12. szám
__ 677 _ ) 1943
ingadozását, a népszaporodást, a háborúkat, talál—
mán-lyok, újítások, stb. szerepét. itt részlete/i .Schumpeter ismert okfejtését és a hosszú hul—
lámok mibenlétét. Ezután tér rá a konjunktúra- hullámzás általános dinamikai elméletére, mely a gazdasági mozzanatok kölcsönös interdependen- (fiáján alapszik. Kiindul a Viki'lras—féle egyensúlyi elgondolásból és ezt megfelelő időfüggvények be—
vezetésével dinamizálja. Eljut így a makrodinami- kai egyensúlyi egyenletekhez, melyek már csak -— mint Tinbergen kimutatta —— mintegy 50 egyen.
letet foglalnak magukban. Ez ,,a dinamikai egyen- letrendszer adja meg ... a szilárd logikai vázat, amely az individuális és minőségi mozzana—
tok mozaikját szerves egységbe foglalja." (133. i.).
Az egyenletek lehetővé 'teszik az elmét-et tapaszta-
lati, statisztikai számszerű igazolásal. amit már számos esetben meg is valósítottak. ,,Az elméletnek
ily módon megvalósított számszerű igazolása egye- intsen korszakalkotó jelentőségű a társadalonnltudo—
mányokban, mivel azoknak, vagy legalább is egyes ágazataiknak ugyanolyan exakt jelleget bitosít, mint amilyent egyes termé—szet'ludományok eltér- tek." (128. l.) Szól még itt a mikrodinlamikai egyensúlyi mozzanuatokról és nevezetesen nagy gáz- dasági egységek piaci harcáról és a monopoliszti- kus piaci egyensúlyról, továbbá a konjunktúra- folyamai erősen egyénlies V és egyszeri jellegéről.
Gond-osan ügyel fejtegetéseiben arra .llS, hogy az elmélet megkívánta szükséges általánosítások a valóság megmagyarázíisánál kellő figyelemben ré-
szesüljenek. _
A harmadik részben az előre bocsátott megis- merések alapulvételével részletes konjunktúrapolí—
tikai útmutatást állít össze. Szól itt a pénz- és hiteti politika, a beruházási és pénzügyi politika, bér- és árpolitika. stb. jelentöségeiről és szerepéről. Mind—
ezek összhangban való irányítását kívánja, meg az eredményes konjunktúrapolitika. mely így a gaz—
dasági élet tervszerű irányítását vonja maga után, amire mindinkább szükség is van. Már a békében,
Különösen pedig szükséges ez a háborús és az át-
meneti gazdaságban. Az eredményes konjunktúra- iranyítás, mintaképeként Svédország újabb kon- junktúrapolitikájáit mutatja be.
A függelékben között matematikai összefoglaló la korrelációszámitás legfontosabb matematikai el.
veiröl, a konjunkltúrahullámzás főbb kvantitatív sajz'itvo—sságairól, a beruházások és a fogyasztás ma—
tematikai kapcsolatairól, a konjunktúraváltozás dinamikai egyeneleteiről) teljessé teszi a szerző tiszta s volita'képen mindvégig matematikai formák nélkül fel-épített gondolatvezetését és a korszerű dinamikai gazdaságelméletet illetően nyújtott váz- latos, de mindazonáltal zárt gondolati rendszert alkotó nlapvetését.
Theiss, aki az ökonometriai irány egyik ma—
g'arországi megalapítója és kiépitője, e könyvé- vel a kvantitatív gazdaságkntlatás újabb nagy érté—
két ajándékozta a magyar gazdaságelméleti és gaz—
daiságsbaitisztikai irodalomnak és egyúttal annak számos hézagosságái egészítette ki termékenyen.
' Kádas Kálmán dr.
Iparfejlesztés.
L'encouragement de l'industrz'e.
Felelős kiadó: Szabó Méri Albert.
Edzteur responsable de l'oum'age : Albert Sza bó M éri.
Budapest. 509 l. —— pages.
