A Z E G Y E T E M E S T I Z E D E S O S Z T Á L Y O Z Á S H Á R O M É V T I Z E D E M A G Y A R O R S Z Á G O N
. B a b i c z k y B é l a
ELTE Könyvtártudományi Tansiík
A tudomány és a közművelődés területén hazánk felszabadulása alapvetően u j fejlődés lehetőségeit t e r e m t e t t e meg. E z e k k e l a lehető
ségekkel az e l t e l t harminc év folyamán a könyvtárak és a tudományos tájékoztatási intézmények éltek i s . A méreteikben minden korábbit meghaladd és rendkívül sokrétű f e l a d a t o k megoldására t e t t erőfeszíté
seket és az eredményeket o l y a n v i s z o n y l a g k i s , de a f e l a d a t o k szem
pontjából i g e n f o n t o s részterületen i s lemérhetjük, m i n t a m i l y e n az Egyetemes.Tizedes Osztályozás /ETO/ h a z a i alkalmazása.
Az ETO Magyarországon a felszabadulás előtt
A haladó hagyományainkat feltáró könyvtári és művelődéstörténeti szak
irodalomból általánosan i s m e r t tény, hogy az ETO használatának hazánkban
s z i n t e a t i z e d e s r e n d s z e r születéséig visszanyúló története van. A magyar szakemberek, köztük könyvtárosok
és bibliográfusok már a múlt század legvégén h i r t adtak arról, hogy az elsó nemzetközi bibliográfiai kongresszuson egy u j s z a k r e n d s z e r be vezetését határozták e l . A választás a Közgazdasági Szemle szerkesztő j e , LANDELLO Gyula ajánlása alapján e s e t t az a m e r i k a i DEWEY t i z e d e s rendszerére. A századfordulón a Közgazdasági Szemle már a DEWEY t i z e des rendszerében r e n d e z i a közgazdasági s z a k i r o d a l m a t , s i t t i s m e r k e d i k meg v e l e m i n t munkatárs SZABÓ E r v i n i s , a k i n e k az ETO magyarorszá g i elterjesztésében elévülhetetlen érdemei vannak. Elsőként ő v e z e t i be a t i z e d e s osztályozás u j , európai változatát, bizonyos egyéni vál
toztatásokkal, a Fővárosi Könyvtárban, amikor 1912-ben annak vezetője l e s z . Az ETO használatának gyors terjedéséről 1915-ban KŐHAUil Béla
"Decimális seregszemle" cimmel számol be folyóiratában, a Könyvtári Szemlében.
B A B I C Z K Y B . : Az E T O három évtizede
A két világháború közötti korszakban az ETO használata azonban már csak l a s s a n t e r j e d tovább. Az egységes osztályozási módszerben rejlő lehetőségeket csupán a harmincas évek második felétől kezdve i s m e r i k f e l a dokumentáció nemzetközi szerveződésének hatására.
Ebben az időszakban elsősorban KAPLAHY Géza és VEREDY Gyula ne
vét k e l l említeni, a k i k n e k tevékenysége nyomán az ETO bevezetésre k e rül néhány nagyobb könyvtárunkban /Technológiai és Anyagvizsgáló I n tézet Könyvtára 1923, Országos Széchényi Könyvtár 1936, B u d a p e s t i Mű
s z a k i Egyetem Könyvtára 1 9 3 7 / .
SÁPliKY Gézának, a Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet könyv
tárosának az ETO használatában már több mint egy évtizedes g y a k o r l a t a v o l t , amikor az i p a r i dokumentáció megszervezésére vonatkozó e l képzeléseit a Magyar Racionalizálási Bizottság elé t e r j e s z t e t t e , m a j d a Magyar Könyvtárosok és levéltárosok Egyesülete - 1938-tól a FID ma
gyar t a g j a - révén próbálta előbbre v i n n i az ETO h a z a i elterjesztésé
nek ügyét. Elképzelései a háborús v i s z o n y o k m i a t t nem valósulhattak meg, de jelentős egyéni munkát vállalva egy kétkötetes könyvtártani kézikönyvet j e l e n t e t e t t meg, melynek második kötete az a k k o r legújabb kiadások figyelembevételével s z e r k e s z t e t t magyar nyelvű rövidített ETO-táblázat v o l t .
VEREDY Gyula, a harmincas években a Fővárosi Könyvtár főkönyvtá
r o s a , az ETO használatának elterjesztése érdekében f o l y t a t j a a SZABÓ E r v i n által megkezdett u t a t . Az ETO h i v a t a l o s nemzetközi kiadásaihoz való közeledés jegyében irányítása m e l l e t t 1929-194-1 között átdolgoz
zák a Könyvtár által használt t i z e d e s táblázatokat és a z t n y o l c köte
t e s házi sokszorosításban készitik e l .
Hazánkat a FID k o n g r e s s z u s a i n 1937-ben /hazánk FID taggá válásá
nak évében/ és 1938-ban másokkal együtt KÍPLÁHY Géza és VEREDY Gyula képviselték; a dokumentációs világmozgalom és az osztályozás kérdése
i t a h a z a i könyvtéri szaksajtóban i s Ők ismertették. "A t i z e d e s osz
tályozás elterjesztésére irányuló h o n i törekvéseket - amint később maga VEREDY Gyula Írja az 1958. évi magyar rövidített ETO-kiadás elő
szavában - 1 9 4 5- i g egyéni tevékenység j e l l e m e z t e ; egy-egy könyvtár anyagának a l a p u l vétele m e l l e t t készült táblázatok nem eredményezhet
t e k országos megoldást. A gyökeres változást i t t i s a népi d e m o k r a t i kus r e n d s z e r felülkerekedése h o z t a meg."
A felszabadulás után újjászervező
dő és kibontakozó könyvtári és dokumen
tációs munkában a s z e r v e z e t t , intézmé
nyesített tevékenység jelentős és gyors fejlődést indít e l . Magyarország 1946- tól újra f e l v e s z i a k a p c s o l a t o t a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség
g e l . Hazánkat 1947- b e n Bernben KÁPLÁKY Géza és NÉMETH Béla, 1948-ban Hágában KÁPLaliY Géza és LÁZÁR Péter képviselik. 1948 júniusában élet
r e hívják az Országos Dokumentációs Központot /ODK/ és akkor már ez az intézmény t a r t j a a k a p c s o l a t o t a P I D - d e l . Ekkor fognak hozzá Öt
Újrakezdés a felszabadulás után
190
TMT 22.évf, 3.szám 1975.március
jelentős szakterületen /műszaki, mezőgazdasági, o r v o s i , közgazdasági, könyvtártudományi/ dokumentációs központok létesítéséhez országos ha
táskörrel. A rendkívül gyors társadalmi, gazdasági és p o l i t i k a i f e j lődés azonban u j a b b átszervezéseket követel meg. Az ODK 1 9 4 9 végén megszűnik és munkáját az Országos Könyvtári Központ / o K K / f o l y t a t j a és képviseli hazánkat a FID-ben i s , egészen 1952 májusáig. Ekkor az OKK megszűntével a magyar dokumentáció képviseletét 1 9 5 7- i g az Orszá
gos Széchényi Könyvtár keretében látják e l . / E z t a f e l a d a t o t azután 1957-ben az Országos Dokumentációs Bizottság, majd 1968-tól a FID Magyar Nemzeti Bizottsága v e s z i át./
Az intézményi r e n d s z e r egymást gyorsan követő átszervezései e l lenére az Egyetemes T i z e d e s Osztályozás h a z a i elterjesztése mégis e¬
rőteljesen fejlődött. Ebben egyrészt nagy szerepe v o l t annak, hogy az ODK irányelveinek megfelelően valamennyi intézmény vállalta az ETO használatát. Az CDK szerkesztésében és kiadásában 1950- b e n meg
j e l e n t e k az első magyar nyelvű rövidített táblázatok i s . A könyvtáro
sok különböző oktatási formáinak keretében mindenütt s o r került az ETO használatának tanitására. Jelentős_szerepe v o l t benne annak i s ,
hogy fejlesztése és korszerű használatának elősegítése céljából 1950- ben az ODK kezdeményezésére társadalmi j e l l e g g e l m e g a l a k u l t az Orszá
gos Osztályozási Bizottság.
