Munkanélküliség és munkapiac

9. szám.

— 844, —

;? :.

testté fogja összeolvasztani. A fentiekből talán eléggé kitűnik, hogy a népmozgalmi adatoknak olymódon való állandó feldol—

gozása, hogy az adott helyzettel megfele-

lően számoljunk, milyen fontos volna, ép- pen az említett, gyakorlati közegészségügyi

és társadalompolitikai szempontokbólfV)

Pfeiffer Miklós dr.

Munkanélküliség és munkapiac.

Chőmage et marehé du travail en Hongrie.

Re'sumé. Pour amit 1927, les Syndicals diouvriers de Hongrie ont enreglslré 12.419 sans-travail, 2'10/0 de moins gwen juillet der—

m'er ; c'est une dimz'nulion de 48'90/0 sur aoúl

1926.

ILO/free de placement a relevé 9341 ("Tres d'emplol, 14.160 demandes et 5281 placemenis.

Par rapport au mois précédenl, le nombre des demandes a augmente' de 6'10/0, et celui des offres Jemploi a climr'nué de 1 '5% ; par eonséguent, le marché du travail a empire.

A szociáldemokrata és keresztény-szo—

cialista szakszervezetek kimutatásai sze- rint 1927. augusztus havában összesen 12.419 szervezett munkás volt munka nél- kül, 2'1%-kal kevesebb mint júliusban.

Bár kicsiny a csökkenés aránya, mégis je-

1) E tisztán statisztikai érdekű közlés kívánatos kereteit azonban messze túlihalawdná, ha a fentiek—

ből levonvhaató, ilyenirányú tanulságok bővebb tag—

lalásába bocsáj-tkoznánk, ezért azoknak közlése más

helyütt és időben fog történni.

2) A Közp. Statisztikai Hivatal a népmozgalmi esetek községek szerinti feldolgozása tekintetében azt az elvet követte, hogy a népmozgalmi eseteket ahhoz a községhez számította, ahol a népmozgalmi eset (házasságkötés, születés, halálozás) történt. Ezt azzal lehet indokolni, hogy a népszámlálás is a községek jelenlévő népességét állapítja meg, kell tehát, hogy a népmozgalom is a jelenlevő népes—

ségve vonatkozzék, amellyel viszonyba állíttatik.

Minthogy azonban a községek és városok egymás—

közti forgalma mind nagyobb lesz és éppen mert a városokban ideiglenesen tartózkodó lakosság nén- mozgalmi esetei sokkal sű—rűbberk, mint a törzs-

lakosságé, a Központi Statisztikai Hivatal maga is foglalkozik azzal a gondolattal, hogy a népmoz—

galmi feldolgozást a szerző által javasolt irányban

Illegreformálja. Szerk.

lentőssé teszi az a körülmény, hogy az előző év augusztusához viszonyitva 48'9%—ot mutat a munkanélküliek számá- ban egy esztendő alatt elért lassú apadás.

Jelzőszámokban, az 1924—1926. évek átlagát, 28.713—mat százzal véve egyen-

lőnek: —

1927. január 76'1

1927. február 73'3

1927. március 68'5

1927. április 646

1927. május 517

1927. június 456

1927. július 442

1927. augusztus 433

Az összes munkanélküliek közül 10.652 férfi és 1.767 nö, tehát a nemek aránya az elözö hónaphoz viszonyitva ismét módo- sult és pedig folytatólag a férfiak rovására.

Míg júliusban 84'6% volt férfi és 15470

nő, augusztusban már 85'8%-ra emelke—

dett a férfi munkanélküliek aránya, a nőké

pedig 14'2%—ra csökkent.

Egyszerű magyarázata ennek az, hogy a nöi munkaerő olcsóbb s a munkaadók természetesen szívesebben alkalmaznak női

munkásokat ott, ahol a munka természete

azt megengedi, mert evvel is mérsékelik az iizemköltségeket.

Területi szempontból alig mutat válto- zást a munkanélküliek száma. A székesfő- városban 1'7%—kal, vidéken pedig 2:9%- kal kevesebb munkanélkülit tartottak nyil- ván mint júliusban. Augusztusban az ősz—

szes munkanélküliek 7()'()%—u tartózkodott Budapesten és 30'(l%-a vidéken.

A főbb foglalkozási ágak közül az építö-iparhoz tartozó munkanélküliek száma júliushoz viszonyítva 29'7%-kal emelkedett, ami a tavasz óta elkezdett épít—

kezések befejezésével hozható kapcsolatba.

; 845 ——

l. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki- mutatott munkanélküliek.

Nombre des chőmears relevés par les syndicats pro- fessionrsels social—démocrates.

! 1926 1927

Foglalkozás ; vm. vm.

