Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás

3. szám. ——235— 1934

Az adatgyűjtés

sével indult. Az adatok feldolgozása gyakorlati szempontok alapján történt. Elsősorban a beteg

ember szempontjálnil. Másodsorban az orvosok és

mindazok érdekeinek szemel'o'tt tartásával, akik

gyógyintézetek vezetését végzik és adminisztráció- ját irányítják, ezenkívül ipari, kereskedelmi, pénz-

ügyi, közgazdasági és

jelentős gyakorlati értéket jeient az Evkönyv.

Sch. I. dr.

egységes kérdőívek szétküidé-

statisztikai szempontból is

Bereghy Albert: Ruthén kérdés és az integritás.

Albert Bereghy: La guestt'on ruthéne et ,,l'mte'grite'u.

Budapest, 1933. 51 l. —— p.

Szerző mtive tulajdonképpen átdolgozott és bővített kiadása a Nemzeti Élet 1027 őszén kö-

zött cikksorozatának, mely annak idején ,,Hogyan

szakadt el (: Ruténíöldí)H címen különlenyomatban is megjelent. Később —— mint Bereghy mostani

könyvének elején ismerteti —— ,,a Revízios Liga ki-

adásában ,.Minority grievances" cimen angol ————

és francia —— kivonatos fordítás készült, amelyet

de Geraradotól Italus Viatorig minden a kérdés—

sel foglalkozó külföldi író felhasznál, szószerint

idéz, vagy adatainak ellenőrzése közben megtudott újabb adatokkal ki is egészít".

Az első kiadás széleskörű elterjedése —— mégha a szerző némileg túloz is a fentebbiekben — a szo—

kottnál nagyobb jelentőséget kölcsönöz könyvé—

nek. Kívánatos tehát, hogy a történettudomány és

a gyakorlati politika képviselői mellett a statisz- tikus is megbírálja azt.

Könyve statisztikai részében

a hét ruténlakta vármegye (a viszonylagos rutén

többségű Máramaros és Ung, valamint a jelenti?—

Bereg, Sáros, Szepes, Ugocsa és Zemplén) össznépességének, ru—

(5. és köv. lap)

keny rutén kisebbséget felmutató

tén anyanyelvű és görögkalotlikus vallású lakossá—

gának 1910. évi adataiból indul ki Beregiiy. Ez utóbbi — mint említi -— ,,az ellenőrzést szolgálja".

..A görög szertartású római katolikus

írja —— egyúttal

vallás %

a nemzetiségnek

is olyan mértékben,

is bizonyítéka,

ha nem mint a zsidóknál".

Nyilvánvaló, hogy ,.nemzetiség" alatt a népi ere—

(letet érti. Vajmi keveset tudhat azokról az elvi vitákról, melyek a kisebbségi statisztikában sze—

replő fogalmakat már majdnem teljesen tisz—

tázták.

Beregben 113090 rutént szerepeltet, jóllehet

1910-ben csak 100918 rutén élt ott és a magyar—

ság száma tett ki 113090-et. E rovattevesztés kö-

vetkeztében a rutén többségű

sorolja Bereget és a hét vármegye, rutén lakossá- gát is 458.565—re összegezi le. pedig ez a fentebbi két szám különbözetével 12.172-vel kevesebbet.

vagyis 446393-at tett ki 1910—ben. De mi az ilyen

egyszerű tévedés az utána

vármegyék közé

következőkhöz képest!

Abban bizonyos fokig igaza van Bereghynek.

hogy a keleti tót nyelvjárás nem különböztethető

meg az érintkezési területen a ruténtól oly kétség- telen biztonsággal, mint a magyar vagy oláh. Még- sem tehetjük magu'nkévá felfogását, mely ,,e ke'- tes területen az ingatag nyelv helyett a megbízha—

tóbb, mert kevésbbé ingadozó vallást" fogadja el.

Különösen hibáztatjuk azt a lehetetlen módszert,

amivel ezt megcselekszi a következő statisztikai

táblázattal:

A görög katolikusok kerek számából 700000 le kell vonnunk a románokat

Máramarosban 82.000

Ugocsában 8.000 90.000

3. magyarrá lett gör. kato- likusokat és gör. kato—

likusokká lett magyaro—

kat hozzávetőleg 10.000

Marad ... 600000

Igy számol Bereghy.

