Munkanélküliség és munkapiac

2, szám. —117—— 1927

105 városban') Londonban 16 skót városban

1927. 1.28— 1.29. 725 252 19

1. 30—11. 5. 818 215 24

ll. 6—11. 12. 759 159 19

II. 13—11. 19. 987 128 22

ll. 20—11. 26. 1025 81 45

Az ir szabad allam influenzahalandósaga január 16-tól február 19-ig hétről—hétre a következő volt:

2, 3, 7, 14, 26,

Németalföld. December havi halaloki statisz- tika szerint az orszagban a hó folyaman 180-an hal—

tak meg influenzaban (ebből 60 évnél idősebb volt 98), míg az előző év december havában csak 79 halálesetet okozott e betegség. —— Február elején a megbetegedé—

sek gyakorisága Hollandia minden részében csökkent.

Németország. Január közepe felé emelkedett az influenzahalandóság és a jan. 22—Vel záródó héten a városokban 37 7 volt, a következő heteken pedig 444-et, ill. 485-öt ért el (1922-ben a heti maximum 1.024-re rúgott). A növekedést a rajnamenti és vesztfáliai iparos varosok nagyobb infiuenzahalandósaga okozta.A nagy—

városok halálozásr adatai:

Légzőszervi lntluenzában megbetegedésekben

elhaltak száma

46 nagy- Berlinben 46 nagy- Berlinben városban 2) városban 2)

1927. 1. 2—1. 8. 167 56 621 128

1. 9—1. 15. 261 83 668 158

l. 16—l. 22. 377 134 655 153

I. 23 ——l. 29. 444 110 773 168

1.30—ll. 5. 485 82 836 144

1) Londonnal együtt. — 2) Berlinnel együtt.

^{-' SZOCIÁLIS} STATISZTIKA

Olaszország. Enyhe lefolyású influenzameg- betegedések előfordultak ugyan, a halandóság azon- ban a normálisnal nem nagyobb.

Románia. Február első két hetében Bukareszt—

ben 12 influenzanak tulajdonítható komplikaciős légző- szervi halaleset fordult elő.

Spanyolország. Januar folyaman Madridban 118 influenzahaláleset fordult elő.

' Svájc. Influenzajarvany mindenfelé enyhül. A

10.000rnél népesebb városokból jan. 23 —29.: 71, jan. 30—febr. 5.: 46, febr. 6—12.: 34, febr. 13—19.:

38 influenzahalálesetet jelentettek.

Svédország. Januar 29—09] végződő héten Stock—

holmban 20 (az előző héten 6), Gothenburgban 6 a febr. 5-tel záródó héten Stockholmban 46, a kö- vetkező héten 44 inflluenzahalálozas következett be.

Sz. H. Sz. királyság. A megbetegedések gya- korisága Zágráb és Eszék környékén a legnagyobb.

Halálesetek száma az egész országban január 21-gyel záródó héten 9, januáp22—81. között 21, febi'.1—7.

között pedig 40 volt, majd febr. 8—14. között 140-xe szökött fel.

Szovjetoroszország. Leningrad : helyzet nem vál- tozott; influenzahalalozások szama dec. 26—jan—f_1.: 7, jan. 2—8.: 5, jan. 9—15.: 7. Moszkvaban január végén a megbetegedések száma iarványosan emelkedett.

.....I'UID

Munkanélküliség és munkapiac.

()hőmage et marche' da travail en Hongrie.

Re'sume'. En Hongrie, an mois de j an vier 1927. les organisations représentant les intéréts ouoriers ont relevé 21.852 ehómeurs, soit une elimination (le 2'19/0 sur le mois préeédent et de 27'80/0 sur le merne mois de Fanne'e chrniére.

Les Ofiees de placement ont enregistré, sar tout le territoire du pays, 4.037 o/fres de travail, 13.577 demandes et 2.530 placements.

La proportion des demandes pour 100 ofres étant montée a 336 contre 307 au mois présédent, la situation dit rnarche' du travail

s'est aggravée.

A munkanélküliek szamanak mult év (le—

cemberében bekövetkezett emelkedését ez év január havában ismét csökkenés váltotta fel.

