Széngazdálkodásunk 1923-ban

(1)

¹⁹²⁴ ^{—121—-—}

3—4. szam.

arányban, mert a tüzelőanyagok és nyers- anyagok áremelkedése mellett az egyéb fon- tos üzemi és üzleti költségek hatalmas meg- növekedése nemcsak lecsökkentetté a nyere- séget, de több vállalat csak olymódon tudta megmenteni létét, hogy az átmeneti időkre szükséges tőkét részvénytársasággá történt átalakulással megszerezte.

A gépipari termelés értékének növekedé- sével természetesen a felhasznált szénmennyi- ség is jelentékenyen emelkedett. A termelés fokozása folytán egy-egy üzem 1922-ben átlag 1117 tonna szenet fogyasztott, az 1921-ben átlagosan felhasznált 975'2 tonnával szemben.

Azonban már a drága szénnel való takaré—

kosságot jelenti, hogy míg 1921-ben minden 100 ezer aranykorona értékű termeléshez 2062 tonna szenet fogyasztottak gépgyáraink, 1922—ben ez a mennyiség 193'3 tonnára csök- kent. Ezek az adatok a gépipar energiagaz- dálkodását csak futólag érintik, e nagyjelen- tőségű kérdéssel azonban közelebbröl foglal—

kozhatunk majd, ha a termelési és üzemi statisztikai "felvételek részletes eredményei is rendelkezésre fognak állani.

A gépbyártás körébe tartozó vállalatok Öt alcsoportba soroztatnak, melyek között afen-

tebb ismertetett 1922. évi adatok a követ—

kezőkép oszlanak meg:

A tulajdonképeni gépipar a kazán—, gép- és hajógyártás, fegyver- és vagóngyártás-eso—

portba tartozik, ide esik 121 vállalat s az összes termelésnek 79' 70/0- a is. E vállalatok túlnyomó része 70 gépgyár Budapesten van.

Erdekes volna ismernünk a főváros közvetlen környékén levő gépgyárak adataitIS, azonban ezúttal csak a budapesti gépgyárakról vannak külön adataink. A fővárosi gépgyárakban 1922-ben kereken 22 ezer munkás dolgozott,

köztük 466 nő. E gyárak által az 1922. év-

ben kiíizetett munkabérek összege megközelí- tette a 3 milliárd koronát, évi összes termelé—

sük értéke pedig meghaladta a 135 milliárd koronát. A 70 budapesti gépgyár több mint 150 ezer tonna szenet és 11 ezer tonna pir—

szenet fogyasztott, melyek értéke együtt meghaladta az 1 milliárd koronát A fővárosi gép- gyári üzemek jelentőségét mutatja, hogy egy—

egy gyárban átlag 314 munkás volt alkalmazva és az évi bruttótermelés értéke 863 ezer arany- koronát tett, a gépgyártásnál általában alkal—

mazott 227 átlagos munkáslétszámmal és 577 ezer aranykorona *évi bruttó termelési érték- kel szemben. Farkasfalvi Sándor dr.

Széngazdálkodásunk 1923-ban.

Production et mouvement e'conomigue du charbon en Hongrie pendant llannée 1923.

Résume'. —— La production totale de charbon de la Hongrie e'tait en 1923 de 77 millions de tonnes, dépassant déja la guantite' corres—

pondante a la production des temps de paix.

La participation en pourcent des diffe- rents eharbonnages dans la production de eharbon de la Hongrie est démontre'e dans le tableau relatif aux années 1920—1923, page 24, et au-dessous de ce tableau figure la participation de la houille et du lignite dans la production totale.

Ou pent remarguer dlun eöté l'importation tres augmente'e de la houille, de l'autre cöté llexportation du merne genre de charbon.

L'importation s'expligue par le fait, gue, dans la Hongrie, le eharbon propre pour la pro-

duction de gaz fait défaut. Descportation est

motive'e par le fait, gu'un eontingent tres im—

portant de la production des mines de Pécs guitte le pays a titre de réparations.

A la fin du texte sont indigués des tableaux contenant la hausse des prix du charbon par trimestre a partir de 1921.

