A bűnözés antropologiai és gazdasági tényezőinek súlya a matematikai statisztika tükrében

...-II.C..C'.

A bűnözés antropologiai és gazdasági tényezőinek súlya a mate—

matikai statisztika tükrébenf)

Le poids des facteurs anthropologigues et économigues de la, criminalité a la lumiere de la statisligue mathématigue?)

Résume'. L'uuteur expose les résultats inte'ressants

de liappre'ciation des facteurs de la criminalíté, ob- tenus á l'aide de la statistigue rnathématíaue. Il adopte, dans la coordínation des résultats de la sta—

tistigue criminelle, les méthodes usitées dans la statistiaue écononu'gue pour l'élimination de di/fé—

rents facteurs, En se basant sur ses propres re—

cherches et sur celles diautres, il prend pour point de départ le fait gue les écarts de la r'noyenne de criminalíté sont dus aux conditions sociales et éco- nomigues, tandis (Jue la criminalité magienne est ,,le passif du compte de la nature humaine". La comparaison avec les moyennes guinguennales mo- biles montre (]ue dans les années 1881—1917, [a criminalité était imputable pour 14% aux influences des phérzoménes économígues et sociaux d*une durée inférieure a 5 ans, tandís gu'en 1918—1928 cette pro' portion était de 20%. Les écarts entre la série de criminalíté et les valeurs de la moyenne mobile peuvent étre exprimés aussi en proportions pour cent de ces écarts. C'est ainsi gu'on éliminera, de la série relative á la criminalite', les effets des facteurs dits séculaires dont la duréc dépasse 5 ans (par exemple: crise économz'gue mondiale, changcments apporte's par les traite's de paix a la structure de Péconomíe nationale, etc.), Il ressort des calculs faits de cette maniere gue, sur liensemblle de la criminalite' enregistrée, 8(i'3% en 1881—-1917 et 58'4% en 1918—1928 auaíent leur origine dans la nature humaíne (facteur anthropologigue). Désormaís, la statistigue mathe'matíoue aussi in—teruíendm dans la lutte entre les diverses lhéories de la criminalifé, Les théories unilatérales et tendancíeuses ani vou—

Iaíent rendre Pambiance sociale uniguement respon—

sable de la eriminalité, se trouvent dans un uéritable embarras, car ciest la mathématíaue, la plus efficotte de toutes les méthodes des sciences naturelles, ani révele leurs erreurs.

$

Antropologia alatt tágabb értelemben az ember testi és szellemi természetéről

szóló tant értjük. így a bűnözés antropolo-

giai tényezője alatt a testi és szellemi em- bernek, mint elválaszthatatlan egységnek a

1) Székfoglaló előadás a Magyar Statisztikai Támaságban 1934 október 10-én. —- Discours de réceptíon prononcé le 10 octobre 1934 a la Société Hongroise de Statistigue.

bűnözés külső tényezőihez való viszonyát értjük. Akik az antropologia fogalma alá csak az ember testi tulajdonságainak tanát sorolják, azok a bűnözés antropologiai té- nyezői helyett ,,endogen bűnözési ténye—

zők" kifejezést használhatják.

A bűnözési elméletek közül matemati—

kai ellenőrzés alá nem esik Lombroso el- mélete a ,,bűnöző ember"-ről, mint külön típusról. A bűnöző ember oly egység, ame—

lyet tovább analizálni nem lehet. A bűnö—

zésn—él cselekvési indító oka: terheltsége.

azaz a mennyiségi kezelésre alkalmatlan biologpszichikai tényező.

Ki kell kapesolnunk a dogmatikus mi—

liőelméletet is, amely a társadalmi viszo—

nyokat teszi egyedül felelőssé a bűnözés- ért. Lehetne ugyan azzal a kérdéssel is fog—

lalkozni, hogy a bűnözés különböző társa- dalmi tényezői milyen különböző súllyal esnek latba, mint indító okok és kénysze—

rítő körülmények, de ez esetben az ember felelősségét teljesen kikapcsoltuk volna.

