Munkanélküliség és munkapiac

11. szám.

A lakóhely szerint való megoszlás már

egészen más képet mutat, természetesen a

vidék javára. A* hallgatóknak ugyanis (a szülők, gyámok stb. lakóhelyét véve alapul) közel fele (45'5%) a tj. városokon kívül

(a vármegyék területén) lakott, míg a Bu—

dapesten lakókra egyharmadrész sem (27496) jutott, a többi tj. városokban la—

kókra pedig csak 13'8%. (Ezenkívül 13%

jut még az elszakított területeken és 0'3%

az egyéb külföldön lakókra). Az egyetemi

— 1030 -—

nun-unt. III-Ill... .- nalllIlI-Iluuuuuuu.n.-"I-Innululni.-oIIUIu-uuul-nnllI-I-'n'-lulnnnnl..n-n-u-nn-n-u-n"II-l-uli

co) SZOCIÁLIS STATISZTIKA

III-IIIIIIIIIII.III-IIIIIIJIIl-IIll-llllllllllllllllllllI-IIIIIIIIIIIUCI!...-ll.I'll-lIl-lnlIII-llllllllllliIll-ll-l-Ililli

1927

hallgatóknak természetes az átlagosnál na- gyobb hányada (80'8%) lakott a főváros- ban, míg a többi főiskolai hallgatóknál inkább a vidékre (a tj. városokon kívüli te—

rületre) esik a nagyobb —— átlag 60%—0t tevő —— hányad. Adataink így rávilágítanak a kulturális gócpontok nagy vonzóerejére, egyúttal azonban az egészségesebb, a vidék felé irányuló eloszlás követelményeire is figyelmeztetnek.

Asztalos József dr.

' Munkanélküliség és munkapiac.

Uhómage et marché du travail en Hongrie,

Résume'. En octobre 1.927, les Syndtcats ouvriers de Hongrie ont enregistré 11.188 chőmeurs; c'est une diminution de 33"m sur le mois précér/ewt, respectivement de 44'60/5 sur le mois correspondant de l'année derntére.

Par rapport. á la moyenne des annéés de dépression 1924 —1.9:Jó', la mesure du elt/image a diminué. en indicc, a 389. Parmt les sans-travail. il y amit 9.483 hommes et 1.705 femmes Entre les princi/laux groupes de professions, c'est dans ti'industrie du fer gue 'la situation shméliora le plus (14430/0).!

Pour octubre dernier, los Offices de place- ment ont releve' 9.118 o/fres d'emploi et 14.509 demandes de trarait; par conséguent, sur 100 o/fres de travail, il y amit 159 de- mandes. On a enregistré 5.475 placements 'réussis.

A munkanélküliek száma az 1927. ok—

'tóber havában az előző hónappal szem—

ben mutatkozó 3'3%—os c'sökkenéssel 11.188—ra apadt. Az előző év október havá- val szemben a javulás körülbelül azon a szinten mozog l,-— 44'6%), mint a nyári hónapokban.

A jelzőszámok, vagyis az 1924—26.

évek átlagát, 28.713-mat, százzal véve egyenlőnek, az 1927. év egész folyamán megszakítás nélkül örvendetes javulást mutatnak:

1927 január 76'1

,, február 73'3

,, március. 686

,, április 646

1927 május 51'7

.,, június . , . . 45'6 ,, július _. . . . 44'2

augusztus 43-3,

,, szeptember 40'3 ,, október . 'B'O'G 53?

Rendkívül tanulságos az általános jelző- számokat a fontosabb foglalkozási csopor- tok szerint az év letelt tíz hónapját) ke—

resztül összetevőikre bontani szét. Meg- jegyzendő itt, hogy igen fontos foglalko- zási csoportokat —— mint pl. a textilipar _, csak azért hagytunk ki a részletezésből, mert állandóan csekély számú munkanélküli egyénnel szerepelnek s így a viszonyszá—

mok képzésére nem alkalmasak. A III.

számú táblázatunkból azt látjuk, hogy a jelzőszámok, melyek jelentőségének mér- legelésénél azonban nem szabad elfeled—

nünk, hogy az,1924———26. évek nagyrész- ben dekonjunktúrás, válságos időszakot ké—

peztek, foglalkozás szerint nagyfokú dis- yperziót mutatnak a szerint, amint az egyes foglalkozások az általános gazdasági hely- zeten kívül különleges tényezők hatása alatt állottak.