Vu gue les provisions en charbon hon- grois ne sont su/fisantes gue pour 50 a 70

années, il faut eneourager avant tout les branehes industrielles on les dépenses des e'ner—

gies employees a l'exploitation ne constituent gu'une tres faible part du pris: de revient des produits. Il est tres important au point de vue de la formation raisonnable du price du char—

bon, gu'on encourage les mines reposant sur une base saine et solide.

A fontosabb széntermelő államokban ——

legfőképen Németországban — egy tudomá—

nyosan megalapozott bányagazdasági köz—

vélemény fejlődött ki, mely teljesen tisztában van a szénnek nagy nemzetgazdászati fon— _ tosságával. Nálunk a szénkérdés csak újab—

ban vetett nagyobb hullámokat. A szén nagy szerepét a termelés minden ágában és fázi- sában mutatja, hogy a szén árának változása kisebb- nagyobb mértékben összes fogyasztási eikkeink áraira kihat. Közgazdasági szem- pontból rendkívül érdekes volna a szénárválto- zást a főbb szénfogyasztó iparok termelvényei- nek (mint cukor, liszt, szesz, ruházati cikkek, ide tartoznak a villamos árak, gázszolgálta- tás, vasúti vitelbérek is) drágulásával egybe—

(2)

3—4. szám. —— 122— 1924

vetve megállapitani a drágulás okait. lgy ki- tűnne, hogy a szén árának változása okozata is, de oka is az általános árhullámzásoknak.

I. A széntermelés. A háború utáni idő- szakban bekövetkezett nagy széninség miatt, de részben már előbb is, sok gyanítható- lag szenet tartalmazó vidéket átkutatták és feltártak, miáltal a szénbányák száma rend—

kívül megszaporodott. All ez különösen a borsodi szénmedencére, ahol nem nagy mély- ségben könnyen hozzáférhető széntelepek ismeretesek. A mai Magyarországon 1923-ban

a mívelés alatt álló összesen 79 (1000/0) bánya közül 10 (12'60/0) 150000 tonná-

nál nagyobb évi termeléssel bíró nagy- bánya, 27 (34'20/0) 30.000—150000 tonna évi

termelésű középbánya, 12 (15'20/0) 13.000—

30.000 tonna évi termelésű kisbánya és 30 (38'00/0) 15.000 tonna évi termelésen aluli törpe bánya volt, melyekben összesen 77 millió tonna szenet termeltek.

A vidékenkénti termelés eloszlása föld- rajzilag csoportosítva a következő volt:

1. A mátravidéki lígnitbányák termelése.

A bányák termelése tonnákban

1920-banllg21-benll922-benl1923-ban

Bánya

1. Mátravidéki szénbá-

nyák rt. . . . . . 13.839 34.265 48.670 59.928 2. Gyöngyösi szénbá-

nyatársulat . . 30.534 43.910 50.365 39.068 8. Gyöngyös városi

bánya. . . . . . ——

4. Salgótarjáni köszénb rt. visontai bányája . -—

5. Gyöngyöstarjáni kő-

szénbánya rt. . . . 7.807 18.400 A mátravidéki lignit—

bányák termelése :

a) Osszesen . . . b) Magyarország ter—

melésének "A,—ában

2.641 26.115 39.068 15.388 36.290 34.826 8.140 3,889

52.180 107

114.604 190

169580 238

176.779 2.29

A mátram'déki lignit gyenge minősége folytán — fűtőképessége ugyanis 2300—3300 kalória körül van — az elmult évben sem foglalt el lényegesen nagyobb fogyasztási teret. A ligniteknek, amint a kereslet mutatta, az utóbbi időben nagy fontosságot tulajdoní—

tottak. A termelési viszonyok a lignitbányászat- nál általában nem könnyűek s így azok a dícsé—

retes törekvések, melyek a tüzelési berendezé- seknek li gnittel való fűtésre alkalmassá tételére irányulnak, csupán a bányákhoz közelfekvő helyeken bírnak jelentőséggel, ahol a lignit nyersen használtatík fel. Némi javulás állhat be e téren, ha a keresztülvitt lepárlási kísérletek, melyek a lignitnek nagyüzemű kihasználását célozzák, sikeres eredményre vezetnének.