Az ipar fejlesztésére — gyárip'au'ról, kisiparról.
háziliparról legyen bár szó —— nemzeti érdekből fel- tétlenül szükség van, —— ez az alapgondolata va—
lamenyi megnyila'tkozásnak, melyeket a fenti című kötet egybekapcsolt. A mű megjelenése a gazdasági irodalomnak kétségtelen gazdagodását jelenti, mert a címében foglalt tárgykörből olyan kiváló szak—
i'érl'iak megnyilatkozását fogta össze, akik a leg—
illetékesebbok a felvetett kérdés megválaszolására Erre való [tekintettel az alábbiak a tanulmányok—
4 nak rövid vázlatát ismertetik csupán.
Varga József: ,,A magyar iparfejlesztés hat évtizewte'* cimen beszámolót ad a magyar ipar fejlesztése érdekében az elmult halt évtizeden át tett fontosabb intézkedésekről. Az iparosítást nem- ,ze'twódelmi és szociális feladatnak tekinti 5 fontos- nak iartjnl, hogy az iparban necsak minél nagyobb, .de minél jobb sorsban élő tömegek legyenek fog- lalkoztatva. Mérei Gyula: ,,Az iparfejlesztés törté- nieite 1842—1914-ig" című tanulmánya részletesen ismerteti az iparfejlesztés történetét, bőséges idé—
zeteket közölve az iparfejlesztés ügyéért harcoló egyének és testületek műveiből. A gróf Batthyány Lajos elnöklésével megalakult Iparegyesület műkö—
dési programmja tekinthető —— szerző szerint ——
egyben az első magyar iparfejlesztési célkitűzés- nek. Az Iparegyesiiletlből sarjadt a Védegyil'et Kos- suth Lajos vezetésével, majd a Gyáralapító Társa—
ság Széchenyi közreműködésével, melyek a gyár- ipar s a kisipar érdekeit is képviselték, fejlesztésű- ket előmozdítotlták. A magyar iparfejlődés és fej—
lesztés igazi [korszaka azonban csak a kiegyezés után kezdődik, tulajdonképeni állami iparfejlesz—
tésről pedig csak Baross Gábor minisztersége óta
beszélhetünk, aki után Szterényi József iparfejlesztő
akciója kívánta az ipar érdekeit szolgálni. A hazai ipari tennékeket pártoló úgynevezett tulipán moz- galom erőtlennek bizonyult, de igen fonztosan befo—
lyásollta az iparfejlődést a bank- és vámközösség megszüntetésére irányuló küzdelem. Dobrovics Ká—
roly: ,,Iparfejlesztés és karteltkérdés" cimű tanul- mányában kifejti, hogy a válságok megoldásának egyetlen útja a szervezett gazdasági élet felé vezet.
A tőke szervezkedéséxnek egyik formája a kartel-
44*
12. szám
——G78—
1943szervezeti, melynek helyes megoldása csak az lehet, ha azokat a magángazdaság érdekeinek tisztelet- ben bartásával az állampénzügyek és a nemzeti termelés szolgálatába állítjuk, de úgy hogy azok egymással és a többi termelési ágakkial harmóniku- san működjenek. Az tárolló veszedelmének elkerü- lése végett meg kell szervezni a mezőgazdaságot is s így a helyes iparpolitika és iparfejlesztés csak a mezőgazdaság megerősítésének útján építhető fel és fejleszthető tovább. Minthogy pedig a mezőgaz-
daság szétszórtsága nem alkalmas arra hogy ön—
magát megszervezze, szükség van az egyéni iniciati- vát meg nem semmisítő állami beavatkozásra.
