• Nem Talált Eredményt

Iparfejlesztés

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Iparfejlesztés"

Copied!
3
0
0

Teljes szövegt

(1)

12. szám

__ 677 _ ) 1943

ingadozását, a népszaporodást, a háborúkat, talál—

mán-lyok, újítások, stb. szerepét. itt részlete/i .Schumpeter ismert okfejtését és a hosszú hul—

lámok mibenlétét. Ezután tér a konjunktúra- hullámzás általános dinamikai elméletére, mely a gazdasági mozzanatok kölcsönös interdependen- (fiáján alapszik. Kiindul a Viki'lras—féle egyensúlyi elgondolásból és ezt megfelelő időfüggvények be—

vezetésével dinamizálja. Eljut így a makrodinami- kai egyensúlyi egyenletekhez, melyek már csak -— mint Tinbergen kimutatta —— mintegy 50 egyen.

letet foglalnak magukban. Ez ,,a dinamikai egyen- letrendszer adja meg ... a szilárd logikai vázat, amely az individuális és minőségi mozzana—

tok mozaikját szerves egységbe foglalja." (133. i.).

Az egyenletek lehetővé 'teszik az elmét-et tapaszta-

lati, statisztikai számszerű igazolásal. amit már számos esetben meg is valósítottak. ,,Az elméletnek

ily módon megvalósított számszerű igazolása egye- intsen korszakalkotó jelentőségű a társadalonnltudo—

mányokban, mivel azoknak, vagy legalább is egyes ágazataiknak ugyanolyan exakt jelleget bitosít, mint amilyent egyes termé—szet'ludományok eltér- tek." (128. l.) Szól még itt a mikrodinlamikai egyensúlyi mozzanuatokról és nevezetesen nagy gáz- dasági egységek piaci harcáról és a monopoliszti- kus piaci egyensúlyról, továbbá a konjunktúra- folyamai erősen egyénlies V és egyszeri jellegéről.

Gond-osan ügyel fejtegetéseiben arra .llS, hogy az elmélet megkívánta szükséges általánosítások a valóság megmagyarázíisánál kellő figyelemben ré-

szesüljenek. _

A harmadik részben az előre bocsátott megis- merések alapulvételével részletes konjunktúrapolí—

tikai útmutatást állít össze. Szól itt a pénz- és hiteti politika, a beruházási és pénzügyi politika, bér- és árpolitika. stb. jelentöségeiről és szerepéről. Mind—

ezek összhangban való irányítását kívánja, meg az eredményes konjunktúrapolitika. mely így a gaz—

dasági élet tervszerű irányítását vonja maga után, amire mindinkább szükség is van. Már a békében,

Különösen pedig szükséges ez a háborús és az át-

meneti gazdaságban. Az eredményes konjunktúra- iranyítás, mintaképeként Svédország újabb kon- junktúrapolitikájáit mutatja be.

A függelékben között matematikai összefoglaló la korrelációszámitás legfontosabb matematikai el.

veiröl, a konjunkltúrahullámzás főbb kvantitatív sajz'itvo—sságairól, a beruházások és a fogyasztás ma—

tematikai kapcsolatairól, a konjunktúraváltozás dinamikai egyeneleteiről) teljessé teszi a szerző tiszta s volita'képen mindvégig matematikai formák nélkül fel-épített gondolatvezetését és a korszerű dinamikai gazdaságelméletet illetően nyújtott váz- latos, de mindazonáltal zárt gondolati rendszert alkotó nlapvetését.

Theiss, aki az ökonometriai irány egyik ma—

g'arországi megalapítója és kiépitője, e könyvé- vel a kvantitatív gazdaságkntlatás újabb nagy érté—

két ajándékozta a magyar gazdaságelméleti és gaz—

daiságsbaitisztikai irodalomnak és egyúttal annak számos hézagosságái egészítette ki termékenyen.

' Kádas Kálmán dr.

Iparfejlesztés.

L'encouragement de l'industrz'e.

Felelős kiadó: Szabó Méri Albert.

Edzteur responsable de l'oum'age : Albert Sza bó M éri.

Budapest. 509 l. —— pages.