Az ETO h a z a i ismertségét és használa
tának általánossá válását megalapozta az, hogy a Képkönyvtári Központ 1950 óta, majd
a Könyvtárellátó 1953 óta közli a nyomta
t o t t katalóguscédulákon az ETO j e l z e t e k e t . Az állami Könyvterjesztő Vállalat könyvjegyzékeiben, Így az U j köny
vek, i l l . A hónap könyvei c. kiadványaiban a elmeket ETO-számmal e¬
gyütt közlik. O t t találhatók az E T O - j e l z e t e k 1946 óta a Magyar Nem
z e t i Bibliográfia, v a l a m i n t 1947 óta a Magyar Folyóiratok Repertóri
uma c. k u r r e n s bibliográfiák c i m e i a l a t t i s . Mindezt kiegészíti az, hogy 1 9 4 9 és 1950 f o r d u l a t o t j e l e n t a régi nagy könyvtárak munkájá
ban i s , és ettől az időponttól kezdve s z i n t e v a l a m e n n y i , i g y a buda
p e s t i és a d e b r e c e n i Egyetemi Könyvtár, a Közgazdasági Egyetem Könyv
tára, az MTA Könyvtára, a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l Könyvtára, az Országos T e r v h i v a t a l Könyvtára és számos má3 nagyobb könyvtér tér át régebbi szakrendszeréről az Egyetemes T i z e d e s Osztályozás haszná
latára.
Az ETO általános elterjedése
Az ETO h a z a i elterjedésében és az osztályozó munka színvonalénak emelésé
ben jelentős szerepe v o l t annak i s , hogy a t i z e d e s osztályozás használatát a f e l szabadulást követően kialakuló valameny- n y i könyvtárosképzési formában tanitották. Az OKK által s z e r v e z e t t 1950. és 1 9 5 1 . évi könyvtárosképző t a n f o l y a m o k o n a könyvtárak és do-
kz ETO oktatása ás első táblázatai
BABICZZ: 3 . : Az ETO három évtizede
kumentációs intézmények l e g i s m e r t e b b osztályozási szakemberei t a r t o t t a k előadásokat, többek között CSAPOBI Csaba, CZELLÁR Ferenc, HARASZ- THY Gyula, KALMÁR Gyula, NÉMETH Béla, VEREDY Gyula, WALLESHAUSEN Gyu
l a . De leegyszerűsített formában a néhány hetes vagy hónapos könyv
táros t a n f o l y a m o k o n i s megismerkedtek az u j könyvtárosok a t i z e d e s osztályozással.
A felsőfokú könyvtérosképzésben az ETO oktatása jelentős h e l y e t f o g l a l e l , i g y az 1948/49-es tanévben kezdődött egyetemi könyvtáros
képzésben éppenugy, m i n t az 1951-ben megindított főiskolai képzésben a b u d a p e s t i Pedagógia Főiskolán, majd 1963/64 óta a Felsőfokú Tanító
képző Intézetek népművelő-könyvtáros szakán Í B. De tantárgy v o l t az ETO a különféle középfokú és felsőfokú kétéves, i l l e t v e két és féléves könyvtérosképző t a n f o l y a m o k o n i s , melyeket 1 9 5 7 óta a Könyvtártudomá
n y i és Módszertani Központ, az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentá
ciós Központ és más tankönyvtárak s z e r v e z t e k éveken keresztül.
A különféle oktatási formák számára az ETC—t és használatát i s mertető tananyagok i s készültek. De ismertették az ETO-t a különféle könyvtáros kézikönyvek i e , i g y elsősorban SALLAI-SEBESTYÉN: Könyvtá
rosok kézikönyve. Mindez a z t eredményezte, hogy a h a z a i könyvtárosok és dokumentalisték köreben az ETO általánosan i s m e r t és a l k a l m a z o t t szakrendszerré vált, és a g y a k o r l a t i osztályozó munka általában szín
vonalasán f o l y t .
A felszabadulás után k i b o n t a k o z o t t a h a z a i nópkönyvtári mozga
lom, melyet elsőként 1947-ben a Magyar Kommunista Párt kezdeményezett.
Később az Oktatásügyi Minisztérium letéti vándorkönyvtár mozgalma u¬
tán a népkönyvtár! Központ kezdte meg a korszerű népkönyvtári hálózat kiépítését a körzeti könyvtárak megszervezésével, majd ebből a l a k u l t k i a n e g y e i és járási könyvtárak hálózata. E könyvtáraknak központi könyvellátásával egyidejűleg útmutatók i s készültek, amelyek már váz
l a t o s , három számjegyig terjedő ETO táblázatot i s t a r t a l m a z t a k . Elsőként 1947-ben, majd 2. kiadásban 1949-ben a körzeti könyvtá
rak használatéra j e l e n t meg i l y e n útmutató. Országos f e l a d a t o k a t i s szem előtt tartó magyar nyelvű ETO-táblázatot az ODK a d o t t k i 1950- ben rotaprint-sokszorosítással három kötetben /betűrendes tárgyszómu
tatóval/. Ez a k i a d á 3 az ODK részéről LÁZÁR Péter irányításával ké
szült, a szerkesztés munkáját külső munkatársként VEREDY Gyula végez
t e . E rövidített ETO-téblázat 2. kiadását 1951-ben az OKK, majd 3. és 4. kiadását 1953-ban 111. 1955-ben az OSZK j e l e n t e t t e meg. Végül en
nek a rövidített táblázatnak alapján látott napvilágot nyomtatásban az OSZK kiadványainak sorozatában az ETO 1958. évi rövidített kiadá
sa, VEREDY Gvula szerkesztésében.
Az alapvető változások, melyek a felszabadulás után a magyar tár
sadalomban és a kulturális és t u d o mányos életben végbementek, a szak
irodalomban feltűnő u j fogalmak és u j terminológia, v a l a m i n t az osztályozás munkáját végző könyvtárosok
Az Országos Osztályozási Bizottság
192
TMT 22.évf. 3,szám 1975.március
különböző irányú és szintű képzettsége következtében az osztályozás egységessége és s z i n v o n a l a csak megfelelő útmutatással v o l t elképzel
hető. Az első segitséget az ETO-táblázatok magyar nyelvű közreadása j e l e n t e t t e , de további, f o l y a m a t o s segitségre i s szükség v o l t . Ennek a célnak kivánt szolgálatába állni 1950-ben az Országos Könyvtári Központ m e l l e t t életre hívott Országos Osztályozási Bizottság /00B/, melynek titkársági teendőit 1950-51 folyamán az OKK dokumentációs osztályának kijelölt munkatársa végezte, t a g j a i p e d i g azok v o l t a k , a k i k az ETO h a z a i történetében már hosszabb idő óta f o n t o s s z e r e p e t játszottak: többek között KÍPLÁNY Géza, VEREDY Gyula, LÁZÁR Péter, CSAPODI Csaba, CZELLÁR Ferenc, KALMÁR Gyula és ZÁHKAY Péterné. Az OOB 1950-ben rendszeresen t a r t o t t üléseket, amelyeken osztályozási-jelze- telési döntéseket h o z o t t , s ezeket - az osztályozási problémák megol
dásának segítése érdekében - sokszorosított formában e l j u t t a t t a az érdekelt könyvtárakhoz. Ezek a problémák ekkor még elsősorban csak néhány nagyobb b u d a p e s t i ésvidéki könyvtárban j e l e n t k e z t e k .
Az OOB működése 1951-1953 között az átszervezések következtében v i s s z a e s e t t és csak akkor újult meg, amikor a könyvtárügy fejleszté
séről k i a d o t t 1952. évi M.T határozat az OKK f e l a d a t a i t az OSZK k e r e tébe u t a l t a . Az OOB irányítását VEREDY Gyula v e t t e át, a k i e k k o r az OSZK osztályozási osztályát v e z e t t e . Az OOB 1950-1953 között h o z o t t osztályozási határozatait összesitve közzé tették a Könyvtáros hasáb
j a i n , hogy azok az ETO-használók szélesebb körei számára i s ismertté váljanak.
Az OOB újjászerveződött és munkájába bevonta a nagy könyvtárak l e g j o b b osztályozó munkatársait. Az OOB munkáját továbbra i s osztá
lyozási határozatok kidolgozása j e l l e m e z t e , melyeket 1 9 5 3 - 1 9 5 6 kö
zött a Könyvtáros, i l l . a Magyar Könyvszemle hasábjain adtak kösre.
Ezen túlmenően az OOB erejét elsősorban egy u j n y o m t a t o t t r Ö T i d i t r t t
ETO-táblázat és betűrendes tárgyszómutatd szerkesztése kötötte l e : ez eredményezte az 1958-ban m e g j e l e n t n y o m t a t o t t rövidített kiadást.
Ez az Í958-ban m e g j e l e n t rövidített ETO-kiadés a nemzetközileg érvényes j e l z e t e k e n kívül t a r t a l m a z o t t néhány eltérő j e l z e t e t i s . Ezek a h a z a i v i s z o n y o k közötti osztályozás céljára az OOB határoza
t a i alapján kerültek használatba. A táblázatban felkiáltójellel meg
különböztették, v a l a m i n t a kötet előszavában külön i s felsorolták ő¬
k e t . E módosított j e l z e t e k kérdésében egyébként a FID titkársággal a szerkesztő levelezést f o l y t a t o t t és a j e l z e t e k elfogadáséra számíta
n i i s l e h e t e t t . A F I D - d e l f o l y t a t o t t levelezés azonban 1956 őszén az e l l e n f o r r a d a l m i események m i a t t megszakadt, i l l e t v e a FID nemleges válasza csak a kiadvány nyomdába adása után vált ismeretessé. Ennek
l e t t a következménye, hogy az előzetes Ígéret ellenére ez a magyar rövidített kiadás nem j e l e n t meg a FID-kiadványszámmal.