A konjunkturális vonatkozásban vezető és reprezentatív foglalkozás, az építőipar a tárgyalt hónapban a legkedvezőbb (17'7_) indexxel bír, mégis ez az arányszám a fel- tűnően alacsony (9'1!) júniusi adattal Szemben bizonyos visszaesést jelez. Hason—

lóan rohamos javulásnak örvend a faipar, mely augusztusban kulminált (184) és októberben is csak 20'6—05 arányt mutat.

);

Nombfre

11, szám. '

mutatott munkanélküliek.

des

socilzl-dénzricrates.

—— 1031 ——

l. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki- chómrurs releve's par les syndicats

vesetre

1 1026l 1 9 2 7

Foalálkozás 51,_,1Xí, X. _

Pr O fe s s i 0 " j Össz Össz. Ebből —Dont

* erti N

i,, ,_W..M_ L Total ! Tola! Hímm.Feng".

,.

* — Aranyműves fi !

Orfwv'res . 103 * 98 81 17

Borbély

( oijjeurs. . 37 44 42 2

Bő: munkás szűcsök _

()zwriers en cuír. 150 114 83 34

Bőrh'ntlös

Fazseurs de malles A 120 34 32 2

Cipész _ ,

; Cordonníns 602 _ 441 370 66

i Élelmezési munkás

? Umm dalimentatz'on 327 460 447 13

; Építőmunkás

Oxwr. en bátíment . ! 2.153 1.063 1.063 _—

? Famunkás

FOuwíers en bois . 1.000 441 423 18 énvké ész

GPhÉlogzPaphes . 36 39 18 21

i ra ikus

Ouvriers graphígues 86 85 37 48

' Gév'árművezetök

ChaJuff. d'automob. — 101 101 _.

Húsipari munkás

0uur.d'0índ. de la víaude 575 428 428 _ K 1

tho[ízre-r:?! . ik 77 61 30 31 eres ede mi a

Empl dc commerce 234 150 134 16

Kesztyűs

Gantzers . . 5 _— _ —

Konyvkötö

Relzeurs . . . 290 351 123 228

Magántisztvíselö —

* Emplovás prix/és . 1295 490 289 201 Miutakészitő

_ Faíseurs de modéles 93 71 71 ——

Nyumdász

Typegrephes _ — - 562 533 347 186

Penzmtezeti tisztv.

Empl.d'établ.decrédzt 2.569 1_429 1_107 322

t'énzint. svgédm.

Ouvr. auxíl. d'établ.

de lédit . . 53 18 18 _

.' Segéd-munkás

Ommers auxthains 9 1 1 '—

Szabó

Tailleurs. ( 238 236 205 31

Szállítási munkás '

_ Ouurz'ers de transpmt 156 78 78 —

_ Száll—idei, éttermim.

Ouvr. d h telelde resiaur 602 609 480 129

Szobrász *

Sculpleurs . 28 6 6 —

Tvxtilmunkás

Ouw' d'índustrJexíile 43 9 4 5

veges

Vlh'efs 32 12 12 _.

Vasmunkás

0149"st en !" 7.004 2.405 2.391 14 Vegyész

(*htmiktes 124 ;, __ __ __

Zenész ;!

MMSiCims 27 I] 150 131 19

_ Összesen — Total: 18 680 9.960 8.557 1.403

' Ebből R da est

) Dont a- Bá'aagest: 11997 6581

1927,

II. A keresztényszocialista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.

Nombre des chómeurs de Budapest, releve's par les syndicats socir.ilistes-chre'tiens,

1926 1 9 2 7

X X.