2_. A borsodi szénmedence szénbányáinak termelése.

, l A bányák termelése tonnákban

B a n y a ,__—___—_____

)192o-banl1911-beni1922-benl1923—ban

1. Borsodi szénbányák

r.-t.* (MÁK) . . . . 369710 893158 480200 597148 2. A többi eladásra ter-

melő borsodi bányák 163147 370001 588210 621274 1. és 2. (eladásra terme—

lö bányák) együtt:

a) összesen . . . 532857 763159

b) Magyarország ter- melésének 0/,,-ában 3. A Rimamurány—sal- gótarjáni vasmű saját fogyasztásra termelő bányái . . . . . 4. A borsodi kincstári bányák saját fogyasz-

tásra szánt termelése 216355 263114 325470 293558 3. és 4. (saját fogyasz-

tásra termelő bányák együtt):

a) összesen . . . 411965 485116 587410 569264 b) Magyarországter-

melésének 0[nában A borsodi szénme—

dence szénbányáinak termelése:

a) összesen . . . 944822 b) Magyarországter-

melésének o/O-ában

1018410 14'31

1218422 10'75 12'47 15'81

195610 222002 261940 275706

8'31 793 825 7'38

1787686 23'19 1248275

2040

160582!)

1906 2256

A borsodi szénmedeneében 1913—ban még

csak 1,290.900 t. szenet termeltek s így

1928-ban a termelés már 38'50/0—kal javult.

Saját kohóik üzemeinek fogyasztására a diósgyőri és az ózdi szénbányák 1913-ban össze—

sen 677.000 tonnát, 1923-ban pedig 569.264

tonnát, vagyis 15'90/0-kal kevesebbet termeltek.

A borsodi bányák termelése 1920-tóll923-ig

úgy relative, mint abszolúte a magyarországi szénbányavidékek között első helyen áll.

Az e területen keletkezett bányák közül

1923-ban hét küzdötte föl magát a közép—

bányák közé. A korábban domináló helyet elfoglaló Borsodi szénbányák r.-t. a háború után, különösen 1921 és 1922—ben elvesztett kíváló helyi pozocióját céltudatos beruházá- sokkal, elsósorban a barcikai villamos köz- pont létesítésével, ismét elfoglalni iparkodik.

Ez kitűnik abból, hogy a borsodi medencének összes széntermelésében a következő százalé- kos arányban vett részt: 1920-ban 39'10/0. 1921-

ben 31'50/0, 1922-ben 29'90/0, 1923-ban 33'40/0.

A diósgyőri és az ózdi vasgyárak bányáinak termelése ezek szerint a borsodi szénmedence termelésének 1920-ban 43'60/o-át, 1921—ben 38'90/o-át, 1922-ben 36'60/o-át, 1923-ban 31'80/o-át tette ki. A legnagyobb fokú termeléstöbbletet a Borsodi szénbányák r.-t. (beleértve a sajo-

(3)

¹⁹²⁴ ^—123— ^3—4. ^szám.

kazai Radvánszky báró-féle bányát) érte el.

1923-ban termelése 597;148 tonnára emelke- dett. Megjegyzendő, hogy ez a vállalat 1913- ban 980/o-kal részesedett a borsodi medence

eladásra termelő bányáinak össztermelésében.

Ez a részesedés 1923-ban 49U/o-ra sülyedt

ugyan le, de az utóbbi négy évben létesített nagyarányú beruházások folytán újból emel- kedő irányzatot fog venni.

Míg a háború előtt csupán 3 nagy bánya termelt a borsodi medencében szenet, addig jelenleg ezeken kívül 7 közép, 8 kis és 12 törpe bánya járul hozzá a széntermeléshez.

Ezek a bányák mind 5—6 év óta keletkeztek.

A borsodi középbányák közül az 1923.

évi termelést illetőleg felemlítendők:

a sznhakállói szénbányavállalat . 84.091 tonna a borsodi bányatársulat kurittyáni bá—

nyája . . 62.952 ,,

a berentei kőszénhányavállalat 554732 ,,

a bánv ölgyi rt. . 51.870 ,,

a sajókazai Erzsébet-'bánya . . 48.043 ,, a sajókondói köszénbányavállalat . 40.720 ,, Body- testvérek Felsönyárádon 34.058 ,,

Összesen : 371966 tonna.

