AZ ÁLLAMI 'GAZDASÁGOK ÉS ERDÖK MINISZTERIUMA TERV- ES KÖZGAZDASÁGI
FÖOSZTÁLYÁNAK MUNKAKÖZÖSSÉGE
AZ ÁLLAMI GAZDASÁGOK IGAZGATÓSÁGAI ÁLLATTENYÉSZTÉSI VERSENYMOZGALMANAK ,.
ÉRTÉKELÉSI MÓDSZERE
A mezőgazdasági statisztika egyik fő feladata a tervek teljesitésének- megfigyelése és elemzése; Amíg az ipar már fejlett módszerekkel rendelke- zik a tervteljesítés mérésére és a tervek teljesítését befolyásoló tényezők hatásának_megállapítására, addig a mezőgazdaság szocialista szektorára vonatkozóan ilyen módszerek még nem alakultak ki. "
tZalcman és szerzőtársai ,,A szocialista mezőgazdasági üzemek szerve—
zése" című munkájuk XIV. fejezetében részletesen leírják a szovhozok mű- ködésével kapcsolatos évközi és évvégi elemzés módszereit. Az itt tárgyalt irányelvek —— bár az egyes szovhozok működésének elbírálása szempontjá—
ból iárgyalják a kérdést —— bizonyos vonatkozásban alkalmasak a gazdasá—
gok nagyobb csoportjai —— így pl. egy—egy termelési igazgatóság "? munká—
jának elbirálására is. ,
Az alábbiakban e szerzők által nyújtott iránymutatás és az Állami Gazdaság'ok és Erdők Minisztériuma kollégiumának e tárgyban hozott hatá- rozatai figyelembevételével vizsgáljuk, hogy miként kell a tervek teljesítésére irányuló versenymozgalom célkitűzéseit meghatározni, a verseny egyes pont- jainak, illetve több versenypontnak együttes teljesítését egységesen kiérté- kelni és az értékelés alapján a helyes rangsorolást megállapítani.
A szocialista munkaverseny keretében az állami gazdaságok dolgozói a termelési idény szerint változóan felajánlásokat tesznek termelési terveik egyes részeinek túlteljesítésére, illetve idő előtti teljesítésére. így pl. vál—
lalják, hogy a tavaszi vetéseket a minisztertanács által megállapított határ- idő előtt, a korszerűagrotechnikai eljárásokat (keresztsoros vetést, vető—
magjarovizálást stb.) terven felüli mértékben alkalmazva fogják elvégezni.
Versenyre hívják továbbá más gazdaságok dolgozóit, hogy pl. a 100 anya- állatra jutó szaporulati terveiket, az egy tehénre jutó átlagos tejtermelésüket, az egy tyúkra jutó átlagos tojáshozamukat a legnagyobb mértékben teljesí—
tik, Vagy a legnagyobb napi átlagos súlygyarapodást, a legkedvezőbb takar—
mányérte'kesülést, a legnagyobb árutermelési hányadot, a legkisebb állat—
elhullást stb. érik el. . *
E versenyfelhívásokat az itt felsorolt tervieladatokra vonatkozóan rend- szerint nem külön-külön teszik, hanem több feladat átlagosan legnagyobb teljesítésére párhuzamosan. Például olymódon, hogy a növénytermelés ido-l- gozói az idényszerű összes növénytermelési, az állattenyésztés dolgozói pedig valamennyi idényszerű állattenyésztési tervfeladat átlagosan legjobb
teljesítésére tesznek igéretet. %
.
A. G. E. M. MUNKAKÖZOSSEGE: ALLATTENYÉSZTESI VERSENYMOZGALOMÉRTEKELÉSE 485
,...-
Az ilyen és egyéb hasonló tárgyú munkaversenyek akkor érik el leg—
jobban céljukat, ha azok megszervezésénél az alábbi szempontokat vesszük
figyelembe: ,
l. A versenyt minden időszakban a termelési idénynek legmegfelelőbb tervfeladatok teljesítésére, illetve túlteljesítésére kell irányítani, lehetőleg olyanokra, amelyek a globális terv teljesítése szempontjából a legnagyobb
súllyal esnek latba. _
2. A versenypontokat úgy kell megszerkeszteni, hogy egy tervfeladatot lehetőleg több oldalról lehessen különböző mérőszámokkal megvilágítani.