P'Y' 0 fe S 8 i 0 " Össz. Össz. Eb'ből — Dont

Total Total 1 [15321 Ferign

Aranyműves

Orfévres . . . . . 104 91 82 — 9 Borbély

Coíffeurs ... 33 24 22 2

Bőrmunkás szűcsök

Ouvríers en cm'r . . 150 162 94- 68 Bőröndös

Faíseurs de malles . 120 35 34 1 Cipész

Cardormíers . . 707 318 264 54

Élelmezési munkas

Ouvr d'alimentation 448 314 312 2 Építömunkas

_ Ouvr. en bátiment . 3.703 1.123 1.123 _ Famunkas

_ Omm'ers en boís . . 2.119 394 878 16 Fényképész

Photographes . . . 26 39 18 21 Grafikus

Ouvriers graphígues 136 93 40 53 Gépjárművezetők

Chauff. d'automob. -— 49 49 —

Húsipari munkás

Ouvr. d'ind. de lavíande

Kalapos

Chapeliers . .

Kereskedelmi alk.

Empl. de commerce 229

540 555 555 —

57 68 29 34

174 158 16

Kesztyűs

Ganhers . . . . . 7 2 2 —

Könyvkötő

Relieurs . : . . . 447 369 142 227 Magantisztwselő

Employés príve's . . 1328 639 423 216 Mlntakészítő

Faiseurs de modéles 75 73 73 _

N omdasz

ypegferhes. . - - 600 600 403 197

Pénzmtezeti tisztv.

Emplzd'e'tabldecrédit 2557 1.663 1.202 461

Pénzmt. segédm.

dOuvadatuxü. d'élabl. 64 20 20 : ue : ...

_"

Segédmunkas

Ouvríers auxtlzaíres 8 2 2 —-—

SzTabó

ailleurs ... 233 7 78 29

Szállítási munkás 20 1

Omm'ers de transport 175 7 4 7 4 —

Szállodai, éttermim.

Ouvr. d 'hotelel de restaur. 610 446 351 95 Szobrász

Sculpíeurs . . . . 28 22 22 —

Textilmunkas l

_Ouvr. d'índustr.textile 14 20 12 8

Ugeges

itríers ... 35 49 49 _

Vasmunkás (

Ouvriers en jer . . 7.970 3.437 3.427 10 Veg'yesz

Chtmzdes . . . . 215 16 11 5

Zenész %

Musicíens . . . . 18]! 174 158 16

Összesen _ TotaL' 22_756 11.247 9.707 1.540

Ebböl Budapest

Dont a' Budapest:

II. A keresztényszocialista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.

i

Nombre des chómeurs de Budapest rele've's par les syndicats socialistes-chrétiens.

11926 1 9 2 7

VIII. VIII.

Foglalkozás Ebből-D_aít

Pro'fessiorz 5 § §? %

g'g VAN § §

NN "3 §

%S. 25. %o %%

:0 :O Ém Zu'

Cipész és bérmunkás —— Cor- dormiers et ouwiers ert emír Egészségügyi alkalmazott ——

.... a a] 07 )—

,Employe's d'hygiéne. . 76 68 10 58 Élelmezési munkas — Om;—

Iriers d'alimentation. . 21 41 36 5 Epitőmunkás ——- Ouvriers en

bátimmt. . 5 —— —— —-

Éttermi alkalmazott —Em-

ployés de restaurant . . 110 138 127 11 Famunkás — Ouvr. en bois 7 14 14 — Festőmunkás —— Peintres en

bátiment . . 2 1 1 -—

Húsipari munkas — Ouvriers

d'industrie de la mande . . 14 19 19 ——

Kereskedelmi alkalmazott —

Employés de commerce . . 92 109 95 14 Könyvkötőmunkás — Om;-

riers relieurs . . 40 —— —

Magántisztv —Employes 10er 255 328 193 135 Molnár és malommunkas ——

Meum'ers et ouvr. de mouh'n 3 — —— -—

Pénzint. altiszt — Gargons

de bureau d'établiss. de cre'd. 499 129 129 — Segédmunkas — Oavriers

aamiliatres . . 9 3 3 —

Szabómunk. — Ouvr tailleurs 33 12 11 1 Textilmunkás — Ouvriers

dlimlustr. textile . . 11 5 3 2 _ Vas- és fémmunkas ——- Ouvr.

ert fer et en métaum 361 298 298 —

Összesen '— Total .

Legnagyobb javulast (38'5%) az élel-

mezési iparhoz tartozó munkanélküliek száma mutat. Csökkent továbbá a munka nélkül maradt famunkások száma 7170- kal, a vasipari munkásoké 3'1%—kal és a szellemi munkásoké 2'1%-kal.

