziós munkák összehangolásának fon
tosságára.
A BETŰRENDES INDEX ÉS AZ DJABB TELJES KIADiS ELŐKÉSZÍTÉSE
A betűrendes index szerkesztésének módszereivel a röviditett k i adás indexének készítésekor 1964-ben mar foglalkozott a szerkesztő bizottság. Akkor a t e l j e s kiadással kapcsolatban ugy d ö n t ö t t , hogy az egyes kötetekhez index egyelőre nem k é s z ü l , mert az jelentősen megnehezítené a táblázatok megjelentetését. Egyúttal azonban már ak
kor felvetődött az a gondolat, hogy kísérleteket kellene f o l y t a t n i abban az irányban, hogy a t e l j e s kiadás befejezése után gépi f e l d o l gozással kéezithető-e összesített index. Az index gépi előállításá
r a az OMKDK gópesitéei osztályán 1969 óta' folynak kisérletek ós egy szakterület indexe vitaanyagként sokszorosításra i s került m á r .
A szerkesztő bizottság 1971-ben és 1972-ben ismételten f o g l a l kozott a betűrendes index kérdésével, s e z z e l kapcsolatban több l e hetőséget mérlegelt:
a/ A magyar nyelvű t e l j e s kiadás kötetbeoeztásának megfelelően külön füzetekben jelentessék meg a hozzájuk tartozó indexeket)
b/ Induljon meg a magyar nyelvű t e l j e s kiadás u j , korszerűsí
t e t t kiadása, s ehhez most már készüljön gépi feldolgozással köte
tenként betűrendes index i s ;
0 / Külön kötetekben az ETO t ö b b , t a r t a l m i l a g rokon osztályához készüljenek Összesített szakmai betűrendes indexek;
d/ Maradjon fenn annak lehetősége,hogy az előbbi bármelyik meg
oldás esetén l s , a gépi adathordozók segítségével később e s e t l e g t e l j e s index i s készülhessen.
TMT 1 9 . Í T Í . 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
A szerkesztő bizottság e mérlegelések során - figyelembe véve a
gépesitósi kapacitás lehetőségeit ás költségeit - egyelőre a b/ pont
ban l e i r t megoldás mellett f o g l a l t á l l á s t , a z z a l , hogy elsőként a legrégebben megjelent kötetek kerüljenek u j korszerűsített kiadásra, vagyis a táblázatok és az index egy kötetben az előző kiadáshoz ha
sonló kötetbeosztásban.
Döntésénél a szerkesztő bizottság egy másik lényeges szempontra l e figyelemmel v o l t . Az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadósának egyes kö
t e t e i a várható igények becslése és a szükséges tartalékpéldányok b i z tosítósa alapján 1968-1972 között kötetenként 1000-1200 példányban ké
szültek. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a példányszám reális v o l t , mert annak egy éven belül kb. 50^-a elfogy,|s egyes r é gebben megjelent kötetek mar nem szerezhetők be. Ma már számolni k e l l a z z a l , hogy uj használók bekapcsolódása esetén az igények nem lesznek kielégíthetők, s ezért .jogos egy - most már betűrendes mutatóval i s kiégészitett - a j t e l j e s kiadás előkészítése. :
A legrégebben megjelent kötetek esetében, amelyeknél közben lé
nyegesebb korszerűsítés következett be, az uj kiadóé t a r t a l m i szem
pontból i s i n d o k o l t . Az igy korszerűsítve és betürendns mutatóval együtt kiadásra kerülő táblázatok jobb szolgálatot tesznek és gazda
ságosabbak, mint hogyha külön kiegészítő kötet és külön indexkötetek megjelentetésére kerülne s o r .