Meixner Ernő: az ,,Ipari település és iparfejlesztés"
című dolgozatában a győri Kereskedelmi és Ipar- kamara területén lévő gyáriparral foglalkozik. Ál—
tlallános megállapítá—sari is általában a helyi viszo- nyok jellegét viselik magukon. Vitéz Gouthfalvy Domer Zoltán: ,,Az iparpolitika mai problémái"
című tanulmányában a magyar iparnalk mindenek- előtt az európai gazdasági rend szempontjából való vizsgálatával foglalkozik s megállapítja, hogy az irányított gazdaság jegyében megvalósuló nagy gazdasági tér gondolatával a jövőben feltétlenül számolni kell. Az Osztrák-Magyar Monarchia gaz—
dasági szempontból életképes egység volt, de Kö- zépeurópa áruoseréje főként Németországnak, mint nagy fogyasztó területnek számításba vétele nélkül megnyugtató módo-11 nem rendezhető. Magyarország
— előadó _megállapítása szerint — a mezőgazda—
sági-ipari államok sorába sorozható, de szükség van az ipar további fejlesztésére. Az iparfejlesztés fog-álmát tágabb értelmezés szerint előadó össze- esőnek tekinti az iparpolitika fogalmával. Az ipar belső szervezési problémái közül elsőnek az érdek.
képviseleti reformot tünteti fel az előadó, majd az
új karteltörvény alkotást, az ipari igazgatás meg- reformálását, az egészséges közüzemi politikát, az irányított és szervezett gazdálkodás elhatárolását tartja különösen fontosnak, Iparpoliitikafi problé—
málk még a racionalizálás gondolatának a terme—
lésbe V'atlÓ érvényesítése, az ipari liitelellátás fon- tossága, társadalompotitikai szempomthól Végrehaj- tandó vizsgálatok, átmenő gazdasági intézkedések.
Vitéz Gyulay Tibor: ,,A Kereskedelmi Kamarák az iparfejlesztés szolgálatában" cím alatt kifejti, hogy :! Kamarák megnyilvánulásaikka'l mindíg az ipar fejlesztésének szolgálatában állottak és állanak.
Hal'colvtak az ipargazdaság megteremtéséért, fejlő- dési feltételeinek biztosításáért. Hangsúlyozták a nagyipar fejlődési lehetőségének biztosítása mel- lett a kisipar támogatásának szükségességét. Sür- gették az iparfejlesztési törvény megalkotását, melynek áldásos hatását szerző statisztikai adatok közlésével] teszi szemlélte'tővé. Védték a Kamarák
sáról, munkateríiletéről,
a magánipart a közüzemek versenyére! szemben, hangoztatták a (pialiitatív munkaképesség emelésé- nek fontosságát. Kiálításokat és vásárokat rendez- tek, felállították a Kiviteli Kiisiparí Intézetet az ipa- rosság piacának növelése, kivitelének fejlesztése ér- dekében. Gondoskodtak az ipari hitelellátásról, anyagellátásról, szerepet játszottak a visszacsatolt területek szervezési munkálataiban. A Magyar Gyár- ; iparosok Országos Szövetsége: ,,A magyar gyár-ipari két Világháború között" cím alatt statisztikai adatok bőséges közlése mellett vázlatos összefoglaló képet ad a magyar ipari fejlődés legutóbbi két évtizedéröl, annak indító okairól, az ipari termelés jelentősé- géről, a magyar ipar exporttevékenységéröl, deviza- szerzö jelentőségéről. A további ipari fejlődés —— a V Gyosz véleménye szerint —— lehetséges, mert terü- lettel és fogyasztókkal erősödtünk, de iparral csak kisebb mértékben és szükséges, mert a mezőgazda- ság a népszaporodásból úgyszólván semmit sem tud felveni. Gyulay Akos: ,,A magyar kézműves- ipar" című előadásában 'vázlatos áttekintést nyújt a magyar ipar történetéről, majd a kézművesipar mad problémáit tárgyalja. A jövőre nézve kisipar- fejlesztési szempontból jelentős szerep vár előadót szerint a Nemzetközi Kézmi'ivesiprari Közponwtra', melynek feladata lenne az ipari csereakció rond- szeres megszervezése. Gaul Károly: ,,A kisipár és háziipar fejlesztése" című előadásában kifejti, hogy az érdekképviseletek és az Ipari 'I'anl'olyannok ()r- szágos Vezetősége útján irányított kisipari fejlesztés.
iránya kettős, egyrészt az egyéni rátermettség ki- műveltése, másrészt a kisipari tömegtermelés heve—
zetése és előmozdítása.Aháziipar fejlesztését a házi- ipari felügyelőség a háziiparosoknak munkaeltz'ltá- értékesítési lehetőségéről való gondoskodás, a háborús galdiz'llküdt'tsllílk meg—
felelő beállítás; Sith.
