6. szám. 1927
és környékén l2ö7—en átlag 9.106 K, a vidé—
ken pedig 304-en átlag 6.821 K órabér mellett dolgoztak.
Összefoglalva az elmondottakat, az ipari munkabérekről a következőket állapíthat—
juk meg. 1. A különböző statisztikai forra—
sok eredményeit az 1926. évre nézve nem lehet oly könnyen egy nevezőre hozni, mint az előző években. A gyáripari adatok a munkabérek jelentékeny emelkedéséről számolnak be (igaz, hogy mindig egy év-
vel elmaradnak, a többi adatforrás mö- gött), a társadalmi biztosítási statisztika nagy tömegekre vonatkozólag mutatja ki a munkajövedelem makacs állandóságát. a munkapiac jelenségei pedig arra mutat- nak, hogy legalább a felajánlmt munka—
bérek a labilis egyensúlyú gazdasági viszo- nyoknak megfelelően érzékeny ingadozá—
soknak vannak kitéve s végeredményben néhány százalékos visszaesést jeleznek.
Végül a nehéz iparban a tényleges átlagos kereset az érdekképviseleti adatok szerint csekély mértékben emelkedett, de ez a fej—
lődés messze elmarad 'a gyáripar más for- rás alapján kiszámított átlagától. 2. A reál- munkabérek azoknál a nagy tömegeknél, amelyek az ipari és kereskedelmi foglalko-
zásokban a társadalmi biztosítás áldásait élvezik, a létfenntartási költségek csekély emelkedése folytán nagy átlagban 3—4%- kal elmaradtak az előző évi színvonal mö- gött. 3. A munkások zömének kereseti le- hetősége általában nem változott, mert a munkanélküliség lényeges csökkenésével az újonnan munkaalkalomhoz jutott mun—
kások és a helyüket gyakran változtató munkásrétegek valamivel alacsonyabb kezdő munkabére érezhetően befolyásolta a végső átlagok kialakulását. 4. Minthogy a munkásbérek általános emelése a teljes békeszínvonalra és ahol indokolt, afölé, úgylátszik, még soká várat magára, a mun- kások megélhetése szempontjából rend—
kívül jelentőséget nyer a létfenntartási költségek legcsekélyebb felfelé irányuló ár—
szinmozgása. Mint látjuk a néhány százalé- kos drágulás is érzékeny mérleg gyanánt hat a reálmunkabérek jelzőszámainál.
Végül e helyen is rá kell mutatnunk arra, hogy a munkabérviszonyoknak rend- szeres hivatalos statisztikai adatgyűjtés út- ján való részletes felderítése halaszthatatla- nul szükségesnek látszik.
Kovács Norbert dr.
Munkanélküliség és munkapíac.
Chömage el marché du travail ert Hongrie.
Résume'. En mal dernier, 14.853 ouvriers organlsés sont reste's sans travail, soit19'9U/0 de moins gu'au mole précédent ; clesl une dl- minution de 48'80/0 par rapport (; mal1926.
Les 0űices (le placements (ml enregistré 8.051 ofres d'emplol, 13.822 demandes et 4.573 placements. La proportion des demandes pour 100 ofres d'emploi élartt tombée de 199 en avril ft 172, le marché du travail s'esl amé- lioré.
A magyarországi szociáldemokrata és ke—
resztényszocialisla szakszervezetek kimutatása szerint Magyarországon ez év május havában Összesen 14.853 szervezett munkás szűkölkö- dött munka nélkül, 19 Bok—kal kevesebb, mint az előző hónapban.
A nyári hónapokban rendszerint bekövet- kerő javulás tehát az idén örvendetes mér!
tékben kezdődött meg. Fokozza e jelenség súlyát, hogy az előző év ugyanezen hónapjá—
hoz viszonyítva, 48'80/0-kal apadt a munka—
nélküliek száma.
Jelzószámokban, az 1924—1926. évek átla—
gát —— 28.713-mat — százzal véve egyenlőnek.