A krözépeltérés kriminaletiologiai jelentő—

sége cimű tanulmányun'kbanzj a fajok és fe- lekezetek bűnözéseinek középeltérései alap—

ján kimutattak, hogy a bűnözésnél az egyéni akarat és a külső [befolyások viszonyában az egyéni akarat nem játssza a függő vál- tozó szerepét, azért funkcionális egyenletek—

kel nem tudjuk e viszonyt kifejezni.

Ha mégis megkísérelnők, ez ma már ellenkezne a tudományos világ túlnyomó többségének véleményével és maidnem az egész világ büntetőjogi gyakorlatával. A költők is ismerték valamennyire az emberi természet mélységeit és problémáit: az emberi természet kétlakiságát, meghason—

lás-ait, butkásait és hősi harcait a jóság és igazság győzelméért. Arra a kérdésre, hogy van—e olyan költői igazság, amelyet a mate—

matikzai statisztika is hasznosíthat, azt kell mondanunk, hogy van. A legtöbb nép köz—

mondásaiban számtalan változatban tér vissza: Naturam expellas furca, tamen usgue reeurret. A következőkben igazolni fogjuk, hogy költészet és mennyiségtan egy úton járnak.

?) M. Stal. Szemle. 1933. évf. 338. és köv. ].

10. szám. ——873— 1934

!!

Pmpon/ian du nombre des

I. 100000 TIZENKÉT VÉVEN FELÚLI SZEMÉLYRE ESÖ anim-zu SZÁM A.

plus de 723ns condemne's pour 700000 haw/enis.

4600 . 1600

§ % l

i y, les personneso—o—o szemé/y § __ Összes bűn/effekve'fségekeís' kihágások

a 4400 - § ;; —— Total des crimes,t/é//Is elmnheven/ions 1400

§ la propriéle'._o—o——o—o vagyon-. §: _ ______ Összes [Wife/[ek és vél§ágak

ca , , ?. Total des orv/mes el del/ls .

§ lEIaf... allam... 'A . , , .

.o §— ... 5 BW "702!" 9499

a 1200 E 10 saciéle'... ,__..,_,_, fáma/om s -——- ngennes mobi/es guinguenna/es 1200

m "§—

!E R

S §

* 4000 UH 1000

800

600 600

'1- 400 400

o.:

53

; ' a

* 200 :. r" 200

25. 's'"!

. _____..-...___ __._,________ _..__... "..: . __________

uvwmwfütmsmmwssmuwf a.,-""— x.,_,.,,.., ...4.o-—o ' cum; :_______________

olllllltllllllllllllllllllllllllf'lltllllllo

' ' l fm. [hl ! lol I 1ml*lml ( ] lm ' IN! Imlm'hlw mid IN! [mlwlh mlmlclvlwlm*lmlwlsla

.MSLSz. §88$m$m88m gammagngBDÉÉOocooav'zx— ?gFT—V' rr— NNN mmm mmm RMeS'

1934. ? 99 3 (_ $ ; , igaz..

_ _ _ _ _ .

Kiindulópontul azt a felfogást választ- juk, hogy a bűnözésért úgy az emberi ter- mészet veleszületett fogyatékosságai, mint :a természeti és társadalmi tényezők és mindezek kölcsönhatásai okolhatók. Az embert máskülönben ki kellene kapcsolni

;a bűnözés aktív tényezőinek sorából. Ha mégis feltételeznők, hogy az ember a függő, passzív változó szerepét játssza és

'ha ez esetben a bűnözést, mint társadalmi jelenséget. matematikai egyenlettel akarnék jellemezni, csak egy oly egyenletet állíthat—

'nánk fel, amelyben sok független változó

van; y : f (xl, xz, ... xn).

Az egyenletek e fajával már Diophan—

tes foglalkozott. Ezek az elsőfokú egyenle- tektöbbértelműek, sőt sokértelműek. Olyan wegyenlet, mely sok megoldást enged meg, ipozitív egyértelmű és a törvfmyszerűségek :megállapítását lehetővé tevő megoldás he-

W

lyett az eshetőségek, a véletlenek birodal- inába vezet el bennünket.