Vessük ezt össze a hét vármegye görögkatoliku—

sainak 1910. évi tényleges anyanyelvi megoszlásá—

valzl) '

Magyar Tót Oláh Rutén Egyéb Összesen Bereg m. 1852) 67 190 98.370 288 117.485 Sáros m. 1.523 11.575 291 38.241 1.308 52.938 Szepes m. 583 6.235 411 12.100 309 19638 Ung m 13.207 16.148 105 59.127 562 89149 Zemplén m. 29.567 32070 150 38.406 2.025 103.118 Máramaros m. 11.682 40 83.274 158.619 600 254.215 Ugocsa m. 13.376 0 9.713 34.304 131 57.550 Együtt 88.458 67.044 94.151 430167 5.223 694043

lme tízezer helyett 88.458

gyart

A görögkatolikus tótok túlnyomó többsége is görögkalolikus ma-

—nyelvóben teljesen tót, mert nagyrészt elszórt ki—

sebbségként el s a nyelvrokonság csak megköny—

nyltheti a nyelvi beolvadást. Bereghy tanulmá—

nyának tárgya a cseh önkénynek kiszolgáltatott ruténség, mégis az egész megyékre vonatkozó ada-

tokat használja az új határoktól kettétépett tőr—

vényhautóságoknál is. Pedig az elszakított területek

nemzetiségi és felekezeti statisztikája már Trianon

óta közkézen forog, sőt, évek előtt kiszámítottuk az anyanyelv és vallás egymással való kombiná—

cióját is erre a területre.?) Ott megtalálhatta volna

a görögkatolikusok anyanyelvi megoszlását:

Magyar Tót ltatón Egyéb?) Összesen

Ruténföld 41.985 2529 380711 14 526 390 001 Tótföld 26.006 72.289 94.685 5793 198723

Együtt 67.941 74.768 425.396 20.619 588.724

1) L. Magyar Stat. Közlemények 61. köt. 216.

s következő lapok.

2) L. ,,Az elszakított Felvidék nemzetiségi és felekezeti adatai". Magyar Statisztikai Szemle.

1930 november. 963. és köv. lap.

3) Az oláhokkal együtt.

16*

3. szám.

Tehát a Magyarországnak meghagyott megye- csonkok nélkül is közel 68.000 a felvidéki görög- katolikus magyarság száma és nem tizezer,

Bereghy állítja!

mint

Ez felment minket a további ,,statisztika'"

taglalásától, mellyel Bereghy ..a felfogás helyessé—

gét bizonyítja". Hiszen különben sem azért foglal—

kozunk e politikailag határozottan

méltó könyvvel, mintha % statisztikai

figyelemre-

szemponL ból is érdemes lenne rá, hanem éppen ellenkezö

leg, hogy rámutassunk a jóhiszemű és jószándékú

hozzánemértés egy elrettentő példájára. Különösen

súlyosbító körülmény, ha az ilyen téves adatok a

———-236— 1934

külföldnek szánt felvilágosító irodalomba is beke—

rülnek és a valódi helyzettől annyira eltérö képet nyujtanak a magyarság erőviszonyairól.

hogy mindazok, akik kellő fel- készültség nélkül a statisztikai adatok egyszerű le- közlése'n túlmenőleg azok alapján kombinatív jel legű számításokat végeznek, ellenőriztessék az ered—

mény helyességét, arra illetékes szakszervekket is_

akik ilyen ügyben a legnagyobb készséggel állnak

bárki rendelkezésére. Akkor nem látna napvilágot

sok olyan elemi hiba, amely nemcsak a szerzőre és

Kívánatos,

kiadójára vet árnyékot, hanem —-— ami még ennél is nagyobb baj — magának az ügynek is árt.

Mo. E.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arrive's a la bibliothegue de llOfflce central royal honyrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti

munkák. (Publications d'iniérét international et de ihe'orie générale.) ———— Annuaire international de

statistigue agricole, 1932/3. Institut international dlagriculture. Roma.

Bulletin du Bureau international de statistiaue eommerciale, 1931. Bureau international de sta—

tistigue commerciale. Bruxelles.

Double ímposition el évasion fiscale. Reeueit

des accords internationaux et des dispositions de droit interne tendant a éviter la double imposition

et liévasion tiscale. V. köt. Société des Nations.

Geneve.

International cotton statistics, 1934. March.

International fedetration of master cotton spinners' and manufacturersl associations. Manchester.

Erdélyi Mihály: A pszichotechnika a modern gazdasági élet szolgálatában. 15. 1. Budapest. (Klny.

a Közgazda 1933. évi 2—3. számábóll

Fekete József: Az arany egyeduralma ellen.

Mit jelent a világgazdasági konferencia arany-

standard programmja? 36 l. Pápa. 1933.

Finály' István dr.: Gazdálkodás pénz nélkül.

16 1. Budapest. 1933.