Ez az ETO-táblázat egyébként az 1955. június 3 0 - i érvényesség
g e l zárta anyagát, ami a z t j e l e n t e t t e , hogy már megjelenésekor nem tükrözött lényeges közelmúltbeli változásokat. Ez a körülmény, v a l a mint az, hogy az 1150 példányban m e g j e l e n t kiadvány hónapok a l a t t e l f o g y o t t , nyilvánvalóvá t e t t e , hogy egy ujabb kiadás mielőbb szükséges
sé válik. Ezt a f e l a d a t o t az OOB már 1960 elején n a p i r e n d r e tűzte,es VEREDY Gyula főszerkesztése m e l l e t t egy szélesebb munkatársi c s o p o r t
BABICZKY B . i Az ETO három évtizede
hozzáfogott az ETO legújabb h i v a t a l o s módosításait i s tartalmazó u ¬ j a b b röviditet" táblázat kéziratának elkészítéséhez. Ezek a munkála
t o k o l y a n kéziratot eredményeztek, melyet 1965-ben a t e l j e s tábláza
t o k előfutáraként az ETO Szerkesztő Bizottsága átvett és a Magyar Szabványügyi H i v a t a l 1966-ban szabványként, h i v a t a l o s a n jóváhagyott FID kiadványszámmal /FID p u b l . 3 8 9 . / a d o t t k i .
Az Országos Osztályozási Bizottság működésében jelentős válto
zást h o z o t t az, hogy az 1956. évi könyvtári törvény által létrehívott Országos Könyvtárügyi Tanács /késóbb Országos Könyvtárügyi és Dokumen tációs Tanács, OKÉT/ e g y i k szakbizottságává vélt, továbbra i s VEREDY Gyula elnökletével /1957- 1 9 6 7 / . Nyugdíjba vonulása után e z t a tisztsé get SEBESTYÉN Géza, az OSZK h.főigazgatója v e t t e át és látta e l /1968
1 9 7 4 / .
Ez az időszak jelentős f o r d u l a t o t h o z o t t az ETO nemzetközi f e j lődésében i s , amiben azonban az ETO ügyével foglalkozó h a z a i intézmé
nyeknek és szakembereknek i s jelentős szerepük v o l t és v a n . Ebben 1957 óta az OOB i s sokirányú munkát végzett. Országos jelentőségű kér désekben /könyvek központi szakozása, osztályozási t a n f o l y a m o k szerve zése s t b . / készített j a v a s l a t o k a t , tágyalta a FID-nek az ETO f e j l e s z tésére t e t t nemzetközi j a v a s l a t a i t , és általános e l v i j a v a s l a t o k k a l és egyes szakok korszerűsítésére vonatkozó j a v a s l a t o k k a l maga i s f o r d u l t a FID-hez. E munkákat most már több szakbizottság keretében vé
gezte; 1958- b a n műszaki és társadalomtudományi, 1959- b e n mezőgazdasá
g i — biológiai szakbizottságokat alakítottak, s ezek munkájába szá
mos u j osztályozó munkatársat v o n t a k be a b u d a p e s t i és nagyobb vidé
k i könyvtárakból. E munkálatok m e l l e t t az OOB készítette elő az ETO 1966. évi rövidített kiadásának kéziratát i s .
A későbbiek folyamán az állandó munkabizottságok megszűntek, de az OOB egyes t a g j a i a speciális f f l a d a t o k n a k megfelelően rövidebb- hosszabb i d e i g működő speciális "ad hoc" bizottságokat h o z t a k létre.
Ezek keretében az ETO fejlesztését érintő számos kérdés került megvi
tatásra és szükség esetén észrevételek és j a v a s l a t o k formájában k e rült a FID megfelelő s z e r v e i elé.
Az OOB 1967 óta elsősorban a r r a törekedett, hogy az osztályozás
s a l , elsősorban az ETO-val k a p c s o l a t o s h a z a i munkálatokat összehan
g o l j a . I g y f o g l a l k o z o t t az ETO t e l j e s magyar kiadásának helyzetével, j a v a s l a t o k a t t e t t a szerkesztő bizottságnak, segítette a FID/C 3 r e víziós bizottságban résztvevő magyar munkacsoport működését, és e¬
gyéb revíziós munkákban való részvételeket i s támogatott, p l . a me
zőgazdaság, az építőipar s t b . osztályozása területén.
Az OOB munkatársainak e g y i k f o n t o s f e l a d a t a v o l t az i s , hogy a h a z a i könyvtári és dokumentációs szaksajtóban az osztályozás kérdé
seiről i r t tanulmányokkal, c i k k e k k e l tájékoztassák a h a z a i ETO-hasz- nálókat. Ennek keretében jó néhány tanulmány és egyéb közlemény lá
t o t t napvilágot elsősorban az ETO nemzetközi fejlődéséről és a h a z a i szakkatalógusok helyzetéről. Az OSZK Könyvtártudományi és Módszerta
n i Központjával együttműködve a különböző magyar ETO-kiadások eltéré
s e i t tartalmazó kiadványok szerkesztésében működtek közre az OOB t a g j a i , és a szakkatalógusok helyzetéről továbbképzés keretében közös ankétot r e n d e z t e k 1966-ban.
TMT 22.évf. 3,szám 1975.március
Hem tekinthető az ETO h a z a i alkalmazása szempontjából elhanyago- landónak az sem, hogy a Magyar Könyvtárosok Egyesülete keretében 1973- b a n Osztályozási és Indexelési Bizottság a l a k u l t , mely az érdek
lődő szakemberek szélesebb rétegei szamára többször r e n d e z e t t v i t a ülést .
A PIJj osztályozási bizottságai
ban a magyar szakemberek részvételét és hozzájárulását az ETO-munkálatole
hoz i g e n s o k r a értékelik. Ennek e g y i k oka, hogy az ETO 3 Társadalomtudomá
nyok osztályával k a p c s o l a t b a n az OOB 1957- b e n észrevételeket j u t t a t o t t e l a FID-hez, melyeket az körlevélben nemzetközi vitára bocsá
t o t t . 1959 júliusában a s z o c i a l i s t a országok osztályozási szakembe
r e i Budapesten konferenciát t a r t o t t a k ebben a kérdésben és megálla
podtak a korszerűsítés a l a p e l v e i b e n , i l l e t v e abban, hogy a legszük
ségesebb módosításokra a FID soron következő 1959 szeptemberi k o n f e renciáján Varsóban Magyarország t e r . i e s z t elő j a v a s l a t o t . E kezdemé
nyezés hatására 1958-ban létrejött PIÖ/C 3 revíziós bizottság a szo
c i a l i s t a országok ETO-szakértőivel kiegészülve, 1959-től évente két
s z e r , felváltva egy s z o c i a l i s t a és egy n y u g a t i országban r e n d s z e r e sen t a r t munkaértekezleteket. Ezek eredményeként az ETO 3-as főosz
tályának számos osztálya időközben korszerűen átalakult.
A FID/C 3 munkájában a magyar munkacsoport 1959 óta r e n d s z e r e sen és a k t i v a n részt vesz, elsősorban a közgazdaság, pénzügy, munka
ügy, v a l a m i n t a j o g és közigazgatás szakok, továbbá a s t a t i s z t i k a , demográfia, szociológia és etnológia osztályozási kérdéseinek revízi
ós munkálataiban j a v a s l a t o k kidolgozásával és máshonnan érkező j a v a s l a t o k bírálatával, összehangolásával. Külön kiemelendő az a munka,me
l y e t a 37 Pedagógia osztály revíziójában végeztünk. E korszerűsítés az ÜWESCO felkérésére készült. A korszerűsítésre l e g a l k a l m a s a b b e l v e k e t a magyar szakértők 1963-ban terjesztették elő, majd az a l a p e l v e k elfogadása után ők dolgozták k i . E munkában az Országos Pedagógiai Könyvtár munkatársai, továbbá WEGER Imre /MTA Könyvtára/ és BABICZKY Béla /ELTE Könyvtártudományi Tanszék/ v e t t e k részt. A j a v a s l a t 1964
elején elfogadásra került, és azóta.van érvényben a 3 7 Pedagógia u j táblázata.