Az ipar fejlesztésére — gyárip'au'ról, kisiparról.

háziliparról legyen bár szó —— nemzeti érdekből fel- tétlenül szükség van, —— ez az alapgondolata va—

lamenyi megnyila'tkozásnak, melyeket a fenti című kötet egybekapcsolt. A megjelenése a gazdasági irodalomnak kétségtelen gazdagodását jelenti, mert a címében foglalt tárgykörből olyan kiváló szak—

i'érl'iak megnyilatkozását fogta össze, akik a leg—

illetékesebbok a felvetett kérdés megválaszolására Erre való [tekintettel az alábbiak a tanulmányok—

4 nak rövid vázlatát ismertetik csupán.

Varga József: ,,A magyar iparfejlesztés hat évtizewte'* cimen beszámolót ad a magyar ipar fejlesztése érdekében az elmult halt évtizeden át tett fontosabb intézkedésekről. Az iparosítást nem- ,ze'twódelmi és szociális feladatnak tekinti 5 fontos- nak iartjnl, hogy az iparban necsak minél nagyobb, .de minél jobb sorsban élő tömegek legyenek fog- lalkoztatva. Mérei Gyula: ,,Az iparfejlesztés törté- nieite 1842—1914-ig" című tanulmánya részletesen ismerteti az iparfejlesztés történetét, bőséges idé—

zeteket közölve az iparfejlesztés ügyéért harcoló egyének és testületek műveiből. A gróf Batthyány Lajos elnöklésével megalakult Iparegyesület műkö—

dési programmja tekinthető —— szerző szerint ——

egyben az első magyar iparfejlesztési célkitűzés- nek. Az Iparegyesiiletlből sarjadt a Védegyil'et Kos- suth Lajos vezetésével, majd a Gyáralapító Társa—

ság Széchenyi közreműködésével, melyek a gyár- ipar s a kisipar érdekeit is képviselték, fejlesztésű- ket előmozdítotlták. A magyar iparfejlődés és fej—

lesztés igazi [korszaka azonban csak a kiegyezés után kezdődik, tulajdonképeni állami iparfejlesz—

tésről pedig csak Baross Gábor minisztersége óta

beszélhetünk, aki után Szterényi József iparfejlesztő

akciója kívánta az ipar érdekeit szolgálni. A hazai ipari tennékeket pártoló úgynevezett tulipán moz- galom erőtlennek bizonyult, de igen fonztosan befo—

lyásollta az iparfejlődést a bank- és vámközösség megszüntetésére irányuló küzdelem. Dobrovics Ká—

roly: ,,Iparfejlesztés és karteltkérdés" cimű tanul- mányában kifejti, hogy a válságok megoldásának egyetlen útja a szervezett gazdasági élet felé vezet.

A tőke szervezkedéséxnek egyik formája a kartel-

44*

(2)

12. szám

——G78—

1943

szervezeti, melynek helyes megoldása csak az lehet, ha azokat a magángazdaság érdekeinek tisztelet- ben bartásával az állampénzügyek és a nemzeti termelés szolgálatába állítjuk, de úgy hogy azok egymással és a többi termelési ágakkial harmóniku- san működjenek. Az tárolló veszedelmének elkerü- lése végett meg kell szervezni a mezőgazdaságot is s így a helyes iparpolitika és iparfejlesztés csak a mezőgazdaság megerősítésének útján építhető fel és fejleszthető tovább. Minthogy pedig a mezőgaz-

daság szétszórtsága nem alkalmas arra hogy ön—

magát megszervezze, szükség van az egyéni iniciati- vát meg nem semmisítő állami beavatkozásra.

Meixner Ernő: az ,,Ipari település és iparfejlesztés"

című dolgozatában a győri Kereskedelmi és Ipar- kamara területén lévő gyáriparral foglalkozik. Ál—

tlallános megállapítá—sari is általában a helyi viszo- nyok jellegét viselik magukon. Vitéz Gouthfalvy Domer Zoltán: ,,Az iparpolitika mai problémái"

című tanulmányában a magyar iparnalk mindenek- előtt az európai gazdasági rend szempontjából való vizsgálatával foglalkozik s megállapítja, hogy az irányított gazdaság jegyében megvalósuló nagy gazdasági tér gondolatával a jövőben feltétlenül számolni kell. Az Osztrák-Magyar Monarchia gaz—

dasági szempontból életképes egység volt, de Kö- zépeurópa áruoseréje főként Németországnak, mint nagy fogyasztó területnek számításba vétele nélkül megnyugtató módo-11 nem rendezhető. Magyarország

előadó _megállapítása szerint a mezőgazda—

sági-ipari államok sorába sorozható, de szükség van az ipar további fejlesztésére. Az iparfejlesztés fog-álmát tágabb értelmezés szerint előadó össze- esőnek tekinti az iparpolitika fogalmával. Az ipar belső szervezési problémái közül elsőnek az érdek.