Foglalkozás *"""" Ebből—DM,

P 7 0 f e s s 1; o n 5 5 § :;

33 es § 5

%e az is es

O óh Ez zk

Cipész és börmunkás — Car.

donniers et ouwiers en cuir 16 6 5 1 Egészségügyi alkalmazott —

,hmploye's d'hygiéne. . . 84 92 15 77 Élelmezési munkás — Ouv-

riers dalimentutiun. 18 —-— ——- *

Építőmunkás —— Ouvriers en

bátimmt. . 6 5 5 —

Éttermi alkalmazott ——Em—

ploye's de restaurant 180 132 1l1 21 Famunkás — Ouvr. en bois 14 14 14 —

Festőmunkás —— Peiutres en ! ,

bátiment . . . 9 11 11 —

Húsipari munkás — Ouvriers

(l iwdustlie de la vianrte 13 25 25 ——

Kereskedelmi alkalmazott — ' Empluye's de commerce 111 114 99 15 Könyvkötömunkás — Out;-

m'ers relieurs . . 20 20 11 9

Magántisztv. —— Employés priv. 132 330 156 174 ._Molnár és malommunkás ——

Meum'ers et ouvr. de moulin 2 —— —— ——

Pénzint. altiszt —— Gargons .

de bureau d'établiss. de crérl. 455 129 129 —

Segédmunkás —— Ou'vriers

aurciliaires . . . 13 6 6 ——

Szabomunk. —— Ouvr. taillmrs :! 12 10 2 Textilmunkás —— Ouvriers

din/lustr. temiile ; . 7 9 6 3

Vas- és fémmunkás —- 0uvr.

eu fer et en mémuac 395 323 323 — Osszesen — Total .

és fémipár (34'8), mely hónapok óta ma- gas konjunktúrát élvez, miután májusig csak lassú ütemű csökkenést ért el.

Az ellenkező végletet a sokszorosító- és műiparbán és a ruházati iparban találjuk.

Előbbinél a viszonyszám az év eleji 77'7-ről októberre 106'0—ra romlott, sőt

augusztusban 118'1—en is állott. Minden—

3 sokszorosítóiparbán különösen figyelembe kell vennünk azt a lehetőséget is, amely általában bizonyosfokú hibáfor- rással fenyeget a jelzőszámok fürkészésé- nél, hogy t. i. a szervezett munkásság aránya érezhetően ingadozhátott az egész munkástörzshöz viszonyítva.

, 72:

1 1. szám. ; ^{1032 __}

III. A munkanélküliség jelzőszámai néhány fontosabb foglalkozási csoportnál (az 1924—1926. évi átlag : 100.)

Imlz'ces du chőmage pour guelgues import/mm groupes de wofessions (mouenne de 1924—1926:100)

* l

, g§§ * § ! § É ; ! as ! e : fg" §") ;

Ev, hó _s e: _t ; _t a s i 1; § § *a: ; E a; _aÉE s §§

, (33 'Z-É? Z , § ; :: § ' *a ?: " § 0.9 ** """ "emu —— ?:

Annee, _az/)) aa Az; a ;; : g 5 ; § § Ég Exs§ %fSÉÉ En SES;

; inas gica ; EB Ép ; ,:v ; Én 5135 §2me§ vki;

a a s %

1927 j ; * ;