Az u j t e l j e s kiadás egésze az Extensions and Corrections to the UDC 7:6 kötetének érvényességen /1971.jun.30./ jelenne meg. Mint
hogy a j e l e n l e g lezáruló kiadós 42 kötete közül 25 kötet ténylegesen az Ext.Gorr. 7:6 érvényességén á l l, ez a'zt jelen-fci. hogy' á^szerkesz- tésre - kisebb korrekciókon kivül - osak 17 kötet esetében van szük
ség a második kiadás céljára. A szükséges átszerkesztés nagyobb v á l tozósok miatt csak az alábbi szakok tekintetében szükséges: 53 F i z i ka, 55 Geológia, 57 Biológia, 621.3 E l e k t r o t e c h n i k a , 622 Bányászat, 63 Mezőgazdaság, Csupán kisebb módosítások érintenek 11 további kö
t e t e t . Az uj megjelentetést elsősorban az index anyagának gépi adat
hordozóra való rávitelőnek üteme szabja meg. Elsőként az 53 F i z i k a , a 621 Gépészet / j e l e n l e g i 4 kötet Összevonásával/ és a 63 Mezőgazda
ság kötetek munkálatalt tűzte a szerkesztő bizottság napirendre. Az előkészítő és szerkesztési munkák u t á n a betűrendes mutatóval megje
lenő u j t e l j e s ETO-kiadás első kötetei 1973 végére jelenhetnek meg.
A t e l j e s kiadós előkészítő munkálatai tehát a tényleges s z e r kesztés megkezdésével korántsem fejeződtek be, mert már menetközben megindult az ujabb kiadáB előkészítése i s , melynek során az addig Bzerzett tapasztalatok .mar hasznosíthatók. Ugyanez mondható e l a kés
i r a t elkészítésének munkájáról i s , melynek részleteiről következő számunkban adunk bővebb ismertetést.
Osztályozás
I R O D A L O M
/ ! / LLOTD, G . A . : The UDC I n í t s i r . t e r n a t i o n a l a s p e c t s . = A s l i b P r o c e e d i n g s , 1969. p.2C4-208.
/ £ / WELLISCH, H.; O r g a n i s a t o r i s e h e Heuordnung dea DK-Systems. > N a c h r i c h t e n f ü r Doku mentát i o n , 19?1. p .5 5- 6 3 .
/ 3 / A F ő v á r o s i K ö n y v t á r o s z t á l y o z á s a . Á t d o l g o z o t t d e c i m á l i s k l a s s z i f i k á c i ó , Bp. 1912.
/ 4 / KÁPLÁN? G á z a : K ö n y v t á r a k k o r s z e r ű r e n d e z é s e és f e j l e s z t é s e . 2 , k ö t . Az Egyetemes D e c i m á l i s O s z t á l y o z ó r e n d s z e r r ö v i d i t e t t magyar n y e l v ű k i a d á s a . Bp. 1 9 4 3 .
/ 5 / Egyetemes T i z e d e s O s z t á l y o z á s . R ö v i d í t e t t t á b l á z a t . 1 - 3 .k ö t . l . k i a d . ODK, 1 9 5 0 ; 2 . k i a d . OKU, 1951i 3. k l a d . OSZK, 195*; 4 . k i a d . OSZK, 1 9 5 5 .
/ 6 / Egyetemes T i z e d e s O s z t á l y o z á s . A n e m z e t k ö z i t á b l á z a t o k h i v a t a l o s / ? / ma
gyar k i v o n a t a . B i b l i o t h e c a , Bp. 1958. / A z O r s z á g o s S z é c h é n y i K ö n y v t á r k i a d v á n y a i 4 0 . /
/ ? / Egyetemes T i z e d e s O s z t á l y o z á s . R ö v i d i t e t t k i a d á s . 1- 2 . k ö t . / F I D P u b l .
3 8 9 . / . HSZ ítOOO-66. K ö z g a z d a s á g i á s jo gi K. , 1 9 6 6 .
/ 3 / D e z l m a l k l a s s i f i k a t i o n . DK-Handausgabe. I n t e r n a t i o n a l m l t t l e r e Ausgaba der U n i v e r s e l l e n D e z i m a l k l a s s i f i k a t i o n . 1- 2 Bd. / F I D - N r . 3 9 6 . / B e r l i n - K ö l n , 1967.
/ 9 / F I L L , K.; E i n f ü h r u n g Í n das Vesén der D e z i m a l k l a s s l f i k a t l o n . 3. A u f l . Mit einem Anhang: K l e i n s t a u s g a b e der D e z i m a l k l a s s i f i k a t i o n . /FID-Nr. 4 - 3 7 . / B e r l i n - K Ö l n - F r a n k f u r t / H / , 1969. 102 p.
