1 1. szám. —— 668 — 1926
!. A szociáldemokrata szakszervezetek által ki- mutatott munkanélküliek.
I. Nombre des chómeurs releve's par les syndicats pro- fessionnels socialis'es—démocrates.
H. A keresztényszocíalista szakszervezetek által kimutatott budapesti munkanélküliek.
II. Nombre'des chómeurs de Budapest releve's par l'Asso' ciation nationale des syndicats socialistes-chrétiens,
'1925 1926
Foglalkozás __ x'
5 ? e' :
Profession g; § g§§
es eg es is
o a. zk- zo Cipészek és börmunkások —
Cordonniers et ouwiers en cuir 24 14 2 16 Egészségügyi alkalmazottak—
Employe's dhygiéne. . . 100 14 70 84 Élelmezési munkások —— Ouv—
riers dalimentation. . . 22 18 —— 18 Épitőmunkások -—— Ouvriers en
bátimmt. . 47 6 —— 6
Éttermi alkalmazottak ——Ém-
ployés de restaurant . . 368 139 41 180 Famunkások — Ouvr en bozs 35 13 1 14 Festömunkások — Peintres en
báttment . . 14 9 — 9
Húsipari munkások—Ouvri'ers
d industrie de la viamle . . 38 13 —— 13 Kereskedelmi alkalmazottak—
Employe's de commerce . . 80 95 19 114
Könyvkötőmunkások — Ouv- *
rie'rs relieurs . . 15 12 8 20
Magántisztv. —— Employe'spriv.193 89 43 132 Molnárok és malommunkások—
Meum'ers et ouvr. de moulin 3 2 -— 2 Pénzint. altisztek —— Gargons
de bureau d'établiss. de créd. _, 455 — 455
Segédmunkások — Ouvriers
auwitiaires . . . 22 11 2 18
Szabómunk. --— Ozwr. tailleurs 23 16 4 20 Textilmunkások —- Ouvriers E
dimlustr. temtile . . 33 2 5,; ? Vas és fémmunkások —— Ouvr. )
en fer eten métaum . . . 210 365 —— 865 Összesen —— Total . . 1.19Zil.273 195 1.468
192541! 1 9 2 6
F 0 g l alk o z á s X
P T 0 fe 8 s 7' 0 " Össz. 1 Férfi Nő Össz.
Total Homm. Femm. Total
i
Aranymüves *
— Orfe'vns . 86 87 16 103
Borbély i
( Coiffeurs ... 31 35 2 37
Bőr-munkás ;
t ()uvríers en cuTr . . 1 26 64 86 150
— Bőröndös %
" Faiseurs de malles . 87; 93 27 120
Cipész , ! ,
Cordonm'ers _ 1.124 , 588 67 652 Élelmezési munkás § ;
? ()uvr d'ahmenlatíon § 537 327 —— 327
* Épitőmunkás ,
Out/r. en bátíment . 4.949 2.103 —— 2.153
Famunkás ,
Onwiers en bois . . 2.438 982 18 1.000 Fényképész
I Photogmphes . . . 9 20 16 36
' Grafikus
* Otcvriers graphigues 33? 51 35 86 , Húsipari munkás _ §
Ouvr.d'índ. de la víande 570 ! 575 — 575 i Kalapos
í Chapelíers . . 113 ! 51 26 77
* Kereskedelmi alk. § _
? Empl. de commerce ! 289 200 29 234 Kesztyűs
Ganhers . . . __ 3 2 5
Könyvkötö
Relief"; - ; - '- - 110 124 166 290 5 Magantisztwselo
Employés PViUéS - — 1.062 803 492 1.295 Mintakeszitö
' Faísem's de modéles 108 93 _ 93
( Nvomdász
' _5'P93753Pheá _ - - 296 431 131 582 Penzmtezeti tisztv.
' Empl.d'éíabl.decrédit 2.617 1_723 846 2569
Pénzint. segédm.
Ozwr. auxil. d'établ.
de uédií ... 132 53 —— 53
Segédmunkás
Ouvriers auxiliaíres 36 9 —— 9
Szabó
Taillem's. . . 225 178 60 238
Szállítási munkás
Ouvriers de transport 65 156 ———- 156
Szállodai, éttermim.
Omm'd holdat de restaur. 597 452 150 602 Szobrász
Sculpteurs . . . . 80 28 — 28
Textilmunkás
_Ouvr. d'índustr.textile 27 19 24 43
veges ;
Villiers ... 40 : 32 _ 32
Vasmunkás
()"L'mfs enjer - - 6.760 6.908 96 7.004
Vegyész
Chl'71í*fe$ 100 93 31 124
Zenész
Musícíens 32 24 3 27
ÖSszesen — Total: 22_ö79 16.357 2.323 18.680
Ebbol Buda est
Dont ., Buda§e§1:14303 — — 11.997
Budapesten 100 munkahelyre 175 munka—
kereső és 53'5 közvetítés jutott, míg vidéken 148, illetve 626; országos átlagban pedig 164-et és 57'1—et tesznek ki ugyanazon arány- számok.
A vidéki városok közül a munkapiac ala- kulása Miskolcon és Sopronban volt a leg- kedvezőtlenebb Viszont Pécsett, valamint Szom—
bathelyen a legelőnyösebb.
