NAGY DEZSÖNÉ:
A SZÉN MINÖSÉGÉNEK EGYES KÉRDÉSEI
A felszabadulás óta szénbányászatunk hatalmas mértékben fejlődött.
A múlt évben — 1953-ban —-—— az 1938. évi szénmennyiségnek már 2,3*-szeresét termeltük, de a szükségletet —— amely az ipar nagyarányú .tiezjlődése és az 1953. évvégi és 1964. éveleji rendkívül hideg téli időjárás miatt erősen meg'—
növekedett —— szénbányászatunk nem tudta zökkenő nélkül kielégíteni.
Szénbányászatunk ez évben is hatalmas feladatok előtt áll. Gerő elvtárs
"Készüljünk fel a télre" című cikkében felhívta a figyelmet arra, hogy a szén- termelés országos ügy, nincs egyetlen ember, akit ne érintene közvetlenül szénbányászatunk jó vagy rossz munkája. ,,A szénbányászat tervteljesítése, (! szénbányászat elmaradásának felszámolása —— az egész ország télre való felkészülésének kulcskérdése. Ezért az ország szeme szénbányászainkon van, és különösen megtisztelő feladat az, amelyet az ország, a haza szénbányá—
szaínkra bízottfa)
*
A szénbányászat 1954 július végéig az I—VII. havi tervét 9290/0451 teljesítette, mintegy 300000 tonnával termelt kevesebbet, mint amennyit a terv előírt. A szénbányászat adóssága azóta —-- 1954. október 31-ig —— 500 000 tonnára emelkedett, tehát igen jelentős. de valójában a lemaradás még a fenti mennyiségnél is nagyobb. A hivatalos kimutatásokhan ugyanis nem szerepel, hogy az 500 000 tonnán felül szénbányászatunk még azzal a szénmennyiséggel is tartozik népgazdaságunknak, amelyet kitermelt szénként jelentenek ugyan,,
de az tüzelésre — meglévő tüzelőberendezéseink mellett —— nem alkalmas.
Ezenkívül a szénhiányt még az is növeli, hogy a kibányászott szén minősége és fűtőértéke az utóbbi években romlott.
A következőkben e két kérdéssel kívánunk foglalkozni.
1. Fűtésre alkalmatlan szénfajták
Néhány bálnyánkban szénként jelentenek tüzelésre nem alkalmas port, ( darát és követ.
Szénként jelenti például a tüzelésre nemvhasználható priinérdarát és privinérport a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt (volt Petőfi—bánya).
A tröszt a Mátravidéki Erőművet látja el szénnel, azonban az Erőmű a- O,5——20 mm szemnagyságú priinérdarát (kb. 1200 kalóriás) nem veszi át
1) Szabad Nép, 1951. VIII. 1.
_és ezt teljes egészében a meddőhányóra döntik A primérport viszont (szintén
kb. 12100 kalória-s) a Talajjavító Vállalat használja fel --- talajjavítása'a.
fA primérdara mennyisége havonta mintegy 20 000 tonna, a primérporé pedig havi 10000 tonna körül mozog.
f Nem értékesíthető szénmennyiséget jelent termelés'ként a Pécsi Szén—
hányászati Tröszt'is. Itt az 'ú. nureopalát 1952 óta beszámítják a termelésbe
*A reopala a gáz- és a koksz-szén OSZtályozói előállításánál (mosásánál) keletkezik, lényegében mosási hulladék. A reopala a gáz- és koksz—szénterme—
lés függvénye; amennyivel több gáz- és koksz-szenet termelnek, erényes—an
" annyival több a reopala mennyisége. A reopalát —— bár több mint 2000 kalória
fűtőértékű —— jelenlegi tüzeléstechnikánk mellett tüzelésre használni nem tudjuk. A reopala kisebb részét értékesítik ——- pl. brikettgyártáshoz használ- ják fel _" nagyobb részét a meddőhányóra döntik. A pécsi meddőhányón1952 óta több mint 100 000 tonna reopala halmozódott fel
A fentiekhez hasonló, fűtésre nem alkalmas mennyiségeket is figye- lembevéve, a szénbányászat adóssága további mintegy 300000 tonnával
* emelkedik.