Nem elegendő a versenyt csak a közvetlen termelési tervfeladatok mennyi- ségi teljesítésére irányítani, hanem a termelékenységet jellemző fajlagos mutatókat is fel kell(venni a versenypontok közé, pl. nemcsak a tejtermelés mennyiségét, az elért szaporulat darabszámát, hanem az istállóátlagot, a 100 anyára jutó szaporulatot is, stb. Fel kell továbbá venni az árutermelési tervfeladatokat és a tervteljesítést gátló tényezőket (pl. az elhullásokat) is.
Ellenkező esetben ugyanis a versenymozgalom csak egyirányban mozgó—
sítja az erőket, és így a gazdaságos termelés és az árutermelés szempontjai figyelmen kívül maradnak.
3. A tervteljesítésre irányuló versenymozgalom időszakainak meg- választásánál figyelni kell arra, hogy egyes tervteladatok végrehajtása idő- , höz van kötve, így azok korábbi teljesítése nem minden esetben jelent előnyt a tervteljesítés kszempontjából. Leghelyesebb tehát csak azokra az idősza- kokra versenyt kezdeményezni, amelyekre vonatkozóan a termelési tervek ütemezve vannak, és csak azoknak a termelési tervfeladatoknak mielőbbi teljesítésésére versenyt indítani, amelyeknél a minél rövidebb idő alatt tör- ténő teljesítés vitathatatlanul előnyt jelent. Pl. a baromfikeltetést nem helyes túl korán megkezdeni, mert akkor a szaporulatot ólakban kell tartani az egészségesebb és olcsóbb szabadon tartás helyett. Egyes termények, pl. bur- gonya, cukorrépa betakarítását sem célszerű addig megkezdeni, amíg a ter—
més a földben még gyarapodhat. Ha tehát az éves terv adataihoz viszonyít- juk a teljesítés számait, úgy hibás volna a versenyben legkorábban teljesí- tőket előnyben részesíteni azokkal szemben, akik a fenti megfontolások'alap- ján esetleg későbben, de" jobb eredménnyel hajtották végre a példaként említett tevékenységet.
4. A tervteljesítésre irányuló verseny megszervezésénél fontos szem- pont, hogy a teljesítés pontosan mérhető legyen. Leghelyesebb tehát olyan versenypontokat kitűzni és olyan határidőket megjelölni, amelyek teljesí- tését a statisztikai beszámolási rendszer keretében az adott időszakra vonat—
kozóan bizonylati alátámasztással mérni lehet.
5. A versenyek megindításával már eleve számolni kell azzal, hogy még a központi tervieládatok sem egyenlő jelentőségűek az egyes igazgatóságo—
kon belül, a növénytermelés és állattenyésztés különböző üzemágai között, de az egyes termelési igazgatóságok között sem. Pl. a tojástermelésnek minden igazgatóságnál kisebb a jelentősége, mint a tejtermelésnek vagy a sertéshízlalásnak. A gyapottermelés pedig érthetően sokkal nagyobb súly-
iyal szerepel a gyapottermelő, mint pl. a törzsállattenyésztő igazgatóság-
nál. Ez azt jelenti, hogy a verseny terén az egyes tevékenységi ágakban elért eredmény minden egyes igazgatóságnál olyan mértékben vehető figye- lembe,,amilyen jelentőségű a szóbanforgó gazdasági tevékenység, illetve ilzemág az egyes igazgatóságoknál. Az ilyen versenymozgalomnál tehát,4 Statisztikai Szemle ——— [(l—8
486
' A. G. e. M. MUNKAK' _ essen
mely több tervfeladat párhuzamos teljesítésére irányul, ezeknek a Verseny—
pontoknak teljesítését megfelelő arányban mérlegelni kell, hogy igazságos.