A hatósági munkaközvetííők 1927.

augusztusában 9.341 munkahellyel szem- ben 14.160 munkakeresőt tartottak nyil—

van. Közvetítés 5.281 esetben történt

A munkakeresők száma országos átlag—

ban 6'1%—kal emelkedett, a munkaalkal- mak száma ellenben 1'5%-kal csökkent s így a száz munkahelyre jutó munkakere-

sök száma '

emelkedett.

az előző havi 140-ről lül-re

9. szám. ———846——

Az előző hónaphoz viszonyítva a mun- kapiae leromlását mutatják ezek az adatok 5 az állami munkaközvetítő hivatal jelen—

téséből kitűnik, hogy főként a vidéki mun—

kapiac kedvezőtlen alakulása idézte elő a

rosszabbodást. —

A SZÉkCSfőferSban is több munka- keresőt tartottak ugyan nyilván ö'2%-kal, de ugyanakkor a megüresedett munka—

helyek számánál is mutatkozott 2'3%—os növekedés úgy, hogy a száz munkahelyre eső munkakeresők aránya az előző havi 157—1'Öl mindössze 161-reemelkedett. Sok- kal kedvezőtlenebb képet mutat azonban a vidéki munkapiae, ahol a munkakeresők számának 8'0%-os emelkedésével szemben a munkaalkalmak száma 7'7%-kal csök—

kent, minek folytán a száz munkahelyre

11927

jutó munkakeresők aránya 115—ről 135—re §

szökött. "

A vidéki városok közül változatlanul Sopronban volt a legkedvezötlenebb a munkapiae, hol száz munkahelyre 194 munkakereső jutott. A másik szélsőséget , Pécs képviseli, ahol 103 munkakereső esett száz munkahelyre.

A közvetítések száma, mint az a mun—

kapiae romlása idején történni szokott, ez- úttal is emelkedett s száz munkahelyre az előző havi 52'0-el szemben 56'5 közvetítés esett.

Az összes munkakeresők közül auguszL tusban 37'3%, júliusban 37'0% volt elhe- lyezhető. Budapesten a munkához jutott

Munkanélküliség a külföldön.

Chómage ("L llEtranger.

1926 második negyedében a nemzet- közi munkapiaeon a tavaszi és nyári javu—

lás idényszerű tünete általánosan észlelhető volt, az enyhülő tendencia azonban nem minden államban bírt egyenlö erővel.

Munkanélküliségi adatainak tanusága szerint Nagy—Britannia közgazdasága csak lassan és nehezen heverte ki az 1926. évi szénbányászsztrájk súlyos következményeit.

A munka nélkül lévők száma egy válságos liz'iromnegyed év után a sztrájk befejezését követő enyhüléstől eltekintve, csupán 1927 februárra] kezdődőleg csökkent erőteljeseb- ben 3 márciusban 1.187.782—t, áprilisban 1,133.()9()—et, májusban az eddig észlelt mi—

nimumot 1,()58.791-et, júniusban pedig ——

újabb, de jelentéktelen emelkedéssel ——

1,()69.386-ot ért el. A javulás nagyon figye- lemreméltó, mert 1927 első felében a szén—

bányászatban 70—80 ezerrel kevesebb ke- reső volt foglalkoztatva, mint a sztrájk előtti hónapokban, akiknek foglalkoztatása tehát a többi iparágra hárult. A viszonyok jobbrat'ordulása a munkanélküliség ellen biztosított munkáslétszámhoz viszonyított arányszámokból is élesen kiviláglik; e 12 milliós munkástömegből munka nélkül ál—

lott ugyanis

novemberben . . . . . 13 5

decemberben 1 1 '9

januárban . . . 12 ' 1

munkakeresők arányszáma 32'3 %, vidé—

ken 47770 volt.

februárban . . . . . . 10'9

márciusban 9'9

áprilisban 9'4

májusban 8'8

júniusban 89

százalék. Tekintettel arra, hogy az arány—

szám 1921 óta 9 alá még a legkedvezőbb hónapokban (1924 május, június, július, 1926 március, aprilis) sem szállott le, az 1927 május és június havi viszonyok igen kedvelőknek mondhatók. Egyes iparágan- kint természetesen erősen eltérő jelleget ült a munkanélküliség irányzata: erőteljes ja- vulás főleg azokban az iparágakban mu—

tatkozott, amelyekben a munkanélküliségi helyzet rendkívül súlyos volt, így a hajá- építőiparban, a_hajógépgyártásban, a köz-, építkezéseknél és a közművekben; az építő- és a ruházati iparban észlelt áprilisi csök—

kenés idényjelenség, melyet utóbbi iparág- ban már június folyamán a munkanélküli létszám újabb emelkedése váltott fel. Romló tendencia jellemzi a szénbányászat helyze- tét, ahol a munkanélküliség ellen biztosí—

tott munkásságból márciusban 16'8, jú- niusban pedig 19'0% állott munka nélkül.

Nehány iparág 1926 júniusi adatának a folyó évi júniusi adattal való szembeállí- tása a mult évi bányászsztrájk intenzitá—

sára vet fényt; így például a munka nélkül lévők százalékszáma: