Munkanélküliség és munkapiac

(1)

5'. szám. _ '*43Ö—

1927

gazdasági, hanemtársadalmi és kultúrpolitikai

s'zempontbőllis, mivel úgy a háztartási, mint

az_ általános közismereti tárgyakra kiváló gondot forditanak. Ezideig azonban csak hét ilyen intézetiink működik és a nagyobb alföldi városainkből teljesen hiányoznak. A speciális irányú szakiskolákat nézve,különösenabaromfi- _ tenyésztés oktatása igen szűkkörű még, holott ez az állattenyésztési ág megkívánná, hogy a tenyésztéshez szükséges különleges szak—

tudást nemcsak a nők, hanem a férfiak is

nagyobb számban szerezhessék meg. Ezidő—

szerint évente csak 12 leány nyerhet ilyirányú különleges kiképzést Gödöllőn.

*

Östermelő népességünk gyakran még kez- detleges gazdálkodási rendszerének egyik magyarázatát abban is lelhetjíik, hogy az ős- termelő népesség az ország lakosságában elfoglalt arányszámához viszonyítva, az elemi oktatáson felül álló tanintézetekben aránylag gyengén van képviselve.

A III. tábla adatai szerint az őstermelő népesség egyedül a mezőgazdasági szak- iskolákban szerepel népességi arányszámánál nagyobb (azaz 586) százalékkal; jelentős szerepet tölt be még a gazdasági akadémiákon, konzervativ, vallásos érzületének megfele—

lően pedig a hittudományi főiskolákon. Ha azonban az abszolút számokat nézzük, az ered—

ményt nem nevezhetjük kedvezőnek, mivel az őstermelő szülők magasabb és felső gazda- sági szakoktatásban részesülő gyermekeinek száma összesen csak 1.349, az összes elemi

oktatáson felül levő iskolatípust összefoglalva

pedig számuk csupán 25.993—at tesz, ami az

összes iskolába járó tanulóknak 140/0-3. Fel- tűnő jelenség, hogy a főiskolai hallgatók

összes számában 0'40/o-kal nagyobb arány-

számmal szerepel az őstermelő foglalkozás,

mint a középfokú iskolák tanulóinak összes

létszámában, jóllehet az őstermelő népességnek csak 0'70/0-3, tartozik a nagy- és középbirtokos valamint a_haszonbérlók csoportjába. Az ős- termelő-osztálynak nem a főiskoláknál betöl—

tőtt szerepét sokaljuk, hiszen az ott elfoglalt

—14'40/0-os arányszámn-ál magasabb is indokolt volna, hanem a középfokú oktatásnál aránylag kicsiny ennek az osztálynak a térfoglalása. Egy—

általán nem mondható kedvezőnek, hogy a polgári iskolák tanulói között ugyanolyan arány- számmal szerepel az őstermelő népesség, mint a főiskoláknál, a középiskoláknál elért ered- mény pedig annak még alatta is marad. Kívána- tos volna ennélfogva, hogy nagyobb számban törekedjenek magasabb mezőgazdasági szak—

képzettséget szerezni azon szülők gyermekei, kik szaktudásukat sajátbirtokukon értékesíthet- nék, mivel az 1925/26. tanévben az őstermelő szülőktől származó tanulóknak csak 5'20/o—a részesült közép-, illetve felsőfokú mezőgazdasági

szakoktatásban. '

A gazdasági szakoktatásnak, nemkülön—

ben az általános műveltséget biztosító kö- zépfokú oktatásnak is az őstermelő népes- ség részéről való erősebb felkarolása a mező—

gazdasági termelés eredményeit a legsike- resebben volna képes kedvezően befolyásolni.

Janik Gyula dr.

SZOCIÁLIS STATISZTIKA

Munkanélküliség és munkapiac.

Oltőmage et marche' du travail en Hongrie.

Résumé. En avrll dernier, on a enregt'stre' 18.539 sans—travail, soit une elimination de 5'70/0 par rapport au mois précédent (38.70/0 par rapport au mois correspondant de l"année

derniere.)

Les Offices de placement ont relevé 6.359

ofres dlemplot, 12.639 demandes et 3.463

placements. *

La proportton des demandes poar 100 o/fres demploz' étartt tombée de 241 en mars a 199, le marché du travail slest amélz'oré essenttellement.

A munkásérdekképviseletek kimutatásai szerint 1927 április havában 18.539 egyén maradt munka nélkül, 5'70/0-ka1 kevesebb,

(2)

5. szám. —431———

i927

I. A szociáldemokrata szakszervezetek által kimutatott munkanélküliek.

Nombre des chómeurs relevés par les syndícats pro- fessiormels so'cz'al—démocrates.

