ollo.-nlati-.lolun-nnna-nnull-...na..-u.n-nco-nnnulunnnnulIll.-l-ullcnicconnnnlolInto-caiunn-n-lanl
MEZÖGAZDASÁG o*' ;
;
Az 1932. évi szüret ideiglenes adatai.
Données prooisoires sur les oendanges de 1932.
Re'sume'. D*aprés les rapports regus par I'In—
stitut International dyAgriculture, les vendanges de 1932 ont été en général tres médiocres.
En Hongrie, suivant les données provisoires, Io production du moüt a été inféríeure de 11'8% á celle de 1931; donc, les vendanges y ont (été faibles. Au moment de la récolte du raisin, les stocks de vin y représentaient 415825 hectolítres, dont 40'3% en Transdanubie. Les viticulteurs ont upporté aux marchés 396306 (] métrigues de raisin et produit en moyenne par arpent cada'stral 1'07 (]
m. de raisin destiné á la vente. Pendant les onze premiers mois de 1932, malgré les difficultés de l'exportation, ils ont vendu á Pétranger 117.705 (1 in.
de raísin, représentant 231509? pengős.
*
A) Külföld.
A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet nagy vonásokban —— kevés számszerű sadatot kö- zölve —— beszámol a most lefolyt szüret eredményé- ről. A minket érdeklő európai államokban általá—
ban alig közepes volt a musttermés mennyisége. A szüret —— kivált a nyugati államokban —— az idén nagy késéssel ért véget. Körülbelül szeptember kö—
zepétől október végéig Európa nyugati részén min- denütt bőséges esőzések voltak, ez pedig amellett, hogy késleltette a szüret megkezdését, nagyon káros volt a must minőségére, a eukorfok természetesen a normális alatt maradt.
Délfranciaországban jelentős rovarkárokról szá—
moltak be, így a francia szüret eredménye szemben az 1931. évi 57 millió hektoliteres mustrnennyiség—
gel legfeljebb 47 millió hektoliter lesz. Spanyol- országban 3 millió hektoliter a csökkenés, az ered- mény alig közepes. Az olaszországi 43 millió hekto- litert kitevő termés 10 millió hektoliter csökkenést jelent, a must minősége nagyon közepes.
A dunai államokban az októberi kedvező idő—
járás a must minőségére vonatkozólag jó hatással
volt, a mennyiség valamivel kevesebb, mint az előző
években. Az Európán [kívül fekvő bortermelő álla- mok a világ borellátása szempontjából számba nem vehetők, bortermésük rendszerint csak a helyi fo—
gyasztás kielégítésére szolgál.
B) Magyarország.
Az 1932. évi szüret eredményéről az adatszol- gáltatásra kötelezett hatóságok 98'5%—a már be—
terjesztette a kívánt adatokat, ezek alapján a Sta- tisztikai Hivatal egyelőre ideiglenes eredmény gya-
nánt megállapította, hogy a szüretelt mustmennyi- ség 3,437.968 hektoliter volt. Ez a mennyiség az 1931. évi gyenge közepes termésnél 11'8%—kal ke—
vesebb, így tehát mostani szüretiink határozottan gyenge eredményűnek mondható.
Aránylag legjobban sikerült a szüret a dunán—
túli vármegyékben, ezekben a katasztrális holdan- kinti termésátlag 10'5%—kal kedvezőbb, mint a meg- előző évben. Ezzel szemben az Alföld termésátlaga 19'6%—kal, az Északi dombosvidéké 17'7%—kual rosz- szabb, mint 1931—ben. A vármegyei törvényhatósá—
gok közül legjobb volt Veszprém vármegye szüreti eredménye (14'8 hl átlagban), legrosszabb Békés vármegye 4'2 hetktolite'res átlaga.
A szüreti statisztikai adatgyűjtés újabban az óborikészleterk tudakolásával bővült. A kérdőíven minden szőlőtermeléssel foglalkozó község előljáró—
sága bejelentette, hogy a szüret időpontjában a szőlőtermelők birtokában még mennyi eladatlan óborkészlet tárolt. Az ideiglenes adatok szerint eb- ben az időpontban az óborkészlet 415825 hektoliter volt, ennek a mennyiségnek 40'3%-a (a Dunántúl,
32"5%—a az Alföld és 27'2%—a az Északi dombos—
vidék gazdáinak pincéjében várt eladásra. A szőlő—
terület nagyságához viszonyítva feltűnően nagy óborkrészlet volt Székesfehérvár tj. városban és Zemplén vármegyében.