Igaz ugyan, hogy mindössze 2'10/n—kal keve-

sebb egyén maradt munka nélkül, mint decem- berben s ez a minimalis esés nem elegendő ahhoz, hogy teljesen eloszlassa a munkapiac leromlásara vonatkozó aggodalmakat, de a téli hónapokban minden csökkenés fokozott jelen-

tőségű, hiszen eddig a január havi létszám mindig magasabb szintben mozgott, minta megelőző decemberi.

1927 január havában a munkásszakszer- vezetek összesen 21.852 munkanélkülit tar—

tottak nyilván, 27'3"/0—kal kevesebbet, mint a megelőző év ugyanezen hónapiában.

A munkanélküliség alakulásának minél élesebb megvilágítása céljából ezentúl ese—

tenkint index-szamok alakjában is kifejezzük a munkanélküliek számát. Ennél az Össze- hasonlítasnal az utolsó három esztendő (1924—

1926) átlagát (28.713) vesszük százzal egyen—

lőnek. 1927 január havában 76'1 az így nyert index—szam.

A munkanélküliek szamaban beállott apadas főként a vidéki munkapiae javulása folytán

következett be, hol januárban 3'1"/o-kal keve—

sebb munkanélkülit számláltak össze, mint a mult év decemberében. A fővárosban csak

1'60/0-01: lesz ki az apadas arányszáma. Ab-

szolút számokban Budapesten 13.366 munka-

!. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki—

mutatott munkanélküliek.

Nombre des chómeurs releve's par les syndieats pro- fessionnels social-démocmtes.

! 199§1L__ 1 9 2 7

Foglalkozás l.

P 7' 0 fe s 8 i 0 " Össz. i Férfi Nő Össz.

Total ; Homm. Femm. Total

Aranymüves ; -

Orfe'vves . . . . . 89 51 14 60

Borbély _ .

Coijfeurs. . . 10 ; 22 6 28

Bőrmunkás szűesök * ( 4

Ouvríers en cm'r. . 174 122 153 275

* Böröndös _ ( § (

CFaíseurs de malles . 109 36 3 59

l BSZ

Clérdonníers . . 1.149 . 424 61 485 Élelmezési munkás

Oum' d'alimentatíon 685 690 G 596

É itömunkás

gum". en bátiment . 8.251 4.868 __. 4868

Famunkás _

Ouwíers en_bois . . 3.020 956 104. 1.060

Fén ké ész _

Phgloggaphes . 7 45 _- 45

Grafikus

73 43 26 89

Ouvriers graphigues

Húsipari munkás

Ouvr.d'md. de la víande 591 514 __ 514 Kala os

Chagelíers . . 130 67 23 90

Kereskedelmi alk.

Empt. de commerce 316. 178 29 207

Kesztyűs . É

Gantzers . . . . . ? 4; 4 2 6

Könyvkötö

Relíeurs . . - 324 85 108 193

Magántisztviselő

Employés príués . . 1141 663 416 1_079 Mintakészitő

Faíseurs de modeles 121 85 — 85

Nyomdász

Typographes . . 357_ 249 119 368 Pénzintézeti tisztv.

Empld'éíabl.decrédtt 2.298 1.599 — 938 2537 Pénzint. segédm.

Ouvr. auxíl. d'établ.

deuédil . . . . . 63. 30 — 30

Segédmunkás '1

Oum'iers auxmaires 47; 10 — 10

Szabó '

Tailleurs . . 592 269 116 385

Szállítási munkás

Ouvw'ers de transpmt 163 186 —— 186 Szállodai, éttermim.

0uw.d'háleletde restaur. 860 405 109 514

* Szobrász

Seulpíeurs . . . . ! 150 e 56 '— 56

Textilmunkás '

__Ouvr.dyindustrjextile 30 21 18 89

Uveges ! !

Vitríers . . . . . l 59 l 51 3 54

Vasmunkás

Ouwiers en jer . 7273 6 217 65 6.282 Vegyész

Chimistes . . . . 195 42 39 81

Zenész a .

