Munkapiac és munkanélküliség

(1)

IIIIl-IIIIIIIIII null-lllllllllllnlllllnull-IllulllllullllllllllllllllnnlllllllII.-...-Ill-Illll-llll-lllllIII.-llulllll-lnlllllll-

——-——————-———-———-———"—'——_—m

Le SZOCIÁLIS STATISZTIKA É

Munkapiac és munkanélküliség.

Marche du travail et chőmage.

. A háború utolsó évei és a zavaros forra—

dalmi idők következtében az ipargazdasági és a kapcsolatos szociális statisztika terén esz- tendőkre terjedő hézag állott be. A mai Ma—

gyarország nehezen meginduló, jelentékeny nehézséggel küzdő gazdasági életéről azonban már az 1920, 1921. és 1922. évekre vonat- kozólag bár nem rendszeres, de mégis igen becses és sokirányú bepillantást engedő statisztikai adatok állanak rendelkezésre. Az 1923. évtől kezdve tervezett szociális statisztika megindulása pillanatában tanulságos az utolsó három év adatait, melyek mintegy kes—

keny hidat képeznek a tervezett felvételek eredményeihez, felsorakoztatni és szemügyre vennL

A munkapiae megfigyelése tekintetében szerencsés fordulatot jelent az 1916. évi XVI.

t.-o., melynek alapján a m. kir. állami munka—

közvetítőhivatal és a hatósági munkaközve- títók évről évre terjeszkedő áldásos tevékeny- séget fejtenek ki.

Az állami munkaközvetítóhivatal 1921.

(ötödik) évi működéséről kiadott jelentése szerint a hatósági munkaközvetítőknél 1920-ban 92381, 1921-ben 87941 munkahelyet jelen- tettek be, melyek betöltésére 1920-ban 109588,—

1921—ben 115,827 munkakereső vállalkozott, ' végül 1920-ban 54224, 1921-ben 54,764 köz-

vetítés sikerült. ,

Száz munkakeresőre esett munkahely:

Fffállak' Nőknél TanlfáTOk' Általában

1920-ban 84 84 . 125 85

1921—ben 7 2 80 135 75

Az 1922. év első felében a hatósági munka- közvetitők nyilvántartása szerint 64,796 mun—

kahely nyilt meg és 76,674 munkakereső jelentkezett, száz "munkakeresőre tehát 85 munkaalkalom jutott. A sikerült közvetítések száma 28,458—t tett.

A munkáshullámzás jelentőségének mér- legelése szempontjából fontos a közvetitőfor- galom megoszlását szakmunkások és segéd—

munkások között vizsgálni.

Száz munkakeresőre esett munkahely

Szakmunká- Se gédmunká-

soknál soknál

1920-ban 64 104

1921-ben 57 90

Az 1921. évi 87.041 munkahelynek kere——

ken háromtizede szakmunka, héttizede segéd—

munka volt, utóbbihoz értve a szolgaszemély—

zetet és a háztartási alkalmazottakat is. A munkaviszony tartama szempontjából neveze- tes, hogy a kisegítő munkára történt közveti- tések az elhelyezett férfiaknak csak 90/0-át, a közvetített nőknek ellenben már 250/ó-át;

tették. Erdekes különbség tehető e részben a szak- és segédmunka között. Míg ugyanis a férfi kisegítő munkára történt közvetítéseknek kerek 300/0-a a szakmunkára és "(OO/(ra segéd—

munkára esik, addig ez az arány a nőknél a, szakmunkát illetőleg csak 20/0 volt a segéd——

munka 980/0-ával szemben. Kisegítő munká—

nak minősítette a munkaközvetítőhivatal a, szak— és betanult munkánál azokat a munka-' helyeket, amelyek a munkaadók bejelentése szerint egy hétre (hat munkanapra), vagy ennél rövidebb időre szólnak, a tanulatlan (napszámos és háztartási) munkánál pedig azokat, amelyek a bejelentés szerint három napra, vagy ennél rövidebb időre ter- jednek.

Budapest székesfővárosra 1921-ben a mun—

kahelyek 680/0—a, a munkakeresők 750/0-a, a közvetítések 720/0—a jutott.