A középbányák termelése a borsodi szén-

medence bányái össztermelésének 20'80/o-át teszi ki. A maradék, vagyis 249308 tonna

(130/0) megoszlik 20 kis— és törpebánya között.

A kis bányák között a 30.000 t. termelést 1924-ben valószínűleg meg fogják haladni az alacskai szénbányavállalat, a diósgyőri szén- bánya és a sajókazinci gazdasági bánya.

A borsodi szénmedencében termelt szén- mediterránkorú és átlagban 3200—3300 kaló-

riájú; a szélső határok 2200—4100 kalória.

3. A salgótarjáni szénmedence szénbányáinak termelése.

, A bányák termelése formákban

B a n y a W—

1920-ban]iszt-beuligza-benl1923-ban

1. Salgótarjáni kőszén—

bánya rt. 920550 1049786 936920 954368 2. Eszakmagyarországi

k. -b rt. . . .382903 374326 352350 356273 3. Nagybátonyik. -b rt. 73490'100145 116780 130644 4. Mátraszeleik. -b váll. 14497 33157 52970 73819 5. Rimamurány— salgó-

tarjáni vasmű rt. sal-

gótarjáni bányája. . 89413 48789 62400 50957

611 többi 12 kis- és '

törpebánya . . 57287 31850 71096 A salgótarjáni szénme-

denee szénbányáinak termelése:

a) összesen 1430853 1663490 1553270 1637l57 17) Magyarország

széntermelésének

G/U-ában . 2887 2718 2182 2124

A salgótarjáni szénmedence, mely előbb oly nagy szerepet játszott széntermelésünkben, másodhelyre került. A háború alatti mnnkás- hiány miatt visszamaradt feltáráshoz képest erőltetett termelés, továbbá általában kisebb széntelepveszteségek okai annak a vissza—

maradásnak. Az utóbbi években eszközölt nagy beruházások mindenesetre módot adtak arra, hogy a termelés fokozható legyen. A széntelepek az alsó mediterránba tartoznak,

kalóriájuk 3800—5300 között mozog.

4. Az esztergom- és budavídékí szénmedencék szénbányáínak termelése.

, A bányák termelése tonnákban

B a n y a _ X

1920-ban[1921-benl1922-heir6923—ban

1. Esztergom—szász- vári kőszénbánya rt

Dorog. .

2. Magyar általánoskő- szénbánya rt. Tokod,

Dorog, Ebszöny . . 102027 108510 155080179011 3. Budapestvidéki kő—

szénbánya rt. . . 4. Esztegomvidéki kő-

szénbánya rt. . 9460 18700 5. Nagykovácsiu. k b. — — Az esztergom— és b_nda-

vidéki szénmedencék szénbányáinak terme- lése:

a) összesen . . b) Magyarország

széntermelésének 0/0-ában .

341110 381000 407860 434500

232580 299020 370020 353328 24500

1960

41400 3657

. 685177 807230 959420 1011896

1382

13-19

1348 1313

Az esztergom— és budav'idéki kerületben legnagyobbrészt eocénkorú, csekély mérték- ben oligocén szenet termelnek. Előbbinek

fűtőértéke 4200—5300 kalória között van.

Erősen fejlődött az Esztergomvidéki kő- ' szénbánya r. t. Az összes bányák a vízbetö-

rés lehetőségével küzdenek.

5. A tatavidéki szénmedence szénbányáinak termelése.

A bányák termelése tonnákban

B á n y a ___—___

1920—banl1921-beni1922—ben/1923-ban 1. Magyar általános kö—

szénb. rt. Tatabánya 2. Hungária, Környe .

l031100 1250500 1366400 1408973 60290 69067 80010 91326 A tatavidéki szénme-

dence szénbányáinak termelése:

a) összesen.

b) Magyarország ter- melésének 0/0 ában.

1091390 1319567 1446410 1500299 2202 2156 2032 1946

(4)

3—4. szam.