,,Az feltételei" címü
rövid eszmefuibtatáSába'n élesen világít rá az erdély- útján szolgálja. Bornemissza- Géza; erdélyi iparfejlesztés
részl terü—letek iparának prohlt'mn'iiru. A hazatért erdélyi részek !iépesséugelltnrtó erejét fokozott ipa—
rosítással kell emelni —— állapítja meg" a szerző "
miután v területek 'mezőgazdaságának népesség—
eslttmtóeroje kimerített-lek tekinthető. Az iparosítás- hoz kiváló állattenyésztés, gazdag tföldklincs és elsőrangú magyar munkaerő rendelkezésre áll. A Székelyföldön elsősorban a középlipart, Nagybánya és Kolozsvár vidékén pedig nagyohbszahású ipar- központ kialakítását kell szorgalmazná. A szén- és vizierő-energiák erlln-nyagoltisága miatt az erdély- 1'észi iparnalk központi problémája —— előadó sze—
rint ———A az e'luergirakérdés A Kereskedelemügyí Mi-—
misztérium 1904., illetőleg 1909. évi költségvetésének mellékleteként kiadott Emlékirat kivonata a mű kö—_
vetkező ki'-t fejezete, melyeket az iparfejlesztésről:
12. szám % 679 ——
1943
szóló 1931. XXI. t.-c. szövege követ sorrendben. Az emlékiratot; rövid beszámolót adnak az állam ed—
digi iparfejlesztő tevékenységéről, kimutatják az iparfejlesztési célokra fordított összegeket, a köz—
szállítások. szakoktatás. vasúti tarifa hathatós vol—
tát. majd részletesen ismertetik a fontosabb teendő.
kot, melyek ma is gazdag tárházzui :iz (tilalmi ipar—
, fejlesztés még onegvnlósítandó programmjainak. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának.- ,,Az ipar—
fejlesztésről szóló törvénytervezet" című hozzá—
szólása az önell'titt'tst csak átmeneti berendezkedés nektekinti.mert az egész gazdasági élet a nagy gaz- dasági egységek felé kényszerül haladni. Iparunk—
nak — — a Kamara véleménye szerint —-—— mennyiségi és minőségi feljavulásra, tervszerűségre és irányí- tásra van szüksége, hogy a nyugati államok ipari termelésével összhangba jöjjön. Szükség van ipari decentmlúzációra, mert a túlzott központosítás ká- ros. Az irányításnak gondoskodni kell energia és nyersanyag biztosításáról. A tömegtermelésre beren—
dezkedett kisiparoka—t szövetkezeti alapon tőmörítve gyár—szerű termelésre kell átállítani. A megnagyob- bodott ország —— fejezi be a Kamara érdetkes fejte-
getéseit —— természeti kincseinek birtokában rend- kívül alkalmas az ipari termelés továbbfejlesztő
%re. Laky Dezső: .,A magyar kézművesípar élet- lehetőségei fejlődő gyár—iparunk mellett" cimű kü- lönösen megszívlelendő tanulmányában kifejti, hogy n kisipar Magyarországon megnem érkezett el a gyáli—ipar mellett—i síma együttműködés állapotába.
Szerző szerint nem kétséges, ha szerves átfogó intézkedések nem törekszenek *a kisiparosság kér- déseinek niegolrlz'tsámb a mostani világháború után a nem szakképzett elemeknek az iparos pályákra mló beözönlésével könnyen újra fellohbanhat az a káros folyamat, mely a gyár—ipar mellett szinte nagyobb ellensége volt a kézműnek. Nem volna helytelen —_ állapítja meg a szerző —- az előbb- utóbb amúgy is munkz'ishiáimyal küzdő mezőgaz—
daságba vezetni vissza bizonyos falusi iparos ele- meket—. A kisiparosság tömegei ezáltal és a gyáripar felszívó hatása folytán gyengülhetnek, a megma—
radó —— feltételezhetőleg tanultabb, jobban szituál—
tabb —- kisiparosok létét pedig biztosítani kell. A nagy európai újjáépítésben a kisiparnak is előre- láthatólag jelentősége lesz. A magasabb iparpoliti—
kai érdekekből is szükséges decentralizáció során több kisipari telep alapja lehetne a decentralizáló gyáriparnak. Kívánatos az ipari erők szervezése.