A hatósági munkaközvetítőkkel illetőleg az állami munkaközvetítőhivatallal lehetőleg együtt működött 1921-ben 31 jelentékeny for- galmú közhasznú (szakszervezeti, egyesületi) munkaközvetítő. Ezek.1921. évről összesen 46370 munkahelyet (munkaalkalomkínálat) és 61,525 munkakeresőt mutattak ki,-tevékeny—

ségük eredménye pedig 56,355 sikerült köz—

vetítés volt. A közvetítések száma látszólag azért mulja felül a munkahelyek számát, mert a közhasznú munkaközvetítők egyrészt nem mind tartják nyilván a munkahelyek számát,, másrészt a hatósági munkaközvetítőkhöz be—

jelentett munkahelyekre is elhelyeznek mun- kásokat. A három legnagyobb forgalmú köz—

hasznu munkaközvetító—egyesület a budapesti . kávés-ipartestület, a nyomdaipari paritásos munkaközvetítő és a katholikus háziasszonyok szövetsége.

A foglalkozási főcsoportok közül különö- sen élénk volt a munkapiac a vas— és fém—

iparban, a fa- és csontiparban, a ruházati iparban, továbbá a szállodás- és vendéglős—

iparban.

(2)

923 _ __ 1—2. szám.

A munkanélküliség kialakulása és hullám- ása a mai Magyarországon a háború és a orradalmak lezajlása óta főleg a következő 'nyezók függvénye: 1. a magyar valuta fo- ozatos romlásának és nehány hónap kivéte—

ével időközönként bekövetkezett ingadozásai—

ak; 2. az ipari világválságnak; 3. a kül- ereskedelmi forgalom korlátozásainak, végül , . a belföldi fizetésképes fogyasztás terén

"mutatkozó eltolódásoknak.

A rövidebb-hosszabb ideig teljesen munka nélkül maradt munkaerők változó tömegén ki- vül az utóbbi évek alatt növekedő jelentőségű tünet egyrészt a munkások sűrü helyváltozása ugyanazon foglalkozási ágon belül, másrészt

; azok átáramlása az egyik foglalkozási csoportból a másikba (mezőgazdaságból iparba és viszont), továbbá a rendes tanult foglalkozásból a más, megélhetés és munkakedv szempontjábőlala—

esonyabb rendű kereseti ágba. Az utóbbi sú—

lyos jelenségre, a kvalitatív munkanélküli- ségre jellemző adatot találunk a budapesti munkapiacon. A budapesti hatósági munka—

közvetitő rendes forgalmában ugyanis 1920—

ban 2893, 1921-ben 2352 esetben szakmunkás tanulatlan napszámosmunkát vállalt. E mun—

kások nagy része a vas— és fémipari (1921-

ben 742), az élelmezési ipari (327), a gép-

ipari munkások (287), és a kereskedősegédek

(178) soraiból került ki. A szellemi munkások

rendkívüli nyomorúságát élesen megvilágítja az az adat, hogy a nyilvántartott munkakereső

kereskedelmi és közlekedési tisztviselők 150/0'3

napszámosmunkára közvetittetett.

Az 1920. évi népszámlálás szerint Buda—

pesten és a mai Magyarország 65 iparos vá—

rosában és községében együtt 32.967 férfi, 7148 nő, összesen 40,115 munkanélküli egyén volt, beleértve a helynélküli gazdasági és ház- tartási alkalmazottakat is.

A munkanélküliek száma a munkanélküli—

ség időtartama szerint a kővetkezőkép osz- lott meg:

Szám 0/0

'15 napnál kevesebb ideig 4.253 106

15—30 napig 3.445 86

1—2 hónapig 6. 918 172

2—3 hónappig 4.483 111

3 hónapnál hosszabb ideig 20. 884

bizonytalan időtartamig 132

Összesen 40.115 10000 A munkanélküliség tehát súlyos jellegű volt, mert a kimutatott tisztviselők és mun- kások több mint fele negyedévnél'is hosszabb , ideig maradt alkalmazás (kereset) nélkül.

Érdekes összehasonlítási alapot nyujt e tekin-

tétben az 1914. évi Budapestre és környé-

kére szoritkozó felvétel, mely alkalommal a három hónapnál hosszabb ideig munka nélkül volt egyének száma a munkanélküliek összes számának közel kétharmadát tette.