Az izoláló módszer segítségével kiemel- hetünk ugyan egyes tényezőket és a korre—

láció számítás segitségével kutathatjuk pl.

a búzaárak és a lopások összefüggéseit, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy még az így kapott eredménybe is belejátszanak az összes többi tényezők-A korreláció számítás nem közömbösíti a többi társadalmi tényezö hatását. hanem a számítás technikai leiolytaíhatása érdeké—

ben nemlétezőknek tekinti azokat.

A korrelációszámítás alapjául vett sta—

tisztikai sorok összefüggése függvénnyel kifejezve többértelmű eredményt ad. A sok egymásra is ható tényező belejátszása kö- vetkeztében okozati pluralitás lép fel.

A társadalmi jelenségek matematikai kezelésénél a kapott eredmény még külön

62*

10. szám. —874—

]ogikdi magyarázatra szorul. Ez a magya- rázat viszont az egyenlet független és függő változóiról, a bűnözés tényezőiről alkotott

felfogásunktól függ ;

A gazdasági jelenségek a társadalmi je- lenségek egyxrészét alkotiák. Az nem *vi—

tás, hogy a környezet be'folvást gyakorol

az emberre. Vitás csak az, hogyan reagál az ember a gazdasági jelenségek változá- saira.

A matematikai statisztika újabb mód-

szerei a bűnözés jelenségére alkalmazva a költőket igazolták, akik az emberi termé- szetben nem épp a viaszszerű képlékeny- séget tekintették jellemzőnek. Az emberi természet egy meglehetősen makacsul rugal—

mas maggal bír, amely magát nem von—

hatja ki teljesen a külvilág befolvásai alól, azokra azonban állandóan benső, különle—

ges természetének megfelelő sajátos módon reagál.

Az emberi természet ebből a. szempont- ból a kriminalitás állandó tényezője. An—

nak tekinti Ferrí és van Kan is. A krimina- litás mérvében beálló változások oka vi- szont a társadalom, a miliő, .a miliőválto—

zások. Ha így fogjuk fel a bűnözés problé—

máját, akkor egy b—izonvos hosszabb idő—

szak bűiiözése'n'ek átlagától való eltérések

250. 4

'I ,

400 N. A VAGYD N ElLENI BUNCSELEKMENYEK MIATT

A

h

* 400 ' ELITELT -100.000 LELEKRE ESO - SZEM ELYEK I'! J' §

* ! : : ' l — : r ,

SZAMANAK ELTERESE AZ ATlAGTDL l ! ,' l

300 1881 -'1928._ . í ; x. 300

[C'/WZ 05 [A MUl/E/V/Vf, DE [A PRÚPU/Pí/U/ll, Fül/R 700000 HÁB/f/l/WS ! ' , "

DfS CU/VDAM/VÉ'S PDI/l? INFRACT/Ú/VA 14 [0/ Sl/R [A PRUPR/ETEA ( ll , [

EI/Érés az 5 éves mozgó a'l/ag/a'l : ! ,, "

zoo : fcar/ de la moyen/ze gumin/ennak mobi/e '? 'C""'—,'_""—!""" 200 ,! _ f/fáf'e's az áf/agfd/

l , "

§ fee/'I de la moyen/79

§ ; !

? 7887 —7977 , . I ! l

; vo—OJ-o Müyenne powl7978 _ 7928l evek gif/aga ; l ! n *!

100 ', ! ' * ! . 100

I l

l, l

_ _

kv, ,

45 , , !

O _;3 * A A m A A §

()

xi ! W IIII V V *v/

" _ ;Xx [fix _ , x ! b _ XVA l '

x—V v V; -——--x

100 ; ; ,' 100

! x !, l

) Ir!

Y * _

200 v-í'mimkrim'lco'lmimim o wgmlmlwimimimfmim c: elálmleimimínimlm o v-imlmlelml'wlmgmlmgmmmmmmmmgammmmmmmmgmoooomoooBveveewvvrgmmmmmmmme) TiwiwixfimiLDiRim 200

' *— V '— v! '*— MS/S;1934w..s5)

a társadalmi tényezők rovására írhatók, a _főátlag pedig az emberi természet teher—

Számlájára.