, A szénként jelentett de tüzelésre nem alkalmas szénfajták az üzemek ' mellett a lakosság tüzelőellátását is megnehezítik. Gyakran előfordul ugyanis, ,
hogy az átvevő szervek MEO megbízottai a rossz minőség miatt kénytelenek ; a már vagonba rakott szén átvételét megtagadni.
( __A TUZÉP Igazgatóság szénátvevői pl. 1954 júniusában több mint 1000
vagon szén átvételét utasították vissza a rossz minős—ég -—— magas por- és; ' meddőtartalom —— miatt. Nagybátonyban összesen 402 vagont, Kisterenyén 280 vagont, Ajka—Csinger—völgyi szénből 154 vagont, az oroszlányi osztályozón
80 vagon szenet nem vettek át.
Néhány kirívó példa arról, hogy mit tartalmaztak azok a vagonok, ame—v
lfyeknek átvételét a TUZÉP ellenőrei visszautasították:
Komló:
. 286 966 sz. vagon 220 (; dió ll, .. . . k ... 35% port tartalmazott VI 1 217 227 sz. vagon 220 (] dió ll. ... 40% 'port tartalmazott.
_ 284 823 sz. vagon 170 (; kovácsszén ... 40% port tartalmazott—
Oroszlányi osztályozó: ,
VI. 10. 243304 sz. vagon 210 g palaszén ... 30% port tartalmazott.
VI. 15. 086 218 sz. vagon 220 (; oroszlányi szén ... 30% palát és meddőt
; tartalmazott.
VI. 16. 219 485 sz. vagon 240 (; diópala ... . %% port tartalmazott.
VI. 16. 306 534 sz. vagon 160 (; diópala ... . %% követ és meddőt
tartalmazott,
Nagybótony:
( 215585 sz. vagon 220 (; darabos szén ... 20% meddőt tartalma—
VI ] zott,
471712 sz, vagon 170 (; diószén ... 2096 port tartalmazott.
(Nagybátonyban csak egy napon, június 1-én, 14 vagon szenet utasítottak vissza.)
A szen MINOSÉGÉNEK EGYES KERDÉSEI ; 995
2. A szén átlagos fűtőértékének alakulása
Előbbiekben láttuk, hogy a bányászatun'k többszázezer tonnával termelt ebben az évben kevesebb szenet, mint amennyire népgazdaságunk számított
és még a kitermelt szén egy része sem használható fel fűtési célokra. Nép—
gazdaságunknak azonban nemcsak a szén tonnáira van szüksége, hanem*
elsősorban kalóriára, fűtőértékre. A széntermelésről helyes képet tehát csak úgy kaphatunk, ha a termelt szén mennyiségét és a termelt szén fűtőértékét együtt figyeljük meg. Szénbányászatunk 5 év alatt —— 1949—től 1953—ig ——
mennyiségben 80 százalékkal emelte termelését, ugyanakkor fűtőértékben
* csak 56 százalékos emelkedést ért el. Ez annak a következménye, hogy a szén—, átlagos kalóriaértéke 1949—től, évről-évre csökkent.
A kitermelt szén átlagoa iátőértékének alakulása
A kitermelt szén átlagos fűtőértéke !
Időszak ka!lkg ! az ltáíiáíginszáza-
1949 ... 3953 100,0
1950 ... 3858 97,6 ' .
1951 ... 3802 96,2
1952 ... 3598 91,0
1953 ... 3432 ' 86,8
1954 ... 3373* " 85,3
* Becsült adat
Ez a kalóriacsökkenés az 1953. évi termelést figyelembevéve, több mint három millió tonna szén kiesését jelenti, _— azaz, ha 1953-ban a kitermelt szén átlagos fűtőértéke elérte volna az 1949. évit, akkor 1953-ban annyival több fűtőértékkel rendelkezett volna népgazdaságunk, amennyit három millió tonna szén tartalmaz. Ez a szénme'nnyiség bőség—esen fedezné 750 000 család téli tüzelőszükségletét.
A szén minőségének romlását több tényező idézte elő.