I. 8538 492 1 70'0 133 3 A' 90'7 82'6 77'7 % 64'1 98'1

II. 727 47'7 i 75'9 128'5 * 85 5 854 82'4 ; 686 969

III. 7259 42'9 1; 66'9 ; 62'6 ; 97'8 63'8 933 628 944

IV. 734 366 * 41'9 ; 45'5 * 94'3 ; 61'2 1021 557 91'7

V. 68 3 ( 300 396 672 ! 99'1 ? 19'1 l 104'7 [ 15'0 % 87 1

VI. 57'9 22' ; 51'1 ! 71'1 l 86 3 9 1 992 ] 24 6 ; 77 4

VII. 49'2 19'8 : 61'7 ' 80 6 ; 79 8 14'4 114'5 ; 36 6 72 3

VIII. 477 184 ; 44 8 743 1 680 ; 186 1181 ! 49'3 70'8

IX. 40'7 20'5 * 41'9 § 90'3 ; 66 4 1 173 1005 .; 514 641

X. 348 ; 206 1 518 § 808 A 669 ; 17'7 ' 106'0 ; 626 M']

; ; : i ( ;

A ruházati iparban a fogyasztókra munkahely közül 60'0-et (szeptemberben nézve annyira kedvezőtlen, makacsul ma—

gas és tartós árhullám miatt a viszonyszá—

mok az év első (két hónapjában még az alapul vett időszak átlagát is erősen túl- haladták és azután meglehetős ingadozás—

sal októberre csak 80'8-re tudtak lemor- zsolódni. Az élelmezési ipar adatai jelenté—

keny idénykilengések miatt nem egészen alkalmasak a további boncolgatásra, a szellemi munkásoknál pedig ismét azt lát- juk, hogy bár a javulás letagadhatatlan, az országos átlagtól mégis nagyon elma—

rad (61'1).

A munkanélküliek összes számából nem szerint 9.483 férfi volt, kiknek arány—

száma 3 hónap óta csekély mértékben apadt s októberben 84'8%-ot tett. A nők száma 1.705 (15'2%) volt.

Területi megoszlásban a munkanélküli- ség" ellentétben az előző hónap irányzatá—

Yal, Budapesten csökkent számbavehető mértékben (— 4'4%—kal), mig a vidéken a változás csak ——O'6%. A vidéki állo—

mányt évszak szerint erősen befolyásolja a belső vándorlás iránya, illetőleg a mező- gazdaság és az ipar közt lefolyó jelenté—

keny munkásáramlás.

' Az állami munkaközvetitőhivatal nyil- vántartása szerint a munkapiac helyzete

1927 október havában a következő volt.

A felajánlott 9.118 munkahelyre 14.569 lnunkakereső jelentkezett s így száz mun—

kahelyre 159 (szeptemberben 143, de 1926.

októberben 164) munkakereső jutott. Köz- Vetítés 5.475 esetben sikerült, vagyis száz

57'9) töltöttek be s a munkakeresők közül

37770 (szeptemberben 463 százalék) ka- pott munkaalkalmat. Ez a viszonyszám azonban területi megoszlásban meglehetős, eltérést takar, amennyiben a fővárosban 34'3%, vidéken már 45'8% munkakereső volt elhelyezhető. Hasonló a helyzet mun—

kahelyek tekintetében, mert Budapesten a munkaadók kívánsága 56996, a vidéken 66476 erejéig volt kielégíthető.

A vidéki jelentősebb városok közül leg——

rosszabb volt a munkapiac helyzete Sop-

ronban, hol száz munkahelyre 201 munka—

kereső jelentkezett s a munkahiányban

szenvedőknek csak 24'3%—át lehetett mun—

kához juttatni. Viszonylag legkedvezőbb volt a munkakeresők arányszáma Debre—

cenben (121), ahol a munkakeresők 68'6%-a kapott munkát.

A magyar munkaadók központjában képviselt vállalatok október hónapban—

167695 munkást t'oglallmztattak, ().óo/c—kal többet, mint az előző hónapban. Szeptem- berben ugyanis (a Szemle 16. száma még csak az augusztusi adatot közölte) 166743 munkás volt alkalmazásban, 0'8%-kal több.

mint augusztusban. Jelzőszámokban az alkalmazott munkástörzs számának lassú hullámzása az utolsó adatok alapján a kö.—

vetkező képet mutatja:

1925 október lOO'O "

1926 október 101'9

1927 október 108'7

' K. N. dr".