Musicíens . . . . 42 , 73 1 74

28378 18.061 2.359 20.420

Összesen —- Total : Ebböl Budapest

Dont a' Budapest:

H. A keresztényszocialista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.

Nombre des chómeurs de Budapest releve's par l'Asso- , eiation nationale des syndícats socialistes-ehre'tiens.

21926 1 9 2 7

Foglalkozás

P . § § % :

m-x- : l 2_

rofesston Ég %% §§§

es es estek

Cipész és börmunkás — Cor— !

donm'ers et oumiers en em'r 39 15 ll 16 Egészségügyi alkalmazott ——

,Employe's dlhyg-iéne. 'n 97 23 63 - 86

Élelmezési munkás — Ouv-l :

m'ers dalimentation. . . 7 14 _; 14

Építőmunkás —— Oueriers en ;

bátimmt. . . 58 106 — 3106

Éttermi alkalmazott —Ém- !

ploye's de restaurant . 4 . 392 216 29 ;245 Famunkás — Ouvr. en boís 47 26 —* 26

Festömunkás _ Peintres en '

bátiment . . . 23 31 —— 31

Húsipari munkás — Ouvriers

d' industrie de la viande . . 22 16 — : 16

Kereskedelmi alkalmazott — *

Employe's de commerce . . 98 64 10 74 Könyvkötőmunkás —— Om;-

riers relieurs . . 20 21 10 31

Magántisztv ——Empl0ye's priv. 205 87 7 134 Molnár és malommnnkás ——

Meumlers et oum'. de moulin 8 — — ——

Pénzint. altiszt —— Gargons §

de bureau d'établiss. de eréd. 293 152 —— f152

Segédmunkás _ Ourvriers !

aumiliaires. . . 28 14 —' 14

Szabómunk. — Ouvr. tailleurs 28 21 7_ 28

Textilmunkás —— Ouwiers í

dindustr. textilt: . . 25 14 5 19

Vas- és fémmunkás —— Ouvr ;

en fer et en métauae . . . 293 440 — 1440 Osszesen — Total

.

1 678 1.260! 172fi.432

l ;

fővárosra jutó munkanélküliek aránya így az előző havi 60'80/0-ról 6l'20/0—ra nőtt.

Az összes munkanélküliek közül 19.321 (88'40/0) férfi és 2.531 (11'60/0) nő. A nők arányszáma az előző hónappal szemben (10'70/0) újból emelkedett.

A főbb foglalkozási ágak vizsgálatánál az élelmezési iparnál talalunk erős visszaesést.

Ugyanis az ezen iparhoz tartozó munkások közül januárban 21'60/0-kal maradt több munka nélkül, mint a mult év decemberében. A famunkások, valamint az építőipari mun- kások száma is emelkedett 7'5, illetőleg 4'50/n-ka1.

Annál örvendetesebb, hogy a munkanél—

küliségi szempontból súlyos helyzetű vasipari munkások körében jelentékeny javulást ész-

lelhelünk, amennyiben 830/0-kal csökkent a

2. szám. ——119— 1927

vasipari munkanélküliek száma. Lényegtelen javulást (l'2*'/t) mutat a munka nélkül maradt szellemi munkasok száma is.

Míg a munkanélküliek szamanak alaku- lásánal minimalis javulast tapasztalhatunk, addig a hatósági mrtnkakóleoett'tőlc ezévi ja—

nuár havi adatai a munkapiac további rosz—

szabbodasát mutatjak.

Az ország egész területén 4.037 munka—

hellyel szemben 13. 577 munkakeresőt és 2. 530 közvetítést tartottak nyilván. A munkaalkal—

mak száma az előző hónappal szemben 7'60/0-kal csökkent, ellenben a munkakeresőké 1'20/o-kal emelkedett. Ehhez képest a száz munka-

^(s?

Innin-I-c-Ilnc lllllllllll .lllul-InlI-lnlul...Inln-u-llnull-ulni. lllllllllllllllllllllllllllll'lIll-IIIIIIIIIIU[Ill.-Ilulllll-l ___—..—

MEZÖGAZDASÁG e

helyre eső munkakeresők aránya (336) is

A fővárosban a száz munkahelyre jutó munkakeresők aranya 413, míg vidéken jóval az országos átlag alatt marad (243).