A felszabadulás után —— a háborús rablógazdálkodás által tönkretett bányákban —— szénbányászatunk nehéz körülmények között kezdte meg a munkát. Az államosítás után sem volt sokkal kedvezőbb a helyzet, de emellett még hibát követtünk el abban is, hogy nem fordítottunk kellő gondot a ter—
melés minőségére.
Az élüzemek kijelölésénél, a vándorzászlók odaítélésénél a minőségi tényezők alakulását alig vettük figyelembe. Tömegszervezeteink nevelő és versenyszervező munkája csak a termelés mennyiségi növelését szorgalmazta, a minőség emelését alig tették bányászaink feladatává.
Az irányitó szerveknél szintén csak a mennyiségi felajánlásokat tartják nyilván: például 1954 III. negyedévére terven felül 76 754 tonna szenet aján—
lottak fel bányászaink, ugyanakkor minőségjavításról, ,,jobcb szén termelésé—
rő " csak általánosságban beszéltek.
A minőség javítását bérpoliti'kánkban sem tartottuk szem előtt. Bár már ' az 1949. évi iparági kollektív szerződés a megengedettnél magasabb meddő- ' tartalom esetén keresetből való levonást írt elő, ezt a rendelkezést már évek óta' csak helyenként alkahnazták.
22996 * NAGY * a aan
Számos bérügyi rendelkezés látott napvilágot, amelyek segítették a szén—
termelés emelését, de a minőség javításával alig foglalkoztak. A mennyiségi termelésre ösztönző bél—ügyi rendelkezések tipikus példái a szénbányaszatban- foglalkoztatott műszaki és adminisztratív dolgozók premizálásáról szóló _ 496/6—7/1954., valamint a bányászok bérezésében tapasztalt hibák meg—
_ szüntetéséről szóló 515/6/1953. sz. M. T. határozatok. Ezek szerint prémiumot,
illetve progressziv bért alapszénterületeken már 90, egyéb szénberületeken pedig 950/0-0'5 tervteljesítés esetén is fizetni lehet. Ugyanakkor a szén minő—
__ ségével kapcsolatban ezek a határozatok semmiféle megkötést nem tartal- maznalk.
A szén minőségének javítását szolgálta a 425/ 1952. sz. N. T. határozat, amely többek között előírta 1953. július 1—től a kalóriatervezést. A kalória—
tervezés azonban az előírt határidőre nem valósult meg. Ezen kívül ez a hatá—
rozat előírta azt is, hogy a nyersszén átlagos meddőtartalmát 1953. év végére 2,260/o-ra csökkentsék, ezzel szemben 1953 'IV. negyedévben a nyersszén 3,140/0 meddőt tartalmazott és 1954 I. negyedévében 3,180/o—1'a emelkedett ——
mert a határozat a ,,tisztántermelés" feltételeit nem teremtette meg.
A szénminőség javítása érdekében végrehajtandó intézkedésekről 1954 márciusában jelent meg az 540329/1954. sz. M. T. határozat, amely a 425/1952. sz. N. T. határozat hibáit felismerve, könnyebben megvalósítható feladatok elé állítja szénbányászatunkat. Előírja, hogy kísérleti üzemeket kell kijelölni és azok tapasztalatai alapján a nehézipari miniszter 3 hónap eltelté- r'vel tegyen a Minisztertanácsna'k javaslatot a minőségen alapuló bérezés szé—
leseb'blkörű bevezetésére. A határozat végrehajtása azonban késve történt meg.
A kísérleti üzemeket. csak 1954. április 24-én jelölték ki, vagyis csak néhány nappal az 'új bérezés bevezetési határideje (1954. május 1.) előtt. A határidő túl rövid volt, mert a kollektív szerződés szerint új bérezés bevezetésénél a dolgozók tájékoztatására két hét szükséges, ez pedig nem állt rendelke—
zésre. A nehézségekhez hozzájárult még az is, hogy a kísérleti időszak meg- kezdése egybeesett a szénbányászat átszervezésével. Több helyen (pl. Som—
sályon az Alkotmány és a Gáti üzemekben) a minőségi bérezés bevezetése ezért nem is történt meg határidőre.
Mindezek ellenére egyes üzemeknél bevezették (a minőségi bérezést és értek is el némi eredményt. Lényeges eredményről beszélni azonban még korai lenne, de pl. a tokodi osztályozó átlagkalória alakulása javulást mutat és a nyersszénben talált meddőszázalék is hónapról—hónapra csökken.
A fűtőérték és (: meddőtarialom alakulása a tokodi osztályozómíl
Talált meddő a kitermelt szén
. . a s ,
Időszak ÁtlaÉázlgég áiílogéyÉ—ÉÉJÓ é Búzalekában .,
kal/kg
Tokodl feltáró Erzsébet akna
1954 január ... 4099 3.1() 4,56
február ... 4186 2.88 3,83
március ... 4231 1,47 3,20
április ... , 4195 137 3,31
május ... 4186 1,54 3,02
június . .* ... 4197 l,21 2,26
július ... 4245 0,84 _ 273
A SZÉN MIN'OSEGENEK EGYES KÉRDÉSEI 997
A minőségi bérezés bevezetése a fenti kísérleti üzemeknél azt eredmé- nyezte, hogy már a munkahelyeken nagyobb gonddal ügyelnek a ,,tisztán- termelésre", a válog—atásra, a technológia előírása szerinti fúrólyuk telepí—
tésre, a robbantásra; ezek a kísérletek megmutatták, mit kell tennünk a szén minőségének emelése érdekében.
*
A szén átlagos fűtőértékének csökkenése az egyes szénfajtáik fűtőértéké—
nek csökkenése, a szén meddőtartalmának kedvezőtlen alakulása és a gyen—
gébb minőségű szenek nagyobb arányú kitermelése miatt következett be.
Vizsgáljuk most ezeket a tényezőket külön-külön: . a) Egyes szénfajták fűtőértékének tényleges csökkenése.
Az utóbbi években egyes szénfajták kalóriatartalma bizonyos vissza—
esést mutatott; ez a minőségromlás 1954. év első félévében is tapasztalható volt.
Például a tatabányai osztályozóról szállított darabosszén kalóriája 1954.
januártól júniusig 152 kalóriával, a kockaszéné 107 kalóriával, a díószéné 83 kalóriával csökkent.
A tatabányai osztályozóról szállított szén fűtőértéke'nek alakulása
Darabos— Kocka— ! Dió—
Időszak
szén fűtőértéke, kal/kg
1964 1. hó . . 5294 5203 4955
II. hó . . 5319 5269 5013
III. hó . . 6355 5293 5067
IV. hó . . 5218 5187 * 4895
V. hó . . 5082 5123 4913
VI. hó . . 5142 5096 4872
Hasonló a helyzet az oroszlányi osztályozónál, ahol a szállított darabos—
szén fűtőértéke az év eleje óta mintegy 300 fkalóriával csökkent. Romlott a borsodi és ózdi tröszt egyes osztályozóiról szállított különböző szemnagy- ságú szenek minősége is.
.; szállított szén f(il'őértékének alakulása a Borsodi és Ózdi Szénbányászati Tröszt egyes üzemeine'l
Ormosi Albert
—————_———4—_————_———. Királd E - ,
gercsehi dioszén
Időszak lelmkm fűtőértéke, kai/kg
darabosszén fűtőértéke, kal/kg
1954 I. hó ... 3429 3219 3947 3850
11. hó ... 3299 3192 3878 3761
III. hó ... 3256 3068 3811 3885
IV. hó ... ' ... 3268 , 3080 3783 3956
V. hó ... 3214 3159 3912 3764
VI. hó ... 3265 3097 3796 3650
A komlói darabosszén fűtőértékének alakulása sem mutat kedvezőbb képet, 1954 januártól júniusig több mint 300 kalóriával csökkent.
4 Statisztikai Szemle
998 " NAGY nemem: ,
b ) A szenek meddőtartalma. _ .
A minőséggel kapcsolatban még egy igen fontos tényezőről kell beszél—
nünk és ez a kitermelt szén meddőtartalma.