A FID/G 3 munkájában a legnehezebb f e l a d a t o k egyikét a 3 3 Köz
gazdaság osztályának revíziója j e l e n t e t t e . Ez a munka az 1962-ben Bu
dapesten t a r t o t t ülésen került n a p i r e n d r e és több m i n t t i z év a l a t t fejeződött be. Időközben egyes részek korszerűsítése / i g y a 331 Mun
ka, a 3 3 6 Pénzügy/ megvalósult, de az ETO 33 osztályának u j tábláza
t a i egészükben 1974. december 3 1 - v e l váltak érvényessé. Ezeket a FID az S x t e n s i o n s and G o r r e c t i o n s t o t h e ULC S e r i e s 9 . H o . l . kötetében 1975 márciusában t e t t e közzé. E munkálatokban elsősorban RÓZSA György /uITA Könyvtára, 1 9 6 6 - i g / , majd FÖLDI Tamás /MTA Közgazdaságtudományi Intézet, 1966- t ó l / működtek közre, utóbbi a E I D / C 3 közgazdasági mun
kacsoportjának vezetőjeként.
Magyar hozzájárulás az ETO fejlesztéséhez
BABICZKY B.; Az ETO három évtizede
Magyarországra hárult a 34 Jogtudomány osztályának revíziója i s . Az a l a p j a v a s l a t o t már a bizottság 1962. évi b u d a p e s t i ülésére elké
szítette egy magyar munkacsoport /NAGY L a j o s , VEREDY Gyula, BABICZKY Béla/, a j o g i munkabizottság azonban csak az 1966. évi u j a b b budapes
t i értekezletén a l a k u l t meg, s azóta végzi rendszeresen a korszerüsi- tós munkáját. Ennek eredményeként a 340 J o g általában, a 341 Nemzet
közi j o g és a 342 Államjog, alkotmányjog s z a k c s o p o r t o k u j táblázati részeinek reviziója valósult meg.
A magyar szakértők a k t i v részvételét b i z o n y l t j a az i s , hogy a FID/C J revíziós bizottság az 1962. és az 1966. évi b u d a p e s t i ülés
szakok után 1969-ben i s Magyarországon /Siklóson/ t a r t o t t a értekez
letét. Az egyes félévenkénti rendes ülésszakokon kivül szűkebb körű szakértői előkészítő és szerkesztő értekezletet i s számos alkalommal s z e r v e z t e k Magyarországon a FID/C 3 egyes m u n k a c s o p o r t j a i . Az e m i i t e t t e k e n kivül más magyar szakértő i s bekapcsolódott a PID/C 3 r e v i - ziós munkájába, p l . a Központi S t a t i s z t i k a i H i v a t a l Könyvtárából DÁNYT Dezső, az Országgyűlési Könyvtárból VÁLYI Gábor, az MTA Szocio
lógiai Kutató Csoportjától SZELÉNYI Iván, majd ARATÓ Józsefné, az ELTE Néprajzi Tanszékéről KATONA Imre és még mások. Mindez a z t mutat
j a , hogy a könyvtárosok és a különféle szakterűletek szakértői között jó együttműködés a l a k u l t k i az ETO fejlesztése érdekében, és hogy ez az együttműködés nemzetközi vonatkozásban i s eredményes.
Helyesen állapította meg RÓZSA György, hogy az i s m e r t dokumentá
ciós osztályozási rendszerek közül mindmáig mindent egybevetve, f o gyatékosságai ellenére i s az ETO látszik a legalkalmasabbnak, és hogy reviziója, korszerűsítése hatékonyságát nagyban, növelheti. Ezért t a r t j a szükségesnek az ETO-nak - különösen a társadalomtudományokat és ál
talában a humán tudományokat illető - revíziójára k i f e j t e t t erőfeszí
téseket, annál i s inkább, m i v e l a s z o c i a l i s t a országok szakemberei ez
z e l a munkával egyben a nemzetközi méretekben folyó ideológiai küzde
lemben i s k i v e s z i k részüket.
Nemcsak az ETO. társadalomtudományi osztályainak revíziójában vettünk és veszünk azonban részt, hanem egyéb szakterűleteken i s több
ször hozzájárultunk az ETO korszerűsítéséhez. Ezt a törekvésünket tá
mogatta az i s , hogy az 1959. évi b u d a p e s t i ETO-konferencia után 1961- ben B e r l i n b e n megállapodás jött létre a s z o c i a l i s t a országok tájékoz
tatási intézményei között, m i s z e r i n t az ETO fejlesztésére t e t t j a v a s l a t o k összehangolására a prágai OVTEIN /akkor UTEIN/ szervezésével a KGST keretében rendszeresen t a r t a n a k szakértői megbeszéléseket, ame
l y e k e n az egyes országokban folyó munkálatokat e g y e z t e t i k . I l y e n KGST szintű ETO-szakértői értekezletre 1965-1969 között öt a l k a l o m mal kerül s o r Prágában vagy Moszkvában. Ezeken hazánk i s képviseltet
t e magát, és részben m i n t egyes revíziós munkák szervezője, részben m i n t a k i d o l g o z o t t j a v a s l a t o k véleményezője működött közre.
A magyar osztályozási szakemberek az ETO korszerűsítésében más szervezeteken keresztül i s eredményes munkát f e j t e t t e k k i , i g y példá
u l az Országos Mezőgazdasági Könyvtár /AGROIli FORIí/ a 63 Mezőgazdaság szak, a Testnevelési Főiskola Dokumentációja a 796/799 S p o r t , az Or
szágos Széchényi Könyvtár a 78 Zene osztályok korszerűsítésének kér
déseiben tevékenykedett, nem említve az OOB utján a FID-hez t e r j e s z t e t t k i s e b b módosítási és bővítési j a v a s l a t o k a t .
196
TMT 22.évf. 3.szám 1975.március
Az ETO h a z a i -történetének:
e g y i k legjelentősebb tényezője, hogy a felszabadulás utáni első másfél évtizedben közzétett, a
?ID által nem b e j e g y z e t t rövidí
t e t t táblázatok után 1966-ban az ETO u j rövidített kiadása szabvány
ként, FID-kiadványszámmal j e l e n t meg, a t e l j e s ETO kiadás megindítá
sának bevezetéseként.
Az ETO 1966. évi magyar nyelvű röviditett kiadása a r e n d s z e r legújabb módosításait /1965. december 3 1 - i érvényesség/ t a r t a l m a z t a , sőt a FID osztályozási osztályának javaslatára ezen túlmenően néhány
^-jegyzék már érvényessé vált módosításét i s f i g y e l e m b e v e t t e . E z z e l a magyar ETO-használók számára 3000 példányban korszerű táblázatot bocsátottak rendelkezésre. Ezt követően az OOB és a KMK közösen köz
readták az 1958. évi és az I 9 6 6 . évi táblázatok eltéréseit t a r t a l m a zó módszertani kiadványt, mely egyrészt a régebbi használók száméra lehetővé t e t t e az 1958. évi táblázatok további használatát, másrészt a szakkatalógusok átszerkesztéséhez jó segítséget nyújtott.
E munkálatok már az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásának előké
szítése idejére e s t e k . A t e l j e s kiadás már régebben o t t élt az ETO magyarországi szakembereinek elképzeléseiben, mint egyelőre nem r e a lizálható célkitűzés. E r r e több publikációban i s találhatunk utalást.
A MTESZ főtitkára 1958 elején j a v a s l a t o t nyújtott be az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadására a Művelődésügyi Minisztériumhoz, melyben az ÜHESCO támogatásának megszerzését t a r t j a szükségesnek a cél megvaló
sításához. A j a v a s l a t o t az MM számára VEREDY Gyula véleményezte és k i f e j t e t t e , hogy az OOB és munkabizottságai e d d i g i kiadási törekvé
s e i i s ebbe az irányba mutatnak, de s z e r i n t e a f e l a d a t csak egy s z e r kesztőségi titkárság felállítása esetén valósitható meg. A magyar nyelvű t e l j e s kiadás irányába m u t a t t a k azok a szétszórt kezdeményezé
sek i s , melyek egyes nagyobb szakkönyvtárainkban j e l e n t k e z t e k . Ezek t u n i i l l i k lefordították az ETO t e l j e s táblázatainak őket érintő egyes osztályait, e s e t l e g ezeket szűkebb körű hálózatuk használatára házi
l a g sokszorosították i s . I l y e n kéziratos részfordításokról /a 34 Jog
tudomány, a 6 3 Mezőgazdaság, a 65 üzemszervezés, a 0 Altalános müvek s t b . / az illetékes szerveknek i s tudomásuk v o l t . Hasonlóképpen az ETO táblázataival k a p c s o l a t o s f o k o z o t t a b b igény j e l e n t k e z e t t abban, hogy az OMKLK, a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Könyvtara, a m i s k o l c i Nehézipa
r i Uüszaki Egyetem Könyvtára munkatársai az ETO 678/679 Műanyagok és rokon i p a r o k , a 669 Kohászat osztályainak u ] , korszerűsített t e l j e s táblázatait dolgozták k i , és azokat FID-kiadványszámmal jóváhagyatva meg Í B jelentették. Ezek a kezdeményezések jórészt később a szabvány
ként kiadásra kerülő magyar t e l j e s kiadás munkálataiban i s hasznosí
tásra kerültek.