1927. január ... 76'1
,, február ... 7313
., március ... 68'5 ,, április ... 64'6 ,, máj us ... 51"?
Az összes munkanélküliek közül 12.876
(86'70/u) férfi és 1.977 (l3'30/0) nő. Míg a, nemek arányában mindössze kéttized száza—léknyi eltolódás történt a nök javára, annál nagyobb a változása terület szerinti meg—
oszlásnál. Az' előző hónapban az összes
munkanélküliek 62'60/0-a tartózkodott Buda—pesten és 37'40/0-a vidéken. Majus havában a vidéki munkanélküliek számának 39'10/,,-os csökkenése következtében ez az arany erősen megváltozott és pedig a vidéki munkapiac előnyére. Ugyanis május hóban már az összes munkanélkülieknek csak 28'40/0-a terheli a vidéki munkapiacot és 71'60/0-3 jut a szé- kesfővárosra, hol mindössze 8'40/0-kal csök-
' 38
6. _szám. ——-—554——— 1927
!. A szociáldemokrata szakszervezetek által. ki- mutatott munkanélküliek.
Nombre des chömeurs releve's par les syndicats pro- . fess'ionnels social-démocrates.
H. A keresztényszocialista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.
Nombre des chómeurs de Budapest releve's par les syndicats socialisteswhrétiens.
ll 1926 1 9 2 7
Foglalkozás v_ v_
Profession § össz Össz, '%me
. l Férfi Nő
l TOMI Total Homm. Femm.
Aranymíives
Orfe'vres . 221 102 81 21
Borbély
Coiffeurs. . 31 29 20 9
Bőrmunkás szűcsök
Ouvriers en cuir. 192 278 92 186
Böröndös
Faiseurs de malles . 117 55 50 5
Cipész
Cordonniers 558 124: 98 26
Élelmezési munkás X
Ouvr. d'alimentaíion 862 666 666 __
Épitömunkas
Ouw. en bátiment . 5.457 1.142 1.142 _
Famunkás '
Ouwiers en boís . 3.744 644 * 598 46
Fényképész
Photographes . . . 21 75 4-2 33
Grafikus
Ouwiers graphígues 124 98 39 59 Gépjárművezetök
Chauff. d'automob. — —— 75 75 __
Húsipari munkas
Ouvr.d'índ.de la m'ande ( 740 579 579 __
Kalapos §
Chapelíers . . 67 50 28 22
Kereskedelmi alk
. Empl. de commerce 233 220 195 25
Kesztyűs
Ganhers . . . . . 2 4 3 1
Könyvkötö ;
Rezíem's - - 618 306 3 106 200
Magantisztviselő §
Employés prívés - 1.303 891 § 581 310
Mintakészitő ;
Faiseurs de modéles 96 78 78 _—
Nyomdasz
Typosftzphes — 549 476 1 282 194
Pénzintézeti tisztv. %
Empl—d établ. decrédn 2542 2066 5 1.574 492
Penzmt. segédm. 3
dOuur.datuxil. d'e'mbl. ) ; 0
: ne 1 . . . . . 73) s 2 2 _
Segédmunkas : O
Ouvn'ers aux Izaíres 23 ; 6 ; 6 _
Szabó § í
Tailleurs. . 313 l 91 53 38
Szallítasi munkás § 1 - 1
Ouvriers de transpmt 184 ; 96 : 96 __
Szállodaí, éttermim ; ',
Ommd 'hóteletderestaur. 597 *3 114 ( 114, _—
Szobrász :; *
Scuipteurs . . . . _ 49 30 ' 30 —
Textilmunkas ! $; ,
0uvr.d"índustr.textile 14 ; 16, ](J 6
veges ! !
Vztners ; . . . . 80 l 58 58 _—
Vasmunkas l .
Ouwiers enjer . . 8.339 ; 4.937 4 891 46
Vegyész § !