A szénfogyasztók egyik leggyakoribb panasza, hogy a szenben nem éghető darabok, kövek (meddő) magas százalékban találhatók. Ennek oka, hogy a széntermelésnél nem fordítanak erre kellő gondot; a földalatti válogatás általában hiányos. Több bányában ugyan —— hogy a bányászok jobba-n vigyázzanak az (1. n. ,,tisztántermelésre" —— közszemlére teszik a kibányászott meddőt. A MEO vizsgáló—bódé mellett kisebb—nagyobb meddő kupacokat lehet látni és a lkupacoknál tábla hirdeti, hogy melyik csapat termelte a szén helyett a követ. A minőségi ellenőrzés azonban sokhelyütt még nem megfelelő.
Az ú. n. meddő ellenőrzése w amelynek a kitermelt nyersszén 20/o—ára kellene kiterjednie —— még igen szűk, az előírtnál jóval kisebb körre terjed ki.
Az ellenőrzés ezért nem is adhat helyes képet a kitermelt szén minőségéről.
1952 óta némi javulás tapasztalható ezen a téren.
A megvizsgált nyersszén aránya
Tröszf, Oszt MVM6 A megvizsgólt szízfisgiéávnkltermelt szén
megnevezése 1952 december 1954 I. negyedév
Ózdi Királdi 0,4 1,3
Pech Antal 0,4 O,3
Farkaslyuk O,4 0,5
Somsály O,4 (),7
Középdunántúlí Padragí 0,3 O,6
Dudari 0,4 0,6
Borsodi Kurittyán 0,8 (),4
Rudolf (),7 1,1
Ormos 0,6 O,8
A szén minőségét a meddőválogatók munkája nem javítja megfelelő mér- tékben. Általános panasz, hogy a meddőválogatók létszáma alacsony, de még az oda beosztottakat is az üzemek gyakran más munkára küldik. Megnehezíti a palaválogatást az osztályozók szűk kapacitása is. A túlzsúfoltság miatt az osztályozót gnmiszalagon vastag a szénréteg, a válogatás ezért nehézségekbe ütközik és a darabos szénben a megengedettnél nagyobb mennyiségű meddő
marad.
A kitermelt szén meddőtartalmának alakulása
Megtürt ! Talált Időszak meddo ; kitermelt, összes azén
százalékában
1954. január ... 2,5 2,9
február ... ' 2.6, 3,1
március ... 2,6* 3,3
április ... 2,8 3,1
május ... 2,7 3,2
június ... 2,7 3,0
július ... 2,7 2,3
K SZÉN MINUSÉGÉNEK EGYES KÉRDÉSEK
999
A kitermelt szén meddőtartalma az év második felében csökkent és alacsonyabba január havinál, de még így is a megtűrt arány felett van.
c) A szénfajták arányának változása.
Az eddigiekben láttuk, hogy a szén fűtőértékének csökkenése a szén tény—
leges minősuégromlásának, a meddőtartalom növekedésének, vagyis az egyes szénfélese'gek kalóriaértéke csökkenésének következménye. De az átlagos fűtőérték romlását idézte elő népgazdasági szinten az is, hogy az elmúlt évek folyamán az egyes szénfajták termelésének aránya eltolódott, az alacsonyabb kalóriájú szenek termelése nagyobb mértékben emelkedett, mint a jobb mí-nőségűeké.
A legnab 'obb felfutást a ligníttermelés érte el —— 1949—hez viszonyítva a termelt mennyiség 3000/o-kal emelkedett. Az egyéb (nem minőségi) barna- szenekből is majdnem kétszer annyit termelünk, mint 1949—ben, ugyanakkor a minőségi barnaszén termelése csak 150/0-kal emelkedett, az 1953. évi minő—
ségi barnaszén—termelés mennyisége pedig majdnem 100000 tonnával keve—
sebb az 1952. évben termelt mennyiségnél. Ennek következtében az összes szén—
termelésen belül az egyes szténlfajták ara-nya lényegesen megváltozott, például a minőségi barnaszén aránya az 1949. évi 2060/0461 1953—ra 19,1'/o—ra csöklkent.