eredményhez juthassunk. _ ' ,
Az Állami Gazdaságok és Erdők Minisztériuma a verseny támogatásai és egyöntetűvé tétele céljából a fentirirányelvek alapján értékeli _a terme—' __
lési igazgatóságok versenymozgalmát. Rendszerezte az igazgatóságok állat—f tenyésztési, növénytermelési és gépesítési osztályai dolgozóinak főbb ver—if senypontjait, a kiértékelések határidejét és a jutalmazás rendszerét. , __
* Röviden ismertetjük az igazgatóságok állattenyésztési osztályainaki;),
első negyedévi versenypontjait. ,-
A verseny a szaporulati tervek, az állati termékek termelésére, a bíz—í, _
lalásra és az ezekkel kapcsolatos árutermelésre vonatkozó tervek minél jobb;
teljesítésére irányul. A versenyfeltéteiek szerint jutalom—ban réSz'esü—lnek'p annak a termelési igazgatóságnak állattenyésztési dolgozói, akik: '
it
a) a termelés terén az év első három hónapjának átlagában a tervhez:
viszonyítva —- az áruhányadot is figyelembe véve —— a legmagasabb,—istálió—
átlagot érik el, _ 4' _, ,;
b) a ló—, szarvasmarha—, sertés- és juhállománynál —— az elhullási szá:
zalékot is figyelembe véve — lOO anyára számítva a legmagasabb élő—
szaporulatot érik el, '
c) egy tojótyúkra jutó legmagasabb átlagos tojáshozamot érik el, a kel—'; "
tetési és értékesítési tervet a legmagasabb százalékban teljesitik,
d) figyelembevéve a takarmányértékesitési százalékot és a napi súly—
gyarapodást, a hízósertés— és süldőbeadási kötelezettségnek a legmagasabb ——
százalékban tesznek eleget.
Az értékelést a negyedév végén kell-elvégezni.
Mindenekelőtt a versenypontokban szereplő üzemágak, illetve tevé—
kenységek jelentőségétkellett igazgatóságonkint felmérni. Ebből a célbói az I. negyedévi tervieladatok alapján kiszámítottuk a tejtermelés, az élő-—
szaporulat, a tojástermelés, a _sertéshízlalás és a süldőnevelés tervszerinti termelési értékét. A szaporulatra vonatkozóan nem álltak rendelkezésre I. negyedévi tervszámok, így a vonatkozó tényszámok alapján állapítottuk;
meg az egyes igazgatóságok csikó-, borjú—, malac- és bárányszaporulatá—
nak termelési értékét. A hízó- és süldőbeadást mellőzni kellett a verseny—
pontok közül, mert a későbbi számítások során kiderült, hogy egyes igaz—
gatóságok gazdaságai csak a folyó évben tettek eleget múltévi beadási köte— , lezettségeiknek, így tervteljesítésük indokolatlanul tűnt kedvezőnek. A folyó évre eső árutermelési hányadot viszont az igazgatóságok átszervezése miatt csak, az egyes gazdaságokig lenyúló elemzéssel lehetett volna megállapí- tani. Erre a nagy munkára sem idő,'sem munkaerő nem' állt rendelkezésre,,
A versenyieltételek d) pontjánál emlitett v'ersenypontok közül tehát csak
az átlagos napi ráhízlalási súlyt és a takarmányértékesítés százalékát vehettük alapul. E tevékenység jelentőségét a hízottsertésbeadás 1. negyed—évi terv szerinti termelési értékével mértük.
Előkészítő számításaink eredményeként megkaptuk tehát termelési , igazgatóságonkint a verseny által érintett üzemágaknak, illetve üzemág—' részeknek termelési érték alapján számított egymáshoz való viszonyát
* A számítás menetét az 1. sz. táblázat szemlélteti. ,
ALLATTENYESZTESI VERSENYMOZGALOM ERTEKELESE
487
1. sz. táblázat
A súlyozási arányszámok megállapítása az igazgatóságok versenyeredményeinek kiszámításához
Egy- igazgatóság
Megnevezés ségár _
(Ft) Termelési Termelési Termelési
érték % érték % érték %
(1000 Ft) (1000 Ft; (1000 Ft)
a) Tejtermelés ...
b) Élőszaporulat :
borjú ...
csikó ...
malac ...
bárány . ...
c) Tojástermelés § ...
d) Sertéshizlalás ...