-——124———

^{1922; ,}

tatai —— lassan, de biztosan emeli termelését és vezető pozícióját szenének jó minősége, szénkinosének nagysaga, banyainak jó fel- szereltsége és az aránylag könnyű fejtési viszonyok folytan sokáig meg is fogja

tartani

A tatai medence szeme az eocén formá- cióhoz tartozik és kalóriaja 5000—5900 kö- rül van.

6. A pécsvidékí szénbányák termelése.

i A bányák termelése tonnákban

B a n y a mű—

1192O-bani1921-benl1922—benl1923-ban 1. A Dunagözhajózási

rt. pécsi bányai (1921 IX. havaig megszállás alatt) . . . . 2. Komlói, szaszvari,

nagymányoki, vár aljai,

hidasi stb banyak . 170345 192149 224580 A pécsvidéki szénba

nyak termelése

(L) összesen . 170345 446884 969320 12) Magyarországter-

melésének "[a—aban

— 254735 744740'641727

251255

892982 344 7'30, 13'62 1168

A pécsvidéki banyak, a kishidasi banyat.

kivéve, a liazformáoióban előforduló szenet ter,melik mely jelenleg amegcsonkított ország- ban a legidősebb geológiai képződmény. Kaló—

riaja '5500——6500Ö között van

Ezek a bányák is műszakilag jól fel vannak szerelve, szenük minősége jó, a banya- szas azonban nehéz és költséges.

Az ország e legértékesebb és legjobb minőségű szenet szolgaltato banyavidék pro- dukciója azonban csak részben jelent aktiv, tételt a magyar gazdasági élet szamara, mivel a termelésnek jelentékeny része _ munka—

naponkint atlag kb. 88 vagón —- jóvátétel címén Jugoszláviába kerül kivitelre.

7. Más dunántúli közép- és kisszénbányák termelése.

Production dautres oharbonnages petits et moyens de la région transdunubienne.

, A bányák termelése tonnákban

B a n y a —————.—___

1920ban 1921benliezgben 1923 ban

Az ajkai, brennbergi, !

várpalotai, móri banyak és az 1921 júniu—

sig az elszakított lajta- újfalusi lignitbanya,

valamint a dunántúli l

kisbányák :

a) összesen . 512400 458547 311L10i 890435 b) Magyarorszag tei-

melésének 0/0- ában

10'34 7'49 4'38 506

l

Ebben a legkülönfélébb minőségű banya—

csoportban a várpalotai vastag és könny en fejt—

hető de alacsony kalóriájú szén fejlődött nagy- mértékben, szintúgy ajóminóségű móri szén is.

Az egyes szénmedencék százalékos részesedése Magyarország széntermelésében.

Pourccntage de la participation dans la production charbonniére de la Hongrie I/CS diűőrents lutssíns lla

ohurbon.

, A bányák termelése ",o-okban Szenmedence Production des mines m ","o

Bassms de Charbo" 1920-ban!1921-beny1922-ben 1923—ban

1. Mátravidéki lignit-ii

bányák. . . . .li 107 190 238 229 2. Borsódi szénmed. "i 1906 2040 2256 2319 3. Salgótarjáni szénmfi 2887 2718 2182 21'24 4. Esztergom- és buda— l

vidéki szénmedence 1882 13 191 1348 13 13 5. Tatavidéki szénm. . 22'02 21 56 20232 19'46 6. Pécsvidéki szénb. .! 344 730 1362 1158

7. Más dunántúli kö— l

( zép— és kisszénb. ll 1034 749 438; 506

8. A fenti csoportok-1

ban nem fogl. többi l

banya . 138 0 98 1 44 4 05

10000 100 00i 100 00 10000

A fekete- és barnaszénterm'elés megoszlása Magyarországon (Brutto adatok).

Répartition de la production de la houitle et de cette du lignite (Production brute).

A termelt szénmennyisége tonnakb—an

guantité de la production en tonnes

S z é n :

Charbon 1920-ban 1921-ben J 1922—ben 1925-ban

összesen 0 összesen összesen összesen 0

total /0 total % ! total % total /"

Feketeszén — Houille 167.935 339 427.171 698 941180 1322 862756 1119 Barnaszén — Lignite. 4,788.350 96'61 5,692.489 93'02 6,176.730 86'73 6,846.999 88'81 Összesen — Total 4,956.285 100 00 6,119.660 * 100 00 ! 7,117.910 100'00

7,709.755 100'00

(5)

1924 ^{—125—-—}

3—4. szám.