Az egyes foglalkozások közül legnagyobb

volt a munkanélküliség a lakatosiparban 3773, a kőmivesiparban 2997, a vendéglős, szállo—

dás és kávéházi iparban 2187, az asztalos—

iparban 1390 munkanélküli munkással, ezen- kivül igen sok 2920 kereskedősegéd volt hely nélkül.

A földmivelésügyi minisztérium adatai sze—

rint az 1921. év nyarán 9000 mezőgazdasági

munkás maradt aratási szerződés nélkül, viszont az iparban a szociáldemokrata szakszer- vezetek 1921 április 15-én 24956 segélyben részesülő munkanélküli munkást tartottak nyilván.

A külföldön 1921 április havában Francia- országban 84896, Svájcban 47949, Olaszor—

szágban 290145, Ausztriában 30485, végül Csehszlovákországban 99.896 munkanélküli részesült segélyben.

Figyelembevéve a keresztényszooiálista szervezetekbe tömörült munkások és a szer- vezetlen ipari munkások törzsét, eléggé meg- bízható becslés alapján mondhatjuk, hogy Ma—

gyarországonamunkanélküliekszáma 1921 nya— .

rán valamivel több lehetett, mint 1921 /22. telén.

Ami az 1922. év első felét illeti, minden jel arra mutat, hogy a munkanélküliek száma

_nem kis mértékben csökkent. A szakszerve—

zetek által kimutatott segélyezett munkanél- küliek száma ugyanis 1922 február 1-én 18,212 volt, 270/0-kal kevesebb, mint 1921 április 15- én. A csökkent állomány is még jelenté- keny arányú munkanélküliséget jelent, mert 100 szervezett munkás közül 12 nem kapott munkát. Ezt a viszonyszámot a külföldi álla- mok statisztikai adataival összehasonlítva azt látjuk, hogy 1922 februárban 100 szervezett munkás közül Dániában 33, Svédországban

32, Norvégiában 25, Angliában 16 munkás

volt munka nélkül, tehát a jóvalutájú országok sokkal súlyosabb * munkanélküliséggel küzdöt- tek, mint Magyarország: viszont Németor—

szágban 100 szervezett munkásra csak 27 munkanélküli jutott.

A foglalkozási ágak közül messze kiemel—

kednek a vasipar 6681 és az építőipar 4784 munkanélküli egyénnel.

A taglalt adatok határozottan mutatják, hogy a mai Magyarországon a munkanélküli—

ség évről évre károsan erős mértékű, ha nem is olyan szertelen arányú, mint az ipari ter- melés vezető (győztes, vagy semleges) orszá—

gaiban.

(3)

1—2. szám. —— 10 —-— ' ' 1923

A rövid napi munkaidő mellett dolgozó ipartelepek és munkások száma ipari fő- csoportonkint.

Nombre des établissements industriels et des ouvriers occupe's u travail journalier de courte dure'e suivant les ' principaux groupes d'industrie.

%i és kevesebh3)

!; 71/2 i? 7 [I (il/2 ii 6 I 51/2 iagt moins

!

óra napi munkaidő-') mellett dolgozó — heures du traiail par jour

! !

! .

I'f" tl z§

_{_} _{_}

fe

_§. _N

.s life

_{_}

is

_{_}

ye

_{_}

pari ocsopor ) gu _.g Em, x MÉZ :: MM x x% ;: Az x

7 . . .. . "cS—S ,? cm mÉ-E ? , 953 ? 7411323 % to a§§ % ; ÉÉÉ % w

' a.s.—ok _*-*§1n.m*$ _- _amu _-§§1%L _ § _ _ !—

(rroupes princtpauxdindustrie % 2 3-2 $$$—§ $$$—§ 335333 3-3 %ÉE 'SÉ %%? 3—8 az"; 5 esz—s :; css s Mrs—? s 3 as : § ess ; s

meg — ; 'az; E gyafi — : tsz.: -* § (GS—É E ; agg ,. ;

'.E'ÉN E c;.€*E* :: :: EE " E METATP' S e 375 :: e .E-w S e

i .

tisz. — nombre sz. — nombre sz. — nombrevsz. —nombre isz. —— nombre száma— nombre

§ §

; a §

§ (

]. Vas- és fémipar !

Industrie side'rmg/guc ef métal— 45 7691 41 923583 6 143 7 126 —— — 1 7

lurgigiw . . . . . . . * %

ll. Gépipár stb. . . ' A _ (), j! _ . _, __

Conslrnclion rlc machines etc. l 2* 8'56" 19 1027É 13 482 8 ("5 _ "" 4 34 III. Kő-7 föld—, tégla stb, ipar.