Januar hóban 5'5"/u-kal kevesebb közve—

títés történt, mint a mult év decemberében, mindazonáltal a száz munkahelyre eső köz- vetítések aranya 61'2—ről 62'7-re emelkedett.

A vidéki városok közül változatlanul Mis- kolc és Pécs képviselik a szélsőséget. Az előbbi városban száz munkahelyre 396, az utóbbiban pedig 157 munkakereső jutott.

F. Z. dr.

Az elemi csapások szerepe gazdasági életünkben.

Lc rőle des sinistres dans la vie économigue de la Hongrie.

Résume'. Les stntstres causent, d'année en année, des dommages constdérables a la production agrt'cole de la Hongrie. On lesyen—

registre depuft's longtemps; a partir du re- levement agrlcole de 1880, on recueille régu- ltérement les données y relatives. Les guestion—

natres ne portent gue sur les superlíct'es de cultures entiérement raoaoe'es. Les dommages partiels ne font pas lobjet rlu releoement, ils apparatssent des faibles rendements des plantes agricoles stnistrées guoigue, assez souvent, les ehifres statrstt'gues y obtenus par évaluatt'on ne correspondent pas tout a fait a la réalité, ils nous renseignent néanmotns, approxima- tivement, sur les sintstres et sur le'tendue des eultures anéantt'es par eux. Les dommages gut ne rentrent pas dans la catégorle des sintstres spécifés dans le guestionnatre —— inondatflon, sécheresse, _,gel grele, seurt's, vers tnsectes, brout'llard rour'lle — y figurent sous la rub- rt'gue ,,autres stnr'stres.

Selon les chi/fres releoés depuis 1880, dés le commencement de ce siecle, les domrnages

dús aux sintstres ont essentiellement dinn'nuén

Entre 1880 et 1900, en moyenne 3'40/0 (les superflcies ensemence'es ont été ravagés par an; entre 1901 et 1915, 2'20/o seulement,

(,?uant a la Hongrie actuelle, on a des.

données pour trois années, 1923, 1924, 1925.

Dans la moyenne de ces années, 146365 arp.

cad. de cultures furent en moyenne, par an, anéantt's par les sintstres, soit 1'60/0 de l'ensemble moyen des cultures; donc les dom—

rnages diminuerent de 52'9"/0 par rapport a la moyenne de 1880—1900.

Au cours des trois, annécs en guestion, ee sont les lnondattons gut ont cause, en général, le plus de de'gáts, raoaaeant en moyenne 61 ,470 arp. cad. de eultures par an. Les dornmages faits par la sécheresse ont aussi été assee grands (35.885 arp. cad.) ; la gréle a ruiné 30,470 arp. cad. de terres ensemence'es. '

Parnn' les principales plantes agrt'coles. ce sont le colza, Forge et le froment gut ont*le plus soufert, en 1923—1925. des sint'stres,

et la betterave a sucre. le moins.

Dans la moyenne de ces trois années, les domrnages oles cultures cornplétement de'truites ont fait prés de 33375651 pengős, dont 37'70/0 reoenaient aux semailles de froment, et seule—

ment 1'8l'vo (595790 pengős) aux terres de betteraves.

En 1923, entre les comitats, clest celui de Seatmár—Bereg- Ugocsa gut a été le plus frappe' par les sintstres. 12'70/0 de la superft'eie en- Semencée y ayant été rutnés par la sécheresse et l'ínondation; en 1924 et l925, le comitat Bihar, ou, dans chacune de ces années, 4'30/t oles cultures ont été ravagés (en 1924 par la sécheresse et la gréle, en 1925 par l'inon- dation).

Plus la régularisation des eaux a prog- ressé, plus ont dtminue'. par rapport aus: années ante'rz'eures, les dornmages dús aux lnonda—

ttons. Et si llon pourooyait assez de canaum l'Alfo'ld, gut mangue soueent de plute, les olom-