A magyar nyelvű t e l j e s kiadás megvalósításának előzményeként 1962 végén felterjesztés készült a Művelődésügyi Minisztériumnak és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottságnak, melyben a j a v a s l a t t e vők - BAhTA Qábor, LÁZÁR Péter, NAGY István György - az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásának megvalósítására konkrét t e r v e t d o l g o z t a k k i . 1964-19Ó5 folyamán az OMKDK több előterjesztést készített a s z e r k e s z -
Ujabb röviditett és t e l j e s ETO kiadások
BABICZKY B.: Az ETO három évtizede
tési munkálatok finanszírozása ég megindítása tárgyában. Ennek e r e d ményeként 1965-ben az QMFB és a Művelődésügyi Minisztérium hozzájá
r u l t az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásának előkészítéséhez, és b i z t o s i t o t t a az QiüLDK számára az e z z e l összefüggő fordítási, lektorálási, szerkesztési költségeket és a szerkesztéssel k a p c s o l a t o s személyi feltételeket. A magyar nyelvű kiadás előkészítő munkálatainak e l v i irányítására, a szakértői kollektívák által k i d o l g o z o t t és megvita
t o t t , majd a szerkesztő bizottság titkársága által előterjesztett táblázati részeknek osztályozás-elméleti és osztályozás-technikai szempontbői, továbbá az ETO e r e d e t i h i t e l e s táblázataival való meg
egyezés szempontjából való felülvizsgálatéra, végül p e d i g a megfele
lőnek e l i s m e r t táblázati részeknek a Szabványügyi H i v a t a l n a k történő átadására az OMKDK megszervezte az ETO szerkesztő bizottságát, amely
nek titkársági teendőit az OMKDK ETO-szerkesztőségi részlege látja e l Az ETO t e l j e s táblázatainak kiadását szabványként a Magyar Szabvány
ügyi H i v a t a l vállalta.
A szerkesztő bizottság 1965 május 3-án a l a k u l t meg; elnöke 1965¬
1968 között LÁZÁR Péter, az OMKDK főigazgatója, 1969-1974 között pe
d i g SEBESTYÉN Géza, az OSZK főigazgatóhelyettese v o l t . A szerkesztő bizottság titkári teendőit és a szerkesztéssel k a p c s o l a t o s osztályo
zási szakértői f e l a d a t o k a t BABICZKY Béla, az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének a d j u n k t u s a látta e l .
Az egyes szakterületek ETO táblázatainak elkészítése során a t e r minológia kialakításában közel másfél száz szakbizottság v e t t részt, melyben könyvtárosok és az egyes szakterületek szakértői működtek köz r e . Maga ez a közel t i z éven át folyó szerkesztési munka i s jelentő
sen hozzájárult ahhoz, hogy megnövekedett az ETO használata iránti ér
deklődés o l y a n területeken i s , a h o l korábban a t i z e d e s r e n d s z e r t nem alkalmazták,
A magyar t e l j e s kiadás szerkesztésénél az a tudományos tájékoz
tatást általánosabban érintő célkitűzés sem lebecsülendő, hogy hozzá
járuljanak a különböző szakterületek magyar terminológiájának egysé
gesítéséhez, vagy legalábbis a szakirodalomban k i a l a k u l t nyelvhaszná
l a t /nomenklatúra/ rögzítéséhez.
A magyar t e l j e s kiadás egyes köteteinek elkészítésekor a s z e r kesztők a r r a törekedtek, hogy azok az ETO l e g f r i s s e b b állapotát rög
zítsék. Ezért lehetőleg o l y a n időpontban zárták l e szerkesztésüket, amikor az a d o t t szakok táblázati részeit a közeli múltban már k o r s z e rűsítették, s i g y feltételezhetően közeli u j a b b módosítás nem v o l t várható. Több esetben azonban szükségessé vált egyes szakcsoportok megjelentetése akkor i s , ha előrelátható v o l t , hogy az abban t e r v e z e t t módosítások csak egy nagyon távoli időpontban lennének várhatók.
E z z e l a szerkesztési módszerrel készült e l és j e l e n t meg 1968¬
1972 között 42 kötetben az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadása. Ebből 17 kötet az Extensions and C o r r e c t i o n s t o t h e UDC 7. s o r o z a t 6. köte
tével A 9 7 I . június 30./ zárult, de g y a k o r l a t i l a g i l y e n érvényességű a további 8 kötet i s , v a g y i s összesen 25 kötet. A többi 17 kötetet a kiadás közben bekövetkezett módosítások érintik, ezek azonban sok e¬
setben csak jelentéktelenek, s nagyobb változások csak néhány k o t e t - 198
T1ÜT 22.évf. 3.8zám 1975.március
nél történtek. Ezek korszerűsítése, módosított utánnyomása, i l l e t v e a szükséges szabványkiegészitések kiadása f o l y a m a t b a n v a n .
Az ETO magyar t e l j e s táblázatainak megjelenésével az ETO s z e r kesztési és kiadási munkája nem fejeződik be. A használóknak az ETO későbbi fejlesztéséből, korszerűsítéséből származó változásokról i s rendszeresen tudomást k e l l szerezniük. E cél érdekében j e l e n i k meg az E x t e n s i o n s and C o r r e c t i o n s t o t h e 0DC magyar fordítása Kiegészítések és módosítások az ETO-hoz cimmel /FID p u b l . 4-28. kiadvány számmal/ az OMKDK kiadásában. Az ETO t e l j e s kiadásának korszerű s z i n t e n tartását ezen kivül a későbbiekben i s biztosítani k e l l . Mind a 42 kötethez szabványkiegészitések publikálandők minden o l y a n időpontban, amikor nagy terjedelmű módositás következik be, vagy legalábbis hároméven
ként a Kiegészítések kumulatív zárőkötetének megjelenése után.
Az ETO magyar használói a t e l j e s kiadás 42 kötetében és a r e n d e l kezésre álló Kiegészitések-ben a legkorszerűbb munkaeszköz birtokába kerültek. Ennek hatékonysága tovább növekszik, ha realizálódnak a t e l j e s kiadás egyes füzeteihez készülő betűrendes mutatók, melyek készí
tését i s megkezdtük.
Az ETO h a z a i használatának e l t e r jedtségét tulajdonképpen elég nehéz j e l l e m e z n i , mert az a n n y i r a általánosnak tekinthető. E z t nyugodtan állithatjuk még akkor i s , ha számos o l y a n könyvtá
runk i s akad, mely nem készit ETO-szakkatalógust, vagy amely szakka
talógust Bzerkeszt ugyan, de az E T O - j e l z e t e k e t általában a központi katalóguscédulák formájában k a p j a meg, i g y önálló osztályozó munkát nem végez. Hasonló a h e l y z e t a dokumentációs és tájékoztatási intéz
ményekben i s . Sok h e l y e n egyéb információkereső r e n d s z e r e k e t használ
nak, de az ETO általában ezekben i s i s m e r e t e s , h i s z e n i d e számtalan más forrásból származó, ETO s z e r i n t r e n d e z e t t ínformáció I s érkezik, s i g y a tájékoztatásban az ETO i s m e r e t e és használata i t t i s szüksé
ges.
Az ETO-nak a világban való használatáról a FID 1968-ban tájéko
zódó jellegű nemzetközi felmérést végzett. A h a z a i a d a t o k a t ehhez a FID Magyar Nemzeti Bizottsága felkérésére az OOB által a Könyvtári M i n e r v a I.kötetében /1965/ található elmekre szétküldött kérdőivek alapján közelitették meg. Ez a reprezentatív felmérés csak az önálló osztályozó munkát végző és ETO-szakkatalógust szerkesztő könyvtárakat v e t t e t e k i n t e t b e . Ennek alapján az ETO-használő intézmények számát hazánkban m i n t e g y 3600-ra l e h e t e t t becsülni, beleértve ebbe a közmű
velődési, a tudományos és a szakkönyvtárakat egyaránt, amennyiben a¬
zok önálló könyvtári egységnek v o l t a k tekinthetők. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy a felmérés időpontjában az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásának még éppen csak néhány műszaki kötete j e l e n t meg, s az ETO-használók kizárólag a magyar röviditett kiadásokat vagy külföldi t e l j e s kiadá
sokat vehették igénybe. A 3600 ETO-használő intézmény között termé
s z e t e s e n több o l y a n i s v o l t , melynek hálózata, fiójai i s v o l t a k és Az ETO magyarországi
has ználői
BABICZKY B.i Az E T O három évtizede
i g y tulajdonképpen az ETO használata szélesebb körben valósult meg.