Összesen ...
100,0 100,0 lomo
Az eljárás további része az egyes versenypontok szerint a következő
volt: *
a)" Tejtermelésnél az államnak tejbeadási és nyerstejre átszámított l. negyedévi tejszínbeadási tervieladatait hasonlítottuk össze az év első három
hónapjának tényszámaival. Egybevetettük továbbá az istállóátlagra vonatkozó éves igazgatósági fajlagos mutatószámot az év első három hónapjának átlagos tényszámaival; A két egybevetésből két teljesítési muta- tót kaptunk, amelyek megállapításunk szerint egyenlő arányban jellemzik a tejtermelés helyzetét. A tejbeadási és ístállóátlag—teljesítési százalékokból egyszerű számtani átlagot számítottunk, és ez volt az alapja a versenyben álló termelési igazgatóságok a) pont szerinti rangsorolásának.
b) Előszaporulatnál a száz anyára jutó borjú-, csikó-, malac- és bárány- ' szaporulat I. negyedévi tervszámaival kellett volna a tényszámokat egybe- vetni. Minthogy azonban ilyen negyedévi tervszámok nem álltak rendelke- zésre, felmerült az a gondolat, hogy a teljesítési tényszámokat az éves sza- porulati tervekhez viszonyítsuk. Ezt a gondolatot azonban el kellett vet—
' énünk, mert egyes állatiajoknál, például a lovaknál és juhoknál helyes üzem;
szervezési megfontolások alapján tervszerűen az év első negyedére összpon- tosítják az elléseket. Ha tehát az éves tervhez viszonyítanánk a'szaporula- tokat, akkor azoknál az igazgatóságoknál, amelyeknél ezek az üzemágak nagyobb súllyal
szerepelnek; kedvezőbb szaporulati tervteljesités mutatkoz- nék, mint másutt. Éppen ezért úgy jártunk el, hogy minden állatfajra külön- külön a legmagasabb igazgatósági tényszámot állítottuk be tervszám helyett, és ahhoz víszonyítottuk a többi igazgatóság szaporulati tényszámait. Igy képeztünk állatfajonkint teljesítési mutatókat. A szaporulat kiszámításánál a szopós elhullásokat levontuk. A négy állatfaj szaporulatteljesítési muta—
tói—t úgy átlagoltuk, hogy az előzőkben ismertetett eljárás szerint a terme-
lési érték alapján kiszámított arányszámokkal súlyóztuk azoka t. Az így ki- számított súlyozott átlagok szerint állapitottuk meg az igazgatóságok b) pont
szerinti sorrendjét.' c)
Tojástermelésnél az egy tyúkra jutó átlagos termelés és az állam-
— nak beadott tojás mennyisége volt az elbírálás alapja. A fajlagos muta- tóra vonatkozóan szintén nem álltak rendelkezésünkre negyedéves tervszá-
4*
488 ! * A. G. a. M. MUNKAKOZOSSÉCIÉ "
mok, Ezért itt is a legkedvezőbb igazgatósági tényszámot szerepeltettük tervszám helyett, és ehhez viszonyítottuk az egy tojó—tyúkra kiszámított tényleges tojáshozamokat. Az államnak beadott tojás I. negyedévi tervszá- _ —
"
mait egybevetettiik az elso három hónap tényszámainak összegével,-s így mutattuk ki a teljesítés százalékát. A fajlagos és árutermelési teljesítési szá- zalékok egyszerű számtani átlaga volt ezután az alapja az igazgatóságok, c) pont szerinti rangsorolásának. ,
d) Sertéshízlalás. Mint már említettük, ennél a versenypontnál most az _ első negyedévbencsak a takarmányértékesülés százalékát és a napi súly-,—
gyaparodást vehettük alapul. A takarmányértékesülés százalékánál az éves - terv mutatószámait, a napi súlygyarapodásnál pedig az Országos Terv-W—
hivatal által közreadott normát vettük bázisnak, és ehhez hasonlítottuk az igazgatóságok első három havi teljesítési mutatóinak átlagait. A takar,-, mányértékesülés (daraszázalék) és a napi súlygyarápodás teljesítési (szár—
zalékainak egyszerű "számtani átlaga volt az alapja az igazgatóságok d)
pont szerinti rangsorolásának. * '
Az a), b), c) és d) versenypontoknál elért teljesítési eredmények szer rinti rangsorolás után került sor az egyuttes —— mind a négy versenypont—
átlagában elért —— teljesítési eredmények kiszámítására.