A széníajták arányának alakulása 1949—4953
Minösé Egyéb barna- .
Feketeszén barnaszgln szén Ligmt Az összes kitar—
Idöszak
melt szén az összes kitermelt szén százalékában
1949. ... 11,6 29,6 52,5 6,3 100,0
1950. ... 10,5 26,4 55,4 7,7 1000
1951 ... 10,6 24,1 54,9 10,4 100,0
1952. ... ' 9,S 22,1 55,9 12,2 100,0
1953. ... 9,9 19,1 57,0 14,0 100,0
!
A feketeszénen belül is csökkent az utóbbi években a kokszolható szén
részaránya. Pécsett 1951-ben 9,60/o volt a kokszolható szén aránya. 1953—ban a részarány 8,30/0-ra csökkent. Komlón még nagyobb a visszaesés.
A kokszolható szén arányának alakulása
A kokszolható szán a kitermelt feketeszén
Időszak százalékában
Pécsett Komlón
195 l. 93 6,1
1952. 8.6 3, l
1 953. 8,3 251
Az arányok eltolódása elsősorban a rohamosan növekvő szénszükséglet következménye, de erre vezetett a gyengébb minőségű szenek — főként a lignit —— alkahnazhatóságának kiterjedése és olcsóbb és gyorsabb feltárási lehetősége is.
' **
4*
l
1090 , NAGY mama
A gyorsütemű szocialista iparosítás feltétlenül megkövetelte a villamos—
enei'giatermelés fokozását. Vas— és aluminiumkoh—ászatunk termel—ése is ugrás—
szerű növekedést tért el. Mindezek a követelmények egyre több szén termelé—
sét tették szükségessé, a fűtőberendez—ések fejlődése pedig lehetővé tette lignit—
vagyonunk felhasználását. Erre a célra szovjet mintára u. n. célbányákat hoz—
tunk létre, amelyeknek az a feladata, hogy egy-egy meghatározott üzem vagy erőmű sz'énszükségletét elégítsék ki. Ilyenek például a Mátravidéki Szén—
bányászati Tröszt (volt Petőfi-bánya), mely a Mátravidéki Erőművet látja el, a Várpalotai Tröszt, amely az inotai November 7 Erőmű és a Várpalotai Erőmű részére ad szenet. Bár az utóbbi évek folyamán e bányák lignit- termelése nagymértékben emelkedett —— 1949. évhez viszonyítva 3050 száza—
lékkal —-— a Mátravidéki Erőmű és a November 7 Erőmű folyamatos üzemel- tetése't még sem tudta fedezni. Ezért például a kizárólag lignit—tüzelésre épült Mátravidéki Erőmű kénytelen nógrádi magasabb fűtőértékű ,,pótszenet" is felhasználni a mennyiség és minőség emelésére.
A lignit nagyobb mérvű felhasználásán kívül a lignit és a nem minőségi
barnaszéntermelés növekedésének oka beruházáspolitikánkban is keresendő.
A gyorsütemű iparosítás a széntermelés nagyobb arányú emelését is meg- követelte, de minőségi) barnaszeneink nagy mélységben, erősen karsztvíz—
veszélyes településekben találhatók, feltárásuk jelentős beruházásokat igényel.
Ezért elsősorban a kisebb beruházásokat igénylő feltárásokat hajtottuk végre, ezek révén a gyengébb minőségű szemek termelését gyorsan fokozhattuk.
Jellemző a fentiekre, hogy az ötéves terv alatt eddig üzembehelyezett 30 új akna közül minőségi bamaszenet csak az 1953—ban üzembehelyezett orosz- lányi XIX. akna termel.
3. A lakosság szénellátása
A szénbányászat mennyiségi és minőségi lemaradása az ipar termelését gyakran megneheziti, de a'háztartások tüzelőanyaggal való ellátása is aka- dályokba ütközik. Röviden w— tekintettel a kérdés aktualitására —— a; lakosság szénellátásával, a háztartási szeneik és brikett minőségével kívánok még
foglalkozni.