Újabban a szénkérdést termikus alapra * helyezkedve iparkodnak megvilágítani. Teore- tikus szempontból ez ugyan helyes volna, azonban miután a széntermelésnek csak elenyé—

szően csekély része kerül vegyelemezésre, a számítási hibaforrás végeredményben igen nagy. Ily helytelen eredményre jutott az a számítás is, amely a szénnek békebeli minó-

ségéhez (1913. évi) viszonyított rosszabbodá-

sát 100/o-ra becsüli.

II. A szénfogyasetás. A fogyasztási több-

let 1923—ban az előző évvel szemben barna-

szénnél 11'20/0, míg a feketeszénfogyaszt—ás 2'10/o-kal csökkent.

Az 1922. évi hazai termelés főbb fogyasz- tási tételei a hazai termelés 0fo—ában ezek:

Máv. . . . 26'10/o

Villanytelepek. . 16'10/0 Vasbányák és kohók 880/0 Vas— és gépipar . 8'80/0 Cement, mész, téglaipar 8'70/0 ,

Háztartási fűtés 6'50/0 Cséplés, szántás . . 4'80/0

Gózmalmok 4'40/0

A többi (15'80/0) egyéb iparnemekre és közszükségletre oszlik meg.

A szénbehozatal O/0-os arányban a követ- kező főbb fogyasztók között oszlott meg:

Háztartási fűtés . 23'30/0

Gépgyár. . . . 16'20/0

Vasbányák és kohók . 13'80/0

MáV.. . . . 13'80/0

anorgyár . . 11'70/0

Vas— és gépipar f . 10'10/0

A többi 11'10/0 úgy, minta hazai termelés, a köz- és más ipari szükséglet fedezésére szolgált.

III. A szén ára. A szénnek forgalomban számlázható eladási árát az árdrágító vissza-

élésekről szóló 1920. évi XV. t.-c. alapján 1920. április óta az Országos Központi Ár-

vizsgáló-Bizottság bányánként és havonként állapitja meg.

Szénforgalom és szénfogyasztás.

Monoement économigue du charbon.

Szénforgalom és szénfogyasztás tonnákban —— Mouvement écono-

ngne du charbon en tonnes

Termelés, forga- lom, fogyasztás

Production, mouvement éco—

nomigue,

consommation 1920-ban 1921-ben 1922-ben 1923-ban

. Barnaszén — Lignite

Termelés Production Behozatal

Importation . — Kivitel

Ewportation .

Fogyasztás _

Consommaiíon , 4,563075 5,629.357 6,194.765 6,894.543

Feketeszén —— Houille

. 4,788.350 5,692.489 6,176.730 6,846.999 79.446 40823 61.002 225275 158088 31.788 13.458

Termelés

Production 167985 427.171 941.180 862.756 Behozatal

Impwtation . 27.878 363408 614074 634143 Kivitel

Exportation . —— 33.388 271.926 249.344 Fogyasztás

Consomonation , 195.818 757.191 1,274.855 1,247.555

Koksz — Coke Behozatal

Importation . 7.113 160620 133236 141247 Brikett — Briguette

Behozatal

Importation . 20 9.820 — 1.701

1

A főbb bányák szenének havonként vál—

tozó árairól graűkonunk tájékoztat.

A grafikonban kitüntetett szénárak a Bor- sodi szénbányák r.-t., továbbá a Salgótarjáni kószénbánya r.-t. és végre a Magyar Álta- lános Kőszénbánya r.-t. cégjegyzésű bérlőtár- saság bányái szenére vonatkoznak. Minthogy a szén ára az 1923. évi június havától ok- tóberig havonta 2—szer, 1924 február havában 3-szor is megállapíttatott, a táblázatban a mindenkori havi átlagár van feltüntetve.

A táblázat szerint a szénárak a svájci frank ingadozásait követték, hol erősebb, hol gyengébb mértékben.