2; sz. táblázat
A verseng/teljesítés mérőszámainak megállapítása igazgatóságonkínl
... Igazgatóság
, Tel-melee , ; Teljesitési ' §)
— , lterve- teljesi- Összevont Mérlegelési % és mér— 811
Megnevezes zett tÉÉM__ (7 ággá?— súly % sírigvelgézsár EBÉ
i mennyiség * 0 _ 0 zata 273 s?
a) Tanel-melós ) t
Államnak beadott tej (1000 ,
liter) ... ; 98,6 l
97,4 ; 30,7 2990 97,4,
Istállóátlag (liter) ... . 96,2 J A '
b) Élőszaporulat *
100 anyára jut ; %
borjú ... 87, , _),s 210 ,
' csikó . . 95,7 ' 2 3 ; 220 %
malac. . 92,s ? 1538 mes 1
bárány se,?) % 257; 216 "
b) Összesen.... 23,(/ 2,112 (IA.)?
e) Tojástermelés ' K É
Egy tyúkra jutó átlagos -
termelés (db) ... , 100,0 § !
Államnak beadott tojás § * % 995 12—0 1494 , 995)
(1000 db) ... 99,0 — ;
!
d) Sertéshizlalás _ §
' l
Takarmányértékesülési %. § 1062 '
t § 1035) 343 3,5.')0 103,5
Napi súlygyarapodás (kglx A HMS
Összes teljesítés 1 100,0 mm 98,5,
Ez a számítás a már ismertetett súlyozási eljárással történt olymódon, hogy minden igazgatóságnál a szóbanforgó állattenyésztési üzemágak terv—
ALLATTENYESZTESI VERSENYMOZGALOM ERTEKELÉSE 489
árakon számított termelési értékét vetítettük ki, és ezek összegét százzal véve egyenlőnek, állapítottuk meg a tejtermelés, a szaporulat, a tojástermelés és sertéshízlalás termelési érték szerinti arányait. Az a), b), c) és d) pontoknál elért teljesítési mutatószámokat tehát a fentiek szerint kiszámított termelési érték-arányszámokkal súlyozva állapítottuk meg az összesített teljesítési mutatót, amelynek alapján azután az igazgatóságoknak.mind a négy ver- senypontnál elért együttes eredmények szerinti rangsorolása történt.
A 2. sz. táblázat az értékelési eljárás menetét szemlélteti.
Az itt következő táblázat a versenyeredmény szerinti rangsorolás sémá- ja't mutatja.
3. sz. táblázat
Az igazgatóságok versenyeredme'ny szerinti rangsorolása
a.) Tejtermelés alapján
T . , , . .
emiltem [_Sorrend
j !
Hasonlóan kell a többi üzemág rangsorolásánal eljárni.
Az állami gazdaságok növényter'mele'si dolgozói versenyeredme'nyeinek elbírálása számos, további értékelési kérdést vet majd fel, amelyek tisztázása egy későbbi tanulmánynak lesz a feladata.
!
! Igazgatóság neve
A Központi Statisztikai Hivatal Ipari főosztályánakilapja, az
_lPARSTATIS'ZIIKAI
ÉRTESITO
az iparstatisztika gyakorlati és időszerű elméleti kérdé- seivel foglalkozik, kapcsolatot képez az üzemi statisz—
tikusok és a Központi Statisztikai Hivatal között, az iparstatisztikusok fmindennapi munkájának segítőtársa
Megjelenik minden hónap végén
Előfizetési ára egy évre 24 Ft, félévre 12 Ft Egyes szám ára: 2 Ft
Megrendelhetö a. Posta Központi Hírlapirodánál (V. József nádor-tér 1)