Azt mondhatjuk ezek alapján, hogy az emberi természet velejárója egy bizonyos fokú kriminalitás, mely változó politikai, ' gazdaságí'és társadalmifv'is'zonyó'k mellett is csak!—*? igen kismérvben változik. A leg—

nagyobb mérvű, országokat és nemzeteket alapjaikban megrázkódtató változások idéz—

nek elő az antropológiai faktorok bűnö—

zési trendvonalainak irányában és alakulá—

sában változásokat. A kriminalitás évről—

évre mutatkozó változásainak okát a gaz—

dasági és társadalmi viszonvokban kell ke—

resnünk.

A bűnözés antropológiai ténvezőinek terhére írható kriminalitás magyarázatát a materialisztikus világszemlélet alapján tisz—

tán az állati lét maradványának kell te- kintenünk. Lombroso megkerüli e kényes problémát és a kriminalitás főokát velünk született testi vagy lelki fogyatékosságok terhére írja. Adós marad azonban annak megjelölésével, hogy mely fogyatékosságok milyen irányú és milyen mérvű krimina—

litást vonnak maguk után.

A keresztény bölcselet a bűnbeesett em—

beri természet gyarlóságaival, az eredendő,

10. szám. —875—- ' 1934

bűn zkwövetkeztmxe'nyeivel ma- a;

gyarázza a kriminalitást. E szerint elvben _az emberi oo tenmészet oly gyarló, hogy

senki nem mentes a krimi- nalitástól; minden'ki kerül—

het oly helyzetbe, hogy a

50

40

l". VAGYON ELLENI BűNGSELEKMÉNYEK MlATT ? ELlTÉLT SZEMÉLYEK SZÁMA AZ * l

5 ÉVES MOZGÖ ATLAG %- ÁBAN "

NÚMBRE DES CDNDAMNÉS PUUP !NFDACTIONA MM! 501?LA PPOPPIÉTÉPAI? PAD- PLWTAW MUYENNES OU/NOUENNALES MOB/AES ,1861— 1926,%

70

1881-1928-IG. 50

viszonyok hatása alatt va—

30

A no

lamely bűncselekményre ve- temedik.

Vizsgáljuk meg ezekután ²⁰ azt ,a kérdést, hoby a sta—

tisztikla módszereinek jelen— .a legi fejlettségi foka meg—

engedi—e, illetőleg lehetővé teszi—e a bűnözés antropo—

logiai és gazdasági ténye— w ——

lőinek különválasztását és

mennyiségi meghatározását.

Elvünk tehát az, hogy míg a bűnözés állandóságát 30

előidéző okokat az emberi

természetben látjuk, addig a bűnözés változásainak okát a társadalmi és gazdasági

tényezőkben fogjuk keresni. A probléma és a számítás leegyszerűsítése érdekében itt csak a vagyonelleni bűnözés adataira ala—

píthatjuk számításainkat. A vagyonelleni bűn—cselekmények elkövetésén'él, az idegen ingók szándékos rongálását kivéve, kizáró- lag gazdasági indító okok íátszanak közre.

Itt tehát az izoláló módszer szerencsésen és könnyen alkalmazható. A bűnözés többi társadalmi tényezője ki van kapcsolva és legfeljebb annyiban játszanak másodrangú szerepet, amennyiben a gazdasági élet fej- lődésére, változásaira befolyással vannak.

Az első ábrán látjuk a vagyonelleni bűncselekmények miatt elítélt személyek 100. 000 12 éven felüli lélekre viszonyított

árányszámáit 1881 től 1917- iff. ) Irányvo-

1) A vagyon elleni bűncselekmények keretébe soroltuk mindazon bűncselekmény—eket, amelyeket anyagi előnyük miatt követtek el: lopás, rablás, zsaroláswjogtalan elsajiátítás, orgazdaság és bűn-

pártolás, csalás, csalárd- és vétkes bukás, sikkasztás, zártörés, hűtlen kezelés, uzsora, szerencsejáték által elkövetett kihágás, tulajdon ellen elkövetett kihágás, árdrágítás, kerítés, pénzhamisítás, okirathamisítás,

pénz és értékpapír hamisítására vonatkozó kihágás, kézi zálogüzletre vonatkozó szabályok megszegése.