A O / Az ETO magyar n y e l v ű t e l j e s k i a d á s á r a t e t t j a v a s l a t o k á s l e v e l e z é s / 1 9 6 3 és 1 9 5 V az OMKDK, az OHPB é s as HM K ö n y v t á r o s z t á l y i r a t t á r á b a n .
/ I I / E k i a d á s o k c i a l e i r á s a m e g t a l á l h a t ó a magyar t e l j e s k i a d á s minden egyes k ö t e t é n e k f ü g g e l é k é b e n k ö z ö l t E T O - k i a d v á n y o k j e g y z é k é b e n .
/ 1 2 / BABICZKY B . : Az Egyetemes T i z e d e s O s z t á l y o z á s magyar k i a d á s é n a k m u n k á l a t a i r ó l . = TMT 1 3- ó v f . / 1 9 6 6 : 2 . / 1 4 6 - 1 4 ? . p . - A s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g b a n i d ő k ö z b e n b e k ö v e t k e z e t t v á l t o z á s o k a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g j e g y z ö k ö n y v e i ben k ö v e t h e t ő k nyomon.
/ 1 3 / A s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g munkája a s z e r k e s z t i b i z o t t s á g i Ü l é s e k j e g y z ő k ö n y v e i b e n , a z OMKDK E T O - c s o p o r t j á n a k i r a t t á r á b a n .
/ 1 4 / UDC r e v i s i o n p r o c e d ú r a . Procadure de r é v i s i o n de l a CDÜ. Regein í i r d i e R e v i s i o n der DK. 2 . e d . I n t e r n a t i o n a l F e d e r a t i o n f o r Documentation, Den Haag, 1 9 6 1 . / F I D P u b l . 338/. - M ó d o s í t o t t é s b ő v í t e t t uj s z a b á l y z a t : UDC r e v i s i o n and p u b l i c a t i o n procedure. P r o c é d u r e de r é v i s i o n et de p u b l i c a t i o n de l a CDD. Das Verfahren b e i Bearbeitung und V e r ö f f e n t l i c h u n g der DK. I n t e r n a t i o n a l F e d e r a t i o n f o r Documentation, The Hague, 1968. 53 p. / F I D P u b l . 4 2 9 . /
T1ÍT 1 9 . é v i . 3-9.szám 1972.augusztua-azeptember
BABICZKY, B.t Hangárján f u l l e d i t i o n of UDC.l. Probléma of prep- a r a t i o n
The use of UDC dependa p r i m a r l l y on the a v a i l a b i l i t y of l t B t a b l e s , nevertbeleea the p u b l i c a t i o n of the various e d i t i o n s takes somé ten y e a r s . I n Hungary the UDC l a uaed since 1912, but u p t i l now only the abridged e d i t i o n s were a v a i l a b l e . The Hungárián v e r s i o n of the abridged e d i t i o n i s more detailed as the i n t e r n a t i o n a l l y adopted abridged e d i t i o n , i t containa almoat 20 000 terme. C l a B s i f i c a t i o n
tables are j u s t l y claimed by Bpecial l i b r a r i e s and newly developed Information ayatems for more d e t a i l e d and d i f f e r e n t i a t e d Information r e t r i e v a l . Up-to-date UDC tablea were not a v a i l a b l e noither i n w e l l lcnovín world-wide languages, the p u b l i c a t i o n of a Hungárián f u l l e d i - t i o n became neceaaary. I t was urged alao by language d i f f i o u l t i e s .
The main p r i n c i p l e of e d i t i n g was to nake a most up-to-date Hungárián e d i t i o n a v a i l a b l e to the u s e r s . Preparations v:ere c a r r i e d out since 1965, the work was scheduled f o r the years 1966-1969.
uecauae of d i f f i c u l t i e a i n e d i t i n g / i n consequence of current and generál development of UDC/ t h i s plan was modified and the 42 volumes were published between I96S and 1972.
The Extensions and Correctione to the UDC /FID Publ. 423/ has alsó atarted p u b l i c a t i o n beginning with the 6:3 i s s u e .