Az utóbbi években mind jobban ráirányul az érdeklődés a csemegeszőlő termelésére. Adataink ugyan csak a piacra hozott szőlő mennyiségéről szá- molnak be, nem emelik ki külön a osemegeszőlőt,
nézetünk szerint azonban a kimutatott szőlőmennyi—
ség jelentékeny része csemegeszőlő, a fogyasztók az elég olcsó piaci árak mellett természetesen inkább a finomabb fajta csemegeszőlőt vásárolták. Az 1932.
év folyamán a szőlőtermelők a már rendelkezésre álló ideiglenes adatok szerint 396306 métermázsa szőlőt hoztak a piacra. Egy katasztrális hold szőlő—
ben tehát átlagosan 1'07 métermázsa eladásra ke—
rülő szőlőt termeltek. A csemegeszőlő termelése nem tudott nagyobb teret hódítani a Dunántúlon fekvő tör—
vényhatóságokban, itt az átlag ugyanis csak 0'48 métermázsa volt, ezzel szemben az Alföldön egy kat. hold szőlőterületre átlag már 126 métermázsa, sőt az Északi dombosvidék törvényhatóságaiban 1'98 métermázsa piacra kerülő szőlőt termeltek. Az egyes törvényhatóságok eredményeit vizsgálva, meg—
állapíthatjuk, hogy Bács—Bodrog és Heves várme—
gyében ez az átlag 2-9 métermázsa, Nógrád és Hont vármegyében 2'4 métermázsa volt. Külföldre az 1931.
évben 184957 métermázsa szőlőt szállítottunk, az
12. szám.
—— 1064 ——
Az 1932. évi szüret eredményei. —— Les résultats des vendanges dc 1832.
(Ideiglenes adatok —— Données provisoires.)
%
1931. évi végleges adatok 1932. évi ideiglanes adatok Données déjínítives de 1931 Données provisoíws de 1932
Országrész 'ellegü azdasá i ! 'n t . ,lborkész—
vidék, tgjwényhgtóság g SZH—611133 musttermés Small—ili;— 873112?!- musttermés 335133 lgttíiszéül;
Régíons, comitats et villes 335352?— Pmdumfm 1222"? Surely?- Prad'm'ffo" b;(1471?! Sipclgdc
autonomes vígnes du mout tíou mo- íl'ífneí du mau! : tion mm $$$/ng!
kat. hold hektoliter grg? kat hold hektoliter iízngggg das M- "
arp,cad_ hecíolitres I hl. ' arp'. cad. l hcctolitres 111. ' ágál—"31
I. Dunántúl — Transdanubie
Baranya vm.1) 19.847 223.075 112 19.652 236.505 120 21.283
Pécs tjv) . 1.561 15.000 96 1.561 20.000 12'8 3.500
Fejér vm. . 13.178 123984 98 12.763 112395 88 16.408
Székesfehérvár tjv. . . 1.081 13.500 125 1.081 2.673 2'5 31.771 Győr, Moson és Pozsony vm. 2.108 20.047 95 2.035 9.588 4'7 1.333
Győr tjv. . . 5 66 132 5 18 3'6 2
Komárom és Esztergom un. 7.661 69.267 90 ; 7.596 66.973 88 11.080
Somogy vm. 21.683 329475 1532 l 21.380 272.164 12 7 8. 080
Sopron vm. . 1.172 12.319 105 1.175 11.358 9 7 753
Sopron tjv. 1.599 30.814 193 1.588 24.759 156 15000
Tolna vm. . 26.688 253271 95 26.292 263.976 100 17. 544
Vas vm. . 2.871 22.468 78 2.853 24.685 8'7 2.841
Veszprém vm. . 5.411 55.779 103 5.399 56.661 105 11.231
Zala vm. . 30.528 379.299 124 30.487 451.612 148 26.596
Dunántúl összesen — Total . 11135393 1,553.364 11'5 133867 1,553.367 11'6 167422
11. Alföld _ Grande Plains ? :
Bács-Bodrog vm. 17.943 178 606 100 18.084 165.656 92 3.800 53.723
Baja tjv. 2.353 16.000 6'8 2.340 16.637 71 2.159 5.500-
Békés vm. 1.858 9.230 51) 1.761 7.353 4'2 693
Bihar vm. . 3.864 34.055 88 3.869 17.588 45 1.753
Csanád- Amd és Torontál vm 870 8.149 9'4 844 6.036 70 700
Csongrád vm. . . 8.546 58.842 69 8.567 62.203 73 1.696
Hódmezővásárhely tj v. 848 856 1 '0 848 831 1 '0 110
Szeged tjv. . 10.318 57.575 56 10.295 100.967 9'8 1.130
Hajdú vm 3.647 21.957 60 4.211 23.188 55 820
Debreoen tjv. . 960, 4.680 49 706 1.460 21 460
JászNagykun— Szolnok vm.13.557l 151894 11' 2 14.391 83.328 5'8 4.558 Pesl- Pilis- Solt— Kiskun vm 96.761 937.898 9' 7 96.918 697509 72 72.255
Budapest szfv. 711 9.908 13 9 736 6.504 88 —
Kecskemét tjv. 11.056 128.494 11 6' 11.091 95.723 86 40.000
Szabolcs és Ung vm. . . . 9.659 67.038' 6 9 10.060 74.767 74 4.866 _ Szatmár, Ug. és Bereg vm. . 1.986 18.830É 95 1.877 12.177 6'5 111
Alföld összesen —— Total . 184937 1,704.012! 9'2 ; 186598 1,372.027 74 135111 233416
Ill Észak — Nord ; :
Abaúj— Torna vm. 1.635 12.988 79 1.647 14.145 136 7.044 727
Borsod, Gömör és Kishontvm 7.267 81.968 113 7.265 71.438 98 4.661 3.440
Miskolc tjv. 489 3.000 61 495 4.000 81 86 180
Heves vm. . . 28 947 420.848 145 27.226 279.296 103 38.325 79.832
Nógrád és Hont vm. . 4.707 54.131 11'5; 4.611 46.538 101 3.561 11.084
Zemplén vm 8.805 69.428 79 8.793 97.157 110 ,59.615 3.704
Észak összesen M Total . 51.850 642363 124 50.037 512.574 10-2 l113292; 98.967
F665szesítés Résumé.
Dunántúl — Trunsdanubie . 135393 1,553.364 11 5 13386? 1,553.367 11 6 167.422 63.923 Alföld —— Grande—Plaine . 3184937 1,704.012 9'2 186598 1,372.027 74 135.111233.416 Észak —— Nord . !; 51.850 642.363 124 50.037 512.574 102 113.292 98.967
Magyarország összesen —— ; -
Hongrie entiére : ... 372180 3,899.739 105 370.502 3,437.968 93 415825 396306 ') Vm. : comital. —— !) 'l'jv. : ville autonomv.
12. szám.
1932. év első tizenegy hónapjában a kiszállított mennyiség a valutáris nehézségek és az elzárkózás dacára 111705 mét-ermáz'sa volt. Fő szőlőfogyasz- tonik Németország volt, ide 76.371 métermázsa szőlő
— 1065 —— 1932
%,
ment ki, Ausztria részesedése 28.016 mét—e'rmázsa,
Svájc 6.051 métermázsa, Lengyelország 5.695 méter- mázsa magyar szőlőt fogyasztott. A 11 hónap szőlőr kivitelének értéke 2,315.092 pengőt tett. S. I.
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS o
_— !...-a-
Magyarország külkereskedelme az 1932. év január—szeptember hónapjaiban.
Le commerce exte'rieur de la Hongrie dans les neuf premiers mois de 1932.
Résumé. Dans les neuf premiers mois de 1932, les importations ont représenté 244'4 millions de pengős et les exportations 233 millions, de sorte gue la balance commerciule, aui accusait 32'3 millions de deficit dans la période correspondante de 1931, slest soldée par un deficit de 11'4 millions. Dans le troisiéme trimestre de Pannée 1932, le com- merce extérieur de la Hongrie o/frait a peu prés le méme tableau aue dans les deux trimestres pré- ce'dents dont nous avons parlé dans le numéro de septembre, avec cette di/férence gue les importations ont continue' a fléchir, tandis gue les exportations augmentaient légerement.
Ce (lui caractérise particuliérement les impor- tations des neuf premiers mois de 1932, c'est (]ue les achats dbbjets iabriaue's ont considérablement diminué, landis gue ceux de matieres premiéres et (le demi-produits accusaient en général une moindre régression. Pour guelgues importations appartenant a ces deux derniéres catégories, on voit méme une augmenta'tion par rapport a Fanne'e précédente.
Comparativement a celle-ci, ont augmenté: les importations de bois dits ronds, de páte á papier, de coton et lin bruts, de ferraille, de graines ole'agine'uv ses, Les autres achats de matieres premieres présen- taíent une légére régression, () Pexception de la houille.
L'importation des articles textiles, des peaux pré- pare'cs, des machines et appareils, des ouvrages et" demi-produits en fer, a particuliérement diminué.
Dans llexportation, nous constatons une sin- yuliere régression pour la guantité des bétes a comes, inférieure de plus de moitié au chi/fre de la pé- riode correspondante de llannée 1931. Par rapport á cette derniere, les exportations de porcs, de chevaux et de moutons ont angmenté; celles (le volaille et de produits de volaille, dimínué. En raison de la baisse des prix, les exportations dlanimaux accu- saient une diminution de valeur dépassant leur dimi- nution en guantité. Les exportations de iroment ont baissé de 1'6 million de guintaux métrigues a 1-2 million; celles de faríne ont représenté, en (lilanlité, im peu plus de la moitié du chi/fre cor- respondant de 1931. Ont augmenté en guantité: les cprrtations de 'paille, de *graines de trefle et de
luzerne, de tabac brut, de beurre frais, de lentillep A cause de la baisse, le tabac et le beurre ont été ex—
portés a de trés bas prix. On voit une régression notable pour l'exportation des fruits frais, du vin, du sucre, du malt, du saindoux, de la pomme de terre et des graines oléagineuses.
Dans llimportation, par rapport aux neuf pre—
miers mois de 1931, la proportion des matieres pre-—
mieres et des demi-produits a augmente' au détri—
ment de celle des objets fabrigués. Mais les pour- centages, calculés d,aprés les données de valeur, n'indíauent pas exactement la proportion des ma- tieres premiéres, demi-produits et objets fabriaués' par rapport aux années précédentes, car les achats de matieres premieres ont été iaits a des prix tropi bas, en raison de la baisse considérable des prix"
mondiaux. Clest pourauoi la proportion de ces der—
niéres est infe'rieure a la réalité.
Dans Ifexportation, clest la proportion des ma—
tieres premiéres et des objets fabrigués gui a aug—
menté au détríment de celle des demi-produits. La baisse des produits agricoles ayant trop diminue' le nombre proportionnel de ceux—ci, Faugmentation effective de la proportion des matieres premiéres a dépassé celle indiguée dlaprés les données de valeur. Ouant a la régression de la proportion des demi-produits, elle était due a la diminution de liexportation de demi—produits industriels.
Pour tous les principaux pays de provenance, Pimportation a été inférieure a celle des neuf pre-' miers mois de 1931. Pour la Pologne, la Bulgarie, la Turguie, la Yougoslavie, les achats ont accusé des régressions singulieres; pour la Suisse, PAu- triche, la Tchéco-Slovaguie, la Roumanie, la Gréce,
la France, ils ont diminué dans une moindre mesure.
Les importations provenant dlAllemagne, djltaliE, de Belgigue, de Hollande, de Grande-Bretagne, ont représenté, en guantite', la moitié de celles de 1931.
Dans Pexportatíon, la participation des pays de destination accusait également une régression notable, surtout en ce gui concerne la Suisse, aprés laauelle venaient, sous ce rapport, la Belgigue, la Grande—Bretagne, la Pologne, la Gréce et la Turguíe.
*