1926 október havában az összes munka- keresők 34 80/0—a volt elhelyezhető. A főváros területén a munkához jutott mnnkakeresők aránya 30'60/0, vidéken pedig 42'40/0 volt.
A magyar munkaadók központjában tömö- rült vállalatok 1926 október havában 157254 munkást foglalkoztattak, 0'10/0—kal többet, mint az előző hónapban. F. Z. dr.
e MEZÖGAZDASÁG o §
Magyarország szőlőtermelése.
Production oitieole de la Hongrie.
Résume'. Tandis gu'avant la guerre, les oignerons hongrois n avaicnt pas de peine a exporter une partie considérable de leur pro—
duction, actuellement la plupart n ont pas encore pu vendre leur vin de lannée der—
niere, et faute de place, ils sont obligés de rendre le mozit, méme a perte. On ne peut guere espérer d'eaporter Les _principaux dé—
bouehe's du pays, les Etats successeurs, ayant obtcnu des superfleies de vigne par le traité de paix, rendent fort diffieile — ou prohi- bent absolument —— limportation des oins de Hongrie, par suite de guoila oiticulture hon- groise se trouoe dans une situation critigue.
On voit par le tableau I, présentant la superficie de oigiie et la production de mout en 1922—1925, gue celle la n a guere change.
Dansla moyenne des années 1923—1925, elle était de 385139 arp. cad, dépassant peu ce gui est restée a la Hongrie de la super/icie moyenne de vigne de 1911—1915 (375032 arp. cad.) La production moyenne de moűt des années 1923—1925 a été de 3,Z48.073 hl.
En 1923, la production fut bonne (en inog/enne, 12'1 hl); en 1.924, trop mauvaise (en moyenne, 3'5 hl); en 1925, bonne—médioere (en meg/enne, 9'0 hl). Le rendement moyen de ces trois années —— 8'2 hl —— a clépasse' de 6425 la production moyenne de 1911—1915 (5 hl)
du territoire laissé a la Hongrie.
gae les oendanges aient été faibles ou abondantes, la proportion des especes de mout
—— blanc, ,,Sehiller", rouge, de raisin sec — 'restait la méme pour la moyenne du pays.
Les chifres relatifs au mouoement du commerce exte'rieur du ein présentent un tableau défavorable. En 1923—1925, tant au point de rue de la guantité gu'a celui de la valeur, les importations ont été insignifiantes et, en raison des difficulte's mentionne'es, les exportations tres minimes. Dans les années ayant précédé la guerre, les exportations mo- yennes de bin ont représenté 20—230/0 de la production oinicole; en 1923—1925, 3'20/0 seulement. Pour la naleur des oins exportés, c'est le résultat de l'année 1924, ———3.454.000 eouronnes-or, du aux bonnes vendanges de 1923, -—— gui a été le plus avantageux. Dans _amoyenne des années 1911 -—19]5, la Hongrie
ancienne a exporte' 52,236.000 couronnes-or de nin.
Tant gu'on ne trouvera pas de de'bouehe's e'trangers —— donc, tant gue les oignerons
seront obligés de oendre presgue uniguement a lintérieur —— on ne pourra compter, dans la Hongrie actuelle, sur le développement de la viticulture.
Magyarorszag mezőgazdasági termelésének igen számottevő, de eredményesség szem—
pontjából két irányban is erősen kétséges ága a szőlőmívelés. Alig van mezőgazdasági termelésünknek a szőlőmívelésen kívül még egy olyan aga, ahol a terméshozam nagy- sága annyira az időjárás kedvező alakulásától, illetőleg az elemi csapások elmaradásatól függ.
De ha ezek a tényezők megkímélik is a gazdát és szőlejében úgy mennyiségileg, mint minőségileg kedvező szüreti eredmény mutat- kozik, a gazdálkodás eredményessége még mindig kétséges, mert hátra van a termés értékesítésének kérdése, ami különösen az utóbbi években igen nagy gondot okoza ter- melőnek. Békeévekben ugyanis a magyar bor külföldi elhelyezésének lehetősége joforman korlatlan volt; az összeomlás után ebből a szempontból is lényegesen megváltozott a helyzet. A magyar bor.,fő külföldi piacai az úgynevezett utódállamok voltak, ezek a tria- noni béke után maguk is jelentékeny bor- vidékekhez jutottak, aminek természetesen az lett a következménye, hogy a magyar bor bevitelének kérdésében elzárkóztak, az elé nehézségeket gördítettek, sőt egyesek hata—
rozottan tiltó rendelkezéseket léptettek életbe, miáltal teljesen bizonytalanná tették a magyar bor külföldi értékesítésének lehetőségét. A mai Magyarország szőlősgazdai tehát egy teljesen bizonytalan és jelentéktelen külföldi kiviteli lehetőség mellett főleg a belföldi fogyasztásra vannak utalva, amely viszonylag oly csekély, hogy igen sok szőlősgazda az új szüretet úgy éri meg, hogy az egész előző évi termése a pincéjében van. Tehat nem hogy befekte- tett tőkéjének és munkájának normális hoza—
dékat élvezhetné, hanem férőhely hianya miatt kénytelen musttermését úgy értékesíteni, hogy termelési költségei is legfeljebb csak részben térülnek meg.