K'irekesztettük a vagyon elleni bűncsuelelemérnyekből a más vagyona rongálását, mert annak indító oka nem a gazdasági viszonyok változása, hanem a bosszú.

Als/su 1üu :, _

nal számításával a görbe szeszélyes volta miatt nem kísérletezhetiink. Nem marad más hátra, mint a legkisebb négyzetes el—

térés alapján kiszámított irányvonal helyett pl. az egyszerűbb módszerrel, az Öt éves mozgóátlaggal operálni. Ez képviseli az ál—

landó antropológiai tényező és a szekulá—

ris hatások összesített befolyását a bűnö—

zésre. Az irányvonaltól való eltérésekkel a gazdasági hatások (koniunktúrahullámzás) befolyását mérhetjük a vagyonelleni bűnö- zés alakulásánál.

Az 5 éves mozgó átlagtól (mért eltéré- sek esak azon gazdasági kojunktúrahatá—

sok befolyását mutatják, amelyek lefo—

lyása, tartama 5 évnél rövidebb. Az 5 éves mozgó átlagtól mért eltérések—iben benne foglaltatnak az összes koníunkturális jel- legű, valamint rendszertelen gazdasági je- lenségek hatásai, mert egyik sem hosszabb életű 5 évnél, nincs bennük az a bűnözési gazdasági tényezőy amelyet a világgazdaa ság struktúrájában a háború és a békeszer—

ződések következtében beállott változások

jelentenek ' '

Az 5 évi mozgó átlantól mért eltérések

nem tükrözik vissza a világválság hatását,

amely az előbb említett strukturális válto- zások és a kapitalizmus kinövéseinek ha—

tásösszege '

10. szám. —— 876 — 1934

m __

__ Eltérés a nyokat öltöttek, melynek kihatásai a bűf

Évek $$$? $$$. 533656? mág; nözés növekedésére nem maradnak el. A;

** elítélt átlag átlagtól még;? kapitalizmus mint gazdasági rendszer, nem tud immár gondoskodni milliók foglalkoz—;

1881 340 — — _ tatásáról és ezek mint munkanélküliek,

188? 322 __ —_ — szaporítják azok táborát. akikből a gazda—

;ggí 32? 383: tai 133 sági viszonyok kiválthatják a vagyonellenir 1885 291 286-8 Jr4'2 'H' bűncselekményeket.

ággá 333 3833 füg :íá A II. számú ábrán a vagyonelleni bűn—

1888 335 3076 -J,—27'2 4.7-4 cselekmények miatt elítélt személvek száz—

1889 319 31126 %7;4 4—2'3 ezer lélekre átszámított viszonyszámainak ggg ggg ággá 'lll 2 "k? 3 5 éves mozgó átlagától, mint trendvonzaltólt 1892 280 2926 —12'6 ——4'3 mert eltéréseket ]. :az előző hasábon.

Égi ggg ággá 33333 IÉÉ Az 1. ábra mutatja a mozgó átlag görbé—

1895 288 2906 w7'6 ——-2'6 jétől mért eltéréseket. Ha az eltéréseket 3 ág? ggg ággá :igő :gg mozgó átlag értékeinek százalékában fejez—

1898 321 2996 4.214 44-1 zük ki, kiküszöböljük a bűnözési sorból az

1899 379 291'2 —l'87'8 —t—30 irányvonal befolyását, amely ebben az eset—'

1900 206 12854 "794 _2733 ben összeesik a gazdasági élet szekuláris

1901 247 279'6 ——32'6 ———11 3 (

1902 274 2604 4.131; 4—5-2 tényezőinek hatásával.

ggg; ggg %% 3313 fái; A II. számú ábrán grafikailag ábrázol—

1905 346 3110 4350 4.11-2 tuk az eltéréseket az egyenesnek vett 5 éves

1906 324 31773 $$$ 4-211 mozgó átlagtól. Ha a mozgó átlag időhatá—

ággg 352 3322 4133 ig; rát nagyobb és nagyobbra vesszük, mind—"

1909 295 2976 —2'6 ——0-8 jobban közeledünk a számtani átlaghoz.