Az a k t i v ETO-használókra azonban a f o r g a l o m b a került magyar n y e l vű ETO-táblázatok száméból i s következtetni l e h e t e t t . Az 1 9 5 0-1955 kö
zött sokszorosításban m e g j e l e n t röviditett táblázatok példányszáma összesen m i n t e g y 3500 v o l t . Az 1958-as n y o m t a t o t t kiadás 1150 példány
ban j e l e n t meg, ami tulajdonképpen csak a z t j e l e n t e t t e , hogy a régi e l a v u l t vagy e l k o p o t t sokszorosított kiadványok közül e n n y i t l e h e t e t t az u j táblázattal kicserélni. Az 1966-os röviditett ETO kiadás már 3000 példányban j e l e n t meg. Ez most ismét csak részben f e d e z t e a ko
rábban forgalomban v o l t ETO-táblázatok számét.
Az OOB felmérése nyomán azonban kiderült, hogy számos könyvtár
ban ebben az időpontban a régebbi kiadású ETO-táblázatok i s haszna
l a t b a n v o l t a k még, i l l e t v e sok h e l y e n az u j táblázatok nem i s álltak rendelkezésre. Ez a z t b i z o n y i t j a , hogy az e d d i g az időpontig megje
l e n t rövidített kiadások az igényeket csak szűkösen tudták kielégí
t e n i , v a g y i s az ETO-táblázatokat igénylő könyvtárak és dokumentációs intézmények száma a 3000-nél jóval nagyobb. líég akkor i s ez a h e l y z e t , ha f i g y e l e m b e vesszük, hogy a nagyobb intézmények nemcsak e g y e t l e n példányban s z e r z i k be az osztályozási táblázatokat. Az 1970-es könyvtári s t a t i s z t i k a i felmérés a d a t a i s z e r i n t hazánkban 6306 közmű
velődési /tanácsi és s z a k s z e r v e z e t i / és 1935 tudományos és szakkönyv
tár, összesen tehát 8241 önálló, azaz főfoglalkozású könyvtáros ál
t a l k e z e l t könyvtár van. Ez a szám azonban lényegesen nagyobb, ha a társadalmi munkában, i l l e t v e mellékfoglalkozásban működtetett könyv
tárakat /könyvtári fiókokat/ i s f i g y e l e m b e vesszük. I g y e z e k k e l e¬
gyütt számuk már egy korábbi felmérés /1957/ s z e r i n t i s meghaladta a 18 e z r e t . Ezek közül i g e n sok k i s könyvtár i s használta - ha passzí
van i s - az ETO-t, legalábbis annyiban, hogy a könyveket és a kataló
guscédulákat E T O - j e l z e t t e l ellátva k a p t a meg.
Az ETO h a z a i használatával k a p c s o l a t b a n végzett felmérés a z t mu
t a t t a , hogy az ETO használata kevésbé e l t e r j e d t az akadémiai és i p a r i kutatóintézeti, az egyetemi és főiskolai tanszéki, továbbá egyéb ha
sonló t i p u s u szakkönyvtárakban. Ezek számára az ETO röviditett kiadá
s a i nem tették lehetővé a szükséges részletező osztályozást, az i d e gen nyelvű táblázatok használata p e d i g n y e l v i és beszerzési nehézsé
gek m i a t t nem j e l e n t h e t e t t megoldást. I g y azután inkább a céljaiknak megfelelő saját s z a k r e n d s z e r t alakítottak k i , vagy a tárgyszavas ka
talógust választották megoldásnak.. Az ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadá
sának megjelenése lényegében megváltozott h e l y z e t e t t e r e m t e t t , ami az elmúlt néhány év a l a t t mér érzékelhető egyes jelenségekből, ha konkrét számadatok e z z e l k a p c s o l a t b a n nem i s állnak rendelkezésünkre.
A 42 kötetes t e l j e s magyar ETO-kiadást magától értetődően egé
szében csak a nagyobb általános gyűjtőkörű könyvtárak és a szélesebb szakterületen működő nagy /országos/ szakkönyvtárak s z e r z i k be. E z z e l szemben i g e n nagy a száma azoknak a speciális gyűjtőkörű k i s e b b szak
könyvtáraknak, melyek most a t e l j e s kiadásból a szakterületüket érin
tő kötetet vagy egyes köteteit használják a röviditett kiadás m e l l e t t a speciális s z a k i r o d a l o m osztályozására. Ezek a k i s e b b könyvtárak és tájékoztatási f e l a d a t o k a t végző intézmények, részlegek éppen azok, a¬
melyek korábban az említett okok m i a t t lemondtak az E T O hasznélaté-
200
TMT 22. é v f . 3.310111 1975.március
ról. A - t e l j e s kiadás 1 0 0 0 - 1 2 0 0 példányban m e g j e l e n t kötetei közül több azóta már t e l j e s e n k i f o g y o t t , s legtöbbjük már v i s z o n y l a g c s a k k i s példányszámban v a n raktáron, ugy hogy e g y e s e s e t e k b e n mér szüksé
g e s n e k látszik - korszerűsített - utánnyomásuk i s .
Mindez a z t b i z o n y l t j a , hogy a felszabadulásunk utáni h a r m a d i k évtized valóban m e g h o z t a a z t a z eredményt, hogy a könyvtári és tájé
koztatási intézmények minden t i p u s a számára a l k a l m a s ETO-táblázatok egységes, szabványosított és f o l y a m a t o s a n g o n d o z o t t munkaeszközként rendelkezésre állnak. H e l y e s n e k b i z o n y u l t tehát a z a megállapítás, m e l y e t a magyar nyelvű t e l j e s kiadásra t e t t j a v a s l a t i g y f o g a l m a z o t t meg több m i n t tíz évvel ezelőtt: "Magyarországon több m i n t fél évszá
z a d o s tradíció áll mögöttünk a z ETO könyvtári alkalmazásában. T u l a j donképpeni szerepét a z o n b a n a felszabadulás utáni évek hozták meg, a ¬ m i k o r i s a z ETO vált a magyarországi könyvtárak és tájékoztatási i n tézmények általánosan b e v e z e t e t t osztályozási rendszerévé."
A s z o c i a l i s t a országok b u d a p e s t i ETO-konferenciájáról szólva, 1959- b e n j o g g a l hangsúlyozta l i z i R Péter és VEREDY G y u l a , hogy "A n é pek közötti békés k a p c s o l a t o k és a népek kulturális együttműködésének fejlődése kifejezésre j u t - többek között - a tudományok v a l a m e n n y i területén megélénkülő k a p c s o l a t o k b a n , e g y r e növekszik e z z e l Összefüg
g é s e n a nemzetközi együttműködés jelentősége a bibliográfia és doku
mentáció területén i s . A bibliográfia és dokumentáció és általában a tudományos tájékoztatás fejlődésében különösen nagy s z e r e p e t játszik a dokumentációs a n y a g osztályozására szolgáló tudományosan m e g a l a p o z o t t és a g y a k o r l a t b a n alkalmazható osztályozási r e n d s z e r . "
A felszabadulás utáni h a r m a d i k évtized végére tehát a magyar könyvtárosok és tudományos tájékoztatási intézmények céljaira valóban rendelkezésre áll e g y o l y a n osztályozási munkaeszköz, m e l y további gondozással f e l a d a t a i k korszerű ellátását b i z t o s i t h a t j a , és e z i s h o z zájárul ahhoz, hogy a jövőben tovább fojcozhassák munkájukat a közműve
lődés és a tudomány h a z a i és nemzetközi fejlesztésében.
BABICZKY B.t Az ETO három évtizede
I R O D A L O M
CSAPODI Csaba: D i e Anwendung d e r D e z i m a l k l a s s i f i k a t i o n i n ungarn.
= B i b l o s , 11.k. 1962. p.84-87.
REMETE László: Szabó E r v i n ée a decimália r e n d s z e r . = Könyvtáros, 18.k. 1968. p.515-519.
KŐHALMI Béla: Decimális seregszemle. = Könyvtári Szemle, 1916. p.127- 128.
/VER2DY G y u l a / Elóazó. = Egyetemes Tizedea Osztályozás. B i b l i o t h e c a , Bp. 1953.- 5-8.p.
VEREDY Gyula: Az ETO és a magyarországi dokumentáció szervezési kér
dései. = Magyar Könyvszemle, 74-k. 1958. p.166-175.
BALÁZS Sándor: Magyarország képviselete és szerepe a PID-ben. = Ma
gyar Könyvszemle, 7 6 .k . 1 9 6 0 . p . 5 8-64.
LÁZÁR Péter - VEREDY Gyula: Nemzetközi k o n f e r e n c i a az Egyetemes T i z e des Osztályozásról Budapesten. = Magyar Könyvszemle, 75.k. 1959.
p . 3 8 7 -591.
LÁZÁR Péter: Nemzetközi k o n f e r e n c i a az Egyetemes Tizedes Osztályozás
ról Budapesten. = A könyvtaros, 1959- 9-sz. p.641-643.
JÁNSZKY L a j o s - LÁZÁR Péter: A Nemzetközi Dokumentációs Szövetség 25.
konferenciája. = A könyvtáros, 1959. 12.sz. p.887-888.