A szén árában a legfőbb tételek a munka- bérek, az üzemi anyagok, a befektetések, egyes bányáknál a külföldi tartozások amortizációs kvótája. Szabad forgalomnál és szabad áralaku- latnál természetesen lényeges tényező még a kül— és belföldi konkurrencia árainak alakulása.

(6)

3—4. "szám. ; 126 '—

1924

A SZÉHÁRAK ALAKULÁSA 1921 JANUÁR-1924 FEBRUÁRIG

§ i l H m

rommon DU PRIX DE LA_

HOUILLE DE JAHVIER 1921 A ,rzvmcn 1924,

§ § H § § ! i — H H H . § § g s m ;

a;seassg

,1925 eszi.

llil'NVVlV-l—Vlll'lxllmlIIN'VVKHVIRIXIXII"INVVlVlW.ll.LuE,I.l

?! ————- A svájci frank árfolyama — Coms dnfranc suisse

ezazázr Dálnoki— Kovátsindexe —-Nombres Ind. duconídela víedeM. Dálnoki—

o .a- --o— w A búza ára koronákban -— P? ix dit frament en com omtes [Kováts

A borsodi kőszén havi átlagára _ Prix moyen mensuel de la hm'lle

a...—._. de Borsod

._.—a..., A salgótarjáni kőszén havi átlagára —— Prix moyen mensuel de la houílle de Salgoíarjáu

A tatabányai darabos kőszén havi átlagára —— Prix moyen mensnel de la honille grossine de Tatabánya

o...—ma

Az összes szénbányák árai—

ból, 1921 elejétől, ugyancsak a Központi Árvizsgáló— Bizott- ság állapitja meg az évnegye- denkénti, a minimális terragium alapjául szolgáló átlagárakat és pedig 1921. év júliusától kezdve külön a fekete- és kü- lön a barnaszén átlagárait. Ezek alapján az egyes évnegyedek—

ben termelt szén értékadatait a túloldali táblázat mutatja.

A szén árának alakulása

— eltekintve az általános pénz- romlástól —- a termelésnek a kereslet alatt való maradása folytán állandó emelkedést

mutat.

Végre a külföldi szenek budapesti csnzdai árai (forgalmi adó nélküli árak) a következő határok között mozogtak mé—

termázsánként :

évnegyed

1922 I. 550— 600 K II. 720— 800 ;, III. 1.500— 1.700 ,, IV. 2.600— 2.800 ,, 1923 I. 4.000— 4.200 ,, Il. 6.700— 7.000 ,, III. 27.000—28.000 ,, IV. 32.000—36000 ,,

Az ország jelenlegi hatá- raival számolva, tekintettel arra, hogy meglevő szénkin- esünk a fogyasztás merve szerint 50—70 év alatt, tehát már belátható idő alatt teljesen el fog fogyni, oly ipar- ágak minél gyorsabb meg—

honosítása kívánatos, melyek—

nél a termelvény önköltségi árában az üzemerő költsége jelentéktelen.

(7)

——127——— ^3—4. ^{szám; ,}

'A szénárak alakulása és a termelés értéke.

Formation du price du char-bon et la valeur de la production.

Barnaszénl — Lignite Fekete szén — Houille Együtt -—Ensemble

A 6 t lé A e ' t lé A é t lés

"tüneteim _ férfin/.na; masztam _ ; mdf

PYix "le/B'H/ par 11770 Mci/010 a e Prix moyen Par apro MC 10" O a e apro ui: On ae

1 d 6 s z 3, k guintanx métrigues § § § (ÉP-,a % _. % gumtaux metrugues .g § § $$$. ;: É % § § $$$. _a É

Période _;Hms— ; rsaság áss ._cwi. , * wage ege engage age

Hesse—É és %s:%s §,§ 533353, es: %%;58 § [§ 82368 5? . §

ÉM—ÉSEÉ gang? mess % § %%st sms szívás % § assess, % §

§ oügs o § sem;/35; ggs %.ggsu o § Szu—ngsc Egg Ed!-usse ggg amgsüu—Mlo Sissi v.onggv—xgs'ilo EISRÉ Mag alagi '*'.Du '§§§§§ÉEÉ§§ es_millókoronZ— 832353 §§§ a millió kfrona—a