Industrie de la pierre, ce'ramioue, industric de brigues etc. .

8 405 48 3182 22 1356 20 486 10 ,... :O :O' 4 143

lV. Fá- és csontipar .

Industrie de bois et des os 10 643 36 103 6 17 470: 6 108 2 15 _ '"

V. Bőripar .

Industria de cuirs ^—

] Oz68 16 1637 8 268 3 42 —— W _— ——

VI. Fonó- és szövőipar . Industrie textilt:

VII. Ruházati ipar *

Industrie vestimentaire: 12 543 9 416 ⁽

0 [O .... CD

145 1 6 —— ——

VllI. Papirosipar . ,.

; 8 1323 19 2429 7 1838 5 398 — —— — ——

Industrie du papier ; 12 581 6 207 2 105, 2 73 —- —— —— —

IX. Élelmezési ipar

Fa brication de produits alimen- taires et de comestibles .

15 3711 47 5497 17 2524 23 408 8 122 4 15

X'Yfáísiííftghlijgw ' ' ' ' ; 5 252 21 2342 10 573 4 sal 1 12 —— _-

l

Xll. Sokszorositóipar . . . . . § _ , §—

Indusme polygmphzgw — § 26 1766 4 230 3 75 12 707 _ — 1 5

Összesen: — Total: 175 25549 266 20661102 7850 99 2967 12 293 173) 2043)

§ !

§

1) A XI. építőipari főcsoport adatai, melyek különleges kérdőíven gyüjtetnek, itt nem szerepelnek.

Ce releve' ne contient pas les données du XIE groupe principal d'industrie du bátiment compile'es aux guestion- naires spéciauoc.

3) A munkaközi szünetek levonásával. —— De'duction faite des temps de repos.

?) Ebböl 41/2 óra mellett dolgozott 3 ipartelep 20 munkással, 4 óra mellett 4 ipartelep 15 munkás- sal. — Dont 3 établissements industriels ont travaille's avec 20 ouvriers durant 41/2 heures, 4 établissements industriels avec 15 ouvriers durant 4 heures.

A teljes és minőségi munkanélküliség mel- munkákedv szempontjából a minőségi munka—

lett figyelmet érdemel még a válság harma- nélkülieknél jobb, mégis a drávgaság és a dik, enyhébb megjelenési alakja: a részleges reálmunkabérek viszonylag alacsony színvo—

munkanélkülise'g, mely abból áll, hogy a munka- nala miatt az ilyen munkásokat a válságtól érin—

adók egész munkástörzsüket, vagy annak egy tetteknek kell tekintenünk (különösen akkor, részét a rendesnél kisebb napi munkaidő mel- ha a leszállított munkaidő a napközi munka—

lett foglalkoztatják. Az ilyen üzemredukció— szünetek beszámításával sem éri el a napi val a tanult munkások elbocsátása elkerül- nyolc órát).

hető, de a munkások napi keresete érzeke- A m. kir. központi statisztikai hivatal je- nyen csökken. Helyzetiik anyagilag a teljes, lenleg a gyártelepek 1921. évi termeléséről

(4)

1923 —— 11 ^—— ^{l—f— 2.} ^szám.

és üzemi viszonyairól gyűjt adatokat. A kérdő—

veknek olyan tekintélyes hányada érkezett már be, hogy a részleges munkanélküliség elenségét megbízható reprezentatív adatössze- iallítással világithatjuk meg.

Kimutatásunkbam minthogy munkásvédelmi

lszempontból a nyolcórai munkaidőt szokásos

'7 normálisnak tekinteni, csak a nyolc óránál is

kevesebb napi munkaóra mellett dolgozó tele- pek szerepelnek. Az 1921. évről nyilvántar—

ftott 3091 gyártelep közül 1930-ről érkeztek ' be eddig hasznavehető adatok, melyek szerint 671 (34293) ipartelep dolgozott nyolc óránál kevesebb napi nettó munkaóra mellett. Ezek

; közül 625 egész éven át, 46 csak télen, vagy (csak nyáron működött a táblázatban feltün-

tetett munkaidő mellett.