Chtmígtes 428 44 ! 28 16
Zenész
Musícíens 21 l; 82 3.1 71 11
Összesen — Total: 27.598 13.552 11.806 1.746 Ebb 1 Budapest ;
Dont i Budapest;17.479 93321; —- ——
l ,
l
1926 1927
V. V.
, .
Poglalkozas Ebbőbbw,
Professzori 5 5 §? 3
es es § §
is es es 05
:o po [nm zk'
Cipész és börmunkas —— Cor—
donmíers et ouvn'ers en mir Egészségügyi alkalmazott ——
,Employe's d'hygiéne.
,... Ob _o: ;; p—A
101 65 12 53
Élelmezési munkas —— Ouv-
riers dalimentation. . . 24 98 70 23 Épitőmunkás —— Ouwiers (%
bátimmt . . 22 8 8 ——
Éttermi alkalmazott —Én: ,
ployés de restaurant . . 57 64 59 5 Famunkás — Ouvr. en bms 52 20. 20 ——
Festömunkas —— Peintres m !
bátiment . . . 5 73 7 ——
Húsipari munkás —— Ommers
d industiie de la viande . . 16 17 17 — Kereskedelmi alkalmazott —
Employés de commerce . . 75 93 80 13 Könyvkötőmunkas — Om;
riers relie'urs . . 46 50 30 20
Magántisztv. ——Employés priv. 222 310 194 116 Molnár és malommnnkas —
Meumle'rs et ouvr. de moulin 5 — — — Pénzint. altiszt —- Gargons
de bureau d'établiss. de crérl. 353 131 131 ——
Segédmunkas —— Ourvriers
auxiliaires . . . 16 10 10 ——
Szabómunk. —— Ouvr. tailleurs 351' 12 12 — Textilmunkas _ Gavriers ;
dimlustr. tcactile . . 16l —— —— ——
Vas- és fémmunkas — Oum *
en fer et en métam: . . . 349 1416 4416 —-—
ll
Osszesen —- Total
. 111 410
l.301l§1.070 231l
kent a munkanélküliek száma az előző hónap- pal szemben.
Az eltolódás okát abban kereshetjük, hogy március óta a mezőgazdaság körében sok munkanélküli talált a vidéken elhelye- zést s akik így is kereset nélkül maradtak, azok a fővárosba jöttek vissza ipari munka- alkalmat keresni.
_Az egyes foglalkozási ágak közül az épitőiparhoz tartozó munkanélküliek száma—
nal talalunk nagyarányú fogyást (68'80/0),
aminek kézenfekvő magyarazatat adja a ked—vező időjárás alatt megindult építkezések
hosszú sora. Utana közvetlenül természetesen
egy rokonszakma, a faipar következik, amely iparhoz tartozó munkasok leginkabb juthat- tak munkaalkalomhoz a nagyszámú építkezé—
seknél. Itt azonban már csak 17'90/0 a csök—
6. szám. '
kenés aránya. Még ennél is jóval kevesebb a vasipari és szellemi munkások számánál
elért javulas és pedig az előbbieknél 680/0.
az utóbbiaknál pedig kerek 50/0.
Meglepő, hogy a munka nélkül maradt élelmezési ipari munkasok száma az előző hónap adataival szemben 6'80/U-os emelke- dést mutat.
A munkapiae kedvező alakulását bizo—
nyítják a hatósági munkakölzvetítők adatai is, amelyek szerint majus hóban 8.051 megüre- sedett munkahellyel szemben 13.822 munkás keresett elhelyezést. Közvetítés 4.573 esetben történt. A munkakeresők száma az előző hónappal szemben emelkedett ugyan 9'40/0-kal, de ugyanakkor a munkaalkalmak száma
266 0/(,-kal, a közvetítéseké pedig 32'410/0-ka1 , növekedett.
Száz munkahelyre Budapesten 187, vidé- ken 147, országos átlagban pedig 172 munka- keresó jutott, míg az előző hónapban 209—181 és 199-et tettek ki ugyanezen arányszámok.
