8. szám
gyapottermelés kiterjesztésre. — (33. sz.) 1—- Gab- riel S.,- Áralakuliás a külkereskedelemhen.
Südost—Economist (5. évf. 13. sz., Bu- dapest 1943, ném.). — Románia és a világ olajter- melése. —— (14. sz.). — Varga I.: A bérek és árak egyensúlyának kérd-ése Magyarországon, -— A ma- gyar mezőgazdaság a háborúban. —— (15. sz.). ——
A magyar nemzeti jövedelem és megoszlása az árak és bérek új megállapítás—ának hatása alatt. ——
(16. sz.), -— Laky D.: Ipar és kézművesség Magyar—
ország jövőjében. ——-— Jancsár J.: Az új árszabá—
lyozás a magyar iparban.
Városi Szemle (29. évi. 2. sz., Budapest 1943, m.). —— Török P.: Pest-Buda 1850-ben. (I).—
———459——
1943
Czakó T..- Közüzemi politika. (I.). — Markos B.:
Az idegenforgalommal kapcsolatos gazdasági jelen—
ségek s azok szerepe a gazdaságpolitikában. (II.).
— (3. sz.). — Török P.: Pest-Buda 1850—ben (II.).
—— Czakó T..- Közüzemi politika. (II.).
Wirtschaft und Statistik (23. év].
5. sz., Berlin 1943, ném.). —— Foglalkozás és gyer- mekszám a városokban és a vidéken. Az 1939. évi népszámlálás további családstatisztilrai eredményei.
— Házas-ságkötések, születések és halálesetek az 1942. évben. —— A nagyobb városok népmozgalma az 1943. év március havában. —— (6. sz.). —— Tö- rökország gazdasági struktúrája. — létfenntartási költségek világszerte az 1943. év első negyedében.
KÚLÖNFÉLE
M. kir. Központi Statisztikai Hivatal.
Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Kinevezés. ——- Nomination. —— A M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal elnöke a M. kir. Köz- ponti Statisztikai Hivatal személyzeti létszámában Veress Zoltán ideiglenes alkalmazottat statisztikai gyakornokká kinevezte.
Halálozás. —— Décés. — A Központi Statisz—
tikai Hivatalt igen érzékeny veszteség érte két jeles tisztviselőjének rövid időközben bekövetkezett el—
halálozásával. Közülük Keresztes Vilmos statiszti—
kai főtiszt az 1941. [évi népszámlálás feldolgozási munkálatainak vezetése körül, míg Hensler Ferenc statisztikai főtiszt a Hivatal személyzeti osztályán s a személyzet altruista jellegű jóléti intézményé- nél fejtett ki igen figyelemreméltó munkásságot.
Kiesésük igen nehezen betölthető űrt hagyott maga
után.
Személyi hirek. —— Now,—ellés.
Reichardt W.'l' 1943 január 14-én húnyt el a Németbirodalmi Statisztikai Hivatal több éven át volt kiváló vezetője, Reichardt Wolfgang, Reichardt a gazdasági igazgatás köréből került át a német hivatalos statisztikai szolgálat (élére; itt kifejtett adminisztratív és szakirodalmi munkássága azon—
ban rátermettségét, statisztikai szakismereteit és a beléje helyezett bizalmat teljesen igazolta. 1880 augusztus 16—án született a szászországi Schmölln—
beni Jogi tanulmányait részben Svájcban, részben német egyetemeken folytatta és 1904—ben lépett szász állam—i szolgálatba. 1914--től 1916—ig a harc—
téren teljesített katonai szolgálatot, majd a német háborús közellátási hivatalban nyert beosztást.
1919—től a birodalmi közgazdasági minisztérium- ban működött, ahol a miniszteri igazgatói rangot érte el és a kis- és kézműipar birodalmi biztosa lett. 1983—tól nyugalombavonulásáig (1940) a Né- metbirodalmi Statisztikai Hivatal elnöke volt; jelen—
tős mértékben az ő céltudatos hivatalvezetői tevé- kenységének tudható be, :hogy ez a nagy intézmény megsokasodó feladatainak gyorsan és eredménye—
sen tudott eleget tenni. Reichardt a némethirodalmi választások vezetői tisztjét is betöltötte. Értékes
tevékenységet fejtett ki a Német Statisztikai Társa- ság életében és a Németbirodalom hivatalos statisz- tikusainak összejövetelein. Hazáját gazdasági tár- gyalásokon, majd 1933 után a Nemzetközi Statisz- tikai lntézet ülésszakain többízben képviselte;
1935 óta az Intézet rendes tagjai közé tartozott;
az athéni ülésszak munkálatainak vezetésében mint a szociális statisztikai szakosztály elnöke működött közre. Nagyobb tanulmányokat irt ,,Die gegen- wártige Lage der Weltwirtschaft" és ,,Kapitalbil- dung und Kapitalmarkt in Deutschland seit der Stabilisierung" címen; ,,Konjunktur und Konjunk- turpolitik" és ,,Wirtschaftstatistik" címen is jelen- tek meg tömör ősszefoglalásai, hazája hivatalos- statisztikájának szervezetét pedig több cikkben ismertette. Magyar kartársaival mindig kereste és ápolta a kapcsolatokat, Benne a Magyar Statiszti—
kai Társaság 1939—ben megválasztott külföldi tisz- teletbeli tagját vesztette el.
Büchner 0.1'. A német városi statisztika egyik legismertebb képviselőjét, a magyar statisztikusok megértő kartársat gyászolnak az 1943 június 9-én elhúnyt Büchner Oszkárban, Berlin statisztikai hivatalának igazgatójában. Büchner 1879 március