A lakosság körében jogos a panasz a szén és brikett minőségére. Ez annak a következménye, hogy a belkereskedelem az igényelt jobb szénféleségek helyett igen gyakran rosszabb minőségű szeneket kap. Előfordult, hogy a bel—
kereskedelem minőségi barnaszén és feketeszén igényeit 30—-—350/o—ra elégí—
tették ki, ugyanakkor a gyenge minőségű dunántúli, nógrádi és borsodi fél—
termék szállítását 270——280%-ra teljesítették. (A szállítás alakulását az 1001.
oldalon lévő tábla mutatja.)
Rendszeres lemaradás van 1953. l'lal. negyedévétől kezdődően a komlói és pécsi háztartási szenek szállításában. Komlón a leszállított szén sok eset—
ben a kiutalt szénnek még a 100/0-át sem érte el, Pécsről a belkereskedelem a kiutalt háztartási szeneknek csak átlagosan 600/0—át kapja meg. Ezért a bel—
kereskedelem kénytelen a gyengébb minőségű szemeket is átvenni.
A háztartási szenteket a jó minőségű brilkettekkel nagyrészt pótolni lehetne. Briikettgyáraiunk azonban sokszor nem megfelelő szénből, illetve szén—
porból és rossz "kötőanyaggal gyártják a különböző fajta briketteket.
A SZÉN MINTGSÉGÉNEK EGYES KÉRDÉSEI 1001
A TUZÉP részére szerződésben. lekötött szén szállításának alakulása
Leszállított szén a szállítási kerethez viszonyítva %—ban
1953 1954
Mmmm III. IV. I. 1 11. 111.
negyedév
Izén összesen ... 70,0 74,0 78,0 88,2 84,0 Ebből:
Fekete szén ... 40,2 31,5 61,0 81,6 80,8 Dunántúli minőségi barnaszén __ 30,3 63,7 öö,!) 74,5 72,3 Dunántúli barnaszén ... 67,7 ! 64,4 59,7 48,7 79,8 Dunántúli féltermék ... 102,8 212,0 187,3 173,5 34,5
Nógrádi féltermék ... 132,2 274,5 162,2 —— —
Borsodi barna kőszén ... 66,9 52,7 68,8 97,7 92,9 Borsodi féltermék ... 64,0 63,7 130,l 66,5 260,8
A pécsi brikett igen kedvelt tüzelőanyaga volt a lakosságnak. Az év elején azonban a Pécsi Brikettgyár oly nagymértéan kezdett reopalát felhasz—
nálni a brikettgyártáshoz (400/0), hogy az egyébként jóminőségű brikettet teljesen lerontotta. Tipikus esete ez az olyan ,,önköltségesöhkentésnek", amely
nagymérvű minőségromlás—sal jár. ,
A többi brikettgyár termékeivel szemben is állandóak a minőségi kifo-
gások: nem tárolóképesek, törnek, emiatt magas százalékban tartalmaznak port és törmeléket is (pl. dorogi félkokszbrikett), magas bennük a kötőanyag—
tartalom (pl. Pestvidéki Brikettgyár). A felhasznált kötőanyagok (szurok, bitumen) növelik ugyan a brikett 'kalóriatartalmát, de a tüzelésnél erősen kormoznak. A brikettgyárak feladata az, hogy a szabványnak minden tekin—
tetben megfelelő minőségű brikettet gyártsanak.
A lakosság tüzelőanyagproblémáját véglegesen csak egy korszerű brikett- gyár oldaná meg, amely a rosszmi'nőségű szeneket korszerű eljárásokkal hasz- nosíthatóvá tenné.
*
Az ipar és a lakosság szénszülkse'g'lete állandóan emelkedik és joggal várjuk el, hogy a szénbányászat jó minőségű szenet termeljen, hogy a mennyi—
ség mellett a fűtőérték alakulását is állandóan figyelemmel kísérjék szén—
bányászatunk felelős vezetői. Ezen a téren azonban még sok a javítani való.
Sürgős műszaki, beruházási és bér-ügyi intézkedésekre van szükség, hogy szénbányászatunk a népgazdaság szükségleteit mind mennyiségileg? mind minőségileg kielégíthesse.