A száz munkahelyre eső közvetítések aránya az előző hónaphoz viszonyítva, a. szé-
——555——— 1927
kesfővarosban mindössze egytizeddel emel-
kedve 51'4-et mutat, mig vidéken,59'9—ról
65'5-re, országos átlagban pedig 54'5-ról56'8—ra emelkedett. ,
Az összes munkakeresők közül majus hóban 33'10/O volt elhelyezhető az április havi 27' 40/0--kal szemben.
A munkához jutott munkakeresők arány—
száma a székesfővárosban 27'50/0, vidéken
44'50/0-0t tesz ki.
A vidéki városok közül Pécs és Győr mutatják a legkedvezőbb arányszámokat, hol 1087 illetőleg 128 munkakereső esett száz munkahelyre, a legkedvezőtlenebb helyen pedig Sopron áll, hol száz munkahelyre 255 munkakereső jutott.
A Magyar Munkaadók Központjában tő—
.mö'rült vállalatok 1927. április havában 161500,
május havában pedig 162.216 munkást fog-
lalkoztattak. A foglalkoztatott munkások száma—- mindenkor az előző hónaphoz viszonyítva
— áprilisban O'őo/o—kal, májusban 0'40/0-kal emelkedett.
Munkanélküliség a külföldön.- ,
Chómage á l'Etranger.
A külföldi munkapiac helyzete 1926.
utolsó és 1927. első hónapjaiban a téli pe- riódusnak megfelelően kedvezőtlenül ala- kult, máreius folyamán azonban az álla- mok túlnyomó részében észrevehetőleg eny- hült.
Németországban, melynek statisztikája rendkívül behatóan (foglalkozik e súlyos
tarsadalomgazdasági problémával, a szer—
vezett munlcásságra vonatkozó adatok sze- rint a teljesen munkanélkül maradt egyé- nek száma decemberben és januárban az előző hónapokhoz viszonyítva elég jelenté- kenyen emelkedett és utóbbi hónapban ő85.687-et ért el, februárban enyhén csök- kent, márciusban azután idényszerűen és rohamosan (420.550-re) visszaesett. Ked—
vező tünet, hogy a márciusi létszám _300.()00-rel kevesebb volt az 1926. márciu—
sinál. A részleges munkanélküliek számá- nak alakulásában téli emelkedés nem kő—
vetkezett be; számuk hónapról-hónapra t(1)vább'csökkent,s januárban 234.368-at,feb- matban 210.724—et, márciusban 160.080-at tért el. A részleges munkanélküliség enyhű—
lése,,valamint természetszerűleg március—
ban a teljesen munkanélküliek számának erős apadása azt eredményezte, hogy a fog-
lalkoztatottság mérlegelt indexszáma (teljes foglalkoztatottság*: 100), a decemberi 81'4-ről januárban 81'9—re, februárban 83'1-re, márciusban pedig 87'5-re növeke- dett és ezzel messze túlhaladta az előző évi márciusi 71'8-es indexet. Rendkívül erő- teljes javulás jelentkezett márciusban a szezonmunkálatok. megkezdése fólytán az építőiparban, de csaknem ugyanolyan gyorsütemű a javulás a ruházati iparban is, amely a téli hónapokban igen súlyos kö—
rülmények között dolgzott.
A szakszervezeti adatoknál teljesebb ké- pet nyujt a munkanélküliség alakulásáról az állam által segélyezett munkanélküliek (Hauptunterstützungsempfánger) statiszti—
kája. 1) A segélyezett munkanélküliek száma 1924-től 1926-ig a legjellemzőbb hó- napokban a következőkép alakult:
1) Ez a statisztika az évente 6.000 márkánál ke- vesebb keresettel biró munkassagra vonatkozik, ki- véve a viszonylag stabilis alkalmazásban álló mező- gazdasági munkásokat, a halászat hozama szerint fizetett halászokat s a kétéves szerződéssel biró cse—
lédeket és tanoncokat. Az adatok mindig a következő hónap első napjára vonatkoznak.
88*