Égi? 3573? ggág "1533 "4153 Azért próbaképen meg fogjuk állapítani az 11912 280 2796 4—0 4 Jf—O'O eltéréseket a vagyonclleni bűncselekmények

1913 297 2792 4478 4—6'3 miatt 100000 lélekre (12 évnél idősebb) eső

ggg; ggg ggg 333 :gfá elítéltek statisztikai sorálnark 18810—1928. évi

1915 271 3860 ___115.0 _27.2 átlagától. A ll. sz—á'maú ábrán folytonos vo—

1917 324 44615 —122'6 —27'4 nallal felraktuk először a statisztikai sor el—

ági; ggg ggg "ággá áig; téréseit az 5 éves mozgó átlagtól és szagga—

1920 491 5804 —89'4 —15-4 tott vonallal jeleztük az eltéréseket a főát—

1921 422 5802 ——158'2 ——27'2 lagtól. E sor gönbéje nyilvánvalóvá teszi

%; ggg; 3333 $$ng jég? azt, hogy két különböző jellegű korszakra

1924 779 6350 —t—144-0 4—22'6 nem lehet egy átlagot számítani. mert ezen

ggg áig ággá Áááá _Ég'í átlag úgyis elválasztja egymástól azon kor-

1927 409 __ __ _— szakokrat, amelyeket a mozgó átlag módsze—

1928 421 — _ —— rével képzett hipotetikus trendvonal szem- pontjából nem, szabad együtt kezelni.

Az átlagvonal jelen esetben két kor—

A világgazdaság strukturális változásai—

nak idesorolása miatt talán senki sem fog velünk perbeszállni. A kapitalizmus bom—

tásával járó jelenségkomplexum létét talán sokan tagadják. Nem vitatható ellenben, hogy a nagytőke kezében akkumuláló nagy gazdasági hatalom a szegény és eladóso—

dott államok kormányainak gazdaságpoli- tikáját károsan befolyásolja és korlátozza.

A jövedelemelosztás lfoná'kságrari olyan ará-

szakra bontja a megfigyelt idő-szakot: 1881

——1917. éveket felölelő időszakraa amikor a vagyonelleni kriminalitás az átlagon alul maradt és az 1918—1928. éveket felölelő korszakra, az átlagon felüli vagyon ellen irányuló kriminalitással.

Ha ezen időszakokra az átlagokat külön kiszámítjuk és a 2. görbére fektetíük, két új tengelyt kapunk. Az 1881—1917. évekre vonatkozólag egy negatív tengelyt, mely pánhuzainos a koordináta rendszer tenge—

10. szám.

——877———

lyével, az 1918—1928 évekre pedig egy po—

zitív tengelyt, amely szintén párhuz imos a koordináta rendszer tengelyével. Ha ezen két tengelytől mérjük a statisztikai sor ér- tékének eltéréseit, akkor az eredmény meg fogja közelíteni a mozgó átlagtól mért elté—

rések értékeit.

Az ötéves mozgó átlag módszerével te—

hát át lehet hidalni azokat a nehézségeket, amelyek két különböző jellegű korszak ada- tainak egy közös nevezőre való hozásánál felmerülnek.

A vagyonelleni kriminalitás görbéjének az ötéves mozgó átlagtól számított eltéré—

sei közelítik meg leginkább a kriminalitás számsorainál kimutatható azon kilengése- ket, amelyeket a gazdasági koniunktúrák terhére írhatunk. Ez a görbe azt is mutatja, hogy az 1881———1917. években olyan válság- hullám alig volt, amelynek tartama az 5 évet meghaladta volna.

Az 1918——1928. évekre vonatkozó—lag ezen időszak rövidsége miatt mást, mint 5 éves mozgó átlagot nem tudunk számítani, azért a két időszak összehasonlítása érde- kében más mozgó átlaggal nem kísérletez- hettünk.

A maixmális eltérések az 1881—1917.

időszakban %— 878 és ———122'6. az 1918—

1928. időszakban 4;— 307'4 és _ 1582. A po- zitív eltérések átlaga az első időszakban 4—19, a második időszakban —t—115'8, a negatív eltéréseké —-—22 és —116. Az am—

plitudo tehát 41 és 232. Ha az eltérések át- lagát viszonyítjuk az 1881—1917. években vagyonelleni bűncselekmények miatt elítélt személyek 100.000-hez viszonyított arány- számainak átlagához (2961), akkor az el—

térések 14%—ot tesznek ;ki, az 1918—1928.