II. A keresztényszociallsta szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.

Nombre des chómeurs de Budapest relevés par les syndícats socialistes-chrétíens.

1926 1 9 2 7

Foglalkozás IV. IV. *

P T 0 fe S Si 0 " Össz. Össz. EIT)? ————-—015?

et

TOMI TOMI Homm. Femm.

Aranyműves '

Ozfe'wes . 106 93 93 —

Borbél s

CoWles ... 25 36 27 9

Bőrmunkás szűesök

Ozwriers en cuír . 200 293 125 168 Böröndös

CFaiseurs de malles . 171 59 55 4

] BSZ

Clérdonniezs 613 134 103 31

Elelmezési munkas A

Oum'. d'alimentaííon 1.233 699 693 6

Épitőmunkás ( —

Omn'. en bátíment . 6.559 6.676 3.676 ——

Famunkás _

Ouvríers en boís . . 3.744 194 722 72 Fényképész

Photographes . . . — 70 40 30

Grafikus

Ouvriers graphigues 118 88 45 43

Gépjárművezetők

Chauff. d7anto1nob.—— 75 75 ——

Húsipari munkas

%um'd'ind. de la m'ande 690 565 565 — ala os

Chagelíers . . 78 45 30 15

Kereskedelmi alk. ' _ l

Empl. de commerce 208 200 188 17

Kesztyűs —

Gantiers . . . __. 3 2 1

Könyvkötő

Relieurs ... 433 ! 301 95 206

Magantisztviselő !

Employés príués . . 1253 980 632 348 Mintakészitö

Faiseurs de modéles 102 ; 71 71 —

N omdasz '_

,ypegrephe—f _ - - 6431 475 287 188

Penzmtezeti tisztv. !

Empl. dlétabl. de crédz't 0424 2.181 1349 832 Pénzint. segédm.

Ouw. auxíl. d'établ.

de nédit ... 85 24 24 -—

Segédmunkás

Ouvriers aulezaires 42i 11 11 _

Szabó ;

Tailleurs. . . . 1 285 114 92 22

Szállítási munkás U

Ouwiers de íranspovt l 246 68 68 "*

Szállodai éttermim. *

Oum'. d hotelet duestaur. 574 555 402 153 Szobrász

Sculpteurs . . . . . 52 29 29 _

Textilmunkas

0uvr.d'índustr.textíle 3 20 17 11 6

üveges l ,

Vitriers ... 70 55 55 _

Vasmunkas

Ouwfefs 9" J" — - 8.272 5.242 5.166 76 Vegyesz

Cht'misíes 502 ; 65 43 22

Zenész !

Musicíens 28 J 97 87 10

Összesen — Total: 28.776 17.120 14.861 2.259

Ebből Buda est

Dont a' Budaggest:17.554 10.189 —— ——

"1926 1 9 2 7

IV. IV.

Foglalkozás Ebbóbum

P r 0 f e s s t' o n 5 5 i'? :;

sra. §? § §

mis: us %a _o§

e les es ze

Cipész és börmunkas — Oor-

dormiers et ouz'm'ers en már 11 2 1 1 Egészségügyi alkalmazott —

,Employe's d"hygiéne. . . 100 96 14 82 Élelmezési munkás —— Om;-

riers d'alimentation. 21 12 12 —

Épitőmunkás -— Ouvriers en

bátimmt. . . 33 12 12 ——

Éttermi alkalmazott —Ém

ployés de restaurant 157 104 88 16 Famunkás — Ouvr. en bois 46 15 15 ——

Festőmunkás —— Peintres en

bátz'ment . . . 2 41 41 -——

Húsipari munkás — Ouvriers

dindustrie de la mande . 19 13 13 — Kereskedelmi alkalmazott ——

Employés de commerce 64 93 80 13 Könyvkötőmunkas ——- Om;-

friezs relieurs . . 34 56 32 24

Magantisztv. _Employéspriv. 214 310 194 116 Molnár és malommnnkás —

Meuniers et ouvr. de moulm 6 — — ——

Pénzint. altiszt —— Gargons

de bureau diétabliss. de créd. 351 131 131 — Segédmunkás — Ouvriers

aamiliaires . . . 19 14 14 —-

Szabómunk. — Ouvr. tailleurs 31 12 12 ——

Textilmunkás — Ouvriers

d'industr. textilt: 14 4 3 1

Vas- és fémmunkás —— Onvr.

en fer et en métauaz 337 504 504 ——

Osszesen —— Total .

1.459 1.419

1166 253

mint az előző hónapban és 38'70/0—kal kevesebb, mint az előző év ugyanezen hónap—

jában.

Jelzőszamokban (az 1924—1926. évek

átlagát — 28.713-mat —— százzal véve egyenlő—

nek) 1927 január 76'1, február 73 3, marcius

685, április 64'6.