képviseleti reformot tünteti fel az előadó, majd az

új karteltörvény alkotást, az ipari igazgatás meg- reformálását, az egészséges közüzemi politikát, az irányított és szervezett gazdálkodás elhatárolását tartja különösen fontosnak, Iparpoliitikafi problé—

málk még a racionalizálás gondolatának a terme—

lésbe V'atlÓ érvényesítése, az ipari liitelellátás fon- tossága, társadalompotitikai szempomthól Végrehaj- tandó vizsgálatok, átmenő gazdasági intézkedések.

Vitéz Gyulay Tibor: ,,A Kereskedelmi Kamarák az iparfejlesztés szolgálatában" cím alatt kifejti, hogy :! Kamarák megnyilvánulásaikka'l mindíg az ipar fejlesztésének szolgálatában állottak és állanak.

Hal'colvtak az ipargazdaság megteremtéséért, fejlő- dési feltételeinek biztosításáért. Hangsúlyozták a nagyipar fejlődési lehetőségének biztosítása mel- lett a kisipar támogatásának szükségességét. Sür- gették az iparfejlesztési törvény megalkotását, melynek áldásos hatását szerző statisztikai adatok közlésével] teszi szemlélte'tővé. Védték a Kamarák

sáról, munkateríiletéről,

a magánipart a közüzemek versenyére! szemben, hangoztatták a (pialiitatív munkaképesség emelésé- nek fontosságát. Kiálításokat és vásárokat rendez- tek, felállították a Kiviteli Kiisiparí Intézetet az ipa- rosság piacának növelése, kivitelének fejlesztése ér- dekében. Gondoskodtak az ipari hitelellátásról, anyagellátásról, szerepet játszottak a visszacsatolt területek szervezési munkálataiban. A Magyar Gyár- ; iparosok Országos Szövetsége: ,,A magyar gyár-ipari két Világháború között" cím alatt statisztikai adatok bőséges közlése mellett vázlatos összefoglaló képet ad a magyar ipari fejlődés legutóbbi két évtizedéröl, annak indító okairól, az ipari termelés jelentősé- géről, a magyar ipar exporttevékenységéröl, deviza- szerzö jelentőségéről. A további ipari fejlődés —— a V Gyosz véleménye szerint —— lehetséges, mert terü- lettel és fogyasztókkal erősödtünk, de iparral csak kisebb mértékben és szükséges, mert a mezőgazda- ság a népszaporodásból úgyszólván semmit sem tud felveni. Gyulay Akos: ,,A magyar kézműves- ipar" című előadásában 'vázlatos áttekintést nyújt a magyar ipar történetéről, majd a kézművesipar mad problémáit tárgyalja. A jövőre nézve kisipar- fejlesztési szempontból jelentős szerep vár előadót szerint a Nemzetközi Kézmi'ivesiprari Közponwtra', melynek feladata lenne az ipari csereakció rond- szeres megszervezése. Gaul Károly: ,,A kisipár és háziipar fejlesztése" című előadásában kifejti, hogy az érdekképviseletek és az Ipari 'I'anl'olyannok ()r- szágos Vezetősége útján irányított kisipari fejlesztés.

iránya kettős, egyrészt az egyéni rátermettség ki- műveltése, másrészt a kisipari tömegtermelés heve—

zetése és előmozdítása.Aháziipar fejlesztését a házi- ipari felügyelőség a háziiparosoknak munkaeltz'ltá- értékesítési lehetőségéről való gondoskodás, a háborús galdiz'llküdt'tsllílk meg—

felelő beállítás; Sith.