években 20%-ot. E szerint az 1811—1917.

években a kriminalitás l4%—ával terhelhe- tők meg a gazdasági viszonyok, míg az 1918—4928. években a kriminalitásnak 20%-ával.

A kriminalitás 86%, illetve 80%—u esik (( szekuláris hatások és az öt évnél hosszabb politikai és gazdasági válságok által befo—

lyásolt emberi természet rovására.

Kíséreljük meg ezek után a bűnözési sort az irányvonal, ez esetben a szekuláris gaz- dasági hatások befolyásától rmentesíteni. A gazdasági soroknál ez úgy történik, hogy

a sor adatait a trendvonal százalékában fe- jezik ki. (Lásd a III. sz. ábrátl Ezen szá- zalékos sor grafikus képe alig mutat elté—

rést a 100000 lélekre eső és vagyonelleni bűncselekmények miatt elítélt személyek idősorától. A trendvonal %-ában kifejezett sor átlageltérései a trendvonal értékeitől az 1881—1917. időszakra —i— 6'6 és —— 711; az amplitúdó tehá—t 13'7, míg az 1918—1928.

évekre vonatkozólag a százalékos eltérések

% 209 és —20'7, az amplitúdó tehát 41' 6.

Az amplitúdó ez esetben a százalékos elté—

réseket rmutatja, tehát a szekuláris tényezők befolyásától mentesített bűnözési sor tanu—

ságtétele szerint az összes gazdasági ténye—

zők okozta kriminalitás az 1881 1917.

években 13'7%, az 1918—1928. években

41'6%, míg az antropologiai tényezők ter——

hére írható bűnözés 86'3%, illetve 58'4%.

A mozgó átlagtól számított eltérések az egyik módszer szerint az 1881—1917. évekre 14%-os kilengéseket, a másik módszer sze—

rint 13'7%-os eltéréseket mutatnak. A szá—

zalékos eltérés megegyezése azt igazolja, hogy az 1881—1917. években nem találko- zunk oly gazdasági jelenségekkel, amelyek szekuláris jellegűek lettek volna és emellett befolyást gyakoroltak volna a bűnözésre.

Az 1918—1928. években a konjunkturális gazdasági jelenségekhez, amelyek a bűnö- zés 20%-os ingadozását idézték elő, csat- lakoztak a világháborúval megindult sze—

kuláris hatások sorai: a háború résztvevői—

nél bekövetkezett elvadulás. a devalvációs korszak gazdasági konvulziói és utófájdal- mai, a békeszerződések okozta gazdasági struktura—változások, a gazdasági politiká- ban világszerte tapasztalható elzárkózásí és autarchikus törekvések is felrugtatták a bűnözési sor eltéréseit 41'6%-ra.

Népünk belekerült a világtörténelem malomkövei közé, ahonnan megtépázva, vérben és könnyben fürödve kerül ki, hogy alig ism-er magára. Nyomor és szenvedés szegődtek évtizedekre nyomába és millimé—

terről milliméterre rágják szét az emberi—

ségbe vetett hitét és erkölcsi ellentálló ere- jét.

A matematika és a statisztika szövetsé- géből egy oly módszer született. amely mó- dot nyujt a komplikáltabb társadalmi je?

lenségek okozati összefüggéseinek negatív irányú felderítésére. A matematika és sta—

10. szám.

tisztika külön-külön anyagi javakkal, dol—

gokkal, tömegekkel számol és azokat méri és ennélfogva művelőikben megvolt a haj- lam arra, hogy meg nem mérhető dolgokat meg nem levőknek tekintsenek. Az ember, mint erkölcsi lény semmiképen sem illett bele a statisztikai és matematikai képle- tekbe. Zavaró körülmény volt, mint pl. egy darázsfészek a békés vándor útjában, ame- lyet ajánlatos kikerülni.