I n t e n s i v e conr.ections were naintainíd with the u l a s s i f i c a t i o n Department of the PID General S e c r e t a r i a t . According to the originál conception proposals for r e v i s i o n of i n d i v i d u a l c l a s s e s were to be developed during e d i t i n g . On various expert meetinga c o n t r o l l i n g the development of Hungárián terminology, however, became evident that t h i s t a s k means a r i s k f o r e d i t i n g . Needs f o r r e v i s i o n were namely emerged r e l a t i n g almost to a l l volumes 0 1 the f u l l e d i t i o n , ao these were neglected. I n consequence of these reasona t a s k s of updating were not r e a l i z e d . Kevertheleae obvious imperfectlons and contradlc- t l o n s originated oy various r e v i s i o n works were recommended to the a t t e n t i o n of the C l a s s i f i c a t i o n Department and Joint c o r r e c t i o n s were made. These c o r r e c t i o n s were aometimes issued i n the form of PC-notes.
Alphabetical subject index was not compiled to the volumes of the Hungárián f u l l e d i t i o n , but experiments were made to i n v e s t i g a t e the p o s s i b i l i t i e s of a mechanical compilatíon a f t e r e d i t i n g . The i n - dex of one subject f i e l d was just completed and w l l l be diacuaaed, Since the numDer of copies printed i s 1000-1200 and generally 50?S i a sold i n one year the preparation of a 2nd Hungárián f u l l e d i t i o n ís already emerged.
The 25 volumes of the present f u l l e d i t i o n are based on the va- l i d i t y of E x t . C o r r . 7:6, ao v.orking nev.er corrections i s neceaaary into 17 volumes. A posaible ne'.v e d i t i o n ' . 7 i l l keep the originál volume- arrangement or rather i t would be published with amaller modifica- t i o n s , with the v a l i d i t y of Ext.Oorr. 7:6, with indexes a f t e r 1973.
Experiences of e d i t i n g the Hungárián f u l l t a b l e s w i l l be out- l i n e d i n the next i a a u e .
Osztályozás
EAEHUKH, E, : nojiHoe H3ga.Hne T S C J T Z U yJK n a B e n r e p c K O U gsnne I- IlpoCjieMH nogroTOBBM
P a c n p o c T p a H e H H e TUK H 3 H a i H T e j i i>H03 O T e n e n z aasaoHT O T npsflo-
o r a B J i e H B s B p a o n o p a x e H B B rTOTpefiHTejiefi ratSmn, a s i t x o j t B O B S T p a s j i a u -
H » X iiajraHBB S T B X TaŐJiKn., - v T S U , • J - I C T O p a c T f l r u B a e T C H n a n . e o n T B J i e -
T K H. B B e n r p H H 7SK n o j i t a y i o T C H o 1912 r . , H O n o c s r o B P S U S R B H - . I . - . - M C : - H S J I B U O Jixmb ooKpameHHue TaŐJrami n a BenrepOKOM aaax%. B a p z a n r o o x p a - B6HHIJX TaŐJIBU, OOOT aBJIBHHHX H S S6Hr8p0K0M 33HKB , n p a a U B HBCKOJI6KO
npooTpannse oön<mo npHHjmix B MesutyHapoaitou uaonrraőe ooKpaneHimx
T H C M S p x H T 3 0 2 0 0 0 0 nOHSTBÜ. HayiJHO-TeXHBiieCKHe ÖHŐJTHOTeKH
H s o e ö o j i e e p a a B H a a o m H e o s a S H O B Í B O S HHKax>aHa HwpopMauxoHiaje O H O T B -