,,Az feltételei" címü

rövid eszmefuibtatáSába'n élesen világít rá az erdély- útján szolgálja. Bornemissza- Géza; erdélyi iparfejlesztés

részl terü—letek iparának prohlt'mn'iiru. A hazatért erdélyi részek !iépesséugelltnrtó erejét fokozott ipa—

rosítással kell emelni —— állapítja meg" a szerző "

miután v területek 'mezőgazdaságának népesség—

eslttmtóeroje kimerített-lek tekinthető. Az iparosítás- hoz kiváló állattenyésztés, gazdag tföldklincs és elsőrangú magyar munkaerő rendelkezésre áll. A Székelyföldön elsősorban a középlipart, Nagybánya és Kolozsvár vidékén pedig nagyohbszahású ipar- központ kialakítását kell szorgalmazná. A szén- és vizierő-energiák erlln-nyagoltisága miatt az erdély- 1'észi iparnalk központi problémája —— előadó sze—

rint ———A az e'luergirakérdés A Kereskedelemügyí Mi-—

misztérium 1904., illetőleg 1909. évi költségvetésének mellékleteként kiadott Emlékirat kivonata a mű kö—_

vetkező ki'-t fejezete, melyeket az iparfejlesztésről:

(3)

12. szám % 679 ——

1943

szóló 1931. XXI. t.-c. szövege követ sorrendben. Az emlékiratot; rövid beszámolót adnak az állam ed—

digi iparfejlesztő tevékenységéről, kimutatják az iparfejlesztési célokra fordított összegeket, a köz—

szállítások. szakoktatás. vasúti tarifa hathatós vol—

tát. majd részletesen ismertetik a fontosabb teendő.

kot, melyek ma is gazdag tárházzui :iz (tilalmi ipar—

, fejlesztés még onegvnlósítandó programmjainak. A Pécsi Kereskedelmi és Iparkamarának.- ,,Az ipar—

fejlesztésről szóló törvénytervezet" című hozzá—

szólása az önell'titt'tst csak átmeneti berendezkedés nektekinti.mert az egész gazdasági élet a nagy gaz- dasági egységek felé kényszerül haladni. Iparunk—

nak — — a Kamara véleménye szerint —-—— mennyiségi és minőségi feljavulásra, tervszerűségre és irányí- tásra van szüksége, hogy a nyugati államok ipari termelésével összhangba jöjjön. Szükség van ipari decentmlúzációra, mert a túlzott központosítás ká- ros. Az irányításnak gondoskodni kell energia és nyersanyag biztosításáról. A tömegtermelésre beren—

dezkedett kisiparoka—t szövetkezeti alapon tőmörítve gyár—szerű termelésre kell átállítani. A megnagyob- bodott ország —— fejezi be a Kamara érdetkes fejte-

getéseit —— természeti kincseinek birtokában rend- kívül alkalmas az ipari termelés továbbfejlesztő

%re. Laky Dezső: .,A magyar kézművesípar élet- lehetőségei fejlődő gyár—iparunk mellett" cimű kü- lönösen megszívlelendő tanulmányában kifejti, hogy n kisipar Magyarországon megnem érkezett el a gyáli—ipar mellett—i síma együttműködés állapotába.

Szerző szerint nem kétséges, ha szerves átfogó intézkedések nem törekszenek *a kisiparosság kér- déseinek niegolrlz'tsámb a mostani világháború után a nem szakképzett elemeknek az iparos pályákra mló beözönlésével könnyen újra fellohbanhat az a káros folyamat, mely a gyár—ipar mellett szinte nagyobb ellensége volt a kézműnek. Nem volna helytelen —_ állapítja meg a szerző —- az előbb- utóbb amúgy is munkz'ishiáimyal küzdő mezőgaz—

daságba vezetni vissza bizonyos falusi iparos ele- meket—. A kisiparosság tömegei ezáltal és a gyáripar felszívó hatása folytán gyengülhetnek, a megma—

radó —— feltételezhetőleg tanultabb, jobban szituál—

tabb —- kisiparosok létét pedig biztosítani kell. A nagy európai újjáépítésben a kisiparnak is előre- láthatólag jelentősége lesz. A magasabb iparpoliti—

kai érdekekből is szükséges decentralizáció során több kisipari telep alapja lehetne a decentralizáló gyáriparnak. Kívánatos az ipari erők szervezése.

melyhez szükség van statisztikára; ha ez nincs meg, meg kell szervezni. fejezi be mélyenjáró fej' tegebéseitt a szerző. vaalóvszky Rezső: ,,Az iparfej- lesztési törvény és kézművesipar" cím alatt hang- súlyozza, hogy a tervezett iparfejlesztési reform—

törvény megalkotását a leggondosabban kell elő- készíteni, hogy végrehajtása ne legyen hiányos

mint a jelenleg érvényben levő törvény. A törvény- nek nagyobb mértékben 'kell tekintettel lenni a kézművesiparra. A liberális egyéni gazdálkodás kora letűnt, gazdasági létérdekünk a céltudatos

irányítás, a szervezkedés. .