A matematikai statisztika, amely két tudomány termékeny frigyének gyümölcse, nem helyezkedhetik a vázolt, félig kitérő, félig tagadó álláspontra. Határozott választ a matematikai statisztika sem ad. minthogy a dolog természeténél fogva nem' is adhat

arra a kérdésre, hogy a bünözés tényezői- ne'k mi a természete, mik a lényeges benső tulajdonságai, mert csak hatásaikat tudja többé—kevésbbé megfigyelni. A hatásból a

—878— 1934

ható természetére lehet ugyan következ- tetni, de ezzel már a bölcselet birodalmába jutunk.

Most, mikor a bűnözési elméletek elke—

seredett harca eldűlőben van, a matematikai statisztika is hozzájárul a vita nyugvó-' pontra juttatásához.

A társadalmi jelenségek lefolyásának mennyiségi megfigyelése a folyamat mate—

matikai formulázása révén szintén kimu—

tatta azt, hogy a mérhető materiális és képletbe szorítható befolyások melle—tt valami idegen test zavarta a természeti je—

lenségekként felfogott társadalmi jelensé—

gek szabályszerű lefolyását, úgyhogy azo—

kat csak többértelmű egyenletekkel tudjuk megközelítőleg kifejezni. Ez az idegen test:

az ember erkölcsi természete. - Pálosi Ervin dr.

du.-Innenl-lnn-UI-unnln-..n-...-t!!!!null-I.u.!!ll-n-l-Il-uun.-nn-nlll-l-ll-llnnc-u-n-n-no-n-ouo-u-

a KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e ;;

llllII-IIIIIIIIIIIIIIIOIllIIDIIIIIIIIIIIIIU!IUIIIIIl.I'll-II...llllllllllllllllllillIIIIIICIIIICIU

Rádióvevőberendezések Magyarországon 1933-ban.

Les postes récepteurs de T. 8. F. en Hongrie err 1933.

Re'sume'. La Radio hongroíse [( fait con—

struire en 1933 sur le mont Lakihegy une nouvelle stationxd'émission, de 120 ku), Cette station fonc—

tionne depuis novembre 1933; dans la méme année,

17 a été mis en service 4 postes de transmission.

Gráce () ce progrés et á la propagande pour la T.

S, F., le nombredes abonnés, (lui (wait díminue' tunt en 1932 oulen jan'vier-novembre 1933, s'accrut d,e1wiron 7.000 depuis décembre 1933.

Le nombre de ceux des abonnés gui, ayant aban—

donné [toppareíl á détecteurs, se servent dtappareils d lampes, (rugmentaít de plus en plus ces derniers temps; aujourd'hui, il représente 65'3% du nombre total des abonnés (contre 52'8% en 1932).

Én 1933, le nombre des auditions syest éleve' de plus de 800. Le programme radioplionigue nla été change erre 21 fois. Des auditions annoncées, zt seulement nlont pu avoir lieu.

Az elmult esztendő ismét egy jelentős; határv állomás lesz a magyar rádió történetében. lábbeli az évben kezdte meg ugyanis a Budapest melletti

nagy

más a szórakoztató műsorok közvetítését. Ugyan—

Lakihegyen újonnan megépített leadóállo- csak ebben az évben helyezték üzembe Pécsett, Miskolcon, Magyaróvárott és Nyíregyházán felál—

litott közvetítő állomásokat is. A 120 kw. energiá—

val dolgozó nagy leadóállomás próbaadásait 1933 kezdte,

helyezése december hó 2-ik napján történt meg.

10—én kezdte adásokat, ünnepélyes megnyitása 14—én A miskolci

1933 január G—án kezdte el próbaadásait, s 1933 november 8-án míg rendszeres üzemhe—

A pécsi rele' 1933 február meg a

'.933 állomás kísérleti

május volt. közvetítő

május 28-án kapcsolódott be a magyar rádióln'r—

mondó rendszeres szolgálatába. A magyaróvári és nyíregyházai reléállomások kísérleti adásaikat még 1932—ben kezdték meg s rendszeres adások idő—

pontja júnins 15, illetőleg június 18. Ettől az időtől kezdve tehát négy közvetítő állomás állott a magyar rádió szolgálatában, Ezzel a ma—