LÁZÁR Péter: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás társadalomtudományi táblázatainak reviziója. = A könyvtáros, 1961. 7.sz. p.391-394.
LÁZÁR Péter: Az Egyetemes Tizedes Osztályozás közgazdasági táblázatai
nak reviziója. = Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója, 1962. 4.sz. p . 2 1 - 3 1 .
RÓZSA György: A társadalomtudományok nemzetközi dokumentációs osztá
lyozásának egyes kérdései. = Magyar Tudomány, 1962. 9.sz. p.577-582.
WEGER Imre: A pedagógia szak átdolgozéaa. = A könyvtáros, 1964. 9.sz.
p.526-528.
202
THT 22.évf. 3.s z á m 1975.m á r c i u s
BABICZKY Béla: Az ETO 3 Társadalomtudományok főosztály reviziójának t i z éve. = Könyvtári Figyelő, 1 9 6 9 . 2 - 3 . s z , p . 1 3 6 - 1 4 0 ,
BABICZKY Béla: A társadalomtudományok osztályozásának kérdései a PID/C 3 b u d a p e s t i ülésén. = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1 3 .k . 7 . s z . 1 9 6 6 . p . 6 3 7 - 6 4 3 .
FÖLDI Tamás - HAGY L a j o s : A társadalomtudományi dokumentációs osztá
lyozás továbbfejlesztése. = MTA I X . Osztályának Közleményei, I I I . 1969.
BABICZKY Béla: Az E g y e t e m e s T i z e d e s Osztályozás magyar nyelvű t e l j e s kiadása. I . Az előkészités problémái, = Tudományos és Műszaki T á j é koztatás, 1 9 . k . 8 - 9 . s z . 1 9 7 2 . p . 6 0 5 - 6 1 8 .
BABICZKY Béla: Az E g y e t e m e s T i z e d e s Osztályozás magyar nyelvű t e l j e s kiadása. I I . A szerkesztés problémái. = Tudományos és Műszaki Tájé
koztatás, 1 9 .k . 1 1 - 1 2 . s z . 1 9 7 2 . p . 8 3 9 - 8 5 6 .
K I S S Jenő: D i e u n g a r i s c h e B i b l i o t h e k e n . KMK, Bp. 1 9 7 2 . 55-58.p.
BABICZKY B . i Az Egyetemes T i z e d e s Osztályozás három évtizede Ma
gyarországon
Az ETO használatának magyarországi hagyományai a század l e g e l e jére nyúlnak v i s s z a . A b r u x e l l e s i Nemzetközi Bibliográfiai Intézettel jó k a p c s o l a t b a n álltak MANDELLO G y u l a és SZABÓ E r v i n . Az ETO h a z a i elterjesztésének kezdeményezője a Fővárosi Könyvtárban 1912- b e n SZABÓ E r v i n v o l t . A két világháború közötti időszakban a z ETO használata
c s a k l a s s a n t e r j e d t . A 3 0- a s évek közepétől KAPLANY Géza és VEREDY G y u l a f e j t e t t e k k i aktív tevékenységet a z ETO használata érdekében, a z t a z o n b a n e k k o r i b a n c s a k néhány nagyobb könyvtár v e z e t t e be, töb
bek között a Széchényi Könyvtár.
A felszabadulás után m e g i n d u l t a könyvtári és dokumentációs mun
k a újjászervezése.Az ETO használata tekintetében i s döntő f o r d u l a t k ö v e t k e z e t t b e , A könyvtárak és a kialakuló dokumentáció országos s z e r v e i egyértelműen szorgalmazták a z ETO használatát. 1 9 4 9- 1 9 5 0 f o l y a mán a legtöbb nagy tudományos és szakkönyvtár, v a l a m i n t a közművelő
dési könyvtárak hálózatai s z i n t e egységesen v e z e t i k be használatát.
ETO-számokkal közli anyagát a k u r r e n s Magyar N e m z e t i Bibliográfia és a Magyar Folyóiratok Repertóriuma, v a l a m i n t a Könyvterjesztő Válla
l a t könyvjegyzékei, és i g y j e l e n n e k meg a központilag készülő nyom
t a t o t t katalóguscédulák i s .
BABICZKY B.: Az ETO három évtizede
Az ETO színvonalas használatát segítette, hogy a z t mind a rövi
d e b b - h o s s z a b b időtartamú könyvtárosképző t a n f o l y a m o k o n , mind a z e g y e temen és a pedagógiai főiskolán m e g s z e r v e z e t t könyvtárosképzés k e r e tében oktatják.
Az ETO használatának széles körű biztosítása érdekében 1950-ben közreadták a z ETO magyar nyelvű röviditett táblázatát, m e l y n e k 1 9 5 5 - i g több utánnyomása v o l t . 1958-ban bővített és korszerűsített t e r j e delemben u j a b b röviditett kiadás j e l e n t meg. E z e k a kiadások e g y e s j e l z e t e k tekintetében eltértek a Nemzetközi Dokumentációs Szövetség h i v a t a l o s táblázataitól, ezért P I D kiadványazémot nem k a p t a k . A F I D által jóváhagyott első maevar nvelvü röviditett ETO-táblázat 1 9 6 6 - ban j e l e n t meg / P I D p u b l . 3 8 9 / VEREDY G y u l a szerkesztésében. A módosí
tásokról többször készült.módszertani kiadvány.
Több kezdeményezés után 1965-ben a z OMKDK-ban a P I D Magyar Nem
z e t i Bizottság gondozásában,szerkesztő bizottság irányításával meg
kezdődtek a z ETO magyar nyelvű t e l j e s kiadásénak munkálataj.A t e l j e s kiadás 1968-1972 között 42 kötetben j e l e n t meg / P I D publ.390/.Az e l sőként m e g j e l e n t régebbi érvényességű kötetek korszerűsítve utánnyo
mással Ismét kiadásra kerülnek.Az e g y e s kötetekhez kéaóbb külön b e t ű r e n d e s mutatók fognak m e g j e l e n n i . A t e l j e s kiadás korszerű s z i n t e n t a r tásának biztosítása érdekében 1968 óta kiadásra kerül a z E x t e n s i o n s and C o r r e c t i o n s t o t h e UDC magyar fordításban. / P I D p u b l . 4 2 8 . / .
Az ETO magyarországi alkalmazása,problémáinak megoldása, k o r s z e rűsítése, v a l a m i n t a P I D - d e l való együttműködés céljából 1950 óta mű
ködik a z Országos Osztályozási Bizottság, 1 9 5 7 óta m i n t a z Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanács szakbizottsága. Különösen j e l e n tős a z a munka, m e l y e t a PID/C 3 bízottság munkájában a magyar részt
vevők k i f e j t e t t e k a z ETO 3 Társadalomtudományok főosztály korszerűsí
tése érdekében.
Ma a felszabadulás utáni h a r m a d i k évtized végére a z ETO használa
t a mind a közművelődési könyvtárakban, mind a tudományos ós szakkönyv
tárakban általánosnak mondható. A legújabb s t a t i s z t i k a i a d a t o k s z e r i n t Magyarországon 8 2 4 1 önálló könyvtár működik, a e z e k közül hozzávetőle
g e s e n 3600 önálló könyvtár végez osztályozó munkát, v a g y s z e r k e s z t ETO-szakkatalógust._ A társadalmi munkában k e z e l t közel tízezer közmű
velődési, i s k o l a i és szakkönyvtárban i s számtalan h e l y e n i s m e r i k és használják a z E T O - t . Az ETO a z egyéb információkereső r e n d s z e r e k e t használó tájékoztatási intézményekben i a o t t h o n o s .
TMI 22.évf. 3.azám 1975.márciuB
BABICZET, B.: Three d e c a d e 3 o f t h e U n i v e r a a l D e c i g a l C l a s a i f i c a - t i o n i n Hungary
T r a d i t i o n a o f u a i n g ODC i n Hungary go back t o t h e v e r y b e g i n n i n g of t h e C e n t u r y . Gyula KANDELLO und E r v i n SZABÓ had good c o n t e n t a w i t h t h e I n s t i t u t I n t e r n a t i o n a l de B i b l i o g r a p h i e i n B r u x e l l e a . E r v i n SZABÓ i n t r o d u c e d UDC i n t h e M u n i c i p a l L i b r a r y i n 1912. Between t h e t w o World Wara UDC was coming s l o w l y i n t o use. Since t h e m i d d l e o f t h e t h i r t i e s Géza KAPLANY and Gyula VEREDY promoted eífectively t h e i n - t e r e s t i n UDC, A t t h a t t i m e , however, t h e syetem was i n t r o d u c e d o n l y i n a few b i g l i b r a r i e s , among o t h e r s i n t h e Széchenyi L i b r a r y .