Végül több mint 100 lapra terjedő cégbeiktatás és hirdetés zárja le a nagy művet. Sz. Z.

Sós József dr.: Magyar néptáplálkozástan.

Dr Joseph Sós: Etude sur l'alimentation du peuple hongrois.

A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat kiadványa. 187.

kötet.

Société d'édíh'on hongroíse de livres médícaux.18'i' volume.

Budapest, 1942. 280 l. pages.

A számos iskolaorvosi, élelmezési és egyéb szociális természetű statisztikai felvétel alapján ké—

szült értékes szakkönyv a magyar népélelmezés kérdéseit, az élelmiszerek élettani és gazdasági vo- natkozásait nagyszámú statisztikai táblázatokkal és grafi—konokkal világítja meg. A munkához Johan Béla írt előszót, amelyben egyrészt a magyar nép—

táplálkozás kérdéseinek fontosságát, másrészt Sós József szakavatott munkájának értékét hangsú—

lyozza.

Az újkori orvostudomány főleg a bakterioló- giai, a belső elválasztásos és a táplálkozási kuta—

tások eredményei révén fejlődött. A táplálkozás—

tudomány időrendben is a harmadik; művelése a liakteriológiának nagyarányú fejlődése mellett né- mikép még ma is elmaradt. A hazai irodalomban éppenséggel hézagpótló Sós műve, nemcsak a minket belőle leginkább érdeklő népélelmezési sta- tisztikai felvételek és gazdaságtani statisztikák ré- vén, de táplálkozástani, élettani és orvosi szem- pontból is. Sós könyvének négy része van, Ezek:

I. Az általános rész. Élelmezés és táplálkozásvizs—_

gálat. (15—42 l.) II. Élelmiszertan. (43—136 1.) III, Konyhai, izlési és gazdasági szempontok : népólelmezésben (137—175 l.) és lV. Tápanyagtan.

(176—279 1.) E négy rész közül országos statisz—

tikai szempontból az I. rész jelentős, bár a statisz—

tikai módszer —- biológiai, kémiai és egyéb termé- szettudományi kérdésekre —-— a könyv többi részei—

ben is sokszor nyert gyümölcsöző alkalmazást.

Az általános, módszertani, első részben Sós

mindenekelőtt könyvének módszereit ismerteti.

Ezek; 1. a meglátás útján történő megállapítás, 2, a földrajzi és deduktív módszer, amellyel a búzát, a rozsot, a burgonyát, a kukoricát, a rizst stb. főterményként termő vidékeket kutatja és levezeti ebből az ezen vidékeken mutatkozó táplál- kozási hiányokat s következményes betegségeket, 3. A kérdőíves statisztikai módszer. 4. Az élelme- zés és táplálkozásvizsgálat csoportok megfigyelésé—

vel: ez szintén statisztikai módszer, mint az előbbi,

de tulajdonképen csak reprezentatív t. i. részlet- megfigyelés: végül 5. lillelmezés- és táplálkozás—

vizsgálat mérésekkel.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége 397.. Magyar Okleveles

11 Zemplén megyei fejek Zemplén vármegye tíz évvel Trianon után Szerk.: Hirn László Bp... tást is köteles

A két világháború között funkcionáló úgynevezett országos büntetőintézet volt a budapesti Magyar Királyi Országos Gyűjtőfogház, a váci Magyar Királyi

• Vizualizáció: olyan eljárás, amelyek képek, diagramok, animációk készítésével üzeneteket közvetít. • Adatvizualizáció: adatok képi, grafikus megjelenítése.

Ez 1942-43-ban a magyar hadiipar termelés oly mervu nőve leset tette szükségessé, amely végül is az adott körülményekből származó nőve o nehezségek

E csaknem 475000 szó közt ter- mészetesen több-kevesebb gyakorisággal foglalnak helyet a különböző szók; az utóbbiaknak a száma 16.571; tehát ennyi ev l,yszerű szó szerepel

fejezetben először történeti visszapillantást ad a magyar gyáripar keletkezéséről és a gyár-ipari munkásság kialakulásáról és vázolja ez utóbbinak gazdasági és

tanulmányának, illetve a Statisztikai Szemléből átvett összefoglaló jellegű cik- keknek, beszámolóknak3 közlése mellett a magyar statisztikai munkával kapcso- latos cikkek