melyhez szükség van statisztikára; ha ez nincs meg, meg kell szervezni. fejezi be mélyenjáró fej' tegebéseitt a szerző. vaalóvszky Rezső: ,,Az iparfej- lesztési törvény és kézművesipar" cím alatt hang- súlyozza, hogy a tervezett iparfejlesztési reform—
törvény megalkotását a leggondosabban kell elő- készíteni, hogy végrehajtása ne legyen hiányos
mint a jelenleg érvényben levő törvény. A törvény- nek nagyobb mértékben 'kell tekintettel lenni a kézművesiparra. A liberális egyéni gazdálkodás kora letűnt, gazdasági létérdekünk a céltudatos
irányítás, a szervezkedés. .
Végül több mint 100 lapra terjedő cégbeiktatás és hirdetés zárja le a nagy művet. Sz. Z.
Sós József dr.: Magyar néptáplálkozástan.
Dr Joseph Sós: Etude sur l'alimentation du peuple hongrois.
A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadványa. 187.
kötet.
Société d'édíh'on hongroíse de livres médícaux.18'i' volume.
Budapest, 1942. 280 l. — pages.
A számos iskolaorvosi, élelmezési és egyéb szociális természetű statisztikai felvétel alapján ké—
szült értékes szakkönyv a magyar népélelmezés kérdéseit, az élelmiszerek élettani és gazdasági vo- natkozásait nagyszámú statisztikai táblázatokkal és grafi—konokkal világítja meg. A munkához Johan Béla írt előszót, amelyben egyrészt a magyar nép—
táplálkozás kérdéseinek fontosságát, másrészt Sós József szakavatott munkájának értékét hangsú—
lyozza.
Az újkori orvostudomány főleg a bakterioló- giai, a belső elválasztásos és a táplálkozási kuta—
tások eredményei révén fejlődött. A táplálkozás—
tudomány időrendben is a harmadik; művelése a liakteriológiának nagyarányú fejlődése mellett né- mikép még ma is elmaradt. A hazai irodalomban éppenséggel hézagpótló Sós műve, nemcsak a minket belőle leginkább érdeklő népélelmezési sta- tisztikai felvételek és gazdaságtani statisztikák ré- vén, de táplálkozástani, élettani és orvosi szem- pontból is. Sós könyvének négy része van, Ezek:
I. Az általános rész. Élelmezés és táplálkozásvizs—_
gálat. (15—42 l.) II. Élelmiszertan. (43—136 1.) III, Konyhai, izlési és gazdasági szempontok : népólelmezésben (137—175 l.) és lV. Tápanyagtan.
(176—279 1.) E négy rész közül országos statisz—
tikai szempontból az I. rész jelentős, bár a statisz—
tikai módszer —- biológiai, kémiai és egyéb termé- szettudományi kérdésekre —-— a könyv többi részei—
ben is sokszor nyert gyümölcsöző alkalmazást.
Az általános, módszertani, első részben Sós
mindenekelőtt könyvének módszereit ismerteti.
Ezek; 1. a meglátás útján történő megállapítás, 2, a földrajzi és deduktív módszer, amellyel a búzát, a rozsot, a burgonyát, a kukoricát, a rizst stb. főterményként termő vidékeket kutatja és levezeti ebből az ezen vidékeken mutatkozó táplál- kozási hiányokat s következményes betegségeket, 3. A kérdőíves statisztikai módszer. 4. Az élelme- zés és táplálkozásvizsgálat csoportok megfigyelésé—
vel: ez szintén statisztikai módszer, mint az előbbi,
de tulajdonképen csak reprezentatív t. i. részlet- megfigyelés: végül 5. lillelmezés- és táplálkozás—
vizsgálat mérésekkel.