im n o rxpasy TpeőymT npejiooTaBJieHBSi B B X pacnopflHeHBe noxpoÖHHX, o 6 e o n e t J B B a» m z x nH&EiepeHUHpoBaHHHíi HHÍ>opnauBOHHHÍi B O B O K K J T a o C H $ H K a — U B O H H H X T S Ö J T B U. BBany T O T Ó , I T O aa;e s a paonpooTpaHSHHtix sai-jKax H B Ő H J I O coBpsMSHcnix T a S j i a n yjl.íí no a c a u OTpaojiHM, o r a j i o H S O Ö X O S B M H M n p B - O T y n z T t K n o j t r o T O B i t e a s a a H a a n o j i i r a x TaÖJian yflK n a aeHrepcKOíi B B U K S . K a r o « y B B J T B a aaTpyaHSHBs, 0BH3aHHtja c BSHrepoKBM nmOM. B KaneoT-
s e ooHOBKoro [ i p a m i i i n a penaKTapOBaHBa 6 H J I O npHHHTO T O , T T O Ő H B p a - 3 y j i b T a T e B p a o n o p i w e H B H noTpeÖBTejieft K S K M O K H O B a c T p e e O K a a a a o o i , n o BOsuoKBOCTB c o s p e v e s H o e B3jtaHBe T S O J I B U Ha BearepoxoM ftauKe. rioaro- TOBKa ömia H a i a T a o 1965 r , , B O B p a ö o T a ömia aaruiaHiipoBaHa n a 1966¬
1969 r r . Bsany B C T P S T B B O B X O R p e j i a ü t m o n m i x aaTpynHOHBfl (BBany uoaep- HH3a«nK y2K) 42 TOMa TaÖJiau Ö M J I H najiaHN B 1968-1972 r r . Kpowe aroro
O H J I H HSuaHH H a B e n r e p c K O M nsuice H B N n y o x a " H c n p a B J i e n a H a X O E O J I H B H B H "
na")HHasj o K 6:3 (nytíJt. MftH. 428). Bo s p a u n npoBeasHBü paÖOT noanep-
X B B S J i a c L • C8H3b : Ü I UIBflH • KOMZTerCU no KJiaccBlfBKaiIBB
Ilo npexBapHTejii>miiu m i a n a i t no x o j t y pejiaKTBpoBaHBH n o j i n o r o K S Z a m m
Tatíjian, n a BenrepCKOw H 3 H K 6 ojiejtoBSJto ocbopuyjiBpoBaTb B peKOMeRaauuK
no MoaepHH3atiün (peBiiaHit, n e p e o M O T p y ) O T í e ^ t T r a x T S Ö J I H U. Bo B P S M H
oOBamaHna K O M B C Ű B Ü KOHTpojiKpyiomBX TepMHHOJioriro o r j a ^ t t r a x T B O J I H I! n a B S H r e p O K o u it-.'. ••::••>, oJtHaKO, B N H O H B ^ O O Í I , " T O TaKaH a a n a ^ a G T a B B T n o ü y r p o 3 y B M X O J B o s e T n o j i n o r o aajianHH aooÖHe. BoSHHKüiiie TpeöoBaHHjr no
p e s z 3 H H B öojifcmefi H J I B LieHtmeK Kepe 3 STpotfyjiB Ö H l y r b H O K S K J I H Í Í T O M
a 3 H 8 R H H , TaK i r o npmiDioob 6u oTJiosBTb n o a r o T O B K y Taö-iau ao o c y a e c T - BJieHHa peBB3KB. TTo ;::>.-:-••••••••••.: rrpB<iBiiau aasaiB, c e i i a a H H K e c uo.iepHB- 3 a i i B B B , H B íu.ia B u n t w i i O M U , H O BHQMaHne U K K M $ J [ c n c T e u a T B < i e c K B S H J I O
oűpaaeHO H B fl3HH9 O H H Ő K H B TBŐJiwiiax, a TaKxe n a © o aH H K H T H S no xosy pa3;iniHHX paÖOT no nepeoMOTpy nportiBopeviiH. B HamsM asjtaHHn no Mepe
803MOSHOCTB 3TB 0OHŐKK K npOTHBOpBIKH ÖHJIB yOTpaHÖHH n p H [lO^HOM C O - r j i a c B B UKK. B Oiyiae HeoőxoJtnMOCTB ncnpaBJieHüfl Ö K J I K onyő^KKOBaHM a B a n e P C - H O T . X nojiHOMy R3naHHKj na BOHrepoKOu HSUKB ner npeniieTHoro yKasarejiH, oaHaKO npoBeaeHH aKcnepuueHTiii no oo33artHB uaiiniHHoro y« a -
3aTe.;s noc.ie B i i x o j t a B O B B T noojieünero T o u a .
B HesasHOM BDSM9HB noaroTOBJies yiía3aTeat K O J I H O Í! a a cneuHajrsHux
o Ő j r a o T e ü , npojiHaaHaveHmiö AJIX oőoyKneHHa. Toua n o^ H o r o seHrepoKoro HSxaHBH BHnjiH T H p a K s n looo-12oo aKaeMnjiapoB, 5o?t KOToptrx a a O S B H
ros KaK n p a a a j i o p a c x o H H j i o o b . (IoaTOMy yxe nocraBJieH a o n p o c o B T O P O U
H3naHira.
25 T O U O B no^Horo HsjtaitBfi npaKTHiecKH j e B o T a B T O ^ b H U y x e B Q O O T - B 8 T 0 T B B X 0 "SnoT.Kopp." 7:6, T O B C T B J I H E T B B c u i y i a e oűTajrbmix 17 t o -
TAiT 1 9 . é v f . 8-9.szám 1972.augusztus-szeptember
uos npmteTCH npBÖerHyTb y. JtonojiHBTajibBHii B3MSHeHBjni. Bropoe B S s a n z e rOTOBBTOH B T O M Z 6 BJTB 0 M Z H H MS X hH U M Z B 3 W S H S H H H M B , pa3Jt6Jl0HttB TOUOB.
K nyöJiBKauBB o 1973 r . T O T O B H T O S v a t i n o i íefloTBBTa^bHve Ha ypoase ynowaH7Toro B H n y o K a "3xcT.Kopp." 7:6. K MOtOHJ BssaHHB T O T O B B T C S B
n p e j i u e T t o i f l yKaaaTeJtfc.
OntiT nepaoro B6Hrepoxoro BaaaHHH no-amnc T S O J I B U YRK őyaaT oooö- mes B ojieayxseH Houepe z y p H a x a .
ii n n H
BABJCZKY, 3.: Vollstandige Ausgabe der TOK i n ungarischer Spra-
c h e . 1. Die Probieme der VorDereituiig: — Die Verbreitung der Ü D E hangt i n entscheidendem Masse von d e r
G r e i f b a r k e i t der Tabellen ab, derén Erscheinen s i c h jedoch o f t auf Jahrzehnte v e r z i e h t . I n Ungarn i s t die UDi. aeít 1912 i n Gebraueh, aber bia j e t z t standén b l o s s gekürzte Tabellen zur verfügung. Die i n ungarischer Sprache entstandene Variante i s t ausführlicher a l s d i e sonst I n t e r n a t i o n a l benützten kurzausgaben, da s i e annahernd 20 000 Begriffe e n t h a l t . Die K&chbibliotheken'und d i e i n s t a r k e r Entv.icklurig bzw. im Entstehen begriffenén Informátionssysteme e r h e -
ben berechtigte Ansprüche auf K l a s s i f i k a t i o n s t a b e l l e n , die eine e i n - gehende und d i f f e r e n z i a r t e Informationsrecherche ermöglichen. Da auch i n den bekannten Weltsprachen zeitgemasse UDK-Tabellen nioht für samtliche Pachgebiete zur Verfügung stehen, wurde die Herausga- be d e r v o l l s t a n d l g e n UDK i n ungarischer Sprache zu einer Hotwendig- k e i t , die duroh die sprachlichen Schv.'ierigkeiten noch weiter begrün- det w i r d . Das Grundprinzip der Redigierung wax, den Benützern womüg- l i c h r a s c h die möglich modernste ungarisohe Ausgabe zur Verfügung zu s t e l l e n . Die Vorbereitung vex s e i t 1965 lm Gangé una die Arbeit w a r fur die Jahre 1966 biB 1969 vorgesehen. Wegen Redieierungsschwierig- keiten /zufolge der iuodernialerung der ü D k / verzog s i c h d i e Arbeit Jeaoch und die Tabellen erschlenen e r s t i n den Jahren 1968-1972 i n 42 Banden. Von der tJummer E x t . ü o r r . 6:3 angefangen wlrd auch derén Ubersetzung i n die ungarische Sprache /FID Publ.428/ herausgegebén.
Mit der Abteilung für K l a s s i f l k a t i o n der PID wurden enge Beziehungen aufrechtgehalten. Geraass des ureprünglichen 7orhabens s o l l t e n die Empfehlungen für die Wodernisierung /Hevísion/ der einzelnen Pacher im Laufe der Redaktion der ungarischen vollstándigen Ausgabe v e r f e r - t i g t werden.
Die über die Ausarbeitung der ungarischen Terminologie der e i n zelnen Pacher K o n t r o l l * ausübenden ?achkomitees s t e l l t e n abar anlasa- l i c h I h r e r tíeratungen f e s t , dass dieee Aufgabe das Erscheinen der vollstandigen Ausgabe g e f á h r d e t , Die auftauchenden Revisionsforderun-