Az ipartelepek és a munkáslétszám megoszlása munkaidő-kategóriánkint.

Répartition des établissements industriels et (le l'e/fectif des ouvriers par ('ate'gories de la dure'e du travail.

"*:f—T: — l es: %;

Ea§s§* sees

Munkaidő 53—17; § i az. § !

Durée du Ég§§3 "," §§§§ % travail § $§§§ § $ §;

siess %s%s

B*Dg 35 y 50—55

713 23765; ; 175 26-i 25.549 446

7 ,, 266 39-7 20.661 358

61/2 ,, 102 15-2 7.850 13-5

6 , 99 14-7 2.967 5-2

6 óránálke—l (

vesebb ,. . 9 ,

Maine de GJ ne 43 491 o 9

heu'res . .

Eniglytiiíf 671 ion-o 57.524 100-0

Az építkezési statisztikák eredményei még mindig igen szomorú képettárnak elénk. Európa- szerte jelenleg alig építenek most valamit. Hát—

térbe szorul minden olyan munka, mely nem áll a pillanatnyi létfenntartás szolgálatában.

Régi területének több mint kétharmadától megfosztott hazánk fővárosában is aránytala- nul kevesebb építkezés folyik, mint a háború előtt bármely évben. Örömmel kell azonban üdvözölnünk azt a jelenséget hogy az épít—

kezésekre törekvő szándék a fővárosban a kommunizmus letörése óta emelkedőben van.

'A kiadott épitési engedélyekre s a befejezett

Tanulságos még az ipartelepek és a mun—

káslétszám megoszlását munkaidő--kategórián—

kint százalékos arányszámokban tekinteni át Azokról az üzemekről ahol a munkások—

nak csak egy része rövid munkaszakaszos munkás (kurzarbeiter) l921-ről még nincse- nek adataink, de 1922-től kezdve az ipari és szociális felvételeknél megfelelő kérdőpont tudakolja e fontos körülményt.

A munkanélküliség elleni küzdelem ha—

zánkban csak úgy érhet el tartós eredménye- ket, ha a következő gazdasági és szociális győgyeljárásokat harmónikus egymásbakap- csolódással és fokozódó hatásfokkal alkalmaz—

zuk: 1. az árúkivitel feljesztése a fontosabb államokkal kötendő kereskedelmi egyezmé—

nyek alapján; 2. a jelenlegi csökkent fizető- képességű belföldi fogyasztást sem kielégítő iparágak többtermelésének előmozdítása ; 3. az iparágak egész láncolatát munkához juttató építkezések megindítása; 4. a jővedelemel—

oszlás kiáltó aránytalanságainak rendszeres elegyengetése; 5. a valuta stabilizációjának biztosítása; 6. állandó és célszerűen beosztott közmunkák elrendelése; 7. a munkaviszonyok- nak és a munkaszerződéseknek a munkaidőt, a munkából való elbocsátást és a munkabér—

minimumot érintő törvényhozási úton való leg- alább részleges szabályozása; 8.1a foglalko—

zások közti munkásátáramlások évszak és

munkaalkalom szerinti irányítása, általában a münkaerők terelése és szétosztása (pl.a hely—

hatóságok által); 9. a hatósági munkaközvetítő- hálózat gyors kiépítése és az iparszerű (dijat

szedő) munkaközvetítés eltiltása (l. washing—

toni határozatokat); 10. a munkanélküliség állandó statisztikai megfigyelése és a munka—

nélküliek nyilvántartása.

Kovács Norbert dr.

A budapesti lakóháze'pítési statisztika legújabb eredményei.

* Les résultats les plus récents de la statistigue de construction de maisons d'habitalion a Budapest.

építkezésekre vonatkozó legfontosabb buda—

pesti adatokat a legutolsó 12 évről párhuzamba

állítva, a túloldali táblázatban adjukdl

Az intenzivebb építkezésekre vonatkozó szándékot mutatja az, hogy 1922-ben már összesen 1403 építési engedélyt adtak ki, 335- tel (31' élo/(, kal) többet., mint 1921— ben Igen örvendetes hogy ezekből 268 vonatko—

zik új lakóházakra az előző évi 61--gyel szemben. Jellemző azonban, hogy a földszintes

1) Az adatokat Thirring Gusztáv dr., a fővárosi statisztikai hivatal igazgatója bocsátotta rendelke—

zésünkre.