Soon a f t e r t h e l i b e r a t i o n o f t h e c o u n t r y , i n 1945, t h e r e o r g a n i - z a t i o n o f l i b r a r y and i n f o r m a t i o n work a t a r t e d . A deciéivé change t o o k p l a c e alsó i n r e g a r d o f t h e use o f UDC. L i b r a r i e s and t h e n e w l y c r e a t e d documentation centreB unanimoualy optad f o r UDC. I n 1949-1950 moat o f t h e b i g a c i e n t i f l c and a p e c i a l l i b r a r i e s as w e l l as t h e n e t ¬ works o f p u b l i c l i b r a r i e s adapted UDC. The c u r r e n t Hungárián N a t i o n a l B i b l i o g r a p h y , t h e R e p e r t o r y o f Hungárián P e r i o d i c a l s aa w e l l aa t h e book l i s t s o f t h e S t a t e B o o k - D i s t r i b u t i n g E n t e r p r i s e p u b l i s h e d t h e i r m a t e r l a l a w i t h UDC numbera. The c e n t r a l l y i a s u e d c a t a l o g u e carda i n - c l u d e d UDC numbera.
The a p p l i c a t i o n o f UDC waa promoted b y i t a i n c l u s i o n i n t o t h e c u r r i c u l a e o f t r a i n i n g couraes f o r l l b r a r i a n a .
I n 1950 -the f i r a t a b r i d g e d UDC e d i t i o n waa p u b l i s h e d i n Hungár- ián. T i l l 1 9 5 5 i t had t o be r e p r i n t e d a e v e r a l t i m e s . I n 1958 an en- l a r g e d and updated a b r i d g e d e d i t i o n was p u b l i s h e d . Theee e d i t i o n a have n o t been o f f i c l a l l y acoepted by t h e I n t e r n a t i o n a l P e d e r a t i o n f o r Documentation aa t h e y d l d n o t eonform c o m p l e t e l y t o t h e o f f i c i a l PID schemes. The f i r a t a b r i d g e d UDC e d i t i o n w h i c h was approved b y t h e PID
i t a l e d i t e d by Gyula VEREDY and p u b l i s h e d i n 1966 as FID Publ.389.
A f t e r many i n i t i a t i v e s i n 1965 t h e Hungárián f u l l e d i t i o n waa s t a r t e d i n t h e Hungárián C e n t r a l T e c h n i c a l L i b r a r y and Documentation C e n t r e . T h i s work was sponaored by t h e Hungárián N a t i o n a l Committee
f o r t h e FID and d i r e c t e d by an e d i t o r i a l committee. The Hungárián f u l l e d i t i o n /PID Pub1.390/ waa p u b l i a h e d f r o m 1968 t o 1972 i n 42 volumes aome o f them a l r e a d y r e i s s u e d u p d a t e d . A l p h a b e t i c a l i n d e x e s are b e i n g prepared t o aach volume. Por c o n t i n u o u a u p d a t i n g o f t h e f u l l e d i t i o n t h e Hungárián t r a n a l a t i o n o f t h e Extenaiona and C o r r e c - t i o n s t o t h e UDC /PID P u b l . 4 2 8 / haa been p u b l i s h e d e i n c e 1968.
I n 1950 a N a t i o n a l Committee on C l a s s i f i c a t i o n was founded,which fúnetions a s a s p e c i a l committee o f t h e N a t i o n a l C o u n c i l f o r L i b r a r i -
anship and Documentation a i n c e 1957. I t B táska i n c l u d e t o d e a l w i t h probléma o f UDC, w i t h t h e u p d a t i n g o f i t a eohemee and w i t h t h e c o - o p e r a t i o n Tcith FID. P a r t l c u l a r l y i m p o r t a n t i s t h e work done b y Hun- gárián e x p e r t s i n t h e FID/C 3 committee i n t b e course o f t h e r e v i - a i o n o f t h e main c l a a s 3 S o c l a l Sciences.
Today, a t t h e end o f t h e t h i r d decade a f t e r t h e l i b e r a t i o n o f
BABICZKY B.: Az ETO három évtizede
the c o u n t r y , t h e UDC i s g e n e r a l l y used "by s c i e n t i f i c and s p e c i a l l i b r a r i e s . A c c o r d i n g t o t h e l a t e s t s t a t i s t i c a l d a t a t h e r e e x i s t 8241 autonomous l i b r a r i e s i n Hungary out o f which a p p r o x i r a a t e l y 3600 use UDC. Many o f t h e n e a r l y t e n thousand p u b l i c , s c h o o l and s p e c i a l l i b r a r i e s , a d m i n i s t e r e d by v o l u n t a r y workera, use alsó UDC. The UDC i s w e l l known alsó i n i n f o r m a t i o n c e n t r e s u s i n g o t h e r i n d e x i n g languages.
EAEITUKH. B. :m 0 npcjregHHx 30- T a roaax yniiBepoaJibHofi JecHTmmoB
K j a c O H j u K a u i i ^ B liey.rp'.u:
TpaJtHUHH npuMeseHHít yjIK B BerirpHH co3,aaBaJincíp c c a w o r o Ha^ana
a r o r o B S K Ö. flfwra M a m e M O n 3PBKH Caőo HHCUK xoponrae CBSBH C MesmyHa- pojiHUM Ő H Ö^HorpaííivecKHy EHCTHTVTOM r . E p r a c c e j i t . HirauBaTopoM p a c n p o -
CTpaneHHn 7JÍ.K B B e n r p i i n 6&wi Caőo 3 p 8 n n , paöoTaroiuiiH B CTOJUTIHOH ÖHŐJT:'- OTeKe (1912 r . }. JTo BTOpoij MuposoH BOSHH n p K v e H e m i e V%K pacnpocTpaniY- j i o c t oienB weujteHHo. Ha^raHast c c e p e a n H H 3 o-x roaoB Te3a KanaaHi> H JIKI- za BepeaH pa3BepHyjin aKTHBH.ya paőOTy J U H npuMeHemín YJíK, HO yjIK Őujra B s e a e H a jiam& B HecKojiE>K:rx KPVUHNX ÖHfljrnoTeKax, B TOH i H c j i e B ^ e i t r e p - CKOH HaunoHSJii.HO0 ŐHŐJTKOTeKe EM. C e ^ e H K .
nocjie ocBoűoKHeHüa Haiajiaci. nepeopraHHsauan ŰfiÖJiHOTetiHoS H HH-
ÍJopMauHOHHoa paöoTH. B npzMeHeHJTH YJIK r o s e cjiiytHjicn peESBinaS nosopoT.
EnőjinoTeKK H oőpasyromHecsT B TO BPCMS B c e B e n r e p c K i i e HH<3*opKaiiitouraié op- raHH o2H03=ai:-íO ŰHJIH aa irpHMeHeirae 7JÍK H B T e v e s n e 19^9-195o r . r .
öo^bniKHCTeo KpyüHax HayiHo-TexHH<jecKKx SHÖJTHOTCK, a T a i t^e, ceT& oűrae- 0öpa3OBaTeji6HNX ŐKöjisíOTeK SÜK no BBS^H yjIK. JTIK n p H M e n s e r c H B B e n r e p - CKOK Hat|HOffajii.«oíi ÖnS^iiorpaísiK, B PenepTOpKH BBHrspűKEx n e p t t o i t n i e c K H x t r a n a H n a , B c n u c x a x KHirr B e n r e p c K o r o rocysapcTBeHí?oro KHirroTopra, a
Tárnáé B neuaraHHux KapTOTeKax, cocTaBJienHHx uenTpajitno.
Ka^ecTseHHOMy npiiMeHeKHra yjTK cnocoöcTayeT TOT £>aKT, no H n p a p a s H N x K y p c a x CnŰJuiOTeKapeií, H np« oÖyíeHHE CnŰjjnoTeKapeö a y^ H B e p c M - r e T a x , HHCTBT.yTax YJS.K n p e n o j t a e T c s KSK OTjejitHi.iíi n p e a M e r .
ÜJIH o C e c n e i e n a H nnpoKoro npiiueneHHH yjIK s 195o r . aiimjm c o K p a -
meHHue TSÖJTHUN yjIK K a a e H r e p c K O K fl3HKe, HMewiRMe necKOJi&KO n e p e n s s a H n S
•BQ 1955 r . B 1958 r . BMDUIO B CBST HOBoe, Gojiee coqpeneMHoe cOKpaseH- Hoe H3íaHHe c jtonojiHSHíiat.ffl. 3TZ IT3IC a HEH B K e s o T o p t i x wecTax oTjja'íajfRCt
OT oámuTíajrfcHiix TaŐJiKU [ü'eMyHapöiHoíí ' f e n e p a i f K Z n o jiOKyueHTauiiH ( P I D ) , n o a T O u y HM He ŐHJIH n p n n H c a H t i H y ; ; e p a F I D . Ha Benrepcxou HSUKB nepBafl coKpameHHan Taöjnma y í K , y r s e p^ J i e n H a H F I D , Bunuia B c B e T B 1966 r . n o a
peaaKTopcTBow ÍMJJH BepenH ( PID nyűji. 3391.
206