A nemek szerinti megoszlásnál a nők aránya tovább emelkedett, nevezetesen az előző havi 12'10/0—kal szemben áprilisban már 13'50/0 volt nő az összes munkanélküliek

közül. '

A munkanélküliek számának csökkenése ezúttal a főváros területén jóval erőteljesebb

volt (7'90/0) mint vidéken (1'60/0), aminek

(3)

5. szám.

—432_

₁₉₂₇

következtében a Budapesten tartózkodó munka-

nélküliek aránya az előző havi 64'lo/ojról 62'60/o-ra szállott alá. '

A főbb foglalkozási ágak közül a munka nélkül maradt famunkások száma 14'60/0-kal kevesebb mint az előző hónapban. Ugyancsak csökkent az építőipar körébe tartozó munka-í

nélküliek száma is 4'00/o—kal. Lényegtelen

javulást mutat a munkanélküli szellemi

munkások (2'90/0), továbbá a vasipari (0'70/0) és élelmezési ipari munkások (0'40/0)

száma is. ,

A hatósági munkaközvetítök 1927 április havában 6.359 munkahellyel szemben 12.639

munkakeresőt tartottak nyilván. Közvetítés

3.463 esetben sikerült.

A s'záz munkahelyre eső munk-akeresók aránya országos átlagban az előző havi 241-ról áprilisban 199-re esett, tehát a munkapíac szintén lényegesen javult. *

A vidéki városok közül Sopron és Pécs képviselik a szélsőségeket. Az előbbi város—

ban 351, az utóbbiban pedig 124 volta száz,

munkahelyre eső munkakeresök aránya.

A székesfővárosban 209, vidéken átlag pedig 181 munkakereső jutott száz munkahelyre.

Az összes munkakeresök közül április- _;

ban 27'40/0 volt elhelyezhető az előző havi ;

24'20/o—kal szemben. '

Budapesten 24'50/0, vidéken pedig 33'00/0 volt a munkához jutott munkakeresők aránya.

GMEZÖGA

A városok szerepe mezőgazdasági termelésünkben.

, Le róle des villes dans la production agricole de la Hongrie.

Résume'. La Hongrie actuelle a 56 oilles (11 oilles municipales et 45 a conseil organise) dont le territoire total forme 12'20/0 de celui du pays. La grandeur de cette proportion n*apparait gue si on la compare aux données pareilles de l'Etranger. A cet égard, őest le Danemark gui entre, en premier lieu, en ligne de compte, car il a un caractere agricole sem- blable a la Hongrie. Or, le territoire total des 75 'oilles gue le Danemark avait en 1.906 * avant son agrandissement territorial par le traite' de paix —— était de 1237 74 ar- pents cadastraum, soit 1'80/0 seulement de celui du pays. En Tchéco-Slooaguie, Etat pas tout a fait agricole, il y avait en 1924 85 com- munes de plus de 10.000 habitants et pouvant étre considérées comme villes; le territoire de celles-la était de 416548 arp. cad., 1'70/0 seulement de celui du pays.

Guant a la grandeur de llétendue, on peut

traiter séparément les guatre villes municipales a puissante étendue de l'Alfo'ld : D e b r e c e n, Kecskemét, Szeged et Hódmezővá- sa'rh ely, parce gue le territoire tot-al en est 603554 arp. cad, soit 3'10/0 de celui de

la Hongrie et, 8 20/0 . de celui de l7Alfőld.

Au point de vue de la production agricole, la guestion la plus importante est de saooir guelle est la superűcie des terres labourables des oilles. La superficie totale de terres labourables des villes de la Hongrie e'tant de 1,207.6'59 arp. cad. (au 12'40/4 de celle du pays, contre 7'90/o seulement en 1.914), la proportion en % des terres labourables des oilles dépasse, depuis la guerre, de 56'90/0 les années clauant-guerre. Dans les villes de Hongrie, dans l'année agricole 1925—1926 la superűcie de jachere formait 4'40/0 de la superflcie totale des terres labourables; et comme le moyenne générale des jachéres est de 50/0 en Hongrie, ce chi/fre de 4'40/0 montrc gue Femploitation rurale est plus intensioe dans

les villes. De la superficie moissonne'e totale

du pays, il revient 12'30/0 aux oilles; cette proportion est presgue égale a celle de la participation des terres labourables (12'40/0).

Le produit le plus important de liagri—

culture de la Hongrie est le f'roment. Dans Fannée agricole 1925—1926, les villes en ont produit une partie notable (12'70/0) ; en premier lieu Hódmezővásárhely (302455 g, soit 1'50/0 de la production totale de froment de