Kovács Gyula dr.: A világgazdaság újabb jelen-

ségei. X. füzet. 89 ]. Budapest. 1933,

Nagy Dénes: A gazdasági individualizmus vál—

sága. 8 1. Budapest. 1933. (Klny. a Közgazdasági

szemle 1933. évi 4—5. számából.)

Paku Sándor: A föld- és ieleke'rtékemelkedes megadóztatásának módjai. Részlet doktori érteke—

zésből. 16 1. Budapest. 1933.

Plandler Nándor: Az államadósságok törlesz—

tése. Részlet doktori értekezésbűl. 16 1. Budapest.

1933.

Rassay Gyula: .t bankok szerepe az európai

Iiiteluálságban. 32 1. Budapest. 1933. (Klny. a Köz-

gazdasági szemle 1933. évi 6-7. számábóla

Szél-Dőry: A hozam megállapitása és a cél—

szerű kihasználás a legelői'izi'mben. 40 l. Keszthely.

1933.

Magyarország. (Hongrie) "_ A magyar állam

zárszámadása, 1932/3 (A m. kir. legtöbb állami számvevőszék jelentésével.) Budapest.

Magyarország igazságíigye az 1932. évben. Bu

dapest. (Klny. a Kormányjelentés-ből.l

Magyarország közoktatásiigye az 1932. évben.

Budapest. (Klny. a Kormz'myjelentés-ből.)

Magyarország földmivetésiigye a: 1932. évben.

Budapest. (Klny. a KOl'lllúll§"j(*lt*lllt'*S-l)t'll.l

A m. kir. kereskedelemügyi miniszter jelentése 1932. évi működéséről.

A magyar királyi államvasutak állapota és ii:—

Ieti eredményei az 1932/3. számadási évben. Bu—

dapest.

E.ttrait du Ilapport de gestion des

royales ltongroises, 1932. Direction

postes royales de Hongrie. Budapest, Bierbauer Virgil dr.: Budapest

problémái. 62 l. Budapest. 1933.

Bodor Antal dr.: A falu megismerése. Bevezető rész. 22 ]. Budapest. 1933. (Klny. :] Budapesti

szemle 1933. évi aug.—i számából.)

lis-ima József dr.: Útmutató a községi mezőv

gazdasági bizottságok részére. 78 l. Budapest. 1933.

;

(Az Al—sódum'inti'ili mezőgazdasági kamara kiadva- postes générale des városépítési

nyalt 1933. 1.3

(lesztelyi Nagy László dr.: A Tisza-hajózás.

40 l. Kecskemét, 1933. (A Duna—'l'iszaközi mező- gazdasági kanizii'n kiadvm'iya. 18.)

tlirling Dezső dr.: .t kibontakozás útjai. Rea tláció, belső állami kölcsön, gazda-adósságok sza—

nálz'isa, valtmízáció, telepítés. 10 1. Budapest. (Klny.

a Magyar kultúra 1933. évi június 5—i számá—

ból.)

Kemény Dezső dr.: Erdei fakitermelés, fűrész-

ipár, íakereskei'lelem, rserkéreg— és faszéniizlet 1933—ben. 8 1. Budapest. 1933.

Kemény Dezső dr.: .l/Iagyarország kereske—

delme 1932-ben. 7 l. Budapest. 1933.

Kerék Mihály dr.: Adatok a magyar men?—

gazdasági munkáscsaládok

1102. 590616 1. Budapest. 1933. (Klny. a Magyar gazdák szemléje 1933. évi decemberi számábóll

Koós Zoltán dr.: Emlékirat a gazdaadósságok

rendezéséről. 43 l. Budapest. 1933.

Merkler József: A lovasszekér győzelme a vasút, autó, hajó és spedíció felett. 7 1. Budapest. (Klny.

a Magyar posta és közlekedés 1934. március 10—i számából.)

Piukovii'iz Jozset' dr.: .t magyar gazdálkodás. 6.3 1. Budapest. 1933.

Szabó Miklós dr.: .t mezőg zdasági termékek standardizálása. 24 1. Budapest. (Klny. ;; Mezőgaz- dasági közlöny 1933. évi 8—9 szalmából.)

Szabó Sándor dr.: ttondolaivázlatok a telepi- tésről. 15 l. Kecskemét. 1933.

Sza/'ka Elek: A magyar mezőgazdaság búza. és ro:stermelésének liirloknagyság—csoportok

piarm kerülő mennyiségei. 17 l.

a Kozgziriln lttitií. évi 2—3.

megélhetési viszonyai

:öldme:ó'—

szerint

Budapest. (Klny.

szz'nm'iból.)