salgu§§gnu millionsde cour. N*Elgü'x gpx; millions de couronnes

1921 I. Éli-$$$ 112-— 1-40 1.630 20-34 — — — — 1.630 20-34

,, II. ,, 115'—— 2'58 1.529 34'37 — —— —— — 1'529 34'37

,, IH. ,, ?) 111'50 186 1.399 23'31 125'52 2'09 87 062 1'436 23'93

,, IV. ,, 3) 138'20 1'02 2.118 16-24 180'55 138 538 4'12- 2'656 20'36

1922 I. ,, 158'60 1'10 . 2.631 1822 19630 1'36 475 329 3.106 21'51

,, II. ,, 183'14 1'08 2.549 1498 24062 141 500 294 3.049 17'92

,, IH. ,, 374'—— 109 4.988 14'58 478'— 1'40 1.138 8'83 6.126 1791

,, IV. ,, 658'—— 139 11.860 25'11 810'— 1'71 1.963 4'16 13.829 2927 1923 I. ,, 97-5'— 1'71 18.002 31'511 1.346'—— 236 3.167 5.54V 21.169 37'05 ,, II. ,, 1,958'—— 1'86 29.888 2845; 2.552'— 243 5.035 4 79; 34 923 3324 ,, III. ,, 8.260'—— 3'08 124'371 46'38§ 10.355'—- 3'86 20.907 7 82" 145328 5420 ,, IV. , ,, 10.092'— 292 198'126 57261 15.138'— 438 34.392 994 232 518 6720

*) 1921. első két negyedében a barnaszén alatt kimutatott érték—adatokban a feketeszén adatai is bennfoglaltatnak. —— Les données de valeur portées dans la rubrigue de la lignite comprennent pour les dena- premiers trimestres de 1921 également les données de la houille.

2) Július és augusztus. —— Juillet et amit.

3) Szeptember—december. —— Septembre—décembre. Zsigmondy Árpád.

:lllllllllllllllllllllllllllllIllllllllllll'!.lllll!Ill-IlllIIIIIIIIIIIIIIIIDIIIIIIIllllllllIll.-IllIll-Ill-llllllllllllllllllllllll

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS !

—_—_—.—-——_—————————

Ill.-llllllllllllllllllllllIll-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll-Ill-lIII-IllIll-III-IIIlllllIII-IIIIII-IlI-lIll-IIIIIIIIIIIIIII-IIIIIIIIIII

Kereskedelmi mérlegünk az 1924. év első negyedében.

Bilan du commerce eoctériear de la Hongrie dans le premier trimestre de l'année 1924.

Résume'. —— Les données du commerce extérieur o/frent une orientation convenable dans les intervalles les plus courts de la vie économigue de la Hongrie ainsi gue de celle des autres Etats. Pour la Hongrie, on peut établir nettement des données du commerce extérieur slappliguant au premier trimestre de Fannée 1924 aussi, Faugmentation ola mouve—

ment commercial/total, l"augmentation continue de llimportation des matieres premieres des- tinées a la fabrication la diminution de l'impor-

* tation des articles manufacturés flnis, l'essor de llexportation de produits agricoles et l'accroissement des articles servant pour buts dlinoes- titions.

Le commerce exte'rieur total prooenant de la sommation de l'importation et de llexpor- talion s'est accru par rapport au premier trimestre de 1923, lorsgue le commerce

total sle'valuait a 205'7 millions de couronnes-or, par 34'8 millions de couronnes-or,

a 241'8 millions de couronnes-or. Cette aug—

mentation est due cependant uniguement a l'accroissement de 600/0 de l9exportation du pays, parce gue'l'importation du premier trimestre slest abaissé guoigue dans une faible mesure, restant pourfant inférieur a l'impor—

tation de llépogue correspondante de llannée

précédente. . '

Ouoigue le bilan commercial du premier trimestre de l'anne'e 1924 soit également passif malgréllaugmentation marguée de l'exportation, l*excédent de l'ímportation ne se chéűre pour Panne'e courante gue par 27'4 mil—

lions de couromies-or, contre le passij montant ;; óo'o millions de couronnes-or de Fanne'e précédente. La passinité du bilan gui suit dans le premier trimestre de l'anne'e les

gk